Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-16 / 48. szám
1962. június 16. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Rendlishozzák, átalakítják a salgói túrislaházat és környékét A dél-yietnami parasztok ellenállása a Diem-klikkel szemben Helyszíni ülést tartott a tanács végrehajtó bizottsága Szerdán a helyszínen, a Sal- gó-bányai túristaházban tartotta ülését a menedékházzal kapcsolatos üzemelési és fejlesztési problémák megoldásáról a salgótarjáni városi tanács végrehajtó bizottsága. A kibővített ülésen a megyei tanács építési osztályának és kereskedelmi osztályának képviselői, a túristaházakat kezelő vállalat küldöttjei, az Idegenforgalmi Hivatal képviselője és a megyei turista szövetségek elnökei vettek részt. A vitában több, Salgó idegenforgalmának helyzetével és továbbfejlesztésével kapcsolatos javaslat vetődött fel. Megbeszélték a VB-tagok többek között Salgó megközelítésének problémáit is. Beszéltek az erdővédelemről és arról is, hogy természetvédelmi területté kell nyilvánítani Salgó- > bányát, így fejlesztése és védelme biztosítottabbá válna. Forgalom szempontjából jó közepes átlagot ér el országos viszonylatban a túristaház; az elmúlt esztendőben 350 ezer forint értékű étel-ital és szállodai forgalmat bonyolítottak le. Az ország 54 túristaháza közül fontossági sorrendben nyolcadikként kerül sor a salgói menedékház rendbehozatalára a közeljövőben. Számos probléma is felvetődött a VB ülés vitája közben, így például többen elmondották, hogy vasárnaponként 1000—1200 kiráduló és turista keresi fel a szép kirándulóhelyet, hogy aztán valóságos csatateret hagyjon maga után. Sokan vétenek a tisztaság, a rend és egészségügy szabályai ellen is. így például a friss vizű forrást éteknaradékok bedobásával többször élvezhetetlenné teszik. Szó volt az elhanyagolt környékről, a menedékház előtt létesített konyhakert és állattartás megszüntetéséről is. Tervbe vették az ide vezető utak megjavítását. Ehhez a Repülőnap Budapesten A Honvédelmi Sportszövetség Nógrád megyei Elnöksége közli az érdeklődőkkel, hogy Budapesten július 17-től 29-ig nemzetközi repülőnap lesz. A nemzetközi repülőnap alkalmából tartják a második motoros műrepülő világbajnokságot, úgy tervezi az elnökség, hogy csoportos látogatást szervez a megyéből is. Ezzel kapcsolatban meghatározták a nemzetközi repülőnap, valamint a világ- bajnokságon való részvétel, napi jegyeinek árát. A világ- bajnokság napi jegye — amely július 17-től 28-ig mindennapra váltható. — felnőtteknek 8 forint, gyermekek napi jegye 5 forint. A repülőnapi jegy, — amely július 29-re érvényes — felnőtteknek 12, gyermekeknek 7 forint. A kombinált jegyek ára — amely a világbajnokság és a nemzetközi repülőnapra minden napra érvényes — felnőtteknek 28, gyermekeknek 18 forint. Akiket érdekel a második motoros műrepülő világbajnokság és a nemzetközi repülőnap és azon részt kívánnak venni, vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Nógrád megyei Elnökségével. > Ideiglenes munkásszállások Salgótarjánban A Salgótarjáni Városi Tanács az építőipari vállalattal kölcsönös megegyezéssel elhatározta: a városközpontban végrehajtott család-kiköltöztetéseket úgy kívánja biztosítani, hogy az egyelőre lebontásra nem kerülő épületeket ideiglenes munkásszállás céljára az építőipari vállalat rendelkezésére bocsátja. így az elmúlt egy hónap alatt nyolc lakást adlak át az építőipari vállalat részére munkásszállásnak. Ezzel megoldódik a nagy építkezések miatt magasabb létszámmal dolgozó vállalat vidéki munkásainak elszállásolása. megyei természetbarátok 4 ezer társadalmi munkaórát ajánlottak fel, hogy meggyorsítsák és olcsóbbá tegyék az átalakítási munkálatokat. A Hazafias Népfront kezdeményezésére általános területrendezési tervet készítenek. Több propagandaeszközt használnak majd a természetvédelem és környezetvédelem biztosítására. Beszélt a végrehajtó bizottság Salgó- bánya távlati fejlesztési tervéről is. E szerint hasznos és kifizetődő lenne szanatórium, vagy üdülőtelep létesítése a festői fekvésű Salgó-bányán. Létesítenek majd megyei Útikalauzt is Salgótarján és környéke, valamint a megye több szép kirándulóhelye idegen- forgalma növelése érdekében. Tervbe vették a túristaház hatvan ággyal történő bővítését is. A több órás elemző, hasznos vita után a végrehajtó bizottság egyéb kérdéseket, így többek között pénzügyi és városfejlesztési feladatokat is megvitatott. Hanoi, (ADN). A dél-vietnami partizánharcok letörésére kidolgoztak egy tervet az úgynevezett Stalay-tervet, amelyet értelmi szerzőjéről, egy amerikai tábornokról neveztek el. Ennek értelmében úgynevezett stratégiai farmokba — egyfajta koncentrációs táborba — akarták telepíteni a dél-vietnami parasztokat és ilyen módon 18 hónapon belül szét akarták verni a dél-vietnami népi mozgalmat A terv által kitűzött időnek a fele már eltelt, de még nyugati megfigyelők is kezdik elismerni, hogy az előirányzott idő alatt nem tudják leverni a dél-vietnami parasztfelkelőket. Mint az ADN különtudósítóia írja — Ngo Dinh Diem katonaságának és több mint hétezer amerikai zsoldosnak a bevetése ellenére megmutatkozott hogy a flotta-politikának napjainkban már nincs hatása. Dél-Vietnamban sok helyütt az eddig tétovázók is fegyvert ragadtak, miután az amerikai bombák és puskagolyók a férfiak, nők és gyermekek ezreit gyilkolták meg. Az utóbbi hetekben nem maradt el azoknak a parasztoknak a válasza sem, akiket ezekbe a katonák által megszállt és légmentesen elzárt farmokba hajtottak be. Mytho tartomány tízezer lakosa Diem katonaságának szeme láttára rombolt le 40 ilyen farmot. A Bentra tartománybeli Long Thang lakossága az ott megépített kényszertelepülést annak „felavatása” után néhány órával a földdel tette egyenlővé. A londoni tőzsde is megérezte az újabb amerikai árfolyamesést London, (MTI): A londoni Cityben súlyos aggodalmat keltett az újabb árzuhanási hullám, amely a New York-i tőzsdét szerdán elborította. Ennek következtéd ben a londoni értéktőzsdén is kisebb-nagyobb árfolyamveszteséget szenvedett a legtöbb részvény, még aranybányarészvények is. Valamennyi angol forrás egybehangzó véleménye szerint azonban az Egyesült Államok válsága mélyen gyökerező és tartósnak ígérkezik. Londoni források utalnak arra, hogy a munkanélküliség az Egyesült Államokban még mindig igen nagy. A legtöbb amerikai iparág nem dolgozik teljes kapacitással, a fogyasztói vásárlások nem emelkednek a kívánt mértékben, a dollár gyenge, az arany- és tőkekiáramlás tovább tart s a fizetési mérleg passzivitása változatlanul súlyos. Angliában főként attól tartanak, hogy az Egyesült Államok — szokása szerint — isimét „exportálni fogja a maga gazdasági bajait” azaz más országoknak, főként szövetségeseinek nyakába fogja azokat varrni. Bőségesen indokolják ezeket az aggodalmakat Washington gazdasági elzárkózási politikájának újabb jelei. A washingtoni kormány „vásárolj az Egyesült Államokban” jelszóLondon, (MTI): Amerika őslakosságának, az indián népnek életben maradt csekély töredéke, amely túlélte a fehér hódítók irgalmatlan irtó hadjáratát, most súlyos nyomorban és elnyomás alatt tengődik a civilizált Egyesült Államokban. A washingtoni szenátus egyik albizottsága megvizsgálta a Dél-Dakota államban élő indiánok panaszait. W. Creech a csoport jogtanácsosa kijelentette: leírhatatlanul megdöbbentő dolgok nyomára jöttünk. Bebizonyítást nyert, hogy rendőrök indián férfiakat, nőket és gyermekeket ököllel és furkósbotokkal ■ ütlegeltek, rugdaltak, drótból font ostorokkal félholtra korbácsoltak az engedetlenség legcsekélyebb jelére. Egy rendőrfőnök egy hároméves indián leány arcába sütötte gázpisztolyát, mert a kislány val igyekszik arra kötelezni az általa segélyezett országokat, hogy a segély legnagyobb részét az Egyesült ÁL lamokban költsék el. nem teljesítette rögtön parancsát. A rendőrtiszt utólag kijelentette: „éles töltényt kellett volna használnom”. A sziu indiántörzs egyik tagja elmondta a vizsgáló csoport tagjainak, hogy a rendőrök hajánál fogva megragadták és addig ütögették a falhoz a fejét, míg elvesztette eszméletét. Vasutasok 48 órás sztrájkja Athén, (BTA). A görög államvasutak dolgozói szövetségének közlése szerint a görög államvasutak munkásai és alkalmazottai 48 órás általános sztrájkba léptek. A sztrájk oka, hogy a kormány nem hajlandó bevezetni a nyolcórás munkanapot és biztosítani a vasúti munkások és alkalmazottak heti pihenőnapját. Vadállati kegyetlenséggel bánnak az Egyesült államokban az indián őslakossággal //. résx Indián a máglyán — Tierra! Tierra! (Föld). — Az árbóckosáxiban ülő matróznak ezzel a kiáltásával kezdődött Kuba újkori története. Az árbóckosár Kolumbusz Kristóf vezérhajóján volt. A hajó naplójába a következő bejegyzés került: „1492. október 27-én eddig fel nem fedezett földre léptünk.” Aztán jöttek, majd valósággal özönlöttek a spanyol hajók. Kolumbuszák barát- kozással, ajándékosztással kezdték, utódaik fegyverrel folytatták. Megkezdődött az indián őslakosság módszeres kiirtása. És ezzel egyidejűleg megkezdődött a festői sziget- ország népének évszázados harca puszta életéért, a szabadságért. A történelem feljegyzi 1511 novemberének egyik napját. Az őslakó sibo- ney-indiánok főnöke, Hatuey serege a legprimitívebb dárdákkal és nyilakkal rontott neki Velasquez spanyol conquistador hordáinak. Az indiánok hősiesen és sikeresen harcoltak a spanyol nehéz-gyalogság ellen. A tragédia akkor történt, amikor Velasquez bevetette a lovasságot. A szerencsétlen őslakók életükben nem láttak lovat. nem tudták, hogy az előttük megjelenő „szörnyek” egyszerűen állaton ülő emberek. Azt hitték, ló és lovas egy élőlény, illetve gonosz szellem, akit az istenek küldtek ellenük és akik ellen azért nem is érdemes harcolni. A spanyolok elfogták Ha- tueyt, a törzsfőnököt is. Alighanem ő volt az első latinamerikai, aki megismerkedett az európai civilizációnak az Újvilágba is exportált vívmányával: a máglyával. Múltak az évszázadok és a sibeneykből szinte hírmondó sem maradt. Ugyanakkor a spanyolok felfedezték, hogy a sziget hallatlanul termékeny talaja kedvez egy akkoriban csak királyi csemegének számító Ínyencség, a cukor előállításához. Kuba története — nagyrészt a cukornád története is. A spanyol lovagok birtokában levő hatalmas ültetvényekhez viszont munkaerő kellett. A hódítók rádöbbentek: most jól jött volna a kiirtott őslakosság. A problémát úgy oldották meg, hogy korvettek indultak Afrika partjai felé — rabszolgákért. A XVIII. században Havanna a világ egyik legnagyobb rabszolgakereskedelmi központja lett. Bármennyire is igyekeztek a hódítók a világtól elzárni és akkori á!- laDotábán konzerválni a szi~; getet, mint minden ilyen szán. dék mindenütt, ez a kísérlet Kubában is kudarccal végződött. JÓSÉ MARTI A zizegő cukornád varázslatosan szép birodalmában szerveződött és fellángolt a nemzeti ellenállás. 1849-ben már-már kirobbant a felkelés, amikor valami történt. Az Egyesült Államok, amely már régen szemet vetett a hozzá oly közeli gazdag szigetre, addig érthető külpolitikai okokból támogatást ígért minden spanyol-ellenes mozgalomnak. Amikor azonban Washingtonba eljutott a készülő szabadságharc híre, az amerikai kormány olyan döntést hozott, amely évtizedekre előre meghatározta Kubával kaptsolatos külpolitikáját. Uncle Sam úgy döntött, nemcsak azt kell elérnie, hogy a spanyolok kitakarodjanak Kubából, de azt is, hogy Kuba — ne a kubaiaké legyen. A szabadságmozgalom vezetői ezért kaptak 1849-ben olyan értesítést a „jenki- szimpatizánsoktól”, hogy sajnos az amerikai kormány pillanatnyilag semmiben sem segíthet nekik. A mozgalom komoly reálpolitikai érzékkel rendelkező vezetői erre nagy- nehezen eloltották a felkelés már-már tűzvésszel fenyegető zsarátnokát. Az ezután következő két esztendő során azonban megértették, hogy Washingtonra nemcsak pillanatnyilag’ nem számíthatnak, hanem sohasem. Egy útjuk maradt: a harc — Washington nélkül, vagy ha kell, hát Washington ellenére. 1851-ben kitört a felkelés. Nekünk, magyaroknak mindig a büszkeség forrása marad, hogy az első országos méretű kubai megmozdulás egyik vezetője egy messzire sodródott, Prágay nevű hazánkfia volt. Harcostársát, a hazafiak vezetőjét, Narciso Lopezt a spanyolok elfogták és a havannai nyilvános vérpadon lefejezték. Nem sokkal később világossá vált a „pillanatnyi”' amerikai magatartás oka: Washington 120 millió dollár vételárat ajánlott fel a számára oly fontos Szigetén. Spanyolország nemet mondott, de a kubai nép is: 1868-ban kitört a második, még nagyobb szabású szabadságharc. Vezére, Carlos Manuel Ces- pedes abban az évben október ÍO-én ki is kiáltotta Kuba függetlenségét és nem egészen harmincezer emberrel hosszú éveken át sakkban tudta tartani az egyik ismert spanyol hadvezér, Dulce tábornok több mint százezer főnyi seregét. Érdekes, a nemzetközi szolidaritásra ebben a harcban is szép példa akadt, a Villa tar- tománybeli zendülők élén egy Rulov nevű lengyel tábornok állott. Kereken egy évtized kellett a spanyol koronának a Cespedes-féle szabadságharc vérbefojtására... Rövid szünet után elkövetkezett az a felkelés, amelynek vezére Latin-Amerika legnagyobb forradalmára, Jósé Marti volt. Alvezérei, köztük egy Guillermann nevű néger óriás, valamint a híres Maceo mulatt paraszt segítségével hadászatilag is nagyszerűt produkált: megveri először Rivera, majd Martinez Campos spanyol tábornokokat. A spanyolok a még nagyobb presztízsveszteség elkerülésére a kegyetlenkedéséről ismert Weyler generálist küldték h felkelőkre. Weyler teljes falukat kaszaboltatott le, egyik kedvelt módszere a megvakí- tás volt, szóval hű maradt hírnevéhez. Ez sem segített, a gerillák győzedelmeskedtek. A következő spanyol hadvezér, Blanco tábornok már azt a megbízatást kapja Madridtól, hogy kubai autonómiáról tárgyaljon Marti felkelőivel, amikor... Amerika ismét közbeszól. FELROBBAN A „MAINE” 1898. február 15-én, máig is tisztázatlan körülmények között a havannai kikötőben felrobban a Maine nevű amerikai cirkáló. Ez volt Washington ürügye a spanyolellenes támadásra. Ha a robbanás részletei tisztázatlanok is, az amerikai vonal teljesen kristálytiszta. Abban a történelmi pillanatban, amikor Martiék mozgalma már csaknem diadalmaskodott, Uncle Sam megvalósította régebbi döntését, amely szerint Kubára ő tart igényt és a Monree-elvet, amely úgy szól. hogy „Amerika az amerikaiaké”, úgy fogja alkalmazni, hogy „Amerika az Egyesült Államoké.” A marxista történészek a Maine cirkáló lerobbantásától számítják az első modern imperialista háború kezdetét. Az amúgy is hatalma alkonyához érkezett gőgös Spanyolországot sértette, hogy az ócska flintákkal, kardokkal és nádvágó késekkel, az úgynevezett machetékkel felfegyverzett rongyos, parasztok verték tönkre elit expedíciós seregeit a kubai őserdőkben, felhasználták az alkalmat, hogy ne a „piszkos lázadóknak”, hanem az Egyesült Államok tábornokainak adhassák meg magukat. így történik, hogy , amerikai tengerészgyalogság szállja meg a szigetet. A kubaiak kidolgozhattak ugyan egy alkotmányt, de azt az amerikai kongresz- szusnak kellett jóváhagynia. Magának az alkotmánynak megszerkesztése is amerikai „segítséggel” történt már, így nem csoda, ha a washingtoni kongresszus azt elfogadta. Mint ahogy az sem volt csoda, hogy kiegészítette azt egész Latin-Amerika történetének egyik legjellemzőbb és leghirhedtebb jogi bilincsével, a Platt-féle módosítással. Ennek a jogi szörnyszülöttnek a harmadik cikkelye így hangzik: „Kuba kormánya egyetért azzal, hogy az Egyesült Államok éljen az intervenció jogával Kuba függetlenségének megőrzése és olyan kormány támogatása céljából, amely alkalmas az élet, a tulajdon- és személyes szabadság megvédésére és a párizsi szerződés által az Egyesült Államokra ruházott — Kubára vonatkozó — kötelezettségek teljesítésére...” Magyarul: az amerikai szokás szerint gondosan elhintett néhány magasztos szó (élet. tulajdon, személyes szabadság) ködfüggönye mögött plasztikusan domborodik ki a lényeg: Washington tetszés szerinti intervenciós joga. Uncle Sam tehát megvalósította tervét. Az éhező, machetés felkelőket sikerült megfosztania a győzelem gyümölcseitől és sikerült megteremtenie minden feltételt ahhoz, hogy ezeket a gyümölcsöket — nemcsak a szó szimbolikus, hanem szó szerinti értelmében is maga arassa le (Következik: Batista a színre lép.)
