Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)
1962-09-08 / 72. szám
1962. szeptember 8. NÖSRADI NÉP®J8A8 7 Elkészülnek-e a buják iák? A bujáki Zöldmező Termelőszövetkezet legégetőbb gondja jelenleg az építkezés. Ebben az évben több mint 1 millió forintért építkeznek, közművesítenek és villamosítanak. Ez mind nagyon szép, azonban nagy a gond, mert közeleg a rossz idő és a száz férőhelyes növendékistálló még nem készült el és nincs befejezve a múlt évben megkezdett tehénistálló sem. — Technikus, vagy legalább képesített kőműves kellene — magyarázna az elmaradást Hegedűs Pál főagronómus. Nes, valóban kellene egy szakképzett vezető az építőbrigád élére, de mégiscsak furcsa, hogy hét kőműves is van a brigádban és mégsem megy a munka. — Ennyi szakmunkásunk csak papíron van — helyesbít Kiss László szövetkezeti elnök. — Meg aztán a fegyelemmel is baj van ..; Ez a beismerés egyáltalán nem lep meg azok után, amiket kin* az építkezésen hallottam. A növendékistálló építését ugyan a pásztói járás KISZ-fiataljai vállalták, de az év elején kötött szerződésben a szövetkezetiek feladatait is meghatározták. Az épfii et még nem készült el, részben azért, mert a fiataloknak a legritkább esetben biztosították a szövetkezet vezetői a munkafeltételeket, másrészt a kiszesek is túlbecsülték az erejüket. Ez utóbbi ellenére is szép teljesítmény, hogy a járás különböző községeiből csaknem 250 fiatal segített eddig az építkezésen. A szövetkezeti vezetők elismerik ezeket a tényeket és az elnök megnyugtat: — Legutóbb megtárgyaltuk az építkezések helyzetét és elhatároztuk, hogy a munka gyors befejezésének érdekében összpontosítjuk az erőket. Marczinkovics Jenő a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda ellenőre csak bólint Gondolom örül ennek az elhatározásnak, mert az eltelt hónapok tapasztalatai inkább azt a látszatot keltették, hogy a vezetőségnek sem volt szívügye a beruházási munka. Az ötven férőhelyes istálló is elkészülhetett volna már, ha előbb gondoskodnak a szállítópályához szükséges sínek beszerzéséről. Az meg elengedhetetlenül fontos, hogy a közművesítés kérdésével többet törődjenek, mert egyébként nem valósul meg az idén. i Nagyobb szervezettségre, következetességre van tehát szükség, különben hiába vállal többet társadalmi munká ban a beruházási iroda ellenőre, hiába vonulnak ki tömegével a kiszesek segíteni, mégsem lesz eredmény. P. A. A pásztói 210-es sz. Iparitanuló Intézet fiataljainak egyik csoportja az építkezésen. Ai idén is megrendelik az orosz oyelvtanlolyaraokat Az orosz nyelvtanfolyamok már meghonosodtak megyénkben. Iskolán -kívül is nagyon sok dolgozó részt vesz ezeken a tanfolyamokon. Ennek figyelembevételével a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Nógrád megyei Elnöksége ez évben is megindította az orosz nyelvtanfolyamokat. Salgótarjánban a tanfolyamokat a megyei elnökség szervezi, jelöli ki az oktató tanárokat, határozza meg a tanfolyam helyeit. A megye területén a megyei tanács «»üvelődési osztálya irányítása mellett a községi kul- túrotthomok szervezik és indítják, valamint vezetik le a tanfolyamokat. A tanfolyamok kezdők, haladók részére külön-külön lehetőséget ad a tanulásra, sőt a már egészen fejlett fokon is biztosítja, hogy senki, aki már rendelkezik a nyelvtudással, ne feledje el. Ezt a tanfolyamoknak társalgó formában történő szervezésével biztosítják. A tervek szerint az oktatás heti két órában történik a hallgatók kívánságának megfelelő időpontban. Tizennyolc év népi hatalom Bulgáriában A bolgár ipar túlteljesítette idei első félévi tervét BŐVÜL AZ ÖNTÖZÖTT TERÜLET bolgár dolgozók számára, mivel ebben az évben rendezik meg a Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusát, amely áttekinti az elért eredményeket, megjelöli az ország további gyorsított fejlődésének távlatait a szocializmus és kommunizmus, a haladás és béke útján. a fekete kohászat csaknem 26 százalékkal emelte termelését a múlt év hasonló időszakához képest. A bolgár ipar olyan fontos iparágakban is, mint az energetika, színesfém kohászat* gépgyártás, villamosipar, vegyipar és egyéb iparágakban is túlteljesítette a tervét. Ugyancsak teljesítette az ipari termékek exporttervét is. A nehéz, könnyű és élelmezési ipar is nagy eredményeket ért el. Üj textiltárgyak, mezőgazdasági termékeket feldolgozó gyárak, konzervgyárak és cukorgyárak épültek. A textil, cipők és élelmezési cikkek gyártása többszörösen megnőtt. Az ország gyors ütemű gazdasági fejlődésére jellemző, hogy az utolsó háború előtti évhez, tehát 1939-hez viszonyítva az ipari termelés 14- szeresére növekedett. Csak a nehézipari termelés 27-sze- rese az 1939-évinek. A gépgyártás termelése 1961-ben 25-ször volt nagyobb az 1948. évinél. A felszabadulás után mélyreható változások mentek végbe a mezőgazdaságban is. A bolgár falun győzött a szövetkezeti rendszer. A felaprózott és primitív gazdaságokról a mezőgazdaság áttért a nagyméretű termelőszövetkezeti gazdaságokra, amelyek felhasználják a tudomány és technika legújabb eredményeit. Ma már sokkal köny- nyebb a mezőgazdasági munka, melynek nagyrészét már gépesítettük. Növekedett az ! öntözött terület is. A bolgár I ipar mind nagyobb mennyisé- i gű műtrágyát termel. A falu ! egyre jobbmódú. Üj egészsé- ' ges lakóházak, középületek, j kultúrházak és iskolák épül- I nek szerte az országban. Többszáz község épült újjá a felszabadulás után. Bulgáriában a felszabadulás meghozta a kulturális forradalmat is, felszabadította a nép szellemi erőit. Mindenekelőtt a múlt nehéz örökségét kellett felszámolni. Az ország 1 350 000 lakosa analfabéta volt. Csak a tankötelesek 40 százaléka járt iskolába, azok is többnyire a városokba. 1780 községnek egyáltalán nem volt iskolája. Bulgáriában jelenleg a különböző fokú iskolákban 1 500 000-en tanulnak, vagyis minden ötödik lakos. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 61 ezer, ötszöröse az 1944 évinek. Az egyetemek és főiskolák száma 8-ról 22-re nőtt, melyeken 127 tanszak van. Bulgária nemcsak az írni-olvasni tudók száma, de a középiskolások és főiskolások aránya tekintetében is az első helyek egyikét foglalja el. A dolgozók oktatásában és nevelésében nagy szerepet játszik a színház, a film, a művészet, melyeknek fejlődésére az állam nagy gondot fordít. Az általános gazdasági és kulturális fejlődéssel párhuzamosan növekedett a lakosság anyagi jóléte is. Ennek jellemzője a nemzeti jövedelem* amely 1948-1961 között 2,9 szeresére nőtt. A nemzeti jövedelerrinek közel 30 százalékát fordítják a köz- szükségletek kielégítésére és 20 százalékát az ipar, mezőgazdaság, kultúra, egészségügy. stb. fejlesztésére. Egyedül 1952—1961-ig 2,1-szeresére növekedett a fogyasztási alap, a dolgozók reálbére pedig megkétszereződött. A városok és falvak dolgozói számos kulturális és szociális juttatásban részesülnek: a gyógykezelés és oktatás az ország minden iskolájában díjtalan, nyugdíjat, ösztöndíjat, szociális biztosítást juttat, stb. A bolgár munkások, parasztok és értelmiség, akik a múltban alig tudták megkeresni a mindennapi kenyeret, ma állandóan növekvő igényeiknek megfelelően javítják életük anyagi és kulturális színvonalát. A szeptember 9-i antifasiszta népi felkelés 18. évfordulója különösen jelentős a A bolgár állami és szövetkezeti ipar 102,4 százalékra teljesítette idei első félévi tervét és terven felül 59.5 millió leva terméket gyártott. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva az ország ipari termelése csaknem 9 százalékkal, vagyis 212 millió levával emelkedett. Az egyes iparágak közül az üveg- és porcelánipar 34,4 százalékkal, a bőripar 30 százalékkal, A Bulgária egyes területeit sújtott szárazság arra készteti a bolgár mezőgazdasági dolgozókat, hogy minden erejüket az öntözéses gazdálkodás bővítésére összpontosítsák. Bulgáriában a felszabadulás óta jelentős előrehaladást értek el az öntözött területek bővítésében. Míg 1944-ben az ország területén összesen 37 500 hektáron folyt öntözéses gazdálkodás, addig a harmadik ötéves terv végén (1960-ban) ez a terület már 710 ezer hektárra növekedett. Bulgáriában ez alatt az időszak alatt 11, nagy vízgyűjtőt építettek és adtak át rendeltetésének. közülük nyolcat elsősorban az öntözés szolgálatába állítottak. — Ezenkívül 175 közép- és kis vízgyűjtőt, 3130 szivattyú állomást és együttesen 50 ezer kilométer hosszú öntözőcsatornát és több tízezer különböző öntöző berendezést létesítettek. Az ország negyedik ötéves tervében tovább bővül az öntözött terület, amely 1965-ig eléri a 1 050 000 hektárt, ami az ország mezőgazdasági területének 20 százalékával lesz egyenlő. ló úton járnak Vasötvözetgyári tapasztalatok Mind a négy kemence működik. Az elektródák tompa búgása végighúzódik a csarnokon. A hőség — hiába kint a langyos szellő — most is meghaladja az 50 Celsius fokot. A kemencék mellett talán többet is mutat a hőmérő. A kohászok arcáról vastag cseppekben hull alá a verejték. Egyáltalán nem hasonlítható szanatóriumhoz. Becsülettel dolgoznak ezek az emberek. Kohászok, csapolok, meg a többiek. Egyetlen embert nem lehet találni még nagyítóval sem a gyárban, aki nem azon dolgozna, hogy a kongresszusra tett vállalásukról ne büszkeséggel számolnának be. A számok tükrében — Hosszas tanácskozás, a dolgozók véleményének kikérése előzte meg azt, hogy vállalatunk 2 millió 700 ezer forintos megtakarítást vállalt a párt VIII. kongresszusa tiszteletére — tájékoztat Fejes Balázs elvtárs, a Szak- szervezeti Bizottság titkára. — Ez az alapos, megfontolt, műszakilag teljesen biztosított vállalás lassan a múlté lesz, mert az elmúlt nyolc hónap statisztikai eredményei azt mutatják, hogy máris többet adtunk népgazdaságunknak, vállalásunk teljesítése több mint 3 millió 300 ezer forint, — a költségmegtakarításnál. A nagy hőségben az ember sokkal nehezebben érzi át a számok súlyát. Bár a fel-fel csapó lángokat figyelem, mégis azt a munkát kutatom, ami e számok mögött van. — Érdekesen más lett itt a légkör az elmúlt egy hónap alatt — mondja Mayer Sanyi bácsi, a IV-es kohó szocialista címért küzdő brigádjának vezetője. — Tudja elvtárs, volt az az újságcikk — hunyorít kicsit kajánul — s úgy vettük észre, de azt is tapasztaljuk, hogy sok minden megváltozott itt. Mi egy megtorlást, nyomást vártunk, de a több segítséget kaptuk. Itt vannak mindég közöttünk az elvtársak, a párttól, a szakszervezettől. Egyetlen nap nem telik el, hogy ne találkoznánk akár az SZB titkárával, vagy a patronáló Abból adódik ez, hogy az egész évre vállalt 80 tonna ferrosziliciumból eddig 66,4 tonnát termeltünk terven felül — 4 millió 280 ezer forint értékben. A minőség javításával 1 millió 880 ezer forint a többletbevételünk. A számok mögött pedig keressük meg az embereket, akik a legtöbbet tették azért, hogy a kongresszusi munkaversenyben máris ilyen eredményekkel dicsekedhetünk. Ma már azon gondolkodunk — az emberek véleménye alapján — hogy módosítjuk ezt a vállalást, úgy látjuk többre is képesek vagyunk. műszaki dolgozónkkal. Mert tudja most már az is van, nem csak papíron, hanem a valóságban is. Műszaki patronáló, — s ez nagyon jó, — emeli fel hangját az újdonsült, szocialista címért küzdő brigád vezetője. Örömmel hallgatom ezeket a szavakat. Ismertem a régi helyzetet. Tudtam, milyen viták, cívódások voltak korábban. Legyen-e, ne legyen-e szocialista brigád a IV-es kohónál. És lett! Nem is akármilyen! Kovács József, Cene József I., Cene József II. Gyurcsik Mihály, de maga Mayer Sándor már nem azon vitatkoznak, hogy ki legyen a brigádvezető, hanem azon, hogy milyen könyvet kölcsönözzenek a könyvtárból. Szabó András, a brigádtag saját kezével írta le: „az elmúlt időkben gyakran előfordult, hogy megfeledkeztem magamról, többet ittam a kelleténél. És most ünnepélyesen ígérem, hogy ez nem fordul többet elő”. — őszinték ezek a szavak —így vélekedik erről Mrá- zik József is, a brigád tagja. És hogy mennyire őszinték, azt a gyakorlat bizonyítja. Mindenki munkája legjavát adja ahhoz, hogy sikerre vigyék kongresszusi vállalásukat. Munkájuk mellett ma már azon gondolkodnak, Kár, hogy nem jegyeztem fel annak a kohásznak a nevét, aki az eredményekről szólva azt mondotta: a kollektíva gyümölcsöző együttműködésének munkáját tükrözik ezek a számok. A név az nem fontos, de a kijelentés feltétlen figyelmet érdemel. Mert való igaz, hogy míg ezelőtt két évvel a szili- kócirkon tonnáját például 60 ezer 190 forintért állították elő, most 22 ezer 347 forintba kerül egy tonna szilikó- cirkon. A megtakarítás tonnánként igen jelentős, közel 38 ezer forint. Nos, ebben a vezetők munkája nagymértékben benne van. Nem csak úgy, hogy új technológiát dolgoztak ki ennek gyártására, de úgy is, hogy többet foglalkoztak az emberekkel, Bárki megállapíthatja, hogy jó úton haladnak ma a Vas- ötvözetgyárban. Megértették, hogy az őszinte szó hasznos a munkában. Az igaz, hogy elsősorban a mozgalmi élet vezetői — akár a párttitkár Reiner Sándor elvtárs, akár a Szakszervezeti Bizottság titkára Fejes Balázs elvtárs pártmunkában végzik tevékenységüket, de éppen az utóbbi idők tapasztalatai bizonyítják, hogy jó úton járnak, helyére tették azt a munkát, ami a mozgalmi élet hogy továbbtanulásukkal is a jobb munkát segítsék majd elő. Nem véletlen a Vasötvö- zetgyárban, hogy ma már 17 fizikai munkás jelentkezett előmunkás tanfolyamra, hogy mint csoportvezetők dolgozhassanak majd a gyárban. Tavaly csak 3, most már 13 fő jelentkezett az általános iskolába. A technikumban 18 dolgozó folytatja tanulását, négyen az egyetemre jelentkeztek ebben az esztendőben is.. s Nem, ezekben a napokban már nem lehet arról beszélni, hogy nézeteltérés lenne a dolgozók között, inkább azt kell dicsérni, hogy mindenki egyet akar, a jobb eredmények elérését. jobban megértették a munkásokkal a feladatok végrehajtásának fontosságát. — Maga az tény, hogy a munkabrigádok mellé műszaki patronálókat neveztek ki — akik egyébként szívesen vállalták ezt a munkát, a szakszervezet érdeme. Ez is segíti eredményeink fokozását. — vélekedik így Horin- ka elvtárs, a gyár igazgatója. Ennek pedig mi nagyon is örülünk. Szervezettebb lett a munka, a vezetők tevékenységét segítette elő. A vezetők. Külön lehetne-e választani tevékenységüket a fizikai munkások eredményeitől? Nem! De hogy ott élnek a munkások, a kohászok, csapolok, szerelők között, az nagyon jó dolog... irányítóira, elsősorban a munkaverseny gazdájára, a szak- szervezetre vár. — Itt élnek közöttünk, törődnek velünk, segítenek rajtunk — vélekednek a kohászok — de így is maradjon ez. Igen, így kell maradnia. Ezek az eredmények köteleznek is. Dolgozzon mindenki tudásához mérten, mindenki munkája legjavát tegye abba a serpenyőbe, ahol a hűséget mérik... Somogyvári László Az emberek így tovább A vezetők
