Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-05 / 97. szám

1962. december 5. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Zárszámadás előtt Nógrád megye jgyík legnagyobb sertéstenyésztő gazdaságában A szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezetben most kezdődik egy év munká­jának, szorgalmának számve­tése. A tsz pénztárának abla­kánál egymást váltják az em­berek. Háromszáz-négyszáz-öt- száz forint előleget vesznek fel, attól függően, hogy ki mennyi munkaegységet dolgo­zott az előző hónapban. Ben' az irodában a brigádvezetők számolnak, egyeztetnek. Lé­nyegében már a zárószámadas előkészületei ezek. A legélénkebb munka két­ségkívül az állattenyésztés eredményeinek felmérésénél folyik. A sertéstenyésztés az év utolsó szállításaira készül, s most már napokon belül tel­jes egészében kimutatható lesz az év eredménye. Az máris biztos, hogy a sertéstenyész­tés több jövedelmet hozott a tervezettnél. Háromszázötven hízottsertés eladására szerző­dött a termelőszövetkezet, de a hamarosan sorra kerülő utolsó szállítmány hetven hí­zójával, már hússzal meg is tetőzik az eredeti tervet. A sertéstenyésztés gazdasá­gi eredményei azonban nem ilyen egyszerűen értékelhető munkát takarnak. Gazdaságos­ság, eredmény — ma már cél­ratörő, tudatos és jól szerve­zett munka jutalma termelő- szövetkezeteinkben. Így van ez a szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Tsz-ben is. A négyezer holdas közös gazdasagoan általában ötszaz- hatszaz között mozgott az év átlagában a sertésállomány. S ami azonnal feltűnő, mind­össze két ember gondoskodik erről a sok állatról. A kettő közül is az egyik, Walter Pál, a hatvan darabból álló anya­törzset gondozza, míg a vá­lasztott malacok és a hízóál­latok gondozása, etetése a fia­tal Medve József feladata. Mindössze két em ber, s a sza­porulatnál is, de a hizlalásnál is kitűnőek és figyelemre mél­tóak az eredmények. Walter például régi,kitüntetett sertés- tenyésztő, jól érti a dolgát, a szorgalmas munkájával való­sággal megalapozza a terme­lőszövetkezet nagy fejlődés előtt álló sertéstenyészetét. Medve József is valósággal csodát művel a hizlalásnál. Általában figyelemre méltó eredmény, ha egy sertéste­nyésztő telepen kilenchóna- pos korban 105-110 kilós súly­ban szállításra bocsáthatják az állatokat. Szécsényből azonban idén már héthónapos korban is értékesítettek egy ötven darabból álló hízott fal­kát. s ez minden szépítés és magasztalás nélkül is a ser­téshizlalás megyei rekordját jelenti. Hasonló eredményt még egyetlen közös gazdaság­ban sem értek el. De hát hogyan? Milyen mód­szerekkel alapozzák meg sike­reiket a szécsényiek. Mert a hizlalás ilyen kimagasló ered­ménye kétségkívül a sertés- tenyésztés gazdaságosságának legfigyelemreméltóbb sikerét jelenti. A válasz: az anyagi érdekelt­ség, a premizálás helyes mód­szerének kialakítása és gya­korlati alkalmazása. Walter Pál például a napon­kénti 1.7 munkaegységen túl minden huszadik választási malacot is megkapja prémi­umként. Idén már harminc malacot kapott a kitüntetett sertéstenyésztő.A közös gazda­ság vezetőinek szinte semmi gondja nincs az anyatörzzsel, ünnálóan intézi és látja el a munkát. A jövő gazdasági évben nyolcvan darabos anya­koca-törzse lesz a termelőszö­vetkezetnek, s ettől kezdve húsz-húsz kocával növekszik majd a törzs évente. Különösen nagy feltűnést keltett megyénk közös gaz­daságainak vezetői körében a hizlalásnál alkalmazott pre­mizálás. Medve József negy­ven forint jutalmat kap pél­dául azokért a sertésekért, amelyeket héthónapos ko­rukban értékesíthet a termelő- szövetkezet. Idén egy eset­ben, egy ötven darabból álló ilyen hízószállítmány hagyta el a közös gazdaságot, s csu­pán ez alkalommal kétezer forint céljutalmat kapott a fiatal sertéstenyésztő a gyorshizlalásban elér ered­ményeiért. Eddig összesen háromszáz sertést értékesí­tettek a szécsényi termelő- szövetkezetből, s az előbb említett ötvenen felüli többi sertés is a prémiumhatáron belül hagyta el a hizlaldát. Általában nyolchónapos kor­ban kerültek szállításra, s így Medve József húszforintos átlag prémiumot kapott ser­tésenként az idén. Mind emellett természetesen a na­ponkénti 1.7 munkaegységet is megkapja a fiatal sertéste­nyésztő. A jelenleg hizlaldá­ban lévő hetven sertés elő­reláthatóan hét és fél hóna­pos korban száztíz kilós át­lagsúllyal kerül szállításra. Ez esetben tehát újabb kie­melkedő céljutalmat kap a fiatal Medve József. A szaporulatnál elért ered­mények és a hizlalási idő ilyen jelentős lecsökkentése kedvezően hatott a seréste- nyésztés gazdaságosságára, s a már eddig kialakult és jól bevált tenyésztési módszerek tovább tökéletesítésével, az anyagi ösztönző módszerek alkalmazásával jövőre tovább növelik sertésállományukat a szécsényiek. Idén már megé­pült az ötszáz férőhelyes hiz­lalda. Ennek alapján a jövő gazdasági évben ötszáz hízott­sertést értékesít majd a ter­melőszövetkezet, természete­sen a . háztájiból is jelentős mennyiségű hízottsertés kerül piacra. Így jövőre annyi hí­zottsertést ad a közös gazda­ság az állami ellátásra, mint amennyit az egyéni gazdálko­dás éveinek átlagában adott az egész község. Jövőre to­vább fejlődik, gyarapszik a sertésállomány. Nógrád megye legnagyobb sertéstenyésztő közös gazdaságává lesz a kö­vetkező években a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet. A TIT Nógrád megyei szer­vezete Salgótarjánban és Ba­lassagyarmaton Nevelők aka­démiáját indított. A hat előadásból álló sorozat, amely november 30-val kezdődött és áprilisban fejeződik be, olyan problémaköröket ölel Szakköri tevékenység a Szécsényi Járási Míiveiöiiesi Hazűan A szécsényi járási művelő­dési házban évről évre to­vább fejlődik a szakköri élet. A téli délutánokon, esté­ken a művészeti csoportok mellett különböző szakkörök is tevékenyen elősegítik a fiatalok, valamint a tsz-tagok szórakozva művelődését. Az egy felnőtt és két gyermek tanccsoport mellett a színját­szó csoportban is számos mű­vészetkedvelő és művészet­hez értő dolgozó vesz részt. Ezenkívül a modellező, foto, sakk, képzőművészeti, galam­bász,. horgász és eszperantó szakkörben tevékenykednek még a községbeliek. Fellendülőben a klubélet is. A leányok, asszonyok klubját háziasszonyok is rend­szeresen felkeresik. Az ifjú­sági klubban ugyancsak hasz­nosan szórakozik a fiatalság. Itt történik a zenét kedvelő gyermekek képzése is. A ze­neiskola kihelyezett tagozata Ludányhalásziban és Ka- rancsságon is lehetővé tette a környék zenét szerető gyer­mekeinek képzését. Állatorvosok a