Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-22 / 76. szám

1962. szeptember 22. NÓGRÁDI NlPOJSÁ® 7 A tetteken a sor A munkaverseny problémái a sütőiparban KÖNNYŰ LENNE most elítélni a Nógrád megyei Sü­tőipari Vállalat munkásait és vezetőit azért, mert — azt mondja — nincs náluk mun­kaverseny. De a kérdés nem ilyen egyszerű, figyelembe vé­ve a vállalat speciális hely­zetét, problémáit, adottságait. Miben mutatkozik ez a spe­ciális helyzet? Elsősorban abban, hogy a munkaverseny helyzete napról-napra hatás­sal lehet sok-sok ezer ember kenyérellátására. Ha munka­versenyről beszélünk itt, ke­nyérről van szó, s nem is akármilyenről. Szikkadt, vagy keletien ne legyen: ropogós, friss, illatos kenyér — ilyen legyen. De nem hallgathatjuk el, hogy a pékek, megyénk sütő­iparának elmaradott techni­kai-műszaki felkészültsége miatt — már évek óta szün­telen túlórázva, napi 10—12 órát dolgozva, éjjel és nappal, nyáron és télen nagy meleg­ben készítik a kenyeret. És azon sem csodálkozhatunk, hogy a vállalat igazgatóján mély barázdákat szántott a gond a szüntelen harcban: a kenyérnek meg kell lennie. Nem, nem azért, mert nincs miből sütni. Van miből. De tessék csak figyelni: 1960 óta 10—11 millió forinttal nőtt a termelési érték. Ezidén majd annyi kenyeret sütöttek már, mint tavaly egész évben. S mindezt lényegében azokkal a kisipari módszerekkel, mint a felszabadulás előtt. Ha tör­tént is változás ebben a te­kintetben — nem áll arány­ban az igények növekedésé­vel. Évek óta azonos munkás­létszámmal kell egyre és egyre több kenyeret sütni negyvenkét, egymástól távol eső munkahelyen. Ez így lesz a kenyérgyár felépültéig, s nem tudjuk, akkorra vajon elég lesz-e már az is? Mindezt azért kellett el­mondanunk, mert hát köny- nyű lenne követ dobni a sü­tőipari munkásokra, meg ve­zetőikre is, hogy elhanyagol­ták a munkaversenyt, mert például a megalakult szocia­lista brigádok rendre nem teljesítik vállalásaikat. Annál is inkább, hiszen ez megint csak részigazság: termelési kötelezettségeiket tetemesen ellátják. Amiben elmarad­nak, ez inkább politikai, szakmai és általános képzett­ségük gyarapítása. , E tekin­tetben valóban elmaradtak a követelmények mögött, sőt, megrekedt a mozgalom. Ez tény, amelyet a felsorolt kö­rülmények sem menthetnek teljesen. Kiváltképp, ha egy­két, a hanyatlást kiváltó tényezőt is közelebbről szem­ügyre veszünk. LASSÚK CSAK: Szabó Jó­zsef, a vállalat salgótarjáni és pásztói járási részének párttitkára szerint a szak- szervezeti munka hanyatlásá­ban keresendő a munkaver­seny stagnálása. (A felelős­ség alól nem vonja ki a párt- szervezetet sem. Hosszú hó­napok óta nem kielégítő a politikai munka a vállalat dolgozói között.) A műszaki vezető próbálta betölteni azt az űrt, amely a szakszervezeti munka hiányosságai miatt keletkezett, de ez természe­tesen csak ideg-óráig sikerül­hetett. A szakszervezeti bi­zottság már hónapok óta nem foglalkozott a munkaverseny kérdéseivel, pedig munka- programja szerint minden bizottsági ülésen tennie kel­lett volna. Az SZB, de a pártszervezet politikai mun­kájának gyengeségével is ma­gyarázható, hogy egyes üze­mekben súlyos munkafegyel­mi vétségeket követtek el — néha éppen egyik-másik a szocialista rímért versengő brigád vezetője; hogy a mun­kaverseny politikai, tartalom­mal való megtöltéséről pil­lanatnyilag beszélni sem le­het a vállalatnál. A vállalat igazgatója nem vitatja ezeknek a megállapí­tásoknak a helyességét, de a szakszervezeti munka hiá­nyosságainak okai szerinte abban is keresendők, hogy az SZB titkára „civilben” a vállalat gyártásvezetője, emel­lett Budapestre jár élelmi- szeripari technikumba, s ez a két utóbbi feladat felemészti erejét. Ráadásul, a balassa­gyarmati részlegvezető meg­betegedése miatt, át kellett vennie annak munkáját. Hónapok óta távol van Sal­gótarjántól, nincs aki össze­fogja, irányítsa az SZB tevé­kenységét. A munkaverseny kibontakozását hátráltatja tcr vábbá, hogy a vállalat mun­kásainak nagy részéből hiány­zik a gyáripari munkásság magasabbfokú szervezettsége, fegyelmezettsége, műveltsége. Tények ezek, amelyeket el kell fogadnunk. De annál in­kább sürget, hogy megtalál­juk a kivezető utat. Ehhez válaszolni kell az alapvető kérdésre: van-e szükség munkaversenyre a jelenlegi körülmények között a vállalatnál? Tisztázzuk: az még nem munkaverseny, hogy a sütőmunkások rendszeresen túlóráznak Ez az adott kö­rülmények megszabta kény­szerítő körülmény. Persze, ha a munkaversenyt úgy értel­meznénk, hogy dolgozz még többet, akár ne is szóltunk volna semmit. De hát nem­csak erről van szó. Illetve egyáltalán nem erről. A mun­kaverseny napjainkban kife­jezője annak a törekvésnek, hogy munkánkat szervezet­tebbé, fizikailag könnyebbé — egyben termelékenyebbé tegyük, termékeink minősége javuljon. S a termelés ilyen széles skálájú — tulajdon­képpen minőségi — javulása együtt kell, hogy járjon a ter­melés művelőinek színvonal­emelkedésével: szaktudásban, politikai érettségben, általá­nos műveltségben. NEM FORMASÁG ked­véért kell tehát a mainál sok­kal több gondot fordítani a szakszervezeti bizottságnak a munkaverseny és benne a szo­cialista brigádmozgalom fel­lendítésére. Vannak még kifogások a termékek minősége ellen? Vannak A jelenlegi nehéz körülmények között is bizo­nyára lehet a termelés szer­vezettségén javítani: a mun­kaverseny állítsa csatasorba a vállalat dolgozóit a minő­ség megjavításáért, a terme­lőmunka belső tartalékainak felszínre hozataláért, kiakná­zásáért. És szervezze ezt el­sősorban a szakszervezet, ily- módon nyújtva azt a segítsé­get a vállalat gazdasági és műszaki vezetőinek, — amely­nek hiányát mellesleg na­gyon érzik Van-e még pótolni való a sütőipari munkások politikai érettségében? Van. A szak- szervezetnek tehát nagy gon­dot kell fordítania arra, hogy valóban a kommunizmus is­kolájává váljék; e tekintet­ben is támaszkodjék a párt- szervezet segítségére. A po­litikai munka megjavítása a termelőmunka minőségi vál­tozásaiban is éreztetni fogja a hatását. Ugyanez vonatko­zik a szakmai és általános műveltség emelésére, amely eddig bárhol — ahol rend­ben folyt — mindig és min­denütt két irányba hatott: emelkedett a termelés szín­vonala, egyúttal emberibb élethez segítette a munkáso­kat is1: életmódjuk változott meg fokról-fokra, vegetálás­ból emberi életté vált. Van-e hát munkaversenyre szükség a Sütőipari Vállalat­nál? Van. Van célja, amelyet tartalommal kell megtölteni. Ám hónapok óta nem volt, nem voltak a vállalatnál, akik ezen munkálkodtak volna. Ez pedig tarthatatlan állapot. A küldöttválasztó párttaggyű­lés, amely élesen vetette fel a munkaverseny hiányossá­gait, bizonyára hoz változást. A pártvezetőség helyesen járt el, hogy bírálta a szakszerve­zeti bizottságot. Éppen ilyen helyes lesz az is, ha a bírá­lat elhangzása után minden segítséget megad, hogy a bí­rálat szavai eleven valósággá váljanak. Nyugatnémet tiltakozás Ghánában Az accrai brit főbiztos és az amerikai nagykövet után most a nyugatnémet nagykö­vet, Karl-Heinz Lüders is til­takozó nyilatkozatot adott ki egy cikksorozat kitételei miatt, amely a Ghanaian Ti­mes hasábjain jelent meg és amelyet a Ghánái Állami Rá­dió is közvetített. A cikksorozat „Kulungugu és azután” címmel előbb az angol hadsereget, azután az amerikai nagykövetséget, leg­utóbb pedig a nyugatnémet kormány imperialista terveit támadta a kulungugui me­rénylettel kapcsolatban, szo­katlan élességgel. A nyugatnémet nagykövet nyilatkozatában felsorolja azokat a pontokat, amelyek­kel nem ért egyet. Tagadja: 1. hogy Nyugat-Németország részt akar venni Afrika gaz­dasági újrafelosztásában; 2. hogy Togót, korábbi gyar­matát operációs támaszpont­nak használja; 3. hogy Nyu­gat-Németország politikai nyomást igyekszik gyakorolni a ghanai tömegekre s a kor­mány ellen próbálja hangolni őket; 4. hogy Csőmbe anyagi segítséget kapott Nyugat-Né- metországtól, s végül vissza­utasítja, hogy vizsgálatra lenne szükség annak kiderí­tésére, mi köze volt a nyu­gatnémet nagykövetségnek Adamafio és társai Nkru­mah elleni szervezkedéséhez. A nyilatkozat befejezésül kijelenti: ez a „legsúlyosabb fejlemény” Ghana és Nyugat- Németország eddig barátságos viszonyában. Á legfőbb ok Megáilítható-e a mozik látogatottságának csökkenése? A megyei tanács végrehajtó mattan időszakban kerülnek bizottsága a napokban fog­lalkozott azokkal a problé­mákkal, amelyeknek megol­dása a Moziüzemi Vállalat eredményes munkáját segíti. Köztudomású, hogy a film­színházak látogatottsága az utóbbi esztendőben országos viszonylatban jelentősen visz- szaesett.Ez alól nem jelente­nek kivételt a Nógrád megyei mozik sem. Sokan a televí­zió gyors terjedésében látják a legfőbb okot s ez valóban jelentős mértékben hozzájárul a moziközönség számának csökkenéséhez. A végrehajtó- bizottság ezzel szemben azt is megállapította, hogy a lá­togatók számának apadását megfelelő felvilágosító, propa- aandamunkával eredménye­sen gátolni lehet. Ezen a té­ren. a közönségszervezés érde­kében erőteljesebben kell te­vékenykedni, a • moziüzemi vezetőknek az eddiginél jobb kapcsolatot kell kiépíteniük a községi tanácsszervekkel s általában arra kell törekedni. hoey a MOKÉP dolgozói kul túrmunkásoknak tekintsék magukat. Épnen ezért a vállalaton belül olyan sze­mélyzeti munkára van szük­ség how növekedi ék a kul- túrmunkéhoz értők száma. A végrehajtó bizottság tag­mi közül többen szóvátették. hogy so le helyen a vetítések időpontba nem igazolódik az adott körűim,ényekhez. nincs foViritettel ara. hogy ugvan- avkor esetleg vonzóbb esemé­nyek zajlanak a községben c n-r is feltétlenül hozzájá­rni a mozinézők egy részének “lmamdásához. Amellett, hogy a népszerűsítő provo,ga.nd.a- szinte semmi, ez n hatyyof a híradó előadásokkal. is. A híradó műsorok alkat- > vetítésre, pedig az embereket feltétlenül érdekli, milyen ér­dekes események történnek a világban. A Moziüzemi Vállalatnak attól sem kellene fáznia, hogy egy-egy gyen­gébb játékfilm helyett fő ve­títési időben mutasson be híradóműsort. A nézőcsökkenés megállítá­sa érdekében feltétlenül szükséges jó néhány filmszín­ház korszerűvé tétele. A közönség igényének állandó növekedése ma már kulturált körülményeket kíván s nagyon fontos, hogy a mű- sorpolitika alakításában szó­hoz jussanak a falusi kultu­rális bizottságok. Hivatalos közlemény az accrai bombamerénylet részesének öngyilkosságáról Accrában hivatalos közle­mény jelent meg az Edward Tetteh, a ghanai hadsereg öngyilkos tisztje elleni vá­dakról Tetteh, akit a kulun­gugui bombamerénylettel kap­csolatban hallgattak ki, ked­den délben leugrott a rendőr­parancsnokság negyedik eme­letéről. A honvédelmi miniszté­rium nyilatkozata megállapít­ja, hogy Edward Tetteh rob­banóanyag-szakértő, a had­sereg muníció-raktárának ve­zetője volt. Az augusztusi kulungugui bombamerény­letről, amikor Nkrumah el­nököt akarták meggyilkolni, Tetteh szakértői jelentést tett. A második merénylet után, szeptember 9-én nyilvánva­lóvá vélt — hangzik a nyi­latkozat —, hogy ugyanolyan bomba robbant, s hogy mind­kettő a Tetteh parancsnoksá­ga alatt álló raktárból szár­mazik. Ekkor, felülvizsgálva Tetteh kulungugui szakértői véleményét, kiderült, hogy az hamis és félrevezető volt. Tet­teh a felelőssége megállapí­tásáért folyó vizsgálat köz­ben lett öngyilkos. AZ ÉLET MEGY TOVÁBB. A Süddeutsche Zeitung köz- elnémultak. Annál beszéde­lése szerint Bajorországban sebbek a 10—20—30 évre tavaly 1796 személy lett ön- visszamenő statisztikák az gyilkos, közöttük 674 nő. Ko- öregkori öngyilkosságok okai- mor és részvétteljes gondola- ról. Nyilvánvaló, hogy az el- tokat kelt ez az olvasóban, öregedett ember bánatos ma- Ráadásul a halálbamenekü- gánya, életének kilátástalan- lők nagyrésze az 50—60 éve- sága, a félelem a munkanél- sek korosztályához tartozik, küliségtől, a rettegés a fizi- Nyílvánvaló, hogy ezeket az kai nélkülözéstől — ez az, idősebb embereket ekkora ami a borzalmas végső meg- tömegben aligha a szerelmi oldást sugallja. Könnyen bánat kergette a halálba. Ha- megválik az életétől az, akit nem mi? Betegség? Lehetsé- tehernek tart a környezet és ges. Elveszítették a vagyonú- a társadalom maga is. Ez a kát a tőzsdén, a népi részvé- , , , ... . __. n yék árfolyamzuhanásakor? le^obb ok‘ atulden mas Csak Nincs kizárva. Persze, ezer ezután következhet. De ezt a valószínű okot lehetne felső- Süddeutsche Zeitung nem rolni, de azok, akik a pontos fogja leírni vagy elismerni választ megadták, — örökre — soha... Maria Gomez neve... Lisszabon utcáin ezekben a letartóztatták Gomez kapitány napokban megint rohamrend- feleségét, Maria Gomezt is, őrök cirkálnak és riadóké- s immár több mint fél esz- szültségbe helyezték a titkos tendeje tartják rabságban rendőrséget. Különösen az Lisszabon mellett a Caixas egyetemek körül erős az őr- börtönben. Senki sem tud- ség: a kormány attól fél, hogy ja, miért tartják a rácsok röviddel a tanítás megkez- mögött — csak azt tudatta dése után egyetemi sztráj- a külvilággal a rabok ezer kok és tüntetések robban- veszély között kijuttatott üze- nak majd ki. A lisszaboni nete, hogy Maria Gomezt egyetem egyik műhelyében a egy hónapja minden éjszaka rendőrök már lefoglaltak egy megkínozzák és augusztus féligkész transzparenst is. utolsó hetében egy hétig éb- amelyre hatalmas betűkkel ren tartották a portugál tit- ez a név volt írva: „Maria kos rendőrség pribékjei. Gomezf’... Ekkor írták fel a liszaboni Ez a név ma a Salazar- úgy etem diákjai a transzpa- rezsim elleni küzdelem zász- xansre Maria Gomez nevét, laja Portugáliában. Maria Go- gs ma m&r egész Portugália mez férje, Gomez kapitány tudja, hogy ez a név a héjai volt az a katonatiszt, aki ja- soriüzek emlékét, a korhadó nuárban a hires héjai fel- Salazar-rezsim elleni első kelést vezette: az első fegy- fegyveres felkelés szellemét veres forradalmi akciót, amely idézi, megmutatta, hogy a portugál fasiszta hadseregen belül is Salazar is tudja ezert lábra kapott az ellenállás indította csatába a^ geppisz- szelleme. Maga Gomez meg- tolyos rendőrök eg esz legio- sebesült a kísérletben — olyan jnt egy rácsok mögött fekvő súlyosan, hogy mo, is a ka- sebesült kapitány és egy meg- tonai börtön kórházában fék- kínzott, magányos asszony szik. Salazar személyes pa- ellen... roncsára hónapokkal ezelőtt (S- c.) A RUHA-TÖRVÉNY Thaiföldön furcsa szokása A kínos helyzetben levő a napnak: olyan sugarakat nagyiparosok ekkor küldött­zúdít az emberek nyakába, séget menesztettek a minlsz- hogy nem ritkaság a plusz terelnökhöz és nemes támo- negyven fok sem — méghoz- gatását kérték. A segítség zá árnyékban. Ilyen hőségben nem is váratott magára. Elő- persze mindenki csak annyi kapartak egy régi rendelke- rnhát vesz magára, amennyi zést, miszerint „tisztességes” éppen a legszükségesebb, a kis öltözék nélkül, rendőri bün- utcakölykök meg éppen mez- tetés terhe mellett tilos az telenek. utcán járkálni. Ez a ruha­Ez az „igénytelenség”, amit törvény még abból az időből a dolgozó milliók szegénysé- származik, amikor a megszálló ge csak tetéz, kellemetlen japán hatóságoknak ilymó- helyzetbe hozta a textilgyá- dón akarták bebizonyítani, rosokat: egyszerűen nem tud- hogy a thaiföldiek nem mez- ták eladni áruikat. Hiába volt télén vadak, hanem igenis ci- a reklám, de még a szezon- vilizált és kultúrált emberek, végi kiárusítás is - a leg- Im(J tehát; f kell rend. újabb es legrégibb hangkoki . ‘ modellek halomban hevertek hehozni egy ingatag ország A képen: szükségtanyán kezd ik újra az életet falujuk rom­jai mellett az iráni Bocen falu lakói. (MTI Külföldi Képszolgálat) az áruházakban. válságos gazdasági helyzetét. Nógrád megye tanácsának idegenforgalmi hivatala „NÚBRÁDI TÁJAK - HÚ6RÁDI EMBEREIT címem :olopólyázatot lirdet A pályázaton mindenki részt vehet. A pályázat fel­tételeiről felvilágosítást az Idegenforgalmi Hivatal ad. Telefon: 16—66. PÄLYADIJAK: A fekete-fehér csoportban: 1 db I. dij 300 Ft. és oklevél 2 db II. díj 200 Ft. és oklevél 3 db Hl. díj 100 Ft. és oklevél A színes csoportban: 1 db I. díj 500 Ft és oklevél 2 db II. díj 250 Ft és oklevél _________607.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents