Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-11 / 55. szám

1962. július 11. NÓGRÁDI NEfŰJSÁG 3 Béke, MIÉ, Freundschaft, Paix, Pace Körzeti VIT-ifjúsági találkozó volt vasárnap Nagylócon Már a délelőtti hangulaton, készülődésen érezhető, hogy olyan esemény lesz ezen a napon Nagylócon, amilyenhez fogható több, mint egy évtizede nem volt. A legna­gyobb a sürgés-forgás a helyi földművesszövetkezeti ven­déglő mögötti kert terraszos kerthelyiségében. A mára hir­detett körzeti VIT ifjúsági találkozó tulajdonképpen en­nek a kerthelyiségnek, ifjú­sági szórakozóhelynek is az avatása, amelyet a három­ezer lakosú község fiataljai kevesebb, mint egy hónap alatt változtattak csalános, tövises bozótból kellemes, szép, olaszos terasszá, ahol ma asztalok, székek, a fejek felett lampionok; s rövidesen lebetonozott tánctér, kugli­pálya és más szórakozási, ne­mes időtöltési lehetőség áll majd fiatalok-idősebbek ren­delkezésére. Ebéd után lassan szállin­gózni kezdenek a vendégek. Megérkezik a Salgótarjáni Acélárugyár párt-végrehajtó­bizottságának titkára, Szalai Gáspár elvtárs, a szakszerve­zeti bizottság titkárával, Mik­lós Mihály elvtárssal, majd nem sokkal később az MSZMP megyei bizottságának munka­társa, Boros Sándor elvtárs, Rozgonyi Miklós elvtárs a KISZ megyei bizottságának munkatársa és Szelcsik Pál elvtárs, a szécsényi járási KISZ-bizottság titkára. De ekkorra már egyre hangosabb az ünepség kezdetére várako­zók beszélgetésének moraja, feltűnnek a rimóciak, holló- kőiek — a lányok közül so­kan népviseletben — Zsúny- pusztaiak, s még Varsányból is néhányan. Valamivel két óra előtt a község végéről fúvószenekar játékának hang­foszlányai érnek el ide, a hangok egyre ütemesebben, harsányabban jelzik, hogy megérkezett az Acélárugyár fúvószenekara is. Befutottak a gyár ifjúsági ökölvívói, a Tűzhelygyár labdarúgói: sok érdekes eseménye lesz a mai napnak, úgy látszik. A vendégek a község veze­tőivel beszélgetnek. Az acél­térzenéje és a hangszóró vi­dám tánczenéje egymást vál­togatja a népi zenekar muzsi­kájával. Mégcsak nem is szürkül, néhány pár már tán­árugyáriak különösen otthon col, ők nem akarnak veszteni érzik magukat Nagylócon, a i egy percet sem. gyár több, mint négyszáz dol­gozója innen jár be naponta munkahelyére, a gyár patro­nálja is ezt a községet. Benne van a segítsége ebben a szép kerthelyiségben is. Az ünnepség a DIVSZ-in- duló akkordjaival kezdődik. Túrái András, a helyi KISZ- szervezet titkárának megnyitó szavai után, Boros Sándor elvtárs ünnepi beszédét röpíti a megafon a körülbelül 600 ember felé, akik eljöttek erre a nagygyűlésre. „Ma szerte a világ minden táján egy szót visszhangoznak a szívek, ame­lyet a különböző nyelveken más és másként ejtenek, de egyformán értenek: Béke, Mir, Freundschaft, Paix, Pace. Ennek a jelszónak a jegyé­ben gyűlnek össze Helsinki­ben is a világ különböző fa­jú, nemzetiségű, világnézetű — de ebben a kérdésben egyetértő fitaljai. Béke és le­szerelés, ez az a cél, amelyért felemelik hangjukat az ifjak is Helsinkiben.” A nagygyűlés véget ért, fel­csendülnek a zene akkordjai. S most hirtelen nehéz válasz­tani: ki mit szeret jobban a sok szórakozási lehetőségből. Van, aki a művelődési ott­honba megy — itt az ököl­vívók bemutatója. Harsány szavak biztatják a viaskodó fiatalokat; mások a futbal- pályára sietnek: itt először kicsik és nagyok futbalkaba- réja zajlik, majd a tűzhely­gyári labdarúgókkal mérik össze tudásukat a nagylóciak. Az eredmény: igazságos dön­tetlen. Van, aki a körhintát, hajóhintát, vagy a céllövöl­dét részesíti előnyben, vagy itt marad a kerthelyiségben, sörözgetni, beszélgetni. Régen volt ilyen hangos, vidám napja Nagylócnak. A fúvósok Este nyolc óra. A Várdom­bon fellobban a tábortűz. S mire a lángok ellobbannak, már mindenki a kerthelyiség­ben ropja a táncot... Aztán már csak a csillagok hunyo­rognak: szép volt, emlékezetes volt. .. Tegyük társadalmi üggyé az egészségügyi munkát Nyilatkozik a megyei kórház új igazgatója A megyei kórház élén kél i latkozzon lapunk számára az \ ség is rendelkezésünkre áll. Ja­éven át nem volt felelős ve­zető. Néhány hónappal ez­előtt dr. Szabó Sándor la­boratóriumi főorvos vette át a megyei egészségügyi intéz­mény vezetését, és azóta tör­téntek már helyes változá­sok. Szép elképzelések szület­tek a további fejlődésre vo­natkozóan is. Felkerestük dr. Szabó Sándort, a megyei kór­ház igazgató főorvosát, nyi­A szocialista üzemért jogos felháborodását váltotta Mit bizonyít ez a második ki. Nem egytől hallottam, bejegyzés? Fenntartja, hogy hogy „fütyülök az egészre, az üzemvezetés általa kifo- cirkusz az egész, hát érdé- gásolt módszerei rosszak, ká- mes itt valamit vállalni” — rosak, ártanak az üzem kö- és ehhez hasonló megjegyzé- zös vállakózásának is. Kicsen- seket. Úgy érzem, dűl belőle a teljes azonosság még egy-két vállalása az egész üzem ügyé ilyen esemény és részünkről ve^- Elismeri, hogy a kö­be is fejeződött a szocialista vetkeztetések, amelyeket a ha- üzemért folytatott harc. Mert ra§ első hevületében levont, az eredmény nem lehet si- — elsősorban a mozgalomra keres addig, amíg a kollek­tíva szíwel-lélekkel harcol a vonatkozóan — túlzóak. Egy munkás egészséges kri­szocialista címért, ugyanakkor ti kai és önkritikái érzékével az üzemvezető a fentiekhez lme helyére tette a dolgokat. hasonló antiszocialista intéz­kedésekkel megnehezíti azt. Hogy vállalt kötelezettsége­inket teljesíthessük, hogy a szocialista üzem cím elnyeré­séhez reményünk lehessen, a dolgozók és a műszakiak kö­zös összefogására, közös erő­feszítésére van szükség. A fen­tiekhez hasonló „külön uta­kon” nem járhatunk. Csak közös akarattal, vagy sehogy”. Ugye mellbevág ez a be­jegyzés? Hát még, ha eláru­lom, hogy szerzője az, aki­nek a brigádját ugyan mm­Semmit nem von vissza a bírálat lényegéből, de mert rájön — vagy csak érti? —, hogy a mozgalom erősebb, mint egy helytelen intézke­dés, erősebb, mint az ő és társainak múló haragja, fel­háborodása, erősebb, mert magvát a kor hintette el, ben­nük találva termékeny talaj­ra, — következtetései nem­csak „erősek”, korszerűtlenek is. Bölcsessége-e ez, megfontolt­sága-e csupán egy kiváló mun­kásnak? — állsz meg egy pii­denki elismeri a legkiválóbb- Nem’ nemc.sak az ~ _„i, j ________ .-ÍTG, , eleterzese is egy meg koránt­s em mindenben, de a fő kér­désekben modern embernek, a mi modern emberünknek. Nos, ezt a fajta modernsé­get, korszerűséget nem talál­tam én Gritz elvtárs sima. Február 16-án. Úgy érzem, í°£kus’ . ma.fvédö n, o foKímár v,/. o f ’ magyarázataiban, erveiben ... Es bár az összehasonlításra különben egyáltalán nem al­kalmas a két ember, de Pförtner József brigádvezető nak, de egyesek a sértettek kö­zül kimondva, kimondatlanul az egyik „kedvenc” brigád­nak tartják. Egy hét múlva ugyanez a brigádvezető ezt írja be a naplóba: A mátranováki bányaüzem kol­lektívája egyik a szénmedence- ben, amely a legjobb eredményt tudja a párt VIII. kongresz- szusa tiszteletére indított mun­kaversenyben felmutatni. A bánya dolgozói az év első felére kiírt mennyiségi tervüknek 102,9 szá­zalékban tettek eleget. Abban, hogy a bánya műszaki és fizikai dolgozói ilyen ered­ménnyel dicsekedhetnek, nem kis része van a Csipkés-üzem kollek­tívájának, akik az év elején azt a célt tűzték maguk elé, hogy a kongresszusi munkaversenyben