szövetkezetekért A salgótarjáni járásban az állatorvosok, az állategészség­ügyi feladatokon túlmenően, olyan munkát is vállalnak a termelőszövetkezetekben, amelynek segítségével a kö­zös gazdaságokban jelentős mértékben javult az állatte­nyésztői munka. Eddig két állatorvos — a vizslási és a mátranováki termelőszövet­kezetekben — vállalta, hogy segítenek a szövetkezetekben az állattenyésztői munka megjavításában. fel, mint Az erkölcsi nevelés alapvető módszere, a Korsze­rű műveltség tartalma, a Ne­velő és a tanuló kapcsolata, a Szocialista ember életstílu­sa. Az előadásokat neves pszichológusok és a OPI tudo­mányos munkatársai tartják. Nagy Ferenc---------------------------------------­N evelők akadémiája Salgótarjánban és Balassagyarmaton KJ/ r/ | r ■ . ill Megállapítás: a megyei és iNepmuvelesi r a p a szr a I arcse re JS'säs * tak, megvalósításuk proble­matikus. Örvendetes viszont, hogy az elnök szavatolja a kezdeményezést. A művelődési otthonokban folyó munka irányítása, a társadalmi jelleg, a tömegha­tás, az elméletileg is megala­pozott tartalmi munka kibon­takozásának eddigi helyzete jelentkezett a káliói tapaszta­latcserén, amelyen a megye művelődési otthonai függet­lenített munkatársainak egy része vett részt, hogy e terü­letet tanulmányozza. Ellátogattak a termelőszö­vetkezetbe, az iskolába, a ta­nácsra is. Beszélgettek a község tömegszerveinek veze­tőivel, a művelődési bizott­ság tagjaival is. Meglátogat­ták a cigánytelepet, s a köz­ség kulturális szempontból je­lentős területeit. Beszélgettek fiatalokkal, idősebbekkel egy­aránt. Megtekintették a mű­velődési otthon csoportjainak foglalkozásait is. A késő esti órákig tartott a tapasztaltak értékelése, megvitatása. Emelte a vita színvonalát az a tény, hogy azon megje­lent — és észrevételét el­mondta — a község párttit­kára és tanácselnöke is, akik már a vizsgálódás során is sok segítséget adtak a cso­portok munkájához. A vita első részében a cso­portok vezetői összegezték a szempontoknak megfelelő ta­pasztalatokat, feltárták a probt imákat, majd ismertet­ték a csoport egységes javas­latát ír. munka jobb megalapo­zása és kibontakozása érde­kében.” Ezt követte a vita, amelyből a következő megállapításokat lehetett rögzíteni: A község művelődési mun­kája emelkedő tendenciájú az elmúlt időszakhoz képest, (amióta függetlenített igazga­tó áll a művelődési otthon élén), azonban azt még nagy­ban jellemzi a kibontakozás jellege, az útkeresés. A község vezetői (párttit­kár, tanácsi vezetők) és a mű­velődési otthon igazgatója kö­zött jó a személyi kapcsolat. A párttitkár és tanácselnök lelkesedése meglepő e munka segítésében. Véleményük is azt mutatja, hogy elég sokat foglalkoznak a művelődés problémáival. Személyes akti­vitásukkal példamutatók, lá­togatják a rendezvényeket, foglalkozásokat, azonnali se­gítséget adnak. Érdemes e tényre a megye valamennyi községi vezetőjének felfigyel­nie, s hasonlóan cselekednie. A művelődési otthon igazga­tója és az iskola igazgatója közötti kapcsolat kialakulása viszont nem a legegészsége­sebben fejlődik. Ennek több szubjektív tényezője var.. Nem szabad, hogy személyi ellentétek gátolják a művelő­dési otthon gyermekfoglalko-s zásait. Így oldódhat meg, hogy a gyermekek nem rom­bolnak majd a művelődési otthonban, s a gyermekfoglal­kozások sem az iskolában folynak, hanem a művelődési otthonban. A községi művelődési bi­zottság nem tudja betölteni feladatát. Abban minden szerv képviselteti magát, azonban a küldöttek nem képesek hoz­záértő aktivitással dönteni. Az értelmiség bevonása is gyenge. A művelődési ott­honnak társadalmi vezetősége nincs, így nincs aktívahálóza­ta sem, ami súlyos hiba. Az igazgató mindent egyedül akar megoldani, erejét szétforgá­csolja. Ennek meggátlása ér­dekében szükséges tiszteletdí­jasok, társadalmi munkások, aktívák hálózatának kialakí­tása, a konkrét munka végzé­se. Így lehet tökéletesen dif­ferenciálni és meghatározni a művelődési bizottság és társa­dalmi vezetőség munkáját is. Így megszüntethető az a szer­vezetlenség is a munkában, amely jelenleg jellemző, s az a vélemény, amit a tanács­elnök így fogalmazott meg: „Van kultúrház — nincs kö­zönség.” Frontáttörés végrehajtása szükséges a termelőszövetke­zet kulturális munkájának ir í- nyításában is. Az erre vonat­kozó kezdeményezések még nagyon gyenge stádiumban vannak. A tsz kultúrfelelőse még nem csinált semmit, a műve­lődési otthon igazgatója sem kezdeményezett eleget ezen a területen. A tsz kulturális alapjának felhasználására (a‘- adása a művelődési otthon­nak) nem készült megfelelő keret. Az egyseges művelődési szemlélet megvalósítására vo­natkozóan kezdeményezés meg nem történt sem globálisan, sem pedig területekben. Je­lentkezik ez a művelődési otri hon, a mozi és a könyvtár nem kielégítő kapcsolatában is. Az eves művelődési terv­ben sem foglalkoznak e két területtel. A művelődési otthon tartal­mi munliája inkább műveszeti oldalában jelentkezik, örven­detes, hogy mind tartalma­sabbá válik a klubélet, s ez­zel együtt nő a klubfoglalko­zások száma is. Sajnos, az 1962-es évben csak náröm ismeretterjesztő előadást tar­tottak. A cigányok művelő­désére és a felnőttoktatásra vonatkozó feladatokat sem hangolta össze az iskola és a művelődési otthon. Mint körzeti művelődési otthon, feladatainak nehezen tud eleget tenni. A tapasztalatcserén megje­lentek és a helyi vezetők is sokat tanulhattak, hiszen a felvetődött problémákat mind­járt aktualizálhatták is saját területükre, másrészt átfogo képet kaptak a művelődési otthonok teendőiről, s ellen­őrizhették önmaguk munká­ját. Ugyanakkor sok segítsé­get adtak Kálló község veze­tőinek a jobb munka kibon­takozására, amit — reméljük — hasznosan tud realizálni az új, fiatal, mozgékony igaz­gató. Robotgép a mezőgazdaság szolgálatában Rakodó robotgépek széria- gyártását kezdte meg az Üz­begisztán! andizsáni gép­gyár. A robotgép — hydrau- likus rendszerű emelődaru, kapástraktorra van függeszt­ve. A gép szerkezete külön­böző rakományok (gyapot, széna, nád, hamok, föld, stb.) mozgatását, emelését teszi le­hetővé. A robotgépet ezenkí­vül asztagrakásra, villanypóz­nák felállítására, öntözőcsa­tornák tisztogatására is lehet használni. A képen: az új ra­kodó robotgépek a gyár ud­varán. (MTI Külföldi Képszolgálat! 