Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-15 / 74. szám

.962. szeptember 15. NÓGRÁDI NtP'JSAfl 7 Eredményesen dolgoznak az üzemi vöröskeresztes szervezetek Napjainkban az üzemi vö- röskeresztes munka tovább­fejlesztésével egyre többet foglalkoznak. Ez indokolt, hi­szen az üzemegészségügy és munkásvédelem terén tör­tént jelentős állami beruhá­zásokat nem követte meg­felelő arányban a dolgozók egészségügyi felvilágosítása. A társadalmi felvilágosító te­vékenységben pedig a Vörös- keresztnek, mint egészségügyi jellegű tömegszervezetnek, amely az üzemekben jelen­tős tagsággal is rendelkezik, fontos szerepe van. E feladat fontosságát he­lyesen ismerték fel a Salgó- taráni Acélárugyárban, ahol a mintaüzem mozgalomért már igen sokat fáradoztak a Vöröskereszt üzemi társa­dalmi munkásai, és sokat sze­retnének tenni a továbbiak­ban is terveik szerint. Az erősebb, a tapasztaltabb se­gíteni akarásával határozták el a Vöröskereszt itteni veze­tői, hogy támogatni fogják az lyen rányú munkát, átadják tapasztalataikat a még csak kezdő üzemi vöröskeresztes szerve ceteknek, köztük az Srőmű alapszervezete dolgo­zóinak is. Van ;s milyen tapasztala­tot átadni, hiszen a gyár területén tíz egészségügyi ál­lomás ténykedik, és tervbe- ,'ették üzemegészségügyi tan­folyam elvégeztetését is az ?gyes tagok számára. Az el­sősegélynyújtást a vállalaton !>elül 7 üzemrészben 32 első- segélynyüjtó helyen tudták megszervezni, de gondosan negszervezték a sérültek ad­minisztrálását, hogy számot adhassanak bármikor ilyen munkájukról is. Igen sikere­sen tudják bekapcsolni az üzemegészségügyi feladatok ellátásába a hat üzemrészben műkédő 24 fős egészségügyi csoportjukat is. Jó ötlet, hogy terrbevették a vállalati mun­kásszálláson is az egészség- ügyi állomás megszervezését. Talán túlzásnak is hatnak ezek a számok, de mögöttük tartalmas, hasznos, az üzem­egészségügyi élet lendítésé­in tevékeny vöröskeresztes mozgalmi munka rejlik, és a lényege éppen ez az itteni ténykedésnek. Ennek köszön­hető az az eredmény is, hogy a dolgozók széles tömegeit tudják megmozgatni egy-egy időszakos szűrési munkálat­ra. És benne van az eredmé­nyekben az is, hogy az Acél­árugyárban nem magára ha­gyatva ténykedik a vörös­keresztes szervezet, hanem segítséget kap a szakszerve­zettől, de jó a kapcsolata az • üzemorvossal, és a gyár­vezetőséggel is. Rövidesen sor kerül majd az üzemi vöröskeresztes mintaszervezetek értékelésé­re. A Vöröskereszt városi szervezete elnökségi ülésen vitatta meg a' fontos mozga­lom jelenlegi helyzetét Örömmel állapították meg, hogy a nehezebb feladatot már sikerült teljesíteni. Se­hol nem elégedtek meg csak azzal, hogy egészségügyi ál­lomásokat létesítsenek, nagy gonddal szervezték az itt dolgozó egészségügyi kikép­zését is. Azonban szükséges az el­következendő időben a már meglevő eredmények csiszo­lása, apróbb hiányosságok pótlása is. Tovább javíta­ná az üzemi vöröskeresztes munkát, ha az egészségügyi felvilágosítás és általában a vöröskeresztes feladatok szer­vezett és eredményes, ellátá­sa érdekében fejlesztenék az egészségügyi állomások háló­zatát. Az üzemegészségügyi munka biztosításának egyik fontos feltétele, hogy min­denütt, ahol legalább 100— 120 fő dolgozik, önálló egész­ségügyi állomást szervezze­nek. Az elmondottak is csak azt bizonyítják, hogy igazán ered­ményesen ott tud tevékeny­kedni a vöröskeresztes szer­vezet, ahol nem magára- hagyatva végzi az üzem­egészségvédelmet, hanem se­gítséget kap az üzemvezető­ségtől és az üzemben tevé­kenykedő egyéb tömegszer­vezettől is. Pár nap múlva sor kerül az üzemi mintaszervezetek értékelésére. A megyei érté­kelő bizottság által végzen­dő munkában az üzemi dol­gozók egészségvédelmét sok­oldalúan megszervező, példá­san ténykedő vöröskeresztes szervezetek kapják majd a legjobb helyezéseket. Felhasz­nálva az eddig végzett mun­ka tapasztalatait, valamennyi üzemi Vöröskereszt szervezet számára megvan a lehetőség a még eredményesebb sze­replésre. Mimkásyédelmi intézkedések Kubában Ülést tartott a Forradalmi Kuba dolgozóinak Központi Uniója A végrehajtó bizott­ság tanácskozásán felszólalt Dorticos köztársasági elnök és hangsúlyozta a munkások szellemi és anyagi ösztönzésé­nek fontosságát. A végrehajtó bizottság ta­nulmányozta az iparban és a mezőgazdaságban folyó mun­kaverseny eredményeit és ha­tározatot fogadott el a ver­seny fellendítésére. A végrehajtó bizottság ál­TYITOV KÖRÚTRA INDULT JUGOSZLÁVIÁBAN Tyitov szovjet űrhajós, aki Tito elnök és a jugoszláv kor­mány meghívására Jugoszlá­viában tartózkodik, csütörtö­kön Dubrovnikba érkezett. Ez az országban teendő kőrútjá­nak első állomása Dubrovnikban a városi ha­tóságok, a társadalmi szerve­zetek és tömegszervezetek képviselői üdvözölték a szov­jet űrhajóst. Rövid pihenő után Tyitov megtekintette a várost. talános munkásvédelmi in­tézkedéseket is megvitatott, így például foglalkozott a kollektív szerződések kérdésé­vel. Kubában egvébként mun­kásvédelmi törvényeket ké­szítenek elő. A munkaügyi miniszter a közelmúltban terjesztette elő az általános társadalombiztosításra vonat­kozó törvényjavaslatot, amely egvedülálló Kuba történel­mében. AZ AMERIKAI SZENÁTUS jóváhagyta A TARTALÉKOSOK BEHÍV ASARA FELHATALMAZÄST ADÖ TÖRVÉNYJAVASLATOT Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy az amerikai sze­nátus csütörtökön egyhangú­lag jóváhagyta azt a törvény- javaslatot, amely felhatalmaz­za Kennedy elnököt, hogy szükség esetén rendelje el legfeljebb 150 000 tartalékos 12 hónapnál nem hosszabb ^dőre szóló behívását. Szépségkirálynők Meglepő bejelentés érkezett a Londonban és a Long Beachban tartandó nemzet­közi szépversenyek rendezői­hez: Spanyolország lemondta részvételét. Szép spanyol nő van ugyan elég és a győz­test megillető hírnévre is szívesen pályáznának. Más a bökkenő. A szülők úgy vé­lik. hogy lányuk nem utaz­hat egyedül olyan bűnös or­szágba, mint az Egyesült Ál­lamok és Anglia. S mert a rendező bizottságok nem haj­landók fedezni a kísérők re­pülőköltségeit, ezúttal spa­nyol részvétel nélkül zajla­nak le a szépségkirálynő vá­lasztások. Az ember mosolyog és meg is ütközik. A világért sem akarjuk persze kétségbe von­ni, hogy Amerika és Anglia nagyvárosaiban veszélyek le­selkednek a fiatal nőkre. Ma- rylin Monroe tragikus halá­la, végső kétségbeesésében el­követett öngyilkossága is ar­ra vall, hogy odaát a rek­lám hullámaira kapott női szépség, a tehetség és a mű­vészet óhatatlanul összekap­csolódik a rideg üzlettel, a dollárokért folyó kíméletlen hajszával. Ebből a szempontból a szülők aggodalmát nem mi­nősíthetjük teljesen indoko­latlannak. De ugyanezek a szülök sokkal közelebbi „bű­nös országot” is találhattak volna. Vajon Franco fasiz­musa, a bigott terror, a lel­kek megfélemlítése, a test nyomorba taszítása, a börtön és a bitófa fenyegető árnyé­ka nem gyakorol káros■ ha­tást a szép és fiatal lányok­ra? Külföldi hírek képekben A Szovjetunió halászhajókat készített Kuba részére. Az első halas/, hajók befutottak a kubai kikötőbe. Az átvétel alkalmával ren­dezett ünnepségeken Kuba népe lelkesen üdvözli a hajókat. A második világháború kitörésének évfordulóján háborúellenes tüntetéseket, nagygyűléseket, fáklyásmeneteket tartottak Nyugat- Németország nagy városaiban. A képen: esseniek egy felvonulá­son. A transzparens szövege: „Békét minden népnek. Soha többé 1939. szeptember 1-et!” (MTI Külföldi Képszolgálat) VVVVVVVV VVV VVWVVVVVVV V VVV'/V WVV VVVVV VV V Újabb letartóztatás de Gaulle elleni MERÉNYLET ÜGYÉBEN Marseille-ben csütörtökön letartóztatták Gerard Buisi- nes-t, a de Gaulle elnök ellen augusztus 22-én megkísérelt merénylet egyik résztvevőjét. A 11 tagú OAS merénylő-cso­portnak ez az ötödik letartóz­tatott tagja. Mikor jó A ír. | ilyás, Kereszti és •rfcr Pál. már a fejőshez A munka nagy 'ezték, most egy * k elmesebb tempó ' a friss, tiszta al­mot az auatok alá. Tíz-ti- !enkét éves tagjai mindket­ten Pilínyben a termelőszö­vetkezetnek. Sok mindent megértek a közösben, a több mint egy évtized alatt. Jó esztendők rosszabbra fordu­lását rosszabb évekét jóra. Dolgoznak még most is az állatok körül, pedig már egyikük nyugdíjas lenne, a másiknak meg egészsége rok­kant meg De hát úgy vannak vele. az egyiknek a szövetke­zet elnöke. Kosik János, meg a tanácselnök a veje, a má­siknak meg a párttitkár. Munkaerőnek nincsenek bő­vében, s mit szólnának a ta­gok, ha éppen ők maradná­nak el a munkából. S az évek. az események forgatagában kristályosodott ki véleményük erről az egész ij világról, a szövetkezésről, az emberek egymáshoz való viszonyáról. a vezetőkről, akik bizony nem is olyan ritkán váltották egymást a .zövetkezetben. Vidovszki "’ál. brigádvezető meg azt magyarázza a talajállapot, a alaj szerkezete sem a íeg- obb a községben, lehet-c iát csodálkozni, hogy a szö- otkezet évek óta a gyenge izdaságok között szerepel, s elmúlt évben is 20 forint örül volt a munkaegység téke. a mezői 1. Nem is igyekeztek túlságo­san a munkával az idei ta­vaszon a tagok. Azt mond­ják, azóta változott a hely­zet, mióta megjött az új me­zőgazdász. S bármelyik ol­daláról vizsgálják is a kér­dést, hasonlítgatják össze az idei évet a tavalyival, a mér­leg serpenyője mindig ide billen. S éppen ez a bizo­nyítéka annak, ha komoly, hozzáértő szakember kerül r szövetkezetbe, aki végte­len türelmet tanúsít az em­berek iránt, de határozottan kemény kézzel követeli meg a munkát mindegyiktől, nem ígérget felelőtlenül a tagok­nak. hanem a legnagyobb egyetértésben a termelőszö­vetkezet vezetőségével, a le­hetőségekhez mérten cselek­szik. az ilyen ember bármi­lyen messziről jött is. ha­mar befogadja a termelőszö­vetkezet. s nem is kell hoz­zá csak néhány hónap, már­is a rendes kerékvágásba zökkent a munka, mutogat­ja magát az eredmény. Hát ilyen ember a pilínyi mezőgazdász, Bórák János. Május elsejétől dolgozik a szövetkezetben, állami támo­gatással, az egész közösség megelégedésére. Előtte rövid idő leforgása alatt három mezőgazdász is volt a terme­lőszövetkezetben. De úgy voltak velük, hogy amelyik a termelőszövetkezetnek meg­felelt volna, annak nem tet­szettek az ottani körülmé­nyek, amelyik meg maradt volna talán, azzal meg a szó­ÍSS ? vetkezetlek nem tudták megérteni egymást. De Bó­rák Jánossal már most más a helyzet! Igaz, az a négy- négy és fél hónap, amit Pi­línyben töltött, nem egészen reális alap egy mezőgazda- sági szakember munkájának megítéléséhez. Mert a nö­vénytermesztésben már túl voltak a munkák, már a ter­mést alakító, formáló mun­kák jelentős részén. Az állat- tenyésztésben meg több idő szükséges ahhoz, hogy meg­mutatkozzon az eredmény. De a pilínyiek így hason­lítanak: nem könnyű a hely­zet most sem, hiszen az őszi, meg a nyári aszály jelentős részét lefölözte annak a ter­mésnek is, ami mindezek el­lenére megmaradt. Az előleg is, amit havonta kapnak alig több a semminél. S mégis más a helyzet, mint tavaly. Az elnök, Kosik János bizo­nyítja ezt a következőkép­pen: — A gabonabetakarítás ta­valy annyira ránkszakadt, hogy nem bírtunk megbir­kózni vele, csak úgy, hogy egész nyáron segített a Sal­gótarjáni Üveggyár, a patro­náló vállalat. Amikor meg már úgyis körmünkre égett a munka, a gépállomás négy Zetorja is nekünk dolgozott. Az idén ugyan ennél a mun­kánál mindö'ssze négy ó’át segített a gépállomás, s még­is .76 nap alatt behordtuk a termést. Pedig amikor az aratást megelőző közgyűlésen a ter­melőszövetkezet vezetői, az elnök, a mezőgazdász el­mondták, hogyan gondolják megszervezni a munkát, so­kan a tagok közül hitetlen- kedve csóválták a fejüket: — Három hét alatt? . . . Idegen munkaerő nélkül? ... Nem megy ez. Tavaly har­minc katona is segített. A mezőgazdász értenie, hogy a munkaszervezési el­gondolásokat következetesen végrehajtották. Az anyagi érdekeltséget, amelyet nagy körültekintéssel és nem ki­sebb bátorsággal a mezőgaz­dász dolgozott ki, a munka minden területén alkalmaz­ták. Persze azért így sem ment simán a dolog. Mert hiába látják a tagok a mezőgaz­dász, a szövetkezeti vezetők igyekezetét, ahogy a növény- termesztés munkáit igyekez­tek megfelelő kerékvágásba tenni. Hiába ismerik azokat az elgondolásokat, amelyeket az állattenyésztés megrefor­málására vezetnek be. Esz­tendők egymásra halmozott hibáitól nem tudják egy­kettőre megszabadítani a ter­melőszövetkezetet, ezek idő­közönként csak felütik fejü­ket, s nagyon sok tagot tart vissza a közös munkától. így volt ez; a takarmánybetakarf- tásnál is. Nógrádsipekről kértek se­gítséget, 15 termelőszövetke­zeti tagot, hogy levágják a takarmányt. Minden tizedik boglyát prémiumként kap­ták az emberek, s mégsem volt elegendő ember helyben. Csak akkor kezdtek gondol­kodni a szövetkezeti tagok, amikor esténként a munka végeztével a mezőgazdász le­ült, s kiszámolta minden si- peki tsz-tagnak a teljesítmé­nyét, s azt is, hogy ezért mennyi takarmány illeti meg. Azt aztán kimérték, kocsira rakták, s haza is szállították neki. Ekkor kezd­tek gondolkodni a szövetke­zetiek. Saját magukat káro­sították meg, hiszen amit itt megigérnek, most már tény­leg meg is adják a tagok­nak. A következő táblával — hetven holdról volt szó — két nap alatt végeztek segít­ség nélkül, a pilínyi szövet­kezeti tagok. Az őszi munkákkal is job­ban állnak, mint eddig bár­mikor. A határban traktorok szántják a földet, s a major udvarán a munkából hazafe­lé tartó szövetkezeti tagok nézegették a nagyüzemi csá­vázó gépet, ami a vetésre kerülő árpát, meg búzát csá­vázza. Mert az árpával egy időben már a búzának is előkészítették a talajt, s 210 mázsa műtrágyát is kiszór­tak, hogy biztosabb legyen a termés, ne 8 mázsával kell­jen szerénykedniük, mint az idén. A három év, amelyet Bó­rák János a bányász mező­gazdász vállalt, hamar el­szalad. A termelőszövetkezet párttitkára azonban vala­mennyiük véleményének adott hangot, amikor ezt mondta: — Mi szeretnénk, ha to­vábbra is maradna velünk. S hogy ez valóban így le­gyen, az nem pusztán Bórák Jánoson múlik. Mert miről is van szó? Ami az anyagi­akat illeti, nem jár rosszul a szövetkezetben, még annak ellenére sem, hogy az idén viszonylag alacsony a munka­egység, 24-25 forint körül lesz. Egy hónapban 50—52 munkaegységet szavaztak meg neki, s emellé jön az állami támogatás, több mint 1800 forint. Igaz, ezt a há­rom év után nem kapja majd, de az új kormányren­delet számtalan lehetőséget kínál arra, hogy egy-egy ter­melőszövetkezetben anyagi­akban is elismerjék a jól dolgozó mezőgazdász mun­káját. S ennek mértéke an­nál nagyobb lesz, minél job­ban erősödik a közösség. Bó­rák Jánosnál azonban egész más jelenti a gondot. Nincs megfelelő lakása. Igaz, ami­kor ide került, a családja Saigon maradt, s úgy járt haza hozzájuk, ahogy éppen tudott, engedte az ideje. Egy hónap múlva azonban a köz­ségi tanács ideiglenes lakást adott a Borák-családnak. A végleges megoldás azonban nem ez. ’ A termelőszövetke­zet vezetői a szövetkezeti ta­gok egyetértésével lakást vá­sárolnak a mezőgazdásznak. A pénz megvan rá, s most már csak az alkalmat vár­ják, hogy véglegesen rendez­zék Bórák János ügyét. Ezért válik be nagyszerű­en Pilínyben a mezőgazdász. De hiába a szakmai hozzáér­tés, ha az új környezetben, a megváltozott körülmények között nem segítik a szövet­kezet, a község vezetői az új embert, a mezőgazdászt. S ahol ez nincs így, hiába a mezőgazdász minden igyeke­zete, évekig késik az ered­mény. • (Folytatjuk). Vincze Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents