Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-05 / 71. szám

1962. *«sptember 5. NÓGRÁDINÉPÚJSÁG 5 Miért növekedett megyénkben a kalászosok átlagtermése M egyénk területén ez év­ben az eddigi cséplési eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt év kenyér- és takarmánygabona mennyisé­géhez viszonyítva 1000—1200 vagonnal több termes volt. Ez azt jelenti, hogy a ke­nyérgabonából 1 kh-ra szá­mítva 1961-ben 7,7 q, 1962- ben (előzetes) 9,4—10 q, ta­karmánygabonából 8,6 q he­lyett 10—11 mázsát takarí­tottunk be. Vannak olyan ter­melőszövetkezeteink, mint varsányi Dózsa, amely a múlt évi 12 mázsás kenyérgaboná­val szemben 16, őrhalmi 9 mázsával szemben 12, Szilas- pogony 9,4 mázsával szemben 12,5, Karancsalja árpából 15,7 mázsa helyett 18,4 mázsát takarítottak be. Ez a töbo- lettermés azonban nem kizá­rólag a gabonára kedvező idő­járásból ered, mert időjárási viszonyaink általában éven­ként kiegyensúlyozottak, ha­nem a termelést elősegítő, célratörő munka eredménye. Mik ezek? A második ötéves terv számainak ismerete és alapos megvitatása után a megyei párt és tanács végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy Nógád megye mezőgazdasági termelésében az országos szint alatt van. A termelés lehetőségeinek számbavétele után úgy döntött, hogy az or­szágosan előírt 22-23 százalé­kos mezőgazdasági termelést megyénkben 3-4 százalékkal növelni lehet az ötéves terv folyamán, s ez szükséges is ahhoz, hogy az országos ter­melési szintet el tudjuk ér­ni ... A döntés után a me­gye mezőgazdasági szakembe­reivel széleskörűen vitattuk, hogy milyen lehetőségeink A sok és jó minőségű si­lótakarmány készítés ezévben rendkívül nagy jelentőséggel bír. Ennek megokolására elég oktatásban állandó oktatási jedően traktoros kommunista megemlíteni hogy azidén 30 témává tettük a helytelenül megbeszélést tartottunk a százalékkal ' kevesebb pillan­termerési módszerek íelsza- jobb, több, lelkiismeretesebb góst takarítottak be a szó­moiasát. Ezekkei a modsze- munka végzéséért. Nagyon vetkezetek mint az elmúlt Készítsünk minél több silótakarmányt rekkei tudtuk elérni, hogy pozitiven megértették trakto- 1961 augusztus 20-ra fejeztük rosaink e felhívást és segitet- be a csepiest és meg a mos- ték elő az egész 1961 évi őszi tona időjárás ellenére is 100 tevékenységünket. A termés százalékig be tudtuk fejezni növekedése nagymértekben az őszi mélyszántást, amely összefügg a tagság közös meg Nógrád megye történeté- munkában való részvételével, ben nem fordult elő. Nehéz Ez a megyében jelentős élő­munkát követel a megyei, ja- rehaladást mutat, mert 1961- rasi és községi vezetőktől e hez viszonyítva a közös mun- íeladat megvalósítasa, de a kába bevonható tagok 28,4 szövetkezeti tagok most az százalékkal, a családtagok aratas és cséplés idején úgy 51,8 százalékkal veszik ki job- nyilatkoznak, hogy ez megér- ban a részüket a közös mun- te, mert most eredmények- kából. Az idei aratást, mint ben mérhető. Természetesen az eddig nem tapasztalt rö- ehhez az eredményhez még vid idő alatt tudtuk befejez- hozzá kell számítani azt is, ni (12—13) nap alatt. A mun- hogy 1961 őszi vetésnek mint- kák időben és jó minőségben egy 73,6 százalékát optimális történő elvégzéséhez nagy­időben október 30-ig el tud- mértékben hozzájárul, hogy tűk végezni, amely szintén az egész megyére kiterjedten egészen újnak mondható a alkalmaztuk ez évben az megye történetében. Most anyagi érdekeltséget, amely tudtuk első ízben felszámol- húzóhatásként jelentkezik a ni a Buják, Vanyarc, stb. termelőszövetkezeti tagságnál. A tett intézkedések elle- " nére még számos olyan ellentmondás mutatko­zik. amelynek felszámolása komoly erőfeszítést követel, de szükséges, hogy eddigi eredményeink szilárdításához és a további intézkedésekhez mélyrehatóan elemezzük ezév termelési tapasztalatait is. Jelen pillanatban mindenek előtt tovább kell javítanunk agropropagandánkat. Ezen keresztül tudjuk biztosítani, hogy a mezőgazdasági szak- 1961-ben tett intézkedéseink embereink, tsz vezetők és fa­során már az 1962 évi őszi j gok megértsék a termelés nö- kenyér és takarmánygabona veléséhez szükséges előfeltéte- vetések 37,3 százaléka került í lek megteremtését. Fő fela- pillangós, 33,6 százaléka ka-! datnak tekintjük most a gya- pás elővetemény után. A ko- korlati tapasztalatok alapján rábbi években kedvezőtlenül bizonyítani a termelőszövet­alakult kalászos után történő kezeteknek, hogy a tett intéz- van'nak a terméshozamok, a j vetése is mindössze 19,22 kedések milyen termelési termés növelés elősegítésére, százalékán lett alkalmazva, j eredményekben valósulnak Megállapítottuk, hogy az első j A száraz ősz ellenére a ve- meg, s hogy milyen eljárások és legfontosabb feladatnak te- tőmagvak megfelelő biológiai szükségesek a további terme- kintjük a megyére jellemző érettséggel rendelkező talaj- lési eredmények szilárdításá­maradi és elavult termelést ban, kellő mélységben kerül- hoz, a termelőszövetkezeti községekben meghonosodott kenyérgabona földbe való be- vasalását. (3—4 centiméteres szántás, utána vetés és foga­solás hanyatt fordított boro­nával.) A termelés céltudatos irá­nyításával tudtuk eléni, hogy vetési sorrend változást esz­közöljünk, mert az elmúlt évek alacsony termésátlagá­nak egyik fő oka a helytelen vetési sorrend volt. módszerek felszámolását. Sok olyan szemléletet és gyakor­latot kellett leküzdeni, amely szinte teljesen nélkülözte a legegyszerűbb agrotechnika alkalmazását is. Az elmúlt évben már a nyár elején megkezdtük a ko­moly előkészítést a nyár­végi és az őszi mélyszántás teljes egészében történő el­végzéséért. Ugyanis megyénk­ben az előző években erre igen kevés gondot fordítottak, amit igazol az a statisztika, hogy a terület 50-60 százalé­kát tavasszal szántották meg, akkor is 5-15 centiméter mélységben. Meghonosodott volt a me­gyében, hogy az ősziek nagy­részét kukorica után vetették, amely a késői érésű fajta miatt későn, október végén került le és így nem volt biz­tosítva az optimális időben való vetés. Kalászos, kalászos után is mintegy 40 százalék­ban került. De itt kell meg­állapítani a túlzottan ala­csony tőszámot a vetőmag sajnálata miatt. 90—110 kilo- gramot vetettek. Kukoricából például hagyomány volt a2 egy lépés egy tő és nem utol­sósorban a termeléssel szoro­san összefüggő agrotechnika alkalmazása. Még az elmúlt évben is előfordult sajnos egy-két termelőszövetkezet esetében például Pilíny Búza­kalász, hogy a nagyhozamú búzafajtát ki tették a legma­gasabb hegyre, rossz körül­mények közé, mondván: „mu­tassa meg most a szovjet bú­za mit tud”. Sóshartyánban, Szalma teresen kézzel vetették és jóval alacsonyabb vető­magnormával a nagyhozamú búzafajtát » Ezeknek a helytelen ter- . melési eljárásoknak és módszereknek a felszámolását összekötöttük az 1961 ősz ele­jén 1962-re kiadott termelési tervek készítésének irányel­veivel és az elkészült tervek megerősítésénél ennek végre­hajtását számonkértük a ter­melési tervekben is. De ezen túlmenően a téli tsz vezető­tek elvetésre. Jelentős előre­haladást értünk el a külterjes és intenzív növények arányá­nak megváltoztatásában is, mert az F 481-es búzafajta 70 százalékáról 16,6 százalékra, a B 1,201 30 százalékról 61,6 százalékra, az intenzív búza­fajta 19 százalékra, a Kö 169-es 2,4 százalékra alakult. Termelőszövetkezeteink * vezetői megértették, hogy a termésátlag növelést azáltal is elő tudják segíteni, ha növelik a tőállományt. Már az elmúlt év őszén szö­vetkezeteink többsége megér­tette, hogy a 120—440 kg kh veiőmagnorma a legalkalma­sabb átlagtermés növelésre. Fokozottabb figyelmet fordí­tottunk a szerves és a mű­trágya adagolására is. Külö­nösen fontosnak tartjuk, hogy évről-évre növelni tudjuk a legszükségesebb növények és talajadottságoknak megfelelő­en a műtrágya felhasználást. A vetésszerkezet, üzemszer­vezés és az agrotechnika be­hatóbb alakulásán túl a ter­méshozam növekedését je­lentősen elősegítette, hogy 1961 nyarán a megyére kiter­tagság és a népgazdasági ér­dekeket egyaránt szemelőtt tartva. Kiss József a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztály vezetője Megbeszélés a MESZÖV-nél Értekezletet tartott Salgó­tarjánban a MÉSZÖV szept­ember 1-én, amelyen részt* vett a MÉSZÖV és a MÉK valamennyi vezetőszerve, a földművesszövetkezetek járá­si központjának a földműves­szövetkezeteknek, a takarék, méhész és tej szövetkezetek­nek elnökei is. Az értekezleten azokat az időszerű tennivalókat beszél­ték meg, amelyek szerint a szövetkezeti vezetőknek a to­vábbiakban dolgozniok kell. Az előadást Matúz József az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára tartotta. A vitában a résztvevők több olyan kérdésre kaptak vá­laszt, amelyet a jövőben a munkájuk során hasznosítani tudnak. évben, továbbá kedvezőtlen időjárás következtében a ter­vezett alatt maradt a takar­mánykeverékek és egyéb egy­nyári szálasok átlaga is. Tar­lóherét és réti sár jut nem várhatunk ezévben. E tényezők jelentős gondot okoztak mezőgazdasági üze­meink számára, határozott, gyors intézkedéseket követel­nek a szükséges takarmány­alap biztosítása érdekében. Ezévben már szinte egyetlen lehetőség — amivel elejét tudjuk venni az állatállomány kondícióban, termelésben tör­ténő jelentős leromlásának — a silókészítésben rejlik. Legjelentősebb feladataink egyike jelenleg és a követke­ző hetekben az, hogy a siló- kukoricát időben és jó minő­ségben takarítsuk be, továb­bá minden rendelkezésre álTó szántóföldi melléktermékből (kukoricaszár, polyva, kerté­szeti melléktermék, stb) ké­szítsünk silótakarmányt. Szö­vetkezeti gazdaságaink ezév­ben közel 4 700 kh-ról taka­rítanak be silókukoricát. Ez több mint 500 ezer mázsa ta­karmányt képez. A több mint egy hete folyó betakarítás tapasztalatai ar­ra intik a mezőgazdaságot irányító szerveket, hogy javí­tani kell a szervező munkát, tápanyag vesztességgel kell számolni. A probléma abban van, hogy sok a géphibásodás, lassú ezek kijavítása, kicsi a levegő foglalja el és a magas 40-45 C fok hő keletkezése folytán nagyarányú tápanyag­veszteség áll elő. Ennek él­gépek teljesítménye. Ezért a kerülése, amennyiben a szá­mezőgazdasagot irányító szak- apparátusnak, a tsz vezetők­nek fontos feladatát kell, hogy képezze a fennálló hi­bák gyors kijavítása. Komoly felelősség háiul e tekintetben a gépállomások vezetőire is. Éppen ezért a legsürgősebben végre kell hajtani: 1. A száraz időjárás követ­keztében gyorsan érik a siló- kukorica, ezért a betakarítá­si időt rövidíteni kell. Erre előnyösen használhatjuk ki a nyújtott műszakot. 2. A gépek folyamatos üze­meltetése megkívánja, hogy elegendő számú, magasítóval ellátott pótkocsi legyen biz­tosítva. 3. A tsz saját gépek más tsz-eknek történő segítése, el­engedhetetlen a munka gyor­sítására. 4. A gépek megfelelő cso­portosításával is rövidíteni le­het a silózási időt. Ez egyéb­ként a silótakarmány jó minő­ségben történő készítésének is követelménye, hogy egy-egy silókazal folyamatos munká­val két-három nap alatt el­készüljön. 5. Lehetőleg teljes és viasz­érés között végezzük a beta­karítást. A.mennyiben ezt biz­tosítani nem lehet, külön gondoskodni kell a silótakar­mány nedvesítéséről. Ugyanis ha a betakarítandó silókuko­rica tömeg szárazanyag tar­talma a 30 százalékot mégha­meg kell gyorsítani a betaka- ladja, a tömörítésnél kevés ritást, mert különben jelentős nedv képződik, a hézagokat Tövenként 4-5 kilogramm paradicsomot termelt a siovjet fajtákkal keresztezett magyar tajfajla vörös-paradicsom Cs. Nagy László a Sziráki Állami Uazdaság igazgatója, öt évvel ezelőtt még mint a Kertészeti Kutató Intézet Ujmajori Kísérleti Gazdasa­gának fiatal kutatója kezdte el a magyar tájfajta para­dicsom nemesítési kísérlete­it. A magyar paradicsomfaj­tának rendkívül magas a a nagyüzemi kísérlete­szárazanyag tartalma, s ezért szednek le a keresztezett új fajtáról. Nagy jelentőségét az adja meg, hogy a magvetés­től számított kilencvenötödik napon már érett termést ho­zott. Jövőre már a Sziráki tekintik meg az Országos Me­zőgazdasági Kiállítást. A ki­razanyag tartalom a 35 szá­zalékot meghaladja (szárítás­sal megállapítható) mázsán­ként 5—8 liter, 1—2 százalé­kos sós vízzel locsoljuk tömö­rítés közben a takarmányt. 6. A silótakarmány tárolá­sa sehol sem lehet gond, mert a gyakorlat már bizonyította, hogy a tároló gödrök nélkü­lözhetők, mert a föld felett kazlazva megfelelő tömörítés­sel, kiváló silótakarmány nyerhető. 7. A kukorica betakarítását és silózását „ezévben először” úgy kell megszervezni, hogy a táblán ne száradjon ki, ne szalmaértékkel, hanem köze­pes réti szénával legyen egyenlő takarmáfly. Előrelátó, gondos szervező- munkával jelentősen meg- könnyíthetjük átteleltetési gondjainkat. Horváth Demeter főállattenyésztő A jól végzett munka jutalma Az ipolytamóci Béke Ter­melőszövetkezet tagsága az év folyamán — hasonlóan az elmúlt évhez — szorgal­masan kivette részét a mun­kákból. A jó munka jutalma­ként a szövetkezet vezetősé­ge ezévben — eltérően az előző évektől — több hely­re szervezett, illetve szervez kirándulást a szövetkezeti tagság részére. A szövetke­zet idősebb tagsága bükk- széki és egri meleg-gyógy­fürdőn töltött egy-egy napot. Legutóbb 58-an indultak hazánk egyik legszebb tájá­ra, a Balaton partjára. A tag­ság három napon át élvezte a Balaton hűs vizét és meg­ismerkedett a környékkel, Szeptember 2-án autóbusz ki­rándulást szerveztek Miskolc­ra és Lillafüredre. Ugyan­csak szeptemberben közösen Állami Gazdaságot környező termelőszövetkezetekben foly­konzerv és étkezési célra egyaránt elsőrendű. E tekin­tetben felülmúlja az öszes külföldi fajtákat. Kitűnő a színezete is. Termését azon­ban későn hozza, hosszú idő kell az éréshez. A szovjet Pervenyec és Gribovi-törpe paradicsomok viszont rokon­fajtáikkal együtt bővebb ter­mők mint a magyar fajták, sa miéinknél sokkal korábban hozzák terméseiket is. A fia­tal kutató ezért ezekkel a szovjet fajtákkal keresztezte a magyar tájfajtákat, s ötö­dik éve folyó kísérlet most már nagyszerű eredményeket hozott. A szovjet és a ma­gyar fajták jó tulajdonsá­gait megőrizve a szokottnál csaknem egy hónsppal előbb meghozta bő termését az új paradicsomfajta. A törpe tö­vek az idei nagy szárazság ellenére is általában 4—5 ki­ló paradicsomot teremtek, s 'egy hónap óta már érett ter­mést adnak. Holdanként 300— 350 mázsa paradicsomot ket< rándulások teljesen ingyene­sek, a költségeket a szövet­kezet fedezi a kulturális alap­ból. Sz. F. Készül a cigarettának való Egyik leggazdaságosabb exportcikkünk az élővad A Magyar Vadkereskedelmi Vál­lalatnál az utóbbi években kö­vetkezetesen törekedtek arra, hogy anyagilag érdekeltté tegyék a va­dásztársaságokat az élő vad befo­gásában. Csupán a múlt évben az élőnyúl átvételi árát a korábbi 15 forintról 90 forintra, az élőfá- eánét pedig 40 forintról 50 fo­rintra emelték. így most az élő- nyűl ára csaknem háromszorosan haladja túl a lőttnyúlét, a fácán­nál két és félszeres, a fogolynál több mint négyszeres az élő álla­tok többletértéke. A MAVAD a befogáshoz szükséges felszerelése­ket — hálókat, ládákat^ illetve kosarakat — a helyszínre szállítva ingyen bocsátja a vadásztársasá­gok rendelkezésére, ezenkívül — ahol nincs kellő gyakorlatuk a helyi vadászoknak - befogó mes­tert küldenek, aki megszervezi, irányítja a munkát. Egyéb szak­mai eligazítást, az élővad-befo­gást illetően, ugyancsak ingyene­sen adnak a MAVAD Bpest V kerület Arany J3nos utca’ 26 szám alatti központjában. A magyar élővad iránt külföl­dön mutatkozó érdeklődésre jel­lemző, hogy például az 1961- 62-es idényben élőnyúlból négy­szer, élőfácánból ötször s élő fo­golyból hatszor annyit exportál­tunk, mint az 1951-52-es évben. S a mennyiségi „felfutás” mellett az árak is emelkedtek. Legjobb vásárlónk Franciaország és Olasz­ország, de mind többet igényel Svájc, Ausztria és a Német Szö­vetségi Köztársaság is. A kitű­nően honosodó szilárd alkatú magyar apróvadat az ottani állo­mány feljavítására, megerősíté­sére használják fel. Éldfogolyból szinte korlátlan mennyiseget ven­nének át a nyugati országok va­dásztársaságai, rezervátumai, de élőfácánbői és nyúlból is az eddi­ginél lényegesen többet exportál­hatnánk. Az élőfácán- és fogoly-export további fejlesztését célozza a MAVAD azzal, hogy Franciaor­szágból 15-20 speciális fácán-, il­letve fogolytojás-keltető gépet vá­sárol és hamarosan át is adja a jó apróvadas területtel rendelkező vadásztársaságoknak. A gépek al­kalmazásával a kikaszált fácán-, illetve fogoly-tojások ezreit ment­hetik meg évente. Csinos leányok, menyecskék fűzik a jófajta füstölnivalót az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelő- szövetk ezetben. Nagy József munkacsapata a legjobb dohányos csapat Ér- sekvadkerten. Egyedül ők érik el a holdankénti 9,5 má­zsás átlagtermést. (Fotó: Tamaska)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents