Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-05 / 71. szám

1962. szeptember 5. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 A Vili. kongresszus irányelveiről nyilatkoznak az asszonyok HAJDÚ PÄLNE TANÁCSI DOLGOZÓ, RETSÄG Fejlődjön tovább a lakosság is a tanács kozöiti kapcsolat Az MSZMP VIII. kongresz- szusának irányelvei nemcsak mint tanácsi dolgozóra, ha­nem mint nőre is mély ha­tást gyakoroltak. Az elmúlt történelmi időszak marxista- leninista elemzése nagy se­gítséget ad feladataink vég­rehajtásához, és példát mu­tat az események és törvény- szerűségek összefüggéseinek megértésére is. Az irányelvek III. fejezete elvileg is és gyakorlatilag is választ ad szocialista álla­munk továbbfejlesztésének kérdéseire, s arra az izgató tudjuk ezt a folyamatot — feltétlen szükséges, hogy gaz­dasági és kulturális feladata­kérdésre, hogy vajon hazánk- ink mellett jelentős energiai ban a proletárdiktatúra mi­lyen úton fejlődik egyetemes népi állammá. Ennek kulcskérdéseként a szocialista demokratizmus mind szélesebbkörű kibonta­koztatását jelölik meg az irányelvek. Ahhoz, hogy a rétsági járásban is segíteni VARGA ISTVANNÉ TSZ-TAG KISHARTYAN: Megszűnőben n falu es a város Közötti különbség Amióta én termelőszövet­kezeti tag vagyok, azóta sok­kal inkább érdekelnek a bél­és külpolitika eseményei. Amikor már egy közösség tagja az ember, a fejlődés a haladás országos vonatkozás­ban is jobban érdeklik. így rendkívül lekötött, ol­vasás közben szinte izgalom­mal töltött el engem a kong­resszusi irányelvek nem egy megállapítása. Jól lesik el­gondolkozni azon, hogy az ott megállapított eredmények elérésének részese vagyok én is és rajtam is sok múlik, ho­gyan gazdálkodik a mi tsz-ünk, ennek következ­tében hogyan tudunk egy­re nagyobb mértékben hozzájárulni az ország la­kossága ellátásához. Ami talán engem az irány­elvekben még külön is rend­kívüli módon érdekel, az a falu és a város közti különb­ségek eltűnésének távlata. Mint az elején már emlí­tettem, szívügyemnek tartom termelőszövetkezetem fejlődé­sét, és tudom, az itt elért eredményeken is múlik, hogy az én kis falum, Kishartyán mikor jut el arra a szín­vonalra, amelyen már a vá­rosi emberek, köztük az ott dolgozó nők élnek. Mi falusi nők szeretnénk mielőbb to­vábbfejlődni, tudjuk, hogy szakmai szempontból is több hozzáértéssel kellene végezni munkánkat ezért nagy gondot fordítunk az asszonyok továbbképzé­sére. De falunk külső képe átala­kításával is előrébb kell lép­nünk, a leendő szocialista falu kulturált külsejével is a városi környezethez hason­lóvá kell, hogy váljon. Per­sze mondanom sem kell, az emberek gondolkodásmódjá­nak formálása nélkül mind- í ez el sem képzelhető. MAGYAR MÁRIA ACÉLÁRUGYÁR! SZEGECSELŐ MUNKÁS: Helyi állunk a termelésben, kultúraiiság es a szakmai műveltség tsiiileteti is Mi, munkásnők is nagyon örülünk, hogy a VIII. párt- kongresszus irányelvei ilyen szép eredményeket tükröz­nek. A munkásnőket napja­inkban egyre inkább érdekli a politika. Tudják, hogy nem elég csak a termelésben mun­kasikereket elérni, az elet minden területén nekünk is elő kell segíteni a fejlődés eredményeit. Igen fontos dolog az, hogy a nők minél szélesebb réte­ge kapcsolódjon be közvetle­nül is a közügyek intézésébe. Ehhez azonban nélkülözhetet­len az, hogy ők is tanulja­nak, állandóan képezzék ma­gukat. örömünkre szolgál, hogy nálunk ezt egyre in­kább megértik már a mun­kásasszonyok. Évről évre nő az általános iskola nyolc osz­tályát befejezni kívánók szá­ma és ebben az évben har­mincán tanulnak a középis­kolákban is. A szakmai kép­zés fontosságát is megértik a dolgozó lányok és asszonyok, a gépkezelő, könyvelő és egyéb szakmunkás tanfolya mon hetven nő tanul tovább ebben az esztendőben. Ismerve az előttünk álló feladatokat érezzük, hogy ne­künk nőknek is kötelességünk a termelésben, a kulturális eredmények növelésében, a szakmai műveltség megszer­zésében helytállni. Ha mi élünk az egyenjogúság adta lehetőségekkel, ez nemcsak saját magunk számára jelent örömet a közösség javára is hasznot hajt. PÁL lajosne, kereskedelmi dolgozó A nők továbblejlcdésenek egyik elengedhetetlen feltételé: könnyíteni másuilik " fordítsunk a tanácsok vezetési színvonalának növelésére, a .lakosság és a tanácsok közötti legátfogóbb tömegkapcsolat megteremtésére. A rétsági járásban például a nőtanács segítségével az el­ső szocialista brigád tsz asz- szonyokból alakult. Megköny- nyítve az államhatalmi szer­vek munkáját — a nőtanács védnökséget vállalt ebben az évben a tojás és a baromfi felvásárlás teljesítéséért. Ez az a kezdeti megmozdulás, amely az állami munka tár­sadalmasítását, az egyetemes népi államot fogja követke­zetesen létrehozni. Járásunk asszonyai lelkes munkával adóznak rendszerünknek azért, hogy mindenki bizton­ságban, szabadon és nyugod­tan élhet és dolgozhat csa­ládjáért, a társadalomért. Gyarapodik az Acélárugyár hideghengermuve A kapacitás bővítése és a hengerelt áruk minőségének javítása érdekében még az idén két új, nagyteljesítmé­nyű lágyítókemencét helyez­nek üzembe a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengermű­vében. A két új sisakkemen­ce már a negyedik negyed­ben bekapcsolódik a terme­lésbe. Máris megkezdték további két lágyító kemence alapjai­nak elkészítését, ugyanitt. A tervek szerint 1963 első ne­gyedében üzembehelyezhetik a negyedik, illetve ötödik lá­gyítókemencét is. Így az új hideghengermű hengerelte áruk hőkezelését a korszerű és termelékeny sisakkemen­cékkel láthatják el. „Egyetértek, de..." Két változat egy témára — sok tanulsággal A z üzemegység párttitká­ra a titkári értekezlet napirendjéről tájékoz­tatta az alapszerv vezetőségét: Bátrabban kell támaszkod­ni a becsületes pártonkívü- líekre — sommázta a feladato­kat, s a nagyobb nyomaték kedvéért hozzáfűzte: — A mi műhelyünkben is akad szép számmal tehetsé ges pártonkívüli munkás és mérnök, csak ki kell nyitni a szemünket, hogy meglássuk őket. A következő heti pártveze­tőségi ülésen az üzemegység vezetője bejelentette, hogy az igazgatóság magasabb beosz­tásba helyezi, majd mindjárt megnyugtatta a pártvezetősé­get: a munkában nem lesz fennakadás, mert eddigi he lyettesét a szakmai és politi­kai szempontból egyaránt ve­zetésre termett, fiatal techni­kust javasolja részlegvezető­nek. A pártvezetőség tagjai jól ismerték az ifjú szakember kitűnő képességeit, de még­sem értettek egyet a javas­lattal. Egyetlen ellenérvük volt csupán: nem párttag. S amikor a gyáregységvezető az előző heti tájékoztatóra hivat­kozott, a párttitkár így fogal­mazta meg a pártvezetőség ellenvetését: — A párt politikájával mi természetesen egyetértünk, de nem szabad mereven alkal­mazni ... Mindenütt a helyi viszonyokból kell kiindulni. Én a magam részéről úgy lá­tom, hogy nálunk spéciéi még­is csak jobb volna egy párt­tag részlegvezető, még ha műszakilag kevéssé képzett is. Majd belejön ... — Nekünk is befellegzett!... — E meghökkentő szavakkal üdvözölt a minap rég látott barátom és harcostársam. Ér­tetlenségem láttán igyekezett bővebben megmagyarázni, mi­re gondolt. — Hát a komcsiknak, ba- rátocskám, a komcsiknak! Én a tanulást is abbahagytam már régen, mert látom, úgy sincs perspektívám. Az indulat-szülte keserű szavak össze-visszaságából csak lassan bontakozik ki a lényeg: Barátom másfél évti­zede megbecsült pártmunkása egy vasas üzem pártszerveze­tének. 1956-ban bátran helyt­állt. 58-ban technikumba iratkozott, s az üzemben ki­sebb műszaki beosztást ka­pott azzal az ígérettel, hogy tanulmányai eredményes be­fejezése után felelősségtelje­sebb feladattal bízzák meg. És most — ahogy ő mondja — egyik napról a másikra visszahelyezték fizikai állo­mányba, a neki kilátásba he­lyezett magasabb beosztást pedig egy politikailag meg­bízhatatlan, pártonkívüli kis „mémököcskére” bízták. — Hidd el — fejezte be mintegy mentegetőzve —, én őszintén egyetértek a párt politikájával, de mondd meg igaz kommunista hitedre: egyetértesz te azzal, hogy a párt a legjobb kádereit el­dobja az olyan emberekért, akik 1956-ban hőbörögtek? — x — A két ellenkező előjelű epizódból azonos kö­vetkeztetésre jutott az üzem párttitkára és barátom: csak elvben értenek egyet a párt politikájával. A szavak­ban való lelkes helyeslés nem töltheti be azt az űrt, ame­lyet a végrehajtás, a gyakor­lati tettek hiánya okoz. Elv­ben egyetérteni a párt politi­kájával és a gyakorlatban az ellenkezőjét tenni: ismeretlen fogalom a marxista—leninista pártok történetében. Ennek ellenkezője a gyakoribb: az eltérő egyéni vélemény elle­nére is végrehajtani, amit a párt politikája előír. Mi a magyarázata annak, hogy az őszinte elvi egyetér­tés sokhelyütt eltérő gyakor­latot szül? Legfőbb ok talán az, hogy még nem tudott min­X^\\^\\^\\>\\^\^\\>.\\V\\V\\V\\X\\>.\\'VV\'V\\'V\\'V\\'V\\'' 1\X\\^\\X,\\^\\^\\^\\^\\^\\V\\'V\\'V\\'V\\X\'.'V\\' Fejlődésünk tényei 2oo ezer l6o 12oi Szeptember 7-re összehívták a megyei tanácsot A megyei tanács szeptem bér 7-én délelőtt féltizenegy órai kezdettel Salgótarján­ban a megyei tanács székhá­zában tartja rendes ülését. A tanácsülés napirendjén szere­pel beszámoló az előző ta­nácsülések lejárt határidejű határozatainak végrehajtásá­ról, amelynek előadója a me­gyei végrehajtó bizottság el­nöke. Ezt követően Géczi Já­nos, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese „A tanácsok feladatai a népművelési mun­ka irányításában” címmel tart beszámolót. Majd tár­gyalja a megyei tanácsülés Nógrád megye helyiipari po­litikai tervét a második öt­éves terv időszakára. Ezenkí­vül szabályrendelet terveze­tet terjesztenek a tanácsülés elé a csatornázási feladatok­ról. Majd rendelettervezetet az ivóvíz gazdálkodásról. 1958 1959 I 196o ‘.L 1961 Engem is, mint annyi asz- szonyt a nők előtt álló fej­lődési lehetőségek érdekeltek különösképpen. Én a keres­kedelemben dolgozom és jól tudom, mi nők csak úgy tu­dunk élni az egyenjogúsá­gunkból adódó lehetőségek­kel, ha megteremtődnek en­nek feltételei is. Mindenki tudja, egy asszonynak na­gyon nehéz tanulni, a társa­dalmi tevékenységben részt- venni. Ezért nagyjelentőségű például a napközi otthonok rendszere, az óvodák, bölcső­dék hálózata és nem kicsi a jelentősége a háztartási gépek egyre növekvő számának, vagy a félkész és készételek rendszerének, amelyek igény­ipari munkásaink, mezőgazdasági dolgozóink évről-évre több könyvet kölcsönöznek az üzemi és községi könyvtárak­ból. Mint grafikounnk is mutatja, a választék bő, a könyv­tári kötetek száma megközelíti a 200 ezret. íw 1961 bevétele több szabadidőt biz­tosít a nőknek. Én, mint kétgyermekes anya így aprópénzre váltva látom a mi szocialista rend­szerünk nagy nagy jelentősé­gét, és tudom, az előttünk ál­ló további fejlődés csak gaz­dagítja továbbra is az embe­rekről és ezen belül külön a dolgozó nőkről történő gon­doskodást. Magyarországon még soha nem élt a nőkben olyan nagy tenniakarás mint most napjainkban. Mert lát­ják, a szocialista társadalom­ban vált igazán emberré a nő és képességei szerint meg- Figyelemre méltó a kölcsönzött könyvek megoszlása is. A találhatni az élet minden te-! szépirodalmi könyvek mellett nagy tért hódított magának rületén, a minisztériumban az ifjúsági témákkal foglalkozó könyvek kölcsönzése, de éppúgy mint a gépek mel- mind többen forgatják a mezőgazdasági, műszaki és az lett együtt a férfiakkal. i ideológiai könyveket is. Mezőgazdasági Egyéb Műszaki intézkedések a Tűzhelygyárban A minőség megjavítása ér­dekében, amely egyben az áruk tartósságának fokozását is jelenti ennél a vállalatnál, egy sor műszaki intézkedést hajtottak végre az utóbbi időben a Salgótarjáni Tűz­helygyárban. A sok közül megemlítjük az égjük szov­jet gyártmányú mélyhúzógép üzembehelyezését, amelj'en a Fáklya és a Szuperkalor kály­hák hamutálcáit préselik. A Belkereskedelmi Minisztéri­um illetékes osztálya jóvá­hagyta az alkatrészek minő­ségét, s így megindulhatott a sorozatgyártás. Ugyancsak emeli a termelékenységet és javítja a gyártmányok minő­ségét több összevont szer­szám alkalmazása íűzhelyal- katrészek gyártásánál. Nemré­giben helyeztek üzembe egy tíz orsós fúrógépet, amelyen a Pille és Lepke tűzhelyek idomvaskereteinek fúrása történik. A kísérleti fúrás sikerrel járt, úgy hogy ez a berendezés is teljes kapaci­tással dolgozhat. den pártszervezetünk átállni az új vágányra, amelyet Ká­dár elvtárs a Hazafias Nép­front plénumán úgy jelölt meg, hogy „aki nincs elle­nünk, az velünk van”. E tö­mören megfogalmazott mon­datban összesűrítve fogalma­zódott meg mindaz, ami az újat jelenti pártunk politiká­jában. Némely pártszerveze­tünk azonban csak egyszerű szórendi cserét vél felfedezni e mondatban a párt korábbi jelszavához képest. S most lássuk a másik pél­dát. Bármennyire együttérzek is barátommal emberileg — igaz kommunista hitemre je­lentem ki, hogy leváltásával egyetértek. Mert miről is van szó? Tény, hogy ő a legnehezebb napokban is szilárdan kitar­tott a párt mellett, s az a bi­zonyos ki „mérnököcske” (ab­ban az időben még csak technikus) nem látott tisztán 1956-ban. Abban az időszak­ban, amikor a munkáshatalom megvédése volt pártunk fő feladata, a legfontosabb mér­ce az emberek megítélésénél a politikai megbízhatóság volt. Barátom esetében to­vábbi nagy pozitívumot je­lentett, hogy beiratkozott a technikumba. S eppen ez az a pont, amelynél tévesen ítéli meg helyzetét: nem látja, hogy szakmai előléptetésének alapja már évekkel ezelőtt nem a mozgalmi múltja, ha­nem tanulási készsége és ki­bontakozott műszaki képessé­gei voltak. Előléptetése lé­nyegében a leendő techni­kusnak előlegezett bizalom volt, s nyilván ezen a címen ígértek még magasabb beosz­tást is. O azonban, miután műszaki beosztásba került, kezdett megelégedni helyzetével, ab­bahagyta a tanulást, míg . az általa szidalmazott pártonkí­vüli műszagi értelmiségi meg­szerezte mérnöki diplomáját, elismert szaktekintéllyé vált és politikailag is sokat fejlő-; dött. így történt hogy bará­tom fölé nőtt. A szocializmus építésének mai szakaszán az juthat fel­jebb a műszaki ranglétrán, aki jobban elsajátítja a tech­nikát. S csak barátomon mú­lik. hogy mikor jut ő is to­vább. Mert állítom, hogy ne­ki is van perspektívája, csak pillanatnyi sértődöttségében ezt nem veszi észre. Az első példában a párt­szervezet jobb párttag szak­ember híján sem támogatta a kitűnően képzett, pártonkí­vüli szakember kinevezését. Valósággal becsukták a sze­müket. hogy ne lássák meg a vezetésre termett, becsületes mérnököt. A másik példánál a pártszervezet helyesen cse­lekedett. amikor támogatott egy tehetséges szakembert. Ezt a kérdést nem szabad úgy felfogni, mint párttagok s pártonkívüliek harcát. A rossz szakembert le kell vál­tani, ha párttag, ha pártonkí­vüli. és jé szakemberrel kell kicserélni, akár párttag az il­lető. akár nem. M1 indkét eset végső követ­keztetésként levon­hatjuk azt a tanulsá­got, hogy a párt politikájá­nak végrehajtását nem sza­bályozzák a különböző mun­kahelyek sajátos viszonyai: mindenütt és mindenkor kö­vetkezetesen kell harcolni ér­vényesítéséért. Amilyen hely­telen szem elől téveszteni a becsületes pártonkívüli dol­gozókat, éppen olyan helyte­len előnyhöz juttatni a szak­ismeretekkel nem rendelkező párttagokat. Ha elvtársam és vele együtt több más, hasonló problémával küzdő elvtárs ezt megérti — és műszaki ta­nulmányokat folytat — meg­szűnnek jelenlegi gondjai. Az alapos szakmai tudás magasfokú politikai öntudat­tal párosulva olyan hajtóerő, amely többszörösen megter­mékenyíti a mindennapi al­kotó munkál. Valachi Anna 01810975

Next

/
Thumbnails
Contents