Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-18 / 57. szám

1962. július 18. NÓGRÁDI nIpOJSÁÖ 5 Takarmánybetakarítási hét a szécsényi járásban A Szécsényi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának ha­tározata értelmében az elmúlt héten — július 8-tól 11-ig — szénabetakarítási hetet tar­tottak a járásban. Szükséges­sé tette ezt, hogy az idei kedvezőtlen időjárás miatt a nyári munkáknál bizonyos időeltolódás mutatkozott, így a pillangós takarmányok és a rétek letakarítása is két- három hetet késett a járás termelőszövetkezeteinél, a ko­rábbi évekhez viszonyítva. A termelőszövetkezetek igen jelentős munkát végeztek ez alatt az egy hét alatt. A szövetkezeti tagok nagy részét mozgósították a Szö­vetkezeti vezetők a takar- mánybetakantásra. Igen jó hatással volt a takarmány­betakarítási munkálatokra az anyagi érdekeltség, amelyet e munkára is kiterjesztettek, természetesen valamennyi szövetkezetben az adottságok­nak megfelelően. Általában az a gyakorlat alakult ki a járás termelőszövetkezeteinél, hogy a szénabetakarításnál szerzett munkaegyeségekre meghatározott mennyiségű takarmányt kapnak a tagok, prémiumot, S ezt a betaka­rítási munka befejezése után azonnal hazaszállítják. A járásban mintegy 2800 katasztrális holdon termelnek pillangós takarmányt, s meg­közelíti a 4500 holdat a ter­melőszövetkeztek rétterülete is. Á takarmánybetakarítási héten a járás valameny- nyi szövetkezetében be­fejezték a pillangós ta­karmányok kaszálását és betakarítását. Befejezést nyert a rétek ka­szálása is, a réti takarmá­nyok hordása folyamatos. A szövetkezetek célja az, hogy a réteket még addig rendbe teszik, mielőtt teljes ütem­ben megindulna az aratás. Hasznos, baráti segítség A Bujáki Zöld Mező Ter­melőszövetkezetet a Bányá­szati Kutató Intézet dolgo­zói patronálják, s igen jó kapcsolat alakult ki az inté­zet dolgozói és a szövetkezeti tagok között. A kutató inté­zet igen sok segítséget, ad ahhoz, hogy a Zöld Mező Ter- melőszövetkezet minél előbb felzárkózzék a megerősödött, jól dolgozó közös gazdaságok sorába. A pártmunkások például hasznos gyakorlati taná­csokkal segítik a termelőszö­vetkezet pártszervezetét, hogy kialakuljon, rendszeressé vál­jon a termelőszövetkezetben a pártélet. Segítik a KISZ szervezetet is, hogy minél eredményesebben működjek közre a fiatalok mozgósításá­ban. Emellett nem kevés az a gazdasági segítség sem, amellyel az intézet a terme­lőszövetkezetet segíti. A ku­tató intézet dolgozói készítet­ték el például a szövetkezeti majorhoz vezető bekötőutat, s az 6 segítségükkel készült el a sertéstelep úthálózata, mintegy tízezer forint érték­ben. A vállalat dolgozói emellett igen komoly munkát végeznek a központi major vízhálózatának megteremtésé­ben is. A mezőgazdasági kiállítás híreiből Az idei Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon az erdé­szet a széles nagyközönség számára új oldalával mutat­kozik be. Nem általában sa­ját eredményeire, gazdasági jelentőségére, korszerű ter­melési eljárásaira hívja fel a figyelmet — hanem, hogy mit tett eddig és mit szán­dékozik ezután tenni terme­lőszövetkezeteink gazdálkodá­sának megszilárdítása érde­kében. Láthatjuk majd például, hogy csaknem 17 000 külön­böző szerfás gazdasági épü­let anyaga — és részben a felépítésükhöz nyújtott segít­ség — köszönhető az erdé­szeteknek. Ebből több mint Újra az élen Az elmúlt évben az aratás idején igen eredményesen dolgozott a Borsosberényi Állami Gazdaságban Kovács László kombáinos. 310 hold gabonát vágott le. Amellett, hogy a nyári időben végzett munkája alapján havi fizeté­se mintegy 5—5400 forint volt. a gazdaság vezetői tíz nanos szovjetúnióbeli kirán­dulással jutalmazták Kovács Lászlót. A gazdaságban a napokban újramegkezdődött a nagy munka, az aratás. Kovács László munkájára most is számítunk. A hét végén meg­beszélést tartottak a gazda­ságban, ahol Kovács László kombájnos válalta, hogy az idén 320 hold gabonát vág le. tízezer a sertésszállás, fiaz- tató, hizlaló, összesen csak­nem egymillió férőhellyel! Több mint háromezer növen- dékmarha-istálló és borjúne- veló épületanyagáról gondos kodtak, csaknem 200 000 ál­lat számára. Sok száz barom fiól, milliós férőhellyel, kis híján ezer juhhodály, górék, tárolók, magtárak, dohány­pajták használatával is gaz­dagoknak a termelőszövet­kezetek, amelyek anyagáról az erdészek gondoskodtak. Sok termelőszövetkezeti ve­zető és tag számára tanulsá­gosak lesznek a kölcsönös megsegítés tapasztalatai. Az erdőgazdaságok és a faipari vállalatok mintegy ötszáz ter­melőszövetkezettel állandó kapcsolatot létesítettek. En­nek az a lényege, hogy ami­kor a mezőgazdasági terme­lésben aránylag kevesebb a munka, a tagság egy része el­foglaltságot és keresetet ta­lál az erdőgazdasági és fa­ipari üzemekben, a mező- gazdasági munkacsúcsok ide­jén pedig ők kapnak munka­erő-segítséget. Ugyanígy tá­mogatják egymást erőgépek­kel és fogatokkal is. Az sem kevésbé jelenté­keny, hogy a termelőszövet­kezetek 1959-től 1961 végéig mintegy 15 000 hektár fásí­tást tudtak végezni. Az el­mondottakhoz hasonló ará­nyú segítséget nyújtott a fa­ipar, 3 év alatt csaknem 40 ezer köbméter fűrészáru, több mint 83 000 köbméter ipari, 17 000 köbméter tűzifa és sok ezer köbméter egyéb ipa­ri termék biztosításával: — A termelő 6 fo­rintra mondja a krumplit, de milyen Nem is friss, a héja félig lehámlott, csu­pa barna az egész. Itt meg 3,i>0-ért a legszebbet vehetem meg. — A körtét is ol­csóbban adják, mint az egyéniek. Pedig ez még újdonság, ma lá- tok először a pia­con. j — Hát az uborka! í A termelőnél 10 fo­rint, itt meg csak 7,80. Nagy különb­ség ez... í A fenti párbeszédet [ Somoskői Istvánné- I tói és Régi Ferencné­től lestük el az el­múlt héten csütörtö­kön, a MÉK sal­gótarjáni 33-as áru­dájának friss zöld­ségféléktől roskadozó asztalai előtt. A mon­dottak kíváispsivá tesznek bennünket: vajon valóban ilyen nagy különbségek vannak a termelők és a MÉK árai kö­zött? S ha így van. miért vásárolnak mégis egyes háziasz- szonyok szívesebben | az őstermelőktől? í — Talán ez fris­sebb ... — válaszol­ja kérdésünkre igen bizonytalanul egy kétgyermekes házi- J asszony. Frissebb? — A í MÉK kirendeltségére i A PIACON behozott árut tegnap délután szedték ...És a házikertekben? — A szedés időpontja ott is ugyanaz... De nézzük meg mi van tovább az asz­talokon. — Zöldbab: 12, uborka: 10, kar­fiolt forintért. Tu­lajdonosuk annyit el­árul, hogy Hatvanból való. Krumplit is lá­tunk, csakugyan jó­val silányabbat, mint a MÉK-nél. Ara: 4,20 forint. Szép, nagy­szemű sárgabarackot árul Csincsák János- né, a Báes-Kiskun megyei Jánoshídáról. Mellette az apró, ízet­len, búzával érő kör­te eladója az érték­telen, törődött gyü­mölcsnek felháborí­tóan magas árat sza­bott: 7 forintért kí­nálja. Miközben a MÉK-nél a hibátlan markazi csak 3,80- ba kerül __ I lletve került! — Mert — bár még csak fél nyolc van — a finom gyümölcsből már egy szem sin­csen. És most a vá­sárlóközönség kény­telen-kelletlen rá­fanyalodik a drágább és rosszabb „őster­melőire” ... Persze