Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-11 / 55. szám

6 NÓGRÁDI NEpOJSAG 1962. július 11 Q&juk meg útjainkat! 'S § Bosszankodva állunk, ami- pénzen felújított országutat) kor az aszfaltburkolatú úton Kazár, Nemti és más köziéi- § lánctalpas, vagy kormos jár- eső falvak környékén sem. AzC mű halad végig, s nyomában, Erdőkürti Gépállomás, Szí rá-í mély lyukak maradnak az kon az állami gazdaság és a S úttesten. Az pedig már szin- termelőszövetkezet szintén túl-§ te érthetetlennek tűnik, hogy teszik magukat azon a ren- c ilyen járművek vezetői a jár- delkezésen, amely tiltja, hogy) dát tartják legjobb közieke- a járművek az útárkon át) dési útvonalnak. Fegyelmezet- közlekedjenek. Egészen súlyos § len emberek műve, hogy az esetek, amelyek egyes jármű-íf utak mellett elültetett fiatal vezetők részéről előfordulnak;) csemeték kiszántva, kettétör- Karancskesziben a gépállomás V ve hevernek az árok part- traktorosai 13 facsemetét, Va-) ján... nyarcon a termelőszövetkezetc járművezetői pedig 45 facse- í Nemcsak a KRESZ és más metét tettek tönkre. Karancs-) rendeletek szabályozzák az japújtőn az úthatár köveket) úttestek es más közúti oe- “ " , . f rendezések, műtárgyak, fa- szántották ki. így sorolhat-) csemeték védelmét, megóvá- nánk még a különböző sza- j sát, hanem a józan emberi bálytalanságokat, rendetlensé-§ belátás is arra int: vigyáz- geket. Itt van például a Ta-§ ASSZONYOKNAK WW V'V’ VW VWWW VWV V VVVuA A-VWWVV VWV V'W V Végre itt a nyár... zunk rájuk! Sokat és sok­szor emlegetjük^ megyénk­ben mennyi még a rossz út, pedig az utóbbi 10—12 év­ben államunk már sok tíz­lajjavító Vállalat esete: mész-) iszapot szállított az etesi^ termelőszövetkezet számára,^ és egyszerűen az útpadkán, az árokban helyezte el a millió forintot költött új utak lajjavításhoz szükséges anya­építésére, régiek felújítására, gokat. Többszöri figyelmeztc-| karbantartására. Mégis akad- tés ellenére még a mai na- ■> nak, akik megfeledkeznek er- pig sem távolították el a> ről, rongálják az új utakat, mésziszapct az úttestről. Ese-S tönkreteszik a közúti bérén- tenként a megyei Építőipari) dezéseket. A legtöbb kárt a vállalat is „kiveszi” részét) kormos traktorok okozzák. Vé- az úttestek rongálásából, sza-) gig haladva az úton, mély bálytalanul közlekedteti nagy-) lyukakat hagynak a burkola­ton, feltúrják az árkot, a padkát. Azután pedig mél­tatlankodunk, hogy a csapa­dékvíz feláztatja az utat, ki­mossa a kőágyazatot, alig te­lik el egy néhány hónap, nagy gödrök éktelenkednek a súlyú lánctalpas járműveit. Mit csomagoljunk üdülésre? Akármennyire is szeszélyes ez A népgazdaság vagyonának) jelentékeny részét alkotja az) úthálózat, a korszerű utak) megépítése pedig milliókat) igényel. A közvagyon meg-) védése itt is olyan elsőren-) nemrég még jó útpályán. ^ű feladat, mint bármelyik )a nyár, mégiscsak itt az üdülési Emellett az út veszedelmes vállalat, intézmény kapuján' szezon, és a vonatokon, buszokon ol1o„ ... _ _ár „mi,, o belül. Természetesen a meg-)szézszámra indulnak nyári sza­ellensege a sár s, amit felvilágosító munkának §badságuk eltöltésére az üdülni, kormos traktorok es más me- ielel° telviiagosito un_kjnalví pihenni vágyók. Gondban fő a zőgazdasági gépek felhorda- van