3CodúLif-eit OfyalMiíagyarniatait Jól sikerült Kodály-estet tartottak szerdán Balassa­gyarmaton a városi művelő­dési otthonban, a szövetkeze­ti bizottság rendezésében. Az estet, amelyet Kodály Zoltán 80. születésnapjának tisztele­tére rendeztek, Réti Zoltán­nak Kodály Zoltán életéről* tevékenységéről szóló előadá­sa vezette be. Előadását Ko­dály-művek hanglemezfelvéte­leivel illusztrálta. Jó eredmények a társadalmi munkában A rétsági járásban a közsé­gi tanácsok végrehajtó bizott­ságai megvizsgálták, hogy a községfejlesztésben milyen eredményeket értek el a tár­sadalmi munkáknál és a he­lyi anyagok felhasználásánál. Megállapították, hogy a tár­sadalmi munka teljesítése ok­tóber 30-ig járási viszonylat­ban 478 ezer forint értékű, amely a vállalásnak megfele­lően 180 százalékos teljesítés­nek felel meg. A társadalmi munkák teljesítésében kiemel­kedő eredményt értek el Romhányban, ahol 124 ezer forint, Nagyorosziban, ahol 80 ezer forint és Nézsa köz­ségben, ahol 50 ezer forint értékben végeztek eddig tár­sadalmi munkát. A helyi anyagok felhaszná­lásában már nincs ilyen Jó eredmény. A tervteljesítés 90 százalékos, azonban mint azt a községi tanácsok végrehaj­tó bizottságai Ígérik, az év végéig elérik a 100 százalékot. A helyi anyag felhasználásá­nál is Romhány és Nőtincs községek értek el legjobb eredményt. A járásban általá­ban a községfejlesztési mun­kák házi kezelésben történ­nek. Gépjavítási díjak az 1963. évre A termelőszövetkezetek jár­műveinek, erő- és munkagé­peinek, a majorok és az is­tállók gépesítése körébe tar­tozó gépeinek javítását és karbantartását, valamint a G—35 és GS—35 típusjelzésű traktoroknak huroköblítésűre történő átalakítását a gépál­lomások — a tsz megrendelé­se alapján — kötelesek elvé­gezni. A felsorolt javítási, karbantartási és átalakítási munkák díjaiból a termelő- szövetkezeteket egységesen 50 százalékos kedvezmény illeti meg. Figyelmen kívül kell azonban hagyni ennél a ked­vezménynél a javításhoz fel­használt fődarab, szerkezeti rész és alkatrész értékét, ha ezek hiányoztak a gépről ak­kor, amikor javításra átadta a tsz. A gépállomás telephelyén végzett havonkénti karbantar­tás díja kerekes traktor ese­tén 140, lánctalpas traktor esetén pedig 250 forint. Bizonyos esetekben különle­ges díjkedvezmények járnak a szövetkezeteknek. Gépi ta­lajjavítás, altalaj trágyázás, to­vábbá talajvédelmi gépi mun­kák esetén a gazdaságilag meg nem erősödött szövetke­zetek első csoportjába tartozó tsz 80, a többi tsz pedig 50 százalékos díjkedvezményt kap. Valamennyi termelőszö­vetkezetet 80 százalékos, ösz- szesen azonban holdanként legfeljebb 7000 forint díjked­vezmény illeti meg akkor, ha szántóföldi művelésre kevés­bé alkalmas területek fokozot­tabb hasznosítása érdekében a telepítések előtt terepren­dezésre kerül sor. A rétek és legelők feltörése, újrateltpíté- se és ápolása során végzett munkák esetén a gyenge tsz-ek első csoportjába sorolt szövetkezeteknek 50 százaié- kos díjkedvezmény jár. A gépi munkadíj-kedvezmé- nyek csak akkor illetik meg a szövetkezeteket, ha legké- sőbb február 15-ig éves szer- ződést kötnek a gépállomás­sal a gépi munkákra. A növényvédő állomás ál­tal végzett munkák utáni díjkedvezménynek az a felté­tele, hogy a termelőszövetke­zet legalább 8 nappal a mun­ka kezdete előtt írásban meg­rendelje a munkát a növény­védő állomástól. Kivétel ez alól a szabály alól az az eset, ha valamilyen .kártevő váratlan fellépése azonnali védekezést tesz szükségessé. P

Next

/
Thumbnails
Contents