elnyerik a szocialista üzem cí­met. S hogy e cél megvalósítása felé haladnak, bizonyítják az első félévi eredmények is. Amellett, hogy a hat hónapra előírt meny- nyiségi előirányzatukat 2672 ton­na szénnel túlteljesítették, 279 kilogrammal növelték a termelé­kenységet, illetve az összüzemi teljesítményt. Jók a minőségi és az önköltségi mutatók is, melye­ket a munkafegyelem legszigo­rúbb betartásával értek el — a félévben igazolatlan hiányzás Csipkés-üzemnél nem fordult elő. hogy a február hó 9-i bejegy zésem hangja kissé erős, nem csoda, hiszen a harag, az elkeseredés diktálta. Ki akar­tam ezt a lapot tépni, de ,,,, ... _ mégis hagyom, hadd tükrözze állas?°nt^ u^™ez a ko1" f Nagy munka vár a feltáró brigádokra, hogy az állandó szenelő munkahelyet biztosítani tudják. Itt Nádasdi József és csapata végez kiváló munkát. A kitermelt szén elszállításához fontos, hogy az üres csille állan­dóan biztosítva legyen. Boros József az első félévben ebben a tevékenységében tűnt ki. eltelt néhány hónap eredmé­nyeiről és vázolja a jövőre vonatkozó terveket, elképze­léseket is. — Hogyan, milyen segítség­gel, milyen körülmények közepette vette át a kórház vezetését, milyen sürgős prob­lémákkal kellett megküzdenie? — Talán kezdeném minde­nekelőtt azzal, véleményem szerint elhelyezése miatt ez a kórház nem alkalmas arra, hogy megyei funkcióját be­töltse. Olyan kórházat vet­tem át, amely építése miatt sem a legmegfelelőbb, és 117 ágya sem tudja lebonyolítani a nagy betegforgalmat örö­münkre szolgál, hogy terv­szerű ütemben már készül az új megyei kórház, és elké­szültéig bizonyos belső módo­sításokkal, ideiglenes átalakí­tásokkal javíthatunk az eddi­gi állapotokon. Én mindenek­előtt azzal kezdtem igazgatói munkámat: egészségügyi, gaz­dasági és műszaki szakembe­rek bevonásával osztályról osztályra járva vizsgáltam meg a legsürgősebben megvalósí­tandó problémákat, és min­den ilyen utamról feljegyzés­ben tettem meg észrevételei­met. Kollégáim és az egyéb szakemberek segítségével né­hány ilyen sürgős javítani­valót már el is végeztünk. Például eddig a kórház gé­gészeti osztályán a WC elő­terében juthattak csak ivó­vízhez a betegek és még több ilyen, a kórházi higiéniával kapcsolatos feladatot tartot­tam szükségesnek soron kívül megoldani. Eddigi munkám tehát a napi munkameneten túl mindenekelőtt ebben me­rült ki, de a továbbiakban is menet közben állandóan ja­vítunk, tökéletesítünk, hogy az új kórház elkészültéig is vulóban a betegellátás szín­vonala, bár a megfelelő el­látást, ismét csak azt mond­hatom, az új kórház meg­építésével tudjuk biztosítani. Van olyan tervünk, hogy az irodaházat kivisszük innét a kórházból, a felszabaduló szobákban két urológiai kór­termet létesítünk, melyek be­állításával könnyítünk a na­gyon zsúfolt sebészeti munkán is. Ez lehetővé tesz majd a közeljövőben egyéb átszerve­zést is, többek között a la­boratórium egy részét a mos­tani szertár helyére tennénk és egy új Rtg munkahelyet fogunk felállítani. Az orvo­sok szakképzettsége szerintem jó, de kell a továbbképzés, sok a képzetlen középkáder. Ilyen vonatkozásban a be­tegellátás még nem mond­ható kielégítőnek. De véle­ményem szerint a szakorvosi ellátásban még hiányaink van­nak Azon is munkálkodni kell, hogy magunk közül ne­veljük ki a szakorvosi gár­dát, hogy az új kórház bein­dulásakor kész garnitúrával rendelkezünk. — Milyen segítséget igé­nyel tervei, elképzelései meg­valósításához a társadalmi szervektől? — Mint említettem is, a Vöröskereszttel nagyon jó a kapcsolatunk. De más szer­vekkel ' apcsolatban hasonló eredménnyel nem büszkél­kedhetünk. Úgy érzem, a gyógyító munkához elenged­hetetlen, hogy az egészség­ügyet társadalmasítsuk. Én ezalatt azt értem, hogy fel kell vennünk — tettem is már ennek érdekében lépéseket — néhány leg­fontosabb üzemmel, különö­sen a bányaüzemekkel a kap­csolatot és közösen meghatá­rozni azokat a problémákat. , tennivalókat, amelyek megol- minél gondosabban védhessük, i dása közös ügyünk. Szerintem kímélhessük a társadalmi tu lajdont, minél több területen ki tudjuk elégíteni betegeink egyre növekvő igényeit. — A betegek gyógyításá­nak megjavítása érdekében milyen elképzelései vannak, milyen feladatokat kell még ezirányban megoldania? — Elmondhatom, hogy ná­lunk a körülményekhez képest kielégítő a kórház műszerek­kel történő felszerelése, in­kább minőségbeli fejlesztésre van csak e vonatkozásban szükségünk. Minden olyan gyógyszerünk megvan, amely a betegellátásban szükséges, és a Vöröskereszttel kiépített jó kapcsolataink eredménye­képpen megfelelő vérmennyi­az egészségügy munkája je­lentkezik a termelésben és a termelékenységben is. Minde­nekelőtt azzal, hogy meggyó­gyítjuk és újra munkába ál­lítjuk az embereket. De bi­zony még elég sok a viszály az üzemek és az orvosok kö­zött e kérdésben és nekünk azon kell munkálkodnunk, hogy társadalmi bázist teremt­sünk eredményeink fokozása érdekében. Azt szeretném, ha az élet szerves részeként be­szélnének az egészségügyi munkáról. csakis ebben az esetben teljesíthetjük hivatá­sunkat, melynek lényege: min­dent az emberért, mert leg­főbb érték az ember — fe­jezte be nyilatkozatát a me­gyei kórház új igazgató fő­orvosa. Űjabb, brigád versenyez a szocialista címért a nyomdában Szocialista címért versenyző brigád alakult Pálfi László gépszedő vezetésével a Nyom­daipari Vállalatnál. A kollek­tíva magába foglalja a lap­részleg valamennyi dolgozóját. A brigád elhatározta, hogy legfőbb feladatának az önkölt­ség csökkentését, a selejtmén- tes munkát tekinti. Vala­mennyien részt vesznek politi­kai és szakmai oktatáson, ta­nítják fiatalabb munkatársai­kat, ugyanakkor évi 36 társa­dalmi munkaórát is végeznek. Szalai Lajos és id. Fekete Lajos, a két legrégibb nyom­dász vállalta, hogy Lipták Mária harmadéves tanulót — a megyében elsőként — ki­képezik a gépi szedésre. A többi között a gépeket és be­rendezéseket szocialista meg­őrzésre veszik át. A verseny július 1-vel indult és értéke­lésére egy év múlva kerül sor. Földmérő- és útépítő szakemberek társadalmi munkája a termelőszövetkezetekben mmi w azt a hangulatot, melyet egy- egy, szerintem szabálytalan in­tézkedés a dolgozók közt szül.” szerűtlenség érződik. (Folytatjuk) Csizmadia Géza Sokáig gondot okozott a munkahelyi szállítóberendezés. A von­szolólánc számtalan esetben elszakadt, s ez termeléskiesést ered­ményezett. A bánya lakatosai azonban a bányászok segítségére siettek. Ezen a kaparóberendezésen a szerelők által készített új vonszolólánc dolgozik, — segítségével minimumra csökkentették a kieső órák számát. A Balassagyarmati Állami Földmérési- és Térképészeti Hivatal dolgozói társadalmi munkában segítenek a terme­lőszövetkezetek szezonmunkái mellett elvégzendő kisebb fel­adatok megoldásában. így társadalmi munkában végezték el a csitári termelő- szövetkezet gyümölcsösében a kitűzési munkálatokat, amely- lyel 6 ezer forintos megtaka­rítást értek el a termelőszö­vetkezet számára. Ugyan­csak társadalmi munkában segítették elő a Terénybpp folyó házhelykisajátítási mun­kálatokat is, amelynek révén 3271 forint értékű közhasz­nú munkasiker született. Ezenkívül segít a hivatal a balassagyarmati KISZ laká­sok tervezésében és az ugyan­csak itt épülő szökőkút szin­tezési munkálatai elvégzésé­ben is közreműködtek.

Next

/
Thumbnails
Contents