ebben is elsőrendű sze-y háziasszonyok feje, hogyan, nak. nem is szólva arról, hogy rePe- Aho1 azonban ismételt) mennyit és mit csomagoljanak komoly közlekedési balesetet felhívásra sem javul a helyez üdülés időtartamára, okozhat az agyagos, csúszós zet, az illetékes tanácsok, köz-§ Ha gyermekek nflkül megy a úttest. lekedési szervek szabálysér-§házaspár, akkor gondolni kell tési eljárás Útján is szerez-|a szórakozásra is. Emiatt alkalmi Az úttestek rongálásában zenek érvényt a közutak vé-S ruhát, a férj számára egy kevés­különösen azok a gazdaságok delmében, a KRESZ ás más rbé kényes elegáns öltönyt is és vállalatok elintettek, ame- rendelkezések megtartásának. rcsaládos üaülésre ls vonatkozó lyek munkaterülete új, főleg Megvan a módja és lehető--!az általános szabály: csak prak- aszfaltozott utak mentén te- sége annak, hogy a kör- |tikus, jól kihasználható holmit rül el. Sok panasz hang- mos és lánctalpas járművek)vigyünk magunkai. zik el például a Kisterenyei ne rongálják az úttesteket, fo-S Állami Gazdaságról. A gaz- kozottabb ellenőrzéssel, gon-§ Kimaradhatatian a csomagból a daság kormos traktorai Zabar, dossággal elérhetjük, hogy az§melegít0, vagy a változatlanul Szilaspogony határában, a Kis- érintett gazdaságok, vállalatok §nagyon divatos halásznadrág, terenye és Pétervására kö- vezetői megértsék és megtart-)esetleg könnyű nyári pantalló, zötti szakaszon rendszeresen sák a közlekedési szabályokat, )aszerint’ 151 mlt szeret leginkább, rongálják az utakat. Hasonló az utak védelméről szóló ren-)A fürdőruha, napozó kis nadrág módon nem kímélik a drága delkezéseket. 'ís § (short) mellett szoknyát és né­Olcsón kapható a naposcsibe • A folyamatosabb és megfe- denütt megvan a lehetőség a lelőhb áruellátás érdekében naposcsibe nevelésre. Sok he- fontos, hogy minél több na- lyen található még kellően ki poscsibe kerüljön a mezőgaz- nem használt épület. Különö- dasági termelőszövetkezetek- sen a háztáji gazdaságokban be és a háztáji gazdaságok- akad sok megüresedett hely. ba. A közös gazdaságok és az Ezeket mind fel lehet hasz- egyéni termelők is jól járnak nálni csibenevelésre, a csibeneveléssel, mert nem­hány blúzt és egy csinosabb, köny- útravalót vinni, élelmet csak nyen kezelhető (nylon, selyem), nyári ruhát is vigyünk magunk­kal. Ne feledkezzünk meg — el­sősorban azok, akik nem szak- szervezeti üdültetésben vesznek részt, hanem „maszek” alapon szervezik a pihenésüket - a pléd és tisztálkodó szerek csomagolá­sáról sem. Jó szolgálatot tehet a fürdőköpeny, nagy választékban csak a saját szükségletüket elégítik ki jobban, hanem szabad piacra is több jut, ezáltal komoly jövedelemre tesznek szert. Ebben az esztendőben ösz- szesen 70 millió naposcsibét juttatnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe és a háztáji gazdaságokba. Vala­mennyi egészséges, többségé­ben fajtiszta, egyöntetű to­jásból keltetett csibe, ami a nevelés szempontjából igen kedvező és fontos. Eddig nagyobbrészt azok kaptak naposcsibét, akik ba- romfinevelésre szerződést kö­töttek. Ezért sokan nem is jutottak hozzá. Egy újabb rendelkezés értelmében min­denki vásárolhat naposcsi­bét, méghozzá olcsón, leszál­lított áron, függetlenül attól, hogy kötött-e baromfinevelési vábbra is szerződést köthet szerződést a felvásárló szer- baromfinevelésre a földmű­vekkel. vesszövetkezeti szervekkel. A A mezőgazdasági termelő- kedvező feltételeleket már szövetkezetekben és a háztáji ismerik a termelőszövetkeze- gazdaságokban általában min- tek és az egyéni termelők. Sokan úgy vélik, hogy a nyári keltetésű naposcsibe ne­velésével nem érdemes foglal­kozni. Téves felfogás ez, mert egészséges helyen, megfelelő gondozással a nyári keltetésű naposcsibe is ugyanolyan jól felnevelhető, mint a tavaszi keltetésű. 10—12 hét alatt általában mind eléri a 80—90 dekát, sokszor még jóval többet is. A városokban élő háziasszonyok pedig ősszel is szívesen megveszik a barom­fit A mezőgazdasági termelő- Baromfifel- dolgozó Vállalattól, az egyé­ni termelők és háztáji gazda­ságok mindenütt a helyi föld­művesszövetkezettől igényel­hetik, illetve vásárolhatják meg a naposcsibét. Természetesen aki akar, to­Egy divatos kalap BŐRGYÓGYÁSZUNK TANACSA: Á mezőgazdaságban dolgozó nők bőrápolásáról kétféle minőségben is forgalomba hozták üzleteinkben. Ne okozzon gondot az sem, hol, mit ebédelhetnek. A nagyobb és népszerűbb fürdőhe­lyeken (Balaton, Bükkszék, Pá­rád, Hajdúszoboszló, Eger) a strandon helyben gondoskodnak a fürdővendégek étkeztetéséről, ol­Sokan úgy vélik, hogy a szabadban dolgozó nők sok­kal egészségesebb munkakö­rülmények között dolgoznak, gyárban, műhelyekben dolgo­zó nőtársaiknál. Ez a nézet nem teljesen helytálló, mind­össze arról van szó, hogy ed­dig nagyobb gondot fordítot­tak az iparban dolgozó nők munkavédelmére, mivel azok szervezett dolgozók voltak. Ma már a mezőgazdaság szo- cializáásával, a tsz-tagok in­gyenes orvosi ellátásával ki­derült, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozó nőkön is igen gyakran fordulnak elő kü­lönböző, foglalkozásukkal ösz- szefüggő bőrártalmak. Ezen betegségek gyógyítása bőrgyó­gyász szakorvos feladata, de helyes bőrápolással megaka­dályozhatjuk kifejlődésüket. Aki egész nap szabadban mezőgazdasági munkát végez, ki van téve az időjárás vi­szontagságainak. Tűző napon vagy szélben, esőben dolgozó nők bőre bizony elég hamar kiszárad, berepedezik, rán­cossá válik. Ezért munka vé­geztével, mosakodás után fel­tétlenül be kell kenni az arcot kezeket, sőt a sarkat is zsíros kenőccsel. Nagyon gyakori a sarkak bőrének berepedése, mely igen fájdalmas és a mély repedések fertőzések kapujává válhatnak Vannak olyan érzékeny bőrű egyének, akiknél napfény hatására fő­leg az arcon bőrgyulladás lép fel. Az ilyeneknek fényvédő kenőccsel kell védeni bőrü­ket, és széles karimájú szal­makalap viselésével óvni ar­cukat, ha a szabadban dol­goznak, mert súlyos, fényárta­lom okozta bőrbetegség fej­lődhet ki, amely igen nehe­zen gyógyítható. A mezőgazdasági munkát végző dolgozó nő bőrét ter­mészetesen igen sok por és szennyeződés éri. A porban, piszokban levő gennykeltó kórokozók ép bőrön nem tud­nak behatolni és nem tudnak betegséget okozni, de apró sérüléseken keresztül a bőr­be jutva szőrtüszőgyulladást, ótvart, keléseket és egyéb gennyesedéssel járó bőrbe­tegséget okozhatnak. Ezért munka végeztével meleg víz­zel, szappannal le kell mosni a bőrről minden szennyező­dést, az apróbb sérüléseket jódtinktúrával megecseteln' nagyobb sérülésekkel pedig orvoshoz kell fordulni. Helyes mosakodás az, ha a kéz és láb mosását előbb végezzük el. mert ez a fürdővizet mindjárt bepiszkolná, azután ahol kád nincs legcélszerűbb lavórba állva az öntözőkan­nát felakasztva, vagy vala­melyik családtagot megkérve az egész test lemosását zuha- nyozásszerűen megoldani. A hónalj, combhajlat és láb­ujjak bőrét feltétlenül száraz­ra töröljük és hintőporozzuk be, mert a bőrbetegségeket okozó gombák ezen a helye­ken telepednek meg előszere­tettel és a nedves, izzadásos területek elterjedésüknek ked­veznek. MEGERETT A MEGGY csó menük és egytálétel válasz­tékából a vendégeknek. Ezért felesleges nagyobb mennyiségű az utazás időtartamára szükséges mennyiséget vigyünk magunkkal. Aki szereti a kényelmet - kü­lönösen, ha gyermekekkel uta­zik - csomagját személypoggyász­ként szállíttassa magával, mind­össze néhány forintba kerül és az átszállásoknál nem kell cipe- kedéssel fokozni az utazásból adódó egyéb fáradalmakat. ÉRDEMES-E BEFŰZNI? A piacon beszélget egymással két asszony, az egyik szatyorral, kosárral megpakolva panaszolja, milyen drága is az idén a gyü­mölcs, sokba kerül a befőzés. A másik félbeszakítja-: — Óh, Kovácsné asszony, iga­zán kár emiatt panaszkodni. Én ötödik éves asszony vagyok már, de még egyetlen évben nem tet­tem el lekvárt, befőttet, mégis mindig volt kívánságunk szerint mindenből. Énnékem az a véle­ményem, és a férjem is hálisten mellettem van ebben, minek kín­lódni, mikor mindent meg lehet készen kapni az üzletben. És higgye el, még csak nem is já­rok rosszabbul, mert alig pár filérrel drágábban jövök ki, vi­szont megkímélem magam a ren­geteg munkától. Hiszen van az embernek éppen elég gondjá­ba ja amúgyis, mire hazamegy a munkából, örüljünk, hogy kisegít a kereskedelem ezzel is bennün­ket. A másik figyelmesen hallgatja, meg-megcsóválja közben a fejét, aztán egy kis hallgatás után így szól:- Csak nem olyan az, Katika. Csak az az igazi, amit maga csi­nál az ember. Ki tudja, mi min­dent tesznek abba a befőttbe, lekvárba, mivel tartósítják. Én csak azt szeretem, amit én csi­nálok, abból tudunk igazán jót enni. Meg aztán olyan nagy öröm, ha roskadoznak az élés­kamrám polcai. Ügy érzem, szin­te mosolyognak rám a befőttes- üvegek, csak bizony, van benne valami, sok időt, járkálást, cipe- kedést is jelent az embernek. Partnere nézi az óráját, és búcsúzkodik: — Megyek, mert sok még a dolgom, este meg TV-t nézünk, szeretnék addigra végezni. Ren­geteget tanul ilyenkor az em­ber. Ezzel a befőzéssel kapcsolat­ban is hallottam, hogy a kon­zervgyárak készítményeiben job­ban megmarad a vitamin is, mint amit otthon csinálunk. Csak szakszerűbben készíthetik el azok, akik mindig ezt csinálják, tanulják is ezt a szakmát. Én a magam részéről örülök annak* minél kevesebb az otthoni mun­kám, több jut szórakozásra, pihe­nésre, sétára. Most is alig vá­rom a műsort, Psota-est lesz a TV-ben. Jöjjön el este maga is — teszi még hozzá futtában és aztán elválnak. Mindezt azért írtuk le, hogy olvasóink véleményét kérjük, ki­nek van igaza, csakugyan érde­mes-e befőzni? Várjuk kedves nőolvasóink hozzászólását a két salgótarjáni asszony beszélgetésé­hez. (összeállította: Üjlaky Mária)

Next

/
Thumbnails
Contents