Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-06 / 80. szám
4 NO Cf RADI N1FD1IAS 1962. október 6. Városépítő munkánk érdekében GYÁRAK VÁROSA: SALGÓTARJÁN „Itt dolgoztam én valamikor, mint cseléd, kisfiam. Ahol ez a hatalmas szálló épül, ennek, a helyén volt egy egyemeletes épület és egy üzlettulajdonosnál voltam cseléd, főztem, mostam, súroltam, takarítottam... És most mi van itt... Nézd csak kisfiam, milyen szép épület magasodik az ég felé, És a régi az eltűnt, mint a szegény emberek nyomora, köny- nye, mint az én cselédségem. ..” Egy 50 év körüli asszony szájából hallottam ezeket a szavakat, az épülő salgótarjáni szálló már most is monumentális épülete előtt, ahol a kiváncsiak tömege figyeli napról-napra az építkezés gyors ütemét. Igen, a régi épület mint a szegény emberek nyomora, cselédsége és helyébe szép új, tágas, világos, egészséges épületek emelkednek a város területén. Napról napra sokasodnak, szebbé, örömtelje- sebbé teszik az életet. Mi épül Salgótarjánban az ötéves terv idején? Csakegy- pár számadatot szeretnék elmondani: 1436 lakás, amely a mai modem lakáskultúra minden igényét kielégíti. A lakóházak közül a már felépülteken kívül, a Pécskő utca Rökkanttelep felé eső oldalán négy darab négy- emeletes, a másik oldalon pedig hat darab nyolcomeletes központi fűtéses pontház épül. Rá sem lehet majd ismerni a régi Pécskő utcára. Az őrangyal patikától lefelé a templomig három hétemeletes épület épül fel 180 lakással, eléje egy nagy egyemeletes üzletház, az ottla- kök igényeinek a kielégítésére. A Pécskő utcai fürdőtől a majd felépülő kultúrházig 120 méter hosszú hétemeletes épület kerül. Ezáltal a Rákóczi út 16 méterrel szélesedik, elősegítve a megnövekedett forgalom lebonyolítását. Salgótarjánnak a pálfalvi kerületében, a brezinai dombon 24 lakáé épül fel. Az Acélárugyárban MTH iskola, a város más területén gimnázium 16 tanteremmel, benne modern, szép tornateremmel, amit városi sportcsarnoknak is lehet majd használni. A Patyolattal szemben, a volt Paptagban felépül az új kenyérgyár. Ezek mellett olyan nagy létesítmények, mint az új 560 ágyas kórház, 1965 végére, vágy az előbb említett szálloda 1963 végére, ahol a kilencemeletes épületben 160 ágy fogadja a vendégeket. Az épületen tetőterasz és benne étterem, ahol kellemesen szórakozhat Salgótarján város dolgozó népe és az ide utazó vendégek. Nagyon sok olyan munkát el kell végezni, ami ezzel a hatalmas építkezéssel együtt jár. Például csatornaépítés, a vízellátás megjavítására egy regionális vízmű felépítése, utak jobbátétele, parkosítás, strand építése. Már az eddigi eredmények is óriásiak, de még igen nagy feladatok várnak úgy a város vezetőire, építőire, mint a város dolgozó népére. Hogyan segítheti a város lakossága ezt a mennyiségileg és minőségileg is monumentális városépítő munkát? Szerkesztőségünkbe az utóbbi időben levelek jöttek, hogy a szanálásra kirendelt gépek zavarják a környékbeli lakosság nyugalmát, nem tudnak aludni a dolgozók a zajtól. Főleg azok panaszkodtak. akik éjjel dolgoztak és nappal kívánják kipihenni az éjszakai munka fáradalmait. Úgy gondoljuk, hogy ez az átmeneti állapot hamar megszűnik. Addig is a környékbeli lakók legyenek türelemmel. Annál is inkább, mert nekik épülnek a város más területén a modernebb lakások és csak rövid idő kérdése, amikor a régi lakások lebontására sor kerül és beköltöznek a modernebb, új lakásba. Egyesek perelik a városi tanácsot azért, mert szerintük nem megfelelő értékűre becsülték fel a régi, lebontásra kerülő házukat. Keveslik ér • te a megállapított pénzt. A régi házak értékét mindenkor és mindenütt reálisan mérték fel. Ebben a városi tanács szakemberei igen szép és komoly munkát végeztek, összeegyeztették az egyén és a társadalom, a népgazdaság érdekeit. Semmi értelme annak, hogy egyesek az állammal pereskedjenek, mert ezáltal késleltetik a városépítő nagy munkát. Nemcsak az egyéni érdek a domináló, és elsősorban nem az, hanem a város, a megye, az ország, az egész népgazdaság, a társadalom érdeke a döntő. Ezt kell megérteni mindenkinek, akiknek lakását szanálják. De segíthetnek a város lakói úgy is, hogy a szanálás után ne lépjenek fel olyan igényekkel, ami ésszerűtlen. Például: egy háromtagú család nem fogadja el azt az egyszoba-konyhás, előszobás, fürdőszobás lakást, amelyet a városi tanács ad néki, azzal az érvvel, hogy „nékem az nem jó”. Emellett tudni kell, hogy ez a család valamikor egy régi házban, egyszoba- konyhában, fürdőszoba, előszoba és éléskamra nélkül, tehát sokkal rosszabb körülmények között élt. Nincs semmi értelme tehát, hogy a maximálisnál nagyobb igényekkel lépjenek fel egyesek. Vannak olyanok, akik tudva azt, hogy házukat előbb- utóbb lebontják, igyekeznek azt eladni értékén felül, hiszékeny embereket becsapva, akik aztán ugyanannyit, de általában többet kémek az államtól akkor, amikor szanálásra kerül a sor. Lehetne még említeni nagyon sok példát. A város vezetőinek az építkezés lebonyolításában felmérhetetlen tennivalója van. A munka lázas üteme azt követeli meg, hogy ne foglalkozzanak olyan dolgokkal, ami a gyors ütemet fékezné. Márpedig ezek a jelenségek nagyban fékezik és nehezítik a várost építő vezetők munkáját. Ezt kell megérteni az egyes pereskedőknek és az egyes „igényeseknek.” A város lakosságának zöme természetesen kiveszi részét az építő és szépítő nagy munkából. Óriási mennyiségű és értékű társadalmi munkát végeznek a párt mozgósításával ebben a nagy építkezésben. Tudják, nekik épül, szépül a város és ez megköveteli azt, hogy az egyéni érdeket mindenkor a közösség érdekei alá rendeljük. Ha pedig, mondjuk hétnyolc év múlva, nézzük városunk megváltozott képét, járunk utcáiban és gyönyör- Kötélpályák végtelen kör- nyeg surrog, liftek zakatol- bér beszélgetése, az izmok ködünk szép épületeiben, ak- forgiísába kapaszkodva, szik- nak, buktató nyikorog, kana- játéka, a verejték, fáradtság, kor elmondhatjuk: igen, ez rá2Ó vmamosmozdonyok ka- lak emelkednek, nyüzsgő gond és öröm, s az épület mar más város, mint a re- nyargó füzéreként gördülnek rostáin dübörögve hull át a hasa alatt roppant vagonokat gi, modem szép épületekkel szénnel megrakott csillék, szén, s itt minden fekete, tölt meg az etető fekete szenes öntudatban is más nép e2efc bádog-fa-ételhordók, eleven szén, fekete az éjs?a- nel, s innen, hol végső forlakja; tudatunkban majd útjuk a bányák acél-hajszál kában pislákoló lámpák fé- máját elnyeri a rend, hol már egyre jobban elmosódik a érhálózatán, alagutak görbe nye, feketén világít a nap, minden a helyére került, régi varos ócska házaival, el- éjszakájában, vízmosások töl- fekete a huzat, ami csorba csillogó fekete, türelmetlenül tűnik, akar a „szegény embe- tésein> fenyők zöld telében, ablakain átsüvölt, az árnyék tüsszögő mozdony huzigálja reir nvomora cseiedsese nyári bozótok csapásain önmagába hull, fekete a fe- ki a roppant nagy, vörösoldakanya/rog, s oda-vissza útjuk hér, fekete a villanyáram, lú vagonokat, hogy feszülő, fordulóján, hol terhűktől meg- ami géptől gépig szaladva a hajló rugókra nehezedve, nyi- könnyebbülnek, az összefutó drótokban kering, fekete a cső- korgó síneken baktatva, a sínek kereszteződésén, zaka- römpölés, a lábak dobbanása, talpfákkal kivert országuta- toló, dübörgő, doromboló, a fütty, amit a fiatal mun- kon elvigye a szenet. Ez a nyüszítő, drót-acél-szerkezet kás a híd korlátjának támasz- szénosztályozó. Emberek dol- rozzant csomója áll, miként kodva egy lány után küld, a goznak itt is, mint mindé- egy fekete, titokzatos szellem- csilléket kapcsolgató öregem- wütt. kastély, kis Májain gumisző- bér arcán a ráncok, két em- Gara János rek nyomora, cselédsége... Godó László Megalakul a Nógrádi megyei Pályaválasztási Tanács A Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány határozata alapján az Országos Pályaválasztási Tanács mellett, minden megyében meg kell alakítani ezeket a nagyon időszerű és szükséges szervezeteket. Megtörténtek az utolsó előkészületek Nógrád megyében is a Pályaválasztási Tanács megalakítására, tevékenységének megkezdésére. Alakuló ülése október 9-én a megyei íanács épületében lesz. A Pályaválasztási Tanács fő feladata az ifjúság pálya- választásának megkönnyítése, felvilágosítást nyújtani, tanácsot adni a hozzá forduló fiataloknak, illetve szüleiknek. A helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével elő kell segítenie, hogy a fiatalok képességeiknek és személyi körülményeiknek megfelelően válasszanak hivatást. A tanács arra törekszik, hogy a népgazdaság igényei a fiatalság pályaválasztása során kellően érvényre jussanak. A siker érdekében sokrétű munkálkodásra lesz szükség. Hiszen segítéségére kell lennie az iskolában folyó fel- világosító munkának, ellenőriznie is kell, hogy az ne alkalomszerű legyen, hanem szervezett, folyamatos, céltudatos. Tájékoztatnia kell az osztályfőnököket és pedagógusokat a helyi továbbtanulás és elhelyezkedés lehetőségeiről, üzemlátogatásokat szervezni, amelynek célja a pályaválasztás megkönnyítése. Feladata azonban az is, hogy a különböző, a pálya- választással bármilyen kapcsolatban álló szerveik ilyenirányú tevékenységét összehangolja, hogy kidolgozza a pályaválasztási tanácsadás elvi kérdéseit, megfelelő módszereket és szervezeti megoldásokat alakítson ki. A sajtón keresztül, ankétok tartásával, szakmai versenyek és kiállítások rendezésével, megannyi úton és módon fogja szolgálni ezt a napijainkban rendkívül fontos ügyet a Nógrád megyei Ifjúsági Pályaválasztási Tanács. A tanács elnöke Turcsányi István, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. Titkára — tekintve, hogy a közvetlen irányítás a megyei tanács vb. munkaügyi osztálya alá tartozik — Orosz! Károly, a munkaügyi osztály vezetője. Tagjai közt a megyei tanács különböző szakigazgatási osztályainak vezetői, előadói, a tömegszervezetek képviselői, a különböző tanintézmények igazgatói, illetve tanárai, valamint a nagyüzemek felelős beosztású dolgozói szerepjelnek. A megyei Pályaválasztási Tanács munkájáról a megyei tanács végrehajtó bizottságának tartozik beszámolni. Népi ülnökök akadémiája indul A népi ülnöki feladatok egyre sikeresebb végzéséhez kíván hozzájárulni a TIT jogi szakosztálya, amikor az 1962/63. oktatási évben is meghirdeti a már országos viszonylatban rendszeressé váll ismeretterjesztő formát, az ülnöki akadémiát. Az ülnöki akadémia megszervezése az Igazságügyi Minisztériummal egyetértésben történt s a tervek szerint Salgótarjánban az I—II., Balassagyarmaton pedig az I. évfolyam indul meg. A második évfolyamon azok az ülnökök vesznek részt, akik az elmúlt évi akadémiát végighallgatták. Az akadémiai évfolyamokon az ülnökök ismereteket kapnak a szocialista jogrendszerről, a BTK büntetési rendszeréről, a büntetés kiszabásáról, a büntető eljárásokról, az élet és testi épség büntetőjogi védelméről, a társadalmi Miért nem dalolnak Romhányban? Amióta befejeződött a Lovász József kulturális szemle tavaszi-nyár eleji vetélkedője, s a legjobbak megyei bemutatón is egymáshoz mérték tudásukat — hallgat az élet Romhányban. Különös oka van ennek a hallgatásnak. Bizonyos fokig jogos sértődöttség az alapja, hogy a jónevű községi kórus, — amely az elmúlt év novemberétől rendszeresen készült a seregszemlére — feloszlott. Az okot Paulovits Károly, a Romhányi Cserép- kályha gyár KlSZ-tit- kára közölte panaszos levélben szerkesztőségünkkel. Az történt eszerint, hogy a községi vegyeskar, amely a járási versenyen első helyen végzett, a járási KISZ-bizottság felületes szervezése miatt nem juthatott el a július 29-én rendezett megyei bemutatóra. A csoportokat szállító autóbuszon nem jutott hely számára, s ez elkedvetlenedést szült a kórustagokban. A sajnálatos esettel kapcsolatosan később sem kaptak megfelelő „elégtételt” a romhányi dalosok, s azóta sem lehetett összetoborozni a gárdát, amelynek különben egész családok, tanácsi dolgozók, üzemi munkások, bányászok, kisiparosok voltak tagjai s nyári szabadságukat is szívesen áldozták fel, hogy eredménynyel állhassák meg helyüket a kulturális szemlén. — Mi a helyzet tehát jelenleg? — kérdeztük a kórus vezetőjét, Kárpáti Imre pedagógust. — A történtek kellemetlen hatását nagyon nehéz felmérni — mondotta. — Az üggyel foglalkozott a helyi pártszervezet, a járási tanácsülés — megállapítani, hogy ki felelős a hanyagságért? De most már nem ez a lényeges, hanem az a tény, hogy a kórus szétment és teljesen újra kell szervezni — ha sikerül. A volt dalosok az eset óta hallani sem akarnak a kórusról s egymagámban képtelen is leszek az újjászervezésre. — Milyen kárpótlásra lenne szükség? — Arra, hogy a helyi vezetőség, a helyi tanács, a gyár, a p>árt és KISZ- szervezet, valamint a járási népművelési szervek segítsenek a toborzásban. A régiek közül 45 ember meggyőzéséről van szó. Megkerestük a járási KISZ-bizottság titkárát is, mondja el, hogyan látja a romhányi énekkar dolgát, miként kívánnak ösztönzést adni a kórusnak a további munkához’ — A romhányi énekkar — kaptuk a választ, — a járási bemutatón valóban nagyon szépen szerepjelt s mindenképpen méltónak bizonyult, hogy ott legyen a megyei szemlén. Hogy ez nem történhetett meg, annak oka kizárólag adminisztrációs hiba volt, amiért — sajnos — a járási KISZ-bizottság felelős. Az eset után mi is úgy gondoltuk, valami módon kárpótolni kell a dalosokat, de a hangulat akkor olyan paprikás volt, hogy bizonyosan minden jóvátételt visszautasítanak a tagok. Érzésem szerint most már inkább lehet erről beszélni, s Ígérhetjük, ha az énekkar továbbra is az előző időszakhoz hasonlóan szerepel, nem marad el az eredmény, a vigasztalás. — S hogyan tehet a járási KISZ a körű svezető kívánságának eleget? _— Az újjászervezés feladatában természetesen mi is részt vállalunk és igyekszünk a legmesszebbmenő segítséget megadni. Már beszélgettünk az üzemi és tsz KISZ- szervezettel s a két szervezet hamarosan megtartásra kerülő gyűlésén is megvitatjuk a tennivalókat, hogy a kórus mielőbb talpra állhasson, Sajnáljuk a történteket, de reméljük, hogy a dalosoknál megértésre lelünk, s ezután is a régi lelkesedéssel vesznek részt az énekkar szép munkájában. (barna) tulajdon és a pjolgári javak elleni bűntettek, valamint a bírósági gyakorlatban leggyakrabban előforduló ma- gánvádas bűntettek esetében való tennivalókról, a polgári peres eljárásokról, a bíróság előtt álló időszerű feladatokról, a BTK alapelveiről, az új büntető eljárás fő szabályairól, a BTK külön részének legfontosabb új rendelkezéseiről, az alkoholizmus elleni küzdelem jogi eszközeiről, a lakásp>erekről, a gyermek családi jogállásáról és egyéb más fontos jogi problémákról. Az ülnöki akadémiára október 10-jg lehet jelentkezni s az előadások Salgótarjánban a Járásbíróság, Balassagyarmaton a Megyei Bíróság épületében a második évfolyam részére október 15-én, az első évfolyamnak p>edig 16-án délután kezdődnek. Az akadémia elvégzéséről a hallgatók oklevelet kapnak. fl lakosság 25 százaléka a Vöröskereszt tagja Honton Honton évről évre javul a helyi vöröskeresztes szervezet tevékenysége, egyre több eredményt érnek el az egészség- ügyi felvilágosításban. V Már mintegy 35 elsősegély- nyújtó tanfolyamot végzett aktívája van a szervezetnek és sokan jelentkeznek az idei tanév különböző tanfolyamaira is. Eredményként könyvelhető el, hogy 150 házat értékeltek az idén a tisztasági mozgalomban elért eredményeik alapján. Folyamatban van az egészségügyi állomások kialakítása is a községben. Szép eredmény, hogy a tag-, szervezésben is sikeresen ténykedik a helyi szervezet. Ma már a lakosságnak mintegy 25 százaléka vöröskeresztes tag.
