Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-20 / 84. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG I 1962. október 20. A küldöttek névsorából Évente 100000 forint értékű társadalmi Hozzáértőbb és felelősségteljesebb ♦ *** *1* *1* *1* «$♦ «$» Sümegi János tsz-elnök A Szécsényi Állami Gaz­daság párttaggyűlésén a párt­titkár, Molnár Gyula záró­beszédében így figyelmeztet­te a gazdaság párttagságát: „Nagy igyekezettel kell dol­goznunk, mert a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet olyan erős ütemben fejlődik, ha nem iparkodunk, rövide­sen túlszárnyalja gazdaságun­kat'’. Ennek a néhány szó­nak a jelentőségét azok tud­ják igazán értékelni, akik tudják, hogy a szécsényi ter­melőszövetkezet egynéhány esztendővel ezelőtt terebélye­sedett 4 073 hold összterület­re. De nem csupán Molnár Gyula intelme sejteti, hogy a II. Rákócziban történik va­lami, hanem a legutóbbi két vasárnap a községi és járási pártértekezleten is egészen jelentős helyet kapott a ter­melőszövetkezet érdemeinek méltatása. Mind a két párt­értekezleten a küldöttek név­sorában ott szerepelt Sümegi János, a tsz elnöke. A köz­ségiek felküldték a járáshoz, a járásiak pedig a megyei pártértekezletre azzal a meg­bízatással, hogy képviselje a tsz-parasztokat. Sümegi János, a járási partértekezleten, talán máso­diknak, fellépett a szónoki emelvényre és amilyen meg­fontolt, meggondolt volt egész életében, olyan megfontoltan, meggondoltan beszélt a ter­melőszövetkezeti mozgalom­ról. Nem takargatta a gon- dókat, " bajokat. De hogy az egész életét eljegyezte a moz­galommal, az benne volt sza­vában, kifejező mozdulatában. Ha most Sümegi Jánost el­árasztanánk dicsérő szavak­kal, talán meg is bántanánk. Meg valakit akkor dicsérni, amikor nyakig a gondban, birkózik a jobb életért mi szükség volna7 Nem, a di­cséretet hagyjuk az ünnepei­teknek. Inkább emlékezzünk egy emberről, akitől sok szá­zan azt várják, maradjon meg mások boldogulásáért is aggódó embernek, vezesse őket ez áj életben az igaz utón, mert a küzdelem, amit emberségből vállalt, még nem dőlt el, most válik igazán férfiassá és igazolódik.: meg tudnak-e birkózni vele. A mi életünk egy nyug­talan, folytonosan előrehala­dó mozgás. Ha minden rez­dülését érzékenyen felfogjuk, irányítani tudjuk. Boros Béla, a.JI- Rákóczi agronómusa kö­rülbelül így fogalmaz, ami­kor kiragadjuk az asztalán szétterített papírhalmazból. A gazdaság jövő évi tervei rög­zítődnek már ezeken a pa­pírokon. Az elnök Pesten van, mire hazatér, szeretném ha az asztalán találná. A pon­tosságra, tervszerűségre na­gyon sokat ad. Ebben a néhány szóban benne is van Sümegi János erénye, amely megragadta, bátorrá tette mindazokat, akik vállalkoztak vele a munkára. Amikor kezdték, az ismeret­lenbe léptek. Szét kellett tép. niök a múlthoz fűzött min­den kapcsolatot, őreá tekin­tettek, a mindent mélyen megfontoló középnarasztra. Hogyan cselekszik? És ő cse­lekedett elmélyült, mély fe­lelősséggel. A kicsi, elszigetelten ver­gődő termelőszövetkezetből Szécsény széles határát át­fogó közös gazdaság lett. Ne­kik is meg kellett járni azt az utat. amit g többieknek. Nem volt gazdasági épüle­tük. Szétszórtán lézengett a foga,térő. gép csak mutatóban. Kiszikkadt tehenek és re­ménvt vesztett egymásra is bizalmatlanul tekintő embe­rek. így kezdték. És hol tartanak ma? Emlékezzünk csak Molnár Gyula szavára! A határozott, megfontolt munka eredménye már bon­takozik. Sümegi János mun­kájának legfőbb értéke ab­ban van, hogy hitre emel­te a reményt vesztett embe­reket. Felkeltette érdeklődé­süket az új élet szépsége iránt, amikor már nem rab­szolgája az ember a földnek, hanem ura, parancsolója. És ki, hogy érzékelte a falusi élet új világát, nyújtotta el­fogadásra a munkát. Két év alatt kiváló vezető emberek, brigádvezetők, csapatvezetők növekedtek mellette, akik ma már valóban segítőtársak let­tek a gondok viselésében. Olyan reggelenként ennek a termelőszövetkezetnek az új gépekkel telt gazdasági ud­vara, mintha mindent, ami va­laha a falut jelentette, szám­űztek volna. Velenczei Pál, az egykori középparaszt olajos Sümegi János otthonában. ruhában sorolja a gépeket: „Te ide mégy, te oda...” És a kormánykeréknél kik ül­nek? Ifjú Varga Pál, Mes­ter László, Magulya István traktorosok. Egy évvel ez­előtt a kormánykerék helyett még a gyeplő szárát fog­ták, vagy a lomha ökröket unszolták frissességre. Mindenkinek megvan az önálló munkája, amelyért fe­lelősséggel tartozik, önálló­an dolgozik a brigádvezető, a csapatvezető, a traktoros, az egyszerű munkás. A fe­lelősség ilyen formán való megosztása magasra emeli az emberek munkakedvét. A munkakedv pedig megteremti az eredményeket. Boros Béla, az agronómus, aki számon tartja a gazda­ság eredményeit, így sorol­ja. — Még ez évben nem tet­tünk nagy lépést, de amit elértünk, az már biztató — és sorolja. — Búzánk a 13 mázsa helyett 14,3 mázsa hol­danként. A rozs 10 mázsa helyett 13,2 — és sorolja, csak sorolja élénken, maga­biztosan. A jó munkát vég­zett emberek módjára. Egy másik papírt vesz a kezébe. — Még talán erről is né­hány szót. Tavasszal nagyon gyenge volt a tejtermelésünk. Mindössze 400—500 liter na­ponta. Állatállományunk lét­számához viszonyítva nagyon kevés. Az elnökünk szé­gyenkezve beszélt, róla, de aztán nem tágított, szinte ott élt a tehenészek körében. Ma már naponta 1000—1100 li­tert termelünk. Hogyan csinálta? Esténként sokáig világit Sümegiék ab­laka, s az elnök ott görnyed a könyvek fölött. Másnap aztán halkan, ahogyan azt szokta, de mély meggyőző­déssel oktatja, neveli azokat, akikkel neki meg kell nyer­ni e nagy csatát. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet biztos léptekkel halad a hol­nap felé. Bobál Gyula irányító munkát N A rétsági járás kommunistáinak küldöttértekezletéről munka A pásztói járásban község­fejlesztési kiállítások meg­rendezésével mutatják be a járás községeinek eddig meg- tet fejlődését. Igen jelentős, hogy ebben a járásban évente átlagban 100 ezer forinttal emelkedik a la­kosság társadalmi munkavég­zése. Jelentősen hozzájárult a lakosság az eddig épített tíz új művelődési ház, s egyéb a községek szépítését, fejlő­dését elősegítő létesítmény elkészítéséhez­Egyre inkább bekapcsolódik a lakosság a helyi gazdaság- politikai feladatok elvégzésé­be is. Napirenden Salgótarján közlekedési helyzete Salgótarján város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága október 18-án megtárgyalta Salgótarján közlekedési hely­zetét. A végrehajtó bizottság ülésére meghívták a MÁV Budapesti Vezérigazgatósá­gának, valamint a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium illetékes képviselőit. A tanácskozás középpontjában a várost átszelő, az átmenő forgalmat egyedül lebonyolí­tó útvonal elégtelensége, a város és a városban lévő üze­mek rekonstrukciójának ez­zel kapcsolatban felmerülő problémai álltak, továbbá annak a közlekedési problé­mának a megoldása, amit e főútvonal gyakori, s több helyen történő, vasúti sorom­pókkal való lezárása okoz. Az ülésen az élénk vita után, a végrehajtó bizottság — a probléma megoldásának ége­tő fontosságát tekintve — sürgette az illetékes szerve­ket, szakembereket, egy olyan program kidolgozására, amely­nek alapján a város közleke­dési helyzetén pozitíve vál­toztatni lehet. A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy a maga részéről is sürgős tár­gyalásokba kezd ennek érde­kében. A rétsági járás kommunista küldöttei szerdán tartották meg értekezletüket Nagyoro­sziban, a községi szervek ál­tal ízlésesen feldíszített mű­velődési házban. A tanácsko­záson részt vett és felszólalt Alics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. A be­számoló, — amelyet Godó György elvtárs, a járási párt- bizottság titkára terjesztett elő — majd az ezit követő vi­ta is helyesen értékelte a VII. kongresszus határozatai­nak végrehajtása során szer­zett tapasztalatokat. Megálla­pította, hogy az elmúlt három eszten­dőben azelőtt nem ta­pasztalt gyorsütemű fej­lődés ment végbe a járás társadalmi, gazdasági és politikai életében. S a termelőszövetkezetek már egy-két esztendő alatt is többet termeltek, mint a széttagolt parcellák egyéni gazdaságai. Nőtt a fel nem osztható közös vagyon, ezzel egy időben emelkedett a szak­mai és politikai vezetés szín­vonala, a parasztság közösségi tudata. A fejlődés eredményeiben nagy szerepe van a párt, az állami és társadalmi szerve­zetek tagságának, a szocialis­ta építéssel egyetértő nagy tömegeknek. A gazdaságilag elmaradott, nehéz természeti adottságokkal rendelkező és a múlt cselédi sorából indult, alacsony műveltségű dolgo­zók lakta járásban valóban csak a párt helyes politikáját követő, áldozatos munka te­remhetett olyan eredménye­ket, hogy ma már reális a jelszó: ,Jcerüljünk el a sereg­hajtók sorábólr így fogal­mazta meg szándékaikat Godó elvtárs, amikor arról beszélt, hogy a megye járásai között eddig mindig utolsónak érté­kelték a rétsági járást. Ez a törekvés késztet a helyzet sokoldalú, józan mér­legelésére és a f eladatok terv­szerű, jól szervezett végre­hajtására. Igaz ugyan, hogy a megyében még mindig itt van a legtöbb gyenge terme­lőszövetkezet, igaz, hogy két egymást követő aszályos év fékezte a gazdaság erőtelje­sebb fellendülését, de mégis megvan a gyors előrelépés lehetősége. Ez nagyrészt ■ a hozzáértőbb és lelkiismerete­sebb vezetés megteremtésén múlik. Jó példák mutatják egész sor községben, hogy a gazda­sági, állami és politikai irá­nyító munka egészséges össz­hangja a tömegek szimpátiá­ját váltja ki s mindez a gya­rapodás gyakorlati eredmé­nyeiben mérhető. Szécsénke, Rétság, Nagyoroszi, újabban Keszeg, Romhány és Diósjenő említhető e tekintetben. Má­sutt, ahol a gazdasági adott­ságok még jobbak is lenné­nek, a meg nem értés, a szak­mai felkészültség hiánya, a kapkodás akadályozza a ki­bontakozást, sőt esetenként visszaesést is eredményez. Ezeken a helyeken meglelhető az újtól való idegenkedés, a konzerva­tivizmus akár a növény- termesztésben, akár az állattenyésztésben, sőt a gépesítést illetően is. A beszámoló említett példát arra, hogy ahol nem a fejlett talajelőkészítés és műtrágyá­zás alkalmazásával kísérletez­tek az intenzív búzafajtákkal, ott 5—6 mázsás termésátlagot, míg a szakszerű agrotechnika alkalmazásával — Romhány- ban 22 mázsás — sok helyen 14—18 mázsás termésátlagot értek el. Van termelőszövet­kezet, ahol egy kilogramm hízottsertés áruköltsége 17 forint, a másik helyen pedig 11—12 forint. Némelyik ter­melőszövetkezet csupán 1,5 li­ter fejési tejátlagot ér el s így a tej költsége többszöröse az eladási árnak, mások ha­sonló adottságok mellett, de jobb módszerekkel 6—7 liter tejet nyernek egy tehéntől s még ez sem a leggazdaságo­sabb. A pártbizottság beszámoló­ja szerint a lemaradó tsz-ek- nél a hozzá nem értés és bi­zonytalankodás párosul a dolgozó tömegek lebecsülésé­vel, a termelőszövetkezeti demokrácia sorozatos megsér­tésével, aminek következmé­nye aztán az elkedvetlenedés, a munkafegyelem lazulása. Ezért a tervek készítésénél a sokak véleményét kell figye­lembe venni, évközben is fo­lyamatosan kell ismertetni a célkitűzéseket, amelyeknek fő szempontja a termelékenység emelése. A pártszervezetek, a kom­munisták bátran és őszintén támaszkodjanak a tagokra* legyenek az egyre szélesedő verseny, a szocialista brigád­mozgalom élenjárói, népsze­rűsítői. Ha a járás jelenlegi gyen­ge termelőszövetkezetei az ötéves terv időszakában a közepes szintre emel­kednek s nem lesz a já­rásban gyenge tsz, — már­is nőtt a járás áruterme­lése. A feladatok végrehajtásához a járási irányító szervek ma­gasabb színvonalú tevékeny­sége is szükséges. Ez azt is jelenti, hogy elaprózott, ope­ratív intézkedések helyett el­vi, szervező és ellenőrző, ne­velő feladatokat kell előtér­be helyezni. A "vita hasonlóan a gazda­ságszervező, a politikai neve­lőmunka követelményeit bon­colgatta. Az élénk és tartalmas pártértekezlet a késő esti órákban a járási pártbizott­ság, revíziós bizottság és a megyei küldöttek megválasz­tásával ért véget. A pártbi­zottság titkárául ismét Godó György elvtársat választották meg. JAKAB SÁNDOR: 4 Magyar Kommunista Párt Nógrád megyei szervezeteinek megalakulása és munkája a felszabadulástól 1945. május 20- % (RÉSZLET A PARTTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEKBEN MEGJELENŐ HOSSZABB TA­NULMÁNYBÓL.) A tanulmány I. része történelmi visszapillantást ad Nógrád megye munkásmozgalmáról az 1919 és 1944 között eltelt időszakban. A II. rész első fejezete a felszabadulás körülményeit, valamint az akkori gazdasági helyzetet elem­zi. A második fejezet a pártépítés kérdéseivel foglalkozik. Ebből a fejezetből most a pártépítés általános céljairól, a pártnak a munkásosztály közötti befolyásáról közlünk rész­let eket. II. A PÁRTSZERVEZÉS KÉRDÉSEI András, Fazekas Sándor, Herman Ferenc, Kerekes Sándor, Sulyok Sándor elv­társak) az illegális kommu­nista pártnak voltak tagjai, kettő pedig: Balga Antal, Szoó Pál elvtársak munkás- mozgalomban vettek részt, illetve a Tanácsköztársaság védelmében tűntek ki. (Alics János elvtárs visszaemléke­1945. január 2-án a Debre­cenben levő KB-tól két kikül­dött érkezik Salgótarjánba, akik kapcsolatba lépnek az illegalitásból ismert elvtár­sakkal és megkezdik a párt szervezését. Salgótarjánban a párt megalakítása Kilczer Béla, Liget u. 5. isz. alatti la­kásán történik. A megyében különben eléggé jellemző, hogy magánlakásokban ala­kítják meg a kommunista pártot. Rendszerint a meg­alakulás után döntenek a pártszervezet helyiségéről, tatarozásáról, esetleg a hely­reállításhoz szükséges összeg gyűjtés útján való előterem­tésére. A salgótarjáni pártszerve­zet megmunkáláskor szinte kizárólagosan az illegalitás­ban, munkásmozgalomban részt vett elvtársakból áll. zéséből.) Ez az összetétel A megalakult vezetőség — az iparmedencére szinte telje­ami inkább szervező bizott­sen, a megyére jellemzően ságnak felelt meg — 8 tag­vonatkozik. Hűen tükrözi ezt jából 6 (Alics János, Gólián az alábbi táblázat is: Vezetőségi tagokból Vez. tagok Illeg. Kp. Munk. TK harcaiban Alapszervezet száma tag mozg. részt vett Baglyasalja 9 a 3 Bocsárlapujtö 7 í 1 a Karancsalja 7 i 1 1 Karancskeszi 7 *-i 3 Kazár 11 a 8 1 Kisterenye 11 a 4-H Zagyvaróna 5 4 !■# 1 Vizslás 5 a —1­St. Acélárugyár 5 1 a Üveggyár 7 3 7­Hirscbgyár 6 1 3­Salgóbánya 7 *-• !■* 1 Ersekvadkert 7 a 5 !­Nagyoroszi 5 a 4 a (A számok azért nem egyezők, mert egy elvtárs két megjelölésben is előfordulhat.) A táblázatban szereplő alapszervezetek az akkor megalakult pártszervezetek­nek kb. 15 százalékát jelen­tik. A megalakult pártszer­vezetek mindegyikére ez az arány nem vonatkoztatható. Történelmi tényekből adódó következtetésre mégis alkal­mas, mert amit itt tapasz­taltunk. az nagyon sok alap­szervezetre jellemző. Ez olyan tényekkel bizonvftható, hogy Nógrád megyében je­lenleg 89 illegális elvtársat, mintegy 800 munkásmozga­lomban részt vett elvtársat tartunk nvílván. (Az MSZMP Nóarád megvei VB 1961. évi március 1 fi-i Í7lk-hnl,) Ezek azt mutatják, hogy a KMP illegális szervezetei a Horthy-fasizmus ideién is — főleg a salgótarjáni iparme­dencében — erősek voltak. Elténhetetlen szálak fűzték elsősorban a munkásosztály­hoz, de a dolgozó rétesekhez is. Ez biztosította azt is, hogv az illegális KP-nak te­rületi szervezete még akkor is működött amikor a fa­siszta rendőrség romboló munkáia miatt a kancsolat a b"danesti szervezettel meg­szakadt. (Itt csak utalok ar­ra. horrv a Csehszlovák Kommunista Párttól is ivén eerdményes támogatást kap­tunk.) A táblázatból kitűnik, bogy a vezet'sórri tarok 30 száza­léka munVácmozfíalomhan Vett részt Ebből levonható az a tanulság, how a szakszerve­zet nem kifeiezetten szociál­demokrata mozmlom volt, hanem annál több. Dicsére­tére az elvtársaknak, akik a szakszervezeteket igen eredménvesen használták fel a lerá’is munkára. A szak- szervemti mozgalomban — különösen a Bánva- és Ko­hómunkások Szervezetében,

Next

/
Thumbnails
Contents