Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)

1962-06-13 / 47. szám

1962. Június 13. Ü09iuei a ! r ü ! Sl A 9 I A Szécsényi Járási Könyvtárban Szécsény jelentős kulturális központ megyénkben. A mű­velődési otthon mellett ko­moly szerepet tölt be a járási könyvtár, ahol naponta so­kan megfordulnak. Ez év első negyedében csaknem 500 be­iratkozott olvasója volt a könyvtárnak, s majdnem 7900 darab könyvet kölcsönöztek ifjak és idősek. Több mint 1300 tekercs dia-filmet vittek haza vetíteni az érdeklődők. Persze van miből válogatni is, hiszen 5000 kötet szépirodal­mi, ismeretterjesztő, ifjúsági és szakkönyv várja a betűk szerelmeseit. — Ezt olvassátok gyerekek — mondja Gonda Ilona köl­csönző Háromszáz mázsa újburgonya A nógrádszakali Haladás Termelőszövetkezet ebben az esztendőben elsők között vég­zett a járásban a tavaszi Ki mutatás RAKTÁRON lévő ELFEKVŐ VILLANYSZERELÉSI ANYAGOKRÓL 1. 500 fm gömbzsinór színes 2x0,75 mm 2. 200 fm duranlt veze­ték 95 mm 3. 20 db darukapcsoló DFK I. tip. 4. 400 db futurit tető­tartó sapka 6/4 ,»2”-ig 5. Carl lámpa 20 db 6. 150 db zom. ernyő 60 mm 7. 300 db Nóris ferde porc. foglalat 8. 2000 db Porc. pipa 13—36-lg 9. 2000 fm Rét cső 13—36-ig 10. 30 db Dugvilla öntöttvas házas 25 A H. 30 db BAFSZ 20 szigetelő aljazat 12. 80 db Falonkívüli kapcsoló barna váltó 13. 200 db Falonkívüli barna kapcs. 2 á. k, 14. 100 db Süllyesztett kapcsoló barna I á.k. 15. 100 db Falonkívüli fehér kapcsoló II á-k. 16. 100 db Sülyesztett dugalj fehér II. s. 17. 200 db Bakelit akasztós foglalat 18. 150 db Bakelit ernyőtartó RAKTÁRON ELFEKVŐ VIZVEZETÉKSZERELÉSI ANYAGAINKRÓL 1. 7 db Zslbauld kötés 100-as 2. 7 db Szimplex kötés 60-as 3. 35 db u. az de 80-as 4. 6 db ua. de 150-es 5. 10 db Kovácsoltvas állványcső 3/4” 6. 10 db Szívókosár bőrszelepes 6/4” 7. 20 db ua. de 5/4” 8. 5 db ua. de 2” 9. 10 db ua. de fémszelepes 1” 10. 30 db Sárgaréz ürítőcsap 1/4” 11. 26 db Szalmazsák 12. 6 db Fejpárna. A fenti anyagokra a saját felhasználás és az időköz­ben érkező megrendelések teljesítésének a jogát fenntartjuk. Címünk: Nógrád megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat Balassagyarmat, Kossutb-u. 6. vetéssel s most a növényápo­lás terén sem akar az elma­radók között lenni. Az igye­kezetei bizonyítja, hogy 10 holdas területről már a na­pokban szállításra kerül 30( mázsa újburgonya és a 20 holdas kertészetben is szépen fejlődik a káposzta, paprika paradicsom, vöröshagyma. A kapás területet egyének­re osztotta a termelőszövetke­zet s az sem okozott most különösebb megterhelést hogy 50 hold terven felüli napraforgót is gondosmi kell. A nemrég tartott brigádgyű­lés hatására naponta 40—50 asszony serénykedik rendsze­resen a határban. Bár a termelőszövetkezet ta­lajfekvése nem kedvez a gépnek, legtöbb helyen csak lófogat tud haladni, ezen a héten befejeződik a kukorica kapálása is. Apróhirdetések Községi tanácsok) Gyalogjáró építésére alkalmas, hidegen be­építhető aszfalt kapható. Gyártja a Betonútépítő Vállalat. Ara: 380,- Ft/tonna. Az anyag helyi munkaerővel, gépesítés nélkül, házilag beépíthető. Érdeklődni lehet: Betonútépítő Vállalat, Bp. VI., Népköztársaság útja 8. Tele­fon 423-999. Czudor László. (320) A 2. számú lutóhüzlekedési Vállalat GYAKORLOTT gépkocsivezetőket és rákodé munkásokat azonnal lelvesz Gépkocsivezetők fizetése kollektív szerződés sze­dni. Rakodómunkások fi­zetése országos normák szerinti teljesítménybér. Szállást biztosítani nem tudunk. JELENTKEZNI LEHET mindennap a 2. számú 4KÖV Áruforgalmi Osz­tályán,. Salgótarján. 325 A Pásztó és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet motorkerékpárra] rendel­kező fagylalt mozgóárust keres, azonnali belépésre. Jelentkezni lehet az fmsz központi irodájában Pász- tón, Szcbadság-u. 40—44 reggel 8-tól délután 5-ig Fizetés tiszta jutalék. Apró érdekességek — érdekes apróságok Egy hét a, külpolitikában A tudósok körülbelül 1 700 000 különféle növényt is­mernek. E növények legrövi­debb leírása is 50 óriási köte­tet töltene meg. Nagy-Britanniában a tenger­parti vizekben néhol annyi az olaj-szennyeződés, hogy a vi­zet még tűzoltási célokra is veszélyes felhasználni. i A Fekete-tengerben körül­belül 500 000 delfin él, mind­egyikük naponta legalább 5 kiló halat eszik. így tehát a delfinek 8-szor annyi halai falnak fel, mint amennyit a fekete-tengeri államok együtt­véve halásznak. A világ legnagyobb mester­séges víztárolója az asszuáni gáttól délre lesz. Körülbelül 130 milliárd köbméter víz fér bele. * Albert Bergeron kanadai fa- 'ágó 30 év alatt 106 liter véri adott, ö a világ egyik „legbő kezűbb” véradója. Az emberi szervezetben körülbelül 5 liter vér van, következésképpen Bergeron 21 ember számára adott teljes vérmennyiséget. • Nemrég különös rakományt szállított egy kis tengerhajo Szicíliából Szárdíniába. Civita vecchia kikötőben 3 tonna hangyát rakodtak be a hajóba E hangyákat az olasz Alpok­ban szedték össze. Feltételezek, hogy az alpesi hangyák Szárdí- aiában kiszorítják a helyi hangyafajtát, amely nagy ká­rokat okoz a parafatermés­ben. Moszkvában a múlt hét köze- | tyija vezércikke: „Jelenleg pén összeült a KGST-ben részt- i mind a nemzeti gazdaságok, vevő államok kommunista és mind pedig az egész szocia­munkáspártjai képviselőinek kétnapos értekezlete. A ta­nácskozást a pártok közpon­ti bizottságainak megállapo­dása alapján hívták egybe a tagországok gazdasági együtt­működésével kapcsolatos kér­dések megvitatására, s jelen­tőségét bizonyítja, hogy mun­kájában a kommunista- és munkáspártok központi bizott­ságainak első titkárai, a kor­mányfők és a népgazdaság irá­nyítói vesznek részt. lista világrendszer gazdasági fejlődésének objektív törvé­nyei felvetik annak szüksé­gességét, hogy az együttmű­ködés kereskedelmi formái­ról áttérjünk a közvetlen ter­melési együttműködésre, a ter­vek egybehangolására az egyes iparágak és az egész nép­gazdaság fejlesztésében.” A moszkvai értekezlet két­ségkívül még jobban előmoz­dítja majd a szocialista or­szágok testvéri együttműködé­sét, népgazdaságuk sokoldalú egybehangolását, ami tovább erősíti előrehaladásukat a szo­cializmus és a kommunizmus építésében. A Csendes-óceán középső térségében A KGST céljai: egyesíteni és egybehangolni tagállamai­nak gazdasági erőfeszítéseit, elősegíteni a gazdasági és mű­szaki haladás meggyorsítá­sát, a népek jólétének eme­lését. A célok és érdekek egy­sége, a társadalmi-gazda­sági rendszer azonossága, a szocialista országok gazdasági együttműködésének széleskörű lehetőségeit és új formáit te­remtette meg. Mindez már eddig is felbecsülhetetlen ered­ményeket hozott számukra: ielentős sikereket értek el a munka termelékenységének emelésében, gazdaságuk terv- szerűségének növelésében, s kölcsönös árucsereforgalmuk tíz év alatt több mint há­romszorosára emelkedett. Magától értetődő azonban, hogy a szocialista termelési rendszer előnyeinek az egész szocialista világrendszer ke­reteiben való kiaknázása még SZELESEBB TÁVLATOKAT NYÜJT második hónapja folynak az Egyesült Államok kísérleti atomrobbantásai. Az ameri­kai atomlovagok mitsem tö­rődve az egész világot átfpgó tiltakozásokkal, most magas- légköri kísérleti robbantások­ra készülnek, attól sem ret­tenve vissza, hogy kísérleteik az emberiségre ártalmas pusz­tító erőket hozhatnak mozgás­ba. Közben mindez olyankor történik, amikor a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között tárgyalások folynak a világűr békés