Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-04 / 62. szám

NÓGRÁDI NEi-OJSAG

3

augusztus 4.

Használjuk ki termelés

a mezőgazdasági lehetőségeit

Központi Bizottság . • márciusi határozata

*^^®.Tiében, az ötéves terv YViii alatt, a megelőző öt év “•ihoz képest 22-23 száza- 1 növeljük a mezőgaz- i termelést. A megyei ..izcttság, a határozat XQdenését követő ülésen, _ _tebta megyénk felada- Sis állást foglalt abban is: gazdaságunk jelenlegi Hétfőiét figyelembe véve di mi^bb ütemben kell nö- Ujságlnk a mezőgazdasági ho- resszus íat, a munka termelé- világ ségét, mint ahogy azt a városi jonti Bizottság határoza- kolléfnegjelöli. Megyénk termeszönt övetkezetei az idei gazdádén i évben igen komoly erő- myás zítéseket tettek arra vo- utastkozóan, hogy az ötéves az rvben megszabott célkitű- Ké lseket megvalósítsák. A mens yei és a járási szervek ja- be,islatára a tervezési és szer- máézési intézkedések egész Me >rút foganatosították az el- zeuwíí félév során, s ezek igen har dvező feltételeket terem- beri'tek a tervek teljesítéséhez, egye növénytermesztés és az ál- dolg<.enyés2dés hozamainak nö- A %éhez.

Szerv-5 elmúlt év őszén, az idei háboi 5ZOn rendkívül jó politi- Tagja hat gúlát alakult ki a ta új .előízövetkezeti tagok khakik a. ibben az anyagi érek, v.'tséÉ bevezetése mellett észtül nagr részük van a szö- ad, £szeti pártszervezeteknek. ’> becdusi pártszervezetek gaz- iizdepfszerező munkája sokat j/n a 'í, sikrült mozgósítaniok jppek ppetkeeti tagok nagy tö- j^mzeit i sorónkövetkezö £S. Lkakra. A gépek segítsé- jábor a szövtkezeti tagok ak- pplerásának eredményekép- játat az elrúlt év őszén mavagy ; talanu teljesítettük ve- e elf'tervünfet és az országsuk: hármaiknak fejeztük

jalmaz őszi hlászosok vetését.

nem itott erővel, lel- jlyasn késsel ndult a munka i sze -*e* tavadon is. A terme- ildozJvetkezeU tagok mintegy • n<ipO százalcát sikerült be- öba * a munkába, s

h, ve;:őft azohak a családta- yak a szma is, akik a

szövetkezeti tagok mellett rendszeresen részt kértek a tavasz folyamán a közös munkából.

Az idei évben igen sokat erősödött a szövetkezeti vezetés, javult a vezetés színvonala is. Ezt olyan tények jelzik, mint az új agro- és zootechnikai eljárások bevezetése, a szövetkezeti vezetők és a tagok javuló kapcsolata. A vezetés színvonalának emelését nagymértékben elősegítette az az intézkedés, amely szerint a gyengén dolgozó termelőszövetkezetekbe nagy tapasztalattal rendelkező, a nagyüzemi gazdálkodás irányításában jártas vezetők kerültek. A ceredi Molnár Pál, a keszegi Vincze Péter, az érsekvadkerti Tóth István, meg még jó pár szövetkezeti vezető példája bizonyítja, az intézkedés helyes volt, elősegítette a korábban gyengén dolgozó szövetkezetek megerősítését. Egyre több olyan szövetkezetünk van, amely a korábbi években gyengén dolgozott, s az idén a legjobb úton halad afelé, hogy a közepesen, vagy a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek sorába lépjen. Ezekben a termelőszövetkezetekben javult a munkafegyelem, a tagok közös munkához való viszonya, megteremtették a pénzügyi fegyelmet és igen komoly előrehaladás tapasztalható a közös tulajdon védelmét illetően is.

luíindezek tehát igen ked- vező feltételeit teremtették meg a tervek teljesítésének, s ezt valamennyi termelőszövetkezetünk igyekezett felhasználni olymódon; úgy irányította idei gazdálkodását, hogy teljesítse a termelési tervet. A növény- termesztésben a kedvezőtlen időjárás ellenére sem rossz a helyzet. A termelőszövetkezetek összességében teljesítik áruértékesítési tervüket, bár a pillangós takarmányok, az aprómagvak pusztulása igen érzékenyen érinti néhány termelőszövetkezet jövedelmének alakulását. S a

jiindet,

<rdeke ' jóliun

jortoka járási anács elnöshe- júndemsének a úgyenneztetest pgát, VB üléSu jiegg> jlalásávai „A vezetőn l^tva tti ellenié kihat a mun- ryújt, nyigtalmítja az eiiioe- ^5 a *, dí kihct más szerve -.- €s se. nuit az idiótára, az óvo- siját nhl hasonlóan kiöuk- íak z ellentetek csirái.' ryújtamttGecz. elvtárs, a J <■- rak5 vejehajtóbizottsag faágért Sy snunázta velemenyei: {Olta Hatomért folyó harc

zatát kelti a veszekedés ez Ilyen szégyene vala- iinyiinek . .

" A a z dőbb megismételt <^el " k intelem már sej- Vde > nnnden rosszat,

a j Lány halászi ban kere- vecs ett, ;m akaszthatjuk Jó- US£, Kály, Nagy István, és iog\tí°gc nyakába. Felelős- ueli Seríőző Pált,

evéi ton mrét és Priska Já- ’orm;. is Őket azért, mert

yek üet h°gy a vezetőkhöz solg.óai az ellentétek jelen- vezetí®1 súlyos következ- nye .yei tárták volna fel, ha- i bbánták, meglazítot- i v asáékkal az elvtársi ejle,. jalot. A hibák után

nnrt‘ ltaj A maguk igazáért P aiá>a indultak, hogy Újn J hengerelhessék Józsá- . íinte figyelmen kívül r*á milyen súlyos követ- j .iéjyel járhat, ha meg- fözi : 1 nagy feladatokkal 'alós''3 sz-vezetőket. Nem vi- Zolei snki sem az egyik, sem jószándékát. De mit ;csü z úyan jószándék, amely f szaggatja az erőket, nem Uj-úg erősíti. Jószándékú j(Jt a tanácselnök elgondolá- ^ is, hogy az agronómust "'úmoltassa, de figyelmen hagyta elfoglaltságát, isolgatott és ami még is több, hivatalos idézést küldött számára, amivel szinte megszégyenítette. Priska elvtársat is a közügyekért való aggódás késztette a beavatkozásra. De mivel csupán Serfőző, Márton is a maga szemszögéből nézte a dolgokat, jószándékú fellépése ellenállást váltott ki. Mindezek persze nem mentesítik sem Józsa Károlyt, sem Nagy Istvánt. A párt jelentőségének lebecsülését, a kollektív vezetés mellőzését nyitották meg a személyi ellentétek, amelynek következményére a történelem már oly sok fájdalmas figyelmeztetést hagyott számunkra.

A kiút: a félreértések bátor, őszinte tisztázása után a teljes egyetértést kialakítani, a legfőbb célért, az emberek jólétéért, az ország gyarapításáért.

A Járási Párt Végrehajtó Bizottság így tett pontot a történtekre: ,A párt számít mind az öt elvtársra, bízik bennük, mint ahogy a dolgozók is bíznak. Legyenek egymással megértők, türelmesek és közös erővel emeljék magasba a községüket."

L

udányban szépek és még szebbet ígérők az eredmények. Most folyik az esztendő legszebb munkája, a gabonabetakarítás. Nagy Venczel brigádvezétő újságolja, hogy az egyik gabonatáblájuk 24-26 mázsás holdankénti termést ad. Ilyen eredményes lesz másutt is a munka gyümölcse. Érdemes hát fáradozni. És milyen szép lesz, ha egyesített erővel, közös akarattal teremtik meg a szebbet, a jobbat.

Ez méltó az új utat járó dolgozó emberekhez.

BOBÁL GYULA

I növénytermesztés fél éves értékelésénél néhány tanuliá- ' got tehát már most levonhatnak termelőszövetkezeteink. A rendkívüli időjárás’ ellenére azon a területen adnak igen jó termést a kalászosok, amelyen az optimális időben, tehát október 20 és 25-e között földbe tették a magot. Érdemes tovább növelni az idén megyénkben a külföldi búzafajták termőterületét is. Hiszen azokban a termelőszövetkezetekben, ahol gondosan előkészítették a külföldi búzák talaját, biztosították erre a területre a megfelelő műtrágya mennyiséget, igen magasak a holdankénti átlagtermések. Kapásnövényeknél ehhez hasonló a helyzet. Az idén egyetlen termelőszövetkezetünkben sem maradt kapálatlan terület. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban a kukorica csak ott képes „dacolni” a szárazsággal, ahol nyári mélyszántásba került

Az árutermelési tervek teljesítése az állattenyésztésben sem aggasztó. Az egész évre tervezett hízottsertések jelentős részét már a félév során átadták a termelőszövetkezetek az állatforgalmi vállalatnak. Gyors ütemben fejlődik baromfitenyésztésünk, s különösen a balassagyarmati járás az, ahol nagyszerűek az eredmények. Az elmúlt félév eredményeit vizsgálgatva azonban feltétlenül fel kell figyelnünk néhány olyan jelenségre, amelyek az állattenyésztés további fejlesztésének kerékkötői lehetnek. A szarvasmarha állományon belül igen kevés a tehén, s a kocaállomány sem fejlődik megnyugtató módon termelőszövetkezeteinknél. A szécsényi járásban például az elmúlt félévben egyetlen kocával sem növelték állományukat a termelőszövetkezetek.

Kétségtelen, hogy befolyásolja az állatállomány alakulását az hogy a termelőszövetkezeti építkezések üteme igen lassú. Ebből adódik aztán, hogy több termelőszövetkezetben, a korszerűtlen istállóban a legelemibb állategészségügyi követelményeknek sem tudnak eleget tenni. így aztán az elmúlt félévben a baromfiállomány kivételével, — mert ezzel országos viszonylatban is jól állunk — igen magas az állatelhullás.

Az állatlétszám növelése, — a közös szaporulatból, a háztáji gazdaságokból, vagy a Tanyészállatforgalmi Vállalattól vásárolva — a betervezett állati hozamok megtermelése, értékesítése újult erővel veti fel az idén, hogy rendet teremtsünk a takarmánytermelésben, a takarnjányozásban. A pillangósok jelentős része kiesik ugyan a számításból, de a réti takarmányok termése jó az idén és rendkívül sokat pótolhatunk a másod- növényekkel, ha termelőszövetkezeteink gondosan, megfontoltan használják ki az e téren meglévő lehetőségeinket. Mert a növénytermesztésben még különösen sok a kihasználatlan tartalékunk. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a növéytermesztésben az első fél évben mutatkozó termés és jövedelemkiesések

jelentős részét már valameny- nyi járás termelőszövetkezetei csaknem teljes egészében pótolták. A salgótarjáni járásban például a termelési tervek gondos elemzése után azonnali intézkedéseket foganatosítottak, és a növénytermesztés jövedelmének 7,9 százalékából, amely korábban elpusztult, már több mint 6 százalékot pótoltak.

összességében nézve az elmúlt fél esztendőt, minden lehetősége megvan annak, hogy termelőszövetkezeteink elérjék, teljesítsék a termelési tervben vállalt feladatokat, közös gazdaságaink tovább erősödjenek. Volt azonban a fél év során néhány olyan zavaró tényező, amely elkerülésével lényegesen nagyobbat léphettünk volna előre. Többek között a megye és a járások irányító apparátusának még nem minden esetben sikerült megvalósítania a megkülönböztetett vezetést, vezetési módszerükben még .nem nyert teljes egészében polgárjogot a gyenge termelőszövetkezetek irányítása. A tervkészítések idején az is előfordult, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben elmaradt a termelési tervek alapos, gondos felülvizsgálása, így néhány termelőszövetkezetben azokra a gépekre is terveztek munkát, amelyeket csak az idén vásárolnak majd. Nyilvánvaló, hogy itt most a gépállomásig munkák díja jövedelemkiesésként mutatkozik, mert hogy a saját gépük nem érkezett meg, a soronkövetkező munkálatokat csak elvégeztették a gépállomással.

De mem volt hibától mentes a községi és a szövetkezeti vezetés sem. Nagyon sok termelőszövetkezetben későn hajtották végre a területfelosztást, elmaradt az anyagi érdekeltség ismertetése, s volt olyan termelőszövetkezetünk is, mint például Diós- jenő, ahol a termelőszövetkezet vezetősége igen későn, csak a nyár elején osztotta ki a szövetkezeti tagoknak a háztáji földet. Ez bizonytalanná tette a szövetkezeti tagokat és sokan elmaradtak a közös munkából. De a háztáji földeken túl az egész háztáji gazdaságok szerepe, bevonása a közös árutermelésben, nincs megoldva a szövetkezeteknél. A szövetkezeti és a községi vezetők jelentős része nem számít háztáji gazdaságokból értékesítésre kerülő állatokra, állati termékekre és igy takarmányt sem biztosítanak a háztáji állatállomány ellátásához.

A járási párt és tanács" vezetők megbeszélését — ahol (mindezeket a problémákat tisztázták — valameny- nyi járásban körzeti értekezletek követik majd. Ezeken a körzeti megbeszéléseken a községi és szövetkezeti vezetőkkel beszélik meg a közvetlen tennivalókat. A salgótarjáni és néhány más járás példája is bizonyítja, hogy ezek a megbeszélések igen hasznosak. Segítenek tisztázni a vitás kérdéseket és — ha aztán ezeket valamennyi termelőszövetkezetben hathatós intézkedések követik majd — a termelési tervek teljesítését is.

Új telephelyre költözik a Nágrád megyei Viz- és Csatornamű Vállalat

Az úgynevezett búvárszivattyúk gyártását a Kohó és Gépipari Minisztérium a saját területén megszüntette. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság új vállalkozót keresve, Salgótarjánból kedvező választ kapott. A megyei Víz- és Csatornamű Vállalat rendelkezik a gyártáshoz szükséges szakemberekkel és berendezéssel is. Egyedül a helyhiány az akadály.

Hír szerint azonban most ez a probléma is megoldódik, tekintettel arra, hogy a 2. számú AKÖV üzemétől délre megfelelő területet találtak. A végleges megoldással kapcsolatos tárgyalások lefolytatása után előreláthatólag hamarosan hozzálátnak az új telep megépítéséhez, annál is inkább, mert terv szerint a búvárszivattyú prototipusát még az idén el kell készíteni.

Tűzhelygyár! képes újság

KJenóczki István és társai nyomáspróba berendezést építettek- a kondenzedény gyártó üzemben. A berendezés, amely az alkatrészekbe 25 atmoszféra nyomással préseli a vizet, azt a Nóé korabeli szerkentyűt váltotta fel, an- elyet a kép bal sarkában láthatnak. Képünkön Cdes Ferenc MEO-s áteresztő szelepek nyomáspróbáját végzi.

Tegnap még Így történt — de ma már kész a súlyozó félautomata a tűzhely- gyári öntöde kon- vejorján.

Miért kell az öntőszekrényekre súlyokat rakni? Hogy a formába ömlő vas felhajtó ereje le ne dobja a formaszekrény felső részét. 80-90 kilogramm súlyt kellett mindegyikre helyezni, persze emberi erő vei. Négy markos ember végezte eddig ezt a munkát, de most Budavári Pál félautomatájának kezelését a lfét konvejoron ma egy ember fáradság nélkül végzi.

A vagonrakodó munkásoknak 25-30 fokos szögben lefektetett padlón kellett a targoncával a kályhát a vagonba tolni. Kimértíő és balesetveszéllyel járó munka volt ez. Prousa Tibor áruforgalmi osztályvezető és Márkus István raktárvezető javaslatára a készáruraktár felvonójának szintjét a vagonnal egy magasságra emelték. Következtében a munka megyorsult, könnyebbé és veszélytelenebbé vált.

Hát ez itt meg micsoda? Ejnye kedves műszaki osztályvezető elvtárs ! Hiszen a főmérnök már egy éve utasította a fürdőkályha hengerek elektromos forrasztására. S itt van, még mindig úgy forrasztanak, hogy a pákát gáztüzelésű kályhával hevítik. Egy gyárban, ahol annyi értékes újítás született meg fél esztendő alatt, igazán szemet szúrnak a középkori módszerek . . .