Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-03 / 79. szám

4 NOSRADINÍFUJSAB 1962. október 3. Történelmi emlékeink Ötmillió diák Az első vonások és természeti szépségeink védelmében Mint ismeretes, Nógrád me­gye történelmi emlékekben, hagyományokban igen gaz­dag. Számos vára, régi épü­lete, népies és népművészeti eleme, festői környezete van De a természet és műemlék- védelem terén az ország töb­bi megyéihez viszonyítva saj­nos nagyon elmaradtunk. Ezt vette figyelembe a Hazafias Népfront Nógrád megyei bi­zottságának titkársága, ami­kor muzeológusokat, termé­szetbarátokat, történészeket és egyéb szakembereket felkért, hogy alakítsák meg megyénk­ben is a természet, műem­lék- és idegenforgalmi akció­bizottságot, amelynek felada ta megyénkben a természeti ritkaságaink védelme, nem utolsósorban idegenforgal - műnk fellendítése. A bizott­ság megalakult és kereté­ben mintegy 15 neves törté­nész, természetbarát, múzeo- lógus vállalta, hogy megér­ed a múlt emlékeit a jelen­kor számára, őrködik ter­mészeti szépségei felett, egy­általán tevékenykedik, hogy az egész ország megismerje Nógrád megye igen szép adottságait. A Magyar Népköztársaság­ban a természeti ritkaságaink védelmére már 1950-ben meg­alakult a Természetvédelmi Tanács. Kormányzatunk min­den lehetőséget megad eh­hez a munkához, annál is in­kább, mert igen nagy jelen­tőséget tulajdonít a termé­szet és műemlékvédelemnek. Törvényt is alkotott, amely kimondja a műemlékek és természet védelmét. Az akcióbizottság ennek birtokában szép feladatokat tűzött maga elé. A mi me­gyénkben, Ipolytamóc község­ben felmérhetetlen értékű őslénytani adatokat őrzött meg a természet. Az ipoly- tamóci kövületlelőhely, amely megőrizte az őslények nyo­mait, szinte egyedülálló a vi­lágon és pótolhatatlan ter­mészeti emlék. Messze or­szágokból járnak ide tudó­sok tanulmányozni. Nemré­giben a Szovjet Tudományos Akadémia őslénytani Kutató Intézetének képviselői tekin­tették meg a ritka termé­szeti kincseket. Az akció­bizottság célul tűzte ennek a rendkívüli nagyértékű le­letnek a megőrzését és is­mertetését. De az erdeink szépségét is sokszor beavatatlan kezek pusz­títják, károkat okoznak. Az akcióbizottság feladatául tűz­te, hogy szerte a megyében ismeretterjesztő előadásokat tart erdeink megóvása érde­kében. Felkutatják a még fel nem fedezett műemléke­inket. Megismertetik annak történelmi múltját, hogy okul­jon mai nemzedékünk és hasznosítsa a maga számára. Az észak-magyarországi vá­rak nagyobbrészt Nógrád megyében találhatók. Ma már az idő vasfoga pusztít­ja ezeket. Védelemre szorul­nak ezek a történelmi em­lékek is. Az akcióbizottság fontos feladatkörébe tarto­zik ezeknek a védelme, meg­óvása és emlékeinek felidé­zése. Nemrégiben történt, hogy Salgótarján északi ha­tárában levő 1919-es Tanács- köztársaság emlékét őrző tölgyfát hozzá nem értő em­berek megcsonkították. Az akcióbizottság tagjai felléptek ellene. Megóvták a pusztu­lástól. De rajtuk kívül a tár­sadalom minden tagjának kö­telessége, hogy őrködjön rég­múlt idők emlékei fölött, őr­ködjön természeti kincseink szépségére, mert aa akcióbi­zottság tevékenysége ekkor válik igazán teljessé. Ma már mindenütt megbe­csülik a természetvédelemre érdemes szépségeket és rit­kaságokat. Ezeknek a meg­őrzése kulturális fejlődésünk­höz tartozik, hiszen azok az emlékek az egész társadalom tulajdonát képezik. Nagyon szép ünnepség ke­retében, a község dolgozói­nak érdeklődése mellett tar­tották meg az elmúlt hét vé­gén Ludányhalásziban Kis Lászlónak az általános iskolai igazgató helyettese újszülött kisfiának névadó ünnepségét. Az első névadó ünnepség színhelye a községi tanács­háza díszterme volt. Megje­lentek a szertartáson a járási tanács képviselői, a helyi pe­dagógusok és igen nagy A szovjet főiskolák és seakközépiskolák hallgatói­nak száma elérte az ötmil­liót. A főiskolákra és a tech­nikumokba az idén 800 ezer új diákot vettek fel. Sok új főiskola nyílt, s jelentősen emelkedett a technikumok száma is. A Szovjetunió fel­sőoktatási intézményeiben az 1962/63-as tanévben a világ 120 országából összesen 20 ezer külföldi diák tanul. számban a falu dolgozói kö­zül. Az ünnepségen az anya­könyvvezetői teendőket a tanácstitkárnő látta el és me­leg szavakkal köszöntötte a boldog szülőket. Kérte őket, hogy a szocialista haza hű polgárára neveljék gyerme­küket. Az ünnepség után a pedagógus házaspárt jókiván- ságokkal és ajándékokkal hal­mozták el. Hatvanadik születésnapra Orvosnak lenni fe­lelősségteljes, szép feladat. Ezt érezte mindenekelőtt Gács- falvi doktor, amikor egész szűk családi körben helyet fog­lalt a születésnapi ünnepi asztalnál szeptember 27-én. Mohora és a kör­nyező községek több száz családja ismeri, és szereti a három és fél évtizede gyó­gyító munkát vég­ző kedélyes köror­vost, aki nem érzett soha fáradtságot, amikor beteghez szó­lították, pedig nem napi nyolc órában végzi gyógyító mun­káját. A falusi kör­orvosnak 24 óra a munkaideje, mert hiába zárja el az utolsó beteg eltávoz­tával orvosi műsze­reit, nem tudhatja, hogy még mikor, a nap melyik szakában és hányán fordul­nak hozzá segítsé­gért. Es aki nála ke­res gyógyulást vala­milyen betegségre, nyugodt szívvel bíz­hatja magát gond­jaira. Mert Gácsfal- vi Jenő doktor, sze­líd szóval, vagy a szükséges eréllyel, de mindenkor tel­jesíti kötelességét. Az eltelt évtizedek alatt hivatásává vált a beteg emberek gyógyítása. Pedig hát sokféle betegséggel, többnyire csak jaj­jal-panasszal keresik az orvost. És igen károsan, sokan csak az utolsó pilanatban fordulnak hozzá se­gítségért. Az emberek bajá­val való törődés még nemesebbé formálta az idős doktor lel­két, és a napi gon­dok, bajok után egy újabb szenvedélynek adózva frissíti, fia­talítja kedélyét. Ta­lán az orvosi hiva­tástudattal és szere­tettel párosuló szen­vedélyévé vált már ez, az élet szépségét hirdető virágok ápo­lása. Neki van a me­gyében a legszebb rózsakertje. Még most, az ősz eleji na­pokban is 500 egy­néhány rózsatő pom­pázik a gondosan ápolt kertben, négy­száznál több rózsa­fajtával. Aki a vi­rágokat szereti, rossz ember nem lehet — tartja a magyar köz­mondás. Az ő ese­tében is igaz ez. Amilyen gyengéd szerető szívű a be­tegeihez. olyan ma- gábafeledkezett, és fáradhatatlan, ha rózsái ápolásáról van szó. Köszönt­sük hát mi is sa­ját kertjéből sze­dett gondolatbeli rózsacsokorral a kedves, öregkorára is fiatalos Gácsfalvi doktort. IJ. M. Névadó ünnepség Ludányhalásziban Egy hónap telt már el az iskolai év megkezdése óta, a nemrég még gondnélküli óvodá­sok már megismer­kedtek az írnitanu- lás első vonásaival. Valamennyi peda­gógus közül talán az első osztályos nevelőnek a legne­hezebb a dolga, hiszen rajta múlik sokban, milyen alapismereteket sze­rez a gyermek to­vábbi tanulásához az első osztályban. Fényképezőgépünk­kel szeptember vé­gén látogattunk el egy első osztályba. FENT: Kis Judit, Buda Laci és Balogh Gábor nagy igye­kezettel írnak is­kolai füzetükbe. KÖZÉPEN: Szalontai Klári a számológépnél. Már háromig tud számolni, nagy dolog ez egy kis emberpalánta éle­tében. LENT: Majzik Béláné beszéd gyakorlati órán az aprósá­gok aktivizálásá­val segíti elsajá­títani a legfonto­sabb tudnivaló­kat. Hogyan hódít a mozi Nagybárkányban? IJagybárkány községben áramfejlesztő agregátort, mely két megtanítjuk szocialista sok más kisebb köz- a mozigép üzemeltetését biz- módon élni, dolgozni és gon- séghez hasonlóan, a szórako- tosította. A megyei Mokép a dolkodni. A kisfilmek vetí- zást hosszú éveken át, a kor- kezdeményezést támogatta tése, szakmai szempont- szerűtlen. naív szellemi el- és modern táskagépet helye- ból ad tanácsokat és képe- foglaltságok, vagy éppenség- zett ki üzemeltetésre a kés- zi a dolgozókat, mert nem- gel a káros szenvedélyek ad- kenyfilmszínházhoz. Mivel a csak elmondja, hanem szem- ták, mint például a kártya feltételek már megvoltak, lélteti is a modem technika és a túlzott italfogyasztás. 1959. április 4-én megtartót- vívmányait, ezért értékesebb A község lakosságának szel- tűk az első mozielőadásun- főleg az olvasni nem kedve­lemi tudatformálásáról csak kát. lök számára. Mi sem lehet az időponttól beszélhetünk, Tudatában voltunk an- nevelőbb hatással a terme- amikor az első kulturális * nak, hogy a mindin- lőszövetkezeti dolgozókra a létesítmény, a kultúrterem kább rendszeressé váló párt- közös vagyon megvédésével megépült. A helyi szervek munkán, pártoktatáson és kapcsolatban, mint egy olyan kezdeményezésére, mintegy nevelő jellegű színdarabokon film forgatása, mint például 20 ezer forint községfej lesz- kívül ez a legfontosabb tö- a „Zendülő fiatalok”. Nem tési alapból ugyanannyi tár- megnevelő eszköz, mellyel a vitás az sem, ahhoz, hogy a sadalmi munka befektetéssel lakosság széles rétegeit, azok mozi látogatott legyen, elő egy régi gazdasági épület át- tudatát formálni tudjuk. Hogy kell segíteni a moziüzem. ve- alakításával hoztuk létre a jól számítottunk, annak fé- zetőségének munkáját és kultúrtermet. nyes bizonyítéka például a olyan kulturált körülménye­Ez volt a kezdet és igaz termelőszövetkezetek szerve- két kell kialakítani, hogy a ugyan, hogy egyelőre csak zése idején játszott film, a közönség jól érezze magát, petróleumlámpa világa mel- „Nyitva a kiskapu” és a Ezért a mozikat külsőleg, lett, de megkezdődhetett a „Körhinta”, melyeket még belsőleg kulturáltabbá, ké- kultúrmunka és a KISZ-ta- olyanok is megnéztek, akik nyelmesebbé kell tenni, gok rendszeres klubélete, a ezideig a mozira azt mond- A tanácsi vezetők a kultu- fiatalság szórakoztatása. is- ták, hogy szemfényvesztés és " rális fejlődés feladatait kolánkívüli nevelése. Emlék- kár arra egy fillér is. El- a VIII. pártkongresszus tézisei szem, hogy Czottner Sándor jutottunk tehát ahhoz a pont- között is megtalálják. Végre- nehézipari ^ miniszter, mint hoz, amikor a község la- hajtásuk kötelességünk, ügy megyei képviselő első kép- kosságának nagyobb tömegét, gondolom, ha a tanácsi ve- viselői beszámolóját ebben a azok érdeklődését a film zetők ezek után a film je- teremben, petróleumvilágí- iránt felkeltettük és a mozi lentőségét a népművelés te- tás mellett tartotta meg. Ek- üzemvezetőségének segítsé- rületén nagyobbra értékelik kor olyan kéréssel fordul- gével, jó propagandamun- és munkájuk szerves részé- tünk hozzá, segítsen nekünk, kával megteremtettük az ál- nek és segítőjének tekintik, hogy a kis kultúrhelyiségben landó közönséget. Nagyon sokkal jobb és közvetlenebb még jobb nevelő és tudat- sokat segített az, hogy egyes kapcsolat fejlődik ki a ta- formáló munka folyhasson és filmek lejátszása előtt a mo- nács és a mozi között. Az rendszeres mozielőadásokat zi üzemvezetője rövid is- a nézetem, hogy a tanácsi tarthassunk. Úgy láttuk, a mertetőt tartott és felhívta vezető, aki elősegíti a mozi mozi életrehívása fogja a a közönség figyelmét arra, működését, csak segítőtársat községben eddig megvívott mit értékeljen a filmben, mi talál a filmben, amely a be- kultúrforradalomra a tetőt rá- abban a nevelő. fektetett munkát sokszoro­tenni. Kérésünket a minisz- Vitathatatlan, hogy a ta- san meghálálja, tér helyeselte és támogatta nácsi vezetők kezében a jó Vezér Győző is. A községi kúltűrháznak film az az eszköz, amely- VB elnök teljesen ingyen küldött egy nek segítségével az embere- Nagybárkány Szakkörök kiállítása Balassagyarmaton A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Városi Művelődési Otthon a jól működő szak­köreinek munkáiból rendkí­vül érdekes kiállítást állított össze és bocsátott nyilvános­ság elé A kiállításon, amely októ­ber 15-ig lesz nyitva, a mű­velődési otthon képzőművé­szeti, csontfaragó, fotó és mo­dellező szakköre, valamint a „Ki mit gyűjt?” klub mu­tatja be változatos anyagát. A kiállítást vasárnap dél­előtt dr. Korom Géza, balas­sagyarmati városi művelődés- ügyi csoportvezető nyitotta meg. Hangverseny évadunk küszöbén A dolgozók érdeklődésének és a salgótarjáni Zeneiskola több éves szívós munkájá­nak eredményéként az 1962/ 63-as hangversenyévad prog­ramja többet Ígér, mint a város eddigi bármely évében. A salgótarjáni hangverseny­évad évek óta szervezett ke­retek között fejlődik, — há­rom éven keresztül 4—4 hangversenyből álló bérletso­rozatot indított a zeneiskola a tanulói és szüleik részére. Ezt a keretet már az elmúlt évadban kiterjesztették a vá­ros szélesebb rétegei, üzemei és kultúrotthonai felé s az idén még tovább igyekeznek bővíteni. A most induló kon­certsorozat az eddigi 4 hang­versennyel szemben 5 hang­versenyből áll. Az öt hangversenyből álló bérletsorozat első eseménye október 7-én fél 6 órakor lesz a salgótarjáni József At­tila Művelődési Otthonban. Ez alkalommal a Budapesti MÁV Szimfonikusok Zeneka­ra látogat el a városba, amely a tavalyihoz hasonlóan most is bizonyára megnyeri majd a közönség szívét. Az együttest Fejér György ve­zényli, akit a rádióhallgatók névről igen jól ismerhetnek. Az est szólistája Kornlós Pé­ter fiatal hegedűművész lesz s Brahms: D-dúr hegedűverse­nyének magánszólamát adja elő. Közreműködik még Létai Klára előadóművésznő is, aki Prokofjev: Péter és a farkas című zenekari művének bájos meséjét tolmácsolja. A zene­kar Weber: Oberon és Wag­ner: Nürnbergi mesterdalno­kok című nyitányát tűzte műsorára. Nagy érdeklődésre tarthat számot a bérletsorozat II. hangversenye november 18-án, amikor fiatal művészgárdánk két igen tehetséges tagja, Bo- da Erzsébet hegedűművész és Szűcs Lóránd zongoramű­vész játékát élvezheti a hang­versenylátogató közönség. A további program: már­cius I7-én a Salgótarjáni Ze­neiskola tanárainak hangver­senye, április 21-én ismét a Budapesti MÁV Szimfoniku­sok Zenekarának látogatása Lukács Miklós vezényletével és Zempléni Kornél zongora- művész közreműködésével, — május 19-én pedig ismét helyi szereplőkkel a Salgó­tarjáni Zeneiskola szimfoni­kus zenekara ad műsort. Vi­rág László vezényel és Bara­nyai Marianna pedig Haydn: D-dur zongoraversenyének előadásával működik közre.

Next

/
Thumbnails
Contents