Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-26 / 77. szám

2 NOSRADINlPÜfSAS 1962. szeptember 26. A jobb gazdasági eredmények gazdagabb politikai munkát követelnek A pásztói gépállomás " kommunistáinak kül­Napközi a szuverénben Rendkívüli örömet szerzett a szülőknek a felröppentett hír arról, mely szerint napközis iskola nyílt Balassagyarmaton is. És ettől kezdve a Bajcsy-Zsilinszky is­kolába azok a gye­rekek jártak, akik napközisek lettek. Két ilyen, közel 100 tagú tanulócsoport a gimnázium, illetve a megyebíróság két, valaha raktárként használt szuterén helyiségébe került, és itt szorul meg egyelőre, jobb híján a konyha is. Próbáljunk meg te­hát helyszíni képet festeni a pillanatnyi állapotokról. A gyer­mekek itteni tanuló­helyét a járdától mindössze egy vas­rács választja el, ha ez nem volna, köny- nyedén közlekedhet­ne itt ki-be az ut­cára egy tanulni já­ró tizenkéthónapos csecsemő is. Ahol negyven-ötven gye­rek tanul, étkezik, lélegzik, beszélget és játszik, nyilván el­engedhetetlen a többszöri és tartós szellőztetés. De tételezzük fel, hogy előbb vagy utóbb megszokják a gyerekek az utca za­ját, a tanulási szük­ség feledteti velük, hogy tőlük félméter­nyire zajosan lüktet az élet, tegyük fel, hogy elmélyülten kezükbe veszik a könyvet, vagy csi­nálják a házi fel­adatot. Jó volna ezt így feltételezni, de sajnos így csak. el­méletben valósulhat meg. Ez pedig az, hogy hallatlanul ki­csi a konyha, és elő­készítő részlege az étterem-tanterembe szorul, ott készítik például elő a tíz­órait, uzsonnát. Ahány szelet kenyér, annyi koppantás a késsel az asztalon, annyiszor rezzen ösz- sze egy-egy érzéke­nyebb idegrendszerű gyerek, és kár is to­vább magyarázni, száz szónak is egy a vége, így, ilyen körülmények között nehéz, vagy egyálta­lán nem is lehet ta­nulni. Ez a vélemé­nye a városi mű­velődési osztálynak, így vélekedik, ez el­len harcol az isko­laorvos dr. Samu Istvánná, minden pe­dagógus. köztük Ádám Andorné, aki már tíz éve nap­közi otthonos nevelő, dr. Vadovics Jó­zseffé, a konyha ve­zetője, és még so­kan mások. Hogy mi akkor a megoldás? Elgondo­lás is, elképzelés is tolna egynéhány. így például a napközis iskola földszintjén lakó pedagógusok ki- költöztetése nagyot lendítene a helyze­ten. Megoldást jelen­tene az iskola sar­kán ténykedő üzlet- helyiség megszünte­tése is. Nem utolsó­sorban pedig a gon­dosabb, előrelátóbb tervezés. Egy tény: a balassagyarmati gyermekek tartósan képtelenek ilyen kö­rülmények között tanulni. A lelkiisme­retes iskolaorvos többszöri figyelmez­tetésére nem árt az illetékeseknek is jobban felfigyelniök. Ujlaky Mária Pártoktatási előkészületek Balassagyarmaton döttválasztó taggyűlésén, a politikai és gazdasági helyze­tet részletesen elemző be­számoló hangzott el. Peresi László, az alapszervezet fiatal párttitkára aprólékosan — sőt az aprólékosság már a szét- forgácsoltság érzését keltet­te — foglalkozott a gépállo­más helyzetével és az irány­elvek szellemében szólott a feladatokról. Az egyéves számvetés azonban ennek el­lenére még sem volt teljes, mert nem alakult ki az a légkör, amely a kommunis­tákra jellemző, kiváltképpen a jelenlegi történelmi hely­zetben, amikoris értékelő ön- vizsgálódásokra, a legna- gyobbfokú aktivitásra van szükség. Ez pedig airra en­ged következtetni, hogy nincs minden rendben a gép­állomási kommunisták párt- életében. A pásztói gépállomás dol­gozóinak, traktorosainak jó hírük vám a megyében. Mun­kájuk bizonyítja ezt. A jó hír azonban nem menti az eredménytelenségüket, amely a tavalyi őszi mélyszántások tervlemaradásában, a téli gépjavítások hibáiban és a cséplési hiányosságokban fe­jeződtek ki. A gépállomáson az évek során jó kollektíva alakult ki. A tavaszi munkák, az aratási eredmények azt bizonyítják, hogy komoly feladatok meg­oldására képesek. Az is igaz, hogy a feladatok meg­oldásában élenjárnak a párt­tagok. Ea- eddig rendjénvaló, de az már nem — s ez a lé­nyeg — hogy a pártvezetés, az alapszervezet kommunis­tái nem tudták biztosítani, következetessé tenni a mun­kák folyamatosságát. Nem adtak megfelelő politikai se­gítséget, a Icampánymunkák sikerének, az eredmények ál­landósításának biztosításá­hoz. Erre nagyon jó példa az aratáshoz szükséges gépek kijavítása. Szervezetlenül, rosszul dolgoztak a szerelők, sok gonddal, nehezen történt az indulás. Szerelő-repülőbri­gádokra volt szükség, hogy gyorsan helyrehozzák az idő­ben ki nem javított hibákat. Végeredményben ennek az intézkedésnek köszönhető — s ennek is csak részben *— hogy időben befejezték a körzetben az aratást. kJ ős, mennyivel keve- sebb erőfeszítésbe ke­rült volna ez a munka, ha a gépjavítások megkezdése előtt összehívják a gépállo­más kommunista szerelőit és segítségüket kérik e munka irányításához? Ez és ilyen erőfeszítések eredményeként tudták csak tavaszi és , nyári tervüket egyetlen százalék hiányában teljesíteni. Az ilyen esetek arra en­gednek következtetni — s ezt megfogalmazta a beszá­moló is — hogy az agitatív, mozgósító, politikai munka még gyengéje a csaknem 30 fős pártalapszerrezetnek. Ez pedig elengedhetetlen, pon­tosan ezekben a napokban, amikor minden figyelem, bi­zalom újra a gép állomási dolgozók felé irányul. A köz­vetlen feladatot nagyon ér­zékletesen fejezte ki Varsa János elvtárS. a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak megbízott vezetőjét „A következő hetek sikere csak­nem teljes egészében a trak­toristákon, szerelőkön múlik. Ha időben és jól elvégzik a szükséges munkákat, jö­vőre 20—25 százalékkal nö­vekedhet a szövetkezeti ta­gok jövedelme”. De ez nem­csak gazdasági kérdés, ha­nem elsősorban komoly ösz- szefogást igénylő politikai feladat, hiszen a gépállomás­tól nemcsak gazdasági se­gítséget várnak a szövetke­zetek. A pásztói gépállomás párt­életének elemzése azonban világosan bizonyítja, hogy több politikai segítséget csak úgy tudnak nyújtani a szö­vetkezeteknek, ha a gépállo­mási kommunisták a kong­resszus irányelveinek szel­lemében elsősorban a saját maguk politikai és társadal­mi problémáit oldják meg. Arra van szükség, hogy min­den párttag elmélyülten ta­nulmányozza és tegye ma­gáévá a kongresszusi irány­elveket. De ebbe vonják be a pártonkívülieket is. Ez a perspektivikus feladatok meg­oldását segíti elő. Emellett igen sürgős tennivaló az ÍS) amint ezt Szklenár Sándor igen okosan megfogalmazta: ..Törődjünk többet az idő­sebbek, de főként a fiata­lok szakmai képzésével, hi­szen nagy feladatok várnak még ránk az elkövetkezendő években". Most a legfontosabb párt- megbizatás, az előttünk álló feladatok maradéktalan tel­jesítése. S ebben döntő szere­pe van a párttagságnak. Bencze Barna elvtárs, a gépállomás főagronómusa he­lyesen fogalmazta meg a ten­nivalók lényegét, mikor ja­vasolta: ,,Mi párttagok vál­laljunk védnökséget az őszi munkák sikeréért, a határ­idők betartásáért”. Ez a vál­lalás nem kis dolog. Azt is megköveteli, hogy a jövőben Az a nagyszabású tőkés vállalkozás, amely Zagyva- pálfalván évtizedekkel ez­előtt létrehozta az ország egyetlen és ugyanakkor Kö- zép-Európa egyik legjelentő­sebb táblaüveggyártó üzemét, a nagyarányú ipari fejlődés­sel és lakásépítések számá­nak hatalmas növekedésével számolt. A felszabadulás utá­ni időszakban, amikor a dol­gozók vették kezükbe az irá­nyítást, ennek a gyárnak a jelentősége évről-évre to­vább növekedett. Hatalmas ipari beruházásaink és a jobb életviszonyok között élő dolgozó tömegek lakásépítke­zése, továbbá a testvéri szo­cialista országok hasonló irá­nyú fejlődése, de a kapitalis­ta országok igényéi is kü­lönleges szerepet biztosítanak ennek a gyárnak. A külföldi piacokon a régi ismerős vá­sárlók mellett egyre több új megrendelést biztosított a pálfalvi üvegesek jó hírneve. Nemcsak közvetlenül építési célokra felhasználható álla­potban jut el ez. a fontos ter­mék úgyszólván a világ min­den tájára, hanem az ugyan­csak keresett magyar műszer­ipar gyártmányaiban, továb­bá a győri vasúti vagonokon, az Ikarus gyár modem autó­buszain is. Népgazdasági terveinkben, különösen az utóbbi eszten­dőkben mind e felsorolt szempontok alapján és az el­következendő esztendők szükségleteit is figyelembe vé­ve nagy összegeket fordítunk táblaüveggyártásuink korsze­a pártalapszervezet és a pártvezetőség is több gondot fordítson a munkaversenyre, a szocialista brigádokban rejlő hatalmas erők felszaba­dítására. Nagyon helyesen beszéltek arról is, hogy a KISZ-fiatalok iránt meg- nyilvánuló . nemtörődömség komoly tartaléktól fosztotta meg a pártalapszervezetet. * gépállomás kornmu­ö lustáinak taggyűlésén inkább a gazdasági kérdé­sek és feladatok kaptak hang­súlyt. Bár mindannyiuk ér­tékét végzett munkája szab­ja meg, de a pártszervezet számvetését termelési kérdé­sekre leszűkíteni helytelen dolog. Ez a tény már önma­gában is felveti, hogy a jö­vőben többet kell törődni a politikai munkával, a párt­élet mélyebb, részletesebb elemzésével, az egyes pártta­gok politikai képzésével. A pártalapszervezet vezetősége felismerve ezt, határozati ja­vaslatba foglalta a politikai munka színvonalának növe­lése érdekében megvalósítás­ra váró feladatokat, valamint a gazdasági tennivalókat. Ezt a tagság elfogadta. De ez nem elég. A végrehajtáson van a hangsúly. Ha a követ­kező napokban szilárdan helytállnak és példát mutat­nak a gépállomás kommu­nistái a termelésiben, tevé­kenységükbe következetessé­get visznek, az irányelvek szellemében végrehajtják a hozott határozatokat, akkor betölthetik hivatásukat. rűsítésére. A szocialista or­szágok között fennálló gazda­sági kapcsolatok is kiemelt szerepet juttatnak a gyárnak. Ezért építették meg az el­múlt esztendőkben a Zagyva II. néven ismert új gyáregy­séget. Uj generátor-telep épült, létrehozták az új ke­verő üzemet is. Az energiael­látás biztosítása céljából új transzformátorállomást léte­sítettek. Az új gyári lé­tesítményeket korszerű és modern gyártási kö­vetelményeknek megfelelő műszaki berendezésekkel, gépekkel, műszerekkel látták el. A fejlettebb technikai igé­nyek biztosítására már az új gyár üzemeltetésének meg­kezdése előtt a szakmunká­sok tömegeit képezték ki, többszörösére növelték a technikusok és mérnökök létszámát. Megfelelő intézke­déseket tettek arra is, hogy a termelőkapacitás minél jobb kihasználása érdekében megszüntessék a megelőző­leg gyakori zavarokat okozó alapanyagellátás nehézségeit. A népgazdaság e fontos elő­feltételek megteremtésére az utóbbi esztendőkben mintegy 200 millió forintot költött és a második ötéves terven be­lül a rekonstrukció jelenleg is folyik. Nagyrészt új em­berek kerültek az üzem gaz­dasági és politikai irányítá­sába is, akik azt a megbíza­tást kapták, hogy szervező és nevelő .munkával az ösz- szes dolgozók képességeinek és alkotó kedvének tág kibonta­Néhány hónapos nyári szü­net után nemsokára kezdetét veszi az 1962/63-as pártoktatá­si év. A pártbizottság már el­készítette a pártpropaganda munka egyik alapját képező oktatási tervet, amely messze­menően figyelembe veszi a közelgő Vili. kongresszus irányelveinek az ideológiai te­vékenység továbbfejlesztésére vonatkozó jelentős követelmé­nyeit is. Az elkövetkezendő pártok­tatási évadban 10 időszerű kérdések, 13 marxizmus- leninizmus I., 5 marxizmus- leninizmus II., és 7 világné­koztatásával, az objektív adottságokat a célkitűzések­nek megfelelően minél töké­letesebben hasznosítsák. Az új létesítmények üzem- beállítása és a nagyszámú új és régi munkásgárda vajon képes-e megoldani a felada­tokat, beváltja-e ez a gyár a hozzáfűzött reményeket? Joggal tehető fel a kérdés, hiszen a lényegesebb gyártási kísérletezések ideje már el­múlt, tervszerű és normálisan emelkedő ütemű termelést le­het kívánni ettől az ipari üzemtől is. A válasz azon­ban nem fest teljesen meg­nyugtató képet. Évről-évre bajok vannak a mennyiségi termeléssel, de még inkább súlyosbítja a helyzetet az, hogy a gyártmányok minősé­ge sem javult, ellenkezőles romlott. Hovatovább olyan problémákkal kell számolni, hogy a megrendelők által igényelt első és másodosztá­lyú üvegek mennyiségének csökkenése miatt a zagyva- pálfalvi üveget más termé­kekben közvetve felhasználó egyéb ipari üzemek is lema­radnak tervük teljesítésében. Ha csak az utóbbi**' három esztendő számait vizsgáljuk, jellemző példaként említhető, hogy 1959-ben 98,1 százalék­ra, 1960-ban már csak 94 szá- z#lékira, tavaly ugyan 101,6 százalékra, de áz idén az év első hét hónapjában már me­gint csak 93,7 százalékra tel­jesítették termelési tervüket. Az éves előirányzatokhoz vi­szonyítva eddig 244 ezer négy­éves esti politikai iskolára jelentkezett, 43-an pedig a marxista-leninista esti egye­tem hallgatói. A szervezett pártoktatásban résztvevők száma összesen: 694, közülük 286 a párttag. Jellemző már a szervezeti elő­készületi stádiumra is, hogy a pártonkívüliek érdeklődése eddig soha nem tapasztalt mértékben megnőtt az okta­tás iránt, a tavalyihoz képest is emelkedett a pártonkívüli­ek arányszáma. Ez az aktivi­tás viszont kétségkívül a párt- és a kormány politikai irány­vonalának egyöntetű helyes­lését juttatva kifejezésre, a zetméterrel kevesebb üveget állítottak elő a szükségesnél. A minőség alakulását mutat­ja a gyártási selejt százalé­kos emelkedése. 1960-ban 33,70 százalék, 1961-ben 34,09 százalék, a folyó év első nyolc hónapjában pedig 35 4- százalék volt az összes se­lejt. Az ezen belül a három évvel ezelőtti 6,65 százalékos vágói selejit mostani 9,60 szá­zalékra történt felszökése a gyártási technológia hiányos­ságaira utal. Természetesen e sokatmondó termelési ada­tok károsan hatnak a terme­lékenységre és az önköltség változásaira is. Mivel az ál­landó költségek ennél az üzemnél rendkívül magasak, körülbelül 60—70 százalék teszik ki az összes költségek­nek, itt nagyon nagy jelen­tősége van annak, hogy a terv mennyiségi és minőségi előírásaitól még kis mérték­ben se maradjanak el. A már felsorolt visszaesések azt eredményezték, hogy 1962 első fél évében 112.3 százalékos önköltségükkel a zagyvapálfalviak kevesebb termelési értéket produkál­tak, mint amennyi a költsé­gük volt. « A dolgozók munkalendületé­re, munkakedvére, egymás­hoz és a vezetőkhöz való vi­szonyuk alakulására mind­ezek a jelenségek negatív irányban hatnak. A vezetőka régi módszerekhez ragaszkodó néhány dolgozónak a közöm­bösségével és a tömegekre gyakorolt befolyásával, mű­szaki ellenességgel magya­rázzák a bajokat. A mun­kások egy része és köztük sokan , a törzsgárda tagjai, vi­szont a vezetőkre hárítják a felelősséget, mert úgymond’ azok nem veszik figyelembe a régi, tapaszt lt szakemberek zett formában gondoskodni. A pedagógusok politikai tovább­képző tanfolyamain 68 nevelő vesz majd részt. Tanítóink és tanáraink közül heten esti egyetemre, heten pedig egy­éves esti tanfolyamra jelent­keztek, 12-en pedig propagan­dista munkát vállaltak. Jel­lemző a felfokozott érdeklő­désre, hogy az összes pedagó­gusok 71 százaléka képzi ma­gát állami, ideológiai vonalon, illetve pártoktatásban. A Hazafias Népfront Váro­si Bizottsága mintegy 50 ak­tívát, a Városi Nőtanács pe­dig 40 tagot oktat majd kü­lönböző tanfolyamok kereté­javaslatait, véleményét, me­rev utasítgatásokkal, egy-két esetben még a bíráló szó el­fojtásával is végzik irányító munkájukat és ezért egyre mélyebb szakadék képződik a vezetők és a vezetettek kö­zött. Bár mind a két fajta érvelés tartalmaz igaz­ságot, ugyanakkor ezek a szélsőséges álláspontok nem javítanak a helyzeten, késlel­tetik az egészséges és őszinte felelősségérzetből fa­kadó törekvés kibontakozását, amely kétségen kívül mind a vezetők, mind a munkások nagyobb' részében megvan. Erre a bázisra nem támasz­kodik megfelelő mértékben sem a gyár gazdasági, mű­szaki vezetése, sem pedig a 150 kommunistából álló párt- szervezet. Itt kellene pedig keresniök a jó irányba tör­ténő gyors fordulat kulcsát. A politikai munka nem ki­elégítő voltának és a politi­kai felvilágosultság alacsony színvonalának megállapítása, ennek a helyzetnek a tény­ként való rögzítése nem ele­gendő a gondok megoldásá­hoz. Éppen elég hosszú idő eltelt már a helyzet ilyen felmérése óta, s ha a felelős kommunisták eddig nem is jutottak még tovább e meg­állapításoknál, fel kell, hogy ismerjék: a dolgozók meggyő­zése, mozgósítása, a célok őszinte elfogadtatása és a munka közös erővel történő megszervezése halaszthatat­lan és ebben a gyárban ma már különösen mellőzhetet­len feladat. A gyárról, az ott élő és dolgozó emberekről készülő további írásainkban ehhez akarunk segítséget nyújtani. Kondorosi János Somogyvári László Föggetlenllett művelődési otthon igazgatók értekezlete Hétfőn délelőtt a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyán értekezletet tartottak a függetlenített művelődési ott­hon igazgatók, hogy megbe­széljék az új népművelési és kulturális évad fontos fel­adatait. Az értekezleten Balcza La­jos, a művelődésügyi osztály előadója ismertette a tenni­valókat, hangsúlyozva a füg­getlenített igazgatók fokozott felelősségét a rájuk váró munkában. Az értekezlet részvevői beszámoltak eddigi tapasztalataikról és hasznos vita keretében megtárgyalták annak lehetőségeit, hogyan tehetik még eredményesebbé további tevékenységüket. zen KeraeseK emevezesu tan­folyam indul a város terüle­tén. Ezenkívül 2 gazdaságpo­litikai és 1 második évfolya­mú politikai gazdaságtani sze­minárium áll még a politikai műveltség gyarapításának szolgálatában. Összesen — a konferenciavezetőket is szá­mításba véve — 41 propagan­dista kiválogatását kellett el­végezni. Az alapfokú oktatási formákon kívül 25 elvtárs egy lásának egyik jellemző meg­nyilvánulási formájaként ér­tékelhető. A pártoktatás mellett pro­pagandamunkánkban jelentős helyet foglalnak el a külön­böző társadalmi és tömegszer­vezetek által beindításra ke­rülő tanfolyamok is. A KISZ például 26 tanfolyam kereté­ben közel 1.200 fiatal ideoló­giai neveléséről kíván szerve­Den. ozaitmaKuzi cizuusasí 8 helyen szervez oktatást kb. 160 dolgozó részvételével, ezen­kívül a TIT-tel karöltve közel 100 hallgatót tervez bevonni munkásakadémiára. Azok ré­szére, akik állami, vagy ma­gasabb szintű szakmai okta­tásban vesznek részt, a párt- bizottság politikai akadémi­át indít, ahol mintegy 150 hal- gatója lesz az előadássoroza­toknak. Egy gyár a lemaradók kö%ött I. A múlt és a jelen köteles

Next

/
Thumbnails
Contents