Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)
1962-08-08 / 63. szám
1962. augusztus 8. NÓGRÁDI NEtOJSAG 3 Végre egyenesben emlékezetes lesz az idei ; tésére tett vállalásuk: az ■* július itt, a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepén. Hosszú viszontagságok után, termelési „cikk-cak- kok”-kal hátuk mögött, végre egyenesbe kerültek, júliusban teljesítették a tervet. S most történik először az évben, hogy a következő hónapok kilátásai is megnyugtatóak. A fennállásának lassanként második évfordulójához közeledő telep életében nagy jelentőségű ez a fordulat, és minden dicséretet megérdemelnek azok a vezetők, akik a budapesti központból idehelyezve — családjuktól, megszokott környezetüktől hónapokra távol — megépítették, a most már szilárdnak mondható alapokat, a feltételeket az üzem rendszeres termelőmunkája és további fejlesztése számára. Ismert körülmény, hogyha egy új üzemet megindítanak, még akkor is sok gondot okoz a folyamatos termelés megszervezése, ha megfelelő tapasztalatokkal rendelkező munkásgárda áll a rendelkezésre. Itt, Balassagyarmaton, a munkások — túlnyomó többségükben. nők — híján voltak mindenféle tapasztalatnak. Még inkább megnehezítette a vezetők dolgát az idén, hogy a termelés fejlesztése érdekében be kellett vezetni a három műszakot, s ezért újabb 75 dolgozót felvettek. Számolni kellett azzal, hogy míg a betanulási idő tart, a selejt aránya újra emelkedik, s jó időbe telik, míg valamennyien százszázalékra teljesítik a tervet. februárban, a telep veze* tésére kinevezett műszaki vezető, Harcos Mátyás elvtárs, Göröncséri Károlyné főművezető segítségével, mindenekelőtt hozzálátott, hogy „rendezze a sorokat”. Világossá vált ugyanis, hogy a meglevő szervezeti keretek közt a műszaki gárda nem lesz képes mindenüvé eljutni, minden feladatot megoldani. Ezért 15 munkabrigádot szerveztek, amelyek élére már az itt kinevelt legjobb munkásnők közül állítottak vezetőket. Az üzem dolgozói a kongresszus tiszteletére vállalást tettek: a legfontosabb feladat az volt, hogy mihamarabb érje el a százszázalékos teljesítményt mindenki, s mivel a selejt, a korábbi 10 százalékról a duplájára ugrott — a selejtet a régi, 10 százalékos szintre visszaszorítani: áprilisban és májusban a selejt miatt nem tudták teljesíteni a tervet. A következetes szervező munkának, a vezetők szinte határtalan türelmének köszönhető, hogy júniusban kezdett felfelé ívelni a termelés görbéje, a július pedig, mint már említettük, olyan jól sikerült, hogy a féléves előirányzatot is teljesítették. A selejt aránya ma újra 10 százalékra csökkent, s tekintve, hogy a vállalatnak nagy export megrendelései vannak — gyártmányainak felét szállítják külföldre —, annak is nagy a jelentősége, hogy a MERT (az exportcikkeket átvevő vállalat) május óta már átveszi a Balassagyarmaton készített kerámikus kondenzátorokat is. Az önköltség csökkenanyag 5 százalékos megtakarítása a harmadik évnegyedben már szintén éreztetni fogja a hatását. Az üzem mostani vezetőinek nagy erénye, hogy kezdet kezdetétől igyekeztek a dolgozókkal őszinte emberi, munkatársi, elvtársi kapcsolatot kialakítani. Jól tudják, hogy az üzem akkor erősödik meg igazán, ha műszaki gárdáját a helyi erőkből állandóan gyarapítják. Voltaképpen ez volt a cél akkor is, mikor két esztendővel ezelőtt öt érettségizett leányt a kőbányai központba vittek, ismerkedni, beletanulni a munkába. Visz- szatértükkor közülük kerültek ki a csoportvezetők, sőt az egyiket, Szalay Zoltánnét azóta művezetővé nevezték ki. A művezetők között van még egy „saját nevelés”, sőt már egy MEÓ-s is. I assacskán tehát ková*■ csolódik ennek az új üzemnek helyi munkás és műszaki gárdája. Nem érdektelen ez jövője szempontjából. Egyrészt, mert hatszázezer forintos beruházással egy meglevő, épületet építenek át szerszámüzem céljaira. Itt nagy- frekvenciás alkatrészek korszerű gyártására alkalmas célgépeket, kivágó, hajlító szerszámokat fognak előállítani. Másrészt: a távlati tervekben szerepel egy korszerű, 35 milliós beruházással létesített kondenzátor-üzem felépítése, amelyhez a dokumentáció már készen is, van. Új függő légakna építését kezdték meg Szorospatakon A dél-nógrádi szénbányák rekonstrukciójával összefüggésben újabb nagyszabású munka vette kezdetét Szorospatakon. A bányaüzem központjától távoleső számmezők művelésére kerül sor hamarosan, ezért a bányászok jó levegővel való ellátása érdeAz aknamélyítők úgy határoztak, hogy az összesen nyolc hónapra tervezett aknamélyítéssel még az idén elkészülnek, hogy a szorospataki bányászok jövő évi széntermelésének megalapozását segítsék ezzel. A három és félmilliós kében légaknát mélyítenek a beruházással készülő, két- feltárás alatt levő széntele- . százhúsz méter mélyre tervepekre. A napokban kezdték meg a nagybátonyi aknamélyítők a mélyítéshez szükséges berendezések helyszínre szállítását és építését. zett függőakna ugyanis csaknem egymillió tonna jóminőségű szén kitermeléséhez biztosítja a bányászok friss levegőellátását. Az ország 400 legjobb termésű növénye Az aratást s a betakarítást is elvégzik a mezőgazdaság dolgozói, mire a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár kapui kinyílnak, s máris gyakran kérdezik falusi emberek: mi mindent láthatnak, milyen tapasztalatokkal gazdagodhatnak idén szeptemberben? Bizonyára nagyon sokan érdeklődéssel figyelik majd a nagyüzemi baromfitenyész- tési bemutatót, hiszen a termelőszövetkezetekben egyre népszerűbb és jövedelmezőbb a nagyüzemi gazdálkodásnak ez az új ága. A két tojóház egyikét automata-etetővel, önitatóval és tojófészkekkel szerelik fel, a másik tojóház közepén etető és tojásbegyűjtő kocsik közlekednek. Mindkettőben természetes és mesterséges fényforrás lesz, reggel villanyfénnyel hosszabbítják a napszakot Az egyik tojóházat meleg levegő befúvásával, a másikat ezzel és parabolatükrös megoldással kombinálva fűtik. Bemutatják, hogyan lehet egy falusi ló, illetve szarvasmarhaistállót baromfióllá alakítani. Megvilágított fóliák, fényképek, magyarázó szövegek és szabadtéri bemutatók teszik teljessé a kiállításnak e részét. A termelőszövetkezetek, állami és kísérleti gazdaságok 400 növényét fogadta el bemutatásra az illetékes szakbizottság. A kiállítás vendégei láthatják majd például a pankotai állami gazdaság őszi búzáját, amely 920 holdon átlag 26,90 mázsát termett, a székesfehérvári Szabad Életét, amely 535 holdon 24,05 mázsa termést adott. De láthatnak majd egy tételt 23,67 mázsás őszi árpából, 35,90 mázsát termett kukoricából is, amelynek termesztési eljárását sokféle eszköz segítségével ismerhetik majd meg. Közelebb a bányászhoz ... A bányaüzemekben folyó szocialista munkaversemy- mozgalomról szóló feljegyzésben olvastam: a VIII: párt- kongresszus tiszteletére a szénmedencében 4450 dolgozó tett konkrét vállalást. A brigádok közül 167, közel 2 ezer taggal lépett egymással párosversenyre, míg 163 brigád 1984 fővel tűzte maga elé a szocialista brigád cím megszerzését. Eddig 47 brigád 768 taggal a szocialista címet, míg 35, több mint 600 taggal, a szocialista brigád oklevelet nyerte el. E mozgalomba 170 műszaki kapcsolódott be, akik segítik a brigádokat vállalásaik teljesítésében. A dolgozók öntudatában végbemenő változást tükrözik, hogy a pártkongresszus tiszteletére folytatott munkaversenyben — Kossuth-lejtősak- na, Pócsháza, Pálhegy III, Csipkés-üzem és a ménkesi bányaüzem XIV-es ereszkéjének dolgozói elhatározták, hogy versenyt indítanak a szocialista üzem cím elnyeréséért is. Ha a szénmedencénk dolgozóinak összességét nézzük, nem nagy ez a százalék. Mégis elegendő ahhoz, hogy példamutatásával a szocialista brigádmozgalomban, a szocialista cím elnyeréséért folytatott küzdelemben elért eredményeivel, ez a kollektíva szénmedencénk régi hírnevét tovább erősítse. Nem mondható, hogy szénmedencénk bányászai a kongresszusi munkaverseny időszakában az első fél évet rosszul zárták volna. A mély- művelésű bányák az összüze- mi teljesítményt 12 kilogrammal, a fűtőértéktervet 5 kalóriával, az egy tonna szén termelésére eső költséget 27 fillérrel csökkentették, — a tervezetthez viszonyítva. Túlteljesítés jelentkezik a korszerű vágatbiztosításnál, csaknem ezer méter. A gépi felrakási tervet közel 20 ezer tonnával teljesítették túl, míg nem is egy helyen a kérdéseket. A válasz egyöntetűen az, hogy a mukaverseny adta lehetőségek jobb kihasználásával, a dolgozókra való szorospataki bányaüzem szocialista brigádjainak a helyzete. Ennél az üzemnél a 16 szocialista brigád közül csak négy olyan akad, amelynek támaszkodással a Nógrádi tagjai a termelésben, a terSzénbányászati Tröszt egész kollektívája ma sokkal magabiztosabb utakon járhatna. Miért mondják ezt? Azért, mert ha a számokat tekintjük is, nem mondható kielégítőnek sem a munkaverseny szervezése, sem a munkaversenyben elért eredmények népszerűsítése, propagálása, nem utolsó sorban a műszaki patronálásiban rejlő lehetőségek kiaknázása. És ezt érdemes mind sorjában is bonckés alá venni. Talán kezdjük a munkaverseny szervezésével. Az igaz, hogy a Miniszter- tanács 1022-es számú rendeleté és a SZOT határozata értelmében kezdtek szénmedencénkben is a munkaverseny szervezéséhez. Az is igaz, hogy a párt VIII. kongresszusára kezdeményezett versenyben nem „előregyártott” papírokon tetették meg bányászainkkal éves vállalásaikat. Annál nagyobb hiba, hogy az üzemek, a tröszt versenyvállalásának összesítésénél teljesen figyelmen kívül hagyták az egyének, a csapatok, a brigádok felajánlását. Ebből következett, hogy o bányaüzemek, a tröszt vezetői kishitűek maradtak a bányászokban rejlő akaraterővel szemben, nem bíztak az egyének, a csapatok, a brigádok erejében, vállalásaik teljesítésében. Ezekből fakadt, hogy a tröszt egész évre tett versenyvállalásában olyan „célok” elérését tűzte maga elé, amelyekben nem volt húzóerő, aminek eléréséért úgymond, nem is kellett küzdeni. Ennek nyomán a kezdeti fellendülés után a verseny inkább ellaposodott, lendületében csökkent. A bányászok, a brigádok nem is érezhették át vá.1lényeges megtakarítás jelent- j lalásuk teljesítésének fontos- kezifc a bányafa felhasználó- j ságát, a feladatok nagyságát, sánál is. I hanem csak mindennani térDe elegendők-e ezek az vük teljesítését tekintették eredmények? — Teszik fel feladatuknak. Ilyen példa a Ifjúsági üzemmé alakult az acélárugyári óra- és játékrugó gyártó üzemrész Másfél éve a Salgótarjáni Acélárugyár régi hideghen- gerművéaiek egyik félreeső sarkában kezdték meg az óra- és játékrugók hazai gyártását. Az idén már egymillió darab óra- és játékrugó készül Salgótarjánban, s az új üzemrészben főleg fiatal lányok dolgoznak A fiatalok nagyszerű helytállására, munkasikereire alapozva a gyár párt- és KISZ bizottsága együttesen támogatta az ifjúsági üzemmé alakításra tett kezdeményezést. Ennek nyomán szocialista szerződést kötött a gyár vezetősége az órarugógyártó üzem fiataljaival és vezetőivel, és a napokban műszakkezdés előtti röp- gyűlésen a fiatalok lelkes ünneplése közben jelentették be, hogy az alig másfél éves üzem augusztus elsejétől az ifjúsági üzem címet viseli. Az órarugógyártó üzem fiataljai ebből az alkalomból átKő- és bronzkorszakbeli település nyomaira találtak Szirákon A Sziráki Állami Gazdaság gabonatermesztésre alkalmatlan egyik ötvenholdas tábláján komlótelep kialakítását kezdték mej ez év tavaszán. A telep első munkáiként több mint hétszáz darab nyolc méter magas vasbetonoszlopot állítottak föl. Már az első oszlopok gödrének ásásakor feltűnt, hogy egy, másfél méter mélyen edénytöremlékek halmaza került ki a földből. Később az állami gazdaság | igazgatója, Cs. Nagy László, I személyesen is _ figyelemmel I kísérte a vasbetonoszlopok gödreinek ásását, majd mú- zeológusokat is meghívott a nagy tömegben talált íeíeletek felülvizsgálására. Kiderült, hogy az ötvenholdas leendő komlótelep kő- és bronzkorszakbeli gazdag településre épül. A komlótelepítés munkái során sok használati eszközt: kőbaltát, kővágószerszámokat, edényeket találtak, s több díszes faragású kőedény is felszínre került, amelyekben halottaik hamvait temették el a több ezer éves település lakói. Az emberi hamvakat tartalmazó kőurnák körül kisebb agyagedényekben élelmiszermaradékokat, megkövesedett, megszenesedett gabonaféléket találtak. Az állami gazdaság igazgatója rátalált egy kőből épített boltíves égetőkemencére is, amelyet a több ezer éves település krematóriumának tartanak a szakemberek. alakították eddigi munkaszervezetüket. Két új brigádot szerveztek, amelyek élére az eddig legjobban kitűnt tizennyolc éves fiatalokat: Maksi Zsuzsannát és János Mártát választották meg. A két brigád fiataljai szerződésben vállalták, hogy az idén a terveknek megfelelően, de egyre jobb minőségű nyolcszázezer ébresztő órarugót készítenek, s ezzel csaknem kétmillió forint import megtakarítását teszik lehetővé külkereskedelmünk számára. Bejelentették a fiatalok, hogy a játékgyáraink új rugós-játékainak prototípusához minden alkalommal és soron kívül készítik el a szükséges méretű és minőségű rugók mintapéldányait. Mindezeken felül mintegy százötvenzezer játékrugóí készítenek év végéig a gyermekjátékgyárak részére. 286 fajta áru, több millió értékű árukészlet a szezonvégi kiárúsíteson Mint szerte az országban, megyénk iparcikk és ruházati boltjaiban, áruházaiban is szezonvégi kiárusítás kezdődött hétfőn. A szezonvégi kiárusítás méreteire és jelentőségére mi sem jellemzőbb, hogy a többi között 28 féle méteráru. 55 féle kötött alsó és felső ruházati cikk-fajta, 14 féle férfi, ugyanannyi női fehérnemű fajta, 32 féle férfi felső- ruházati, 43 féle divatárucikk és 55 féle lábbeli árát szállították le két hét tartamára 20—30—40 százalékkal. Mint arról a sajtó képviselőjét tájékoztatta a salgótarjáni Állami Áruház vezetősége, jelentős árukészletek állnak á vásárlók rendelkezésére: csak az Állami Áruházban mintegy 4 millió forint értékben. Tekintettel arra, hogy az időjárás igen kedvező nyári holmik vásárlására, továbbá, hogv a kiárusításra kerülő cikkek között több olyan szerepel, amely voltaképpen nem szezonjellegű, nagy forgalomra számítanak. Kétmillió forint értékű eladás esetén hozzávetőleges számítás szerint a vásárlók mintegy 5-600 ezer forintot takaríthatnak meg. melékenységben, minőségben, önköltségben megállták a helyüket. Elegendő bizonyíték ahhoz, hogy állításunkat továbbra is fenntartsuk. Hiszen, ha a szervező, a felvilágosító munka megalapozottabb, körültekintőbb lett vol- na, nemcsak Szorospatakon, hanem másutt is jobb lenne a szocialista munkaversenyben részt vevő brigádok teljesítménye. A munkaversenyben elért eredmények népszerűsítése sem kielégítő. A legtöbb bányaüzemben a megbízott, arra alkalmasnak tartott felelős ember megelégszik a brigádok havi értékelésével s azzal, hogy egy-egy brigád eredményét — elsősorban az élenjárókét — a faliújságra kiírják. Tapasztalható ez Mi- zserfán, Saigon, Szoros patakon, Kazáron. Nagyon kevés az olyan példa, mint a ká- nyási, vagy a mátranováki, ahol a szocialista munkaversenyben kitűnt dolgozók fényképeit — elért eredményeikkel — a versenytáblákon, vagy a már közkedvelt faliújságokon is közzéteszik Pedig a verseny nyilvánossága. az elért eredmények népszerűsítése feltétlen fokozná a bányászok munkakedvét, amely gyümölcsözően hatna a tervek teljesítésére, illetve túlteljesítésére. Néhány szót a műszakiak patronáló munkájáról. Nem egyedül álló eset a ménkesi, ahol Mihalik István főaknász teljesen elhanyagolja a rábízott fiatalok, a KlSZ-bri- gád tagjainak patronálását. A tröszt felelős vezetői is úgy nyilatkoznak, hogy a munkaversenyben részt vevő fizikai dolgozók pätrohäläsa egyenlő a nullával. Számtalan műszaki dolgozó , 'akad, akik azt sem tudják, hogy mely brigád teljesítményéért, munkájáért felelősek, — bár korábban e brigádok patronálását magukra vállalták. S még egyet a kongresz- szusi munkaverseny tapasztalatairól. Nem vitatható, hogy a munkaverseny gazdája a szakszervezet. De maga a trösztbizottság, sőt a tröszt termelési osztálya is sokszor csak a jelentések „bevételére” szorítkozik, a számok alapján próbálja mérlegelni a szénmedencében folyó munkaverseny eredményeit, illetve jelenlegi helyzetét. Hiányzik az aktív, eleven és helyszíni segítség- nyújtás, hiányzik a fizikai és műszaki dolgozókkal folytatott beszélgetés, hogy megtudják, „hol szorít a cipő”, hol kellene tenni valamit éppen bányászaink, a tröszt, végső soron népgazdaságunk érdekében. Több mit egy fél év zárult le az évi munkaversenyben. Gazdag tapasztalatokkal rendelkezünk. Ideje. hogy — eredményeink mellett is — levonjuk a tanulságokat. A még hátralévő időben mind nagyobb eredmények elérésével, a nógrádi bányászokhoz méltóképpen köszöntsük a párt VIII. kongresszusát. SOMOGYVÁRI LÁSZLÓ Megkezdték a tízmilliós költséggel épülő Salgótarjáni Kenyérgyár alapozását A nógrádi iparmedence és a termelőszövetkezeti tájegységek lakossága kenyérellátásának további javításáért az idén újabb kenyérgyárak építését kezdik meg a megyében. Nemrég készült el a litte ei, épül a káliói sütőüzem is. Üj kenyérgyár építését kezdik meg hamarosan Pász- tón. A három és félmillió forintos beruházással épülő pásztói kenyérgyár több mint ötezer kiló kenyeret ad majd naponta. Megkezdték az iparmedence legnagyobb kenyérgyárának alapozását Salgótarjánban. A város déli peremén épülő kenyérgyárban több mint száz mázsa kenyeret sütnek majd naponta. Építésére és berendezéseire csaknem tízmillió forintot költenek. Az új salgótarjáni kenyérgyár másfél év múlva készül el, s 1963 utolsó napjaiban helyezik üzembe.
