Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-15 / 74. szám

>062 -• eptember 15. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG < fagy gondot a szövetkezeti beruházásokra zi' lf e s kon? végi nyi ke amunk 50 millió fo­rint értékű beruházás­aid ez évben a szövet­gazdaságok megszilár- t, a gazdálkodás nagy­alapjainak megterem- A. termelőszövetkezetek építkezésben részt vevő ;ok vezetői, dolgozói a----- sszusi verseny során a b eruh zás 60 százalékát már ■ ették. A hátralevő há­és fél hónap alatt kell jezni a még meg nem lett létesítmények építé- 4 munka meggyorsítása ’.kében szeptembert épí- hónappá nyilvánították a etl ezetek. epiemberben — hogy év re elkészüljön valameny- létesítmény — az épít- seknél 80 százalékos mű­szaki készültségi fokot kell elérni. Az egy hónap alatti 20 százalékos emelkedés el­érése élő, eleven vezetést, megfeszített munkát, nagy tervszerűséget követel a szö­vetkezetektől és az építést végző vállalatoktól, kisiparo­soktól. A cél elérése megkívánja rrind.izon akadályok meg­szűr., és ét, amelyek eddig ■assították a munkatempót. A bank még mindig késle­kedik a póthitelkeretek meg­nyitásával. Ideje rendet te­remteni ezen a téren! A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy számos szövetkezeti ve^ zető nem tudja milyen épí­tőanyagot hol és mikor le­het ' . szerezni. Tudott dolog iogy cement, mész, tégla, csertő és más építőanyagok szabadon vásárolhatók. Egyes szövetkezetekben azért lassú *z c i kezés üteme, mert a szakmunkások mellé nem ™“ffejeI6 segédmunkaerőt biztosítanak, s szervezetlenül végzik az anyagszállítást. Mos* sz őszi csűcsmunkák idején tervszerűen kell bán- 7,5 !1 munkaerővel. Ez növeli a síö etkezeti vezető gond­ját Helyes munkaerőgazdál­kodással a probléma meg­oldható! í-.|lAa építési hónap sikere na- ’■M!ohb attól is függ. "#gy a szövetkezeti vezetők gyan tudják mozgósítani a "£■ családtagokat az liési munkára. Sok helyen ,ics felelős vezetője az épít­ésnek. A tsz-vezetés leg­s' ó’ií. Sgy foglalkozzon az epitobr fád vezetőjével is, rr,nt a növénytermesztési és '7- éli ittenyésztési brigád- veeeióvel. Naponta beszéljék "•eg n feladatokat, s történ­en meg a beszámoltatás is á végzett munkáról. Helyes hí is, ha a termelőszövet- '-ezet elnökhelyettesét jelölik J építkezés felelősének “OVes vállalatok — mint a Tanácsi Építőipari Vállalat az ér se, vadkerti KTSZ és a meguei Csatorna és Vízmű Vállalat — rendkívül lassú .jóén végzik a munkáid • dolgoznak, mintha nem jz év vége, hanem a nyár ‘je kezdődne. Helyes len- . ha e vállalatok vezetői uathatős intézkedéseket ten­nének a munka meggyorsí- ■ fására, A számos helyen megmu­tatkozó tervszerű tlenség, ha­nyagság jó része a járási mezőgazdasági osztályok laza irányító és ellenőrző mun­kájának a következménye. A salgótarjáni, a szécsényi já­rási osztályokon nem kollek­tív feladat a termelőszövet­kezeti beruházás időbeni be­fejezése. Nincs rendszeres el­lenőrzés. E járások vegyenek példát a pásztói és a balas­sagyarmati járási mezőgaz­dasági osztályoktól. E két já­rásban nemcsak az építkezési előadó, hanem az osztály valamennyi munkatársa első­rendű feladatának tekinti a tsz-ekben folyó építkezések segítését, ellenőrzését. Szeptemberben el kell ér­ni, hogy valamennyi gyen­ge termelőszövetkezetnél be­fejeződjön a szarvasmarha és növendékistállók, valamint a a sertés férőhelyek és a ter­ménytárol ók építése. Ezért a járási mezőgazdasági osztá­lyok megkülönböztetett mó­don foglalkozzanak a gyen­ge termelőszövetkezeteknél folyó építkezési munkával. Rendszeresen ellenőrizzék az építőipari vállalatok tevé­kenységét, s menet közben javítsák ki a felmerülő hi­bákat. 0 A hibák gyors megszün- tetése jelentősen fo­kozza az építkezés ütemét. De ez még nem minden. Társadalmi összefogásra van szükség! Segítsen a községi tanács, a népfront, a nő­tanács, a KISZ, de segítse­nek a patronáló üzemek is. Csak a társadalmi erők ösz- szefogása eredményezheti az 1962. évi termelőszövetkezeti beruházások határidő előtti befejezését. Lantos László Elkészül-e határidőre az érsekvadkerti csibegyár ? Épül Érsek vadkerten a Magyar- Csehszlovák Barátság Termelőszö­vetkezetben a SO ezer férőhelyes csibenevelő. Nagyszerű, impo­záns, Ilyen Jelzőket lehet rá mon­dani, mégis mikor szóba kerül, elkedvetlenednek a szövetkeze­tiek. Ennek pedig az az okaj hogy nem fog elkészülni határ­időre ez a csibenevelő. Azért nem, mert a kivitelező, a megyei Tanácsi Építőipari Vállalat meg­késett a munkákkal. Nem tudjuk miként vélekednek a munkáról az építőipari válla­latnál. Az átadási határidő elto­lódása azonban komolyan veszé­lyezteti a termelőszövetkezet jö­vő évi munkaegység előleg fize­tését. A szövetkezetiek úgy ter­vezték, hogy jövőre 20 forint elő­leget fizetnek munkaegységen­ként. Ennek azonban legnagyobb előfeltétele a „csibegyár** üze­melésének batáridőben történő megindulása. Nos, a vállalaton a sor, hogy amilyen gyorsan csak tudja - de ez a gyorsaság ne a munka rossz minőségében jusson kifeje­zésre — köszörülje ki a csorbát, A szocialista brigád elmért versenyeznek Teroirliiszévetkezeti Barnbizási Iroda dolgozói A megyei Termelőszövetke­zeti Beruházási Iroda dolgo­zói a második negyedév ele­jén tartott termelési tanács­kozásuk alkalmával, a párt- kongresszus tiszteletére szo­cialista munkaversenyt indí­tottak a szocialista brigád cím elnyeréséért. , A verseny feltételeit kidolgozták a pénz­ügyi előkészítő, a műszak^, és a majortervező csoportok ré­szére is. A versenyfeltételek nagy részét már teljesí­tették a dolgozók, azon­ban az egyik legfontosabb feltételt, — az épülő léte- sétmények befejezési ha­táridejének betartását — nem sikerült, illetve nem sikerül teljesíteni. Ennek okairól már írtunk ko­rábbi cikkünkben. Bár sokat tettek a beruházási iroda dol­gozói, műszaki ellenőrei, — amint ezt az egyéni verseny is mutatja, — az építkezések időbeni befejezéséért, mégis — véleményünk szerint — gyakoribb ellenőrzéssel, a ki­vitelezők és beruházók jobb kapcsolatainak elősegítésével több eredményről beszélhet­nénk. Mert itt még van ten­nivaló. Érdekesen alakult augusz­tus hónapban a műszaki el­lenőrök egyéni versenye. Az első helyet Mocni Ernő fog­lalja el, aki a villamosítási munkák elkészítéséért felelős. Eredménye 20 százalékot ja­vult. Persze az ő munkáját olyan vállalatok segítik elő, mint a Balassagyarmati Épü­letszerelő Vállalat és a Szé­csényi Vegyesipari Vállalat, amelyek nagyszerűen végzik el a külső és belső villamo­sítási munkákat. Második helyre került a rétsági járásban tevékenyke­dő Kovács Pál, s utána kö­vetkezik a gyarmati járás műszaki ellenőre Szabó Ist­ván. Kettőjük között szoros a verseny, mert Szabó István eredménye csak 2 tized szá­zalékkal maradt el Kovács Pálétól. Marczinkovics József a pásztói járásban 9 százalé­kos, Szabó Elemér a szécsé­nyi és a salgótarjáni járás­ban 5,4 százalékos javulást ért el a júliusi eredmények­hez viszonyítva. Az augusztusi értékelés után ez a sorrend. Szeptember, az építési hónap fogja nagyobb­részt eldönteni, hogy mi­lyen lesz a végső ered­mény, ki lesz az első, s a verseny mennyire segíti elő a szövet­kezeti beruházások melőbbi befejezését. Űj típusok a mezőgazdasági építészetben Az elkövetkező években újabb modellekkel, típusokkal gazdagodik a mezőgazdasági építészet. Az új típusokhoz tartozik már egy 340 férőhe- helyes szakosított tehénistálló, és egy szakosított 2000 férő- rőhelyes szakosított sertéshiz­laló. A korszerű mezőgazda- sági épületek közé tartozik a 96 férőhelyes borjúnevelő, amelyben megoldható a bor­júnevelés legkorszerűbb mód­szere, az itatásos borjúneve­lés. F" A siker fii-ka „Öreg ember, nem vén ember“ Egy építőbrigád idős tag­jait szeretném bemutatni, akik éveik számával ellentétben igén jól, fiatalosan dolgoznak. Drégely várának sötét rom­jaival szemben új élet sar­jad a Szondi Tsz majorjában. Frissen piroslanak, szánté gombamódra emelkednek az új gazdasági épületek. Egy 100 férőhelyes tehénis­tálló építésénél fehérbajúszos kőművesek, építők fürgén betonoznak. Hegedűs József a brigád vezetője „fiatal”, még Készül a dohány­pajta. Ebben az évben megyénk termelőszövetke­zeteiben 11 do­hánypajtát készí­tenek szerfából. A munkát min­denütt házi bri­gádok végzik. csak hatvan éves, de a töb­biek Gál István 66, Csókás János 65, Benkő József 64 éves, sőt Jamblikus István 70 éves létére is az állványról nevet le ránk. Jó az öreg a háznál, sok mindent meg tud­nak még csinálni. Ha meg­nézzük a munkájukat, csak elismerés hangján nyilatkoz­hatnánk. Igen- helyes, hogy a sok tapasztalattal rendelkező idős tagságot is megbízzák felelősségteljes munkával, ahol még munkaegységeket bőven gyűjthetnek. A drégelypalánki Szondi Tsz tagsága nagy feladatok megvalósítását vállalta ez év­re. Kissé ugyan le vannak maradva az építkezésekkel, de amint látjuk, mozgósíta­nak minden erőt. Jó szerve­zéssel és kellő segítségnyúj­tással befejezhetik építkezé­seiket határidőre. Nagy jelen­tősége van a tsz-eknél a házi kivitelezésnek. Például csak ennél az egy tehénistálló ki­vitelezésnél 100 ezer forin­tot takarítanak meg így. Ugyanis ilyen típusú tehénis­tálló kivitelezése 100 ezer forinttal többe kerül, ha azt vállalat végzi. A megtakarí­tásnak pedig közösen látják majd hasznát. Az idős tsz-tagok büszkén néznek a szépen magasodó pi­rosló téglafalakra, amely az ő munkájuk eredménye is. A cirégely-végvári romok előtt új vár épül, bástyái az új életnek, a boldog jövőnek. Bőségesen lehet találni az újabb tervek között olyano­kat is. amelyek segítségével a sertéstartó gazdaságok a nagyüzemi sertéstartás meg­oldására kapnak segítséget. Többek között ilyen terv a 20 férőhelyesről 60 - férőhe­lyesre bővíthető sertésfiazta- tó terve. A termelőszövetke­zetek gazdag tervanyagban válogathatnak ezenkívül a te­henészetek kialakításához is. Található a tervek között két- és négysoros, és közép áthaj­tó etetőutas tehénístálló ter­vek is. Ezekre az új tí­pusokra még az a jellemző, hogy kevesebb költséggel ké­szíthetők el, mint a régeb­biek és sokkal modernebbek. / Példamutató tsz-elnök Ügy kellene gondoskodnia minden tsz elnökének az épí­tési tervek teljesítéséről, mint ahogy azt Vidovszki János, a felsőpetényi Szabad Föld Tsz elnöke teszi. Dicséret illeti jó munkájáért, mivel legkoráb­ban készítette el a termelő- szövetkezet a rétsági járás te­rületén az idei építkezéseket. Hathatós segítségével sikerült megoldani gyorsan az istál­lók és a magtár átalakítási munkálatainak befejezését. Egyik napról a másikra nőtt ki az istálló a földből. Vidov­szki János tudta, hogy a ter­melőszövetkezetének létkér­dést jelent ezen létesítmények határidő előtti befejezése. Nem sajnálta az időt és fá­radtságot, karöltve a könyve­lőjével mindent megtett, hogy az építők munkája folyama­tos legyen. Ha minden tsz-elnök így segítené az építési tervek tel­jesítését, nem lenne izgalom, és gond, hogy hová kerüljön az állat és a takarmány, s lényegesen kevesebb gonddal indulnának szövetkezeteink a hosszú télnek. Alig fél éve, hogy meg­szervezték a tereskei Kossuth ■Tsz-ben az építő házibrigá­dot, a tsz-építkezések el­készítésére. E rövid pár hó­nap alatt a brigád „kinőtte magát” és nemcsak a házi munkákat végezték el kitű­nően, hanem „házon kívül is” más tsz-eknél vállaltak és végezték munkákat. „Az erős segítse a gyengét” elve alap­ján saját építkezésük után az ősagárdi, bánki termelő- szövetkezeteket segítették építési terveik teljesítésében. Ahol eddig dolgoztak, min­denütt a legjobb vélemény­nyel vannak munkájukról. A rétsági járásban tekintélyt szereztek és ez évi munká­jukat nézve nyugodtan meg­állapíthatjuk, hogy a teres­kei Kossuth Tsz házibrigád­ja „a legeredményesebb” épí­tőbrigád. E megtisztelő címet nem könnyen érték el. Hosszú időn át csak kőműves szak­emberekből állt a brigád ét így ácsok hiányában nem ha­ladt megfelelőképpen a mun­ka. Mint ahogy a jó bor­nak nem kell cégér, úgy a jó brigádba is szívesen je­lentkeztek ácsok. Most mát\ kiegészült a brigád és még nagyobb feladatok megoldá­sára is képes lesz, számítunk is eredményes jó munkájuk­ra. Csabai Béla brigádvezető külön említésre méltó egyé­niség. A brigád legcsende­sebb embere. Nem kiabál ét mégis rend, fegyelem van a brigádban. Szakmailag a leg­fejlettebb, kitűnő munka- szervező. Teljes a bizalom iránta, hallgatnak rá a bri­gád tagjai. Szereti munkáját és tud dolgozni példamuta­tóan is. Ebben rejlk tehát a tereskei építő brigád ered­ményes munkájának titka. Az építkezésnél is élen Kosik János a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet tagja. Szegény kisparaszt volt a múltban és a cselédsors nem könnyű kenyerét is ette évekig. Ré­gen is szorgalmas volt, s szorgalmával most is elől­jár a tagok között. A tsz-nél egy alkalommal kőművesekhez osztották be segédmunkásnak. János bá­csinak megtetszett az építő­munka, rövid idő alatt elsa­játította a munkafogásokat, s ma már komolyabb mun­kákat is el tud végezni a kőművesek mellett. Víg ke­délye miatt szeretik — se­rény. szorgalmas munkájá­ért — megbecsülik az egyéb­ként is élen haladó épitő­brigádban. Kosik János bácsit egész Szécsény lakossága ismeri pipájáról, mely egy percre■ sem hiányozhat fogai közül, most pedig e pár soron ke­resztül megismerik szorgal­mas, jó munkás magatartá­sáról is. Kosik Jánös tudatában van annak, hogy munkája legalább olyan fontos, mint­ha növényápolásnál, vagy az állatgondozásnál végezni, mert ha a tsz-építkezétt időben, gondosan és jó mi­nősépben végzik, növelik a tsz anyagi alapjait, mely to­vábbi jövedelmi forrásokat biztosít a tsz tagságának. További jó munkát kívá­nunk Kosik Jánosnak és a szécsényi II. Rákóczi Tsz élenjáró építő brigádjának. Munkában a drégelypalánki ács-brigád.

Next

/
Thumbnails
Contents