Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)
1962-07-07 / 54. szám
1902. július 7, nűorAdiNÉPÚJSÁG 5 Beszéljenek a tettek! JELEN ÉS JÖVŐ „Nem használ a szó — ha a kéz nem jó” — mondja az egyik közmondásunk. Sehogyan sem tudtam szabadulni ettől az igazságtól, amikor legutóbb meglátogattam a mát- raszőllősi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetet. Látogatásom idején úgy tűnt, hogy képtelen lesz kilábalni a szövetkezet a fegyelmezetlenség, az alapszabályellenes cselekedetek sűrű bozótjából. Hogy nem így történt, s ma már a termelőszövetkezet bizonyos változásáról adhatunk számot, az újonnan választott vezetőség, a szervezettebb munka, a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagok faradhatatlanságának eredménye. De mi történt tulajdonképpen Mátraszőllősön? Cikertelenül zárták a ta- ^ valyi évet a mátraszől- lősiek. Rosszul gazdálkodtak, kevesebbet fizettek egy munkaegységre, mint terveztek Így azután azoknak is elpárolgott az a kevés munkakedvük, akik a megalakulás óta bíztak a sikerekben. Ezután érthető, hogy a legtöbben csak legyintettek, mikor az idei gazdálkodás tervezésekor arról beszélt a mezőgazdász, meg egy-két szövetkezeti vezető, hogyha nehéz is lesz. de az idén utólérhetik magukat. Bóta János a pásztói gépállomásról került Mátraszőllős- re az elmúlt év elején. Nagy önbizalommal kezdte a munkát. Valósággal motorja lett a vezetőségnek és a szövetkezetnek. — Ez lett a vesztem, mert az elnök, meg a többiek is mindennel csak rám vártak... — panaszkodik. Rendellenességeket már tavaly lehetett tapasztalni Mátraszőllősön. de azért a munka is ment úgy-ahogy. De az idén már nagyobb bajok jelentkeztek. Annyira meglazult a munkafegyelem, hogy a vezetőség képtelen volt rendet tartani. A kocsisok oda mentek, ahová éppen jól esett. Egyesek meg a saját maguk szakállára fuvarozgat- ták a követ a közeli bányából. Mikor meg a lucernát ------k ellett kaszálni, néhányan lekaszálták a maguk részét, a közösét meg otthagyták. Hiába hadakozott a mezőgazdász, ha az elnök úgy hajlott mint fúvó szélben a nád. Következetlenség, megalkuvás. Ez jellemezte a termelőszövetkezeti vezetők legnagyobb részének munkáját. S mi lett a vége? Hol a növénytermesztésben, hol az állattenyésztésben ütötte fel a fejét a baj. A mezőgazdász, aki egyébként jó szakember, nem tudott mindenütt ott lenni, mert egy ember, csak egy ember. A vezetőség többsége, az elnök keveset törődött a vezetéssel, ha tettek is valami t, egymás intézkedéseit másították meg. Bóta János most kimerült idegekkel, szétforgá- csolódott energiával keserűen nyugtázza: nem tudta a feladatot megoldani, amit reá bíztak. Önkéntelenül felvetődik a kérdés: miként volt lehetséges, hogy ennyire felelőtlenül vezethették a tagságot, szabálytalanságok sorozatát követték el és hosszú hónapokon keresztül nem történt megoldás? Miért nem segített a községi, a járási tanács? — Kérem, mi sokszor figyelmeztettük a szövetkezet vezetőségét a hibákra, de sosem tudtuk elérni, hogy változtassanak is ezeken ... Ezt mondja Szálkái Jenő SZAKMAI TANÁCSADÓ «Ä\V\AVVv>AVNNVVCÄ>3^V*\V\\^^^ Á gabona betakarítása Az aratás és a betakarítás sikerének nagyon fontos feltétele a tervszerű felkészülés. Ezért a betakarítás munkáját a legapróbb részletekig meg kell szervezni. Első teendő, hogy minden termelőszövetkezetben készítsék el az aratás és cséplés tervét Fontos követelmény, hogy a gabonabe- takaritásban mindenki tudja feladatát A traktorosok azt, hogy melyik aratógéppel vagy kombájnnal dolgoznak, kik lesznek, akik kézzel aratnak. Az aratógépek és kombájnok részére elsősorban azokat a legjobb területeket jelöljék ki, ahol a gépek nagy teljesítményt tudasztag. Asztagba csak száraz gabonát rakjanak. Egy asztagba általában 400-500 keresztet célszerű rakni. Egy ilyen nagyságú kazal jó munkaszervezéssel egy nap alatt könnyen elkészíthető s a cséplőgépnek is kb. egy napi munkát jelent így a váratlan esős időjárás okozta károsodás megelőzhető. Az aratás, bebordás, cséplés jó megszervezése és végrehajtása mellett gondot keU fordítani a kombájnszalma gyors betakarítására Is, bogy a gabonaföldeken azonnal megindulhasson a talaj- munka. Barlal Gábor. tanácselnök, de arról már kevesebbet szól, hogy a tanács a figyelmeztetésen túlmenően megtett-e mindent, mint állami irányító szerv, a helyzet megjavítása érdekében. Nem mondta ugyan senki nyíltan, de számos jelből következtethettem arra, hogy a termelőszövetkezeti vezetők és a tanács vezetői között emberi hibákból fakadó mélység tátong. így kapcsolatuk — minden igyekezet ellenére is — felszínes maradt. S ebből következik a másik kérdés is. Miért nem lépett közbe időben a járási tanács mezőgazdasági osztálya, miért tűrte, hogy a termelőszövetkezetben a közös tulajdont károsító, a szövetkezeti tagok érdekeit sértő szabálytalanságok sokasága halmozódjon egymásra? Eleinte abban bíztak, kezdő szövetkezetről van szó, az indulás gondjai majd eltűnnek két- három hónap múlva. Igen ám, de a járási tanács mezőgazdasági osztálya ez esetben elvétette a szokásos sémát. Nem számolt azzal, hogy Mátraszőllősön sok olyan probléma volt, ami akadályozza az emberek jellemének formálását, s a termelőszövetkezet vezetőségének sorozatosan elkövetett hibái, a gyenge gazdálkodási eredmények mégin- kább megnehezítették ezt a munkát. Végül is a járási tanács ’ mezőgazdasági osztálya erőteljes intézkedéshez folyamodott. Javaslatára a termelőszövetkezetben uj. hozzáértő, rátermettebb vezetőket választottak. A helyzet nyilvánvaló, hogy nem változik meg egyik napról a másikra Mátraszőllősön, de biztató, hogy az új vezetőség azoknak a kényes kérdéseknek megoldásához látott elsősorban, amelyek a legtöbb gondot, bajt okosdák a közösségnek, a szövetkezeti tagoknak. Megerősítették a munka- szervezeti egységeket, rendezték a háztáji földek dolgát is. Most a termelőszövetkezetben a növényápolást végzik, s az aratásra készülnek. Dolgoznak a szövetkezeti tagok, ha kevés is még a bizalom az eredményekben. S mi tagadás: az elmúlt két év eredményeit nézve, nem is táplálhatnának túlzott reményeket a szövetkezetiek. Keserves tagdíjat fizettek, s ez az, ami nagyon sok szövetkezeti tagot ráébresztett arra, lehetne esd másképpen is csinálni! S most mi is azt várjuk, hogy a kimondatlan, vagy kimondott szavakat tettek igazolják majd. Pádár András Két termelőszövetkezet egyesüléséből jött létre. A több mint tíz esztendeje gazdálkodó, de nem túlságosan nagy erőt képviselő Tartós Béke és a hatalmas területtel, de csak kevéske nagyüzemi tapasztalattal rendelkező Magyar-Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet tagjai szövetkeztek és hozták létre Er- sekvadkerten a több mint 5700 holdas közös gazdaságot. Most 1300 család dolgozik a szövetkezetben, s becsületükre legyen mondva, minden tőlük telhetőt igyekszenek megtenni az eredmények, a siker érdekében. Lapozgatom az idei évre készített termelési tervet és az az érzésem, olyan ez a közösség, mint valami fiatal óriás, amely most ébredt erejének tudatára és ezt a hatalmas, eddig szunnyadó erőt most próbálgatja, kíváncsiságtól feszült várakozással: vajon mire képes, mit tud alkotni vele7 Csak aratnivaló gabona közel 2000 hold van itt a