felhasználására vonatkozó együttműködésről, s Genfben ülésezik a tizen­héthatalmi leszerelési értekez­let. Mint már annyiszor, úgy most is kézzelfogható Was­hington képmutatása: szavak­ban tárgyalási készség és bé­keszólamok — a gyakorlat­ban agresszív cselekedetek. Érthető, hogy ilyen hely­zetben a Szovjetunió kormá­nya figyelmeztetést intézett az Egyesült Államokhoz. „A ma­gaslégköri atomfegyver-kísér­letek — hangsúlyozza a szov­jet nyilatkozat — igen veszé­alakulhatnak ki, amelyek el­nyelik a rádióhullámokat és a földkörüli térben újabb su­gárzási övezet jöhet létre... Tartós és kiszámíthatatlan üj jelenségek állhatnak elő a földön, egyebek között meg­változhat az időjárás ennek minden káros következményé, vei.” Az Egyesült Államok atom­lovagjai e kísérletsorozattal azokat a lehetőségeket igye­keznek megtalálni, amelyek­kel megbénítanák a béke­szerető államok védelmét és biztosíthatnák magukat a bű. nős agressziójukat menthetet­lenül követő atomvisszavágás, sál szemben. A Szovjetunió ellenzi az atomfegyverkezési hajszál ét újból figyelmeztette a rövid­látó washingtoni politikusokat és tábornokokat arra, hogy a nemzetközi helyzet rosszabbo­dásáért őket terheli a fele­lősség, s ne ábrándozzanak or. a gyors gazdasági és kultu­rális felelmelkedéshez. Jog­gal állapította meg az Izvesz­lyes következményekkel jár­hatnak: nagy területen meg­szakadhat a földi légkör felső vezető rétege, olyan térségek ról, hogy katonai előnyök­höz jutnak! A szovjet kor­mány gondoskodik arról, hogy ez ne történjék meg... Mitől szabadította meg Kubát a forradalom? Miközben az Egyesült Ál­lamok lázasan szövi a diplo­máciai, gazdasági és politikai hálót a forradalmi Kuba el­len, az amerikai „nagy sajtó” óriási kampányba kezdett, hogy megmagyarázza a Fehér Ház és a State Department bizonyítványát. A tekervényes frázisok dzsungelében talán ez volt a leggyakoribb szó: hálátlan­ság. Mármint Kubáé, Ameriká­val szemben, amely a „sziget- országot megszabadította a I. A Reid's I A Portugáliához tartozó Madeira szigetén van egy rendkívül előkelő és termé­szetesen méregdrága szálloda, a Hotel Reid’s. A nemzetközi felső tízezernek ebben a köz­kedvelt paradicsomában is drágának számít a valamennyi közül legnagyobb luxussal be­rendezett lakosztály. Bére a kíséretének bérelt szobákkal és persze panzióval együtt — havi 88 ezer dollár. Ennek az appartmannak az ura feltűnően barna bőrű, alacsony emberke, kíséretében két komoma, számos cseléd­lány, lakáj és inas, több gép­kocsivezető és vagy egy tucat katonatiszt van. Pontosabban: volt katonatiszt. Az egyik a kubai hadsereg egyköri vezér­kari főnöke, a másik a ka­tonapolitikai osztály volt szá­zadosa. Ez a két férfiú képezi az alacsony emberke legköz­vetlenebb környezetét. Leg­alább is az óriás termetű sze­mélyi testőrökön kívül. Ki ez a dúsgazdag idegen, aki ennyi embert tart — és tart el — maga körül, aki a világ egyik legdrágább lak­spanyol zsarnokságtól, magas áron megvette fő termékét, a cukrot és megnyitotta előtte a fejlődés országútját”. Mi az igazság e mestersé­ges ködfüggöny mögött? Er­re a kérdésre szeretnénk rész­letes választ adni olvasóink­nak. Csak a múlt ismeretében érthetjük meg, az érzelmek micsoda áradása kavarog a a legnépszerűbb kubai jelszó mögött: Cuba — si, yankees — no! Kuba — igen,» jenkik — nemi lotel vendége osztályát bérli és aki nem vesz részt a madeirái előkelő­ség társadalmi életében? Ki ez az egy méter hatvan centi magas, pókhasú férfiú, aki a világnak ezen a távoli pont­ján nem jelenik meg egy nyilvános strandon — mert nem mer megjelenni? A neve: Fulgenció Batista. Kuba rettegett diktátora volt. Mit csinál naphosszat a Reid’s Hotel legjobban jöve­delmező vendége? Órák hosz- szat ül rádió adó- és vevőké­szüléke előtt, cikkeket vág ki újságokból, leveleket ír és kap, s ezt az egész anyagot szorgalmasan gyűjti, rendsze­rezi, hatalmas archívuma van már. A hozzá érkező levele­ket szinte kivétel nélkül az Egyesült Államokból adták fel és az általa írt levelek szinte kivétel nélkül az Egyesült Államokba irányulnak, spa­nyol, de nem ritkán angol nevű címzettekhez. Ami pe­dig az archívumot illeti, nos, abban elsősorban nevek ezrei sorakoznak. A joviális külsejű emberke keskeny, vér télén ajkát ösz­szeszorítva, kéjjel lapozgatja ezt a névsort, és ha egy me­sebeli tündér megkérdezné, ml az egyetlen kívánsága, Fulgenció Batista alighanem így válaszolna: visszavenni a hatalmat Kubában és lassú, kínos halállal kivégezni a névsoron szereplőket. Szóvivője — mert ilyen is van — időnként kijelenti az érdeklődő újságíróknak, hogy Fulgenció Batista nem folytat politikai tevékenységet és a kubai események iránt csak mint egyszerű hazafi érdeklő­dik ... Aa egyszerű hazafi kezéhez több mint húszezer kubai vé­re tapad. Az az ismételt nyi­latkozat, hogy a lakosztály ura nem folytat politikai te­vékenységet, a legarcátlanabb hazugság. A most 60 éves diktátor egész napi tevékeny­sége és minden gondolata ugyanis arra irányul, hogyan lehetne az „Antillák Gyön­gyén”, a földkerekség egyik legfestőibb szigetén megállí­tani és visszafordítani a tör­ténelem kerekét. Vagy még egyszerűbben: hogyan lehetne visszajutni. A főnök megmondta Szóvivője egyik nyilatkoza­tából kiderül, hogy Batista politikai tevékenységének egyik megnyilvánulását vala­hogy úgy nevezhetnénk, aktív duzzogás. A szóvivő ugyanis azt mondotta egy nagy lon­doni lap riporterének: — A főnök határozottan dühös az Egyesült Államok­ra. ö már 1957-ben közölte az amerikai biztonsági szer­vekkel (!), hogy Fidel Castro mozgalma Washington szem­pontjából is komoly veszélyt jelent. Figyelmeztetését nem vették elég komolyan, hát most tessék. Már ebből is kitűnik, hogy Fulgenció Batistának megle­hetősen intenzív kapcsolatai voltak az amerikai biztonsági szervekkel és általában, aa amerikai kormányszervekkel. Ez a kapcsolat pályafutása során némi előnyöket jelen­tett mindkét fél számára. Washington számára azt, hogy szőröstől-bőröstől kapott egy országot, Batista számára pe­dig azt, hogy szomorú szám­űzetésének egét nem felhőzik anyagi gondok. Vagyona, nyu­gati becslések szerint, mint­egy 380 millió dollár. Le­gyünk precizebbek: ez vagyo­nának az a része, amit mag tudott menteni. Mindenesetre ebből is el le­het éldegélni, sőt királyi „sleppet” lehet tartani Ma­deirán, valamint tisztességes módon fel lehet nevelni a két házasságából származá kilenc gyermeket. Csak két példát említünk. Maguk a gyerekek közül az egyik ame­rikai egyetemen tanul, a má­sik svájci főiskolán. Mind­erre futja a vagyonból, Ful- gencio Batista a világ egyik leggazdagabb embere, tehát életmódján nem volna mit csodálkoznunk... ... Ha nem olvastuk volna a Daily Express című angol lapban ezt a mondatot: „A volt kubai diktátor anélkül folytatja fantatisztikusan fényűző életét, hogy vagyo­nához kellene nyúlnia”. Egyes verziók szerint a megállapí­tás titka az, hogy a zsarnok felvette az Egyesült Államok­ban kötött életbiztosításának teljes összegét, legalább is szóvivője ezt állítja. Amiből annyi mindenesetre igaz le­het, hogy az ex-tábornok amerikai pénzforrásai mind­máig nem dugultak el tel­jesen. Hogyan indult el Fulgenció Batista? Hogyan testesítette meg hosszú esztendőkön át Kuba balsorsát és hogyan kö­tött ki végül is Madeirán? A válaszhoz elengedhetet­lenül szükséges egy vizsgá­lódó pillantást vetnünk Kuba történetére. (Következik: Indián a mág­lyán.) 4,

Next

/
Thumbnails
Contents