Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-17 / 83. szám
4 NÓGRÁDI népújság 1962. október 17. Elsősök között a gépipari technikumban Évről évre fokozódik az ér deklődés a megyeszékhelyen íőbb mint egy évtizede működő gépipari technikum iránt. A kezdeti 400 hallgatói létszám a mostani iskolai évre — felnőttekkel együtt — 1300 fölé emelkedett már. A nappali tagozatra 120 elsőosztályos tanulót vettek fel az idén. Képeink az I. b. osztály műhelygyakorlatáról készültek. Az első gyakorlati órán Is nerkedés a reszelőfogással. FENT: Nagy Imre már úgy reszel, mint egy „nagy”. OLDALT: „Vajon anyuka mit csinál most?” — pihen meg Galló István. LENT: Pisák István pontos munkát végez. (Foto: Vass Antal) Megváltozott a híradó műsorok vetítési ideje A Nógrád megyei tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt hetekben foglalkozott a Moziüzemi Vállalat munkájával s javaslatot tett a híradó műsor vetítési időpontjának megváltoztatására. Az általános vélemény az volt, hogy a szombat délutáni előadások a látogatottság szempontjából nem megfelelőek, így a MOKÉP igazgatósága úgy határozott, hogy az érdekes, változatos híradó műsorokat október 31-től minden héten szerdán délután 4 órakor, a rendes játszási időben vetíti a November 7 filmszínház. A megyei képzőművészek őszi tárlata Balassagyarmaton ♦ 99‘ 6 e A Nógrád megyei képzőművészek ebben az esztendőben Balassagyarmaton rendezték és nyitották meg őszi tárlatukat, hogy az idén különösen gazdag, változatos anyag lehetőleg több járási központot érintve jusson el a megyeszékhely, Salgótarján közönsége elé. A balassagyarmati Palóc Múzeumban megrendezett kiállítást vasárnap délelőtt Németh László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. Hangoztatta, hogy dolgozó népünk nagyszerű eredményei, pártunk kongresszusi irányelvei a mostani tárlat bizonysága szerint az alkotókra is ösztönzően hatnak. Képzőművészeink alkotásaikban mindinkább előtérbe * kerülnek mai életünk prob-* lémái s alkotásaik reálisak* és szocialista tartalmúak. * Budapesten, a Tanács kör- Heilbronni y.út 7 szám alatt van egy A tárlaton a kiállító mű- ,|. régi-régi egyemeletes — a DÉRYNÉ ifiasszony Halálának kilencvenedik évfordulóján Katicát, Lessing „Galotti Emiliá”-ját ugyanúgy, mint az „Abellino” cíközött találkozhatunkyMűemlékek Tanácsa védelme mű bohókás játék női föszelommal Pataki József aha __ ______________>..i___ ___„ r epét, amelyben színpadi partnere egy „elég csinos ala- termetű. de nem fiatal jogász volt, bizonyos Katona József. A s itt nyitotta nagy író mélyen — és révészek ez alkalommal Pataki József,... alatt álló — ház, ajnelyet Szabó Áron, Králik Andor,*170 éve egy Hacker nevű pes Radies István, Takacs Imre,ti polgár építtetett. Ennek a ku, sudár Iványi Ödön, Leszenszki * földszintjén volt egy kertre szép arcú’ László, Varga István, BaánV nyíló, nagy terem — a „Har- Béla, Farkas András, Réti •:• ker-szála” Zoltán, Czinke Ferenc, Szath- V meg 1809-ben egy Vida Lasz- ménytelenv.l szerelmes volt a mári Béla, Gyüre Nándor,* ló nevű, lelkes, magyar ér- „színpadi tündérbe”, s ez a Jakuba János, id. Szabó 1st-Ízesít köznemes a Pest-várme- nagy érzés is ösztönzést adott Ván, ifj. Szabó István, Szabó-••■gye felügyelete alatt álló Pes- neki ahhoz, hogy legnagyobb né Nagy Mária, Légrádi Je-*ti Magyar Játékszínt. És itt, művét, a „Bánk bán”-t a nő, Mustó János és Konfárf® „Hacker-szálá”-ban volt £életében először színházban és *lépett először színpadra — ’ .. . *patikus fiatal leánykája, a Virészeti tárlat salgótarjánidótól kapott művésznevén megnyitására november 15-%Széppataki Róza, a későbén kerül sor. Gyula nevével. Műszaki könyvkiadásunk seregszemléje a Műszaki Könyvnapokl y.bi Déryné. <• „Volt-e még ezenkívül valami, amit reméltem, amire ❖vágytam, vagy amiért lelkem %úgy lángolt volna, mint a *színpadra föllépni? Hiszen $sok küzdelembe is került, míg ' végre sikerült, miről m.ár gyerekszemmel álmodám”. Az évről-évre visszatérő, hagyományossá vált ünnepi könyvhetek mellé ez év őszétől új könyv-ünnep csatlakozik: a Műszaki Könyvnapok. Műszaki könyvkiadásunk az utóbbi évek alatt nagy ütemben fejlődött. Ebben az esztendőben szinte minden napra esik egy-egy műszaki ismeretterjesztő újdonság. A mennyiségi növekedés mellett bővült a könyvek tematikai és színvonalbeli választéka is. A szakmunkásoknak szánt Ipari Szakkönyvtár-sorozatnak már a hetvenedik kötete is nyomdában van. Az ismert kötetek között jóné- hány több kiadásban is megjelent az utóbbi időben. Gazdagodott a közép- és felsőfokú szakkönyvek tematikája: ma már alig van „könyvtelen”, vagyis olyan szakma, amely részére ne jelent volna meg szakkönyv a közelmúltban. Megnőtt a műszaki kiadványok olvasótábora. A Műszavisszhangtalanság, az elszigeteltség ellenére — és ellen! — megalkossa. A Napló leírja, hogy amikor Róza megesküdött Déry Istvánnal, színésztársával és ment a pesti utcán új — asz- szonyi voltát jelképező — fő- kötőjében, Katona Józseffel találkozott: Mondja: „Jó napot!” Felelem nagy búsan: jó napot! Ránéz a fő kötőmre: „Ezért nem felelt hát levelemre?” „Micsoda levelére?” „Amelyben szalagot kértem jelül.” „Hát maga írta ezt? Én nem tudtam”. „Sok szerencsét DéjfDéryné írta — első fellépeki Könykiadó alig tud lépést*sérőí — Naplójában. E bá- OLm, tartani a kereslettel, pedigXjos remekműben, realista ké- *íL termelése bővült, és más ki-*pet festett arról a hősi „ván- f S adók is jelentetnek meg'i[dór korszakról”, amely az elszakkönyveket. *ső állandó fővárosi magyar A Pesti Magyar Színház VÁC/ ti/l/lll ILLLi J J U UIL! \Jcil //tUUlflir . , , T . tszinház, m.ai Nemzeti Szín- megnyitásakor - amelynek 125. évfordulóján oly nagy kegyelettel gondolunk mindazokra, akik a népet szolgáló magyar nemzeti színjátszást megalapozták — Déryné a társulat ünnepelt primaAz október 20-án, a Techni-.j. házunk közvetlen elődjének ka Házában rendezett szak-* megalapítását megelőzte könyvkiállítás megnyitásával %Miskolcon, Kecskeméten, Szókezdődnek az idei Műszaki*kesfehérvárott, Kolozsvárott, Könyvnapok eseményei. No-’jt.Sopronban, Szegeden szerevember 3-ig több mint két->peitek. Vendéglőben, és vi- ,. . száz üzemben, kutatóintézet-Xdélci udvarházak termeiben donnája volt. Később hangja ben rendeznek szakkönyv vá-jf játszottak, de betyár-kocs- megkopott, visszavonult es sárokat, kiállításokat, ankét*m£jícb(m, falusi csűrökben is keretében ismertetik a szak-# jetanyáztak”. Kilényi Dávid. irodalom jelentőségét, a szak-* Balog István, Benke „atyus” könyvek szerzői és olvasóig (táborfalvi Róza apja) és mopedig megvitatják a tovább-*sofc által igazgatott „magyar fejlődés útját. iaktorok", szép nyelvünket és *a szabadságra vágyó haza szeAz ünnep alkalmából 35: retet ét, az elnyomás századai- , . . . , . kiadvány jelenik meg. Az Al-*wflI dacoló nemzeti kultúrát amelVnek társulatai a regi lami Könyvterjesztő Vállalat* Shakespeare, Schiller, Kör- magyar vandor-aktorok leg- kiadásában megjelenő Műsza-kultuszát. szolgálták. Dé- nemesebb hagyományait folyelőbb Diósgyőrött, majd Miskolcon élt. Kilencven éve halt meg — majd nyolcvan esztendős korában — Miskolcon, amelynek gyönyörű új színháza az ő nevét viseli, mint ahogy az ő neve díszíti az Állami Faluszínházat is, kiadásában megjelenő Műsza-*ner kultuszát szolgálták, néki Tájékoztató októberi szá-J„,„é elsősorban énekesnő volt, ,}c. . . ma e kiadványok mellett még : V _ . rok immár nem Thalia szekema e KiaavanyoK ménért meg . maavar Rosina mintegy 400 szakkonyvet .• ajánl a műszaki kömyvvásá-£>>Sembai rok látogatóinak. * játszotta magyar borbély”-ban. Desdemonát is Ám rein, hanem — autóbuszain Ám járnak.. és A. G. Ä szocializmus teljes felépítésének útja Ezekben a napokban száz- és százezrek tanulmányozzák pártunk központi bizottságának kongresszusi irányelveit. Különösen két probléma foglalkoztatja az embereket. Az első így hangzik: „Mi értendő pontosan a szocializmus alapjainak lerakásán?” A má- s'k kérdés: „Mi szükséges a szocializmus teljes felépítéséhez?” A cikk nagyon röviden — erre a két kérdésre kíván választ adni. I. Egyesek úgy gondolják, hogy a mezőgazdaság nagyüzemi szocialista átszervezése jelenti a szocializmus alapjainak lerakását. Kétségtelen, hogy az átszervezés hatalmas forradalmi lépés fejlődésünkben, s jelentősége csak a proletárhatalom kivívásához hasonlítható, mégsem jelenti önmagában a szocializmus alapjainak lerakását. Az irányelvekben kristálytisztán fogalmaz a párt: „A szocia- Hsta forradalom fő folyamatai — a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális ideológiai átalakulás — egységet alkotnak, összefonódnak”. A szocialializmus alapjainak lerakása tehát több tényezőből tevődik össze. A mező- gazdaság nagyüzemi szocialista átszervezése is ezek közé tartozik, de csak egyik tényező. Melyek tehát a többi összetevők, amelyek előfeltételei a szocializmus alapjai lerakásának? A legalapvetőbb a munkás- osztály politikai hatalmának, más szóval a proletariátus diktatúrájának kivívása és megvédelmezése. Minden további lépésünknek ez az alfája és ómegája. A munkás- osztály számára a politikai hatalom megszerzése nem cél, hanem eszköz a kisajátítására, hogy a nép ne csak a politikában, hanem a gazdaságban is uralkodó legyen. A munkásosztály a gazdaságban szerzett pozícióval támasztotta alá, építette szilárd alapokra politikai hatalmát, államosította a föld méhé - nek kincseit, a gyárakat, a bankokat, a közlekedést, a kereskedelmet. A felsorolt területeken szocialista termelési viszonyok jöttek létre. A szocialista iparosítás eredményeként fejlett nehézipar létesült, s hazánk agrár-ipari országból ipari-agrár országgá alakult át. A munkásosztály a szocializmus alapjainak lerakása során nemcsak a gazdaságban kerül birtokon belül, hanem biztosítja, hogy a kultúrában is a nép érdekei legyenek a meghatározók. A kultúrforradalom lényege: az egész nép műveltségi színvonalának emelése, s a szocialista tudat uralkodóvá tétele. A kultúrforradalom során nevelődik ki — többek között — a szocialista alapokra helyezkedő falu értelmisége. s nem lebecsülendő mértékben növekszik a dolgozó parasztság szocialista tudatosságának mértéke is. ami előfeltétele az alapok lerakásának. Az elért eredmények alapján a VII. kongresszus elérkezettnek látta az időt, hogy megindítsuk az offenzávát a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezéséért. Ma már országunk szántó- területének 95,5 százalékán termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgoznak. Egész népgazdaságunkban osztatlanul a szocialista termelési viszonyok uralkodnak. Lényegében győzött a szocialista forradalom, ami egyben a szocializmus alapjai lerakásának befejezését jelenti. Mint láttuk, a szocializmus alapjainak lerakására a mezőgazdaság szocialista átszervezése teszi fel a koronát, de nem a mezőgazdaság szocialista átszervezése egymaga jelenti a szocializmus alapjainak lerakását. Az elmúlt esztendőkben a szocialista forradalom folyamatában olyan minőségi és mennyiségi változások mentek végbe, amelyekkel lezárult egy szakasz a szocializmus építésében, s hozzáláttunk a szocializmus teljes felépítéséhez. II. Ha meg akarjuk állapítani, hogy mi szükséges a szocializmus teljes felépítéséhez, azonnal tisztáznunk kell egy problémát. A szocializmus építése hosszabb időszakot magába foglaló folyamat. A szocialista társadalom felépítésének fő feladatai a szocializmus építésének egész időszakában érvényesek. Egy új periódus kezdete, konkrétan a szocializmus teljes felépítése nem azt jelenti, hogy teljesen új feladatok vagy törvényszerűségek kerülnek előtérbe. Inkább arról van szó, hogy a jelentőségük, súlyuk változik, s ezeken belül újabb konkrét részfeladatok megoldása válik szükségessé. A kulturális forradalom feladatainak végrehajtása például a szocializmus teljes felépítésének szakaszában hangsúlyozottabban kerül előtérbe, mint a szocializmus alapjainak lerakása idején. Mi szükséges tehát a szocializmus teljes felépítéséhez? a) A szocializmus anyagitechnikai bázisának megteremtése; b) A szocialista nemzeti egység kialakítása; c) A kultúrforradalom vé- gigvitele. Mi értendő a szocializmus anyagi-technikai bázisa alatt? A leghelyesebb, ha Lenin er- revonatkozó általános útmutatását vesszük alapul: „Az erőforrások biztosításának, a szocialista társadalom megteremtésének valóságos és egyetlen alapja csakis a nagyipar... jól megszervezett nagyipar nélkül egyáltalán szó sem lehet szocializmusról ...” Mint látjuk, a szocializmus anyagi alapjául Lenin a jól megszervezett gépi nagyipart jelöli meg, áronban ezt sem általában, hanem a nagyinar meghatározott színvonalán. Majd megállapítja: „A szocializmus anyagi alap- ia csakis a gépi nagyinar lehet, amely a mezőgazdaság átszervezésére is kénes. Nem, szorítkozhatunk azonban erre az általános tételre. Ezt. konkretizálnunk kell”. Lenin útmutatásában — a termelőerők oldaláról vizsgálva — ..a legmodernebb technika színvonalának, méntéléin" jól szervezett géni nagyipar jelenti a szocializmus anyagi- tecnikai bázisát. Az iránvelvek az utóbbi évek fejlődését teinntve. megállapítja: „Az állami iparban
