Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-12 / 73. szám

I 1962. ««eptember 12. NÓGRÁDIHBPPJSAQ Az építési hónap hírei: 17 építkezést még nem kezdtek meg, szervezettebb, felelősségteljesebb munkára van szükség Másáét hét telt el a Terme­lés®© vetkezeti Beruházási Iroda által kezdeményezett Építési Hónap megkezdése óta. Ha azt vizsgáljuk meg, hogr ee alatt az idő alatt sike­rült-e a célkitűzések szelle­mébe« eredményt elérni, meg­állapíthatjuk, hogy történt előrehaladás, viszont nem a kívánat mértékben. Az építési hónap legfonto­sabb célkitűzése volt, hogy útiadén olyan építkezést, »unkát, amely még nem indult meg, megindítsa­nak. Eddig nem sikerült még 17 építkezés munká­latait megindítani. Ha eneket az építkezéseket — amelyek nagyobbrészt átala­kítási munkák — mem sikerül e hónapban beindítani, ve­szélybe kerülhet a másik nagy célkitűzés: a megyei beruházások készültségének 20 százalékos emelése. Szeptember elsején ugyanis a megye termelőszövetkezeti beruházási tervét csak 63,4 százalékra teljesítette. Ha si­kerül a 20 százalékos eme­lést megvalósítani ebben a hónapban, akkor inem lesz a jövő évre áthúzódó beruházás. Ehhez azonban arra van szük­ség. hogy elsősorban a terme­lőszövetkezetek vezetői min­denütt biztosítsák a szükséges munkaerőt, jól szervezzék a brigádok munkáját, a Nóg- rád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat pedig jónéhány mun­Ennek a brigádnak is érde­me, hogy minden munkát határidőre elkészítenek. A pásztói járásban- általá­ban jól folyik ez a munka. Három szövetkezetben azon­ban — Vanyarcon, Kálión és Bujákon — késve kezdték az építkezéseket, bár most jól dolgoznak. Ha továbbra is sikerül ilyen lendülettel dol­gozni, ezeken a helyeken is befejezhetik az idén az épít­kezéseket. Főként vonatko­zik ez a bujákiakra, ahol a szövetkezet vezetősége több gondot fordíthatna erre a fontos munkára. Kevés jót lehet mondani az egyesült nagyoroszi Egyet­értés Tsz-ben folyó építési munkáról. Igaz, hogy csak 300 ezer forint az éves beru­házási keretük, de még ennek a teljesítése is nagyon nehe­zen halad. Megengedhetetlen, hogy egy csaknem 30 tagú építőbrigád hónapokon ke­resztül ezer forint értékű épí­tőmunkát végezzen havonta. Annak ellenére, hogy a ta­vasszal a legjobban fogtak hozzá a munkához, most az utolsók között állnak. Mind­ez pedig a rossz munkaszer­vezést, a szövetkezeti vezető­ség nemtörődömségét tükrözi. Hasonló a helyzet a terényi Aranykalász Tsz-ben is, ahol a vezetőség más munkával bízza meg az építőbrigádot. Sajnos vám még szövetke­zet, ahol a vezetőség nem kahel-yen folytassa és folya- , törődik megfelelőképpen az matosan végezze a munkát. Sok termelőszövetkezet pél-1 dát vehet a rómhányi II. Rá­kóczi Ferenc Tsz. építőhrigád- járél, amelynek tagjai vállal­ták. hogy e hó végére befe­jezik egy 50 férőhelyes nö- vendékistálló munkáit. Válla­lásukat már 8-án teljesítették. Botla István a szövetkezet építési felelőse olyan jól iráayítja a brigád mun­káját, hogy már más szö­vetkezetekben is segítet­tek. De nagyon jól dol­gozik a házi építobrigád a drégelypalánki Szondy György Tsz-ben is, ahol már biztos, hogy sikerül október 30-ra, a vállalt határidőre átadni a 100 férőhelyes tehénistállót. építkezésekkel. A nágybátonyi Petőfiben például egy 50 fé­rőhelyes téliesített növendék­istállóra már két hónapja feltették a tetőt, de azóta fe­léje sem néztek. Nem sok jót lehet mondani a tanácsi építőipari vállalatról sem. Érsekvadkerten például any- nyira lemaradtak a 20 ezer férőhelyes csibenevelő építé­sével, hogy lehetetlen lesz október elsejére készen átad­ni. A szügyi 300 férőhelyes sertéshizlalda átadási határ- ide már három hete lejárt, de még dolgozik rajta a vál­lalat. Ennél az építkezésnél is az a baj, hogy vontatott, szakaszos a munka, nem fo­lyamatos az építkezés. Per­sze az emberek állandó moz­gatása kapkodáshoz és lema­radáshoz vezet. Mindezek arra figyelmez­tetnek, hogy szervezettebb, lelkiismere­tesebb munkát kell kifej­teni a siker érdekében. Nagyon fontos, hogy a szövet­kezeti vezetők minden segít­séget adjanak meg az építő­brigádoknak — mert az anya­gok minden építkezésen ott vannak már — az építőipari vállalat is fordítson több erőt erre a fontos feladatra. A já­rási tanácsok mezőgazdasági osztályai pedig — hasonlóan a rétságiakhoz — adjanak meg minden segítséget a fel­adatok teljesítéséhez. Pádár András A szocialista címért küzdő brigádvezetők megbeszélései A termelőszövetkezetek szo­cialista címért küzdő brigád­jainak vezetői a napokban megbeszélések formájában ér­tékelik a brigádmozgalom ed­digi eredményeit. A községenként megrende­zett megbeszéléseken — ame­lyeket a nőtanács helyi és járási vezetőivel közösen tar­tanak meg a brigádvezetők — meghatározzák az elkövetke­zendő időszakra vonatkozó tennivalókat is. A termelési vállalások jó részét sikerrel teljesítették a termelőszövet­kezeti asszonyok, a művelő­dési feladatokat azonban még nem tudták teljes egészében megvalósítani. Különösen a könyvankét és egyéb, az egész kollektívát érintő fel­ajánlások teljesítése hagy sok kívánnivalót maga után a vállalási időszak befejezését követő kiértékelésig. Használjuk ki tervszerűen a silóbetakarító gépeket 'V W W V w V W VW V V V V V V V VV VVVN'VVVVVVVV v VA Szilvaszüret Magyarnándorban Javában folyik a szilvaszü­ret a Magyarnándori Állami Gazdaság nagykiterjedésű gyümölcsösében. Szanda, Te- réiiy. Cserhátsurány, Heren- csóny lányai szedik szaporán az ízletes húsú gyümölcsöt. Az állami gazdaság a Debre­ceni muskotály szilvával az idei mezőgazdasági kiállítá­son is igen jól szerepelt. An­nak ellenére, hogy a gyü­mölcsterület jelentős részét, mintegy 25. katasztrális holdat jelentős kár érte, szép a ter­més. Az ország legnagyobb kiter­jedésű szilvásából — mintegy 320 katasztrális hold van egy tagban — jelenleg a belföldi piacot, konzervgyárat elégítik ki. A Debreceni muskotály je­lentős része azonban exportra megy. Jut a magyarnándori szilvából Németországba és Svájcba is. Közel 200 leány és asszony szedi a szilvát a gaz- daságban. Képün­kön: munkában az egyik szorgal­mas szilvaszedő (Tudósítónktól) Az idei száraz időjárás nem kedvezett a takarmány­termesztésnek, kettőzött fon­tossággal bir tehát, hogy a silókukoricát idejében és jó minőségben takarítsák be tsz-eink. A cséplés után, az őszi munkák megkezdése előtt kell ezt a feladatot meg­oldani. E munkát a tsz-ek gépei mellett a gépállomá­sok gépeinek tervszerű ki­használásával kell biztosíta­ni. A közelmúltban a gépállo­mások elkészítették a siló­kombájnok menetirány ter­vét, valamennyi tsz-el meg­beszélték, majd pedig a já­rási tanáccsal is megtárgyal­ták. A menetirány tervek sze­rint ez őszön optimális idő- oen 4650 kh területen kell gépekkel betakarítani a siló- takarmányt. Ehhez a mun­kához 57 silókombájn all rendelkezésre. A gépállomá­sok a fenti feladatból 2850 holdon végzik el a munkát, míg a fennmaradó 1800 hol­don a szövetkezeti gépek dol­goznak majd. Egy gépre me­gyei átlagban 82 hold siló betakarítása vár, melyet a gépek el is tudnak végezni. Azonban, ha figyelembe vesz- szük a gépek járási elosztá­sát, már korántsem olyan biztató a helyzet. Problémát jelent a rétsági járásban, hogy az 1040 holdnyi silóku­korica betakarításához mind­össze 8 gép áll rendelkezés­re, ilyen körülmények mel­lett a járásban nem látszik biztosítottnak a munka opti­mális időben való elvégzése, hisz egy gépre 130 hold be­takarítása jut. Szükségessé válik a gépátcsoportosítás főleg a pásztói és szécsényi járás gépállomásaitól. A szé­csényi gépállomás körzeté­ben 9 silókombájn van, melyből 5 a gépállomásé, 4 pedig a tsz-eké. A menetirány terv szerint e járásban a gépállomás gé­peire viszonylag nagy, egy­két tsz-gépre viszont igen alacsony feladat elvégzése vár. így a ludányhalászi tsz saját géppel rendelkezik, vég­zi a munka nagy részét, s mindössze 20 hold betakarí­tása vár a gépre. A varsányi Dózsa Tsz gépére meg mind­össze 47 hold siló betakarí­tása jut, pedig ezek az új nagyteljesítményű gépek idő­ben 90—100 hold silókukorica betakarítását el tudják végez­ni. Van azonban a szövetke­zetnek egy olyan álláspontja, mely szerint a gépet meg kí­vánják kímélni és ezért ed­dig úgy nyilatkoztak, hogy csak a saját kukoricájukat vágják le. A szövetkezetek eme álláspontja csak részben fogadható el. Az valóban igaz, hogy a drága gépet kí­mélni kell. A meglévő gépet azonban helyesen ki is kell használni, ezért igen jó len­ne, ha az Alkotmány Tsz segítene a silózásnál a szom­szédos szövetkezetben is, ter­mészetesen a megfelelő mun­kadíj felszámítása mellett. Ha ezt több. tsz is megteszi, lehetőség nyílik a gépállo­mási gépek átcsoportosításá­ra más járás területére. Itt ismét a rétsági járás jön számításba, hiszen a menet­irányterv szerint itt olyan szövetkezet is akad, ahol a gépek számát figyelembe vé­ve csak október 20-ra tud­nák befejezni a munkát. A silózás ideje elérkezett. Gon­doskodni kell tehát a vala­mennyi szövetkezetben meg­felelő kiszolgáló személyzet­ről, a magasított pótkocsik­ról, lehúzóberendezésekről. Ahol arra szükség van, ott a tsz-ek azonnal jelentsék be szállító jármű szükségletü­ket a járási mezőgazdasági osztályoknak, hogy azok az AKÖV segítségét kérjék. A gépállomásokon fokozottabb gondot kell fordítani a hibás gépek gyors kijavítására. Ha jól megszervezzük a munkát, időben befejezhetjük, a gé­pek számát is figyelembe vé­ve — a szükséges gépátcso­portosításokat végrehajtva — a silókukorica betakarítását. A 3004\5-ös kormányhatározat a termelőszövetkezetek 1963. évi állami támogatásának rendszeréről még meg nem erősödött ter­melőszövetkezetekbe átirá­nyítani, akik 3 —5 évig része­sülnek állami támogatásból jövedelemkiegészítésben. A most hozott határozat, vala­mint a korábbiak alapján átirányított szakem berek 1963. január 1-től egységesen a korábbi fizetésüknek 80 százalékát kapják állami tá­mogatásként. A termelőszö­vetkezeti közgyűlések kérel­mére meghosszabbítják a ko­rábbi határozatok szerint át­irányított szakemberek álla­mi támogatását. Ezt a ked­vezményt a közepesen gaz­dálkodó termelőszövetkezetek további 2 évre, a gazdasági­lag még meg nem erősödött termelőszövetkezetek pedig 5 évre kérhetik. A szakemberek letelepedé­sének elősegítésére a gazdasá­gii ag még meg nem erősö­dött termelőszövetkezetek hosszú lejáratú hitelből ké­szenléti lakásokat építhetnek. Űj vonása a határozatnak, hogy a termelőszövetkezetek­be küldött szakemberek munkáját a zárszámadások elkészítése után a járási ta­nácsok kötelesek felülvizs­gálni. Az átlagosnál nagyobb ter­melési költségek csökkenté­sére, valamint a gépi mun­ka fokozott alkalmazására azoknak a gazdaságilag még meg nem erősödött termelő- szövetkezeteknek, amelyek kedvezőtlen természeti és üzemi viszonyok között gaz­dálkodnak, az állam a gépi munkadíj 20 százalékára, j hegyvidéken, homok- és szik- szolo- és gyümölcstelep nések laterületeken pedig további utáni hitelengedés mértéke.} 20 százalékára, összesen 40 A szántóföldi művelésre ke-; százalékára vissza nem téri- vésbé alkalmas területeken. (tendö állami támogatást az esetleg szükséges terep- \ nyújt, rendezési munkák költségei- i nek 80 százalékát — legfel- ] Ezek a szövetkezetek a nö- jebb holdanként 7000 forin- i vényvédő szerek és gyomirtó tot — az állam viseli, a to- szerek 30 százalékos vásárlá- vábbi költségekre pedig hosz- I si kedvezményén felül to- szú lejáratú hitel folyósítha-1 vábbi 20 százalékos kedvez­A magyar forradalmi mun­kás—paraszt kormány hatá­rozatot hozott a termelőszö­vetkezetek 1963. évi állami támogatásának rendszeréről. A határozat a bevezetőben megállapítja: a termelőszö­vetkezetek állami támogat a- sunak a 3U04-es kormanyna- lározatok alapjan évek óta kialakult rendszere jelentős mértékoen segítette a terme­lőszövetkezeti gazdasagok megerősödését és tovaobjej- lódesét. A támogatás 1963. évi lendszere még nagyobb mér­tékben segíti elő a második ötéves terv termeléspolitikai céljainak hiánytalan teljesí­tései. Az állami támogatás fő célja változatlanul az, uogy elősegítse a jól gazdál­kodó termelőszövetkezetek to­va önfejlődését és a ma még gazdasugilag meg nem erősö­dött tsz-ek mielőbbi megszi­lárdulását. A termelés és az áruter­melés fejlesztésében — a tön ni között — új kedvez­mény, hogy a termelőszövet­kezetek az üzemen belüli vízrendezésnél az általuk végzett földmunka minden koométeréért 10 forint visz- sza nem térítendő állami tá­mogatást, ezenfelül pedig középlejáratú hitelt kapnak. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítések elősegí­tésére, a telepítések teljes költségére, valamint a ter­mor ef or dulásig felmerülő összes költségekre a termelő szövetkezetek hosszú lejára­tú hitelt kaphatnak. Űj vo­nása a rendelkezésnek az is, nogy növekszik a nagyüzemi tó. A termelőszövetkezetek építkezéseinek támogatására növelik a dohánypajta építé­sénél a hitelengedés mérté­két, továbbá kiterjesztették a hitelengedést a palántaneve­lő telep, gépkarbantartó mű­hely, fúrott kút, víztorony és vízvezetékhálózat építésére is. A határozat széleskörűen segíti a termelőszövetkezetek szakemberellátását is. 1963- ban állami támogatással mintegy 600 újabb szakem­bert lehet a gazdaságilag ményt kapnak. A gépi talaj- javítás, valamint a talajvé­delem gépi munkáira az em­lített szövetkezetek a költsé­gek 80 százalékára vissza nem térítendő állami támo­gatásban részesülnek. Ugyan­csak ezek a szövetkezetek a rétek és legelők feltörése, újratelepítése és ápolása so­rán végzett gépi munka költségének 50 százalékára vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. A 3004/5-ös kormányhatá­rozat 1963. január 1-én lép hatályba. Eres versenyek öt kategóriában a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címért és a minisztertanács zászlajáért A minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a termelőszövetkezetek termelé­si versenyéről. A határozat megállapítja, hogy a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének befejezése széles tár­sadalmi alapot nyújt a mun- kaversenv kibontakoztatásá­hoz a mezőgazdaságban. Ez szükségessé, , tette a verseny értékelési módjának és a ki­tüntetések feltételeinek to­vábbié j lesztését. A kormány szükségesnek tartja, hogy a szövetkezetek tagjai az éves termelési ter­vek teljesítése és túlteljesí- se érdekében minél nagyobb számban vegyenek részt a termelőszövetkezetek országos versenyében. Ezért a koráb­bi három helyett öt kategó­riába sorolták a szövetkeze­teket területnagyságuk, illetve speciális adottságaik szerint. Az első kategóriába a 4500 szántóegységnél (szántóra át­számított katasztrális holdnál) nagyobb területű, a második­ba a 3000—4500 szántóegység, a harmadikba az 1500—3000 szántóegység közötti, a ne­gyedikbe az 1500 szántóegy- segnél kisebb területű szövet­kezetek, az ötödik kategó­riába pedig a városi, város környéki, túlnyomóan kertész- Kedéssel foglalkozó termelő­szövetkezeti gazdaságok tar­toznak. Az országos termelési verseny eredményeit évente értékelik. A kormány a terü­leti kategóriákba sorolt szö­vetkezetek első 5—5 helyezett­jét, valamint a speciális szö­vetkezetek első három he­lyezettjét Kiváló Termelőszö­vetkezeti Gazdaság címmel, valamint a Minisztertanács vándorzászlójával tünteti ki és pénzjutalomban részesíti. Ezenkívül kategóriánként to­vábbi 10—10 iletve 5—5 ter­melőszövetkezetnek adomá­nyoz elismerő oklevelet. A termelőszövetkezetek kö­rében egyéb címeken szerve­zett országos és helyi termelé­si versenyeket 1963. január hó 1 napjától kezdődően az egységes irányítás érdekében az országos termelési verseny keretei közé kell illeszteni. A jutalmazásukra szánt összege­ket az országos termelési verseny járási és megyei he­lyezettjeinek a jutalmazására kell fordítani. A termelési versenyek eredményességének biztosítá­sa végett elő kell segíteni, hoigy a termelőszövetkezetek­ben az egyes munkacsapatok- és brigádok között, valamint a tagok körében szocialista munkaverseny induljon. Az eredményeket első fo­kon a járási, majd a megyei termelőszövetkezeti versenybi­zottság értékeli. Az országos verseny győztesei a megyei versenybizottságok által leg­jobbnak minősített szövetke­zetek közül kerülnek ki. A kormány határozata első alkalommal ad lehetőséget arra, hogy a megerősítésre szoruló szövetkezetek is ju- jutalomban részesüljenek, ha gazdaságilag számottevő fej­lődést értek el. Azok a szövetkezeték, ame­lyek az országos versenyben egymást követő hároyi alka­lommal részesülnek kitünte­tésben, véglegesen megtart­hatják a minisztertanács ván­dorzászlaját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents