Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-15 / 74. szám

NÓGRÁDI VtLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVIII. ÉVF. 74. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1962. SZEPTEMBER 15. Szocialista módon A gépállomások kommunistái járjanak elő a betakarítási és vetési munkák meggyorsításában Gépállomási vaiatők tanácskozása a megyei pártbizottságon „Pártunk; továbbra is első­sorban a munkásosztály akti­vitására, lelkesedésére és ön­tudatára támaszkodik... A munkásosztálynak élen kell járnia és példát kell mutat­nia a szocialista munkában, a szocialista erkölcs érvény­re juttatásában. A szocialista brigádok mozgalma, amelyet a munkásosztály kezdemé­nyezett, több mint egyszerű termelési mozgalom: kifejezi a munkásosztály szocialista tudatosságát, vezető szerepét, a szocialista munka, a szo­cialista életforma és erkölcs kialakításában”. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának kongresz- szusi irányelveiben található ez az idézet. Megyénk ipari munkásai mélyen átérzik ezeket a meg­állapításokat. Munkásosztá­lyunk a szocializmus építésé­vel betöltött élenjáró szere­pével, áldozatkészségével, lel­kesedésével már eddig is ki­vívta valamennyi dolgozó osztály és réteg tiszteletét és elismerését. Ebben a nagyszerű munká­ban c hatalmas derékhad mellett élenjártak, példamuta­tóan dolgoztak, éltek és ta­nultak eddig is azok a bri­gádok, a brigádok tagjai, akik a párt felhívására szo­cialista módon dolgoznak, tanulnak és élnek. Ma már elmondhatjuk, hogy e nagy­szerű versenymozgalom ke­retén belül 171 brigád nyer­te el a szocialista brigád meg­tisztelő címet és kétezer azoknak a dolgozóknak szá­ma. akik e brigádokba tömö­rülnek. A párt bejelentése után, hogy novemberben megtartja VIII. kongresszusát, ez a mozgalom tovább fejlődött megyénk ipari üzemeiben, a mezőgazdaságban, és a KTSZ- ekben. A már meglévő 171 szocialista brigád mellett újabb 782 brigád 7980 tagja tűzte célul a szocialista cím elnyerését, azt, hogy a kong­resszusi munkaversenyben új módon dolgoznak, tanulnak és élnek. Azt határozták el. hogy élenjárói lesznek az új típusú ember kialakításának. Es ez a versenymozgalom minőségi változást hozott a versenyek minden eddigi for­májában. A példák sokasága igazolja, hogy munkásságunk sok ezer tagja tud az új jel­szóval élni, dolgozni és ta­nulni. A szénbányászok egész sorát lehetne elmondani, akik túlteljesítik tervüket. akik harcolnak a minőségért, a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért. Munkájuk mellett becsülettel tanulnak, képzik magukat nemcsak szakmai, hanem po­litikai téren is. Megtalálják az együttélés írott és íratlan törvényeinek betartását és nemcsak magán, hanem csa­ládi életükben is példamuta- tóak. Hozhatnánk példát az ipar más területéről is, akár az Acélárugyárból, a Tűz­helygyárból, akár a Romhá- nyi Cserépkályhagyárból. De azért önkéntelenül ve­tődik fel a kérdés: vajon az elért eredmények megnyugta- tóak-e? Semmi esetre sem nyugodhatunk meg a szocia­lista munkaverseny új formá­jának eddigi eredményeivel, s éppen a továbbhaladás, a szocialista brigádokra váró feladat sikeres megvalósítá­sáért érdemes bonckés alá venni a szocialista bigádok hármas jelszavát: dolgozni, tanulni és élni. Azt senki sem vitatja, hogy szocialista, vagy a címért küzdő brigádjaink nagy többsége ne tenne eleget ter­melési előirányzatának. Bri­gádjaink valamennyien azon igyekeznek, hogy túltel­jesítsék tervüket, eleget te­gyenek a népgazdasági törvé­nyek által megszabott elő­irányzatoknak. Azt azonban már szóvá kell tenni, hogy nem is egy ipari üzemünk­nél, de a mezőgazdaságban is sokszor maximális követel­ményekkel lépnek fel a szo­cialista brigádokkal szemben. Másutt az tapasztalható, hogy a mennyiség túlhajszolása a cél e brigádmozgalmon belül és megfeledkeznek a többi feladatok teljesítéséről. Már­pedig a szocialista brigádmoz­galom a mennyiségi tervtelje­sítés mellett elsősorban a minőség javítására, a termé­kek olcsóbb előállítására kell hogy irányítsa a figyelmet. Több hiányosság észlelhető a másik jelszó, a tanulás meg­oldása körül. Medenceszerte tapasztalható, hogy a szo­cialista brigád tagjai, a tanu­lás gondját az újságolvasás­sal, vagy egy-egy szépirodal­mi könyv elolvasásával meg­oldottnak tekintik. Sokkal ne­hezebb már az általános isko­la hat-nyolc osztályának el­végzése, vagy a technikumi, majd pedig az egyetemi to­vábbtanulás. Persze nem ar­ról van szó, hogy minden kö­rülmények között erőszakol­juk a szocialista brigádtagok, — főképp idősebb tagjainak továbbtanulását, azt viszont kijelentjük, ha dolgozni bír­nak, akkor a továbbtanulás lehetőségeit is maaukra vál­lalhatják. Ehhez elsősorban a szakszervezetek, a szakmaközi bizottságok aktív részvételére van szükség, arra, hogy meg­oldják — elsősorban vidéken lakó bányászok, ipari munká­sok továbbtanulását. A szocialista módon való élés fogalmát többféleképpen magyarázták iparmedencénk­ben. Előrehaladás már van e tekintetben és az együttélés gyakorlata legtöbbször a kö­zös mozi, a közös kirándulá­sok megszervezésében merült ki. A kongresszusi irányel­vekből olvashatjuk ki, hogy — nem mintha a korábbiak jelentőségét csökkenteni akar­nánk, de sokkal fontosabb a szocialista módon élés, a csa­láddal, a családon belül. Nem szabad, hogy a kö­zös mozilátogatás, a kö­zös kirándulások mögött hát­térbe szoruljon a szocialista módon való élés a családdal. Mindezekhez még annyit, hogy a szocialista brigádok hármas jelszavának betartásá­nál igen komoly részt, nagy szerepet kell vállalnia magá­ra a szakszervezetnek, amely mindenféleképpen gazdája a munkaversenynek, amelynek nagy része van abban, hogy helvesen magyarázza, értékel-1 je és továbbfejlessze a szó- j cialista brigádok mozgalmát a szocialista módon történő munkát, tanulást és élést. Az eddigi eredmények fel­jogosítanak arra, hogy kije­lentsük: ezek a brigádok be­váltották a hozzájuk fűzött reményeket, s ha a kongresz- szus irányelveinek megfele­lően dolgoznak, tanulnak és élnek, nagy lépéssel segítik elő pártunk VIII. kongresszu­sának munkáját és nemcsak példaképeink lesznek a mun- kaversenvben, hanem terme­lési eredményeikkel, megnö­vekedett szakmai és politikai tudásukkal a családi és kö­zösségi élet megjavításával győzelemre viszik szocializ­must építő népünk zászlaját. Nyolcvan szövetkezet küldöttsége látogatta meg a Mezőgazdasági Kiállítást Az idei Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár iránt óriási érdeklődés ta­pasztalható Nógrádban. Az eddigi kiállítások iránt főleg azok a községek érdeklőd­tek különösképpen, amelyek növénytermesztése, vagy ál­lattenyésztése képviseltette magát a kiállításon. Most a Nógrád megyei tanács mező- gazdasági osztályán a megye százharminc termelőszövet­kezete jelentette be, hogy társas utazással, több ezer fő­nyi termelőszövetkezeti pa­rasztember részvételével in­dul a kiállítás megtekintésé­re. Az ipolytamóci, az érsek­vadkerti, a tereskei és még mintegy hetvenkét nógrádi termelőszövetkezet paraszt­küldöttsége látogatta meg az elmúlt napokban az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Az érsekvadkerti Dimitrov Tsz-ből különjára­tú autóbusszal összesen hat- vanan tekintették meg a ki­állítást. A szécsényi járási tanács mezőgazdasági osztá­lya a járásbeli termelőszö­vetkezetek állattenyésztőit, a tehenészeket, sertéstenyész­tőket és baromfigondozókat vitte fel a kiállítás megte­kintésére. Külön autóbuszok indulnak majd a salgótarjáni járás és a pásztói járás ter­melőszövetkezeteiből is a ki­állításra. Előreláthatóan tíz­ezer nógrádi látogatója lesz az idei Mezőgazdasági Kiál­lításnak. Megyénk gépállomásainak igazgatói és párttitkárai a na­pokban tanácskoztak Salgó­tarjánban a megyei pártbi­zottságon. Megvitatták a gaz­dasági év eddigi tapasztala­tait és az előttünk álló hetek legfontosabb tennivalóit. Kiss József elvtárs, a me­gyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetője elemezte az aratási és cséplési időszak eredményeit és gondjait, majd arról beszélt, hogy most újra a gépállomásokon van a sor, hogy segítséget nyújtsanak a nagy munkák elvégzéséhez. Pillanatnyi időt sem szabad várakozni a szántás-vetés, a betakarítás munkálataival. Mindenekelőtt legfontosabb tennivaló most a vetés előkészítési munkáinak, az ősziek be­takarításának meggyorsí­tása. Ezek az együtt je­lentkező nagy munkák sokkal nagyobb erőfeszí­tést követelnek a gépállo­mások dolgozóitól, mint a tavaszi, vagy nyári mun­kák. Egy-két napos késedelem is nagy károkat okozhat, hiszen jól tudjuk, hogy a rendkívüli időjárás is kedvezőtlenül hat eredményeinkre. Látni kell azonban azt is, hogy gépállomásaink megkés­tek a soron következő mun­kákkal és ez súlyosbítja az időjárás okozta kedvezőtlen helyzetet. A nagy tavaszi és aratási munkalendületet gép­állomásainkon nem követte hasonló folytatás. A jó aratás után a gépállomások vezetői és dolgozói között lábra ka­pott a megnyugvás, keveseb­bet törődtek már az őszi munkák szervezésével, ami megnyilvánult a munka meg­indulásának 'nem valami jó eredményeiben is. Most az a legfontosabb, hogy felszámol­juk ezt a szemléletet, nemtö­rődömséget, mert semmi dig, míg el nem végeztük a szükséges tennivalókat. Az idei termés, a jövő évi termés megalapozása forog kockán. Ismeretes, hogy csaknem 5 ezer holdon kell betakarítani a silóku­koricát, mintegy 44 ezer holdon el kell vetnünk a kenyérgabonát, s ezen be­lül 15 ezer holdon a nagy­hozamú búzafajtákat. Mindezeknek az elvégzése gyorsabb, pontosabb, lelkiis­meretesebb munkát követel. Megkívánja a traktorosoktól is az agrotechnika alapvető ismereteit. Elengedhetetlenül fontos, hogy jó magágyat ké­szítsenek és ne legyen keve­sebb a vetőmag, mint ameny- nyi egy holdra szükséges. A munka gyorsításának is min­den oka megvan. Ha például továbbra is késlekednek gép­állomásaink a silókukorica betakarításával, nagy értékek mennek veszendőbe. Márpedig a silózáson kívül más lehe­tőség nincs takarmánykész­leteink gyarapítására. Ezért fontos, hogy minél gyorsab­ban, minél több silót készít­sünk, mert állattenyésztési feladataink megoldása fog nagy akadályokba ütközni, a különben is rossz takar­mányhelyzetünk miatt. A gépállomásokon is tud­ják, hogy előrehaladásunk sarkalatos kérdése a mező- gazdasági termelés gyorsüte­mű fejlesztése, a mezőgazda- sági tervek teljesítése és túl­teljesítése. Ezt azonban nem évek múlva kell megvalósí­tani, hanem azonnal hozzá kell kezdeni. Éppen ezért fontos, hogy az elkövetkező hetekben előrelátóan, jobban szer­vezzék a munkát cs ész­szerűen összpontosítsák a meglevő erőket. Az a legfontosabb, hogy min­den gépállomási és termelő­szövetkezeti gép folyamatosan dolgozzon. Használjanak fel minden lehetőséget gépállo­másaink vezetői a gépek két- műszakos üzemeltetésére. Ar­ra is van lehetőség, hogy ju­talmakat tűzzenek ki az egyes munkák mielőbbi befejezése érdekében. Ismertessék meg a dolgozókkal a jutalmazási le­hetőségeket és közösen be­széljék meg a további mun­kák szervezését. Megyénk termelőszövetke­zeteinek jelentős részében megtörtént a cséplés utáni számbavétel, a szövetkeze­tiek tisztázták, mennyi gabo­nájuk termett, mennyi az a mennyiség, amelyre szüksége van a termelőszövetkezetnek, a szövetkezeti tagoknak, s mennyit tudnak adni kenyér- és takarmánygabonából a ko­rábban leszerződött mennyi­ségen felül az államnak. Érsekvadkerten a Magyar —Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet mint­egy három vagonnal több kenyérgabonát adott át a Terményforgalmi Válla­latnak a központi készlet gyarapítására a korábban leszerződött mennyiségen felül. Héhalomban az Űj Élet Termelőszövetkezet is minden fölösleges ke­nyérgabona mennyiséget értékesített, 500 mázsa kenyérgabonát szállított az államnak. Karancslapujtőn az Üj Ba­rázda Termelőszövetkezetben úgy határoztak, hogy a szük­ségleten felül termett ke­nyérgabonát átadják a Ter­ményforgalmi Vállalatnak, s ilymódon hat vagonnal töb­bet szállítottak az átvevő helyre, mint ahogy a korábbi A vetést október 20-ra, a mélyszántást pedig a fagyok beállta előtt el kell Végeani. Az is nagyon lényeges ezek­ben a hetekben, hogy a gép­állomások vezetői a gépi munkák elvégzésén túlme­nően minden segítséget adja­nak meg a termelőszövetke­zeteknek, különösen a gyen­ge szövetkezeteknek. Követendő az a módszer, amelyet a pásztói járás­ban vezettek be, ahol az erők felmérése után jegy­zőkönyvben rögzítették, hogy a soron következő munkákat mekkora terü­leten és mikorra végzik el a szövetkezetek és a gépállomások. Ezután már könnyebben tudják oda­csoportosítani a gépállo­mási gépeket, ahol na­gyobb szükség van rájuk. Ennek a megállapodásnak a betartását rendszeresen ellenőrzik. Vitathatatlan, hogy a hát­ralevő időszakban óriási sze­repet kapnak a gépek. A gépállomások dolgozóitól és vezetőitől és legelső sorban a gépállomási kommunistáktól várjuk, hogy segítsék a talaj­előkészítési, betakarítási és vetési munkák határidőre való elvégzését. Persze ez a nagy komplex-feladat meg­oldhatatlan az erők jó össze­fogása, a gépállomási kom­munisták és pártonkívüliek alkotó, tenni akaró összefo­gása nélkül. Ebben a nagy munkában járjanak elől jó példával a kommunista traktorve­zetők, szerelők és brigád­vezetők. Elevenítsék fel minden gépállomáson a munkaverseny jó módsze­reit, a szocialista mun­kabrigádok vetélkedését, hiszen e mozgalomban olyan erők rejlenek, amelyek sok­kal többet adhatnak a me­zőgazdaságnak, mint ameny- nyit eddig adtak. A tanácskozás résztvevői vállalták, hogy időben elvég­zik a vetéshez szükséges ta­lajelőkészítési munkálatokat, a vetést és a mélyszántást is. A tanácskozást követően va­lamennyi gépállomáson meg­vitatják a feladatok végrehaj­tásához szükséges tennivaló­kat a gépállomások dolgozói­val. felmérések szerint szerződést kötöttek. De sorolhatnám to­vább azoknak a termelőszö­vetkezeteknek a számát — hiszen Cserhátsurány 2 vagon, Magyarnándor 3 vagon, Rét- ság 4 vagon, Szilaspogony pe­dig 2 vagon gabonával töb­bet adott az államnak a ter­vezettnél —, amelyek igen helyesen fölösleges gabona- mennyiségükkel a központi készletet gyarapították. A kenyérgabona-felvásárlás még tovább folyik. Eddig közel 1400 vagonnyit vásárol­tak fel a Terményforgalmi Vállalat 48 telephelyén a felvásárlók. A tapasztalatok szerint a gabona minősége a vártnál jobban alakult. Az eddig felvásárolt ke­nyérgabona mennyisége után közel 700 ezer forint minőségi felárat fizettek ki — a különböző minő­ségi vizsgálatok elvégzése után — a Terményforgal­mi Vállalat felvásárlói. A legutóbbi jelentések sze­rint takarmánygabonából a Malomipari és Terményfor­galmi Vállalat megyei kiren­deltsége már felvásárolta azt a mennyiséget a termelőszö­vetkezetekből, amelyre szer­ződést kötöttek. okunk a megnyugvásra ad­A Balassagyarmati Porcelángyárból Képünkön Sztrehárszky Jánosné csoportvezető, aki precíz munká­jával, fegyelmezettségével emelkedett ki társai közül, a munkát ellenőrzi. A lakkozó brigád. Május 7-én, mikor az üzem áttért a három- műszakos termelésre, teljesen új emberekből alakult. Már az első hét végén elérték a 100 százalékos teljesítményt, s azóta sem ad­ják alább. Képünkön Szalay Zoltánné művezető, a kialakuló üzemi törzs­gárda egyik legkitűnőbb képviselője a keramikus kondenzátorok lakkozását vizsgálja. Minden rendben. A minőség kitűnő. Mintegy 700 ezer forint minőségi felár a kenyérgabona után Jovább iolyik a kenyérgabona felvásárlása a megyében!

Next

/
Thumbnails
Contents