Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-15 / 65. szám

1962. augusztus 15. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Fokozott szervezettséggel A hét elején egyre több község határában szűnt meg zúgni a cséplőgép, e terme­lőszövetkezetek a versenyben vállalt kötelezettségüknek ele­get téve határidő előtt fejez­ték be a gabonacséplés nagy munkáját. A termelőszö­vetkezetek között kibontakozó betakarítási verseny nagymér­tékben elősegítette, hogy a kései nyár ellenére is soha nem látott gyorsasággal leta­karítsuk a földekről a gabo­nát. Nem hagyhatjuk szó nél­kül azokat a tényezőket sem, amelyek sok esetben igen ko­moly mértékben gátolták a munka meggyorsítását. Egy­részt azért nem, mert még nem végeztünk teljes egé­szében a gabonacséplés nagy munkájával, másrészt nem árt ezeket a dolgokat meg­jegyezni okulásképpen a kö­vetkező esztendőre sem! Gépállomásaink igen ered­ményesen dolgoztak az idén az aratás idején. Lényegében 12—14 nap alatt befejezték az aratást, s ezért minden elis­merést megérdemelnek. Nem mondhatjuk el azonban ugyanezt a gabonacséplésről. Gépállomásaink nem készül­tek fel megfelelően a gabona- cséplésre. A nagyszerű rajtot nem követte ilyen folytatás. Az utóbbi napokban közel 30 erőgépet kellett leállítaniok a tűzrendészet! hatóságoknak azért, mert azok műsza­kilag, — a tűrendészeti sza­bályokat is figyelembe vé­ve — nem feleltek meg a kö-' vetelményeknek. Ilyen, lát­szólag kis hibák miatt ke­letkezett a közelmúltban tűz Nagylócon, s intő példa vala­mennyi gépállomási vezető számára az augusztus 10-i sziráki tűz is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy azok­ban a termelőszövetkezetek­ben nem volt probléma sem ,az aratás, sem pedig a csép­lés idején, ahol a gépállomás vezetői e nagy munkák ide­jére megerősítették a sze­relő gárdát, s ezek azonnal a helyszínre siettek, ha valahol azt jelezték, baj van a géppel. Ugyancsak a cséplési mun­ka meggyorsítása veti fel a cséplőgépek napi teljesítmé­nyének növelését. Az elmúlt hét folyamán még jó né­hány termelőszövetkezetben igen alacsony, 50 mázsa vagy azon alul volt a cséplőgép napi teljesítménye. Most, hogy egyre több cséplőgép szabadul fel, lehetőség nyí­lik arra is, hogy a gépek he­lyes csoportosításával meg­gyorsuljon azokban a terme­lőszövetkezetekben is a mun­ka, ahol még jelenleg igen tetemes gabonamennyiség vár cséplésre. Nincs már sok idő hátra augusztus 20-ig, azonban rendkívül sokat jelenthet még egy-egy termelőszövetke­zetben a cséplés meggyorsí­tása érdekében a cséplőcsapa­tok munkájának helyes szer­vezése. Ezekben a napokban rendkvül fontos, hogy korán kezdjék meg a munkát, s ahol erre valami kis lehető­ség is kínálkozik, nyújtott műszakban dolgozzanak. Mert ha most elmaradunk, később, amikor megszaporodik a munka igen nehéz lesz pótol­ni a mulasztottakat. Most van csak igazán lehetőség arra, hogy a jobban dolgozó termelőszövetkezetek segítse­nek elmaradt, gyengébb tár­suknak. Mátraszőllősön pél­dául, ahol gondokat okoz a gabonacséplés időbeni befeje­zése, rendkívül sokat jelen­tene, ha a palotási, vagy a héhalmi termelőszövetkezet egy-egy munkacsapata segíte­ne. Mert a tsz-tagok ezeknél a termelőszövetkeze­teknél már maguk mögött tudják a gabonacséplés nagy munkáját. Akadályozzuk meg az aranka további pusztítását A jó munka jutalma A megyei mezőgazdasági osztály felhívással fordult a termelőszövetkezetekhez: fe­jezzék be augusztus 20-ra a gabonacséplést! A szécsényi- ek csatlakoztak a felhíváshoz és igen jó ütemben halad a gabonacséplés. A szorgos munkásokat a járási művelő­dési ház kulturcsoportja a közelmúltban kultúrműsorral szórakoztatta. Németországba ér Csehszlovákiába utazik a pásztó: uborka és paprika A Pásztói Állami Gazda­ság az idén 600 mázsa ubor­kát és 700 mázsa paprikát szállított és szállít exportra öntözéses szántóföldi kerté­szetéből. Ezenkívül szállíta­nak még a 12 holdon ter­melt kiváló paradicsomfaj tá- ból is a külföldi országokba. A kertészeti termékeket Né­metországba, valamint Cseh­szlovákiába szállítják. Az aranka a lucerna és a vöröshere veszedelmes élős­ködője, s fertőzése igen el­hatalmasodott a megyében. Ennek oka, hogy a szövet­kezetek szakemberei nem ké­szültek fel megfelelően a vé­dekezés elvégzésére Azzal ér­veltek, hogy a munka igen költséges. Pedig amíg a fer­tőzött folt Mosd, minimá­lis költséggel megakadályoz­hatják valamennyi közös gaz­daságban az aranka-fertőzés továbbterjedését, pusztítását. Amennyiben a védekezés idő­pontjával megkésünk, nyil­vánvaló, hogy a fertőzés na­gyobb területre terjed, s eb­ből következik, hogy sóikkal költségesebb a védekezés, mintha azt időben végrehaj­tottuk volna. A védekezés el­maradása aztán azzal is járt, hogy az' arankafoltok meg­növekedtek a lucernában, s az időjárás által megtizedelt állományból most az aranka is kivette a vámot. Irtásának további elhúzódása azt jelent­heti, hogy néhány termelőszö­vetkezetben ki kell szántani a fiatal lucemaáUományt. Ez komoly pénzügyi zavarokat okozna a szövetkezetnél, hi­szen gondoljuk csak meg, hogy egy hold lucerna telepí­tése nem kevesebb, mint 8 ezer forintba kerül. Az aranka a megye nagy részében most virágzik. Min­den eszközt meg kell ragadni tehát, hogy még megkötés előtt eltüntessük a lucerna­táblából az arankafoltokat. Hiszen az elhullott aranka­mag a talajban nyolc évig életképes, s így saját ma­gunk teremtjük meg a lehe­tőségét annak, hogy megfer­tőzze azt a lucernát is, ami esetleg a nyolc év eltelte előtt arra a területre kerül. MIVEL ÉS HOGYAN VÉDEKEZZÜNK Az arankás foltokat úgy kell lekaszálnd, hogy a fertő­zés szélétől mintegy 80 cen­timéteres körzetben egészsé­ges pillangós ne maradjon. Az arankás lucernát a táblá­ról lehordani, takarmányozá­si. vagy egyéb célra felhasz­nálni tilos! A lekaszált fol­tokat szalmával takarjuk le, majd gázolajat öntve rá, el kell égetni. A foltok helyét a következő év tavaszán fű­maggal vessük be. Vegyszeres védekezésnél négyzetméterenként a Kusz- kután egy liter 10 százalékos oldatát használjuk. Ennél ol­csóbb a Krezonit E 0,01 szá­zalékos oldat. A fertőzött fol­tokat egymás után háromszor locsolásszerűen úgy perme­tezzük le, hogy a fertőzött terület széleit is legalább 80 centiméteres sávban érje a permestlé. így a fertőzés nem terjedhet tovább. A három­szori permetezést egy nap kell végezni, ha a pcrmetlé már felszáradt. Ühlár László megyei növényvédelmi , felügyelő Megnyitás előtt Szeptember 1-én nyitja meg kapuit a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás. A kiállítás iránt — melyen me­gyénk is képviselteted magát — igen nagy az érdeklődés. A káliéi Űj Tavasz Termelő- szövetkezet fürtös uborkájá­val képviseli megyénk zöld­ségtermesztését, míg a pa’o- tási Május 1. Termelőszövet­kezet búzájával vesz részt a kiállításon. Ott lesz a kiállí­táson az érsekvadkerti Ma­gyar—Csehszlovák és Dimit­rov Termelőszövetkezet már külföldön is sikert aratott dohánya. Megyénk állattenyésztését az ipolytamóci Béke Mező- gazdasági Termelőszövetkezet képviseli egy tehéncsaláddal. A törzskönyvezett állomány egyik 22 literes tehenével, valamint annak üszőborjával szerepel a termelőszövetke­zet a kiállításon. A kiállításra a belépője­gyek augusztus 13-a óta kap­hatók a községi tanácsok megbízottjainál, valamint az IBUSZ irodákban. Az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás­ra szeptember 1-től 23-ig a MÁV az egyéni utazóknak 33 százalékos, míg az 500 főt meghaladó csoportoknak 50 százalékos utazási kedvez­ményt biztosít. — Volt kastélyt alakítottak át modern iskolává Nézsán Szeptembertől már itt tanul­hatnak a gyerekek. — A szezonvégi kiárusítás első hetében 1,300 000 forint értékű árut értékesítettek megyénk földművesszövetke­zeti boltjai. — Három napi, Kálión le­Nagyarányú útépítő munka kez­dődött az év elején Vác és Ba­lassagyarmat között, a 2-es szá­helyszíni bírósági tárgyalás után — mintegy 85 tanú kihallgatásának befejez­tével — elnapolták a pásztói és hatvani járás négy éve fosztogató bűnszövetkezete bűnperének tárgyalását. A per folytatása az elsőrendű vádlott: Hugyik István elme­állapotának megvizsgálása után, szeptemberben várható. pusztai veszélyes szerpentin ki­küszöbölése, amelynek érdeké­ben több százezer köbméter föl­RÖVIDEN folytatott Korszerűsítik a 2-es számú műutat Alkatrészek nyomában A z utóbbi napokban je­lentések érkeztek a Gépállomások Megyei Igaz­gatóságára: állnak a DT lánctalpas traktorok, mert nincs megfelelő hengerfej tö­mítés, baj van a hengerfej­leszorító csavarokkal. Leg­utóbb az érsekvadkerti Ma­gyar—Csehszlovák Barátság termelőszövetkezetből érke­zett a hír: nem tud szántani minden gép, mert a gépállo­máson nincs megfelelő alkat­rész. — Hihetetlen — méltatlan­kodik a gépállomások megyei igazgatóságán a főmérnök. — Pontosan azon a gépállomá­son nem tudnak elkészíteni néhány szorító csavart, amely rövidesen javítóüzem­mé alakul át. Persze, mert nem szereztek be idejében húzott acélt. Hasonló gondokkal küsz­ködnek Kisterenyén is. ök vásároltak ugyan rúdacélt, de az annyira rideg volt, hogy amikor meghúzták az anyákat, elpattant a csavar­szár. Ezen a gépállomáson is áll négy-öt lánctalpas. Ilyen esetben aztán csörög a tele­fon és kétségbeesetten jelen­tik, hogy nem tudnak szán­tani, mert rosszak a gépek. — Felettébb érdekes, hogy ezek a gondok, hiányosságok most kerültek napirendre, amikor már arra lenne szük­ség, hogy egyre több erőgép dolgozzon, végezze a nyári mélyszántást. Ezek szerint: vajon a gépszemléken készült jegyzőkönyvek rögzítik-e he­lyesen a valóságot, vagy a most jelentkező tények — el­lentmondva a jegyzőköny­veknek — eltakart hiányos­ságokra hívják fel a figyel­met? A főmérnök nem tud azon­nal válaszolni. Hosszú töp­rengés után magyaráz: — A legtöbb gépállomáson jól kijavították a gépeket, bár az alkatrészhiány ezt a munkát is akadályozta. Nem lehet azonban mindent a ja­vításra fogni. Az tény vi­szont, hogy nem kapunk a lánctalpas gépekhez eredeti szovjet tömítéseket és a mi gyengébb minőségű tömítése­ink okozzak a csavarproblé­mát is. Kétségtelenül igaz Harsá- nyi elvtáns állítása, azonban egy sor példa azt igazolja, hogy lehet dolgozni a mi tö­mítéseinkkel is. Kisebb az élettartamuk, de gondos ke­zeléssel pótolják az eredetit. Az is igaz, hogy több kell be­lőle, de ez még mindig jobb, mintha állnának a gépek! Nos, nem lehet szó nélkül hagyni a gépállomások al­katrészellátás kérdését sem. Igazság szerint minden gép­állomás raktárában meg kel­lene lenni a szükségesebb alkatrészeknek. A gyakorlat azonban az ellenkezőjét iga­zolja. A gépállomások megsza­" bott raktárkészlettel rendelkeznek. Minden eset­ben kimerítik & részükre biz­tosított forint kereteket, de azzal már kevesebbet törőd­nek, hogy változatos — a szükségletek alapos felméré­sén nyugvó — legyen a típus összeállítás is. Vajon lehet-e a gépállomások raktárában Szuper Zetorhoz való alkat­részeket találni? Őszintén szólva nem. Pedig a gépállo­másoknak kellene javítani ezeket a fontos termelőszö­vetkezeti gépeket is. — A vád nem csupán a gépállomásokat illeti. mert alig lehet kapni ilyen alkat­részeket — mentegetődzik a főmérnök. — A Szuper Zetor alkatré­szek ritkán érkeznek az igaz, — kapcsolódik a beszélgetés­be Lelkes József, az AGRO- KER balassagyarmati kiren­deltségének vezetője. — Az utóbbi időben kaptunk alkat­részeket néhány import gép­típushoz is, de mégis ezekre kell várni a legtöbbet. Vi­szont a legtöbb erő- és mun- kagéptipushoz 90-95 száza­lékban tudok alkatrészt biz­tosítani. — Ezek szerint a gépállo­másokon az a hiányzó 10 szá­zaléknyi alkatrésztipus okoz­za a jelenlegi gondokat? — Előfordul, hogy olyan alkatrész hibásodik meg, amely éppen nincs — foly­tatja Lelkes élvtárs. — De ha körültekintően, előrelá- tóbban állítanák össze a gép­állomások raktárkészletét, az ilyen esetből származó késést is elkerülhetnék. A téli gép­javításokhoz például már most el kellene kezdeni az alkatrészszükséglet felméré­sét. Az ekevasakat is be kel­lett volna már szerezni a nagy szántási munkákhoz. Tervszerűbben, előrelátóbban kellene gazdálkodni a gépál­lomási főmérnököknek. — A kirendeltségen vajon milyen a tervszerűség, gon­dosság? — Kérem, ha valamit nem tudunk adni, megnézzük a társmegyékben, a Mezőgazda- sági Gépalkatrészellátó Vál­lalatnál. vagy az AGRO- TRÖSZT-ön keresztül a gyár­tó vállalathoz fordulunk. Rit­ka eset, ha valamit napokig nem tudunk megszerezni. Megyénkben a balassagyar­mati kirendeltség hivatott el­látni a gépállomásokat, álla­mi gazdaságokat, termelő- szövetkezeteket alkatrészek­kel. Több, kevesebb sikerrel oldja meg feladatát a ki- rendeltség. Az a baj, hogy nagyon lassú a kiszolgálás. De ez nem az itt dolgozók hibája. A szűk telephelyen még egy autó sem tud meg­fordulni. Kétszázötven va- gonnyi alkatrésztipusból kell kiválogatni a megfelelőt. S ezt nagyon gyakran- hiányo­san, rosszul kitöltött megren­delőlapok alapján, vagy ho­mályos körülírás „segítségé­vel”. Nagyon megkönnyítené a dolgozók munkáját, ha N€ végre napirendre tűznék már a telephely kérdését — újat kellene létesíteni, mert bőví­teni nem lehet, és minden mezőgazdasági üzem gondot fordítana a szabályos meg­rendelésekre. Az utóbbi ap­róságnak tűnik, mégis érté­kes órákat, napokat rabol el. em szabad kifelejteni ebből a kérdéscsoport­ból a nagyipari vállalatok szerepét sem. A Salgótarjáni Acélárugyár, a Tűzhelygyár már hosszú évek óta sok se­gítséget nyújt a gépállomási és szövetkezeti gépek javítá­sához. Ezek az üzemek Sokat segítenek, de meg kell érteni hogy egyes alkatrészekből — főképpen bonyolult öntvé­nyekből — csak többszörös költséggel, szinte megfizethe­tetlen áron tudnak gyártani. Oktalanság lenne ezt gondol­ni, hogy majd ezek az üze­mek fogják megoldani az al- katrészeondokat. Végső soron mi hát a meg­oldás? Ha a gépállomásokon gondosabban tervezik az al­katrészellátást és a hibák ki­javításához szükséges anya­gok beszerzését, akkor könv- nvebb a váratlan esetek javí­tása is. Persze ez megkövete­li a tervszerű megelőző kar­bantartás jól kidolgozott rendszerét, s azt is. hogv a génállomások vezetői jussa­nak túl „mindent ezért, vagy azért a kampányfeladatért” szemléleten. Jól lebonyolítot­ták az aratási, a cséplés aka­dozik. de — véleménvem sze­rint — arra gondoltak legke­vésbé. hogy a cséplés után még nagyobb munkák vár­nak a gépállomásokra. Ki le­hetne alakítani a gépállomá­sok közti koonerációt is. Egész biztos javíthatnának valamit így is a helyzeten. Az alkatrészellátás orszá­gos gortd. A helyzeten csak úgy enyhíthetünk, ha minél előbb megoldják a balassa­gyarmati kirendeltség gond­jait és minden gépállomáson előrelátóan gondoskodnak a szükségletekről, mert addig a szűkös lehetőségeket sem használták ki megfelelően. padár andras mú műút korszerűsítése érde­kében. Mintegy 35 kilométer hosszúságban teljesen pormen­tes utat készítenek 48 millió forintos költséggel. Ezen belül Vác és a DCM között az út 12 méter széles betonburkolatú, lesz kétoldalon kerékpárúttal, a DCM-től tovább pedig 7 méter széles aszfaltozott terelősávval ellátva. Számos szakaszon új nyomvonalon halad majd az út. A legnehezebb feladat a Katalin­det mozgatnak meg. A tervek szerint a korszerű­sítés 1963 végére fejeződik be. Jelenleg is már erősen gépesí­tették a munkálatokat, hogy biztosítsák a határidők megtartá­sát. Ezt segíthetik elő a jármű­vezetők is, ha eleget tesznek a jelzőtáblákon közölt utasítások­nak, kerülő útirányon át köz­lekednek, nem zavarják az' épí­tők munkáját. Még ezekben a napokban érkeznek nagyteljesítményű gépek az útépítéshez. Sok ezer köbméter földet, követ mozgatnak meg az építők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents