Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-10 / 81. szám

1962. október 10. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 5 Tizenileier köbméter bányafa és közel háromszáz terasl íszovetkeziti gazdasági épiiletfa kitermelése kezdődül meg a Cserháti Erdőgazdaságban A harmincötezer holdas Cserháti Erdőgazdaságban is megkezdődött a szokásos őszi­téli fakitermelés. Az októ­ber elsejével indult' erdőgaz­dasági év első napján az üzemegységek erdészei és az erdei munkabrigádok vezetői számba vették a vágásra kerülő faállományt, s ked­den már dolgozni kezdtek a motorfűrészek az inászói, a berceli és a bujáki erdők­ben. Az őszi-téli idényben közel tizenötezer köbméter bánvafát és mintegy három­száz termelőszövetkezeti gaz­dasági épület faanyagát ter­melik ki az erdei munkások. Ezenkívül húszezer köbmé­ter fűrészipari és huszon- nyoleezer köbméter tűzifa kitermelésére is sor kerül a cserháti erdőkben. Idén hu­szonegy Druzsba motorfűrész­szel dolgoznak már az erdei brigádok. Ezek a szovjet mo­torfűrészek ugyanis gazdasá­gosan és könnyen alkalmaz­hatók az aránylag vékonyabb faállományú nógrádi erdők­ben. Október közepétől mun­kába állítják az erdőgazda­ság főmérnökének találmá­nya alapján készült lombosfa- kérgező gépet is, amely az eddig ismert fenyőkérgező- gépeknél sokkal tökéletesebb munkát végzett már az első kísérletek közben is. Ezzel a géppel nemcsak hazánk viszonylatában, de nemzetközi szinten is előbb­re léptünk a lombos bánya- fakérgezés gépesítésében. Meggyorsul és gazdaságosabb lesz a bányafakitermelés, könnyebb lesz az erdei mun­kások dolga is. A szovjet Druzsba fűrészekkel dolgozó brigádok is az eddigiektől el­térő új munkaszervezés sze­rint dolgoznak. Szinte a cik­likus elvek alapján bontot­ták részeire a munkafolya­matokat. s csupán a munka jobb megszervezésével csak­nem egynegyedével nő idén a motorfűrészek kihasználá­sának foka, s természetesen a brigádok munkájának ter­melékenysége is. Négyszáz holdon nagyhozamú búzafajták (Tudósítónktól). A szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezetben elvetették az őszi árpát és a rozsot, s befejezés előtt áll az őszi takarmánykeverék veté­se is. Búzát 600 holdon vet­nek, s eddig több mint 300 holdon előkészítették a talajt a vetéshez. A búza egy része kukorica és burgonya helyére kerül és a betakarítási mun­kát úgy szervezték meg. hogy először azokról a táblákról ta­karítják be a termést, ahová vetés kerül. A 600 holdnyi búzavetés te­rületből 400 holdon intenzív, nagyhozamú búzafajtákat ter­melnek, 200 holdon pedig a szokásos magyar fajtát, Bán­kútit vetnek. A vetőmagot, mielőtt a földbe kerül, a mo- horai növényvédő állomás nagyüzemi csávázógépe csá­vázza. Hívják a mentőket Csörög a 0—4. Naponta hússzor, harmincszor is hívják, szülés, baleset, rosszúl- lét miatt a men­tőt. Szakképzett ápolók és gyors, egészségügyileg kiképzett gépko­csivezetők sietnek a helyszínre. Oly­kor nemcsak a megyén belüli kórházak külön­böző osztályaira viszik a beteget, sürgős ügyben Budapestre is fel kell utazni. Volt már rá példa, hogy repülőgépen vitték Hasznos­tól tovább a sú­lyos beteget. Ha­vonta 10—15 ré­szeg ember is be­kerül a sziréná­zó gépkocsiba, hogy megszaba­dítsák őket a nagymennyiségű alkoholtól. Az ilyen költséget természetesen a beteg fizeti. Fent: Márton István szolgálatvezető felveszi a tele­font: sürgős bal­esethez kérik a mentőket. Gyors intézkedés és már indul is a szágul­dó, fehér kocsi. Oldalt: A gépkocsivezető mellé ültetett szakképzett ápo­ló gyors vizsgála­tot tart, aztán hordágyra fektet­ve teszik a ko­csiba a sérültet. Irány a kórház sebészeti osztálya. A makacs Makacs Még javában silóznak a Pásztói Gépállomás kör­zetében. amikor Makács István traktoros az éjsza­kai műszakból visszatérő UTOS gépével, meg egy pótkocsival egyenesen az erdőre ment gallyat fu­varozni. Pedig váltótársa, már várt rá, hiszen si­lózni indultak volna, ha Makács nem órák múlva érkezik vissza az erdőről a fával, amelyet még el is szállított egyik barátjának. A traktoros felelősségre vonása nem maradt el, azonban Makács aligha tartotta azt méltányos el­járásnak, mert makacsul hajtogatta: az én gépem, én felelek érte, ezen csak én dolgozhatom! S mond­ják. nem ez az egyedüli esete. Makács István ak­kor sem engedte társát az Utosra. amikor sza­badságra készült. A gépállomás vezetői ezekben az őszi napokban igen komoly erőfeszítése­ket tesznek annak érde­kében, hogy minél több gép dolgozzon. A munka sok, időben végezni kell. Ezzel azonban még nagy­szerűen összeegyeztethető, hogy a traktoros óvia, védje gépét, de nem úgy és nem olyan módszerrel, mint ahogy azt Makács István teszi. S ha ehhez az esethez még azt is hozzátesszük, hogy mind­ez Bujákon történt, egy olvan termelőszövetkezet­ben, ahol minden óra ké­sedelem nagy kárt okoz­hat, önkéntelenül felve­tődik a kérdés: vajon a Makács Istvánok meddig makacskodhatnak még büntetlenül a szövetkeze­tek rovására. —P— A nagyüzemi jelleg további erősítése a cél a salgótarjáni járás szövetkezeteinél A SALGÓTARJÁNI járás­ban befejezéséhez közeledik az 1963-as termelőszövetke­zeti tervek készítése. A nö­vénytermesztés és állatte­nyésztés egy esztendős tervei mind arra engednek követ­keztetni: az új gazdasági év­ben tervszerűen fejlődik to­vább a járás mezőgazdasága a termelőszövetkezetek mine többet valósítanak meg azok ból a célkitűzésekből, ame­lyek az ötéves terv során me­gyénkre, a salgótarjáni já­rásra várnak. Az 1963-as évben a nö­vénytermesztésben és állatte­nyésztésben egyaránt tovább erősödik a nagyüzemi jelleg Tovább folytatják, s ezt .a járás valamennyi termelőszö­vetkezetére kiterjesztik, az idén megkezdett egyszerűsí­tését a mezőgazdasági ter­melésnek. Az egyszerűsítés, a mezőgazdasági szövetkezetek bizonyos mérvű szakosítása itt igen sajátos körülmények között megy végbe, hiszen a megye öt járása közül a sal­gótarjáni járásban van a legtöbb termelőszövetkezet, s ez azt is jelenti, hogy e já­rás szövetkezetei gazdálkod - näk viszonylag a legkisebb területen. A növénytermesztésben egy- egy gazdaság több éves ta­pasztalata és a községi lehe­tőségek széles körű feltárása a döntő a nagyüzemi jelleg to­vábbi erősítésénél. Az idei évben például a járás 34 ter­melőszövetkezete közül mind­össze három, a ceredi Búza­kalász, a szilaspogonyi Üj Élet és a kazári Zöldmező termelőszövetkezetek foglal­koztak vetőburgonya-ter­mesztéssel, s a rendkívül ked­vezőtlen időjárási viszonyok ellenére is, mintegy 90—100 mázsa volt a holdanként! ter­més. Nyilvánvaló, hogy a következő évben is, elsősor­ban e termelőszövetkezetek jönnek számításba a vetőbur­gonya-termesztésnél. Hasonló a helyzet a kertészeti növé­nyek termesztésénél is. Az idei évben mintegy 350 ka- tasztrális holdon termeltek kertészeti növényféleséget a járás termelőszövetkezetei. Jövőre ez a szám újabb 100 katasztrális holddal növek szik és az ötéves terv végére eléri az 500 katasztrális hol­dat. A nagyüzemi kertészetek kialakításánál is elsősorban a helyi lehetőségeket, a ter­mészeti adottságokat veszik figyelembe a járás vezetői Elsősorban azok a termelő- szövetkezetek jönnek számí­tásba, amelyek a Zagyva men­ti területeket művelik, mint Nagyb.átony és Mátraverebély, vagy a kísterenyei tsz-ben, ahol viszonylag kis beruhá­zással már jövőre öntözhető- vé válik a kertészet jelentős része. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS­BEN a szarvasmarha létszám növelése, a juh és baromfi állomány további gyarapítása képezi a legfontosabb teen­dőt az új gazdasági évben a járásban. Az idei 210—220 mázsával szemben 1963-ban már 230 mázsát, az ötéves terv végén pedig már 320 mázsa baromfihúst értékesí­tenek a járás termelőszövet­kezetei. Az értékesített meny- nyiség túlnyomó többségét néhány olyan termelőszövet kezet, mint a kazári Zöldme­ző, a maconkai Megértés Út­ja termelőszövetkezetek ad­ják, melyek néhány évre visz- szamenőleg igen jó eredmé­nyeket érnek el a baromfi- tenyésztésben. Tovább bővíti e szövetkezetek sorát az új gazdasági évben a mátrano- váki termelőszövetkezet, ahol a közelmúltban egy 10 ezer férőhelyes baromfitelep épí­tését. kezdték meg és a ter­„ Asszonyuralom“ Mátraverebélyben Nem nagy földműves szövet­kezet a mátraverebélyi, nyolc kiskereskedelmi egysége és hét italbolja van. Mégéem mondhatjuk könnyű dolognak a vezetést, ha tudjuk, hogy ez a néhány egység nyolc községben helyezkedik el- És ha a vezető szeme nincs rajta, mind a nyolc közsé­gen, akkor... .. .megtörténik az, ami ta­valy az összevonás előtt, hogy az akkor még Lucfalvához tartozó hat helység egységei­ben egy év alatt 200 ezer fo­rintra emelkedett a leltárhiá­nyok összege. Szerencsére azóta már „más tintával ír­nak. ..” — Megkérdezték mit szólok ahhoz, ha idecsatolják ezt a rossz körzetet — meséli Bottyán Istvánná, a mátra­verebélyi fmsz-i ig. elnöke. — Hirtelen melegem lett, majd­nem úgy határoltam, hogy itthagyom a földművesszö- vetkezetet és átmegyek a termelőszövetkezethez. Azután azt gondoltam: meg lehet ezt javítani! Férfias természetem van, szeretem a nehéz felada­tokat. • Elvállaltam... — Eleinte voltak ellenveté­sek. .. Én azonban azt mond­tam: ne emlegessük a rosszat, arccal előre...! Azután össze­hívtam egy termelési értekez­letet. ahol megkértem az ér­tékkezelőket, ■ legyenek segít­ségemre a leltárhiányok meg­szüntetésében. Persze egyebet is tettem. Sűrűn, meglepetés­szerűen leltároztunk és a szakképzetlen boltvezetőket továbbtanulásra köteleztük. Az eredmény: az első fél évi leltárhiány csak 4 ezer forint volt. Ez is megtérült anélkül, hogy bíróságnak kellett volna átadni az ügyet. — De hogyan oldja meg az egységek látogatását? A köz­lekedés rossz, autóbuszon sok időveszteséggel, ritkán jut­nak el a boltokba. — Motorkerékpárt kértem az 'FJK-tól — adja meg a vá­laszt kérdésünkre az energi­kus asszony. — Kaptam is egy 250-es Pannóniát 11 ezer forintért. Gyorsan letettem a vizsgát és most az üzemágve- zetőt is én viszem ki a köz­ségekbe. Lehet, hogy furcsa dolog, ha asszony férfit visz, de más nem tud vezetni a földművesszövetkezetnél... Bottyánná tud. Tizenkét éve áll az fmsz élén mint ügyve­zető, SZÖVŐ SZ-iskolát vég­zett és az ott szerzett tapasz­talatait kamatoztatja még most is, amikor hivatása megnöve­kedett feladatok elé állítja. Hivatás... Nem véletlenül írtunk így. Bottyán Istvánná szívvel-lélekkel, férfias 'erő­vel, asszonyi gondossággal és pedagógiai érzékkel végzi munkáját. Megy is minden, mint a karikacsapás! — öt egység versenyez a „Kiváló bolt” cí­Msgjelenf a Magyar Tudomány A Magyar Tudomány leg­újabb számában Bóka László vezércikkben foglalkozik a moszkvai leszerelési és béke­világkongresszus jelentőségé­vel. Deme László és Imre Samu, A magyar nyelvatlasz viszonya egyéb tudomány­ágakhoz címmel közöl tanul­mányt. Rényi Alfréd a ma­tematika alkalmazásairól tar­tandó vita téziseit foglalja össze. Babies Antal a kor­szerű vese-sebészet egyes kér­déseiről, Vajta László a ma­gyar kőolajipar és a tudomá­nyos kutatás eredményeiről, számol be. Rózsa György A társadalomtudományok nem­zetközi dokumentációs osztá­lyozását ismerteti. A gazdag szemlerovat többek között foglalkozik a matematikai tudományok tervezhetőségé­vel, az erdészeti tudományos intézet tudományos ülésével, a martonvásári búzagenetikai és nemesítési szimpóziummal. mért és ezenfelül valameny- nyi bolti dolgozó egyéni ver­senyben van egymással. A hozom-viszem szolgáltatás si­keréért összefogtak a tagok, lemondtak a részesedésükről és mosógépet vásároltak raj­ta. Jól dolgozik az ifjúsági szövetkezet, a kultúrcsoport és a méhész szakcsoport is. A társadalmi munkából is kivették részüket. Negyven napot ajánlottak fel és eddig már 48-at teljesítettek. — Mindent együtt csinálunk — mondja búcsúzóul Boty- tyánné, — a pártszervezettel, a tanáccsal, a termelőszövet­kezettel és a KISZ-szel. Mindent együtt... — és en­nek a közös erőfeszítésnek meg is van az eredménye. — kemény — vek szerint már a következő évben létrehozzák, a Mátra- novák környékén gazdálkodó termelőszövetkezetek részvé­telével, a járás első baromfi- tenyésztő társulását. A társulás — főleg az ál­lattenyésztő termelőszövetke­zetek között — már koráb­ban is szóba került a járás­ban. A megfelelő feltételek hiányában azonban megvaló­sítása késett. Most a járás vezetői olyan intézkedéseket foganatosítottak, hogy azok­ban a termelőszövetkezetek­ben, ahol nagyobb mérvű ba­romfi-állomány van kialaku­lóban, megszüntetik a sertés- tenyésztést és ezzel olyan ter­melőszövetkezetek foglalkoz­nak, ahol más, nagymennyi­ségű abraktakarmányt fo­gyasztó állatfajt nem tenyész­tenek. A megfelelő talajelő­készítés talajerőutánpótlással, s a vegyszeres gyomirtással tovább növelik a járásban a kukorica holdankénti hoza­mát. S a járás állatorvosai közül, a baromfitenyésztő ter­melőszövetkezetben néhányan főállattenyésztői munkát is töltenek be, mint például az idén Sóshartyánban a járá­si főállatorvos csinálta ezt, nagyszerű eredménnyel. A TERMELÉS egyszerűsíté­se, bizonyos mérvű szakosí­tása egy-egy termelőszövet­kezeten belül is jelentkezik már a következő évben. Az olyan nagyobb területen gaz­dálkodó termelőszövetkezet­ben, mint a szilaspogonyi új Élet, lehetőség nyílik arra is, hogy a gazdaságon belül el­különítsék a tehenészetet, a juhállományt megszabják a tenyésztés irányát. Egy-egy bevált növényféle­ség termesztése, egy-egy nagy jövedelmet biztosító állatfaj tenyésztése mellett azonban igen fontos tényezőként sze­repel a termelőszövetkezetek gazdálkodásában a jövő év­ben a kenyérgabona, főleg a bö-mtermesztés. Búzatermesz­tésre itt a járásban ugyan meglehetősen mostohák a domborzati és talajadottsá- gok. Az ötéves terv vé­gén a járás termelőszövetke­zetei közel 11 mázsára eme­lik a búza holdankénti ho­zamát anélkül, hogy a vetés- területet növelnék. A járás­ban mgr az idén is sikere­sen tehmesztették a nagy- hozamú külföldi búzafajtákat és azokban a termelőszövet­kezetekben, ahol betartották a szükséges agrotechnikai módszereket, egészen kima­gasló volt az eredmény. A következő évben a járás ve­tésterületének közel felén már intenzív, főleg szovjet búza­fajtát termesztenek a szövet- s az idei gondos ta­laielőkészítés, időbeni vetés, valamint az egyéb agrotech­nikai eljárások nyújtanak biz­tosítékot arra, hogy az ered­mény. nem marad el. Veto ma gtisztító telep Kétbodonyban A napokban adták át ren­deltetésének Kétbodonyban a vetőmagtisztító telepet. A ve­tőmagellátó vállalat új tisz­títótelepe mintegy 50-60 va­son befogadóképességű, lehe­tővé teszi, hogy a jövőben a megyén belül tisztítsuk a kerti és szántóföldi aprómag­vakat, s a szövetkezetek idő­ben megkapják a tisztított mi­nőségi vetőmagot. A kirendeltség ebben az év­ben is 15 ezer holdon termel­tetett a szövetkezetekkel mintegy 17 növényféleséget. Minden termelőszövetkezettel szerződéses viszonyban állnak hiszen ez a vidék kiválóan al­kalmas lucerna és vöröshere mag, valamint burgonyater­mesztésre. Az idén 560 vagon külön­féle vetőmag betakarítását, illetve felvásárlását tervezte a vállalat, azonban a rendkívül kedvezőtlen időjárás, valamint a növényvédelem elhanyago­lása jelentősen befolyásolta a tervteljesítést. A jövőben még mintegy 300 vagon vetőmag felvásárlása várható, ha azon­ban valamennyi aprómagter- melő szövetkezetben elvégzik a kártevők — főleg az aranka és az ápiom ellen a védeke­zést —, ennél lényegesen jobb lehetne az eredmény. Vetőburgonyából töbletter- més mutatkozik. A számítá­sok szerint mintegy 60 vagon­nal több vetőburgonyát vá­sárolnak a szövetkezetektől a tervezettnél. A tisztító télén mellett a vállalat a közeljövőben vető­magbolt megnyitását is terve­zi. Ez a bolt elégítené ki a termelőszövetkezetek 50 kilog­rammon aluli vetőmagszük­ségletét, valamint a háztáji gazdaságok igényeit. Eddig a Pest megyei bolt elégítette ki a megye igényeit. A jobb és gyorsabb vetőmagéi látás cél­jából érdemes tehát minél előbb napirendre tűzni a bolt megnyitásához szükséges helyiség kérdését a balassa­gyarmati városi tanácson. \

Next

/
Thumbnails
Contents