csak az, akinek sok a felesleges pénze. Mert nem is kellene sokáig várni, csak holnapig, amikor a mai 25 mázsánál jó­val többet: 100 má­zsát szállít a MÉK a salgótarjáni áru- dáknak. S ugyanez a helyzet a zöldbab­bal, zöldpaprikával, paradicsommal is. A kedvezőtlen időjárás késlelteti ezeknek a zöldségféléknek a be- érését. Egyelőre csak a hatvani házikertek­ből hoznak Salgótar­jánba a fenti cikkek­ből az őstermelők, s igen drágán adják. A piacnak ezen a részén nem is igen látunk mást csak eze­ket a sok pénzért el­adható cikkeket. A többit: káposztát, tö­köt, kelkáposztát nem tartják érdemesnek behozni, hiszen a MÉK 1,80—2—2.60 Ft-os árai mellett az utazási költség rá­fizetés lenne. Ter­melőszövetkezeti áru­sító csak kettő van: a zagyvarónai Uj Élet és a markazi. — Nagy gyümöl­csösünk, konyhaker­tünk van — tájékoz­tat bennünket a zagyvarónai tsz el­adója: Földi Sán­dorné — Tavaly csak a zöldségféléből 300 000 forintot árultunk. Az idén még ezután jön a zöldség, gyümölcs zöme, a mostoha idő­járás miatt. Meg-megújuló ref­rén ez a mondat a mezőgazdasági ter­ményekkel kapcsolat­ban. Komoly panasz­ra azért nincsen ok, hiszen a mai napon is hatféle főzeléknek valót vásárolhatnak csak a MÉK pavilon­jaiban és boltjaiban a háziasszonyok. S igen változatos éte­leket készíthetnek a háziasszonyok a bur­gonyából, borsóból, káposztából is. — Elégedettek va­gyunk a MÉK-kel — tíz háziasszony kö­zül kilencnek ez a véleménye. És ha be­letekintünk a MÉK- nél a statisztikai adatokba, el kell hin­nünk, hogy így van. -Két nap alatt 150 ezer, egy hónap alatt 3 millió, 1962. első félévében 8 millió 100 ezer fo­rint volt a MÉK zöldség és gyü­mölcs árudáinak forgalma. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy a MÉK, vala­mint a boltok veze­tősége a lakosság igényeinek megfele­lő és minőségű árú­ról gondoskodik. — kemény — Élenjáró dohánytermelők Az elmúlt évi eredmények alapján, a dohánytermelési versenyben igen szép eredmé­nyeket ért el az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barát­ság Tsz. A nagyüzemek or­szágos versenyében az első helyen végzett, holdanként 10,72 mázsa dohányt termelt. A dohányos munkacsapatveze­tők versenyét pedig Maglódi János, az érsekvadkerti Di­mitrov TSZ tagja nyerte. A termelőszövetkezet tárgyjutal­mat kapott és miniszteri di­csérő oklevéllel tüntették ki. Maglódi János pedig pénzju­talomban és ugyancsak mi­niszteri dicséretben részesült. Érsekvadkerten az idei év­ben is igen eredményesen dolgoznak a termelőszövetke­zetek a dohánytermesztésben elért eddigi eredmények foko­zásán. Két fiahal doktornő Erő és bizalom Szeszélyes kedvetlen az idei nyár. Egészen felforgat­ja az aratás megszokott rend­jét. A Mocsár-dűlő kezdte a sort. de most az őszi árpa helyett a tavaszi árpát vág­ják a gépek. Aztán nem elég gond, hogy jó két hetet ké­sett a munka, s most hir­telen összetorlódtak a mun­kálatok, egyszerre érik a ta­vaszi árpa, az őszi árpa, a rozs, meg a búza is? Papp Vencelnek az endre- falvai Aranykalász Termelő- szövetkezet mezőgazdászának ugyancsak fői a feje. Úgy kell szerveznie, irányítania a munkát, ha a Mocsár-dűlő­ben végeznek a tavaszi ár­pával, folyamatosan dolgoz­hassanak a gépek, hogy mi­nél előbb a magtárban tu- ják az új termést. Nem pi­hen ilyenkor a kis fekete Csepel. Berregve nyeli a ki­lométereket, akárcsak gaz­dája a felkavart port. Mert figyelni kell az érést, hogy egy napot se késsenek a gé­pek, hiszen nagy kár szár- mazhatik abból. Ha korán éri a kalászt az aratógép mo­tollája, aszott, töppedt