Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-31 / 87. szám

1962. október 31. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 (Folytatás a 2. oldalról) kon, következetesen érvénye­sítsék a párt szempontjait. Ezzel elejét vehetik immorá­lis dolgoknak, opportunista, korrupciós tevékenységek el­burjánzásának, s kellő idő­ben segítenek a megtévedt embereknek, őszinte, nyílt vé­leményekkel, elvtársi bírálat­tal sok fegyelmezetlenségnek elejét lehet venni, sok em­bert lehet megmenteni a párt­nak, közös ügyünknek. Bátran bízzák meg feladatokkal a nőket Kovács Lajosné a Salgótar­jáni Táblaüveggyár küldötte a dolgozó munkásasszonyok és leányok problémáival fog­lalkozott. Elmondotta a többi között, hogy gyáregységüknél 405 női dolgozó van, akik a munkából becsületesen kive­szik részüket, egymás után kapcsolódnak be a szocialista brigádmozgalmakba. Ebben a mozgalomban a Táblaüveg­gyárban ma már 69 női dol­gozó vesz részt és fő céljuk a terv maradéktalan teljesíté­se, a selejt csökkentése, a mi­nőség javítása. Szólott a gyár női dolgozóinak továbbképzé­séről, szakmai és politikai ok­tatásáról. Kérte, hogy a gyá­rak női dolgozóit bátrabban bízzák meg különböző felada­tok teljesítésével, hiszen az eddigi eredmények is azt bi­zonyítják, hogy megállják he­lyüket a termelésben. Szoros együttműködést a beruházásoknál Nagy József elvtárs az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Nógrád me­gyei Bizottsága titkára azzal a hatalmas beruházással fog­lalkozott, amely megyénkben végbemegy. Elmondotta, hogy a be­ruházás, a kivitelezés terén éppen a pártszervezetek se­gítségével sikerült előbbre lépni és nemcsak a gazdasá­gosság, a határidők betartá­sa tekintetében haladtunk na­gyot, hanem igen jelentős az a változás, amely megköve­teli a rendet, a fegyelmet az építkezések területén. Szólott arról, hogy eredményeink mellett még igen sok tenni­való van egy-egy beruházás tervezésénél, kivitelezésénél, az eredményes együttműkö­dés megteremtése tekinteté­ben. Az egység, a feladatokra való mozgósítás jellemezte a pártértekezlet vitáját JAKAB SÁNDOR ELVTÁRS VITAZÁRÓ BESZÉDE A TAK4REKOSSAGI MOZGALOM A megyei pártértekezlet vi­tájában 18 küldött vett részt. A vita összefoglalóját Jakab Sándor elvtárs tartotta meg. Bevezetőül hangsúlyozta: a vi­ta is igazolta, hogy a küldöt­tek egyetértettek a beszámo­lóval, az egység, a helyeslés, a feladatokra való mozgósí­tás jellemezte a felszólaláso­kat. Jakab elvtárs elsősorban azzal foglalkozott, hogy az ipar és a mezőgazdaság kül­dötteiben komoly benyomást keltett a beszámolónak a mű­szaki fejlesztéssel foglalkozó része. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a rekonstruk­cióval egy időben az embere­ket is fel kell készítenünk az új feladatok megoldására, mert az a szellemi és fizikai munka szempontjából is új követelményeket támaszt. A rekonstrukció a jövőben új vonásokat fog tartalmazni. Mindinkább előtérbe kerül a gyárfejlesztés, az üzembővítés. Az összefoglaló utalt arra is. hogy mind jobban előtérbe kerül a minőség javításának ügye. Ennek keretében arra kell törekedni, azt a kérdést kell szem előtt tartani, hogy a valóságban mi az olcsóbb a népgazdaságnak, hogy minél tartósabbak legyenek a ter­melt gyártmányok. Ez vonat­kozik a mezőgazdaságra is. Válaszolva Sümegi János küldött hozzászólására, sür­gette, hogy a mezőgazdasági építkezések minősége is felel­jen meg a követelményeknek., legyen minél korszerűbb. A műszaki fejlesztéssel össze­függő harmadik kérdés, hogy a műszaki fejlesztésben legye­nek érdekeltek a vezetők. Nagy szerepe van ebben az anyagi érdekeltségnek. Az építkezések gazdaságos­ságáról szólva Jakab elvtárs utalt arra, hogy megfelelő összhangot szükséges biztosí­tani a tervező, a kivitelező és a beruházó vállalat között, amely biztosítéka annak, hogy a második ötéves terv beruházási programjában jó ütemben haladjunk előre. Kü­lönösen a lakásépítkezésnél szükséges elérni, hogy össz­hangba kerüljön a költségek csökkentése és a lakások mi nél korszerűbb színvonalon készüljenek el. A következőkben a mező- gazdaság néhány kérdéséről szólott a zárszó. A többi kö­zött utalt arra, hogy a veze­tőket itt is érdekeltté kell tenni a korszerű eljárások al­kalmazásában. Megfelelő pro­pagandamunkával biztosítani emberek A megyei pártértekezlet választásának eredménye A megyei pártértekezleten elhangzott beszámoló és vita ntán a jelölő bizottság ja­vaslata alapján sor került a megyei pártbizottság tag­jainak, póttagjainak, a reví­ziós bizottságnak, valamint a VIII. pártkongresszus küldöt­teinek megválasztására. Á vá­lasztás eredményét az aláb­biakban közöljük: A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TAGJAI Alics János, Andó Gyula, Arminiczki Jánosné, Boros Sándor, Bartha Béláné, Bozó Ernő, Baranyi Bertalan, Chi- kány Józsefné, Dercze István. Gotyár Gyula, Győri János, Gyenes Lajos, Havas Péter, Hankó János, Hornyák Já­nos, ülés Gyula. Jakab Sán­dor, Jedllcska Gyula, dr. Ko­vács László, Kántor János, Kaposvári Ferenc, KoHut Gyula, Kamarás Józsefné, Longauer József, Lengyel T. István, Láng István, Lipták Gyula, Matnz József, No- vák József, Németh László, Cs. Nagy László, Nagy Im­re, Nagy György, Pothomik József, Riba Pál, Palócz Jó­zsef, Sült Tibor, Sándor Ele­mér, Somoskői Lajos Árpád, Sörös Miklós, Sándor Vilmos- né, Schréter Pál, Szoó Bélá­né, Szabó István, dr. Szabó István, Szabó Imre, Tóth Ká­roly, Tőzsér K. János, Tóth István, Tóth Ferenc, Ujj An- talné. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG PÓTTAGJAI Bernard Rezső, Godó Bor­bála, Godó György, Jakus Pál, Juhász László, Kiss Jó­zsef, Kaszás József, Kovács Lajosné, Kovács János, Bartha András, Kanyó Béla, Laka­tos József, László István, Pilinyi László, Sipos András- né, Orava Józsefné, Ozsvárt Ferenc. A REVÍZIÓS BIZOTTSÁG TAGJAI Batta István, Brechó Gyu­la, Csemák Viktor, Gáspár Ferenc, Knti Károly, Kele­men Jenő, Mákos Józsefné, Novak István, Oroszi Károly, Pálfalvai Kálmán, Rozgonyi Lukács, Simon Endre, Szabó Józsefné. A MEGYEI PÄRT­VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁG TAGJAI A pártértekezlet után meg­tartotta első ülését a megyei pártbizottság, amelyen a me­gyei pártbizottság első titká­rává Jakab Sándort, titkárai­vá Alics Jánost és Mainz Józsefet választotta. Itt vá­lasztották meg a megyei párt­végrehajtóbizottság tagjait is: Alics János, Andó Gyula, Havas Péter, Hankó János, Jakab Sándor, Jedllcska Gyu­la, Lipták Gyula, Matúz Jó­zsef, Pothornik József, Szoó Béláné, Szabó István. kell a legfejlettebb eljárások terjesztését. Különösön vonat­kozik ez a külföldön is elis­mert nagyhozamú búzafajtak alkalmazására. A mezőgazda ság fejlesztésében is nagy sze- j repe van az anyagi érdekelt- 1 ségnek. Komoly sikereket értünk el ebben az eszten­dőben a helyes anyagi ösz­tönzés alkalmazásával. Az eddigi módszereket itt szük­séges kiterjeszteni a mező- gazdasági vezetőkre, a trak­torosokra és más dolgozókra is. A gyengébben működő szö­vetkezetekkel kapcsolatban Jakab elvtárs utalt arra, hogy számos példa bizonyltja: ahol megjavult a vezetés, megerő­södtek a közös gazdaságok is. Ez a fő útja a gyenge ter­melőszövetkezetek megerősí­tésének. Az elsődleges az, hogy fejlesszék termelésüket, a közös munkát, a közös épít­kezéseket, hogy jobban szer­vezzék meg munkájukat Nagy tartalékot jelent ebben ,&z erősebb segítse a gyengét” mozgalom, amely hozzájárul ahhoz, hogy a gyenge tsz-ek felsorakozzanak az élen­járókhoz. — A mezőgazdaságnál sze­retnék szólná a gyenge tsz-ek- ről — mondotta Jakab elv­társ —, arról, amiről Ujj elv­társnő is szólott. A példák bi­zonyítják, hogy több gyenge szövetkezet hogyan erősödött meg a megjavult vezetés után. Sümegi elvtárs mondot­ta el, hogy a gyenge tsz-ek megszüntetésének egyik útja lehet az egyesítés. Egyet­értek vele abban, hogy erre kedvező tapasztalat van. De az egyesítés nem a fő útja a gyenge tsz-ek megjavításának. Az egyesítés is csak akkor eredményes, ha a vezetés sta­bil, előrelátó, jól szervezett. Van néhány általános jellem­ző vonás — például szövetke­zeteink egy része kevés terü­lettel rendelkezik, és ezek igazi értelemben nem nagy­üzemi gazdaságok. A gépek jobb kihasználása, a terme­lés fejlesztése, a gazdaságos­ság mind azt kívánja, hogy ezeket egyesítsük. De ennél sok mindent figyelembe kell venni, nem megy egyik napról a másikra. Igen sok objektív és szubjektív ok játszik közre az egyesítésnél. Úgy határoz­tunk, hogy a szövetkezetek egyesítését pillanatnyilag alá­rendeljük a termelés elsődle­gességének. Egyelőre marad­janak külön-külön a szövet­kezetek és növeljük áruter­melésüket. Ha megerősödnek és a jó politikai munka nyo­mán ott tartunk, hogy kót- három szövetkezet tagsága kéri az egyesítést, akkor eh­hez hozzájárulunk. Azonban ennek lehetnek olyan fokoza­tai, hogy közös építkezéseket valósítanak meg. A kulturális és az egész­ségügyi kérdésekről szólva Jakab elvtárs a vita alap­ján kifejtette akt a vélemé­nyét, hogy az értelmiség mind jobban beleilleszkedik, mind jobban kiveszi a részét a szo­cializmus építéséből. A vita azt is igazolta, hogy a ve­zetők többsége látja: a kul­< November 1-ével takarékos- jenek a takarékos túra nem egyenlő a kultúr- ) sági napok kezdődnek me- sorába, ház építésével. A kultúrház ^ gyénkben. A takarékossági építése előtt fő súlyt az ? napok legfőbb célja tömeg- jelent a takarékosság iskola építésére, az ifjúság J méretűvé fejleszteni ’ a laka- a raai ember számára? Ne- kulturális nevelésére szüksé- < rékosság gondolatát, s ennek künk ma a*é»< h«U **­ges helyezni. (következtében megerősíteni karekaskoclm, mert a téíbi­Ezzel kapcsolatban Jakab ? minden egyes családban, fel- ™nyíalansá|i, a jövőtől való elvtárs számos példát mon-) nőttben és fiatalban, hogy a íéIelom indokolja ezt. Emiatt dóit el. Utalt arra, hogy Nóg-'í rendszeres pénzmegtakarítás, ma senkinek nem kell takte rád megyének összesen 130 ( a takrékos, megfontolt, meg- rékoskodni. Do takarékoskod- községe van és már százon í gondolt élet szükségszerű ve- n“nk kel1 ^ért, hogy a fel­felül kérik kultúrház építését. | lejárója társadalmunknak. nővő gyermekeinknek az élet- Azonban egy községből sem í be való gondtalan űtbaigazí­érikezett olyan jelzés, hogy l Ennek a jegyében indít ta- f^sát biztosítsuk. Ez űgyszól- csak egy tantermük van és j karékossági mozgalmat a Ha- vaH mi«tten szülőnek köteles- kórik: építsenek még hozzá. ( zafias Népfront, az Országos séfe is- er,,e Már »vekkel Balassagyarmaton például egy | Takarékpénztár megyei fiók- elöre készülni kell, A fiata- tamteremre 72 tanuló jut. Az (ja, a társadalmi szervezetek labb nemzedéknek a takaré- iskolaépítés helyett szökőku- < támogatásával. Nem új gon- kossa£ fogja biztosítani a este tat csináltak a városban, pe-< dolat a takarékosság gondola- ,adi ólet megalapozását, a dig szükség lett volna, hogy? ta. Sok-sok család ismeri gondtalanabb élet megterem- helyileg is hozzájáruljanak a ( már hasznosságát. A rendsze- *ósét: a családi otthon létesf- tanteremhiány csökkentéséhezrés pénzmegtakarítás, a kor- fősét, a lakás berendezését A tanácskozáson kiosztották 5 szerű háztartási gazdálkodás stb- De az se* ,ebet kőzöm- a Palócföld legújabb számát,} nélkülözhetetlen velejárója bSs> bo^ »ST-eKJ nyári, téli, amire a jövőben nagyobb gon-i életünknek. Nagyon meggyő- va*^ Sszi Pihenés anyagi dot kell fordítani. Ezzel kap- ( zően igazolhatják ezt azok az a*aP.|aIt biztosítsuk a takaré- csolatban arra utalt Jakab ? emberek, akik bankbetétjü- kosságon keresztül. Mindezek elvtárs, hogy képzőművésze-) két évről évre állandóan gondolnunk kell arra tünk jó irányban halad, azon- ( emelik. Míg 1945-ben a bank- is- b°SY kJ vagyunk téve a ban az irodalomban nem men- í betétek állománya alig más- betegségnek, természeti esa- nek elég jól a dolgok. El-; (él millió forint volt, addig Pásoknak, és más nem várt mondotta, hogy Benczúr éle- j napjainkban már meghaladja eseményeknek. Nem köny- tének nagy részét megyénk-1 a 124 millió forintot. Magas- nyebbséget jelent-e, ha van ben élte le szólott Szabó 1st- ( ra emelkedett a betétkönyv- mihez nyalni, hogy szembe van Kossuth-díjas nepmuve- 7 vei rendelkezők száma is. n«zZ«nk a7. jiv„n pandákkal*? szunk hazai es nemzetközi ( Mintegy 40 ezer embernek ^ kiállításairól. Az irodalom-( van már betétkönyve. Ez év- A takarékossági mozgalom, ~= -r- rvrr irodalmi hagyományainak ki-' a takarékoskodó emberek szá- egak 5r5mmel fidvőzölhetjfik. emelkedő alakjai. Szükséges: ma pedig 6 ezerrel emelkc­ezeket kulturális munkánkbandett. A mi meíryenk ~ megszívlelni és a történelmi I Ipán munkások, tea-parasztok, hagyományokra, a kezdeti) Ezek után felvetődik a kér- értelmiségiek és egyénileg eredményekre támaszkodva) dfc; akkor m|ért van szűk- dolgozók — munkájuknak biztosítani a kulturális eleit , .......................... ........, . ... m éa teljesebb kibontakoztatá-? seS> ho^ takarekossagi napo- megfelelően megkapják beru- sát. j kát rendezzenek? Azért, mert két Önmaguk javát saolgál­Végül Jakab elvtárs utalt) ha figyelembe vesszük, hogy ják, ha belátásuk szerint a a pártmunka irányítási szín- t S8—85 ezer ember ugyan va- holnapra is gondolva megta­vonalának emelésével össze- ^ iam|jyen formában takarék0s- karítanak. ösztökéljen tehát függő nehány kerdesre, arra, *. , , , . , ... . ... hogy megyénkben minden \ kod,k* de ha «* a szamot mindcnklt a®* vOdéfr, a,uk alap megvan ahhoz: a szocia-( összevetjük megyénk közel már megtalálták a takarékos­lizmus teljes felépítéséhez a ■ 250 ezret számláló lakosságá- Ságban rejlő örömöket és nem megye dolgozói, kommunistái < Tal, képet alkothatunk, igenis érheti őket semmilyen megle­erejuket, lelkesedésüket adva) .... . , ... __,, „ _,___ t eljesítsék a rájuk háruló fel-( MÜks<* vaB a felvilágosító petés, amellett szépén gyarte adatokat. < szóra, hogy még többen lép- podnak. JlíL&zalk&k a pcutértekezletről A megyei pártértekezlet be- jának, áldozatkészségének az gondja-baja van, s ha beteg számolóját, vitáját, határoza taiit nagy érdeklődés előzte meg a dolgozók minden réte­eredménye volt. volt, mikor látogatta meg őt —x— a brigád. Az esti óráikban, szünetben, — Ez itt Kovácsaié — mü­ge, az egész lakosság részéről eléggé fáradtan az egész napi tat hosszú vékony ujjaival a már hetekkel ezelőtt. Az előkészületek is ezt a szólította meg az szimpátiát fejezték ki. Unne- ságírót. pélyes, nagy eseménnyé avatta a megyei pártértekez­letet á széles dolgozó tömé- főmérnököt, gek összefogása. Iparban és nék vele. mezőgazdaságban erre a nap­ra szabtak határidőt sok fon- ketéjét fogyasztotta, tos termelési munka befeje­tanáeskozástól, izgatott ember csoport közepén mosolygó fia- egyik új- talasszonyra. — Nemrégen született gyereke... Közösen Mutasd már meg nekem látogatta meg, őt a brigád... az acélárugyáriak közül Szőcs Egy korábbi beszélgeté- beszélni szeret- sünk alkalmával Gall óné már emütette ezt a br igád ügyet. A keresett éppen dupla fe- Azt mondta, vállalásuknak legfőbb értéke, hogy csökken —Kollár János vagyok, a az általuk késizített munkák­zésének. S jelentések követ- romhányi tsz elnök. Szecska- nál a törési selejt. S úgy gou>­ték egymást már napokkal vágóinkhoz alkatrészeket doiorn, vonatkozik ez a mon­vállalások teljesíté- ígértek nekünk, főmérnök dás a brigád beli asszonyok elvtárs. Már szükségünk életére, magatartására is. Hi­lenne ezekre. szem itt a régi világ maradvá­— Jó, hétfőn utána nézek s nyal, az egyénieskedés, az előbb a séről. A szemléltetésben, a külső­ségekben is emlékezetes dá­tum marad megyénkben októ- szerdára megcsináljuk, bér 27-e. Dokumentációs ki­önző érdek az a selejt, amely — Na akkor, téged meg ar- ellen ezek az asszonyok küz- állítás nyílt a megye eddigi ra kérlek, ha csütörtökön denek, hogy minél előbb ki­ipari, mezőgazdasági, kultu- jössz ki hozánk, hozd ma- kristályosodjék az igazi ter- rális, társadalmi fejlődéséről, gaddal — fordult az elnök az mék: a másokért aggódó, má­újságíró felé. sokkal is törődő szocialista ...Ez is sokatmondó pilla- ember. ; v értekezlet- —x— A pártértekezlet alkalmá- —x— ; ból jó négyszáz ember szo­rongott a művelődési ház A tanácskozás délutáni szü- nagytermében. Egy idősebb netében népes asszonycso- komba hajló tsz-asszony na­polt beszélgetett. Középen gyón nyugtájánál izgett-moz- nagyrabecsülést, az értekez- egy magas, barna fiatalasz- gott a helyén, de a szűkösség let közben osztották szét az szony viszi a szót, Galló 1st- miatt képtelen volt jegyzetel- irodaimi, művészeti alkotá- vánné, a ZIM salgótarjáni ni. Egyszer aztán fogta a Szá­sáinkat reprezentáló folyóirat gyáregységénél a kulcsműhely két és á terem hnásrik sarká- friss példányszámait a kül- szocialista címért küzdő bri- ba ment. ÉS amit eddig el- döttek közt. Művészeink gaz- gádjának vezetője. Fényképet mulasztott, szorgalmasan pó- dag kiállítással köszöntöttek a ad közre, amelyen a gyár 40 tolta. Egymás után teleírta munkásnője mosolyog: a b*i- a lapokat. gád. Még mi a népes ász- Megkérdezték 'tőié, talán mólóját tartalmazó, felemelt szonycsoportot nézegetjük, ő felszólalásra készül? terjedelmű megyei újság is közben beszél, szinte egyen- — Bizony arra, elvtársam, már az értekezleten a részt- ként mutatja be az asszonyé- egy éven át tartó felszóla- vevők kezébe került. kát. Nem telik el sok idő és Iáéra. Mert Otthon ä tsz-ben Mindez széles tömegek már csaknem valamennyiről mindig úgy fogok beszélni, egységes összefogásának, több tudjuk, hogyan dolgozik, ho- hogy ez a pártértekezlet sose esetben sok hónapos munká- gyan él otthonában, milyen menjen feledésbe. A Központi Statisztikai Hiva­tal megyei igazgatósága külön erre az eseményre gazdag natkép a megyei adatgyűjteményt adott közre ről. „Nógrád megye számokban” című kiadványában. Irodal­ma folyóiratunk a Palócföld, ezen a napon jelent meg s mintegy hangsúlyozva a megyei pártértekezletet. A megyei pártbizottság beszá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents