Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-01 / 61. szám

I NÓGRÁDI NEPOj’sAO 1962. augusztus k Elindultak a» eredményes úton A Pócshása, Teke-lejtősi körlet párttaggyűlésén A f®hér hajú titkár a be­számolót olvassa. A pirossal terített asztalok mellett bo­rostás, itt-ott fáradt arcú bányászok cigarettát szívnak. Van vagy harminc fok a helyi­ségben és a tikkasztó, meleg verítéket csal a kora reggel éta föld alatt dolgozó férfiak arcára. Mégis élénken figyel­nek, többük előtt gyűrött pa- pírlapt amire egy-egy monda­tot feljegyeznek. — Nyolc hónapja elhatároz­tuk hogy a pártmunka meg­javítására minden kommunis­tának konkrét feladatot sza­bunk meg, folyamatosan ellen­őrizzük annak végrehajtását — hangzik a beszámolóból. Nem volt könnyű ezt az elha­tározást megvalósítani, nem is sikerült máról holnapra. De most már látjuk, hogy ér­demes volt. Sokat javult az alapszervezet munkája, élén- kebb és hatásosabb a párt­élet. Az egyénenkénti meg­bízatások eredménye az, hogy termelési és politikai kérdé­sekben mind egységesebb vé­leményt tudunk kialakítani. Sok bomlasztó intrikát, sze­mélyeskedést, értetlenséget megszüntettünk, s ezért a termelési tervek teljesítése is simábban megy azóta. Töb­ben jelentkeztek a pártba is, mert látják, hogy itt harcos, erős kollektíva él és tevé­kenykedik az összes dolgozók érdekében. Megnőtt azoknak a száma, akik SAJÁT ELHATÁROZÁSUKBÓL részt akarnak venni a poli­tikai képzésben. A következő oktatási évre már eddig száz- hatan jelentkeztek, mert dol­gozótársaink látják, hogy az állandóan, növekvő gazdasági és politikai feladatok végzésé­hez új ismeretek megszerzése szükséges. A jelentkezőknek majdnem fele pártonkívüli s ez a helyzet az egyre alakuló szocialista brigádoknál is. Ezekben is egyik legfontosabb követelménynek tekintik a politikai tudás fejlesztését. Nincs rendben még minden, de nyugodtan elmondhatjuk, hogy az út, amelyen ebben az esztendőben elindultunk, járható, jó irányba visz és fejlődésünket jelenti. A vál­lalat első féléves sikeres terv­teljesítésében a mi körletünk eredményei is benne vannak. Pócsháza 100, Teke-lejtős pe­dig 103,5 százalékra teljesí­tette a termelési tervet, ön­költségünk is alatta van a tervezetnek, s ez elsősorban a bányafa éssszerű, takarékos felhasználásának köszönhető. További feladatunk, hogy a robbanóanyag felhasználá­sénál még mindig jellemző túllépéseket megszüntessük, a jobb minőségű széntermelés érdekében még nagyobb fi­gyelmet fordítsunk a pala csökkentésére. E havi tervünk teljesítésé­ben mór nagy szerepe van a kon&reK,szusí vállalásoknak. .eocMiazai es Teae-iej iosi csa- pa„cuiiK. vauaitats. a zúou esnie s-en Kifejlesel. Ezt a válla­lást három elmaradó csapat eneneie a töobiek túlteljesí­tése revén 3020 csiliére telje­sítettek, ami igen elismerésre méltó eredmény. Meg kell vizsgálnunk azoknak a körül­ményéit, ahol lemaradás van, hogy segítségünkkel minden csapat eleget tehessen válla­lásának. ... Szó esett a hanyagságból eredő, még mindig elég nagy számú balesetekről, A MUNKAFEGYELEMBŐL, s arról, hogy a bányászmun­ka mellett most döntő jelen­tősége van a mezőgazdasági munkák gyors végzésének A vitában is többen szóltak er­ről. — Termelési eredményeink is lehetővé teszik, de köteles­ségünk is, hogy a hátralevő napokban községeinkben se­gítsük az aratás befejezését — mondották. Minél kevesebb kenyémekvaló peregjen ki a szárazság miatt, hiszen már ebben az évben saját termés­ből akarjuk ellátni az ország lakosságát. Míg a tsz-ekben nem tudják a gépesítést és a jó munkaszervezést hatá­sosabban megoldani, nekünk kötelességünk a gyermekcipő­ben járó nagyüzemek min­den oldalú támogatása. ... Saját dolgaikról is ala­posan, részletesen, hozzáértés­sel vitáztak. Az egyik szo­cialista brigád tagjának tag- jelölti felvétele kapcsán el­hangzott, hogy ez a »fiatal­ember két éve, mikor vezető A szorospataki szülők dicséretes példája A jól működő szülői mun­kaközösség szervezése nyo­mán a szorospataki szülők elvállalták, hogy társadalmi munkával széppé, újjá. vará­zsolják az óvodát. Rendbe tették, kimeszelték, újdonsá­gokkal szerelték fel, s íme, ma, augusztus 1-én a kis óvo­dások boldogan foglalhatják el megszépült óvodájukat. Az elfoglalt szülőknek is jóleső érzés, hogy gyermekeik a nap jelentős részét kellemes kör­nyezetben, időt kitöltő szóra­kozással, lelkiismeretes fel­ügyelet mellett tölthetik él. is el-eltértek a napirendtől a vitában. Mert a kívülállóknak is az volt a benyomása, hogy ezek a nehéz léptű emberek őszin- beosztása megszűnt, sértődök- tén a legalkalmasabb fórum- ségből kilépett a KISZ-ből. nak tekintik a párttaggyűlést vesz részt a pártéle,ben, nem fizeti a tagdíját, nem veszi ki részét a termelő munká­ból sem úgy, mint azelőtt. Megneveztek egy nyugdíjas bányászt, aki Nógrádmegyer- ben másfél évtizedes párttag­ság után a baptista szekta mételyezésének hatására ki akar lépni a pártból. „Ezek a-' esetek a mi szégyenünk.” Többet kell egymással, egy­más egyéni, emberi dolgaival törődni, ez volt a következ­tetés. A fiatal Pusztai Kálmán mondotta, hogy az eredmé­nyek a felfrissített gazdasági vezetés jó munkáját is tük­rözik. A kollektíva vélemé­nyének figyelembe vétele, A DOLGOZOK KÖZÖTT való élés máris értékes gyü­mölcsöket termett. A takaré­kos gazdálkodással, annak kiterjesztésével minden alap megvan ahhoz, hogy a ta­valyi nyolc nappal szemben az idén tizenkét nap nyere­ségrészesedést tűzzenek ki célul. ... Már megtört a nap fénye, csökkent a kánikulai hőség, amikor véget ért a bá­nyász kommunistáknak ez a taggyűlése. Senki nem sür­gette a befejezést, pedig gya­log és villamoson több kilo­métert kellett még megtenni a legtöbbnek, hogy otthonába jusson. Senki nem tartotta | — A rétsági járásban a fölöslegesnek az elhangzotta- községfejlesztésd összegből az elmúlt három év alatt építet­Elnökségi ülés a Hazafias Népfronlriál A Hazafias Népfront Nóg- rád megyei Elnöksége hétfőn elnökségi ülést tartott, ahol megtárgyalták a' ' Hazafias Népfront-bizottságok mellett működő akcióbizottságoknak a népfront-mozgalomban be­töltött szerepét és tevékeny­ségét. A jelentést dr. Bartha Róbert, a Hazafias Népfront- bizottság megyei titkára ter­jesztette az elnökség elé. Ezt követően Bokor János a bé- ke-akcióbizottság vezetője, a moszkvai béke-világkongresz- szus üzenetéből adódó moz­galmi feladatokat terjesztette az elnökség elé. Vajon alkalmas lesz-e a párt' tagságra? — Az igaz — mondotta Jambrich Mihály —, hogy minden ügyük-bajuk megtár­gyalására. Élettel, színnel töl­tik azt meg. tek és felújítottak 61620 négyzetméter utat, 6220 fo­lyóméter járdát, 8 művelődési otthont, 9500 folyóméter vil­lanyhálózat bővítését, hét or­vosi rendelőt, azonkívül egészségházat, utakat, hida­kat. A felébe tört s$ó... —Sallai és Fürst meggyilkolásának harmincadik évfordulójára— 1932. július 15-én nagy nap­ja volt Horthy rendőreinek. Elfogták Sallai Imrét, Fürst Sándor és Karikás Frigyest, a párt vezető harcosait és — néhány nappal később — Kilián Györgyöt, a KIMSZ fiatal titkárát Eredetileg mind a négy el­fogott kommunistát a csali halálos ítéletet kiszabó sta- táriális bíróság elé akarták állítani. Amikor azonban Sal- laiék elfogása kitudódott, mind az országban, mind kül­földön olyan nagy lett a fel­háborodás, hogy ezt a lé­pést Horthyék nem merték megkockáztatni. Az 1919-es Tanácsköztársaságban szere­pet játszó Sallai Imrét és a kommunista szervezkedésért már elílélt Fürst Sándort vá­lasztották ki. Egyidejűleg arcátlan ciniz­mussal, olyan nyilatkozatot adtak a külföldi sajtó tu­dósítóinak, hogy nem lesz statáriális tárgyalás. Romáin Hollandot, Henri Barbusset, Karin Michaelist azonban ép­pen úgy nem tudták mester­kedéseikkel becsapni Hor- thyék, mint az öntudatos ma­gyar munkásokat, mint Jó­zsef Attilát, aki — több tár­sával együtt — a Halálbün­tetés Elleni Liga röpiratát fo­galmazta és aláírta. (Vállal­va ezért a „nemzetrágalma­zás vétségé”-t). „Nálunk még mindig akasztanak-azért, mert emberek nem bírják az éh­séget, mert a társadalmi be­rendezkedések javítását vagy megváltoztatását kívánják” — kiáltotta ez a röpirat. amelyet a „föllebezhetetlen lelkiismeret parancsára” jú­lius 28-án Budapest utcáin terjesztettek. ■J úlius 29-én — egy for- ró pénteki napon — teljesedett be Sallai Imre és Fürst Sándor drámája, ez a „modem” népballada, amely­nek során két igazat és jót akaró embert elveszejtettek. Még a polgári sajtó kép­viselőinek körében is tiszte­letet parancsolt az, ahogyan a két testileg megtört, de lelkében megtörhetetletnaek maradt kommunista a tár­gyalásnak nevezett komédi­án viselkedett. Egy pillanat­ra sem bánták meg „bűnü- ket”-et, kommunistáknak, ma­gyar hazafiaknak érezték és vallották magukat, akik biz­tosak voltak abban, hogy a magyar nép — kiszabadulva a törvényszéket és az or­szágot körülvevő csendőrgyű­rűből és a testi-lelki nyo­morúság gyűrűjéből fs — vé­gül is azok mellé áll, akik tiltakoztak az igazságtalan­ság e’len. Nem kívánt az utolsó szó jogán felszólalni egyikük se. Arról pedig, hogy a kivégzés előtt miként vi­selkedtek, hadd idézzük az illegális párt megbízottjának sok év után csodával hatá­ros módon előkerült jelen­tését: .,.. . a bitófához közel a hóhér tagbaszakadt alakja mozgott, mellette a két hő- hérsegéd. Várni kellett. Kosz- szúnak rémlett az idő. A fog­ház ajtaján kilépett Sallai magas, vékony alakja Két őr az asztalhoz vezette. Ott az ügyész felolvasta a ren­delkező végzést és befejezte: az ítélet végrehajtandó”. Sal- la it megragadták, a kezét összekötözték, vitték a bitó­fához. Ugyanakkor Sallai el­kezdett erős hangon kiabálni: — Éljen a proletár világ­forradalom! Éljen a Kommu­nisták Magyarországi Pártja! Éljen a nemzetközi... Itt megszakadt a hangja. Az arca egy pillanat alatt mozdulatlanná vált. M essze állunk már — harminc esztendő any- nyi pusztulást látó. de győ­zelmet is hozó távolában — attól a perctől, amikor Sal­lai Imre, majd Fürst Sándor torkán megszorult a gyilkos kötél. Felébe tört szavuk azonban ott visszhangzik eszünkben, szívünkben és fü­lünkben. abban az időben az aludtej-^^yyyyy^yyyyy^ y ben is csontot keresett, neki], semmi nem tetszett, el volt1 ■ keseredve. De már több egy]! évnél, hogy a legjobbak» - között van, semmi probléma'! nincs vele. Tavaly ő maga’­kérte a szervezett oktatásba ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥»HMM ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥: Egy alapszervi párttitkár 1 ST. ACElARUGYARI tál az „életre előkészítve” d A hideghengermű dóigo- került azután 1940-ben a hi­vató beosztását és tanult is» 231 azt mondják arról a hely- deghengerműbe, ahol értelme becsületesen. A tanultak for-]:1'®.: ahol az öreg hengerlői a lázadozó, bizonyos kezdeti málták jellemét, lemérhetők a!! épület régi gépekkel végző- tudatosságot öltött az öreg magatartásán: alkalmas a] dík 32 11 i épület kéz- szakik és főleg Jakus bácsi párttagságra. ? dődik modem, Közép-Európa szavai nyomán. 1944-ben őt Berki elvtárs is a politikai Ilegkorszerllbb hengerlői gé- is ki akarták vinni Németor- képzés fontosságáról beszélt- ípeivel’ h°Sy ez a határ, szágba, de elszökött és 1945 _Jó néhány bányász szektáns 3ameIynek e©úk oldala a ré- december karácsonya utáni n ézetének megváltozását?®1’ a kapitalizmust, a másik másnapon már az ő áltála Segítette és tette lehetővé a^pedig ^ úy a szociaJizmust, felvitt, az acélgyári kémény­XXII. kongresszus alapos fa kommunizmust sejteti a re kitűzött vörös zászló len­elemzése, az MSZMP irányel-íd0Tlg0ZÓV£d- getve üdvözölte a felszabadí­veinek ismertetése. Már most?,, “ ® ’^f^nalon” tatai- to szovjet katonákat es az o készülni kell a VIII. kong-l^?2^ Gaal László parttit- általuk hozott uj világot, resszus téziseinek a legszélt*karra1’ armko3' belepte™ a t,Me5\UJ V1“g koszontott a sebb körben való megj^tatá-3^?®henge£mU . epuletebe. társadalom, de Gaál László cá„ »Alakja, ruhaja es barna ar- életebe is. Tudata, ertelme 6iTca szinte egybeolvadt a sö- még jobban kinyílt. Tudta radikális sÍmlétótek * fetaS ít<§t testű Képekkel, amiket is- hol a helye. Már a felszaba- szemieieteK ieisza 5merj szeret és amelyeknek a dulás első napjaiban belépett-gyárban ledolgozott 23 éve az akkor szervezkedő Kom- alatt szinte mindegyikén dől- munista Párt acélgyári szer­vezetébe, ahol azóta is kivá­Továbbképzésen vesznek részt a képesítés nélküli pedagógusok Hétfőn Salgótarjánban a pártiskolán nyitották meg a képesítés nélküli pedagógu­sok egyhónapos továbbképző tanfolyamát. Eddig év közben került sor a csak érettségivel ren­delkező pedagógusok szakmai továbbképzésére. Az idén elő­ször még a tanév előtt július­augusztus hónapban szervez­ték meg a mintegy 40 új, az idei tanévben beállított képe­sítés nélküli pedagógus to­vábbképzését. A tanfolyam első felében az óvodában molásához. Említettek hogy éppen a politikai tájé-«gozottT ™ „ kozottság hiánya miatt egyik _ Igen _ mondja _ is_ íó munkát“ végez. Hogy párt- társuk, aki állami kölcsönnel 4 merem mind. „Kezes állat munkáinak milyen állomásai házat épít, hónapok óta nem4 a gép,” mint ahogy József vannak? A párt rendező gár­>«*.------------- J Attila mondja. De csak an- dájának a parancsnoka az « nak — fűzöm hozzá — „aki Acélárugyárban. Falujáró. »enni ad neki.” Igen, igen — Pártbizottsági tag. Rétsági J mondja nevetve, hogy ennyi- pártbizottságon munkatárs, *re irodalmi részre csúsztunk stb. Több esetben végzett 3 el. különböző időtartamú pártis­3 Nem is irodalmiaskodni kólákat. Szakmailag is ké- feiső tagozatában pihplypykp-» mentem én el a salgótarjáni pezte es kepezi magút, dő pedagógusok közösem* Acélárugyár hideghengermű- —Olyan ember ő, aki nem­hasznosítható lélektani és pe-* v®be, hanem elbeszélgetni - k ’-estól a munkáról dagógiai előadásokat hallgat-íGaál Lászlóval az üzem párt- mondja róla az egyik üzemi nak meg " ° J titkárával életéről, munkájá- dolgozó, hanem megfogja a J ról, terveiről. munka elejét és a végét is PERSZE az ő élete sem mindenkor. a Igen. Az üzem párttitkárá­A tanfolyam második felé-»- r , ..... , , , ben szakmódszertani elöadá-í u különbözek sokban. . sokat tartanak külön az óvó-? Horthy rendszerben f®ln0lt nak a "^nkajaelismert es nők és külön az általános is-J fiatalokétól Fiatalon került ezt a sok kitüntetés rs bizo­részére *a gyarba es a szegesomagoio nyitja. Háromszoros sztaha­'xrégi mestere próbálta beleol- novista, háromszoros kiváló kerülj tani a kapitalista munkaié- kohász dolgozó. 1961-ben pe­kofai pedagógusok Ebben az időszakban sor a gyakorlati tapasztalatok« gyeimet a mestert, kiszolgáló dig megkapta a kormánytól megszerzésére is. Valamennyi]} csoportvezetőkkel. Gurtni és a Szocialista Munkáért Er- „ , „.«korbácsütésekkel, amely el- demérmet. Ezek mind magu- pedagogus ugyanis tamtam*^ a flatal> ^ akkor láza_ kért beszéinek. JÓ1 vizsgá­fog majd a tanfolyam máso- * dozb szivű és az általános iskola alsó és dik felében. munkás tiltako- zott tehát a párttitkár a zott. így a gurtmicsapások ál- munka terén. Mert a felsza­badult munka szárnyakat ad a felszabadult munkásnak és ezt tette Gaál László elvtárs- sal is, aki ma már a hideg- hengermű egyik csoportveze­tője, sok embernek szakmai vezetője. De jól vizsgázott politikai öntudatból is. Akkor, amikor 1956-ban ránk tört az ellen- forradalom, Gaál elvtárs többedmagával fegyverrel védte a munkáshatalmat. „Tudod — mondja — sok kitüntetést kaptam már, de a Munkás—Paraszt Hatalomért Emlékérem, amit az ellenfor­radalom leverésének segíté­séért kaptam a legkedvesebb nekem.” Vallomás ez részé­ről, vallomás és hitvallás amellett, ami mellé a voksot már öntudatában megbántott gyermekkorában letette: a proletárdiktatúra mellett. Ezt jelképezi az a tette is, hogy 1956-ban az ellenforradalom idején ugyanúgy, mint 1945- ben, újra felvitte a vörös zászlót az Acélárugyár magas kéményének a tetejére. És amelynek láttán nagyon sok üzemi dolgozó szivébe re­mény költözött. — Most hogy él, milyen tervei vannak? Nincsen olyan probléma, amivel a párttagok és a pár­tonkívüli dolgozók fel nem keresnék. Mondják róla, hogy nem nyugszik addig, míg el nem intézi a dolgozók jogos panaszait. Mer igent mondani, de ha kell akkor nemet is mond. A hideghen­germűben ő a 13. párttitkár a felszabadulás óta. Ejnye — mondom — pénteken beszél­getünk és 13-ról. Nem vagy babonás? — kérdem. Moso­lyog és komolyan mondja, hogy milyen nagy eredmé­nyeket értek el, úgy a gaz­dasági munka, a munkaver­seny, a termelékenység és úgy is mint a tudatformálás, a politikai oktatás terén is. Ez évben, mondja, a párttag­ság 100 Százaléka tanul vala­milyen oktatási formában. De nagyon sok pártonkívüli jelentkezett a párttagok mel­lett különböző oktatási for­mákra. Nem kell őket hívni, jönnek azok ma már maguk­tól is. Igen erről már én is szám­talanszor meggyőződtem. Nagy a tanulási vágy az üze­mi dolgozók között. — Mik a terveid a jövőt il­letően? — kérdem. — Semmi olyan különös, amit egyébként nagyon so­kan meg ne terveznének ma­guknak a hasonszőrű embe­rek — mondja szerényen. — Szakmailag elvégeztem a művezetői iskolát, most a szakmai képzést egy ideig háttérbe helyezem. Politikai­lag szeretném képezni ma­gam a következő időben fo­kozottabban és éppen ezért beiratkoztam a Marxista— Leninista Esti Egyetemre, hogy elméletileg felkészülten, jobban, eredményesebben ve­zessem a pártmunkát, itt eb­ben a szép, megújult henger­műben. Emellett pedig sze­retnék még többet lenni egy- gyütt, mint eddig a család­dal. Szeretnék többet szóra­kozni, kulturálódni. Igen, olyan terve ez Gaál László párttitkámak, mint más „hasonszőrű” embereké. Szép terv és meg is fogja valósítani. Néhány szót szóltam egy emberről, aki nem sokban különbözik a többitől, de aki együtt él az üzem dolgozói­val, az üzem dolgozóinak gondja-baja a vállán nyug­szik. aki ismeri örömüket, ismeri bánatukat. Egy em­berről, aki vezeti, irányítja egy nagy üzemrész politikai munkáját: az üzemi párttit- kárról. GODÓ LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents