Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-22 / 76. szám

2 NÓGRÁDINÍPÜJSA8 1962. szeptember 22. Az üzemi munkások helyzete Litkén A kommunisták küldöttei ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥ „BÍZNAK BENNEM ff — Ha szerény, végtelenül egyszerű pártmunkásról akar írni, Lotharidesz Im­rével beszéljen — mondta a városi pártbizottság titkára. — Bár... pillantott órájára — most már vége a munkaidő­nek, de talán még sikerül megtalálnunk őt. S nem tévedett. Alig pár perce, hogy hívta a vállalatot, máris érkezett a vá­lasz: — Lotharidesz elv­társ még nem ment el... — közölte a vonal túlsó végén egy kedvesen csen­gő női hang. Ilyen előzmények után ismerkedtünk össze Lotharidesz Imrével, a balassa­gyarmati Épületsze­relő Vállalat egyik legeredményesebben dolgozó brigádjának vezetőjével. Tizen­hatan vannak a bri­gádban és abból tí­zen szakmunkások, hat fiatal pedig most sajátítja el mellet­tük a lakatosszak­mát. Nem könnyű feladat ezt a kollek­tívát úgy irányítani — bár dicséretükre legyen mondva lel­kiismeretes, jó szak­munkások válameny- nyien — hogy az a munkán túl úgy alakítsa, formálja életét, méltó legyen a szocialista brigád­címre. Mert Lotha­ridesz Imre brigád­ja május 1-re a szo­cialista cím tulajdo­nosa lett. Ez a tény méginkább arra kö­telezi őket, hogy többet adjanak a társadalomnak, mint amennyit addig ad­tak míg a brigádot nem fémjelezte a megtisztelő cím. Csendesen, egysze­rű szavakkal mond­ta mindezeket, s va­lahányszor arra kér­tem, magáról beszél­jen, alig mondott néhány szót, megint csak a brigádjához tért vissza. Azt mondta, nem szereti a nagy szavakat, de ők valóban úgy van- van már, hogy az együtt töltött idő alatt megismerték egymás munkáját, szokásait, s ez se­gítette őket. hogy a közösségben egymást segítve érjenek el jobbnál jobb ered­ményeket. — Nemrégiben kongresszusi műsza­kot szerveztünk c vállalatnál. A mi brigádunk volt a kezdeményező. A verseny mindig jt hatással van az em­berre, s így van ezzel a mi brigá­dunk is, — magya­rázta, majd az új gyártmányról be­szélt, amelyet a vállalatnál bevezet - tek, s arról, hogy az ö brigádjuk azokat a baromfietetőket készíti, amelyeket a mezőgazdasági kiál­lításon megtekint­hetnek a látogatók. — Persze ez nem ilyen egyszerű do­log, mint ahogy az ember elmondja... Gondolja csak el, egy-másfél évig egy- egy ember ugyan­azon a munkán, munkadarabon dol­gozik, egyszer csak át kell állni az új­ra... A brigád már megbeszélte, hogyan segítik majd a na­gyobb tapasztalattal rendekező szakmun­kások a gyengébbe­ket, a tanulókat, hogy ne válljunk szégyent a verseny­ben. így magyarázott. De arról, hogyan tudja összeegyeztetni munkáját, a brigád vezetését. irányítá­sát pártmegbizatá- sával, arról, nem beszélt külö­nösebben. Egy esz­tendeje az épület- szerelő Vállalat párt­alapszervezetének titkárává választot­ták. s azóta termé­szetesnek veszi — pedig nagyon sok­szor szabad ide­jét áldozza erre —, hogy segítsen mások­nak. Ezt csinálta korábban is. hiszen négy évig a KISZ­szervezet titkára volt, s annyira értette a módját a fiatalok szemezésének, hogy rövid idő alatt több­szörösére szökött fel a vállalatnál a KISZ tagok száma. Nemrégiben a vál­lalat pártalapszerve- zetének tagjai kül­döttválasztó taggyű­lésre jöttek össze. A beszámoló, — mely a vállalat és a párta lapszervezet eddigi munkáját ele­mezte — után került sor a három küldött megválasztására, akik képviselik a párttagokat a városi pártértekezlete ken. A három küldött egyike Lotharidesz Imre lett, a pártalap- szervezet titkára. — Tudja, aznap valahogy úgy voltam, nagyon lefoglaltak az előkészületek. Nem is gondoltam jóformán a küldött­választásra. Hanem amikor az elvtársak mellettem szálltak síkra, nagyon jó ér­zés volt... Azt lát­tam ebben, hogy ér­tékelik munkámat, bíznak bennem. Ezeket mondta még aztán felállt s elnézést kért: ha­za kell sietnie. A felesége ma kint dolgozik valahol a megyében, s a két apró gyerek ma rá vár. A hasznosi elnök Balassagyarmati lakásgondok Illés Miklós bácsi immár két esztendeje kormányozza a hasznosi Mátravölgye Terme­lőszövetkezetet. Már megbo­csásson a bácsizásért — alig múlt ötven éves, s én még kevesebbnek véltem fiatalos arcáról Ítélve — de otthon is csak így járja: Miklós bácsi így, vagy úgy. A megszólítás tiszteletet fejez ki. A tiszte­letet pedig már kiérdemelte Illés Miklós. Még nem volt termelőszövetkezet, azért tisz­telték, becsülték, mert a leg­szorgalmasabb gazdák közé tartozott, szakértelmét, törek­vését a munkája tükrözte. Mi­éta meg termelőszövetkezet van a faluban — amelynek alakuló közgyűlésén egyhan­gúlag megválasztották elnök­nek — azért kalapolja meg az idősebb is, mert szakavatott kézzel irányítja a több száz holdas gazdaságot is. Egy ember értékét mindig a munkája határozza meg; s az, hogy egyenes, őszinte. S ezt azért mondom el, mert Miklós bácsiban megvannak ezek a jótulajdonságok. A szö­vetkezeti átszervezés idején is határozottan és őszintén állást foglalt az új mellett, s elnöki teendői közben még sosem ingott meg a döntések­ben. Néhány hónappal elnökké választása, után felvették a pártba. Hosszú lenne elmon­dani az egykori parasztgazda útját a néhány hold szülte gondolatvilágból a nagyüzem­ig, a pártig. Hamis beállítás lenne, ha azt mondanám, hogy elsajátította és megér­tette teljes egészében az esz­mét. Az a parányi szikra — amely mindenkiben fellobban életének válságos, vagy külö­nös pillanatában — valahol, a második világégés idején lobbantotta fel eszében a meg­méretés gondolatát. Valame­lyik gyászos csatatéren mérte meg sorsát, az emberiség út­ját. Az életösztön fákásztotta békevágy vitte Illés Miklóst is azok közé, akik beálltak, a Vörös Hadseregbe. Harcra, egy félrevezetett nép töredék­nyi törlesztésére már nem ke­rült sor, megszűnt a világot megrázó, eszeveszett körfor­gás, béke lett. A múló esztendők nehéz alkotó munkával teltek, de so­sem feledkezett meg a harc­téri fogadalomról: a boldo­guláshoz, a munkálkodáshoz béke kell. Sosem volt agitátor típus, nem szeret szónokolni. Személyes példamutatásával azonban sok falujabelijében felébresztette azt a kezdeti szikrát, amely lánggá lobban­va utat mutat. Évek óta mint népfronttag tevékenykedik és szívügye a tanácsi munka is. Mióta szövetkezeti elnök, bizony alig van ideje magára. Kezdetben volt a szövetkezet­ben mezőgazdász is, de idő­közben azt máshová helyez­ték. Mikor aggodalmaskodott ezen, ilyen választ kapott a járásnál: "Elbírja azt maga Miklós bácsi«. Nos, bíznak benne a felsőbb szervek is, de azért a túlterhelés is meg­gondolandó — s ez az én ag­godalmaskodásom. A hajnali keléstől a késő esti ágybake- rülésig számtalan gond tölti ki idejét. Ezeket a gondokat sorra-rendre megoldja. Mi ta­núsíthatná jobban jó munká­ját, mint az többek között, hogy az idei terméskiesések ellenére is eleget tett a szö­vetkezet az állam iránti kö­telezettségnek, s a tagság sem fog rövidülni. Tavaly még napról-napra tele volt az iroda panaszosokkal. Az idén már egyenletes a munka, elé­gedettek az emberek. Manap­ság még csak 30 forint a mun­kaegység értéke, de lesz ez még több is. Lehetne még sorolni a bizo­nyítékokat, amelyek fényesen tanúsíthatják: Miklós bácsi jó gazdája a szövetkezetnek, jó vezetője a szövetkezeti parasz­toknak. Kevesen tudják, hogv a nagy felelősségérzet sok­szor nehéz éjszakákat sze­rez neki, ha