Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-13 / 82. szám

1062. október 13. nógrádi népújság-V „A Magyar Szo­cialista Munkás­párt tagjait — munkásokat, pa­rasztokat, értel­miségieket — a kommunizmus esz­méje, a közös cél és akarat egyesíti”. A párt ideológiai és cselek­vési egysége az a sziklaszi­lárd talaj, amelyen dolgozva a kommunisták képesek meg­oldani történelmi feladatai­kat, a kapitalizmus legyőzé­sét, a kommunista társadalom felépítését. Pártunk eszmei-politikai egységének fejlődését igazol­ják, hogy az élet minden te­rületén növekedett a párt, a munkásosztály vezető, irá­nyító szerepe, mind nagyobb felelősség hatja át a munkás- osztályt a szocialista társa­dalom teljes felépítéséért, az egész társadalom ügyéért. A VII. pártkongresszus óta még- lnkább elmélyült a munkás- osztály marxista—leninista tu­datossága, fokozódott elmé­leti felkészültsége, amely megnövelte erejét, tevékeny­ségének hatékonyságát. A munkásosztály, a párt elis­merésének legékesebb bizo­nyítéka az a cselekvő támo­gatás, amellyel megyénk dol­gozóinak túlnyomó többsége követi és megvalósítja a mun­kásosztály eszméjéből fakadó politikát. A Munkásosztály és forradalmi pártjának, a marxista—leninista politiká­nak térhódítása, kiteljésedése jellemzi ma életünket. A me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése a párt, a munkásosz­tály történelmi győzelme ide­ológiai szempontból is. A termelőszövetkezeti nagyüze­mi gazdálkodás megteremté­sével Ós erősödésével a kis­polgári ideológia, a kistulaj donosi világszemlélet elvesz-, tette legfőbb hazai társadal­mi-gazdasági alapját A dol­gozó parasztság, a párt, a munkásosztály politikáját vá­lasztotta. A társadalmi-gazdasági vi­szonyokban végbement hazai változások; a marxizmus— leninizmus nemzetközi tér­hódítása megnövelte az ér­deklődést dolgózó népünkben a tanulás iránt. Megnőtt a készség a marxizmus—leni­nizmus megismerésére, elsa­játítására és alkalmazásárá, mind nagyobb az igény ko­runk Mr alkodé eszmei áram­latának tanulmányozására. A megnövekedett igények jó fel­tételt biztosítanak ahhoz, hogy uralkodóvá tegyük a marxiz­mus—leninizmus elméletét, biztosítsuk a szocialista mó­don élő, dolgozó és gondol­kodó ember kialakítását. A megnövekedett elméleti követelmények és igények ki­elégítését má még számos té­nyező akadályozza. A többi között az ideológiai munka irányításában megtalálható bátortalanság, az élet új je­lenségei feltárásában tanúsí­tott elmaradás, a kezdemé­nyező készség gyengesége. Megtalálható az elméleti munka lebecsülése, a párt- propaganda háttérbe szorulá­sa a napi gyakorlati felada­tokkal szemben, a szűk prak- tícista szemlélet is. Az ideo­lógiai munka színvonalának emelkedését, hatékonyságát gátolják a múltból örökölt eszmei tényezők, az ainti- marxista nézetek, a személyi kultusz időszakának marad­ványai, á vallásos ideológia, a nacionalizmus. A kispol­gári szemlélet, az önelégült­ség elleni, a szocializmus er­kölcsi normáinak térhóditá- sáért folyó harc helyenként és időnként megtorpan, of­fenzív jelleget mutát, vágy szervezeti intézkedésekbe csap át. Nem nyert még teljes felismerést és gyakorlatot, hogy a szocializmustól ide­gen eszmék lepyőzése csak­is a marxizmus—leninizmus eszméjével, a párt pöliúká iá­nak ismertetésével, követke­zetes és minden ferdítéstől tnentes alkalmazásánál lehet.-* séges. Az ellenük folyó esz­mei harc erédményei ellené­re ' még megtalálható a po­litikai rh’unka lebecsülése, a türelmetlenség, az őszinteség hiánya elméleti kérdésekben, a megalkuvás, az engedé­kenység, a part politikája­Azonos egységes nak következetes végrehajtá­sa helyett Pártunk elméleti, politikai egységének szilárdítása, a marxizmus—leninizmus gon­dolati anyagának jobb meg­ismerése, helyes gyakorlati alkalmazása az alapja és biz­tosítéka annak, hogy pártunk szervezeti élete — csakúgy, mint a VII. kongresszus óta eltelt időszakban — tovább­ra is egészségesen fejlődjön. Nálunk is beigazolódott, hogy a kisebb létszámú párt harc- edzett kommunistái erőseb­bek és ütőképesebbek a me­gyénkre háruló feladatok megoldásában. Pártunk szer­vezeti erejének növekedését igazolja, hogy nőtt a párt- szervezetek száma, jobb a párttagság megoszlása kor, nem, politikai- és élettapasz­talat, valamint hozzáértés szempontjából. Az őszinte, elvtársi légkör, a kölcsönös bizalom, a bírálat és ön­bírálat fejlődése friss levegői biztosítanak a pártszervek és' pártszervezetek életében, meg­növelik az alkotó kedti&t, a munka hatékonyságát. Pártunk a munkás­osztály pártjaként bontotta ki zászlaját, az egész tár­sadalom felszabadítása érde­kében. A társadalomban és a gazdasági viszonyokban vég­bement változások nyomán pedig a munkásosztály élcsa­patából az egész dolgozó nép pártjává válik. Fejlődésének magasabb szakaszához érke­zik a Magyar Szocialista Munkáspárt is. A szocialista termelési viszonyok teljes győzelme, a munkásosztály vezetési képességének történel- ini igazolódása és kiteljese­dése, az egységes paraszti osztály kezdődő kialakulása, a szocialista értelmiség fej­lődésében végbement jelentős változások alapján egy szer­kezetében megváltozott, a szo­cializmus teljes felépítésén muiikálkodó társadalom veze­tő erejévé válik pártunk. A pártalapszervezetek is mindinkább megfelelnek an­nak a követelménynek, hogy területükön neveljék és moz­gósítsák a párttagokat, az összes dolgozókat, az ipari, Vagy mezőgazdasági üzem, a hivatal, vagy más szerv előtt álló feladatok lelkiismeretes végrehajtására. Fokozottabb gondot fordítanak a marxiz­mus—leninizmus terjesztésé­re, a kommunista ember ki­nevelésére. Gazdagabb és vál­tozatosabb módszerük a ter­melés pártirányításában, a gazdasági munka szervezésé­ben, ellenőrzésében. A párt- szervezetek kapcsolata jelen­tősen erősödött á dolgozók­kal, mind jobban ismerik a tömegek véleményét, kíván­ságát és támaszkodnak is ar­ra. A pártszervezetek erejét, munkájának hatékonyságát azonban még fékezi, hogy az önálló helyi politika kialakí­tása gyakran szűk értelme­zést kap, nem mindig veszik figyelembe a vállalati, vagy népgazdasági érdekeket, eset­leg a községfejlesztés ten­nivalóira korlátozódik. Mun­kájuk közben még találkoz­hatunk a felsőbb pártszervek útmutatására való várakozás­sal olyan kérdésekben is, amelyek megoldása kizárólag a pártszervezet feladata. A pártszervezetek politikai munkájának hatékonyságát Szükséges növelni olyan mó­don is. hogy tevékenységü­ket a pártpolitikai munkák­ban megkívánt sajátos mód­szerekkel végezzék. A párt- szervezetek feladata, hogy alapvetően a párttagok és pártonkívüliek tudatosságá­nak nevelésével, felvilágosí­tó munkával, a fegyelem, a példamutatás erősítésével já­ruljanak hozzá a gazdasági munka sikeréhez. Pártunk ideológiai és szer­vezeti egysége alapján erősö­dött a párttagság fegyelme, egységes cselekvése és annak hatékonysága. Ezt igazolják azok a sikerek, amelyeket megyénk politikai-gazdasági és kulturális htiúnkában a VII. kongresszus határozatai­elvek — cselekvés nak végrehajtása során elért, i Párttagságunk ( tettrekészsé- 1 ge, egységes cselekvésé nyil­vánult meg megyénk ipará­nak jelentős fejlődésében. A termelési tervek rendszeres i teljesítése és túlteljesítése, a termelékenység növelésében elért ■ kimagasló eredmény jelentkezik abban, hogy szá- . mos vállalat elnyerte a Mi­nisztertanács és a SZÓT vö­rös vándorzászlaját, vagy az élüzem címet. Az ipar re­konstrukciójában, a beruhá­zási mozgalomban szintén si­keresen teljesítettük a VII. kongresszus célkitűzését. A mniőségjavító mozgalom ki­bontakozása és elterjedése, a pártszervezetek, a kommu­nisták magasfokú tudatossá­gát igazolja. A pártszervezetek, a kom­munisták élen jártak a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésében, az egyénileg dol­gozó parasztság felvilágosí­tásában, példájukkal vonzó erőt gyakoroltak a falu köz­hangulatára. jelenleg ered­ményesen tevékenykedjek a közös gazdaságok megerősí­tésén, hogy szervezetük, te­vékenységük és termelési eredményeik minden tekin­tetben megfeleljenek a nagy­üzemi gazdálkodás által biz­tosított feltételeknek. Pártszerveink és pártszer­vezeteink egyre eredménye­sebben teljesítik, valósítják meg azokat a feladatokat, amelyek egész pártunk tör­ténelmi hivatásából és fel­adatából rájuk hárulnak. Egy­séges cselekvésük alapja a marxizmus—leninizmus alap­ján kidolgozott és megvaló­sult politika, amelynek he­lyességét az utóbbi hat esz­tendő gyakorlata igazolja. A pártszervezeték és a kom­munisták túlnyomó többsége a különböző túlzások, a párt politikájától való elhajlások elleni harcban vitték győzé- lefnre a VII. kongresszus határozatait! Ennek eredmé­nye, hogy a korábban még erőteljesebben jelentkező szektáns, dogmatikus szem­lélet és gyakorlat ma már nem tarthatja fenn magát, csupán itt-ott fellelhető je­lenség és komolyabb erőkre nem támaszkodhat. A cselekvés egységében megtalálható és az előbb említett eredmények ellené­re is számolnunk kell azon­ban azzal, hogy különböző ferdítések, túlzások, értetlen­ség, vagy fegyelmezetlenség, a példamutatás hiánya, vagy a következetlenség visszahú­zó erőként jelentkezik. Ha ma már nincs is kü­lönösebb ellenvetés a párt politikáját illetően, a cse­lekvés még nem mindig és mindenkor, illetve min­denhol egyértelmű. A sza­vak és a tettek, a felismerés és a cselekvés egységénél még nincs minden rendben. Akadnak még kommunisták, akik eljutottak annak felis­meréséig, hogy az MSZMP politikai irányvonala, célki­tűzése és munkastílusa az egyedül helyes és lehetséges. Azonban amikor a gyakor­lati végrehajtásra, a megva­lósításra kerül a sor, a tet­tek már- nem mindig ilyen egységesek, a szavak és a cselekvés nem mindig fedik egymást. Pedig a párt ereje nemcsak az azonos felfogás­ban, egyetértésben, hanem az egységes cselekvésben is van. Még ma is találkozha­tunk olyan különböző túlzó nézetekkel, amelyek kedve­zőtlenül hatnak a párt tö­megkapcsolatára, gyakorlati tevékenységére, fegyelmére. Ilyen szemléletekkel és ér­tetlenséggel van dolgunk egyes elvtársaknál a szocia­lista tábor egységét, a bé­kés egymás mellett élést, a békés gazdasági versenyt, a béke megőrzéséért folyó harc módszereit illet,ően. Ennek okát elsősorban abban kell keresni, hogy nem minden­kinél nyer teljes felisme­rést: a nemzetközi helyzet, a szocializmus győzelmes elő­nyomulása mellett a mun­kásosztály; : a dolgozó ^jne- gek elsőrendű létérdeke: a béke megőüiév seK a gazdasá- iV ■ ■ gja verseny megnyerése, v Találkozunk és találkozha- héíyléléíínSélfogáÍBokkal a párt szövetségi politikájá­vá!1;' föirtegkäpcsoIätÄval össze­függő kérdésekben is. Külö­nösen íriegnyüvánul ez abban a kérdésben, hogy a párton- kívüli bármilyen magas köz­funkciót betölthet, pártfunk­ció kivételével. Ezzel össze­függésben kell szólnunk a nők és a fiatalok lebecsülé­séről társadalmi tevékenysé­gükben. Egyes. elytársak nem látják eléggé világosan, hogy a munkásosztály és pártja vezetésével az egész társadalom számára épül a szocializimus. Ez minden két­ségét kizáróan azt jelenti, hogy ebből a munkából, tör­ténelmi feladatból mindenki­nek képességei és rátermett­sége szerint kell kivennie ré­szét, ott kell dolgoznia, ahol legjobban szolgálhatja a kö­zös ügyet. Külön figyelemre méltóak á párt falusi politikájának meg­valósításában fellelhető túlzó nézetek, követelések. Súlyos károkat okozna*, :-á , hármas jelszót Mé mechanikusan alkalmaznánk. Lenin politikai irányvonala a volt egyénileg gazdálkodók­ra, kistulajdonosokra vonat­kozott. Lenin sehol és soha nem mondottá, hogy támasz­kodj a volt szegényparasztra, köss szövetséget a volt kö­zépparaszttal és szüntelenül harcolj a volt kulák ellen. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, á megválto­zott gazdasági viszonyok nyo­mán megfelelő politikai mun­ka hatására megváltozik a termelőszövetkezetbe tömö­rült volt egyéni gazdák világ­nézete, felfogása, magatartá­sa is. Az emberek megítélésé­nek elsőrendű ismérve, a szocializmus érdekében vég­zett tevékenységük, hűségük a hazához, a békéhez, a hala­dáshoz. Egyes kommunisták maga­tartásukban, mindennapi éle­tükben térnek el az egységes cselekvési irányvonaltól. Akadnak, akik úgy gondolják, hogy párttagságuk külön­böző előjogok megszerzésére jogosítja fel őket. Mások az áldozatvállalás, példamutatás, a kötelességek fokozottabb teljesítése helyett az önzés, az egyéni érdekek előtérbe helyezése útját járják. Van­nak, akik vezető beosztásuk­kal visszaélve önkényesked- nek, elfojtják a bírálatot, le­becsülik a dolgozók között végzendő politikai munkát, véleményeik meghallgatását és hasznosítását. Bár egyre kevesebben, de vannak még, akik nem képesek teljesen szakítani az idealista, vallá­sos világnézettel. Az említett magatartásbeli hibákat elkö­vető kommunisták nem ké­pesek megérteni, hogy a párt tömegkapcsolatának erősítésé­ért. a kommunisták megbe­csüléséért mindennap meg kell küzdeni, mindennap ki keU érdemelni. Sajátos fel­fogásuk szerint a már elért sikereket örökösnek tartják, figyelmen kívül hagyják, hogy az egész társadalom állandó és fokozott figyelemmel kí­séri a párt egész tevékeny­ségét, különösen a velük köz­vetlen kapcsolatban álló kommunisták munkáját, ma­gatartását. A pártonkívüliek ezen keresztül ítélik meg az egészet, az összeforrottságot. A párton belüli egység pedig alapja, mozgató ereje a szo­cialista népi nemzeti egység­nek, összefogásnak. A marxizmus—leninizmus elméletén, a párt nagy szer­vezeti erején alapuló egységes cselekvés jellemzi egész pár­tunk életét. Ez az egységes kiállás — csakúgy, mint ed­dig — a jövőben ís képes lesz arra, hogy maradéktala­nul megvalósítsa a párt he­lyes politikáját és a történel­mileg igazolt kétfrontos harc­ban győzelemre vigye hazánk­ban a szocializmus teljes fel­építését. ödoifl .úil öaqösösl ­Balogh Gyula Az őszi munkák idején is segítenek a patronáló munkások od oönse. ;&9tn IU)Í\ 9«9 A nógrádi bányák, gyárak es üzemek munkásai most az őszi munkák dandárjában is áz általuk patronált terme­lőszövetkezetekben töltik sza­badidejük nagy részét- Kü­lönösen a hétvégeken láto­gatják a közös gazdaságokat, s ilyenkor tanácsokkal, szak­munkás brigádokkal segíte­nék. Több mint száz például azoknak a gyári munkások­nak a száma, akik a kong­resszus politikai előkészületei­ben segítenek a falvak dol­gozóinak. ,, . . . • . ", «y® ****** ipofcaon Az Acélárugyár munkásai, a kányási bányászok és az iparmedence irtás Üzemeinek dolgozói is nagy értékű mun­kát vállaltak; magukra a ter­melőszövetkezetek őszi mező- gazdasági feladataiból. Azon raK" h.dJöh . aniri közel hatvan ipari mun­kás ült traktorra az utób­bi hetekben, ­a (b- gyárak lakatos brigádjai sok helyütt rend behozták a közös gazdaságok vetőgépeit, «fers*8ÉÁÍ#t.""í *'A Salgótarjáni Acélárugyár IMK üzemének szóéi all If a frrtmkabrigádja a nagylóci termelőszövetkezet téli erdei munkájának segí­tésére fűrészgépet készített társadalmi munkában. Holló­kőn a most elkészült iU istálló szerelési munfeái- ból vették ki részüket as acélárugyári patronálok A. gazdasági szerszámgyár munkásai a gyárban készült legújabb típusú, kéziszerszá­mokkal: kapával, vasvillával, stbt-. látják el az általuk pat­ronált termelőszövetkezeteket. Mátrgnoyákpn,,; Mizsea*fán és más bányaüzemekben is a bá­nyai kovácsműhelyben élesí­tik a közös gazdaságok eke­vasait. A Zsuny-pusztai Ter­melőszövetkezet. dolgozó pa­raszt családjai részei^j.ms sn egy kétszázszemélyes mű­velődési ház tervét is az Acélárugyár központi iro­dájának egyik műszakiak­ból álló szocialista brigád­ja készítette el társadal­mi munkában. ‘ Ezzel több ezer forint megta­karításhoz segítette Hozzá a patronált közös gazdaságot. zi tsz-ben, s emellett. Katona Imre nyugdíjas bányász állan­dóan részt vesz a közös gaz­daság mindennapi életében- Amolyan . összekötő feladatot lát el a bánya és a termelő- szövetkezet között. A párt- vezetőíőg és a szakszervezet vezetőségének egy-egy tagja Is a ter­c4 izé fi ruhák alkatú munésjzti Bár modern, divatos kész- ruhák kerülnek forgalomba áruházainkban és a konfek­ció boltokban, akadnak szép számmal olyanok is, akik sa­ját maguk választotta fazonú és anyagú ruhát szeretnek inkább. Számukra a Salgótar­jáni Ruházati KTSZ női sza­bőságában kiváló szakember- varrónők alkotnák ruhaköl- teményeket. Havonta 156 női ruha, kosztüm, kisestélyi ké­szül itt el, de vállalnak férfi- fehérnemű, pongyola, gyer­mekkábát készítést is t szép ruhák e névtelen alkotó művészei. Képünkön a aM szabóság egyik te* hetséges varrónője manöken szerepet vállalt, Futó Eleo­nóra áhítattal Siti magára az egyik itt készült meny­asszonyi ruhát, me­lyet kölcsönzésre összes kellékeivel együtt megkaphat bármelyik asszony­jelölt a szomszédos kalapszalenbaa. 'mm . . . Á­I tt pedig az alkotó műhely izgalmas életébe nyerhetünk bepil­lantást. Molnár Piroska már vasalja Is a percekkel ezelőtt ké­szített ruhát, Kovács Gizella és varrónő társai keze alatt pedig készülnek a divatos r uhák, kiskosztümök.

Next

/
Thumbnails
Contents