Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-15 / 65. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. augusztus 15. As esti egyetem a párt oktatás jól bevált formája Tíz évvel ezelőtt, 1952-ben Budapesten indult először a maxxizmus-leninizmus esti egyelem. Megyénkben pedig az 1959/60-as oktatási évben kezdte meg. működését. Az országos tapasztalat mellett az eltelt három év bebizonyí­totta nálunk is, hogy az esti egyetem a pártoktatás ma­gasszínvonalú, jól bevált ok tatási formája. A politikai képzettség nö­vekvő igényének kielégítésé­vel nem volt és nem is lehet arányban az egyéves pártis­kolára beiskolázhatok száma. Az esti egyetem viszont a párt, az állami és gazdasági vezetőknek, az értelmiség egy részének a napi munka mellett viszonylag rövid idő alatt, a szervezett pártokta­táshoz viszonyítva magasabb szinten biztosítja a politikai továbbképzését. Népszerűsé­gét mi sem bizonyítja job­ban, hogy amíg 1959-ben a jelentkezők száma 150 körül volt, addig ez évben már el­érte a 250-et. A jelentkezők összetételében is jó irányba haladó változás van. Az első évben a jelentkezők között egyetemet és főiskolát kilen­cen végeztek, a másodikban 27-en, a harmadikban 57-en, és jelenleg már 93-an. Az esti egyetem jelentősé­gét húzza alá az a tény is, hogy egyre több propagan­distát ad a marxizmus-leni- nizmus oktatásához. Moszk­vában például, ahol már 30 év óta működik az esti egye­tem, a propagandisták 70 százalékát biztosítja. Nálunk az elmúlt oktatási évben vé­geztek első ízben hallgatók, ezért csak kis létszámban le­hetett esti egyetemet végzett hallgatót propagandamun­kára beállítani. A következő évek mindegyikében azonban már 60-80 olyan hallgató vé­gez, akik alkalmasak lesz­nek propagandamunkára. A jelentkezők túlnyomó többsége elismeri az egyetem legfőbb céljának, hogy a párt politikájának megértéséhez, e politika tudatos alkalmazá­sához adjon marxista alap­műveltséget. A három év tananyaga pedig körülbelül az egyéves pártiskola anya­gának felel meg, ami nem kis feladat elé állította a hallga­tókat. Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a kö­zös munka — előadók és a hallgatók együttes tevékeny­sége — meghozta eredmé nyét: a hallgatók elméleti tu dúsa nagyot nőtt. Méginkább szembetűnő ez akkor, ha az egyes hallgatóknál ezt úgy vizsgáljuk, hogy mit tanult az előző évekhez viszonyítva. Az esti egyetem hallgatóinak nagy része megfelelő színvo­nalon elsajátította a marxiz- mus-leninizmus alapjait. A hallgatók többsége szorgal­masan tanult, tisztázódtak számukra a különböző alap­vető marxista fogalmak, gaz­dagodott ezirányú ismeretük. Növekedett a hallgatók vita­készsége, kezdeti változás ál­lott be munkájukban és ma­gatartásukban. Sikerült te­hát felkelteni az érdeklődést az elméleti kérdések tanul­mányozása iránt. Nem egy végzős hallgató érdeklődött politikai továbbképzésének lehetőségei felöl. Ezt az igényt elégítik majd ki a két évig tartó szakosított tanfo­lyamok, sőt a jó eredményt felmutató hallgatók állam­vizsgára való küldésüket is kérhetik. Ismeretes, hogy a hallgatók a bárom év alatt első évben a filozófiát, a második évben n politikai gazdaságtant. a harmadik évben a munkás- mnzpplom anvagát tanulmá­nyozták. Ezek mellett tanul­mányozásra kerültek olv»n alapvető dokumentumok, mint 37 RZKP XXTT kons- resi'szusa és pártunk VIT. kongresszusa. Mindez tovább emelte az esti egyetem oktatási színvonalát. A o f r>r] toc; dokumentumok tanulmányo­zására a különböző témáknál szintén visszatérünk. A má­sodik félévben pedig sor ke­rül az MSZMP Vili. kong­resszusa anyagának önálló tanulmányozasara is. Arra törekszünk továbbra is, hogy az esti egyetem anyagánaK tanulmányozása szoros kap­csolatban legyen az élettel. a hallgatók tartsanak lépést az időszerű napi politikai eseményekkel, kapjanak ilyenirányú ismeretet is. A három év tapasztalatai azt is megmutatták, hogy a tartalmi színvonal emelése érdekében le kell küzdenünk néhány fogyatékosságot. Nagy lépést kell előre tenni a ta­nulási fegyelem megszilárdí­tásában. Ennek első feltétele a felvétel megszigorítása. Olyanok kerüljenek az esti egyetem hallgatói közé, akik­nek előképzettségük adja an­nak feltételét, hogy a tan­anyagot képesek legyenek el­sajátítani. Az elmúlt években az ellenőrzés sem volt eléggé következetes. A jövőben minden foglalkozásról hiány­zó hallgatót pótfoglalkozásra hívunk be. Ennek háromszori elmulasztása esetén a hallga­tót töröljük a névsorból. Az sem megengedhető, hogy egyes hallgatók, mellőzve a klasszikusokat, csak tanköny­vekből, régebben kiadott elő­adásokból készüljenek. Az ilyen tanulási módszer fékezi az önálló gondolkodást. Az előadások és az osztályfoglal­kozások mellett a jövőben önálló vizsgakérdésként is fog szerepelni egy-egy klasz- szikus mű. Az oktatómunka mellett jobban kell előtérbe helyezni a nevelést. A tananyagok ad­ják ennek lehetőségét, a ve­zetés képes e feladat megol­dására, a hallgatókon a sor, hogy önként vállalt kötele­zettségüknek milyen akarat­tal és odaadással tesznek e téren is eleget Hegedűs László Áz alkotmány ünnepének megyei programja Augusztus 20-án ünnepel­jük a Magyar Népköztársa­ság Alkotmánya törvénybe ik­tatásának 13. évfordulóját. Eb­ben az esztendőben azért is különös jelentőségű ez az ün­nep, mert az idén először fe­jezzük be a gazdasági évet úgy, hogy az egész mezőgaz­daság szocialista nagyüzemi módszerekkel dolgozik. Ugyan­akkor pártunk VIII. kongresz- szusára is készülünk, ami kü­lön politikai tartalmat ad az alkotmány ünnepének. A kettős munkaszüneti na­pon megyénk városaiban és minden községében gyűlések lesznek, amelyekre a Közpon­ti Bizottság, a megyei és já­rási pártbizottságok és a Ha­zafias Népfront-bizottság küld ünnepi szónokokat. Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára Mátranovákon, Salgótar­jánban az üveggyári munkás­paraszt találkozón Róka Mi­hály vezérőrnagy, országgyű­lési képviselő, Szécsényben Habada Ádám, a Kőbányai Porcelángyár igazgatója, Ba­Fő feladat: javítani a szolgáltatást Ülésezett a KISZÖV választmánya A KISZÖV megyei választ­mánya a múlt' hét péntekjén ülést tartott. Beszámolót Ko­vács Márton elvtárs, a KI­SZÖV elnöke tartott. Elöljá­róban elmondotta, hogy a kö­zelmúltban lezajlott KISZÖV Küldöttközgyűlések érdekes összehasonlításokra is alkal­mat adtak. Igen örvendetes, hogy megyénk kisipari ter­melőszövetkezetei igen előke­lő helyet foglalnak el az or­szág többi szövetkezetei kö­zött. Megyénk szövetkezetei­nek termelési mutatói az or­szágos átlag fölött vannak, így míg az össztermelés növeke­dése országosan 38 szá­zalék, addig megyénkben a négy év folyamán 72 százalékkal emelkedett a termelés. A lakosság részére végzett javítási-szolgáltatási tevé­kenység országos szinten 25 százalékkal emelkedett, me­gyénkben 35-tel, a szövetkeze­tek létszáma az egész or­szágban 28, nálunk 29 száza­lékkal emelkedett. Kiemelke­dő a termelékenység emelésé­jen elért eredmény a me­gyei kisipari termelőszövetke­zetekben: az országos mu- latószám 13 százalék, me­gyénkben 33 százalékkal ma­gasabb az 1958-as szintnél. Az előadó ezekután han­goztatta, hogy szövetkezeteink a gazdasági eredményekkel párhuzamosan, politikailag is megszilárdultak, megerősöd­tek. A pártszervezetek veze­tői igen nagy segítséget nyúj­tanak a gazdasági vezetők­nek. A küldöttközgyűlés megál­lapította, hogy a szövetkezet­ben kevés a műszaki képzett­séggel rendelkező szakember, bár nagyon sok kiválóan képzett szakmunkás van, akik átmenetileg be tudják tölteni ezt a hiányt. Annak ellenére, hogy a KISZÖV az országos színvonalat túlhaladta, a la­kosság részére végzett javítás- szolgáltatás négyesztendős emelkedése nem kielégítő, kü­lönösen, ha figyelembe vesz- szük azokat a községeket, amelyek teljesen kiesnek a szövetkezetek hatósugarából. A helyi szükségletek foko­zottabb kielégítése tehát most a legfontosabb feladat, ame­lyet egyébként meghatároz a megyei ötéves helyiipari po­litikai terv is. Ezek után az előadó jelle­mezte azokat a feladatokat, amelyek a helyiipari politikai ^érvből a szövetkezetekre há­rulnak. A szolgáltatói tevékeny­ség 57 százaléka hárul a szövetkezetekre. A máso­dik ötéves terv időszaká­ban a javító-szolgáltatási tevékenység értékének az 1961. évi 38 millió fo­rintról 60 millió 500 ezer forintra kell emelkedni. Helyes tehát a küldöttköz­gyűlés határozata, amely sze­rint minden lehető módot megtalálva, a szövetkezeti vezetők és dolgozók anyagi ösztönzésével elő kell segíteni a munka mind szélesebbkörű kibontakozását. Az elnök tájékoztatta a vá­lasztmány tagjait az OKISZ küldöttközgyűlésének esemé­nyeiről, határozatairól, majd elemezte az 1962. év első fe­lének termelési eredményeit. Az eredmények számszerű is­mertetése után, az elnök rá­mutatott azokra a szubjektív tényezőkre, amelyek akadá­lyozzák a terv teljesítését. A bérezési formák helyte­len alkalmazása szintén a munkafegyelem rovására megy. A személyi órabérek, valamint az időbéres munka, szinte csábítja a szövetkezeti dolgozót a lassúbb munka­tempóra. Ez évben a szö- szövetkezetek, a KISZÖV utasítására rátértek a telje­sítménybérezésre, amelynek következtében 25 százalékkal emelkedett az egy főre jutó termelési érték. A munkaver­seny értékelésénél, az előadó kijelentette, még nagyobb eredményeket érhettek vol­na el, ha a szövetkezetek ve­zetői több gondot fordítanak az egyéni és a brigádverse­nyek megszervezésére, előse­gítésére, rendszeresen és pon­tosan értékelik teljesítmé­nyeiket, s az élenjáró bri­gádokat népszerűsítik, ju­talmazzák. Annak ellenére, hogy tavalyhoz képest az újí­tómozgalomban is kiemelke­dő tendenciát tapasztalunk, az még mindig nem segíti kellőiképpen a termelési fel­adatok végrehajtását. Elisme­rés illeti viszont a Salgótar­jáni Lakáskarbantartó KTSZ újítóit, ez évi tevékenységü­kért. Az elnök beszámolója után vita következett, amelyben a választmány 9 tagja vett részt, majd határozatot fo­gadtak el a kisipari termelő- szövetkezetek tevékenységé­nek megjavítására. lassagyarmaton Mihályi! Er- | nek a többi járási székhelye- nő főszerkesztő, országgyűIési | ken is, s ezenkívül még Kis­képviselő» Pásztón pedig De- terenyén, Nagy bátony ban és Mátranovákon is. Minden helyiségben nagy­szabású kultúr- és sportműsort biztosítanak a népfront bizott­ságok a lakosság szórakozta­tására. A megye székhelyén már 19- én ökölvívó bemutató, NB II. labdarúgó-mérkőzés lesz, este a kollégiumkertben pe­dig több órás kultúrműsort adnak az üzemek és a ci­gány népi együttes. Másnap 20- án tekebajnokság, női röp­labda, vívás, kerékpár gyor­sasági verseny, atlétikai és tornász bemutatók, este pedig utcabálok töltik ki az alkot­mány ünnepi programot. Úttörőház épül Salgóbányán zséri László, az Országos Bé­ketanács főtitkára mond ün­nepi beszédet. Munkás-paraszt találkozó lesz 67 helyen, községekben és üzemekben, amely alka­lommal a termelőszövetkeze­teket segítő munkások ünne­pi összejövetelen mélyítik kapcsolataikat a falu dolgo­zóival. Ezen a napon Balassagyar­maton megyei szántóversenyt rendez a megyei /tanács me­zőgazdasági osztálya. Ugyan­csak Balassagyarmaton 18— 19—20-án rendezik meg a ha­gyományos augusztus 20-i Pa­lóc Vásárt. De vásárok lesz­Cseng a csá­kány, zörög a kő, a tégla, recseg­nek, ropognak a gerendák, szaru­fák, kalapácsok kopácsolásaitól, vidám, fáradsá­got nem ismerő, jókedvű úttörők­től hangos a bá­nyatelep. Egyik helyen követ, a másik helyen tég­lát bontanak. Amott az építke­zési homokot ter­melik ki az úttö­rők. Vezető paj­tások kezében a gyeplő, az ostor, még a szállítást is ők végzik. Egyik helyen már ki­szedték a használ­ható anyagot és simítják a még nemrégen feldúlt épület helyét. A másik helyen to­vább folyik a munka és gyűlik az építkezéshez szükséges anyag. Vadászi László csapatvezető és Pék János helyet­tes irányítják a munkálatokat, övék a munka oroszlánrésze is. De megvan az az örömük, hogy ők jelentik a példa­képet, mert őket követik az úttörők és a többi veze­tő pajtás is. így indult el az a nagy munka, amely Pék János csapatvezető he­lyettes gondolatá­ban született meg. S ezt a nemes gondolatot a lel­kes úttörőveze­tők és pajtások is tettekben viszik a megvalósulás út­ján előre. Közel 4 ezer társadalmi mun­kaóra van már eddig az úttörőház építésében. Ebből 1200 órát a KISZ- tagok végeztek el, akik jelentős se­gítséget nyújtanak a munkálatokhoz. Sebők János KISZ-tag 137, Je- szenszki István 120, Godó József 107, Klecsány Jó­zsef 103 társadal­mi munkaórát végzett már el eddig. Még ki­emelkedőbb Ga­lamb Andor út­törő tevékenysé­ge, aki eddig 210 órát dolgozott a > leendő úttörőott­honért. Hasonló jó munkát végez még Ozsvárt Jó­zsef pajtás is, aki 152 társadalmi munkaórával di­csekedhet eddig. Már végeztek a pajtások a főfa­lak felhúzásával. nemsokára fel­rakják a tetőt is. Szeptember első vasárnapján, a bá­nyásznapon sze­retnék avatni az úttörők leendő otthonát. Nem­csak magukra gondolnak az ott­hon létesítésével, hanem a nagy idegenforgalmú Salgóbánya tá­borozó úttörőinek is szórakozást sze­retnének itt nyúj­tani. Az utóbbi 70— 80 esztendőben Salgóbánya serni- lyen új létesít­ményt nem avat­hatott. Ami az­óta itt új, az az emberek élete, munkája, szórako­zása. Nem volt könnyű az elin­dulás az úttörő­otthon építésekor sem. De céljukat, tervüket támogat­ta a helyi üzemi és területi párt­vezetőség, Somos­kői Lajos Árpád országgyűlési kép­viselő, az üzem igazgatója, kisebb régi üzemi épüle­tek lebontását is engedélyezte, hogy a használható anyagot kiszed­hessék belőle. Toriszki László Salgóbánya wm Dr Molnár József — Dér Ferenc: A társadalmi tulajdon büntetőjogi védelme in. A társadalmi tulajdon fokozott jogvédelme Az előbbiekben kifejtettek szerint a társadalmi tulajdon tehát népi demokratikus rendszerünk gazdasági alap­ja. Ezen a gazdasági alapon nyugszik a proletariátus dik­tatúrája, ebből merítve eme­li a dolgozó nép életszínvona­lát, erre támaszkodva fej­leszti véderejét és biztosít­ja a nép államának függet­lenségét. Ez határozza meg jogrendszerünkben is a tár­sadalmi tulajdon védelmének helyét. A társadalmi tulajdon elleni támadás bármilyen jellegű is legyen, az egyet jelent a népi rendszer elleni támadás­sal. Hiába van zöldellő koro­nája a fának, ha a favágó- fejsze elmetszi gyökereit. Az Alkotmány minden állam­polgár kötelességévé teszi a nép vagyonának megvédé­sét és a társadalmi tulajdon megszilárdítását. A társadal­mi tulajdont tehát mint a dolgozó nép vagyonát, foko­zott védelem illeti. A társadalmi tulajdon vé­delme azonban nemcsak igazságügyi feladat, hanem társadalmi feladat is. Ezért mondhatjuk: a társadalmi tulajdon védelmének egyik alapvető feltétele a dolgozók nevelése, a politikai felvilá­gosító munka fokozása. Ál­landóan állandósítani kell a társadalmi tulajdon védelmé­nek tudatosítását a dolgozók között. Ennek elmulasztása azzal jár, hogy sökan és hosz- szú ideig fosztogathatják a társadalmi tulajdont, amíg — előbb, vagy utóbb, de min­den esetben — fény derül üzemeikre. Sajnos vannak közömbös emberek, — de egyre kevesebb számban akik hagyják, hogy környe­zetükben, aJ szemük láttára megkárosítsák a nép vagyo­nát. Még olyasmi is előfor­dul, hogy az, aki kifejezetten meg van bízva a társadalmi tulajdon védelmével, s bár látja, hogy nincs rendben va­lami — közömbösen viselke­dik. Ott, ahol szilárd az ellen­őrzés, és az erkölcs, ahol a dolgozók saját maguk terem­tettek olyan légkört, mely le­hetetlenné teszi a tolvajok, károkozók létezését, ott nem találhatók lazaságok a társa­dalmi tulajdon védelme kö­rül. A társadalom nevelő ha­tásán túl népi demokratikus államunk egyik legfontosabb szerve a társadalmi tulajdon védelme és gyarapítása terén az ügyészi szervezet. Az ügyészség az általános tör­vényességi : felügyelet, vala­mint a nyomozás törvényes­sége feletti felügyelet útján látja el feladatait a társa­dalmi tulajdon védelme ér­dekében. Az általános törvé­nyességi felügyelet azt biz­tosítja, hogy a társadalmi tulajdon védelme, erősítése ne merüljön ki a bűntettesek büntetőjogi felelősségrevoná- sában, hanem mindazokat a jogszabályokat betartsák, ame­lyek akár közvetve, akár közvetlenül a társadalmi tu­lajdon védelmét és gyarapí­tását szolgálják. Az általános törvényességi felügyelet ko­moly szerepet tölt be azok­nak az okoknak és körülmé­nyeknek feltárásában, meg­szüntetésében is, amelyek esetlegesen hozzájárulnak a társadalmi tulajdon megkáro­sításához. Az ügyészek figye­Elienőrzik, hogy a vállalatok vezetői eleget tesznek-e fel- jelentési kötelezettségüknek azokkal szemben, akiknél a társadalmi tulajdonban lévő vagyon megkárosításának gyanúja felmerül. A megelőzés fontos eszkö­zeként használatos! — rendőri szervek, vállalatok, miniszté­riumok, intézmények között meglévő kapcsolatok alapján — a rendőrség sok irányú tapasztalata, amelyet, minden­napos tevékenysége során szerez és amelynek értékesí­tése azoknak a hibaforrások­nak megszüntetését jelenti, amelyek a társadalmi tulaj­don biztonságára igen sok­szor súlyos veszélyt jelen­tenek. Népi államunknak fontos érdeke fűződik ahhoz az elv­hez, hogy a társadalmi tu­lajdon rovására elkövetett bűncselekmény ne maradjon büntetlenül. A társadalmi tu­lajdon eredményesebb biz­tosítása, védelme terén a fe- lelősségrevonás módja is igen fontos tényező. Ezen a té­ren nagyon fontos az ügyek következetes végigvitelének elve. A felderítő munka, ugyanígy a bírósági eljárás, a bűncselekményt elkövető személy . munikábaállításától kezdve a bűncselekmény el­lemmel kísérik azt. is, hogy a 1 követéséig pontosan felderí­felsőbb szervek lefolyitatják-e az időszaki könyvvizsgálato­kat és ezek eredményeképpen tesznek-e megfelelő intézke­déseket a társadalmi tulaj­don védelmének fokozására. tik az összes körülményeket és minden személyt, aki a bűn cselekmény elkövetéséért a bíróság előtt felelni tarto­zik. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents