Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)
1962-07-21 / 58. szám
1962. július 21. NÖGRÄDI NÍPOJSAG 3 Nesze semmi, fogd meg jól... ilnrtltlélÉ»benisiele.tfc*i. fejlődött a takarékossági mozgalom Történt még 1961-ben, hogy tottak, de többet nem készí- 5 a Balassagyarmati Húsipari tenek, mert nincs megrende- § Vállalat a műszaki fejlesztő- lés (!?) § Az elmúlt fél évben több si alapból 228 ezer■ forintért . érdekesebb hogv a Bu-Smint 25 milMÓ forinttal nö- generatoros fustolo-fozo szék- “ * Ser^sv áéóhíd^ tavaly ffvekedett megyénkben a larenyt rendelt a gyón Kisal- p füstölő-főző $ kosság takarékbetétállománya, földi Gépgyártól, hogy jobb enertjvj Ezzel a takarékbetétek oszlathassák el a boltokat. Tel- tek-múltak a hónapok, mígnem a gépgyár elküldte a füstölőszekrényt. Ám a berendezés legfontosabb része, a generátor nem érkezett meg. A Húsipari Vállalat vezetői Több mint 3800 válgenerátort ugyan már legyár- bizony így bántak el. —, hogy jobb minőségű készítményekkel Kelőbb'^nban ki-§«®fge meghaladja a 116 miiderült: a beszerzési keret ki-ff*1? forintot o'3 merült, s így ezeket a bérén-^ takarékbetétkönyvet dezéseket a vidéki vágóhidak§tattak az említett idosza között osztották el. így hát§ “Ón. “a zet viszont már fütyült a ge-5lS' A. o csonos e„i o a - kopogtattak az Clelmiszeripa- nerátorra. A balassagyarma- í rekpenztarban több mint 1100 i taggal emelkedett a létszám n Minisztériumban, az Elel- tiak most allnak, mert a 220 |és az összes tagság ma már miszeripari Kutató Intézetben, ezer forintot érő berendezést § meghaladja a 15 ezret. Ennek a győri Kisalföldi Gépgyár- egy 50 ezer forint értékű ge- ff megfelelően növekedett az ban, de a győriek azt mond- nerátor hiányában nem tudják ffegy tagra eső átlagbetét is. ják: ők nem gyártanak ge- üzemeltetni. Az Élelmiszer- r Fokozott érdeklődés nyíl- neratort, az egesz munkát a ipari Minisztériumban alig- ? rékbetétkönyvek iránt. Je- kísérleti intézettel kooperálva hanem az a közmondás járja: 2 lenleg 1094 darab ilyen betétvállalták el, a Kutató Inté- nesze semmi, fogd meg jól?^könyvet tartanak nyílván mezeiben azt válaszolták: hét Mert a balassagyarmatiakkal 5 gyénkben. A betétek összege S pedig meghaladja a 8,8 mil- c lió forintot. | A takarékossági mozgalom ]\/forr 1 rl016bton 3 fejlődésének érdekes adata, lltCJCur/t, . . § hogy az elmúlt iskolai évben ff közel 3 millió forint értékű Váróteremnek csak erős jó- Természetesen ezek csak3 takarékbélyeget vásároltak a indulattal lehet nevezni. Sok- amolyan első látásra szerzett), tanulók. kai inkább hasonlít azokhoz benyomások. Mert ha tüzete-f a régi világból maradt „lebu- sebben megvizsváljúk a főté-g A korábbi évekhez hason- jokhoz?’, amelyekből már or- ri vasútállomás egész állapo-§ loan most is nyilvántartják a szágszerte csak itt-ott találni, tát, nem valami szíveimelegi-K takarékossági mozgalomban „Szerencsére” Salgótarjánban tő képet kapunk. Az új szál-e élenjáró községeket. Ezek kö- még van ebből a lassacskán loda, kultúrház, irodaház, a3 zé tartozik Felsőtold, Sóshar- kivesző „hagyományból”, sajtószékház t környezetébe^ tyán, Mihálygerge, Nőtincs és Méghozzá nem is akárhol: a úgy fog majd illeni ez az ódi-K Mátranovák. A takarékos köz- város központjában, a főtéri vatú, forgalmi szempontból is 2 ségek száma összesen 44. vasútállomáson, ahol a többi már elavult épület, mint egyj Ezekben a községekben majd- között külföldiek is átutaznak, rendezett virágoskertbe a sze- § nem minden család rendelkeMos, itt !«,«<«MX, tó. de jgjgggy?? fii log azomal xxmbetürt. Az Az alábbi kettőn ma, «o«-§e„r kSz(M m0“g. egyik az előbb említett „va- nal lehet es szükséges is segi- ff __________________ röterem”, amelyben az Utas- teni: a ^váróterem” és a lyu-zl ellátó Vállalat működteti kas tető problémája sürgetik egyik üzemegységét. Kultúrá- az illetékeseket. Az utóbbi,§ latlanság, piszok, félhomály, eQV korszerű állomásépülete A Szovjetúnióban ezen a amolyan régi, kültelki kocs- létesítése pedig megkívánja, ínéven új preparátumot hoztak mai hanaulat és léckor A z?,0V ? vár°s és a vasút ille-}forgalomba, amely, ha a ve’ tekesei már most megkezd-§tőmagot előzőleg kezelik vele, másik: ha az utas egy kicsit jék a felmérést, a tervefcffmegvédi a pillangós növényepeches, akkor esőzés idején kialakítását - 1---------ji-.-.jJi,.* a- -----------_ l.uí_a a nyakába csurog a víz a pe- érdekében! FITOBAKTEROMICIN korszerűsítést két és a gyapotot a baktériá- Síis betegségektől. A fitobakMég idejében szólunk! §teromicin egyszersmind növe- § kedésserkentő is. A Bányagépgyárban elkészült az első nagyteljesítményű szállítószalag 12 milliós túlteljesítés az év végéig Nevezetes eseményhez érkeztek az elmúlt napokban a Salgótarjáni Bányagépgyárban : háromhónapos munka után elkészült az első úgynevezett mammut-szállítószalag. A szalag szélessége 1200 milliméter, szállítási távolsága pedig 500 méter, szükség esetén azonban ennél nagyobb is lehet. Az új szállítószalag prototípusa tanulmányként szolgál, hogy az ez évben elkészülő további két berendezést már fejlettebb eljárásokkal, korszerű technológiával állíthassák elő. Ugyanakkor tapasztalatokat gyűjtenek, hogy az elkövetkezendő években még nagyobb teljesítményű szállítóberendezéseket készíthessenek. Az új gyártmány megalkotása egybe esett azzal, hogy a gyár dolgozói első fél! évi tervüket minden vonatkozásban jól teljesítették. Az új szállítószalag elkészítésével egy időben megkezdték az ez évre igényelt terven felüli 8 ezer darab bányabeli süveggerenda gyártását is. Az első 200 darab új gyártmány már ebben a hónapban elhagyja a Bányagépgyárat: ezzel több mint 12 millió forinttal túlteljesítik majd éves tervelőirányzatukat. A gyár vezetői és dolgozói ezekben a napokban azt vizsgálják, hogy az eredeti éves tervet milyen módon fejezhetnék be a VIII. pártkongresszus megnyitásáig az év hátralevő részében pedig már terven felül termelnek. A megnövekedett feladatok jobb megoldása érdekében a párt- és szakszervezeti taggyűlés javaslatára komplexbrigádot hoznak létre, amelynek feladata lesz a termelés jobb megszervezése, a dolgozók tájékoztatása, javaslataik hasznosítása. Találkozás a parasztság békekövetével N em túlzás, ha azt állítjuk, hogy megyénk békeharcosainak figyelme ezekben a napokban őrhalom községn összpontosul. De tegyük hozzá: a nagy aratási munka közepette a parasztságé is. Palotáson jártunk, ahol már csépelik a keményre érett búzát és a 14 mázsás holdanként! termés nagy örömet hozott de amikor a szives marasztalás elől azzal tértünk ki, hogy sietünk Őrhalomba, az egyik nagy, derék fogatos tsz-tag érdeklődéssel kérdezte: — Ismerik-e azt a Moszkvában járt Bállá Istvánt? Ha beszélnek vele, mondják meg neki. tiszteltetjük. így kapja az üzeneteket. Amikor leszállt a buszról községe határában, már ott közrefogták. Mindenki egyszerre akart tőle hallani mindent. De jönnek hozzá barátai, munkatársai, jó ismerősei és kérdezgetik, faggatják. Most még kavarognak benne az élmények. Innen is onnan is kiragad egyet-egyet. Emlékezik Aleszandr Juónra, Nagy Péterre, a két román küldöttre, akikkel új barátságot kötött. Gejgor Bélára és Lévai Lilire, a Szovjetunióban élő két magyarra, akik lefordították számára az idegen nyelveket. Emlékezik indiai hercegre, aki három feleségével érkezett Moszkvába, a szenvedélyesen vitázó feke- tebőrűekre, a háború gyűlöletétől izzó japánokra. Aztán a gondolatok nagy forgatagából kiköt annál a napnál, amikor a szovjet miniszter- elnököt, Hruscsov elvtársat hallotta beszélni. Az ő szavaival válaszolt. — Leszerelés, béke kell, ez korunk parancsoló követelése. a ak nehezen tudjuk kiragadni az érdeklődők köréből. Meghúzódunk vele a Hazafias Népfront irodájában beszélgetni, s azon vesszük magunkat észre, mi is úgy vagyunk. mint a többiek: mindent egyszerre szeretnénk tudni. — Sem időt, sem fáradságot nem sajnálok, hogy elmondhassam a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus üzenetét. — Én láttam és beszéltem azokkal a japánokkal, akik átélték a hirosimai nagy pusztítást. Beszéltem franciákkal, németekkel, tudósokkal, művészekkel és egyszerű, magamfajta dolgozókkal, akik azért jöttek Moszkvába, hogy keressék az utat a békéhez. Akik átérzik és tudják milyen pusztulás várna az emberiségre, ha elborítaná a földet egy újabb háború. Bállá István a gazdasági és társadalmi bizottság tagja volt Ott, abban a bizottságban teljes valóságában kimutatták egy harmadik világháború minden szörnyűségét. Magyarok, angolok, amerikaiak, afrikaiak, ázsiaiak, a csendes-óceáni szigetvilág lakói, egyszóval a föld minden népének. küldöttei számoltak, hogy földünk minden egyes lakosára átlagban már eddig több mint 80 tonna robbanóanyagot tároltak. — Szenvedélyes volt a vita, de abban mindannyian egyetértettünk: nem engedjük, hogy még egyszer felrobbanjon ez a gyilkos eszköz. Az embereknek élni kell. Egy megtépett fényképet vett ki a belső zsebéből, amelyről fiatalember mosolyog. — A barátom. Egy szilánk ölte meg a háború idején. Tizennyolc éves volt. Nem szabad engednünk, hogy fiatal életek így múljanak el. Ott a bizottságban megállapodtunk, számunkra egyetlen út lehetséges: a leszerelés. Büszke vagyok, hogy a magyar küdöttség tagja lehettem. Doktor Bognár József, Hajdú Gyula professzor az egész kongresszus elismerését vívták ki azzal a számítással, amelyben kimutatták: a leszerelés az emberiség jólétét idézi elő. M ikor erről beszél, kiegyensúlyozottabbak szavai. Látszik, hogy részese ennek a munkáljak és nem csupán az érzések irányítják mondanivalóját, hanem a tények, amelyek drámaian igazak. — Nagy a felelősségünk. A háború minden borzalmát meg kell ismertetni az emberekkel. Beszéltem nyugati küldöttekkel, akik saját költségükön utaztak Moszkvába. Felkészültek arra is, ha visz- szamenek hazájukba, nagy megpróbáltatás vár: rájuk. Felelősségre vonhatják őket De mindezt vállalták és eljöttek. Népeikért jöttek, akiket ma még azzal vezetnek otthonaikban téves útra, hogy a teljes leszerelés munkanélküliséget okoz. — Mi azt mondjuk erre: „A szocialista országokban a leszerelés nem okoz semmiféle komoly gazdasági problémát. A feladat csupán az, hogy meg kell változtatni a gazdaságfejlesztési terveket. A tartalékokat a védelmi területről át kell irányítani a szociális és társadalmi célokat szolgáló területekre. Ami a kapitalista országokat illeti? ‘Helyes intézkedésekkel náluk is megvalósítható a teljes leszerelés anélkül, hogy az munkanélküliség, vagy depresszió formájában bármiféle negatív következményekkel járna.” — Szép, felejthetetlen az élményem. Minden olyan káprázatos volt. A vendéglátó moszkvaiak igaz testvérként fogadtak. De maga ez a bizalom kötelez, hogy minden ember értelmébe palán- táljuk: leszerelni, hogy béke legyen. Ezután már terveiről beszélget, az aratásról, amely a béke méltó kifejezője. És arról, hogy legfőbb vágya elsőnek falujában elmondani, milyen magasan szárnyal a világon a béke szimfóniája, így mondja: — Láttam egy megrázó japán filmet. Egy asszonyról szólt, aki elhagyott szigeten élt, s rettentő küzdelmet folytatott az életért. De szembenézett minden rázúduló bajjal az életért. Szimbólummá vált ez a film, hogy az emberi erő le tud küzdeni mindent, ami ellene fordul. Az ember állította elő a pusztító eszközöket is és ő tudja megsemmisíteni is. ('"Vyai m n tisztán, őszintén mondja, hogy nem lehet kételkedni, lesz-e ereje meggyőzni erről az embereket. BOBÁL GYULA Befejezéshez közeleg Salgótarján első KiSZ-lakótelepének építése Az első családok beköltöztek új otthonaikba A salgótarjáni gyárak és üzemek kiszistáinak kezdeményezésére a múlt év tavaszán határozta el Salgótarján város KISZ-bizottsága egy nagyobb szabású KlSZ-lakás- építési akció megszervezését. A határozat ismertetése nyoBizalmat, jó hírnevet szerezni... Beszélgetés a Gelka-kirendeltség vezetőjével Képünkön: a mammut szállítószalag, amely rövidesen ecsédi külfejtésű bányában lép üzembe. az — 14-21... — Tessék, itt a Gelka szer- tíz!... Igen kérem, reggel arra megy a kocsink, behozzuk a készüléket... Viszontlátásra! Szinte egymást követik az ilyen és ehhez hasonló beszélgetések a Gelka szerviz salgótarjáni kirendeltségének irodájában. Mások személyesen hozzák el a hibás, elromlott készülékeket. A most már fél éve működő ki- rendeltség a „domboldalon”, az Építőipari Vállalat szállásával szemben kapott helyet, egy új ház üzlethelyiségében. A sűrű ügyfélforgalom közepette kapunk választ kérdéseinkre, • Pataki elvtárstól, a szerviz új vezetőjétől. — Jelenleg a rádió, a TV és hangerősítő, lemezjátszó, magnetofon-készülékek garanciális és készpénzes javítását látjuk el... Működésünk kiterjed majdnem az egész salgótarjáni járásra és a szécsényi járás egyes községeire, szeptember 1-től pedig Nagybátony és Maconka lakosságának javítási igényeit is mi látjuk el... Szó került arról is, hogy az elmúlt félévben nem sok jó hírnevet szerzett magának a Gelka itteni kirendeltsége. Néhány hónap alatt 46 műszerész fordult meg a szerviznél, egyesek pedig nem éppen kifogástalanul végezték munkájukat, sok panasz hangzott el rájuk... — Jelenleg hét műszerész dolgozik nálunk, többségükben salgótarjániak. Kollektívánk azt a célt tűzte maga elé, hogy visszaszerezze a lakosság bizalmát, megerősítsük a kirendeltség hírnevét — mondja Pataki elvtárs. A gyors, pontos, megbízható javítás mellett, tervezik szolgáltatási tevékenységük bővítését is. A többi között, például szeretnék elérni, hogy a javítások 80 százalékát a helyszínen végezzék el. Hét községben már megállapodást kötöttek egy-egy bolt vezetőjével, hogy a lakosság itt jelentse be javítási igényét a rendszeresen kiutazó műszerészek számára. Az év további részében ezt a módszert fejlesztik, céljuk az, hogy a legnagyobb településeken minél előbb bevezessék az eddig jól bevált bejelentő rendszert. A javítási idő lerövidítése, a határidők pontos megtartása, a jó minőségű munka, az alacsony javítási díjak nemcsak a lakosság igényeinek jobb kielégítését célozzák, hanem egyben fellépést jelentenek a kontárkodás ellen ts. — Ma még nem tudjuk teljesen kielégíteni a jelentkező igényeket... Most havonta 5—600 darab készülék javítását végezzük el, jobb munkaszervezéssel szeptemberig elérjük az ezer darabot... Azonban a háztartási gépek javítását még nem tudjuk vállalni... Nincs elegendő helyiségünk... Központunk egy megfelelő helyiség felépítésének anyagi fedezetét biztosítja, csak arra lenne szükség, hogy a tanács belefoglalja a városrendezési tervbe... — hangzik a tájékoztatás. A salgótarjáni iparmedence több ezer rádió. TV készülék és háztartási gép tulajdonosa remélhetőleg a jövőben kevesebbet fog bosszant kodni, több lesz az elismerés, mert a Gelka kirendeltség fontos szolgáltatási feladatot betöltő kis kollektívája mind eredményesebben, közmegelégedésre látja majd el hivatását... mán hamarosan népszerűvé lett Salgótarjánban a KISZ- lakótelep építésének terve. Mintegy száz fiatal kiszista házaspár jelentette be kislakásépítési szándékát, s az első negyvenhárom telket nem sokkal később felajánlotta a városi tanács a KlSZ-bizott- ságnak. Salgótarján első negyvenhárom kertes családi házból álló KlSZ-lakóte- lepe a város északi peremén a műút mentén épül. A lakótelep családi házainak építése máris befejezéshez közeleg. Az Acélárugyár, a Tűzhelygyár, az Üveggyár és más üzemek, intézmények fiataljai szebbnél szebb családi házakat építettek. Az állami támogatással épült, kertes családi házak 1 és 2 szobás összkomfortosak. Több lakóház alá pince és autógarázs is épült. A délutánonként százötven-kétszáz főnyi társadalmi munkás: barát, ismerős és hozzátartozó segítségével éj)ült lakótelep első családi házai már elkészültek, sőt az első ikerlakásos épület tulajdonosai: Fekete Andor és Dahor Béla be is költöztek új otthonukba. Augusztusban csaknem teljesen benépesül a KlSZ-lakó- telep, amelynek közművesítésén most dolgoznak a szakemberek és társadalmi munkások. Salgótarján első KISZ- lakótelepének sikeres felépítése nyomán máris újabb jelentkezőket jegyeznek fel a városi KISZ-bizottságon az építkezők névsorába. Rövidesen újabb lakótelep házhelyeinek kijelölésére kerül sor a Bányagépgyár szomszédságában. Itt egyemeletes négylakásos épületeket emelnek majd a saját otthonukat alapozó fiatal házaspárok.
