Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-11 / 64. szám

6 HOSRADI NÍPÜJSAS 1962. augusztus 11 Vitazáró Salgótarján kulturális életéről Mindannyiunk közös feladata A Nógrádi Népújság ha­sábjain több hónapon ke­resztül folyó vita Salgótarján kulturális életéről hasznos­nak és termékenynek bizo­nyult. A vita, amelyben meg­nyilatkozott a művelődési otthon igazgató, rendezd, sziniátszó. tanár, élénken tükrözte, hogy a lap által felvetett művelődéspolitikai és gyakorlati problémák egy művelődési otthon életéből, munkáiéból, gondiaihól kiin­dulva elevenek, sokakat fog­lalkoztatnak. A helyzetből sokan keresik a kiutat. Nem véletlen, hogv a ten­nivalókat a művészeti tevé­kenységben városi, sőt me­gyei méretekben virsgáliuk akkor is amikor csak egy művelődési otthonról volna tlilaidonkénnen szó. Lá+'zú- lag paradox helyzet alakult ki. amelv minden művelődési intézménvben érezteti a ha­tását. Az utóbbi esőerdők­ben különösen tanasztalható a lakosság mirréiődési igé­nyeinek gyaranndása. uevan- akkor az igénveknt kielégí­teni hivatott intézmőnvok ve­zetői. dolgozói. ak+fir-M kivé­tel nélkül a látogatottság. a kőzöocéft ei^éroénaV csökke­néséről keazélnek Ez a holv- zet azonban csak látszólag paradox. Lássuk csak. miben keres­ték a vitatkozók egv-egy rendezvénv látogatottsága csökkenésének okait? Volt aki a televízió térhódításá­ban lá+ia a fő okot. Mások a csökkenő arvagi támoga­tásban. vagv a fiatalság meg- csannant érdeklődésében, az áldozatokkal sok munkával járó mfikedve’ő színjátszás iránt« ismét mások a város kulturnolítikai szerveinek nem kellő színvonalú, aktivi­tású és rendszeres iránvító. segítő tevékenvséfróken látiák a hibák okait. Természetesen Valempnnvi feleorolt ok tar­talmaz igazságot, a vitatkozók végeredménvbori parn rrakvá­gánvon keresik a városi mű­vészeti életnek az utékhi idők­ben miitotknzó fisnvo+ió ten­denciájának okait. Mégis ön­magában véve még egvik sem magvarázná teliességé­ben a i el en séget. Préhálnénk meg oéidául — természete­sen csak gondolatban — megszüntetni a televízió adást. Be kellene vallanunk, hogv a ..konkurrencia” meg­szűntével sem lenne már ele­gendő művészeti munkánk­nak az a Színvonala, amelv a TV me°ielenéséig uralko­dott s amely napjainkban is általános. S így sorra vehetnék az ösz- szes felsorolt okokat, tényező­ket. akár kfüön-külön. a kér felsorolt okokat, tényezőket, akár külön-külön. akár együttvéve — az eredmény lényegében ugyanaz marad­na. Meg kell érteni, hogy itt valami többről van szó. Min­denekelőtt tudomásul kell vennünk, hogy művelődési Intézményeink munkája el­sősorban a művészeti csopor­tok tevékenységét figyelembe véve, — mert hisz ezúttal csak erről vitáztunk — kor­szerűtlenné lett, színvonala elmaradt az igények növeke­désének tempójától. Ennek fő okát nem bizonyos — eb­ből a szempontból negatívu­mokban: mind TV, az anya­gi támogatás csökkenése, stb kell keresni, hanem abban, hogy megyénk voltaképpen nem rendelkezik olyan kultu­rális centrummal, s egy cent­rumot megalkotó művelődési intézményekkel, amelyeknek produkciói, rendezvényei, nemcsak az adott városban jelentenének eseményt, de kisugárzásuk érződne sokkal szélesebb körben, bizonyos szempontból az egész megyé­ben. Ennek okai részint tör­ténelmiek, Nógrád megye hajdani elmaradottságával magyarázhatók. Ismeretes, hogy még a kedvezőbb körül­j ményekkel, feltételekkel ren­delkező Balassagyarmat, a ! régi megyeszékhely sem tud­ta e funkcióját betölteni. Mindezideig nem vált kultu­rális központtá Salgótarján sem. A mi fő feladatunk most az. hogy, Salgótarjánt az ] egész megyére kisugárzó köz- művelődési központtá tegyük. A vitában felszólalók közvet­ve, vagy közvetlenül foglal­koznak is azzal, mi lenne en­nek a módja. Van. aki ele­gendőnek találná a néhány Ív múlva elkészülő megyei művelődési palotában buda­pesti, egri. miskolci, debre­ceni művészek vendégiátékát Nekünk ebben az esetben leg­fel iebb a közönségszervezés maradna. Nos, meg kell ál­lapítani. hogy a vitózók több­ségét ezek a „kényelmes” ki­látások nem elégítik ki. Ma­gunk is azon a véleményen vagyunk, hogy igen haszno­sak ezek a vendégjátékok, s mi is örömmel fogiuk látogatni az említett városok CTÍ»-*£c'Tot-nf>]£. rrn'7vécZcvÍr,íak' előadásait. Magában ez még nem lenne gyógyír a beteg­ségre. Egy város — különö­sen ha: az megyeszékhely — kulturális életét nem lehet megteremteni más városok­ból ideutazó művészek ven­dégjátékával. Másrészről vi­szont be kell látnunk, hogy a mi művészeti intézményeink munkáiénak színvonala ma erősen provinciális fokon ra­gadt meg. Fokozza ezt. hogv Salgótarján művelődési ott­honainak. intézményeinek te- vékenvsége egymástól megle­hetősen elhatároltan jelent­kezik. Addig ugvan hogvan beszélhetünk igazán Salgó­tarjánnak a vidékre gyako­rolt kulturális hatásáról, míg az eg vés városi lakókörzetek művelődési intézménveit lát­hatatlan. de meclévő határ választja el egymástól. Ennek hatása nem múlt el nyomta­lanul. természetesen a lakos­ság. a közönség felől sem. Annak ellenére, hogy az in-1 tézménvek által kiü'-m+t, nrnpTam néha túlzsúfoltnak tűnik, néha egy nanra. sőt ugyanazon érádra több ren- fjezirénvt is hirrietnek. csak a lop'rif-TráH'h zunk a közönség egészséges vá1 oea t ásóval. Hogy a művelődési intéz­mények színvonalát korsze­rűbbé. a követelményeknek megfelelőbbé tehessiik. arra is született a vitában egv sor iavaslat. Azt a lehetőséget általáhan valamennyien el­utasították, hogv a színlátszó és egvéb művészeti csopor­tokat fel kell eszistni. sőt el­lenkezőleg, többen bizonyí­tották. — s ezzel teli esen egyetértünk, — hogv a mos­tani látszat és gyakorlat el­lenére jelentőségük nem csökken. hanem a jövőben inkáhb emelkedik. Tény azonban. hogy tevékenysé­güknek fokozatos átminősü- lésre van szüksége. Ez a fo­lyamat már ma észlelhető, az elkövetkezendő időkben még intenzivebbé válik. Iránya nyilvánvalóan a „nagyszabá­sú” produkcióktól, a helyben megrendezett ünnepségek műsorral való ellátásához, helyi koncertek szervezésé­hez, klubestéken való szerep­léshez, ismeretterjesztő elő­adások, munkásakadémiák ..illusztrálásához”, változato­sabbá, érdekesebbé tételéhez vezet. A vitázók többsége is rámutat erre a folyamatra. Ez azonban még mindig nem oldaná meg a város kulturá­lis problémáit, sőt ha csupán ez a folvamat zailana le. kul­turális életünk még a mainál is szétágazóbbá, elkülonülteb- bé válna. E folyamattal egy időben feltétlen hozzá kell látnunk ahhoz, hogy olyan központi — városi, sőt me­gyei jelentőségű, jellegű együtteseket hozzunk létre, amelyek nemcsak mércét je­lentenének, összehasonlítási alapot teremtenének a város­ban működő többi együttes számára, de ugyanakkor kielé­gítenék az élő, magasszínvo­nalú művészetre igényt tartó közönséget is. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ma már nem nékülözhetjük ezeknek a központi, vagy ki­emelt együtteseknek a tevé­kenységét. Létrehozásuk nem néhány ember, esetleg né­hány száz ember, hanem az egész város, az egész megye érdeke. Ne tévesszen meg senkit az a tény, hogy a te- 'evízió egy időre sokakat elvon a művelődési intézmények­től. Természetes jelenség ez, amelynek okait fölösleges új- t taglalni. De számítani kell arra, mert ez is tör­vényszerű eredménye egy fo­lyamatnak, hogy a TV nem­csak elvon, de nevel is kö­zönséget. amelyben egv idő "tán felkél a vágy. az érdek- 'ődés az élő színház, művé­szet iránt. Azt sem szabóéi elfelejteni,' hogy városunk­ban. s az egész megyében az ’skoláskorúakon kívül sok “zer felnőtt tanul. Ezeknek az embereknek művelődési ’’’űvésTpti igényei tanulmá­nyaikkal párhuzamosan nö- "“kednek. S ezt az érdeklő­dést mi nem várhatjuk ölhe­tett kézzel. Nos. jlven központi jellegű és jelentőségű színjátszó ze­nei. énekkari együttesek lét­rehozását a vita csaléiem va­'amenvi részvevőié sürgeti. Megá+ól értetődik. életrehí- "ásuknak töbhféle útia. méd­ia van. amelyre kísérletek már történtek a koráhhi esz­tendőkben is — sikertelenül. Ez azonban nem lehet ok ar­ra. hege lehetetlennek tart­suk. Olvan központi munkás- szinnad létrehozása például — amelynek tagiai a műve­lődési o+thonek legiobbiai- ből verhuválődnának. bár ne<m szakadnának ki az á pvRegvüttes kötél ékei hői. — s évente legalább két rpnre­7-pntpKfr produkál a már lénás volna előre Ter­mészetesen csak pv első lé- D<% prnek n+án knTrc‘+k''’7-np> a töhbi. Ugyanez el^énzelhe- td 7pn pVari és énpWarí vi- C’'7nnv1p+bart is. FM lohfyj- jvi­dulni més TÍ+nn is. Norn tart- ink eteti on nek. ho??v fi- í^rn.he véve a Ví alakult errvukznnvolrat, knznrvn+i iel­leen p£nrnt+pc! Jcial pfcvf-pcáVtr»** fvt+ tprern+^riák me£ a lehető, cócrctTref. ebei arra a I^Sferő­oo-hh VitS'rícc’nl Tfyp Vo rrm olr TTon^cnlbatnik ért, p k^Tnon­+i ioll pgfll <acrrr»i++est P S7Ír'iQ+_ qráobon néM^nl Aeélém­ercró-H Művel őrláoí TTpzhoZ P k-ö-mori'H szimféniVn«! zeri'e- kort esetleg a zeneiskolához Qfb. A fentiek természetesen al­ternatív javaslatok, mellet­tük sok javaslat, ötlet, elgon­dolás létezik és létezhet. A követendő út, eszközök és személyi feltételek biztosítá­sa azonban közügy, az egész város ügye. Eldöntésüket is kollektív viták, tanácskozá­sok és megegyezések alapján kell végrehajtani. A mi cé­lunk cikksorozatunkkal és a nyomában kibontakozó vitá­ban nem az volt. hogy a problémák megoldására kész receptekkel sznlcáliunk. ha­nem. hogy a kérdés fontossá­gára irányítsuk a figyelmet, az idők hangiára figyelve sürgessük megoldását. A töb­bi a népművelés hivatásos és nem hivatásos katonáinak, nem kevésbé a város minden rendű és rangú vezetőiének dolga, — beleértve az ipari üzemek vezetőit is. Üljenek össze, s félretéve mindeb ki­csinyes helyi éodeket, lássa­nak hozzá létrehozni olyan kulturális jniAzménveket. se­gítsenek kialakítani olyan műrészét! csennrtokat effWH teseket amelyek hozzásegí­tik városunkat. Falgótariánt az egész Palócföldre szőlő kulturális hivatásának betöl­téséhez. —Vasdrnapi leitöríM^ Vízszintes: 8. Kínai név. 10. Vissza: ásványi kincs. 12. Menni angolul. 14. Elrendel. 17. A függ. 11. sz. első két betűje. 18. Női név. 20. Sir. 21. Afrikai város, 23. Rátér m. hangzói. 24. Fogadalom. 26. Költői műfaj. 27. Nagyon ré­gi. 29. Sportág. 32. Lőni. m. hangzói. 33. IA. 35. Ugyanaz] 37. Arra fele. 42. Ez is áz! 43. Muta­tószó. 45. Juttatok. 46. Menyasz- szony. 47. Kétéltű állat. * 49. Mu­tatószó. 50. Ágazat, 51... csinál, visszavonul. 55. Mező. 56. OOK. 58. Rangjelző szó. 60. Qrosz név. 63. Nóta fele. 64. Merte - régiesen. 66. Betű - kiejtve. 67. Mezőgazda- sági munkát végez. 69. Összevissza dob. 70. Agitáció röv. 72. Régi mértékegység. 73. Ugyanott röv. 75. Német elöljáró szó. Rebeka m. hangzói. 78. Névelővel: egye­sülethez tartozik. 79. Trombita- hang. 80. Erdei tennék. 81. Euró­pai hegység. Függőleges: 2. Félig omló! 3. Idegen férfi név. 4. Alkatrész is van ilyen. 5. Vissza: én németül. 6. Nem használó. 7. G. 11. .. Li­sa. 13. Férfinév. 15. Klasszikus művészet 16. Egyenletes. 17 ... in Hungary. 19. Farengeteg. 22. Erdei állat. 24. N. 25. Ver. 28. Olaj - id. nyelven. 30. Egy németül. 31. Afrikai nép. 34. Humor. 38. Név­elővel: szorgalmas állat 40. Róma m. hangzói. 41. Az okozat szü­lője. 42. Mint vízsz. 67. sz. 44. Kötőszó. 46. Nem ezek. 48. Név­elővel: televízió röv. 50. Iskola latinul. 52. Torta része! 53. Ki­rály francia nyelven. 57. Harco­sok. 59. A mélybe hajító. 61. Nem hagy magára. 62. Férfi becenév. 63. Befedő. 65. Fedd. 68. Egyipto­mi napisten. 70. Azonos betűk. 71. Régi római viselet. 77. Koma m. hangzói. 79. TP. Az oó, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget. Mai rejtvényünkben nyolc földrajzi fogalom nevét rejtettük el a meg nem határozott sorok­ban. Ezek kezdőbetűi helyes sor­rendbe rakva egy európai fővá­ros nevét adják. Beküldendő a főváros neve, valamint a VA­SÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: augusztus 15. Megfejtéseiket lehetőleg levelező­lapon, a szelvény mellékletével küldjék be. Több rejtvényTejtőnknek üzen­ján választjuk ki. Múlt heti fejtörőnk helyes meg­fejtése: Bányász ballada, Prága, Budapest, A Lautta-szlget, Buka­rest, Varsó. Könyvjutalmat nyertek: Gaál Ferencné Rákóczi-bányatelep, Ha- tala János Kisterenye, Kertész Géza Mátranovák. A könyveket postán küldjük el. Belgiumban gyilkolt a „Softenon” A kis belgiumi városkában, Rocourt-ban elérkezett Su­sanne Vandeput asszony éle­tének legszebb pillanata. Megszületett első gyermeke. — Kislány — mondta az orvos, de mikor az anya kér­te, hogy végre megláthassa az újszülöttet, — zavartan mosolygott. — Várnunk kelj egy kicsit. A gyermek olyan érzékeny, gyenge, hogy egy darabig még üvegburában kell ma­radnia ... Susanne Vandeput egy ide­ig nem gyanakodott. Telt-múlt az idő, s egyre idegesebben követelte gyermekét. Végül az orvosok már nem tudták megtagadni a kérést. Elvezet­ték az asszonyt egy hatalmas terembe, ahol sok-sok apró ágyacskában síró, kiabáló apróságok feküdtek. Valahol középen ott volt az övé is. Némán, csendben feküdt. Közelebb léptek és feltárult a tragikus látvány. A kis­gyermeknek hiányzott mind­két karja. Csak apró csonkok nőttek a váll környékén. Az anya elájult. Visszavitték szobájába, s ezután követke­zett a tragédia folytatása... Vandeput asszony először tanácskozott az orvosokkal. Sajnos a vélemény egyértel­mű volt: a kislány még mű­kart sem kaphat, mert a váll- csonkok túl rövidek. Az asz- szony akkor úgy tett, mintha belenyugodott volna a meg- változtathatatlanba. De titok­ban már eldöntötte: inkább megöli a gyermeket, mint­hogy nyomorékon éljen. Ha­zatért a kórházból és a terv­be beavatta háziorvosát, dr. Jaques Casterst, aki hajlan­dónak mutatkozott, hogy a megfelelő altatószert besze­rezze. Ezt mézzel keverték össze. A kislány néhány perc múlva meghalt. Hamarosan kiderült min­den. Az orvosi vizsgálat so­rán megtalálták a gyermek testében a mérget és a rend­őrség letartóztatta Susanne Vandeputot és Casters dok­tort is. Házkutatást tartottak a lakásban és a fürdőszobá­ban rábukkantak a „S*fte- non” elnevezésű „idegcsillapí­tóra”. Ez pedig csak nevében különbözik a nyugat-német­országi „Contergan”-tól, amely eddig már több mint háromezer áldozatot szedett. Néhány évvel ezelőtt jelent meg a piacon és az „élelmes” cég úgy hirdette, hogy köny- nyíti a terhességet, különö­sen azoknak ajánlják, akik első gyermeküket várják. Nyugat-Németországban ne­ves, elismert orvosok állapí­tották meg, hogy amióta ez a szer forgalomban van, ugrás­szerűen megnőtt a torzszü­löttek száma. A Contergant kivonták a forgalomból. Nyil­ván ezután döntöttek úgy a gyógyszergyár pénzügyi irányí­tói, hogy egyszerűen átteszik székhelyüket máshová és új nevet adnak a gyilkos készít­ménynek. Az első áldozat a Vandeput család volt. Egy kisgyermek meghalt, az anya ölt, börtönben ül és letartóz­tattak egy orvost is. Az iga­zi bűnösök felelősségrevoná- sáról azonban nem szól a krónika. FIGYELEM! FIGYELEM! Július 16-án Rákóczi u. 222. sz. alatt Salgótar­jánban (Üveggyárral szemben) női- és férfi rendelt szabóságot nyi­tott a Nógrádmegyei Kézműipari Vállalat. Vállalunk modem fa­zonokat, javításokat, át­alakításokat. Alkalmi órán belül. ruhát Keresse fel fiókjainkat Salgótarján Rákóczi út 17. sz. és Rákóczi út 222. sz. alatt, Nagybá- tony Bányaváros. Pontos, ízléses munká­val várjuk kedves meg­rendelőinket. 403

Next

/
Thumbnails
Contents