Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-05 / 71. szám

nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGV ESÜLJETEK! Népújság Al MSZMP NOGRAü MEG VEI BIZOTTSÁGA ES A MEo i El TANÁCS LAPJA rVMHMHBMLJaaeHimmHa XVIII. ÉVF., 71. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1962. SZEPTEMBER 5. 0 gépesítettség, kemizálás és az üzemszervezés jegyében nyitotta meg kapuit a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár A múlt hét szombatján nyitotta meg kapuit a 64. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár, az utóbbi évek legérdekesebb kiállítása. De miért ez a legérdekesebb? Er­re válaszolt a kiállítás meg­nyitását megelőző sajtóbemu­tatón Naményi Géza, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője, aki el­mondta, hogy az idei kiállí" tás meggyőzően szemlélteti az országunkban történt nagy változást, a szocialista terme­lési viszonyok győzelmét a mezőgazdaságban. Nos, a kiállítás — amelyet azóta már ezrek tekintettek meg — megmutatja, hogy he­lyes volt a kettős feladat ki­jelölése, amelyet jól oldot­tunk meg: átszerveztük a mezőgazdaságot és ezzel egy- időben emeltük a termésho­zamokat is. Az átszervezés befejezésével most egyetlen nagyon fontos feladat megol­• - . * * ■ < ; ? . *«? < í ó-k r W -• * O v Impozáns látványt nyújt a kiállítás VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV''VVVVVVVV V V VV V ú j ruházati bolt Salgótarjánban Szeptember 1-én Salgótar­jánban a Rákóczi úton meg­nyílt a Nógrád megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat legmodernebb önki szolgáló ruházati boltja. Az üzletet Laczkó András elv­társ, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetője rövid beszéd után adta át a város közönségének. Az osz­tályvezető hangsúlyozta: az új kereskedelmi egység jelen­tőségét emeli, hogy Budapest után Salgótarján üzlethálózata elégíti ki viszonylag a legtöbb vidéki vásárlót. Ennek kö­vetkezményeként — míg a városi lakosság egy főre jutó évi kiskereskedelmi fogyasztásának országos átlaga 6753 forint érté­ket tesz ki — Salgótar­jánban csaknem 11 ezer forint a megvásárolt áruk egy lakosra jutó értéke. Érthető tehát, hogy a megye- székhely kereskedelmének nagy feladatot kell ellátnia, amelyben az új ruhásboltra is fontos szerep vár. Az új üzlet átalakítására és belső berendezésére egyébként 400 ezer forintot fordítottak, a a legkorszerűbb tervek sze­rint hajtották végre. A vá­sárlót már a hatalmas, csil­logó kirakatok késztetik ar­ra, hogy belépjen a boltba. Bent, a Gellért-szálló mintá­jára, műanyagból készült zöld. piros színű melegpadló, pasztell-színekkel, sugaras sí­kokra bontott falfelület, fénycsöves csillárok és a cseh­szlovák tapasztalatok alapján készült menyezetig «érő nik- kelezett álláványokon függő elegáns öltönyök, kabátok, felöltők fogadják az embert. A praktikus berendezés le­hetővé teszi, hogy 5000 da­rab ruhát elhelyezzenek a boltban, anélkül, hogy a zsú­foltságnak még látszata is lenne. (A régi berendezési elvek szerint ugyanekkora te­rületen mintegy 2800 darab férne csupán.) Az üzlet árukészlete je­lenleg 2,5 millió forint értékű. Árusítanak itt férfi felsőru­házati cikkeket, női és leány­ka kabátokat. A Belkereske­delmi Minisztérium engedé­lye alapján jogosultak úgyne­vezett exkluzív ruhadarabok árusítására is, amelyekből csupán egészen kisszámú so­rozatot készítenek a gyárak. dúsára kell összpontosítani erőinket: a termelőszövetke­zetek és az összes mezőgaz­dasági nagyüzem korszerű gazdálkodásának fejlesztésére, a mezőgazdaságban is a ter­melékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a termékbőség megteremtésére. E feladatok jegyében nyitotta meg kapuit az idei Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Az idei kiállítás legfőbb célkitűzése, hogy előmozdítsa a közös gazdaságok további szilárdulását, termelésük jö­vedelmük növelését: szemlél­tető módon nyújtson a ter­melésben jól hasznosítható ismereteket a látogatóknak, főképpen a szövetkezeti gaz­dáknak, szakmunkásoknak és a szakembereknek. A sajtótájékoztató résztve­vői megtekintették a kiállí­tást, amely a legteljesebb el­ismerést váltotta ki. Az idei kiállítás, — amelyen 134 ál­lami gazdaság és 559 terme­lőszövetkezet vesz részt, ter­melési és tenyésztési ered­ménnyel — legjellemzőbb vo­násai: a mezőgazdaság nagy­fokú gépesítettségének, a ke­mizálás előretörésének és az üzemszervezési feladatok elő­térbe kerülésének bemutatása nagyszerű élményt nyújt mindenkinek az igen gazdag nemzetközi gépbemutató, amelynek kiemelkedő gépe az új magyar D—4 K univerzá­lis traktor. De lehetne sorol­ni érdekesebbnél érdekesebb látnivalókat. Egy biztos, hogy szakemberek, szövetkezeti pa­rasztok, szakmunkások, de az egyszerű kíváncsi érdeklődők is megtalálják a legváltoza­tosabb látnivalókat a kiállí­táson. A megnyitás utáni el­ső napok forgalma azt bzo- nyítja, hogy tíz és százezrek látogatására tarthat számot ez a nagyszerű seregszemle. A munkáshatalom jegyében ünnepeltek szénmedeneénk dolgozói Ünnepi nagygyűlések, sport és kultúrműsor a XII. bányásznapon Kemény harc, a mindenna­pi munka után ünnepeltek vasárnap szénmedencénk dol­gozói. Ünnepibe öltöztek va­sárnapra az aknák, a bá­nyásztelepek, a széncsaták hő­seit köszöntötte megyénk dol­gozó népe. Szombaton délután sokan még a szénfal mellett vívták nehéz harcukat, mások már ünnepeltek. Salgótarjánban a szénmedence dolgozói nevében koszorút helyeztek el a Ta­nácsköztársaság és a Szovjet Hősi Emlékmű talpazatára. Este a munkásmozgalom idős veteránjai találkoztak, s visz- szaemlékeztek azokra a har­cokra, amelyet a fasizmus, a kizsákmányolás ellen vívtak meg — dicsőséggel. Mátranovákon tűzijáték­kal köszöntöttek a nagy napot, másutt zenekar üd­vözölte a munka hőseit. A legjobbak az Ország­házban ünepeltek. Schmida Antal, Lehóczki Bar­nabás, Lenkefi László, Gáspár István, Földi Imre vájárok. Mohácsi Lajos lakatos, Farkas Béla főmérnök, Vincze István tröszti dolgozó a parlament­ben vette át a kormány ki­tüntetését a Munka Érdemér­met, Kohut Gyula szocialista brigádvezető, Győri Ferenc frontmester, Géczi Imre szo­cialista brigádvezető, Bencés Béla igazgató, Korin István tröszti dolgozó a Szocialista Munkáért Érdemérem kitün­tetés birtokosa lett ezen a na­pon. A XII. bányásznapon 351 dolgozó a Szolgálati Érdem­érem, 35 a Kiváló Bányász és a Bányászat Kiváló dolgozója kitüntetést vette át. Több mnt 40 millió forintot osztot­tak szét hűségjutalom címén szénmedencénk dolgozói kö­zött. Vasárnap zeneszó köszöntöt­te a széncsaták hőseit, a bá­MEGNYILT A MARXISTA- LENINISTA ESTI EGYETEM Hétfőn délután ünnepélyes keretek között nyitották meg az MSZMP Nógrád megyei Pártbizottságának Marxista— Leninista Esti Egyetemét. Az ünnepi megnyitón jelen volt és felszólalt Jakab Sándor elvtárs a pártbizottság első titkára. A hallgatók figyelmét a nemrég közzétett kongresz- szusi irányelvek tükrében hívta fel a tanulás jelentősé­gére. Intézkedések a lakosság szolgáltatás jellegű igényeinek kielégítésére Felülvizsgálták Salgótarján lakosságának szolgáltatás jel­legű igényeinek kielégítését. A vizsgálatban különböző tár­sadalmi erők vettek részt, mint például a tanács ipari állandó bizottságának elnöke, a kereskedelmi állandó bi­zottság egyik tagja, valamint a Városi Tanács VB. Ipari és Műszaki Osztálya. A városi tanács VB. ülésén foglalko­zott a lakosság szolgáltatás jellegű igényeinek kielégíté­sével. Ez a vizsgálat azt a célt szolgálta, hogy megálla­pítsák: a végrehajtó bizottsá­gi ülésen ide vonatkozó hatá­Közel 200 traktor szánt a szövetkezeti földeken Tovább fokozták a hét ele­jén a munkálatok ütemét me­gyénk gépállomásai. A leg­utóbbi jelentések szerint kö­zel 200 traktor szánt a szövet­kezeti földeken, s több mint 70 a kettős műszakban dol­gozó gépek száma s július 1- től augusztus végéig több mint mint 19 ezer kataszírá- lis holdon végeztek sekély, közép, illetve mélyszántást a gépállomások. A termelőszö­vetkezetek jelentős részében már megfelelő előkészülete­ket tettek az ősziek vetésére és néhány termelőszövetkezet­ben, a bíborhere vetésével megkezdődött a vetés nagy munkája is. Tovább növekszik a megye termelőszövetkezeteiben dol­gozó silókombájnok száma is. A hét elején mintegy 26 si­lókombájn állt munkába, s a legeredményesebben a pász­tói, a berceli és az érsekvad- kerti gépállomások körzeté­ben dolgoztak a silókombáj­nok .A hét folyamán na­gyobb ütemet vesz e munka is, hiszen egyre több termelő- szövetkezetben kezdik meg a silókombájnok a silókukorica betakarítását, s minden lehe­tőség megvan ahhoz, hogy a gépállomások e területen is tovább növeljék eddigi telje­sítményüket. rozatokat miként hajtották végre. Jelenleg nagy súllyal fog­lalkoznak a perifériák szol­gáltatás jellegű igényeinek kielégítésével. Többek között Baglyas és Forgács telepiek­nek nem volt férfi és női fod­rászuk. A Szolgáltató KTSZ- el közösen a forgácsiak részére az Üveggyárral szemben egy korszerű női és férfi fod­rászüzletet nyitottak, amely ma már teljes mértékben kielégíti For­gács telep alsó részének ilyen irányú igényeit. Forgács-telep felső részén fodrász szükségletét pedig magán fodrásszal fogják meg­oldani. Baglyasalján női fod­rászat működik és megoldás­ra vár egy férfi fodrász üzlet beindítása. Megoldották az Üveggyár és Forgács környé­kének férfi és női mérték­utáni szabóság felállításával az ilyenirányú igényeket is. Az üveggyárral szemben mű­ködik egy férfi és női mér­tékutáni szabóság. A lakosság bőségesen ellátja őket rende­lésekkel és különböző szabó­sági munkákkal. nyászokat. Salgótarjánban, Nagybátonyban, Mátranová­kon, Mizserfán, Rákóczi tele­pen, Kazáron, Kisterenyén, Saigon, Karancslapujtőn ün­nepi nagygyűléseket rendez­tek a bányászok tiszteletére, ahol nemcsak a föld méhé­nek munkásai, hanem a mű­szaki dolgozók, a termelőszö­vetkezeti parasztok is részt vettek. A legnagyobb történelmi vívmány a munkáshatalom Nagybátonyban, ahol öt üzem dolgozói, a bányászok ál­tal patronált termelőszövetke­zeti parasztok vettek részt a XII. bányásznap ünnepségein, már a délelőti órákban gaz­dag volt a műsor. Sport ese­mények szórakztatták a dol­gozókat. 10 óra után a bá- nvászváros szabadtéri szinpa­si küzdelmét. Az ünnepi szónok ezután a bányászok megváltozott életé­ről szólott. Elmondotta, hogy a faros csúzdák, a réselés, a csákány helyett ma már gé­pek dolgoznak a bányákban, a düledező barakokat modern, minden igényt kielégítő új la­kások váltották fel. A nagybáíonyi ünnepség elnöksége. dán gyűltek össze a nagybá- tonyiak, szorospatakiak, ká- nyásiak, tiribesiek, a szolgál­tató válalat munkásai, hogy meghallgassák Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei bizottsága első titká­rának, megyénk országgyűlési képviselőjének ünnepi beszé­dét. — Jó alkalom a mai nap arra, hogy a bányászna­pon a munkáshatalmat is ünnepeljük — kezdte ün­nepi beszédét a pártbi­zottság első titkára. — A legnagyobb történelmi vívmányunk a munkásha­talom, s ennek kivívásá­ban a bányászok mindég élenjártak. Jakab elvtárs ezután a tata­bányai eseményekre emléke­zett vissza. Elmondotta, hogy a Tanácsköztársaság után — AZ XII. bányásznapon kijelenthetjük, — hangsúlyoz­ta Jakab elvtárs, — hogy le­raktuk a szocializmus alapját. Nem minden generáció­nál» adatik meg ennek a hősi korszaknak az építé­se, amelyben derekas reszt a bányászok vállal­tak masukra. A munkás- osztály vívta meg ezt a harcot "ártja vezetésével, az az osztály, amelyik leg­többet vállalt magára, amely elismerést váltott ki nemcsak itthon, hanem az egész nemzetközi életben is. S hogy tovább haladjunk a be­vált úton, hogy boldogabb, szebb életet biztosítsunk dol­gozó népünknek, ahhoz szoci­alizmus, béke kell — jelentet­te ki Jakab Sándor elvtárs. A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után munkás­paraszt találkozót tartottak Ott voltak a bányászok között a termelőszövetkezetek küldöttei is. Kakukk János 1919-ben is részt vett a hősi harcokban. Sulyok Gy. János nagybátonyi, Kecskés Ist­ván maconkai termelőszövetkezeti elnököknek ezekről a harcokról beszél az ünnepi nagygyűlés után. sem szűnt meg a mnkások, a bányászok harca, amelyet a jobb élet kivívásáért folytat­tak. Tatabányán csendőrsor- tűz vetett véget a bányászok Harcának, s ennek a harcnak egyik vezére megyénk szülöt­te, a Mátranovákról szárma­zott Tóth Bucsoki István volt. A tatabányai bányászok mel­lett ott harcoltak a nagybá- tonyiak, a karancslejtősiek, a nógrádi bányászok is. Sztrájk, éhségfelvonulás kisérte az iparmedence dolgozóinak hő­Nagybátonyban. Délután szín­vonalas kultúrműsor szóra­koztatta bányászainkat nem­csak Nagybátonyban, hanem Karancsalján, Mizserfán, Mátranovákon és a többi bá­nyásztelepülésen is. Mizser­fán csehszlovák bányászokat láttak vendégül ezen a na­pon. A bányásznapi ünnepi ese­ményeket az éjszakai órákba nyúló bányásznál zárta be szerte a szénmedencében. (folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents