Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-20 / 84. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG I 1962. október 20. A küldöttek névsorából Évente 100000 forint értékű társadalmi Hozzáértőbb és felelősségteljesebb ♦ *** *1* *1* *1* «$♦ «$» Sümegi János tsz-elnök A Szécsényi Állami Gazdaság párttaggyűlésén a párttitkár, Molnár Gyula záróbeszédében így figyelmeztette a gazdaság párttagságát: „Nagy igyekezettel kell dolgoznunk, mert a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet olyan erős ütemben fejlődik, ha nem iparkodunk, rövidesen túlszárnyalja gazdaságunkat'’. Ennek a néhány szónak a jelentőségét azok tudják igazán értékelni, akik tudják, hogy a szécsényi termelőszövetkezet egynéhány esztendővel ezelőtt terebélyesedett 4 073 hold összterületre. De nem csupán Molnár Gyula intelme sejteti, hogy a II. Rákócziban történik valami, hanem a legutóbbi két vasárnap a községi és járási pártértekezleten is egészen jelentős helyet kapott a termelőszövetkezet érdemeinek méltatása. Mind a két pártértekezleten a küldöttek névsorában ott szerepelt Sümegi János, a tsz elnöke. A községiek felküldték a járáshoz, a járásiak pedig a megyei pártértekezletre azzal a megbízatással, hogy képviselje a tsz-parasztokat. Sümegi János, a járási partértekezleten, talán másodiknak, fellépett a szónoki emelvényre és amilyen megfontolt, meggondolt volt egész életében, olyan megfontoltan, meggondoltan beszélt a termelőszövetkezeti mozgalomról. Nem takargatta a gon- dókat, " bajokat. De hogy az egész életét eljegyezte a mozgalommal, az benne volt szavában, kifejező mozdulatában. Ha most Sümegi Jánost elárasztanánk dicsérő szavakkal, talán meg is bántanánk. Meg valakit akkor dicsérni, amikor nyakig a gondban, birkózik a jobb életért mi szükség volna7 Nem, a dicséretet hagyjuk az ünnepeiteknek. Inkább emlékezzünk egy emberről, akitől sok százan azt várják, maradjon meg mások boldogulásáért is aggódó embernek, vezesse őket ez áj életben az igaz utón, mert a küzdelem, amit emberségből vállalt, még nem dőlt el, most válik igazán férfiassá és igazolódik.: meg tudnak-e birkózni vele. A mi életünk egy nyugtalan, folytonosan előrehaladó mozgás. Ha minden rezdülését érzékenyen felfogjuk, irányítani tudjuk. Boros Béla, a.JI- Rákóczi agronómusa körülbelül így fogalmaz, amikor kiragadjuk az asztalán szétterített papírhalmazból. A gazdaság jövő évi tervei rögzítődnek már ezeken a papírokon. Az elnök Pesten van, mire hazatér, szeretném ha az asztalán találná. A pontosságra, tervszerűségre nagyon sokat ad. Ebben a néhány szóban benne is van Sümegi János erénye, amely megragadta, bátorrá tette mindazokat, akik vállalkoztak vele a munkára. Amikor kezdték, az ismeretlenbe léptek. Szét kellett tép. niök a múlthoz fűzött minden kapcsolatot, őreá tekintettek, a mindent mélyen megfontoló középnarasztra. Hogyan cselekszik? És ő cselekedett elmélyült, mély felelősséggel. A kicsi, elszigetelten vergődő termelőszövetkezetből Szécsény széles határát átfogó közös gazdaság lett. Nekik is meg kellett járni azt az utat. amit g többieknek. Nem volt gazdasági épületük. Szétszórtán lézengett a foga,térő. gép csak mutatóban. Kiszikkadt tehenek és reménvt vesztett egymásra is bizalmatlanul tekintő emberek. így kezdték. És hol tartanak ma? Emlékezzünk csak Molnár Gyula szavára! A határozott, megfontolt munka eredménye már bontakozik. Sümegi János munkájának legfőbb értéke abban van, hogy hitre emelte a reményt vesztett embereket. Felkeltette érdeklődésüket az új élet szépsége iránt, amikor már nem rabszolgája az ember a földnek, hanem ura, parancsolója. És ki, hogy érzékelte a falusi élet új világát, nyújtotta elfogadásra a munkát. Két év alatt kiváló vezető emberek, brigádvezetők, csapatvezetők növekedtek mellette, akik ma már valóban segítőtársak lettek a gondok viselésében. Olyan reggelenként ennek a termelőszövetkezetnek az új gépekkel telt gazdasági udvara, mintha mindent, ami valaha a falut jelentette, száműztek volna. Velenczei Pál, az egykori középparaszt olajos Sümegi János otthonában. ruhában sorolja a gépeket: „Te ide mégy, te oda...” És a kormánykeréknél kik ülnek? Ifjú Varga Pál, Mester László, Magulya István traktorosok. Egy évvel ezelőtt a kormánykerék helyett még a gyeplő szárát fogták, vagy a lomha ökröket unszolták frissességre. Mindenkinek megvan az önálló munkája, amelyért felelősséggel tartozik, önállóan dolgozik a brigádvezető, a csapatvezető, a traktoros, az egyszerű munkás. A felelősség ilyen formán való megosztása magasra emeli az emberek munkakedvét. A munkakedv pedig megteremti az eredményeket. Boros Béla, az agronómus, aki számon tartja a gazdaság eredményeit, így sorolja. — Még ez évben nem tettünk nagy lépést, de amit elértünk, az már biztató — és sorolja. — Búzánk a 13 mázsa helyett 14,3 mázsa holdanként. A rozs 10 mázsa helyett 13,2 — és sorolja, csak sorolja élénken, magabiztosan. A jó munkát végzett emberek módjára. Egy másik papírt vesz a kezébe. — Még talán erről is néhány szót. Tavasszal nagyon gyenge volt a tejtermelésünk. Mindössze 400—500 liter naponta. Állatállományunk létszámához viszonyítva nagyon kevés. Az elnökünk szégyenkezve beszélt, róla, de aztán nem tágított, szinte ott élt a tehenészek körében. Ma már naponta 1000—1100 litert termelünk. Hogyan csinálta? Esténként sokáig világit Sümegiék ablaka, s az elnök ott görnyed a könyvek fölött. Másnap aztán halkan, ahogyan azt szokta, de mély meggyőződéssel oktatja, neveli azokat, akikkel neki meg kell nyerni e nagy csatát. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet biztos léptekkel halad a holnap felé. Bobál Gyula irányító munkát N A rétsági járás kommunistáinak küldöttértekezletéről munka A pásztói járásban községfejlesztési kiállítások megrendezésével mutatják be a járás községeinek eddig meg- tet fejlődését. Igen jelentős, hogy ebben a járásban évente átlagban 100 ezer forinttal emelkedik a lakosság társadalmi munkavégzése. Jelentősen hozzájárult a lakosság az eddig épített tíz új művelődési ház, s egyéb a községek szépítését, fejlődését elősegítő létesítmény elkészítéséhezEgyre inkább bekapcsolódik a lakosság a helyi gazdaság- politikai feladatok elvégzésébe is. Napirenden Salgótarján közlekedési helyzete Salgótarján város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága október 18-án megtárgyalta Salgótarján közlekedési helyzetét. A végrehajtó bizottság ülésére meghívták a MÁV Budapesti Vezérigazgatóságának, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékes képviselőit. A tanácskozás középpontjában a várost átszelő, az átmenő forgalmat egyedül lebonyolító útvonal elégtelensége, a város és a városban lévő üzemek rekonstrukciójának ezzel kapcsolatban felmerülő problémai álltak, továbbá annak a közlekedési problémának a megoldása, amit e főútvonal gyakori, s több helyen történő, vasúti sorompókkal való lezárása okoz. Az ülésen az élénk vita után, a végrehajtó bizottság — a probléma megoldásának égető fontosságát tekintve — sürgette az illetékes szerveket, szakembereket, egy olyan program kidolgozására, amelynek alapján a város közlekedési helyzetén pozitíve változtatni lehet. A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy a maga részéről is sürgős tárgyalásokba kezd ennek érdekében. A rétsági járás kommunista küldöttei szerdán tartották meg értekezletüket Nagyorosziban, a községi szervek által ízlésesen feldíszített művelődési házban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Alics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. A beszámoló, — amelyet Godó György elvtárs, a járási párt- bizottság titkára terjesztett elő — majd az ezit követő vita is helyesen értékelte a VII. kongresszus határozatainak végrehajtása során szerzett tapasztalatokat. Megállapította, hogy az elmúlt három esztendőben azelőtt nem tapasztalt gyorsütemű fejlődés ment végbe a járás társadalmi, gazdasági és politikai életében. S a termelőszövetkezetek már egy-két esztendő alatt is többet termeltek, mint a széttagolt parcellák egyéni gazdaságai. Nőtt a fel nem osztható közös vagyon, ezzel egy időben emelkedett a szakmai és politikai vezetés színvonala, a parasztság közösségi tudata. A fejlődés eredményeiben nagy szerepe van a párt, az állami és társadalmi szervezetek tagságának, a szocialista építéssel egyetértő nagy tömegeknek. A gazdaságilag elmaradott, nehéz természeti adottságokkal rendelkező és a múlt cselédi sorából indult, alacsony műveltségű dolgozók lakta járásban valóban csak a párt helyes politikáját követő, áldozatos munka teremhetett olyan eredményeket, hogy ma már reális a jelszó: ,Jcerüljünk el a sereghajtók sorábólr így fogalmazta meg szándékaikat Godó elvtárs, amikor arról beszélt, hogy a megye járásai között eddig mindig utolsónak értékelték a rétsági járást. Ez a törekvés késztet a helyzet sokoldalú, józan mérlegelésére és a f eladatok tervszerű, jól szervezett végrehajtására. Igaz ugyan, hogy a megyében még mindig itt van a legtöbb gyenge termelőszövetkezet, igaz, hogy két egymást követő aszályos év fékezte a gazdaság erőteljesebb fellendülését, de mégis megvan a gyors előrelépés lehetősége. Ez nagyrészt ■ a hozzáértőbb és lelkiismeretesebb vezetés megteremtésén múlik. Jó példák mutatják egész sor községben, hogy a gazdasági, állami és politikai irányító munka egészséges összhangja a tömegek szimpátiáját váltja ki s mindez a gyarapodás gyakorlati eredményeiben mérhető. Szécsénke, Rétság, Nagyoroszi, újabban Keszeg, Romhány és Diósjenő említhető e tekintetben. Másutt, ahol a gazdasági adottságok még jobbak is lennének, a meg nem értés, a szakmai felkészültség hiánya, a kapkodás akadályozza a kibontakozást, sőt esetenként visszaesést is eredményez. Ezeken a helyeken meglelhető az újtól való idegenkedés, a konzervativizmus akár a növény- termesztésben, akár az állattenyésztésben, sőt a gépesítést illetően is. A beszámoló említett példát arra, hogy ahol nem a fejlett talajelőkészítés és műtrágyázás alkalmazásával kísérleteztek az intenzív búzafajtákkal, ott 5—6 mázsás termésátlagot, míg a szakszerű agrotechnika alkalmazásával — Romhány- ban 22 mázsás — sok helyen 14—18 mázsás termésátlagot értek el. Van termelőszövetkezet, ahol egy kilogramm hízottsertés áruköltsége 17 forint, a másik helyen pedig 11—12 forint. Némelyik termelőszövetkezet csupán 1,5 liter fejési tejátlagot ér el s így a tej költsége többszöröse az eladási árnak, mások hasonló adottságok mellett, de jobb módszerekkel 6—7 liter tejet nyernek egy tehéntől s még ez sem a leggazdaságosabb. A pártbizottság beszámolója szerint a lemaradó tsz-ek- nél a hozzá nem értés és bizonytalankodás párosul a dolgozó tömegek lebecsülésével, a termelőszövetkezeti demokrácia sorozatos megsértésével, aminek következménye aztán az elkedvetlenedés, a munkafegyelem lazulása. Ezért a tervek készítésénél a sokak véleményét kell figyelembe venni, évközben is folyamatosan kell ismertetni a célkitűzéseket, amelyeknek fő szempontja a termelékenység emelése. A pártszervezetek, a kommunisták bátran és őszintén támaszkodjanak a tagokra* legyenek az egyre szélesedő verseny, a szocialista brigádmozgalom élenjárói, népszerűsítői. Ha a járás jelenlegi gyenge termelőszövetkezetei az ötéves terv időszakában a közepes szintre emelkednek s nem lesz a járásban gyenge tsz, — máris nőtt a járás árutermelése. A feladatok végrehajtásához a járási irányító szervek magasabb színvonalú tevékenysége is szükséges. Ez azt is jelenti, hogy elaprózott, operatív intézkedések helyett elvi, szervező és ellenőrző, nevelő feladatokat kell előtérbe helyezni. A "vita hasonlóan a gazdaságszervező, a politikai nevelőmunka követelményeit boncolgatta. Az élénk és tartalmas pártértekezlet a késő esti órákban a járási pártbizottság, revíziós bizottság és a megyei küldöttek megválasztásával ért véget. A pártbizottság titkárául ismét Godó György elvtársat választották meg. JAKAB SÁNDOR: 4 Magyar Kommunista Párt Nógrád megyei szervezeteinek megalakulása és munkája a felszabadulástól 1945. május 20- % (RÉSZLET A PARTTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEKBEN MEGJELENŐ HOSSZABB TANULMÁNYBÓL.) A tanulmány I. része történelmi visszapillantást ad Nógrád megye munkásmozgalmáról az 1919 és 1944 között eltelt időszakban. A II. rész első fejezete a felszabadulás körülményeit, valamint az akkori gazdasági helyzetet elemzi. A második fejezet a pártépítés kérdéseivel foglalkozik. Ebből a fejezetből most a pártépítés általános céljairól, a pártnak a munkásosztály közötti befolyásáról közlünk részlet eket. II. A PÁRTSZERVEZÉS KÉRDÉSEI András, Fazekas Sándor, Herman Ferenc, Kerekes Sándor, Sulyok Sándor elvtársak) az illegális kommunista pártnak voltak tagjai, kettő pedig: Balga Antal, Szoó Pál elvtársak munkás- mozgalomban vettek részt, illetve a Tanácsköztársaság védelmében tűntek ki. (Alics János elvtárs visszaemléke1945. január 2-án a Debrecenben levő KB-tól két kiküldött érkezik Salgótarjánba, akik kapcsolatba lépnek az illegalitásból ismert elvtársakkal és megkezdik a párt szervezését. Salgótarjánban a párt megalakítása Kilczer Béla, Liget u. 5. isz. alatti lakásán történik. A megyében különben eléggé jellemző, hogy magánlakásokban alakítják meg a kommunista pártot. Rendszerint a megalakulás után döntenek a pártszervezet helyiségéről, tatarozásáról, esetleg a helyreállításhoz szükséges összeg gyűjtés útján való előteremtésére. A salgótarjáni pártszervezet megmunkáláskor szinte kizárólagosan az illegalitásban, munkásmozgalomban részt vett elvtársakból áll. zéséből.) Ez az összetétel A megalakult vezetőség — az iparmedencére szinte teljeami inkább szervező bizottsen, a megyére jellemzően ságnak felelt meg — 8 tagvonatkozik. Hűen tükrözi ezt jából 6 (Alics János, Gólián az alábbi táblázat is: Vezetőségi tagokból Vez. tagok Illeg. Kp. Munk. TK harcaiban Alapszervezet száma tag mozg. részt vett Baglyasalja 9 a 3 Bocsárlapujtö 7 í 1 a Karancsalja 7 i 1 1 Karancskeszi 7 *-i 3 Kazár 11 a 8 1 Kisterenye 11 a 4-H Zagyvaróna 5 4 !■# 1 Vizslás 5 a —1St. Acélárugyár 5 1 a Üveggyár 7 3 7Hirscbgyár 6 1 3Salgóbánya 7 *-• !■* 1 Ersekvadkert 7 a 5 !Nagyoroszi 5 a 4 a (A számok azért nem egyezők, mert egy elvtárs két megjelölésben is előfordulhat.) A táblázatban szereplő alapszervezetek az akkor megalakult pártszervezeteknek kb. 15 százalékát jelentik. A megalakult pártszervezetek mindegyikére ez az arány nem vonatkoztatható. Történelmi tényekből adódó következtetésre mégis alkalmas, mert amit itt tapasztaltunk. az nagyon sok alapszervezetre jellemző. Ez olyan tényekkel bizonvftható, hogy Nógrád megyében jelenleg 89 illegális elvtársat, mintegy 800 munkásmozgalomban részt vett elvtársat tartunk nvílván. (Az MSZMP Nóarád megvei VB 1961. évi március 1 fi-i Í7lk-hnl,) Ezek azt mutatják, hogy a KMP illegális szervezetei a Horthy-fasizmus ideién is — főleg a salgótarjáni iparmedencében — erősek voltak. Elténhetetlen szálak fűzték elsősorban a munkásosztályhoz, de a dolgozó rétesekhez is. Ez biztosította azt is, hogv az illegális KP-nak területi szervezete még akkor is működött amikor a fasiszta rendőrség romboló munkáia miatt a kancsolat a b"danesti szervezettel megszakadt. (Itt csak utalok arra. horrv a Csehszlovák Kommunista Párttól is ivén eerdményes támogatást kaptunk.) A táblázatból kitűnik, bogy a vezet'sórri tarok 30 százaléka munVácmozfíalomhan Vett részt Ebből levonható az a tanulság, how a szakszervezet nem kifeiezetten szociáldemokrata mozmlom volt, hanem annál több. Dicséretére az elvtársaknak, akik a szakszervezeteket igen eredménvesen használták fel a lerá’is munkára. A szak- szervemti mozgalomban — különösen a Bánva- és Kohómunkások Szervezetében,
