Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-16 / 48. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ■ ■ — -y sti>' ' :>■ -h. AI MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÄCS LAPJA KVIII. ÉVF. 48. SZÁM. ARA: 6« FILLER 1962. JUNIUS 16. a társadalmi munka jobb szervezésével végezzék a községfejlesztési munkálatokat Az idén időben, ez év ja­nuár 1-től a tanácsok rendel­kezésére álltak a községi ej- lesztési tervek. Sokkal köny- nyebb volt a munka megszer­vezése, csak az időn múlott, mikor lehet a községek fej­lesztéséhez, szépítéséhez hoz­zákezdeni. A tervek eddigi teljesítése jónak mondható, hiszen S7,3 százalékban végezték el a tervezett munkálato­kat a községi tanácsok. Tg«z, a társadalmi munkában még bizonyos fokú lemaradás van, hiszen a tervezettnek mintegy 12,2 százalékát végez­ték el mindössze a dolgozók. Egyedül Balassagyarmat vá­rosban állnak jól a közhasznú munkák végzésében, ugyanis tervüket már 40 százalékra teljesítették. A tervezettnél gyengébb eredményeket értek el taná­csaink a saját helyi anyag fel- használásában is. Ebben a munkában a rétsági járás vezet, ahol a tervezett 150' ezer forint­ból eddig 78 ezer forintot használtak fel. Bár a társadalmi munka- vállalások teljesítésével még problémák vannak, egyes köz­ségekben kiugróan szép sike­rek születtek. Szendehelyen 20 ezer fo­rint értékű közutat építet­tek társadalmi munkában a község lakói. Szécsényben az iskola építésé­nél 23 ezer forint értékű köz­hasznú munka végzésében se­rénykedtek a helybeliek. Rom- hányban sportöltöző létesült, ehhez 30 ezer forint társadal­mi munkával járultak hozzá eddig a községbeliek. Balassa­gyarmaton az út és szökőkút építésénél 35 ezer forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek el. Pusztaberkiben teljes egészében társadalmi munká­ban alakítanak át kultúrház céljára egy romos épületet. E tények és felsorolt ered­mények is igazolják, a dolgozókban van lelke­sedés és áldozatkészség saját községük, környeze­tük szépítése elősegítésére. csak a tanácsoknak és tömeg­szervezeteknek jól kell meg­szervezniük a munkálatokat és az emberek közhasznú munkára való toborzását is. A tömegszervezetek közül ed­di g-a KISZ-szervezet kapcsoló­dott be legaktívabban a köz- ségfejleSztési tervek megoldá­sába. Nógrádkövesden az isko­la építéséhez a helyi KISZ- szervezet 10 ezer forint érté­kű társadalmi munkával já­rult hozzá. Irányítói, szervező munkát fejt ki a községfej­lesztési feladatok megvalósítá­sa érdekében a Hazafias Nép­front Bizottság is. Az általa létrehozott szakcsoportok — építészmérnöki, gépészmér­nöki, mezőgazdasági mérnöki, villamos- és geológiai — több mint száz szakembert biztosí­tanak a megoldandó feladatok megvalósításához. A járási tanácsok és a leg­több községi tanács is ér­demlegesen foglalkozik az ülésein a községfejlesztési munkálatokkal. Határozatai általában elősegítik az egyes községekben végzendő fejlesz­tési, szépítési munkálatokat. Új növénytermesztési módszerek vitája a széesémyi járásban A termelőszövetkezeti tájértekezletek néhány tapasztalatáról A szécsényi járás mezőgaz­dasági szakapparátusa munka­stílusát ma már az jellemzi, hogy a szokásos járási elnöki, agronómusi értekezletek he­lyett a körzetesített táj értekez­leteket választotta a szakta­nácsadás módszerének. Június elején, hét nap le­forgása alatt Szécsényben, Endrefalván és Ludányhalászi- ban tartottak tájértekezleteket a tsz-ek elnökei, agronórnusai, brigádvezetői részére. A részt­vevők mind a három tsz-ben megvitatták az ott tapasz­talt üzemi megoldásokat s a gyakorlatban bevált új növénytermesztési módsze­reket, kiváltképpen a ta­karmánykészítés legége­tőbb problémáit. Viszont a járási szakappará­tus is ellenőrizte, hogyan haj­tották végre a gyakorlatban a járás által javasolt szakfel­adatokat. Például KissVincze, a varsányi tsz elnöke elmon­dotta, hogy szövetkezetükben az optimális növényszám ki­alakításával küzdenek a ter­melési érték növeléséért. Bur­gonyából 27 000, cukorrépából 72 000, míg a kukoricából 71000 termő növényt nevelnek kataszteri holdanként. A 75 kh lucernavetéste- r ület termését nagyobb részben állványos módszer­rel szárítják, hogy a leg­kisebbre csökkentsék a betakarítással járó táp­anyagveszteséget. A járási apparátus javuló szakpropaganda munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a járás 22 termelő- szövetkezete közül 20-an agro- technikailag helyes módon, a gyakorlatban már megvalósí­tották az optimális növény- szám kialakítását. Melyek a táj értekezletek ta­nulságai? Első, hogy mindig a legfon­tosabb termelési problémák megoldására mozgósítják a szövetkezetek vezetőit és a szaktanácsadást gyakorlati be­mutató követi. Például Endre­falván a táj értekezlet részt­vevői gyakorlatilag is elsajá­tították a kukoricatőszám ki­alakításának technikai mód­szerét. A szécsényi tsz bemu­tatóüzemben meglátták, mily jelentős takarmánytöbblet­hez juttatja a tsz-t a szé­rűhelyen termelt borsós napraforgó. A táj értekezletek közelebb hozzák a termeléshez a járási szakapparátust. Élővé, eleven­né teszik az irányítást, tehát mérsékelik az íróasztal mellőli irányítást, s jelentősen kiszéle­sítik a termelésellenőrzés gya­korlati módszerét. Gyorsabban, hathatósabban lehet intézked­ni a termelésben beállott le­maradás megszüntetése érde­kében. Például a tájértekezle­teken a járási irányítószerv vezetője, Cseh elvtárs felhívta a tsz vezetők figyelmét a jobb munkaszervezésre, a kukorica növényápolása terén fennálló lemaradás r megszüntetésére. Befejezéshez közeledik a cukorrépa, mák egyelési . munkája, a burgonya első töltögetése, viszont min­den fogat- és kézierőt a kukorica kapálásának be­fejezésére kell mozgósí­tani. Szégyen lenne a járásra, ha megismétlődne a tavalyi pél­da, 300 kh kukoricavetés a nagy munkatorlódás miatt ka- pálatlan maradt. A táj értekezletek még ered­ményesebbek lettek volna, ha az osztály nemcsak a szécsé­nyi szaktanácsadó üzem, ha­nem a technikumi tangazda­ság szakembereinek gazdag szakmai tapasztalatát is gyü- mölcsözteti, különösen a gya­korlati bemutatókon. Intézkedések a középiskolába felvételére Az erre vonatkozó statisz­tika kimutatja, hogy me­gyénkben még annyian mint ebben az esztendőben soha nem jelentkeztek középisko­lába. A megyei népművelési szervek arra törekszenek, hogy a jelentkezők közül, akik a felvételre megfelelnek, fel­vegyék a középiskolába. Igen nagy gond ez számukra, mert amíg az elmúlt években 1150 tanuló kért felvételt,' addig ez évben 360—380-al több a je­lentkezők száma. Mivel a tantermek száma nem növekedett, az igé­nyek kielégítése céljából néhány középiskolában bevezetik a váltakozó ta­nulást. Ezzel igyekeznek megoldani, hogy a jelentkezők részt ve­hessenek középiskolai oktatás­ban. Mindezek mellett azonban a nagy számbeli növekedés szük­ségessé tette azt is, hogy Kis- I terenyén megszervezzék a ti­zenkét évfolyamos iskolát, a nagybátonyi tizenkétosztályos- hoz hasonlóan. A kisterenyei iskola gimnáziumi osztályai általános gimnáziumi osztá­lyok. Az oktatás 5-)-l-es rend­szerben folyik, tehát ugyanúgy, mint a me­gye többi általános gim­náziumában, a tanulók a hét egy napján gyakor­lati oktatásban vesznek j részt. Tanulmányuk befejeztével érettségi vizsgát és ezzel egy időben szakmai minimum vizsgát tesznek. Az érettségi bizonyítvány bármely felső- oktatási intézmény, .bármely karának felvételére jogosít. A kisterenyei középiskolai osztályok beindítására azért is volt szükség, hogy ezzel tehermentesítsék a salgótarjá­ni diákokat, illetve kollégiu­mot, hiszen a mátranováki Szigorú tervfegyelmet, ­r\ r - ■■ I ■ rr r ■ szélesítsük a minőségi mozgalmat Műszaki nagyaktíva-ülés volt A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bi­zottsága csütörtökön délután Salgótarjánban a bányász mű­velődési otthonban ipari pártaktíva-ülést tartott. Az aktíva- ülésen részt vettek megyénk gyáriparának, építőiparának, bányáinak, mezőgazdasági üzemeinek, a tanácsi helyiipar, a KTSZ-ek, pénzintézetek gazdasági, párt és mozgalmi ve­zetői. Ott voltak az aktívaülésen a pártbizottságok és a tanácsi szervek képviselői is. Bemard Rezső elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Nógrád megyei Bizottsága osztályvezetőjének megnyi­tó -szavai után Jedlicska Gyula elvtárs, az MSZMP Salgó­tarján Városi Pártbizottságának titkára mondott vitain­dító beszédet. Tegyük jelentőségének megfelelő helyre a beruházást Jedlicska elvtárs bevezetőjé­ben a beruházási és a minő­ségi mozgalom helyzetével és feladataival foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a megye beruházási helyzetének meg­tárgyalása mindenekelőtt azért vált szükségessé, mert gazdasági össztevékenységünk- ben a beruházási munka még mindig egyike a leggyengébb oldalaknak és az utóbbi hó­napokban nem kapta meg a jelentőségének megfelelő he­lyet. — Szükséges továbbá a be­ruházási tevékenységünk ala­pos elemzése azért is — mon­dotta —, mert a második öt­éves terv második évének alakulása, beruházás szem­pontjából döntő jelentőségű az egész ötéves terv beruhá­zási programjának realizálása érdekében. 1962-ben kell meg­alapozni, akár tervezési, kivitelezési téren, a második ötéves terv szinte valamennyi létesítményének előfeltételeit. — A beruházással való fog­lalkozás jelentőségét aláhúzza az a tény is, — hangsúlyozta az előadó —, hogy szinte va­lamennyi új létesítményünk megvalósításánál megvan a feltétele a minőségileg jobb munkának és a határidők le­rövidítésének. A beruházási tevékenységet éppen ezért a iasági vezetés össztevékenysé- gében a jelentőségének meg­felelő helyre kell állítani. — A megye beruházási te­vékenységét vizsgálva, meg­állapíthatjuk, hogy az 1962-es feladatok fokozott követel­ményt állítanak mind a be­ruházó, mind a tervező, mind pedig a kivitelező vállalatok Az 1961-es 264 milliós be­ruházási volumennel szemben 1962-ben 338 milliós beruházást kell eszközölni. Az év első negyedévének tel­jesítése, hasonlóan az 1961-es év első negyedév teljesítésé­hez, 12 százalék volt. Hason­jelentkezetíek vonalról kényelmesen bejár­hatnak a tanulók az iskola székhelyére. Némely szülőnél tapasztalható bizonyos ide­genkedés a kisterenyei közép­iskola iránt. Nincs különbség, itt is egyenlő értékű bizo­nyítványt adnak és akárme­lyik tagozaton is végez a ta­nuló, bármelyik egyetemre, főiskolára felvehető. A különbség csupán ab­ban van, hogy a humán tagozaton magasabb szin­ten tanítanak bizonyos tantárgyakat, például nyelveket, de nem taní­tanak ábrázoló geomet­riát. Tehát szükségtelen minden­nemű idegeskedés, A technikumban kötött ke­retszámok vannak, mivel a tanulók elhelyezését képessé­güknek megfelelően kell biz­tosítani, ezért már a beirat­kozás során figyelembe kell venni népgazdaságunk igé­nyeit. lóan nőtt 1962-ben a felújí­tási összeg is. A tavalyi 123 millióról 178 millió forintra. Az első negyedéves időará­nyos felhasználás a tavalyi 15 százalékról ez évben 12 szá­zalékra csökkent, amely ked­vezőtlen tényezőként jelent­kezik — mondotta Jedlicska elvtárs, majd így folytatta: — A beruházási össztevékeny- ségünk az utóbbi időben ked­vezően javult, nagyobb volu­menű átmenő beruházásra dolgoztunk, javult a tervellá­tottság, alaposabb a beruhá­zás előkészítése. — A megnövekedett felada­tok teljesítése ugyanakkor arra int, hogy beruházási apparátusunk nincs kellően felkészülve a második ötéves terv beruházási céljainak megvalósításához. Ennek oka mindenekelőtt az, hogy a leg­több üzemben még mindig nincs jóváhagyott fejlesztési terv. Ugyan az üzemi elkép­zelések mind az építési, mind a gépi fejlesztésre el­készültek, azonban a felsőbb szervek — a bányatrösztöt ki­véve — ezeket még máig sem hagyták véglegesen jóvá. Ez a bizonytalanság jelen­leg is zavarja az üzemi beruházó szerveinket. — A kidolgozott fejlesztési tervek éppen ezért nem min­dig megalapozottak, a forint- összegek elég gyakran módo­sulnak. Nincs megfelelő össz­hang a fejlesztési-beruházási valamint a termelésfelfutás el­képzelései között. Hason­lóan hiányosak a tervekben a munkaerő, mindenekelőtt a szakemberutánpótlás biztosí­tására tett intézkedések. A fej­lesztési tervek közgazdasági­lag nem eléggé megalapozot­tak, gyakran egyoldalú „mű­szaki szemlélet” érvényesül. A beruházási tevékenység színvonala, érdekében — Jed­licska elvtárs elmondotta: biz­tosítani kell, hogy az üze­mekben a rekonstrukciós szemlélet egész évben uralko­dóvá váljon. Növelni kell a beruházások komplex jelleg ét ügyelve arra, hogy a magas termelékenységű alapberende­zéseket megfelelő minőségű kiszolgáló berendezések be­állítása is kövesse. Tarthatat­lan az a helyzet, hogy az alapberendezéseket, kapacitás szempontjából azért nerti tud­ják kiaknázni megfelelően, mert kisebb volumenű kiegé­szítő beruházásokat elhagytak és akár a szállítás, akár egyéb előkészítő munka területén (Folytatás a 2. oldalon) Már a télre kés2Ülnek Minden szál takarmányra szükség van, mert csak úgy tudjuk fejleszteni állatte­nyésztésünket, ha elegendő takarmányt biztosítunk az- állatok részére. Megyeszerte folyik a takarmány betakarí­tása. Az állami gazdaságok, de egyre több termelőszövet­kezet is a legkorszerűbb ta­karmánykészítési módszere­ket - alkalmazza. Sok helyen pedig betakarítják az útmel- letti területek, árokpartok termését is, mert ezzel is több lesz a jószágnak való. Hajzsel József zetoros, a Magyarnándori Miami Gazda­ság dolgozója rétkaszálás keben ­Készül a télire való a Szécsényi Tangazdaságban. A ka­zalba rakott lucernát hideglevegős módszerrel készítik el

Next

/
Thumbnails
Contents