gazdaságban. Három kombájnt és négy aratógépet küld ide a gépállomás, hogy időben végezzenek. Kukoricából 200 holdat munkálnak a szövetkezeti asszonyok, s a tenyérnyi levelű dohány is több mint 100 holdon zöldell. Az egyre fejlődő állatállomány takarmányszükségletének kielégítésére mintegy 550 holdon lucernát termelnek, s ehhez még egyéb pillangósokat, és betakarítják a rétek, legelők füvét is. Tóth István, a termelőszövetkezet elnöke — aki nagy erőfeszítések árán tanul, igyekszik lépést tartani a gyorsan haladó idővel — indított útnak bennünket, hogy szétnézzünk a gazdaságban. Az útravalóval nem fukarkodott, elmondta, hogyan használja ki a termelőszövetkezet a további eredmények, sikerek érdekében a nagyüzem adta lehetőségeket: — Több mint félmillió forint értékben vásárolunk gépeket az idén. Ez már igen komoly lépést jelent a munkálatok teljes gépesítéséhez.. Két növendékistállót építünk, 500 férőhelyes sertéshizlaldát, s épül kinn a majorban a megye legnagyobb baromfitelepé is, a 20 ezer csibét befogadó baromfiház. Több mint 3 millió forint ezeknek az 'íj létesítményeknek az értéke. Nagyszerű dolgok ezek, de ahogy Tóth István magyarázta, ezek csak a jövőt, a következő éveket teszik köny- nyebbé, biztosabbá, Nem kevésbé érdekes dolog azonban az idei munkáról, a várható eredményekről beszélni. A számítások szerint közel 5,5 millió forint jövedelmet hoz a termelőszövetkezetben a nak elérni és az üzemzavar is elenyészőre csökkenthető. Általában törekedni kell a gépek teljesítményének a legjobb kihasználására. Még az elmúlt évben is előfordult, hogy a gépek részére nagyon dűlt, gyommal átszőtt gabonaföldeket jelöltek ki. Az A zöldségfélék szakaszos szedése, válogatása csomagolása előnyös a termelőszövetkezetek számára ilyen területeken a gépek nehezen dolgoznak, gyakori az üzemzavar és kicsi a teljesítmény. A kombájn munkabeosztásával egy időben gondoskodjunk a kombájnszérűk kijelöléséről. A kombájn- szérűk ott legyenek, ahol a gabonatáblák zöme van. Az aratás megszervezésénél minden feladatnak külön-külön felelőse legyen. A felelősök vizsgálják meg a gépeket, munkaeszközöket, figyelmük terjedjen ki az ivóvízellátásra és minden olyan tényezőre, amelytől az aratás sikere függ. Az aratási szemveszteséget rendszerint az aratás megkésése, a rossz munkaszervezés és az aratás helytelen gépi, vagy kézi végrehajtása okozza. Nagyon kell vigyázni arra, hogy a gazonafélék' aratásánál ne várják be a magvak teljes beérését. Köztudomású, hogy a viaszéresbeu aratott búzából alig van szemveszteség. A behordás lebonyolításánál arra ügyeljenek, hogy a learatott termény minél kevesebb mozgatással kerüljön a kazalba. A be- hordási szemveszteséget még növelheti a helytelenül elkéS7itett szérű, vagy rosszul megrakott A zöldségfélék szakaszos szedése kifizetődő a termelőszövetkezetek számára. Ha nem várják meg, hogy az áru zöme beérjen, a munkatorlódást elkerülhetik. A kezdeti magasabb árak is arra ösztönzik a közös gazdaságokat, hogy böngésző szedéssel kezdjék meg az áru értékesítését. A karalábé csomóját eleinte 10 forintért, a zöldborsó kilóját pedig 12 forintért vették át a földművesszövetkezetek. Pest megyében tavaly júliusban a zöldpaprika átvételi ára fajtától függően 10—18 forint volt. Augusztusban már lecsökkent másfél-három forintra. A kezdeti időben holdanként —12 mázsát lehet belőle értékesíteni. A tavalyi átvételi árakat alapul véve ez ií)—12 000 forint többlet- bevételt jelent holdanként. A böngésző szedéssel a tsz-tagok is jól járn:k. mert a mun- kaegységköny v lehetővé teszi, hogy böngészve 70—80 kiló zöldpaprikát, 80—100 kiló paradicsomot. 40—50 kiló zöldbabot és CO—80 kiló fürtös uborkát, 100—200 kiló középhosszú, vagy 160—200 kiló kígyóuborkát szedjenek le egy munkaegységért. Később sokkal magasabbak a követelmények. Sok helyen a munkaegység mellett premizálják a teljesítményt. Pest megyében a legtöbb helyen a családok művelik a zöldféléket, s a jövedelem 40—60 százalékát kapják meg. A zöldségféléknek a válogatása, osztályozása és csomagolása is hasznos a tsz-ek számára. Már a szedésnél gondolni lehet arra, hogy a különböző minőségű áru különböző ládába kerüljön. Ezáltal könnyebb és gyorsabb a csomagolás is. Ügyelni kell azonban arra, hogy egy-egy ládában az előírásnak megfelelő minőségű áru legyen. Az első osztályú paprika között például csak 10 százalék másodosztályú oaprika lehet, mert egyébként az egészet másodosztályúnak minősítik. Zöldpaprikából általában holdanként 80 mázsa terem. Ebből kb. 35 mázsa első osztályú, 35 mázsa másod osztályú, 10 mázsa pedig vegyes- paprika. A 35 mázsa másodosztályú paprikából gondos válogatás után még 12—15 mázsát első osztályúként lehet értékesíteni, ami mázsánként 30 forint többletbevételhez juttatja a termelőszövetkezetet. Naponta 4—5 mázsát ki lehet válogatni, s ez a tagoknak kb. 1000 forintot 1e- lent. Az exportáru csomagolásánál is elsősorban a minőségi követelményeket kell betartani. Egy-egy ládában, rekeszben vagy kosárban csak azonos fajtájú, minőségű és mennyiségű áru lehet. Különösen a paradicsomnál vigyázzunk arra, hogy a megrendelő kívánsága szerinti érettségi fokon csomagoljuk. Általában 85—90 mázsa paradicsom terem holdanként. Ebből 40—45 mázsát lehet exportra küldeni. Csomagolása mázsánként 40 forint többlet- bevételt jelent. Hasonló a helyzet a többi cikknél is. Az exportáru csomagolásához szükséges göngyölegről és díszítő papírokról a földművesszövetkezeti szervek gondoskodnak. szántóföldi növénytermesztés. Az állathizlalásból — csak szarvasmarhából 287-et értékesítenek — több mint 1 millió 800 ezer forintot várnak. Nagyszerűen sikerült a baromfitenyésztésük is. Pedig ahogy mondják, az állattenyésztés eme jövedelmező ágát az idén csak tanulják, hogy mire megépül a baromfiól, erre már ne kelljen időt vesztegetni. Leszámítva az összjövedelemből azt az összeget, amelyet a gazdaság további fejlesztésére fordítanak, s a szövetkezeti tagok részesedésként, prémiumként kapnak meg. mintegy 6 millió forintot képez az az érték, melyet különböző áruként adnak az államnak. Kenyérgabonát 27 vagonnal, étkezési és vetőburgonyát 70 vagonnal indítanak útnak, ha eljön az ideje. Tejből 1204 hektolitert értékesítenek, s több mint 2 millió forint értéket ad a dohány is. Szétaprózott parcellák, a vártnál alacsonyabb eredmények, ez jellemzi a múltat Ersekvadkerten. A jelent a kialakuló nagyüzemi arányok, a növekvő árutermelés, a biztos jövedelem jelzi. A jövőt pedig, most még sokszor az emberi agyat fárasztó, beláthatatlan távlatok, amelyek egyre tisztábbak, világosabbak lesznek a szövetkezeti tagok sokasága előtt. Vincze Istvánná Fent: Indulásra készen állnak a kombájnok az Érsekvadkerti Gép állomáson. A gép óriásokból három a Magyar—Csehszlovák Barátság 1 ermelőszö vetkezetnek dolgozik majd. Középen: Szőkü! az árpa, néhány nap múlva aratni lehet. Dombai Istvánné, a termelőszövetkezet párt- titkára szemmel láthatóan elégedett a várható terméseredménynyel. Lent: Nyolc asz- szonybrigád gondozza a több mim 100 holdnyi dohányt. Képünkön: az egyik legjobb, a Sági-brigád munka közben. Megüresedtek már a szénaszárító állványok. Terhüket már kazalba rakták, a télre tartalékolják a szövetkezetiek. (Fotó: Tamaska)