lesz a szem. Ha meg késnek a mun­kával, több szem marad a tarlón a madaraknak, mint amennyit betakarítanak. Tavaszi és őszi árpa, rozs és búza 635 holdon. Ezt a termést kell betakarítani Endrefalván. És ehhez ren­delkezésükre áll két arató­gép, amely saját tulajdonuk, egyet pedig a Szécsényi Gép­állomás küld. Úgy számol­ják a gépállomásé levág 120 holdat, a termelőszövetkeze­té meg 150—150-et. — Baj volt talán az el­múlt évben a gépállomással, hogy az idén olyan óvato­sak? — teszem fel a kér­dést a mezőgazdásznak. Pap p Vencel nagy barna keze végigsiklik csontos ar­cán, hogy aztán borostás ál- lán pihenjen meg. — Hát, hogy is mond­jam ... Magunkban bízunk! Ami pedig a gépállomást il­leti, volt is meg nem is ba­junk vele — mondja. — Dolgozott itt három gép is tavaly, de azért, mert hol az egyik, hol a másik, hol meg a harmadiknak volt va­lami hibája. Nem azt mon­dom, hogy a mi gépeink hi­ba nélkül dolgoznak majd. Megeshet ezekkel is hasonló baj, bár új gépek, sokat vá­runk tőlük. De, ha elő is fordul valami üzemzavar, itt van helybena szerelőnk, azonnal segít... A termelőszövetkezet veze­tősége már az alakulás után gondolt a jövőre, amikor majd gépek teszik könnyeb­bé a szövetkezetben a mun­kát. Négy embert küldtek el tanulni. Ismerjék meg a gé­peket, mert szükség lesz munkájukra a szövetkezetben egy-két év múlva. Jól szá­moltak. Amíg gép nem volt. az emberek a gépállomáson dolgoztak. Most azonban, hogy a gépek egyre szapo­rodnak az Aranykalászban — csak erőgépből 6 van már — úgy jönnek vissza a gép­állomásról a termelőszövet­kezetbe. Az idén már itt­hon arat Serföző István és Kocsis Mihály is. Hiába azonban az igyeke­zet, mert a gépek még nem győzik teljes egészében a munkát. A kombájn például, az emelkedők, a dombok mi­att nem tud aratni Endre­falván. Kétszáz-kétszáztíz holdat kézzel aratnak. A fér­fiak száma, akikre az aratás­nál számíthatnak, 40-50 kö­rül van a faluban. Na persze ezek az emberek nem mind szövetkezeti tagok, hiszen ez volt mindig egyik nagy baja a gazdaságnak: kevés a mun­kaképes férfi tag. S az idős beteg tagok, most sem fog­hatják meg a kaszát, meg aztán a fogatosok egy részét sem lehet aratásra fogni, hi­szen akkor a hordás nem ha­lad. — De erre nem is lesz szükség nálunk az idén . . . — Papp Vencel, a meiögaz- dász magyarázza így. — A hiányzó férfierőt azok az ipari munkások pótolják, akiknek felesége a termelő- szövetkezetben dolgozik ... Serfőző Pál, Deák Ferenc családjával tavaly is úgy 8 hold körül aratott le. Aztán sokan 4-5 holdat vállaltak. Ezekre az idén is számítani lehet. Olyan egy-kétnapos aratók, megint csak vannak sokan. De az így levágott 1­1,5 holdat csak nem számít­hatják a rendszeres munká­nak. A legutóbbi közgyűlésen úgy határoztak az Aranyka­lász tagjai, irányítsa az idén is az aratási munkálatokat a mezőgazdász. Persze azért akad munkája az elnöknek is. Mert nagy hiba lene, ha csak az aratásra gondolna most mindenki, bármennyire is nagy munkát jelent. Az idén a termelőszövetkezet igen nagyott lépett előre, ha a munkák bármelyikét néz­zük is. A jelek szerint a ta­valyi, tavalyelőtti gyenge ter­melőszövetkezet erőre kap. Kár lenne, nagy kár, ha most azért kellene leadniok ezt az előnyt amit a tavasz óta sze­reztek, mert nem szervezték meg a nyári munkákat. Az aratás mellett számos más nagyon fontos tennivaló is adódik a gazdaságban. A ta­karmánybetakarítás, a ker­tészeti munka éppúgy nem tűr halasztást, mint a gabo­nabetakarítás. Ezeket a mun­kákat irányítja, ellenőrzi az elnök. Papp Vencel munkáját az idén a gépek mellett az is könnyíti, hogy bizonyos ta­pasztalattal rendelkezik már ezen a téren. Hiszen tavaly is 6 irányította az aratásban a gépek, a kézi kaszások munkáját, Kondorost Pállal, a brigádvezetővel. S van né­hány olyan jól bevált szerve­zési módszere, amelyek al­kalmazása lényegesen rövi­debbé teszi azt az időt. ame­lyet az aratással töltenek. Rendkívül fontos például, hogy a lehető legjobban ki­A Salgótarjánban székelő megyei kórház belgyógyásza­ti osztályainak betegei közül két asszony: Szika Zoltánná és Nagy Béláné kereste fel szerkesztőségünket. A legnagyobb szeretet és elismerés hangján szóltak Tóth Edit gyakorló és Papp Katalin nemrég végzett fiatal doktornő tevékenységéről. A használják a gépeket. Ezért a felelős vezetőkkel rendsze­resen tanácskoznak, melyik dűlőben dolgozhatnak folya­matosan a gépek, ahol a sar- kalást is elvégezték már a szövetkezeti tagok. A kézi erő elosztása, irá­nyítása meg talán még na­gyobb gondot jelent. Leg­alább is Papp Vencelnek ez a véleménye. — Nálunk még igen sok a kis parcella, amelyen gabo­nái kell termelnünk. — mondja. — A földek minősé­ge változik, s természetesen más a növényállomány egy olyan földdarabon, amelyet jól gondoztak, mint amelyik­ről csak a termést szedték le. Aztán egyik közelebb van a faluhoz, a másik meg na­gyobb távolságra ... Ez mind torzsalkodásra adhat okot. ha nem vigyázunk az elosztásnál! Ez az elosztás azért is fon­tos most a termelőszövetke­zetben. mert mint minden munkánál, az aratásban is alkalmazzák a prémium- rendszert. Egy hold gabona betakarításáért 5-8 munka­egységet és 20-30 kilogramm prémiumot kapnak a tagok, aszerint alkalmazva ezt a normát: álló, vagy dűlt gabo­nát kell-e levágni? Hegyol­dalon kell dolgozniok az em­bereknek. vagy síkabb, lapo­sabb területen? A domboldalon a szélben, szőkére érve lengedezik már a búza. Endrefalván az Aranykalász Termelőszövet­kezetben is megkezdődött az aratás. VINCZE ISTVANNÉ két orvosnő végtelen türelem­mel, nagy hivatásszeretettel végzi gyógyító munkáját az osztály betegeinek legnagyobb elismerésére. Többek között említették azt is, feküdt az osztályon egy 60 éves öreg néni, aki lenézte az itteni orvostudo­mányt és csak a volt buda­pesti orvosai által felírt gyógyszereket volt hajlandó szedni. Tóth Edit doktornő szívós türelemmel, szeretet­teljes hangon foglalkozott az öregasszonnyal. Olvasóink kérték: lapunk hasábjain is hadd fejezzék ki köszönetü- ket a szeretetteljes gyógyító munkáért. Mi készséggel tet­tünk eleget kérésüknek. Lehet menni kertészeti tanulónak Fodor Erzsébetnek üzenjük Fodor Erzsébet Nagybá- tonyi lakos az idén végezte el a VIII. általánost. Kéréssel fordult szerkesztő­ségünkhöz, segítsünk számára az elhelyezkedésben, vagy valamilyen szakképzés meg­szerzésében. Közbenjárásunk­ra a nagybátonyi községi ta­nács és a helyi Petőfi Tsz le­hetővé tette kertészeti tanu­lónak való elhelyezkedését. Fodor Erzsébetnek üzenjük, különböző hivatalos ügyinté­zés érdekében keresse fel sürgősen a nagybátonyi köz­ségi tanács vezetőit. Növényvédelmi gépek a salgótarjáni járásban A salgótarjáni járás terme­lőszövetkezetei az utóbbi két évben 8 növényápolásd gépét vásároltak. A közelmúltban lett egy-egy növényvédelmi gép tulajdonosa a ceredi Bú­zavirág. a karancslapújtői Uj Elet Termelőszövetkezet is. A gépek jelentős könnyebb­séget nyújtanak a termelő- szövetkezetnek a növényi kártevők elleni védekezés el­végzésében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents