Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-19 / 66-67. szám

2 NÓGRÁDI NÉPŰJSÁG 1962. augusztus 19. Pártunk VIII. kongresszu­sára készül. Három év ered­ményes tevékenységére tekin­tünk vissza. A szocializmus építésének új szakaszába lép­tünk. Pártunk felméri hely­zetét, társadalmi, gazdasági és . ., kulturális fejlődésünk új táv- magatartás Kölcsönös bizalommal IRTA: JEDLICSKA GYULA, AZ MSZMP SALGÓTARJANI VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA Ezrekre tehető azoknak a pártonkiviilieknek a száma, akik a tagság bizalmából igen komoly vezető posztokat töl­tenek be és helyüket becsü­lettel megállják. Ha ezt az elvet nem alkalmaztuk vol­latait tűzi ki célul. A kong­resszusra a nagy nyilvánosság előtt széles véleménycsere alapján készül. levetkőzésében, verejtékének eredményeképp az ember ellen. Ez az egye- Pártunk VII. kongresszusán , .. amelyre önmaguk képtelenek jön létre. Szabad-e tehát a dűli helyes felfogás, az szintén megállapítást nyert, "ao s a termeloszovezetkezeti volnának. nép eredményeit kisajátítani alapja annak, hogy napjaink- hogy ezt az elvet egyes mara- tagságra vezetőkre rátukmál azon a címen, hogy mi mu- ban különböző, még nem A szocializmus nem nélkü- tattuk meg az utat, mi dől- marxista felfogású emberek lözheti ezt a sajátos politi- goztunk a legtöbbet, ha “kel- egyre eredményesebben vesz- kai szövetséget, amely azt is lett, mi hoztunk legtöbb ál- nek részt az építőmunkában. a mun- dozatot. Szabad-e tehát a E politikai szövetséget mi nem kásosztály bevonja a hatalom kommunistáknak osztozni a taktikai kérdésként fogjuk B-wucac, aii.ey a gyakorlásába a többi dolgo- dicsőségen egymás között, fel, hanem véglegesnek tart- munkásosztály osztalyszovet- zó osztály tagjait fenntart- amikor ennek megteremtését juk és meg vagyunk gyöződ- sége.t .fejezl kl tudományosan va & munkás0sztá]y vezető milliók és milliók végezték, ve arról, hogy ezek a töme­Az új rend nem A dicsőségen való osztozko- gek nézeteikben is vallani dás nem a kommunisták tu- fogják majd a marxizmus Pártunkban ma egyik leg- eredménvez= hoev fontosabb kérdés szövetségi „ , politikánk kérdése, amely a többi osztályokhoz és réte­gekhez. Az osztályszövetség marxista—leninista megalapozott elv. A párton __-lehet meg a pártonkívüli nagy 1130 nem a Kommunistán lárton tömegek aktivitása, tevékeny lajdonsága. Partunk ai az el- eszmeit.-v. .. munkája nélkül. Ezek a le- múlt időszak helyes értékelé­kívüliekhez való viszonyunkat nin. elvek mindenki számára se a fő figyelmet min- Az MSZMP ezért határozott a párt osztályszövetségi poli­tikája határozza meg, amely- ,, , _ ... , „ „ b,„ mind.g a nagy Kimé- .íff9“ “ világosak. Joggal kérdezhetik ■»» ts mindenkor atenniod- úgy, hogy tejlődéiünk eme lókra osszpontositja. Nem újabb szakaszában különös gek hovatartozása az alapve­tő és nem az egyes ember elképzelése önmagáról. Már az illegalitás éveiben számtalan nem párttag dolgo­zó segítette a hivatásos for­radalmárokat, a bajbajutott kommunistákat. Lenin a ma­ga idején nagyszerűen látta, hogy egy forradalom és kü­ellenforradalom után az 1957-es júniusi pártértekezle­ten nyomatékkai újra harg- súlyozni, hogy pártfunkciót kivéve, minden más állami és közfunkciót arra rátermett és érdemes pártonkívüli betölt- het. Itt mindenekelőtt számításba kell venni, hogy a személyi következhet be olyan idő, amikor az eredmények meg­nyugvásra, a babérokon való megpihenésre késztetnek. Egy ilyen helyzet egyben nagy­fokú elbizakodottság kialaku­hangsúlyf ad a vetségi elvnek. lenini szö­di gondolkozású emberek még J,jk lvo na Párttagjainkat, ma mindig nem értik. Egyesek a közel sem állnánk ilyen ked- párt vezető szerepére hivat- ve,f° helyzetben a termelő­koznak, amikor támadják ezt szövetkezetek megszilárdítása az elvet. De miféle vezető területén. Falun ma termé- szerep az, amikor úgy képze- szet®s, hogy két-három ezer lik el, hogy szervezeti úton, holdas tsz elnöke pártonkívü- túlsúllyal, csak a párttagok aki ma már nemcsak funkcióba állításával biztosít- szívvel áll a közös mellett, hatjuk a vezető szerepet? Ma hanem eredményesen dolgo- egyre nyilvánvalóbb, hogy zik és tanul is, hogy a belé- csak azért, mert valaki párt- helyezett bizalomnak eleget tag, nem kerülhet funkcióba, tudjon tenni. Annakideién, a különösen nem a mai hely- belépési nyilatkozat aláírása- zetben, amikor egész előreha- kor, az aláírók még maguk ladásunk, a szocializmus sem bíztak eléggé abban, ügye, a párt tekintélye, vezető hogy vezetőiket ők maguk vá­Ezért mondta ki pártunk határozatban is, hogy párt­funkciót kivéve minden más lásának alapját is képezné, állami és közfunkciót párton- meglassítaná egész további kívüli is betölthet. fejlődésünket. Ezért pártunk­ban ma az a gyakorlat, hogy Ennek az elvnek a gyakor- az eredmények kellő értékeié- lati megvalósítását mindenek- se és az azokat létrehozók el- előtt a párt újjászervezése ismerése mellett mindig ön- sürgette és követelte meg. szerepének fokozása, a töme­gek bizalma nagyrészt azon múlik, hogy a gazdasági és kulturális építés területén milyen ütemben haladunk előre. laszthat.iák meg, hogy a tsz elnöknek nem kell feltétlenül párttagnak lenni. Ma már látják, hogy a tsz-ben szám­talan pártonkívüli szakem­ber, lelkes brigádvezető dol­gozik a párttagokkal vállvet- Hogyan kell tehát felfogni ve, a tsz, a tag=ág. az egész ezt az elvet?-kérdik egyesek, ország boldogulásáért. S azt mondják: ez a szövetsé­gi politika már udvarlás. üzemeinkben a helyzet nem Ezek az emberek szovetsege­lönösen á proletárforradalom kultusz eveiben a lenini esz- ismerésé meuew. imnuig un- »ürgéivé es xuveieiie meg. jtuzeK az emoereK szovexsege- ennyire kedvező Ieaz eeé- csakis a legszélesebb dolgozó mel hagyatékot eltorzították, kritikusan vizsgáljuk helyze- Milyen helyzet is alakult ki? seinknél csak azt látják, hogy ~zen más történelmi „tát tárt tömegek támogatásával, aktív A szeTn^'vi kultusz Hibáimét- i,~v a- —i — -----.--»ai. i-----------------------------—------- ­r észvételével győzhet. A kapi­talizmus elleni gyűlölet, a de­mokrácia, a haladás iránti A személyi kultusz bizalmat- tünket és többet tárgyalunk lanságot szült a pártonkívü- azokról a kérdésekről, áme­nek irányában. Végül ezt a lyeket még nem oldottunk ______ bizalmatlanságot már a pár- meg. Őszintén tárjuk fel az v ágy, a legkülönbözőbb *on belülre is kiterjesztették, előrehaladásunk fokozottabb eszmei irányzatokat képviselő A személyi kultusz torzítá- ütemének lehetőségeit és fék­embereket, nem marxistákat sokat a Part szerepének jeit, mind magasabb mércét is fölsorakoztatja a barrikád- íel*°S4tába. Azt hangoztatta: alkalmazunk a vezetésben, ra. A proletariátus az egye- IThn:icnért a párt felelős, dűli osztály, amely a hata- minden> ami ebben az ország- A párt és a tömegek kap Egyrészt a kommunisták honnan jöttek, vagy még rósz- be üzemi vezetésünk kiala- egyetértettek abban, hogy a szabb esetben, honnan indul- kulása. A fejlődő technika a tak el és nem azt, hogy mer- termelékenység növelése ma re, kivel, milyen úton halad- már mind több üzemben azt nak. Az embereket a mai a követelményt támasztja, időkben végzett munkájuk, hogy a vezető képes-e mee- tetteik alapján kell és szabad oldani feladatát. S ebben szá- megitélni. Őrültség lenne te- mításba kell venni mindazo- hát, ha a felajánlott tettre- kát — legyenek azok pártta- készséget, alkotni akarást és gok vagy pártonkívüliek, — pártot nem szabad felhígíta­ni. Nem szabad, hogy olyan helyzet alakuljon ki, mint az MDP idején volt, amikor a 900 ezer párttagnak egy része becsületes szimpatizáns volt és mint ilyen a párton belül az ingadozás lehetőségét lom megszerzéséért fnivtatn«- ban történik, a kommunisták csőlátónak nagyon sokat ár- teremtette meg. Mi abból in- tudást visszautasítanánk az- akik kénesek eleget tenni a harcban és azután vala­felelősségére történik. Ennek tott a korábbi években az dúltunk ki, hogy a volt MDP mennyi dolgozó érdekét kép- az elvnek helytelen felfogá- osztályharc nem marxista fel- tagok túlnyomó többsége szo- viseli. Végső fokon a szocia- sa oda vezetett, hogy a vé- fogása. A gazdasági, a politi- cializmust szerető és építő lizmus nemcsak proletár-ügy g6n lnár a kommunistákat kai és ideológiai téren folyó ember, azonban helyesebb, ha szidták azért is, ha csaltak a valaki osztályharc, a fejlődés külön­böző szakaszaiban különböző­és még kevésbé nemcsak a „„ proletariátus legjobbjainak fuszeruz’etben, vagy ügye, hanem valamennyi dől- érdemtelenül előnyöket szer- gozó ügye, érdeke még ak- ze? ^Sának. Olyan eset is kor is, ha egyesek nem is- e,l5íordulh hogy amikor az merik fel alapvető létérde- ogyik naSy beruházás pár­keiket, s ezért téves utakat tonkivűli mérnöke — járnak. a népgazdaságnak komoly anyagi károkat okozott, — A proletárhatalom termé- rossz technológiát írt szetes velejárója, hogy a pro- "?■ nem proletártömegek tudat­letarlátus a hatalom megszór- mosta kezeit, hogy ezért Kolí zése után a hatalom birtok- í? ?, *pe , a kommunisták, lásába, a hatalom gyakorlá- yilyánvalo, hogy mi kom- sába más dolgozó osztályok m^nisiak mindenért nem fe- láttak ................................................ lelhetünk. Ezekért k éppen jelentkezik. E folya- rülnek be. Pártépítésünk je­zal, hogy a szocializmus csak fejlődési követelményeknek, a kommunisták ügye. A mérce egvre inkább úgy alakul, hogy mit tud produ- A határozatot a párttagok kálni, milyen szervezői, tech- a pártba csak a meggyőződé- rovására fogják végrehajtani nikai képességekkel rendel­— mondják mások. Mennyire kezik egy vezető. Emellett ses, tisztánlátó emberek (cé­rnát helytelen felfogása sú­lyos károkat okozott pártunk­nak. Az osztályharc állandó miután éleződésének antileninista el­mélete mindenekelőtt a szo­cializmus magasztos eszméi­nek átformáló, nevelő erejé­ről mondott le, lemondott a beli fejlesztésének lehetősé­géről. Olyan helyzet alakult ki, amikor csak párttagokat szívesen funkciókban. után vált. mind nyilvánvalóbbá képviselőit is bevonja. A pro- 5el?íj.?nek Ennek a politikának tartha­letanátus vezető szerepe nem ' k> ak,k a hibákat elkövet- tatlansága az ellenforradalom mindenekelőtt, és nem első- xelC- sorban számszerűségében, a, pozíciók számszerű birtoklá- Azonban ugyanez áll for- sában nyilvánul meg. dítva is. Korábban azt han­goztatták, hogy minden ered- A proletárdiktatúra politi- mény- ami ebben az ország­kai alapja a munkás-paraszt baü született a mi erednie- mányiként, odakerült a szak- szövetség. A munkás-paraszt nyun^* a kommunisták ered- mai hozzáértés. E kettő titka szövetség a proletárforrada- mer}ye- Mert, ha mar minden ma már együtt kell, hogy je­löni különböző szakaszaiban hibát mi magunkra vállal­tunk, miért ne vállaljuk a könnyebbet, a babérok le­lenlegi feladata is abban fo­galmazható meg, hogy csak a legjobbak kerüljenek a párt tagjai közé s azon kell mun­kálkodni, hogy a pártot mind szélesebb szimpatizáns-gyű­rű vegye körül és képes le­gyen tömöríteni az egész né­pet nagy céljaink valóravál- tásában. A pártnak tehát védekezni kellett az ellen, hogy ingado­zók nagy számban kerüljenek gás is elterjedt például: egy soraiba. Mi történhetett vol- területen tíz vezető dolgozik, természetesen jelentkezik, mint követelmény továbbra is a politikai megbízhatóság, a rendszerhez való hűség és odaadás. A pártonkívüliek aktivizá­Az utóbbi években a poli­tikai múlt és megbízhatóság mellé, egyenrangú követel­na akkor, ha valamiféle olyan elvet rögzítünk, vagy olyan gyakorlatot folytatunk, hogy az állami és körfunkciókat elsősorban és főleg párttagok nikusan felfogni? Helyes-e va töltsék be? Ha ennek csupán a híre terjedt volna is el, na­gyon sokan az állásuk, a ki­idegen ez a felfogás is a ha­tározat szellemétől. Ki hal­lott még olyat, vagy ki ta­pasztalt olyan gyakorlatot, hogy a jól dolgozó kommu­nistát leváltották azért, hogy helyébe pártonkívülit állítsa­nak s ezzel a határozatot lódásának egyik fő területe a végrehajtsák? Ennek a fel- tömegszervezeti munka. le­fogásnak a gyökere abban kintetben is óriási fejlődés van hoav eavesek helvtele- tapasztalható. ^Ismeretlen* nül’vakSifélf paritásos ala- pártonkívüli asszonyok dol- pon képzelik el a határozat - £°znak a nőmozgalomban, a megvalósítását. Olyan felfo- Vöröskeresztben. A legkü­lönböz '-•b társadalmi felada­tok megoldásában segítenek. Említésre méltó az az aktivi­tás, amelyet a Népfront kü­lönböző bizottságaiban dolgo­zók fejtenek ki. Milyen le­gyen az álláspontunk, hogyan vélekedjünk erről a nagy ak­akkor ebből 40 százalék le­gyen pártonkívüli, 60 száza­lék párttag. Szabad-e ezt a nagyszerű elvet ilyen mecha­tartalmát tekintve természe­tesen változik. A hatalom ki­vívása után azonban egy fő ara^a-sat is. Valóban: csak a dologban állandósul, ez pe- ' dig a szocializmus felépítése, az az elv, hogy a kizsákmá­nyolást fel kell számolni, kommunisták dolgoznak a szocializmus gyönyörű épüle­tén? Csak mi vagyunk az új lentkezzem. Ennek érdekében ma fokozottabb gondot for­dítunk „a vörös szakembe­rek” kiképzésére. másrészt céltudatosabban neveljük a rend építői, csak mi dolgo- lentkező egyik embernek a másikhoz ™.ak_ 3<H’ a többiek mind se való viszonyát szocialista ala- ' pokra kell helyezni. Ennek a szövetségnek sajátos tartalma állandóan fejlődik, minőségi változásokon megy keresztül Különösen számottevő ez a változás a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése utáni kor­szakban. lettesen, nek? A mi lenini nem sajátossága, meglévő szakembereket, „vörössé”. E két együtt je- feladatot csak a bizalom légkörében vagyunk kényszerből építe- képesek sikerrel megoldani. A pártnak e tevékenysége mindenekelőtt türelmet téte- pártunknak ■'ez fel. Mi kommunisták po­litikai szövetségre hívunk fel alakult életkörülményeik megtartása érdekében léptek volna be a pártba. Az élet pártunk felfogását igazolta. Azoknak a volt MDP-tagok-v nak túlnyomó többsége, akik nem léptek be a pártba, mint pártonkívüliek segítenek, igen közel állnak hozzánk. Egyik ilyen elvtársunk ezt úgy fo­galmazta meg, kellő önérté­keléssel, hogy inkább leszek lamiféle százalékos arányt tMtásról’“'Csak* egyféíekép. megszabni? Nyilvánvalóan, nem. Hiszen ez a felfogás sérti a párthatározat szelle­mét, olyan következtetéseket enged levonni, hogy csak azért pen. Nagyon jó. nagyon hasznos dolgok ezek! Bátorítani, segí­teni kell! A munkát nem veszik el senki elöl, hiszen annyi feladatuk van, hogy kerül valaki funkcióba, mert mindf,n munkálkodó kéz szük- pártonkívüli. Erről pedig szó géges Azt is valljuk, ho~” sincs és szó sem lehet. Mi a tginegszervezetek választott függetlenítjük magunkat min­denféle százalékos megosztás­tól. A rátermettséget, a ké­pességeket, a szocializmus szerveire bátrabban bízzunk, felelősebb feladatokat. E választott szervekben sem iránti odaadást vesszük ala- ragaSzkodunk százalékos pul. Ilyen alapon van ma is arányhoz a párttagok és pár jó partonkivuli", mint rossz számtalan köztiszteletben álló tonkivüiiek viszonyában. hogy az eredményeket csak magáénak niinden szocializmust kívánó A munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal és valamennyi dolgozó réteggel nem azért elengedhetetlen, mert a munkásosztály prole- tarizálni akarja a nem mun­kás tömegeket. A hatalom át­vétele után a munkásosztály maga is megszűnik proletár­nak lenni, hiszen a terme­lési eszközök iogos tulajdo­vnlHa. Mi tisztában vaevunk azzal, hogy ezek az eredmé­nyek a várt vezetése nélkül nem születhettek volna meg. T.átiuk azonban, hogy a szo­cializmus ügye az egész nép erőfeszítéseinek a gyümölcse. Pártunk a nén alkotó szeré­nél hallatlanul nagyra érté­keli. irányt mutat a dolgozó tömegek számára, felhívja a figyelmet a veszélyekre, ha Vpill. b öTirrrei t. •mpíotniitqtiq a feilődés gyorsabb lehető­és építő dolgozó embert. E szövetség tartalma: becsületes munka a szocializmusért, munikáshatalmunk rendjének,' törvényeinek tiszteletben tar­tása. Amikor pártunk ezeket vallja, egy pillanatra sem mond le a minennapos ideo­lógiai harcról. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy az emberek tudatának átformá­lása, a marxista ideológia bir­tokolása hosszabb folyamatot ták ellen, igényel. Egyszerűen arról van szó, hogy lehet például vala­kinek a Föld keletkezéséről parttag”. S valóban nincs ar. ra szükség, hogy nem telje­sen maggyőződéses, megingat­ható emberek a párton belül legyenek. pártonkívüli felelős beosztás­ban. Régét és szervezi ennek rn.eg­nosává válik. Ez a szövetség ' ^ós’tnsát P nártunknak idealista, nem marxista felfo- - - nagv érdeme. Ez partunk te­in'n tél vének alapja. A párt van a népért, a kommunis­ták a tömegekért és nem for- öttva. Mi kommunisták a név ..szolaálóinak”, a nemzet navsrémosainak tertiuk mc­tehát valamennyi dolgozó fel- emelkedését. a társad ni mj igazságtalanságok megszűnte- lésére irányuló szövetség. Ez a politikai szövetség továb­bá azért nélkülözhetetlen, mert a fejlődés a nem mun­kás tömegek szempontjából nem a nyárspolgár, a kispol­gár irányába vezet. A poli* tikéi szövetség segít a nem munkás tömegekben a nyárs­polgári, kispolgári nézetek és gása — például azt vallja, hogy az isten hat nap alatt teremtette a Földet —, mi ezzel az emberrel a szocia­lizmus építésének napi kérdé­Joggal kérdezhetné valaki — jó, jó, de nem olyan régen Néhányan próbálnak a ka- vop 1956, s hol van az osz- démikus vitát kibontakoztat- tályellenség. Nekünk határo- ni ebből az elvből, ügy te- zott álláspontunk van az szik fel a kérdést, hogy rni osztályellenségről. Egyrészt van akkor, ha megüresedik nagyon világosan megkülön- egy pozíció és egyforma ké- böztetjük a megtévedt em- pességű, jellemű párttag és bért a tudatos osztályellen- rieristák csoportja, számukat pártonkívüli egyszerre jöhet ségtől. Másrészt az osztály­tekintve nem nagy, de rom- számításba betöltésénél. Ilyen ellenséget is megosztjuk olya­helyzet nem alakult és nem nokra, akik bár fenntartják is alakulhat ki. Minden vo- nézeteiket, de rendszerünkkel natkozásban egyforma embe- szemben lojálisak és^ igyekez- rek nincsenek. A kérdést az nek beilleszkedni, és °lya- dönti el, hogy milyen követel- nokra, akik elvakult duhu - mények növekednek a pozí- ken nyíltan es bur o an - ., , , madják a munkashatalmat. cioval szemben es ez milyen Az utóbiakkai szemben a tör­képességeket, tulajdonságo- vény szigorú erejével lépünk kát kíván meg a leendő ve- fel. zetőktől. Pártunk és a dolgozó nép közötti kölcsönös bizalom ál­Ha ezt az elvet nem érvé­nyesítjük, különösen nagy ve­szélyt jelentettek volna a pártra a karrieristák. A kar­boló hatása annál mélyebb. A pártnak mindenképpen vé­dekeznie kellett a karrieris­A párt tisztasága, magasztos eszméi, szerepéről vallott- fel­fogása követelte meg ezt az „önvédelmet”. Annak az elv­nek a kimondása és érvé­nyesítése, hogy pártonkívüli is betölthet, minden állami és közfunkciót, távol tartotta a A pártonkívüliekkel való landÓ£m erősödik E bizataat egj’üttmuködést és a párton- nem bagyjuk senkinek áruba selben bizalommal politikai becsületes többség által el­onnknt. a mi egyéni holdon- szövetségbe lépünk. Amikor ítélt veszélyes karrieristákat kívülieknek pozíció .vállalását bocsátani és elkótyavetyélni. sáriunk csnk, a nagy tqmeaek. így cselekszünk, nyíltan meg- pártunktól, akik különben legfényesebben igazolja az a Népünk hisz a pártnak, pár- nnv boldogságéval együtt mondjuk, hogy idealista néze- ugródeszkának használták folyamat, amely a falu szoci- tunk tekintélye nap mint él et a lóra. tei ellen továbbra is ideoló- volna a pártot, a maguk pe- alista átszervezése óta a tér- nap nő. Ez legfontosabb A nagv célov giai harcot folytatunk. A csenyéjét sütötték volna meg melőszövetkezetek vezetőinek aranyfedezete nagyszerű cél­ős mUUA-v toHóuok, nézetei ellen, de nem nagyon nagy károkat okozva, megválasztásakor végbement, jaink valóraváltásának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents