Nógrádi Népújság. 1962. november (18. évfolyam. 88-95. szám)
1962-11-07 / 89. szám
2 NÓGRÁDI NEPÜJSÄ® 1962. november 7. A századik Röpgyülések, emlékünnepségek és művelődési otthon avatás november 7 tiszteletére „Jelentem Önnek igazgató elvtárs, Önön keresztül a 1 pártnak, bogy kongresszusi 1 vállalásunknak megfelelően egy hónappal a határidő előtt befejeztük Nógrád megye utolsó községének, Mátrake- resztesnek villamosítását. K6- < rek engedélyt a magas- és kisfeszültségű áram bekapcsolására” — Száméi Pál művezető vasárnapi jelentéséből. Ü nnepi volt a hangulat. És amikor Válóczi Ér- j nő elvtárs, az ÉMÁSZ salgótarjáni Üzletigazgatóságának vezetője a bekapcsolásra megadta az engedélyt, az ünnepség asztalán pislákoló petróleumlámpát eloltották. villany gyulladt ki az iskola falán. A Himnusz hangjait már az energia erősítette fel, s továbbította szerte a faluba, csakúgy, mint Juhász István elvtársét, a Pásztói Járási Tanács VB. elnökéét, az ünnepség szónokáét. A szónok, de más hozzászóló is arról a nagyszerű munkáról beszélt, amit a megye utolsó községének villamosításánál végeztek az ÉMÁSZ dolgozói. Mert nagyon nehéz feladatot kellett megoldani. Hasznostól Mátra- kereszlesig 8 kilométer magasfeszültségű drótot húztak! ki. Vágták az erdőt, robban-! tották a sziklát csak azért, | hogy a nehéz terep ellenére I tel jesítsék adott szavukat, s i még a VIII. pártkongresszus \ előtt kigyulladjon a villany a í megye utolsó községében is. I És az építők, a szerelők nem í ismertek lehetetlent. Igaz, j van is gyakorlatzik. A felsza-! badulás óta ez a századik \ község, amit villamosítottak; Nógrád megyében! Tizenhét év alatt száz község, szemben az úri Magyarországgal, ami-! kor 1900—1945-ig mindössze 37 nagyobb településre jutott csak fény. örültek a Mátrakereszte- siék. A korábbi tervek szerint ugyanis csak 1965-re tervezték a megye teljes villamosítását. A párt politikáján, a népgazdaság anyagi helyzetén, múlott, hogy már 196?. november 4-én bekapcsolták a villanyt. A népgazdaság több mint 1 millió forintot biztosított erre a munkára. A falu lakói 350 ezer forinttal járultak az építéshez. A közös összefogás gyümölcse, hogy közel 4 kilométer hosszúságban ég a közvilágítási lámpa, 140 család otthonába jutott el villamos energia. A falubeliek máris terveznek. Hiszen a villany nemcsak azt jelenti, hogy a kamrába kerültek az egészséget rontó petróleumos lámpák, hogy megszólalhatnak a rádiók, televíziók a családi otthonokban, hogy villanyvasalót, más háztartási gépeket vásárolhatnak, hanem azt is, hogy a fő jövedelmet biztosító, s eddig kézi munkával készített fakanál gyártását is gépesíthetik, azzal is köny- nyíthetik nehéz munkájukat. A villany azt a lehetőséget is biztosítja a falu lakóinak, hogy növelhetik a község idegenforgalmát, ami jelentős anyagi jövedelmet is biztosít a Mátra aljában élő dolgozóknak. De tudják ezt mind a mátrakeresztesiek, s hálásak is érte. A községi tanács ezért jutalmazta oklevéllel a falu villamosításánál kitűnt Kozma István, Gyurkó Mihály és Száméi István brigádvezetőket. A mátrakeresztesi fényünnep azonban nemcsak ennek a kis községnek volt az ünnepe. Nem azért, mert ezzel a községgel befejeződött Nógrád megye falvainak villamosítása. Sokat is beszéltek erről az emberek. A megye falvainak lakói nevében adták át Persik Lajosnak az ÉMÁSZ dolgozójának a kormány kitüntetését, a Munka Érdemérmet. Persik Lajos. Bedő Mihály, Mosonyi László, Molnár László, Kojnok József, Talló Antal, Száméi Pál neveit szerte a megyében ismerik. Megjelenésüknek örültek a falvak lakói, mert tudták, hogy kezük nyomán a mindenütt nagyon várt fény jut el a falvak új és régi házaiba. Nem egy községben a kultúra előhírnökeinek nevezték az építőket, a szerelőket. És nagyon-na- gtjon sok igazság van ebben. A felszabadulás óta a századik községbe juttatták el a fényt, s tették lehetővé, hogy mozid. könyvtárakat létesítsenek, hogy rádió szóljon a meleg családi otthonokban, hogy a televízió műsorán szórakozzanak, nevelődjenek o községek dolgozó parasztjai. A villamosítás tette lehetővé, hogy ma már közel 53 ezer család otthonában szól a rádió, közel 5 ezer a televízió- előfizetők száma. A megye 137 községe közül 135-ben működik ■ filmszínház. 130 művelődési otthonban szórakozhatnak, tanulhatnak a falvak és üzemi telepek fiataljai, öregjei. A villany tette lehetővé, hogy a 214 könyvtárban több mint 310 ezer könyv között válogathatnak az olvasók. s otthon Villanyfény mellett gyarapíthatják szakmai, politikai tudásukat, növelhetik általános műveltségüket. Arról már nem is szólva, hogy egy hónapban több mint 80 újság és folyóirat egymillió példányt is meghaladó mennyiségben érkezik a megyébe, legtöbbjük a falvakba. És ez mind annak köszönhető, hogy népi ___________ t K iállításokat, nyelvtanfolyamokat és baráti találkozókat szervez a Magyar-Szovjet Baráti Társaság A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Nógrád megyei Elnöksége gazdag őszi-téli programot készített Nógrád- ban. A járási, városi és községi elnökségek több kiállítást, nyelvtanfolyamot és baráti találkozót szerveznek. Képkiállításon mutatják be a Szovjetunióban folyó nagyarányú lakásépítkezést, az atomerő békés felhasználását, a Barátság kőolajvezeték építését és a szovjet emberek élétét. Több száz ismeretterjesztő előadás hangzik majd Ácsokat és férfi segédmunkásokat (vidékieket tanácsi igazolással) azonnali belépéssel felveszünk budapesti munkára. Szállást, étkezést biztosítunk. Különélést fizetünk. Szerződéssel, 1—2 hónapra is alkalmazunk. Jelentkezés személyesen az ÉM. 43. sz. Áll. Építőipari Vállalatnál, Budapest, V. Kossuth Lajos-tér 4. sz. a bejárat melleti. : el a megye városaiban, falvaiban a Szovjetunió hétéves és a Magyar Népköztársaság ötéves fejlesztési terveinek kapcsolatáról, továbbá az űrhajózásban elért szovjet sikerekről és a Szovjetunió külpolitikájáról. Egy éve alakult meg az MSZBT megyei elnöksége mellett a műszaki csoport, amely széles körűen ismerteti a szovjet tudomány s technika legújabb eredményeit. Megkezdődtek Nógrád megyében az MSZBT által szervezett orosz nyelvtanfolyamok is. Tanfolyam indult többek között Nemti községben, a Salgótarjáni Bányagépgyárban, az Üveggyárban és a város több üzemében, intézményében is. Tíz tanfolyamon mintegy kétszázan tanulják az orosz nyelvet Nógrád megyétek ÍN) államunk súlyos milliókat fordított o falvak villamosítására, eltörölve a múlt terhes örökségét. Hiszen mindenki előtt ismeretes, hogy a tőkés, kapitalista rendszerben Nógrád megye volt a villamosítás tekintetében is az ország egyik legjobban elmaradt megyéje. Mindez vasárnappal teljesen a múltté. Az ÉMÁSZ építői, szerelői hosszú évek megfeszített és gondos munkájára tettek pontot — befejezték a megye villamosítását. Amikor az ünnepség szónokát hallgattam, amikor az ünneplő falu dolgozóival beszélgettem, ezek a gondolatok foglalkoztattak. Azok, hogy hogyan fejlődünk, gazdagodunk, kulturálódik a falvak és városok népe. A munkás- osztály meghoz minden áldozatot a falvak népének felvirágzásáért, a falusi dolgozókon a sor, hogy viszonozzák azt. A közös gazdaságban elért termelési eredményekkel segítsék elő, hogy mind több mezőgazdasági termék jusson a városban, az ipari telepeken élő munkások asztalára. Erre a kölcsönösségre feltétlen szükség van. I ljics lámpái szerte a megyében kigyulladtak. Megvalósultak Lenin látnoki szavai, tervei. A kultúra újabb megyei győzelmét ünnepeltük vasárnap. Somogyvári László Magyarország az ENSZ jogi évkönyv szerkesztő bizottságában New York (MTI): Az ENSZ-közgyűlés jogi bizottsága albizottságot alakított egy ENSZ jogi évkönyv megszerkesztésére. A szerkesztő _ bizottság tagjai a következők : Afganisztán, Ausztrália, Ceylon, Chile, Ghana, Hollandia, Magyarország, Panama, Lengyelország, az Egyesült Arab Köztársaság és az Egyesült Államok. Magyarországot dr. Ustor Endre képviseli a bizottságban. Megyénkben november 3- án kezdődtek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme 45. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések. A megye valamennyi községében és a járási székhelyeken a pártszervezetek rendezésében került sor az évforduló megünneplésére. Tizennégy helyen megyei előadó Tegnap ünnepélyes keretek között kaptak kitűnte.ést megyénk legjobb pártmunkásai, termelőszövetkezeti vezetői és dolgozói. Szocialista Munkáért Érdemérmet kapott Nagy Imre, a csipkés! bányaüzem párttitkára, Varga Ferenc, a szécsényi tsz függetlenített párttitkára. Lantos István karancslapujtői nyugdíjas bányász, Márton Lajosné, a salgótarjáni járási pártb zottság adminisztrátora és Bandur Károly, a megyei pártbizottság agit-prop, osztályának munkatársa. tartott emlékbeszédeket az ünnepi gyűléseken. Balassagyarmat központi ünnepségén Andó Gyula a megyei párt vb. tagja mondott emlékbeszédet november 6-án. Ugyancsak ekkor került sor a pásztói emlékünnepség megrendezésére. Itt Hankó János a megyei párt vb tagja, a megyei tanács vb. elnöke méltatta a Nagy Októberi SzociaNőtincs, Hugyecz János elnök- helyettes, Kisbárkány, Kecskés b. István, elnök, Maconka, Ve- rebélyi Lajos brigádvezetö Mátra- verebély, Somoskői Lajos traktoros, Somoskö, Matuszka József elnök, Nógrádsipek, Szétesik László elnök, Zsúnypuszta. lista Forradalom jelentőségét Szécsényben Géczi János a megyei tanács vb elnökhelyettese volt az ünnepség szónoka. Rétságon pedig Rakonczai József a járási tanács vb. elnöke tartott ünnepi beszédet, Az ünnepségek tovább folytatódnak ma, november 7-én is. Mindenütt sor kerül a szovjet hősi emlékművek megkoszorúzására, ahol az üzemek, vállalatok, tömegszervezetek képviselői helyezik el a hála és kegyelet emlékvirágait. Kisterenyén ugyancsak ma kerül sor az új falusi művelődési otthon avatására. A modem létesítményt Jakab Sándor a megyei pártbizottság első titkára adja át rendeltetésének. Ma kerül sor a hugyagi művelődési otthon avatási ünnepségére is. VVVWVVVV vv V V V V V V V V VVVVV VVV vwyv'vvwww Nógrádi kislányból dunántúli asszony Pártmunkások és termelősssövetkezeti tagok kitüntetése Munkaérdemérem kitüntetéssel jutalmazták Dudok Jánost, a pásztói járási pár.bizottság munkatársát, Dudás Lászlót, a balassagyarmati járási pártbizot:ság munkatársát, Sándor Pál kiste- renyei nyugdíjas vájárt, Molnár Istvánt, a ZIM pártbizottságának titkárát, Kollár Jánost, a rom- hányi tsz elnökét és Orlék Ferencet, az acélárugyári párt VB. tagját. Kiváló Szolgálatért Érdeméremmel tüntették ki Koplányi István őrnagyot, a balassagyarmati járási munkásőrség parancsnokát. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Papp Vencel, az endrefalvi Aranykalász Tsz mezőgazdásza. Kiváló Termelőszövetkezeti Tag kitüntetést 16-an kaptak: Nagy Ferenc tehenész, Becske; Adler István elnök, Hugyag, Keresztúri István sertésgondoző, Patvarc, Mekota Pál fejős, Erdőkürt, Vigh József traktoros, Kálló, Maksa István fogatos, Héhalom, Kovács Albertné munkacsapatvezető, Héhalom, P. Szabó János elnök- helyettes, Diősjenő, Herencsényl Imre elnökhelyettes, Keszeg, Zá- horszky Sándor brigádvezető, Szandai Erzsiké lakodalmára sokan emlékeznek Kisbágy ónban. Arra a feketehajú fiúra is, aki utána csakúgy ripsz-ropsz elvitte ezt a vidám kislányt a falu bál. Mindenki tudja, hogy a Dunántúlon laknak, valahol Komló környékén, de azt már kevesebben tudják, hogy milyen érdekesen találkozott össze ez a két fiatal. Hídvégi Gabi — az ifjú férj — Komlón dolgozik. Csillés. Szeret bálba járni, mint minden fiatal. Egy szüreti bál alkalmával ismerte meg Erzsikéi is, aki nagyszülei látogatására érkezett egy Komló környéki állami gazdaságba, ösz- szevillant a tekintetük, eljártak néhány táncot és ezután Gábor már nem tudott feledni. Erzsiké másnap hazautazott, hiszen várta a munka a termelő- szövetkezetben. Gábor már aznap levelet írt és ekkor kezdődött a véget érni nem akaró levélváltás. Két ifjú élet tárult ki a levelekben, szép szavakkal megírt komoly gondolatok. Minden a legjobb úton haladt és mégis valami miatt kipattant az első harag. Elmaradtak a leve lek, de közben megérkezett a faluhelyen szokáscs vendégségre Erzsiké. Gábor rohant hozzá. Hát persze, hogy feledtek minden haragot. Újabb levélsorozat következett, s megint egy haragszom- rád. Fiatal szivek édes játéka. Mikor Lökös- házára • meghívták Gábort is az Erzsiké bátyjának esküvőjére, a fiú nekibátorodott és megkérte a lány kezét. Esküvőre eljegyzés következett. S három év után útjaik végül is találkoztak: Komló, Lököshá- za, Kisbágyon, Murga. Már elköltöztek Mur- gára, ahol a fér) szülei laknak. Itt talált szerető otthonra o. nógrádi kislányból lett dunántúli asz- szony. —P— As alkotó munka A megyei pártértekezlet — amely másfél hete tartotta tanácskozását Salgótarjánban — a hazánkban végbement mindenirányú fejlődés részeként elemezte azokat a változásokat, amelyek megyénk életét az utóbbi három évben jellemezték. Az elért eredmények ismertetése mellett a fő helyet a további évek feladatainak megjelölése jelentette a megyei pártértekezleten, amelyek a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelveinek szellemében kerültek kidolgozásra, megvitatásra és jóváhagyásra. Ez kölcsönzött alkotó Jégkört az egész tanácskozásnak, ez biztosította azt a magas színvonalat, bátorságot és következetességet, amely- lyel választ adott az élet által felvetett, megoldásra váró feladatokra. Nagyfokú felelősségérzet, aktivitás, a párt általános, helyes politikájának cselekvő támogatása vonult végig a tárgyilagosságot, a realitást tükröző, az élet sokoldalú elemzésén alapuló beszámolón és vitán, ennek szellemében született meg a pártértekezlet immár nyilvánosságra került határozata is. Az egész megyei pártértekezletet áthatotta a történelmi tény, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, napirendre került a szocializmus teljes felépítése, amely tőlünk, Nógrád megye dolgozóitól, kommunistáitól is jobb munkát, a fejlődés meggyorsítását kívánja me". ' A meghatározott feladatok közül is kiemelkedik és az ipar vonatkozásában következetesen kidomborodó feladattá emelkedett, mind terjedelmében, mind tartalmában kiemelkedő helyet foglalt el a műszaki fejlesztés. A pártértekezleten elfogadott határozat kimondja: „A termelékenység és a gazdaságosság érdekében tovább kell szélesíteni és tartalmasabbá kell tenni a műszaki fejlesztési tevékenységet”. A pártértekezlet sokrétű összefüggésében, bonyolultságában és kiemelkedő jelentőségének megfelelően elemezte a műszaki fejlesztés tennivalóit. Emellett, ezzel párhuzamosan foglalkozott a beruházás, a munkaverseny és az újítómozgalom, a vállalatvezetés színvonalának és az üzemi demokrácia szélesítésének feladataival. Valamennyi esetben az az alapvető gondolat hatotta át a pártértekezletet, hogy mindent az emberért, az ember javára, hogy munkálkodjunk az ipari tevékenységben a világszínvonal elérésén, hogy a magunk erejéből mind többet tegyünk a megye ipara felvázolt jövőjének sikeres elérésén. A kommunista küldöttek nem kevés büszkeséggel vették tudomásul azt a bejelentést, hogy Nógrád megyében is sikeresen valósult meg a nagy történelmi célkitűzés: ma már a megye szántó- területének 96 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. A mezőgazdaság szocia- T:sta áí .-7rr\’r?'"c he feleződött jegyében és ez idő alatt a termelés nem csökkent, sőt emelkedett, a megye mezőgazdasága több árut adott az országnak. A munkásosztály és pártjának kiemelkedő győzelme volt ez, a megye dolgozó parasztságának azt az eltökéltségét tükrözte, hogy elfogadja és követi a munkásosztály politikáját. Az átszervezés után most már egy döntő feladat áll a megye pártszervezetei és kommunistái előtt: a termelés növelése. Az ötéves tervben 23—25 százalékkal, a távlati 20 éves elképzelések szerint két-két és félszeresére kell emelni a mezőgazdasági termelést. Ez pedig nem kisebb forradalmi feladat, mint az átszervezés volt. összefügg ezzel a termelés növelése, feltételezi az egységes termelőszövetkezeti parasztság kialakítását. Ennek fő útja a gazdálkodás állandó javítása, a tagok jövedelmének növelése, valamint a gondolkodásmódban meglevő különbségek megszüntetése, a közösségi szellem erősítése. Csak úgy, mint más kérdésekben, a megyei pártértekezlet itt is síkraszállt az újért, a haladóért, visszautasította a helytelen, maradi szemléletet és gyakorlatot. Feltárta, hogy a mezőgazda- sági termelés, a hozamok növelésének még nagy tartalékaival rendelkezik megyénk. A többi között nagy gonddal foglalkozott a gyengén dolgozó termelőszövetkezetekkel, amelyek az összes szövetke-1 á v* 4 o r O f\ C’-rA f J teszik ki. A pártértekezlet világos célt szabott: a gyenge szövetkezeteket a közepesen dolgozó gazdaságok színvonalára emelve mintegy 7 százalékkal növelhetjük a termelést. A helyi vezetés állandó erősítése, az irányító szervek munkájának javítása, a helyesen ösztönző anyagi érdekeltség, a szövetkezeti demokrácia és főleg a szövetkezeti pártszervezet tevékenységének javítása, az erősebb segítse a gyengét mozgalom elterjesztése mind-mind hozzájárulhatnak az ilyen gazdaságok erősítéséhez, fejlesztéséhez. A mezőgazdasági termelés emelése ma is ugyanolyan társadalmi ügy, mint annak idején az átszervezés volt és forradalmi jellege változatlanul elsőrendű. Az anyagi javak termelésével összefüggő kérdések mellett a megyei pártértekezlet a témához illő mélységgel és alapossággal foglalkozott megyénk kulturális életével. A kongresszusi irányelvek alapján és annak szellemében mutatott rá: „A kulturális munka szerepe tovább fokozódik és a szocialista társadalom teljes felépítéséért folyó osztályharcnak egyik fő területét képezi.” Ha csak változatosan is említjük a kulturális és ideológiai munkában megszabott feladatokat, akkor is világosan felrajzolódnak a munka nagyságának körvonalai. Nem kisebb tennivalókat tűzött ki a megyei pártértekezlet, mint a szocialista iskola megteremtését, az általános iskolát végzettek számának tömeges emelését, a középiskolai végzettség javítását a dolgozók körében. A I termelési kultúr?, a szakmai
