Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-08 / 63. szám

1962. augusztus 8. NÓGRÁDI NEtOJSAG 3 Végre egyenesben emlékezetes lesz az idei ; tésére tett vállalásuk: az ■* július itt, a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepén. Hosszú viszontagsá­gok után, termelési „cikk-cak- kok”-kal hátuk mögött, végre egyenesbe kerültek, júliusban teljesítették a tervet. S most történik először az évben, hogy a következő hónapok kilátásai is megnyugtatóak. A fennállásának lassanként második évfordulójához köze­ledő telep életében nagy je­lentőségű ez a fordulat, és minden dicséretet megérde­melnek azok a vezetők, akik a budapesti központból idehe­lyezve — családjuktól, meg­szokott környezetüktől hóna­pokra távol — megépítették, a most már szilárdnak mondha­tó alapokat, a feltételeket az üzem rendszeres termelőmun­kája és további fejlesztése számára. Ismert körülmény, hogyha egy új üzemet megindítanak, még akkor is sok gondot okoz a folyamatos termelés megszervezése, ha megfelelő tapasztalatokkal rendelkező munkásgárda áll a rendelke­zésre. Itt, Balassagyarmaton, a munkások — túlnyomó többségükben. nők — híján voltak mindenféle tapaszta­latnak. Még inkább megnehe­zítette a vezetők dolgát az idén, hogy a termelés fejlesz­tése érdekében be kellett ve­zetni a három műszakot, s ezért újabb 75 dolgozót felvet­tek. Számolni kellett azzal, hogy míg a betanulási idő tart, a selejt aránya újra emelkedik, s jó időbe telik, míg valamennyien százszáza­lékra teljesítik a tervet. februárban, a telep veze­* tésére kinevezett mű­szaki vezető, Harcos Mátyás elvtárs, Göröncséri Károlyné főművezető segítségével, min­denekelőtt hozzálátott, hogy „rendezze a sorokat”. Vilá­gossá vált ugyanis, hogy a meglevő szervezeti keretek közt a műszaki gárda nem lesz képes mindenüvé eljutni, minden feladatot megoldani. Ezért 15 munkabrigádot szer­veztek, amelyek élére már az itt kinevelt legjobb munkás­nők közül állítottak vezető­ket. Az üzem dolgozói a kong­resszus tiszteletére vállalást tettek: a legfontosabb feladat az volt, hogy mihamarabb ér­je el a százszázalékos telje­sítményt mindenki, s mivel a selejt, a korábbi 10 százalék­ról a duplájára ugrott — a selejtet a régi, 10 százalékos szintre visszaszorítani: április­ban és májusban a selejt miatt nem tudták teljesíteni a tervet. A következetes szervező munkának, a vezetők szinte határtalan türelmének köszön­hető, hogy júniusban kezdett felfelé ívelni a termelés gör­béje, a július pedig, mint már említettük, olyan jól si­került, hogy a féléves elő­irányzatot is teljesítették. A selejt aránya ma újra 10 szá­zalékra csökkent, s tekintve, hogy a vállalatnak nagy ex­port megrendelései vannak — gyártmányainak felét szállít­ják külföldre —, annak is nagy a jelentősége, hogy a MERT (az exportcikkeket átvevő vállalat) május óta már átve­szi a Balassagyarmaton készí­tett kerámikus kondenzátoro­kat is. Az önköltség csökken­anyag 5 százalékos megtaka­rítása a harmadik évnegyed­ben már szintén éreztetni fogja a hatását. Az üzem mostani vezetői­nek nagy erénye, hogy kezdet kezdetétől igyekeztek a dol­gozókkal őszinte emberi, mun­katársi, elvtársi kapcsolatot kialakítani. Jól tudják, hogy az üzem akkor erősödik meg igazán, ha műszaki gárdáját a helyi erőkből állandóan gyarapítják. Voltaképpen ez volt a cél akkor is, mikor két esztendővel ezelőtt öt érettsé­gizett leányt a kőbányai központba vittek, ismerkedni, beletanulni a munkába. Visz- szatértükkor közülük kerül­tek ki a csoportvezetők, sőt az egyiket, Szalay Zoltánnét azóta művezetővé nevezték ki. A művezetők között van még egy „saját nevelés”, sőt már egy MEÓ-s is. I assacskán tehát ková­*■ csolódik ennek az új üzemnek helyi munkás és műszaki gárdája. Nem érdek­telen ez jövője szempontjából. Egyrészt, mert hatszázezer fo­rintos beruházással egy meg­levő, épületet építenek át szer­számüzem céljaira. Itt nagy- frekvenciás alkatrészek kor­szerű gyártására alkalmas cél­gépeket, kivágó, hajlító szer­számokat fognak előállítani. Másrészt: a távlati tervekben szerepel egy korszerű, 35 mil­liós beruházással létesített kondenzátor-üzem felépítése, amelyhez a dokumentáció már készen is, van. Új függő légakna építését kezdték meg Szorospatakon A dél-nógrádi szénbányák rekonstrukciójával összefüg­gésben újabb nagyszabású munka vette kezdetét Szoros­patakon. A bányaüzem köz­pontjától távoleső számmezők művelésére kerül sor hama­rosan, ezért a bányászok jó levegővel való ellátása érde­Az aknamélyítők úgy ha­tároztak, hogy az összesen nyolc hónapra terve­zett aknamélyítéssel még az idén elkészülnek, hogy a szorospataki bányá­szok jövő évi széntermelésé­nek megalapozását segítsék ezzel. A három és félmilliós kében légaknát mélyítenek a beruházással készülő, két- feltárás alatt levő széntele- . százhúsz méter mélyre terve­pekre. A napokban kezdték meg a nagybátonyi aknamé­lyítők a mélyítéshez szüksé­ges berendezések helyszínre szállítását és építését. zett függőakna ugyanis csak­nem egymillió tonna jóminő­ségű szén kitermeléséhez biz­tosítja a bányászok friss leve­gőellátását. Az ország 400 legjobb termésű növénye Az aratást s a betakarítást is elvégzik a mezőgazdaság dolgozói, mire a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár kapui kinyílnak, s máris gyakran kérdezik fa­lusi emberek: mi mindent láthatnak, milyen tapaszta­latokkal gazdagodhatnak idén szeptemberben? Bizonyára nagyon sokan érdeklődéssel figyelik majd a nagyüzemi baromfitenyész- tési bemutatót, hiszen a ter­melőszövetkezetekben egyre népszerűbb és jövedelmezőbb a nagyüzemi gazdálkodásnak ez az új ága. A két tojóház egyikét auto­mata-etetővel, önitatóval és tojófészkekkel szerelik fel, a másik tojóház közepén etető és tojásbegyűjtő kocsik köz­lekednek. Mindkettőben ter­mészetes és mesterséges fény­forrás lesz, reggel villany­fénnyel hosszabbítják a nap­szakot Az egyik tojóházat me­leg levegő befúvásával, a másikat ezzel és parabolatük­rös megoldással kombinálva fűtik. Bemutatják, hogyan lehet egy falusi ló, illetve szarvasmarhaistállót baromfi­óllá alakítani. Megvilágított fóliák, fényképek, magyarázó szövegek és szabadtéri be­mutatók teszik teljessé a ki­állításnak e részét. A termelőszövetkezetek, ál­lami és kísérleti gazdaságok 400 növényét fogadta el bemu­tatásra az illetékes szakbi­zottság. A kiállítás vendégei láthatják majd például a pankotai állami gazdaság őszi búzáját, amely 920 holdon átlag 26,90 mázsát termett, a székesfehérvári Szabad Életét, amely 535 holdon 24,05 mázsa termést adott. De láthatnak majd egy tételt 23,67 mázsás őszi árpából, 35,90 mázsát ter­mett kukoricából is, amely­nek termesztési eljárását sok­féle eszköz segítségével is­merhetik majd meg. Közelebb a bányászhoz ... A bányaüzemekben folyó szocialista munkaversemy- mozgalomról szóló feljegyzés­ben olvastam: a VIII: párt- kongresszus tiszteletére a szénmedencében 4450 dolgozó tett konkrét vállalást. A bri­gádok közül 167, közel 2 ezer taggal lépett egymással pá­rosversenyre, míg 163 brigád 1984 fővel tűzte maga elé a szocialista brigád cím meg­szerzését. Eddig 47 brigád 768 taggal a szocialista címet, míg 35, több mint 600 taggal, a szocialista brigád oklevelet nyerte el. E mozgalomba 170 műszaki kapcsolódott be, akik segítik a brigádokat vállalásaik teljesítésében. A dolgozók öntudatában végbe­menő változást tükrözik, hogy a pártkongresszus tisz­teletére folytatott munkaver­senyben — Kossuth-lejtősak- na, Pócsháza, Pálhegy III, Csipkés-üzem és a ménkesi bányaüzem XIV-es ereszké­jének dolgozói elhatározták, hogy versenyt indítanak a szocialista üzem cím elnye­réséért is. Ha a szénmedencénk dol­gozóinak összességét nézzük, nem nagy ez a százalék. Mé­gis elegendő ahhoz, hogy példamutatásával a szoci­alista brigádmozgalomban, a szocialista cím elnyeréséért folytatott küzdelemben elért eredményeivel, ez a kollektí­va szénmedencénk régi hír­nevét tovább erősítse. Nem mondható, hogy szén­medencénk bányászai a kongresszusi munkaverseny időszakában az első fél évet rosszul zárták volna. A mély- művelésű bányák az összüze- mi teljesítményt 12 kilo­grammal, a fűtőértéktervet 5 kalóriával, az egy tonna szén termelésére eső költséget 27 fillérrel csökkentették, — a tervezetthez viszonyítva. Túl­teljesítés jelentkezik a kor­szerű vágatbiztosításnál, csaknem ezer méter. A gépi felrakási tervet közel 20 ezer tonnával teljesítették túl, míg nem is egy helyen a kérdé­seket. A válasz egyöntetűen az, hogy a mukaverseny ad­ta lehetőségek jobb kihaszná­lásával, a dolgozókra való szorospataki bányaüzem szo­cialista brigádjainak a hely­zete. Ennél az üzemnél a 16 szocialista brigád közül csak négy olyan akad, amelynek támaszkodással a Nógrádi tagjai a termelésben, a ter­Szénbányászati Tröszt egész kollektívája ma sokkal ma­gabiztosabb utakon járhatna. Miért mondják ezt? Azért, mert ha a számokat tekint­jük is, nem mondható kielé­gítőnek sem a munkaverseny szervezése, sem a munkaver­senyben elért eredmények népszerűsítése, propagálása, nem utolsó sorban a műszaki patronálásiban rejlő lehetősé­gek kiaknázása. És ezt érde­mes mind sorjában is bonc­kés alá venni. Talán kezdjük a munkaverseny szervezésé­vel. Az igaz, hogy a Miniszter- tanács 1022-es számú rende­leté és a SZOT határozata értelmében kezdtek szénme­dencénkben is a munkaver­seny szervezéséhez. Az is igaz, hogy a párt VIII. kong­resszusára kezdeményezett versenyben nem „előregyár­tott” papírokon tetették meg bányászainkkal éves vállalá­saikat. Annál nagyobb hiba, hogy az üzemek, a tröszt versenyvállalásának összesí­tésénél teljesen figyelmen kívül hagyták az egyének, a csapatok, a brigádok felaján­lását. Ebből következett, hogy o bányaüzemek, a tröszt vezetői kishitűek ma­radtak a bányászokban rejlő akaraterővel szemben, nem bíztak az egyének, a csapa­tok, a brigádok erejében, vállalásaik teljesítésében. Ezekből fakadt, hogy a tröszt egész évre tett versenyválla­lásában olyan „célok” eléré­sét tűzte maga elé, amelyek­ben nem volt húzóerő, ami­nek eléréséért úgymond, nem is kellett küzdeni. Ennek nyomán a kezdeti fellendülés után a verseny inkább ella­posodott, lendületében csök­kent. A bányászok, a brigá­dok nem is érezhették át vá.1­lényeges megtakarítás jelent- j lalásuk teljesítésének fontos- kezifc a bányafa felhasználó- j ságát, a feladatok nagyságát, sánál is. I hanem csak mindennani tér­De elegendők-e ezek az vük teljesítését tekintették eredmények? — Teszik fel feladatuknak. Ilyen példa a Ifjúsági üzemmé alakult az acélárugyári óra- és játékrugó gyártó üzemrész Másfél éve a Salgótarjáni Acélárugyár régi hideghen- gerművéaiek egyik félreeső sarkában kezdték meg az óra- és játékrugók hazai gyártá­sát. Az idén már egymillió darab óra- és játékrugó ké­szül Salgótarjánban, s az új üzemrészben főleg fiatal lá­nyok dolgoznak A fiatalok nagyszerű helytállására, mun­kasikereire alapozva a gyár párt- és KISZ bizottsága együttesen támogatta az if­júsági üzemmé alakításra tett kezdeményezést. Ennek nyomán szocialista szerződést kötött a gyár vezetősége az órarugógyártó üzem fiataljai­val és vezetőivel, és a napok­ban műszakkezdés előtti röp- gyűlésen a fiatalok lelkes ün­neplése közben jelentették be, hogy az alig másfél éves üzem augusztus elsejétől az ifjúsági üzem címet viseli. Az órarugógyártó üzem fia­taljai ebből az alkalomból át­Kő- és bronzkorszakbeli település nyomaira találtak Szirákon A Sziráki Állami Gazdaság gabonatermesztésre alkalmat­lan egyik ötvenholdas táblá­ján komlótelep kialakítását kezdték mej ez év tavaszán. A telep első munkáiként több mint hétszáz darab nyolc mé­ter magas vasbetonoszlopot ál­lítottak föl. Már az első osz­lopok gödrének ásásakor fel­tűnt, hogy egy, másfél méter mélyen edénytöremlékek hal­maza került ki a földből. Később az állami gazdaság | igazgatója, Cs. Nagy László, I személyesen is _ figyelemmel I kísérte a vasbetonoszlopok gödreinek ásását, majd mú- zeológusokat is meghívott a nagy tömegben talált íeíeletek felülvizsgálására. Kiderült, hogy az ötvenholdas leendő komlótelep kő- és bronzkor­szakbeli gazdag településre épül. A komlótelepítés munkái során sok használati eszközt: kőbaltát, kővágószerszámokat, edényeket találtak, s több dí­szes faragású kőedény is fel­színre került, amelyekben halottaik hamvait temették el a több ezer éves település lakói. Az emberi hamvakat tartal­mazó kőurnák körül kisebb agyagedényekben élelmiszer­maradékokat, megkövesedett, megszenesedett gabonaféléket találtak. Az állami gazdaság igazgatója rátalált egy kőből épített boltíves égetőkemen­cére is, amelyet a több ezer éves település krematóriumá­nak tartanak a szakemberek. alakították eddigi munkaszer­vezetüket. Két új brigádot szerveztek, amelyek élére az eddig legjobban kitűnt tizen­nyolc éves fiatalokat: Maksi Zsuzsannát és János Mártát választották meg. A két bri­gád fiataljai szerződésben vál­lalták, hogy az idén a tervek­nek megfelelően, de egyre jobb minőségű nyolcszázezer ébresztő órarugót készítenek, s ezzel csaknem kétmillió fo­rint import megtakarítását te­szik lehetővé külkereskedel­münk számára. Bejelentették a fiatalok, hogy a játékgyá­raink új rugós-játékainak prototípusához minden alka­lommal és soron kívül készítik el a szükséges méretű és mi­nőségű rugók mintapéldá­nyait. Mindezeken felül mint­egy százötvenzezer játékrugóí készítenek év végéig a gyer­mekjátékgyárak részére. 286 fajta áru, több millió értékű árukészlet a szezonvégi kiárúsíteson Mint szerte az országban, megyénk iparcikk és ruháza­ti boltjaiban, áruházaiban is szezonvégi kiárusítás kezdő­dött hétfőn. A szezonvégi kiárusítás méreteire és jelentőségére mi sem jellemzőbb, hogy a töb­bi között 28 féle méteráru. 55 féle kötött alsó és felső ru­házati cikk-fajta, 14 féle fér­fi, ugyanannyi női fehérne­mű fajta, 32 féle férfi felső- ruházati, 43 féle divatárucikk és 55 féle lábbeli árát szállí­tották le két hét tartamára 20—30—40 százalékkal. Mint arról a sajtó képvi­selőjét tájékoztatta a salgó­tarjáni Állami Áruház veze­tősége, jelentős árukészletek állnak á vásárlók rendelkezé­sére: csak az Állami Áru­házban mintegy 4 millió fo­rint értékben. Tekintettel arra, hogy az időjárás igen kedvező nyári holmik vásárlására, továbbá, hogv a kiárusításra kerülő cikkek között több olyan sze­repel, amely voltaképpen nem szezonjellegű, nagy for­galomra számítanak. Két­millió forint értékű eladás esetén hozzávetőleges számí­tás szerint a vásárlók mint­egy 5-600 ezer forintot taka­ríthatnak meg. melékenységben, minőségben, önköltségben megállták a helyüket. Elegendő bizonyí­ték ahhoz, hogy állításunkat továbbra is fenntartsuk. Hi­szen, ha a szervező, a felvilá­gosító munka megalapozot­tabb, körültekintőbb lett vol- na, nemcsak Szorospatakon, hanem másutt is jobb lenne a szocialista munkaverseny­ben részt vevő brigádok telje­sítménye. A munkaversenyben elért eredmények népszerűsítése sem kielégítő. A legtöbb bá­nyaüzemben a megbízott, ar­ra alkalmasnak tartott fele­lős ember megelégszik a bri­gádok havi értékelésével s azzal, hogy egy-egy brigád eredményét — elsősorban az élenjárókét — a faliújságra ki­írják. Tapasztalható ez Mi- zserfán, Saigon, Szoros pata­kon, Kazáron. Nagyon kevés az olyan példa, mint a ká- nyási, vagy a mátranováki, ahol a szocialista munkaver­senyben kitűnt dolgozók fényképeit — elért eredmé­nyeikkel — a versenytáblá­kon, vagy a már közkedvelt faliújságokon is közzéteszik Pedig a verseny nyilvánossá­ga. az elért eredmények nép­szerűsítése feltétlen fokozná a bányászok munkakedvét, amely gyümölcsözően hatna a tervek teljesítésére, illetve túlteljesítésére. Néhány szót a műszakiak patronáló munkájáról. Nem egyedül álló eset a ménkesi, ahol Mihalik István főaknász teljesen elhanyagolja a rá­bízott fiatalok, a KlSZ-bri- gád tagjainak patronálását. A tröszt felelős vezetői is úgy nyilatkoznak, hogy a munkaversenyben részt vevő fizikai dolgozók pätrohäläsa egyenlő a nullával. Számta­lan műszaki dolgozó , 'akad, akik azt sem tudják, hogy mely brigád teljesítményéért, munkájáért felelősek, — bár korábban e brigádok patro­nálását magukra vállalták. S még egyet a kongresz- szusi munkaverseny tapasz­talatairól. Nem vitatható, hogy a munkaverseny gaz­dája a szakszervezet. De ma­ga a trösztbizottság, sőt a tröszt termelési osztálya is sokszor csak a jelentések „bevételére” szorítkozik, a számok alapján próbálja mérlegelni a szénmedencé­ben folyó munkaverseny eredményeit, illetve jelenlegi helyzetét. Hiányzik az aktív, eleven és helyszíni segítség- nyújtás, hiányzik a fizikai és műszaki dolgozókkal folyta­tott beszélgetés, hogy meg­tudják, „hol szorít a cipő”, hol kellene tenni valamit ép­pen bányászaink, a tröszt, végső soron népgazdaságunk érdekében. Több mit egy fél év zárult le az évi munkaversenyben. Gazdag tapasztalatokkal ren­delkezünk. Ideje. hogy — eredményeink mellett is — levonjuk a tanulságokat. A még hátralévő időben mind nagyobb eredmények elérésé­vel, a nógrádi bányászokhoz méltóképpen köszöntsük a párt VIII. kongresszusát. SOMOGYVÁRI LÁSZLÓ Megkezdték a tízmilliós költséggel épülő Salgótarjáni Kenyérgyár alapozását A nógrádi iparmedence és a termelőszövetkezeti tájegy­ségek lakossága kenyérellátá­sának további javításáért az idén újabb kenyérgyárak épí­tését kezdik meg a megyé­ben. Nemrég készült el a lit­te ei, épül a káliói sütőüzem is. Üj kenyérgyár építését kezdik meg hamarosan Pász- tón. A három és félmillió forintos beruházással épülő pásztói kenyérgyár több mint ötezer kiló kenyeret ad majd naponta. Megkezdték az ipar­medence legnagyobb kenyér­gyárának alapozását Salgó­tarjánban. A város déli pere­mén épülő kenyérgyárban több mint száz mázsa kenye­ret sütnek majd naponta. Építésére és berendezéseire csaknem tízmillió forintot költenek. Az új salgótarjáni kenyérgyár másfél év múlva készül el, s 1963 utolsó nap­jaiban helyezik üzembe.

Next

/
Thumbnails
Contents