nem úgy halad valami, ahogyan szeretné. So­sem feledkezett meg arról — s ezt maguk az emberek mondják —, hogy az ő mun­kája csak a tagság erőfeszítő támogatásával eredményes, így él, igy cselekszik. Az az egyenes út, amelyen haladt, elvezette a pártba, ahol megtalálta az évekkel ezelőtti töprengésekre a vá­laszt, a jelen dolgainak helyes magyarázatát. Tudatosult ed­digi szereplése és megerősö­dött a célok eléréséért folyta­tott munkában. Méltóan vá­lasztottak a hasznosi kommu­nisták, mikor taggyűlésükön Illés Miklóst jelölték küldött­jüknek a járási pártértekez­letre. i — P — Litke község azok közé a települések közé tartozik, ahonnét a felnőtt lakosság több mint 50 százaléka Sal­gótarján és környékének kü­lönböző üzemeiben dolgozik. A községi tanács legutóbb megtárgyalta ezeknek a dol­gozóknak anyagi és kulturális A Balassagyarmati Városi Tanács VB. Igazgatási osztá­lyán pillanatnyilag 382 kére­lem vár elintézésre. Annak ellenére, hogy az elmúlt év­ben 38, az idén pedig már ed­dig 51 család vált boldog la­kástulajdonossá, az igénylők száma mégis tizenkettővel nőtt a tavalyihoz viszonyítva. Érdekes kép tárulkozik elénk, ha a jelenlegi igények meg­oszlását vesszük bonckés alá. A 382 kérelmező közül 105 azoknak a száma, akik ön­álló lakással, azaz részükre kiutalt főbérleménnyel egyál­talán nem rendelkeznek. Kö­zülük 27 család — többen gyermekesek is — kénytele­nek idegen családnál, albér­letben meghúzódni, 78 család pedig családtagként ideigle­nesen szüleinél lelt otthonra. Az igénylők másik jelentős csoportjában 93-an rendelkez­nek ugyan a város területén önálló főbérleménnyel, de a családhoz mérten igen kicsi, vagy túlságosan egészségte­len helyen laknak. Közöttük bizony olyan családok is akadnak, akik 3-6 gyermek­kel élnek egyetlen, mellék- helyiségek nélküli szobában. Itt említhetjük meg, hogy 14 család még mindig romos la­kásban, életveszélyes körül­mények között várja jogos kérelme mielőbbi teljesítését. Több mint 100-an vidékről — túlnyomó többségük a já­rás területéről — szeretne Balassagyarmatra költözni. Ezen személyek szinte kivétel nélkül megfelelő lakással ren­delkeznek községükben, mun- -----------------*** A Zagyvapálfalvi Üveggyár nőbizottsága rendezésében szabad idejükben közhasznú társadalmi munkát végeztek a gyárban dolgozó lányok és asszonyok. Elhatározták, az eddig hasznavehetetlen szalmás helyzetét és meghatározta, milyen feladat hárul a tanács végrehajtó bizottságára, hogy a község lakosságának ez a jelentős száma semmiben ne érezzen hiányt. Egyik fontos feladatának tartja a községi tanács vég­rehajtó bizottsága, hogy kahelyük, beosztásuk viszont városunkhoz köti őket. Végül meg kell említenünk azt a 74 igénylőt, akik jelenlegi kisebb méretű lakásukat óhajtják tá­gasabb, kényelmesebb bérle­ményre felcserélni. Ezek a törekvések ugyancsak indokol­tak, de sürgősség szempont­jából nyilván az előbb em­lített kategóriák kerülnek elő­térbe. Az elmondottakból követ­kezik, hogy tavaly és az idén 89 lakás talált új gazdára, a helyzet korántsem javult 1961- hez mérten. Amíg a foglal­koztatottság területén komoly előrelépés történt két eszten­dő leforgása alatt, lakásügyi vonalon egyelőre nincs eny­hülés. Államunk ilyen irányú erőfeszítései közismertek, min­den eszközzel igyekeznek vég­leges megoldást találni. A második ötéves terv folyamán sem lesz mostohagyermek­ként kezelve, háttérbe szorít­va városunk. Csodákra azonban ne szá­mítsunk, az állami erőforrá­sok is végesek. Mindent nem várhatunk csupán a kormány­zattól. Meglepő az a közöm­bösség, amely sok igénylő ré­széről a családi lakóházépí­tési akció irányában meg­nyilvánul. E téren a járás községeihez viszonyítva is nagy még a lemaradás Ba­lassagyarmaton. Pedig a la­kásínség felszámolása csak az állami erőfeszítések és az egyéni áldozatvállalások sze­rencsés párosítása révén tör­ténhetik majd meg. Gyürky Zoltán üveg hulladékanyagot meg­tisztítják szennyeződéseitől, ezzel alkalmassá válik ez az anyag a feldolgozásra. Elhatározásukat tett követ­te, és eddig 232 órában vé­geztek társadalmi munkát a hulladékanyag hasznosítása érdekében. az üzemekben dolgozó emberek zavartalanul közlekedhessenek lakóhe­lyükről a munkahelyükig. Ennek biztosítására rendsze­res kapcsolatot tartanak az üzemekkel, az AKÖV-vel és mint az eddigi példa bizo­nyítja, csak nagyon elvétve fordult elő, hogy a dolgozók elmaradtak volna munkahe­lyeikről. Az anyagi javak el­látását a földművesszövetke­zeti boltokon keresztül bizto­sítják. Működik a községben két földművesszövetkezeti bolt és egy húsáru bolt. A boltokban a dolgozók rend­szeresen megkapják az élel­miszer szükségletüket. A ta­nács ellenőrzi, hogy a hús­boltban a szükséges húsmeny- nyiség a kimérésre előírt na­pokon meglegyen. Ellenőrzést végeznek a földművesszövet­kezet másik két üzletében is és figyelemmel kísérik, hogy megfelelő-e az árukész­let. Eddig még ritkán fordult elő, hogy valamilyen áruféleségből hiány mutatkozott volna. A dolgozók műveltségének biztosítására megszervezték a község általános iskolájában a felnőtt iskolát. Az iskolán- kívüli oktatáshoz a szükséges feltételeket a községi művelő­dési házon keresztül biztosít­ják. Rendszeres előadásokat tartanak a TIT közreműkö­désével, azonkívül a falu ér­telmisége a község sajátos problémáiról külön-külön tart a dolgozók részére elő­adást. Ez év folyamán az üzemben dolgozók és a hely­beli parasztok közötti kap­csolat további javítása érde­kében munkás-paraszt talál­kozót tartanak. A találkozó keretében a termelőszövetke­zeti tagsággal megismertetik a munkásosztály életét, mun­káját, az üzemi munkásokkal pedig a termelőszövetkezeti parasztság problémáit. Litke községben nagyon szoros a munká­sok és a dolgozó parasz­tok kapcsolata. Az üzembe járók sok eset­ben összefogtak a nyár folya­mán és segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeti paraszt­ság munkájához. így volt ez az aratásnál és az egyéb ter­ményféleség betakarításánál is. A községi tanács vb-nek most az a legfőbb törekvése, hogy ezt a jó kapcsolatot to­vább szilárdítsa. Győzelmeink záloga: a párt Hazánk történelmének nagyjelentőségű győzelmét dokumentálják a Központi Bizottság kongresszusi irány­elvei. A magyar nép befe­jezte a szocializmus alapjai­nak lerakását, a szocializmus teljes felépítésének korszaká­ba lépett. Ez a történelmi jelentőségű győzelem minde­nekelőtt annak köszönhető, hogy a magyar munkásosz­tálynak, dolgozó népnek egy­séges marxista-leninista párt­ja van, amely megoldotta e feladatot, győzelemre vezette az országot. A kongresszusi irányelvek külön fejezetben elemzik és méltatják azt az elsőrendű szerepet, amelyet a párt ha­zánk szocialista fejlődésének és építésének szervezésében betöltött és azt, ami a párt jövő feladatait illeti. Hosszú, nehéz harcokban alakították ki e történelmi győzelmet, a helyes politikát a kommunis­ták. Győzelmek és átmeneti kudarcok szegélyezik a meg­tett utat. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt következe­tesen és hazai viszonyaink­nak megfelelően alkalmazta és alkalmazza a marxizmus- leninizmus tanításait, hasz­nosítja mindazokat a tapasz­talatokat. amelyekkel a nem­zetközi munkásmozgalom, el­sősorban a Szovjetunió Kom- ! munista Pártja rendelkezik. •! Pártunk töretlen marxista­leninista vonalvezetéséből adódik az a mélységes in­ternacionalista elviség és gya­korlat, amely a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom iránt érzett és egyre növekvő felelősségben, a szo­cialista tábor országaival va­ló mind szorosabb, testvé­ribb, sokoldalúbb kapcsola­tokban nyilvánul meg. Az egyenes és következetes po­litika a tömegek messzemenő bizalmát, cselekvő támogatá­sát élvezi. A nép hűséges szolgálata — ez a párt, a kommunisták tevékenységé­nek legfőbb vezérfonala. Hazánk munkásmozgalmá­nak története sokoldalúan igazolja, hogy a minden­fajta elhajlások elleni kér­lelhetetlen harcban lehet csak megőrizni, biztosítani töret­lenül a marxizmus-leniniz- mus alapján álló politiká­ját. A kétfrontos harcban pártunk leküzdötte a revi- zionizmus, valamint a szek- tánisság és dogmatizmus ha­zai megnyilvánulásait. Ebben a kétfrontos harcban állan­dóan erősödött a párt ideo­lógiai, szervezeti és cselek­vési egysége. Az irányelvek — amelyek igen sokoldalúan, a maga teljes valóságában és nagyságában elemzik, tárják fel a párt fejlődését, általá­nosítják történelmi tapaszta­latait és felvázolják a ra­gyogó jövőt — újabb hozzá­járulást jelentenek ahhoz, hogy továbbra is egyenesen, következetesen valósuljanak meg népünk törekvései, cél­jai. A párt egész politikai te­vékenysége célt és irányt ad dolgozó népünk számára. Mit jelent ez? Mindenekelőtt azt, hogy a társadalmi fejlődés törvényeinek ismeretében a párt tudományosan megala­pozva tűzi ki a szocializmus teljes felépítésének, majd a kommunizmus megvalósítá­sának feladatait. Ez a cél az emberibb társadalom törté­netének eddigi legnemesebb és legmagasztosabb célja. Egybevág hazánk, a szocia­lista tábor, a világ népeinek érdekeivel, törekvéseivel. Ez­zel párhuzamosan a párt megjelöli azokat az utakat és módokat, amelyekkel e nagy történelmi cél elérhető. Fő vonásaiban felvázolja a népgazdaság fejlődési szaka­szainak irányát, arányait és eredményét. A párt határo­zatai az egész ország gazda­sági, politikai és kulturális életére kiterjednek. Választ adnak annak a sokoldalú, bonyolult feladatnak a meg­valósítására. amelyet a szo­cializmus teljes felépítése je­lent hazánkban. Történelmi hivatását teljesíti pártunk, amikor e célok elérésére irá­nyítja. szervezi dolgozó nő­isünket. Egységbe fogja azt a hatalmas nemzeti energiát, alkotó készséget és teremtő erőt, amely dolgozó népünk­ben rejlik. Ez az egyik és elsőrendű magyarázata an­nak, hogy az ellenforrada­lom leverése óta hatalmas lépésekkel haladt előre ha­zánk fejlődése, népünk anya­gi és kulturális jóléte. Ez­zel pártunk nemcsak hazai, hanem nemzetközi vonatko­zásban is elismerést és tisz­teletet szerzett magának. A megjelölt célok és irá­nyok megvalósításában, ha­zánk történelmi feladatainak végrehajtásában mindenek­előtt döntő jelentősége volt és van annak, hogy a párt egész tevékenységében a le­nini irányvonalat követi. Le­számolt a pártélet lenini nor­máitól való eltérésekkel, le­küzdötte a különböző elhaj­lásokat, életét és munkáját a lenini elvek szabályozzák. A párt bátran és erőtel­jesen szabadulhatott meg a visszahúzó erőktől, a külön­böző ingadozásoktól, mert nemcsak a marxizmus-leni- nizmus alkotó alkalmazása jellemzi tevékenységét, ha­nem azért is, mert ebben a törekvésében a kommunistá­kon túl a dolgozó nép túl­nyomó többsége határozot­tan támogatja és követi a pártot. A pártélet lenini nor­mái több, egymással, szorosan összefüggő, egymást kölcsö­nösen feltételező feladat meg­oldását kívánják meg. Az ideológiai, szervezeti. cse­lekvési egység mellett állan­dóan erősödött a párt fe­gyelme, a párttagok tudatos­sága, magasabb színvonalra Hulladékanyag hasznosítása társadalmi munkában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents