Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-09 / 46. szám
2 NOSRADINEP0J9A« 1962. június 9. A finn fiatalok VIT előkészületei javában Finn kislány a VIT-kendövel. TEGYÜK SZEBBÉ SALGÓ VÁRÁNAK KÖRNYÉKÉT Már folynak fiatalok létéi VIT-re. Az készületek érdekes formája a finn lányol és fiúk „VH stafétája”. A VIT staféta első része már március ót? tart. Ez nem más mint egy jel képes rendezvénystaféta. A finr fiatalok fesztivál estéket ' tartanak amelyeken színes kultúr- program és utána szinte végnélküli dalolás és tánc szerepelt. Meg kell jegyezni, hogy a finn fiatalok nagyon sok dalt ismernek. így például, még nem voltunk úgy fiatalok között, hogy a mi „Kanász” dalunkat ne énekelték volna. Többek között ilyen „stafétaest” volt márciusban a helsinki KOITO Kultúrházban. amely a finn-magyar barátság jegyében folyt le. Ítészt vettünk és felszólaltunk ezen az esten mi is és a helyiek nagy érdeklődéssel hallgatták, miként készül a magyar ifjúság a VIT-re. A staféta keretében rendezvényről rendezvényre adják a finn fiatalok üzenetét a világ ifjúságához: „Várunk benneteket júliusban.” A staféta-esteken, amelyeken már eddig több mint 200 000-en vettek részt, megbeszélik a mai hagyományos ajándék készítését és gyűjtéssel támogatják a VIT alapot. A jelképes VIT staféta július 2-án igazi VIT stafétává válik. A Helsinkitől 2000 kilométerre lévő lappföldi ROVANIEMI-ből indul, a finn fiatalok mesés szép tájakon haladnak majd keresztül gyalog, csónakon, kerékpáron, hogy Helsinkibe juttassák. A staféta útját ünnepségek követik. Ezek között kiemelkedik majd a staféta fogadása Kérni kikötővárosban. Oulu-ban a staféta fogadásakor háromnapos „kis fesztivált” terveznek. Ezen belül nagy kultúrversenyt tartanak 700 résztvevővel és egy impozáns jazzparádét több külföldi együttes részvételével. A Finnországban igen népszerű János-napon, július 21-én érkezik a staféta Kö- zép-Finnország kulturális központjába, Yväskylä-ba, ahol hatalmas ünnepséget rendeznek. A staféta 1962. július 29-én érkezik Helsinkibe. Ezen a napon nyílik majd meg a VIII. VIT a híres olympiai stadionban. A stafétát 115, népviseletbe öltözött finn lány adja át a világ ifjúsága küldötteinek. Ezeket a lányokat Finnország különböző vidékein választják a fiatalok. Azért lányokat, mert Finnországot hagyományszerűen már régóta egy lány jelképezi. Ugyanis a térképen Finnország alakja egy lány alakjához hasonlít. Havas Péter, Helsinki Évente sok ezer túrista és kiránduló jön az ország minden részéről Salgóra, hogy annak szép környezetében gyönyörködjön. Szünidőben úttörő és KISZ sátortáborokban nyaralnak, szórakoznak a fiatalok és a Tarján környéki hegyes vidék még azokat is újra vonzza, akik már táboroztak itt más alkalommal is. Salgó idegenforgalmának lehetőségeivel már sokat foglalkozott Salgótarján Város Tanácsa és a Hazafias Népfront is. Sokszor beszéltek arról, hogy a turistaház közvetlen környezetére több gondot kellene fordítani. A Hazafias Néfront aktívái kimentek a salgói menedékház környékének megtekintésére. A menedékházhoz autóval eljutni nem lehet, mert a bányatelepről oda vezető út alig járható, nedves, sáros időben pedig egyenesen járhatatlan. A menedékház előtti térség pedig első ránézésre a háztáji gazdálkodás képét tükrözi, mert a turistaház előtti lapályon egy veteményeskertet tulajdonított ki a gondnok, amit elrozsdásodott tetőlemez darabokkal kerített körül. A menedékház háta mögött és közelében több éves szemét, hamu és istállótrágya van felhalmozva. A terasz alatti pincehelyiség ablakai töröttek és a hiányzó üvegeket helyenként lemezdarabokkal pótolták. A menedékház feljárójától egy magas földhányás jelzi, hogy a közelmúltban betoncsövet vezettek a patakba, amely a pincében feltört talajvizet vezeti le. Aki ott körülnéz, megállapíthatja, hogy a menedékház környéke elhanyagolt, tele szeméttel, piszokkal. Mennyivel szebben mutatna az a környék is, ha a szántóföld széléig a fák közötti sok gazt, bokrot és csalánt kiirtanák és azon a területen a kirándulók részére járműparkírozót, pihenőhelyeket biztosítanának padokkal és beépített asztalokkal. A szántóföld felőli szélen néhány kőből építhető főzőhely megkönnyítené a kirándulók ebédfőzését. Ehhez nem is kell felsőbb utasításra várni, ha volna megfelelő kezdeményezés, akkor a helybeli turista egyesületek is segítenének. Persze a környezet rendjének megtartása nemcsak gondnoki feladat, hanem a kirándulók példamutatására is szükség van, hogy óvják, őrizzék gyönyörű kirándulóhelyünk szépségét. Egy-két figyelmeztető táblával pedig a feledékeny embereket is rendre lehetne inteni. Csak egy a lényeg: mielőbb rendet kell teremteni Saigon, mert a jelenlegi rendetlenség nem valami marasztaló. r Ev vége előtt a tari iskolában Vége a tanévnek. Az iskolások szorgalmasan készülnek % finisre: az összefoglaló órákra. Ebben gz iskolában nem a legrosz- szabb a tanulmányi átlag, s az idei tanév végére az ifjúság évközben mutatott eredményei alapján még további javulást várnak a pedagógusok. Ez a tanév itt különösen sok problémát okozott gyermeknek, és pedagógusnak egyaránt. Félév előtt — a nagy influenzajárvány idején — volt úgy. hogy hat-nyolc gyerek jelent meg egy- egy osztályban. Ezért a mulasztások pótlására jól megszervezett korrepetálási rendszerrel készültek fel a pedagógusok. Alsótagozatban már az év elejétől megindult a tanulók felkészítése az elvégzendő anyag elsajátítására. Ezekben a napokban pedig bármelyik tanuló jelentkezhet korrepetálásra. A pedagógusok kezdeményezésére, alkotó készségére fokozottabban szükség volt a hasznosabb, eredményesebb munka érdekében. Bozsik Sándomé földrajz, fizika, számtan szakos pedagógus az új szovjet módszer szerint készül az ismétlő órák megtartására. Nem a tankönyv, hanem a legfontosabb szempontok szerint kívánja összefoglaltatni a gyermekekkel, a tananyagot. így már az órán át tudják fogni a gyermekek az elmúlt év tananyagát. Tari József né történelem és magyar tanár újabb problémákkal küszködik. Fájlalja — és ezen az érintetteknek jó lenne elgondolkozniok —, hogy a gimnáziu- ni felvételeknél nem vették figyelembe a tananyagcsökkentést. Olyan dolgot is kérdeztek a felvételre jelentkező tanulóktól, amely az idén nem szerepelt az anyagban. Van még és persze volt is sok me- netközbeni probléma az év során, ők bátran, segíteni készen észrevételezik megfigyeléseiket, mely szerint az iskolareform által kihagyott részeknél sokszor megszűnik a kapcsolat, hiányzik a kihagyott rész. Itt a pedagógus tudása, lelkiismerete és szakmai továbbfejlődése nagy segítség az iskola padjában tanuló, tudásra szomjas gyermek számára, hogy mégis megértse, élvezze a tananyagot. De van problémája bőven a Kőszegi tanárházaspárnak is. Ez a tanév — szerintük — a pedagógusok vizsgáztatását jelenti. azt, hogyan állják meg helyüket ők. az apróságok tanulásának irányítói az új szempontok, feltételek megteremtésében. Miközben e problémákról, tennivalókról beszélgetünk, megszólal az óra végét jelző csengő és az eddigi, szinte kiabáló csendet az ifjúság pajkos jókedve töri meg. Szinte tódulnak a tavaszi verőfényben fürdő Udvarra, hogy a felfrissülés tízpercében ki- futkározhassák magukat. Néhány fiatallal arról beszélgetünk, hogyan készülnek tovább, milyen terveik vannak a tanév befejezése utánra. Paizs Judit nyolcadik osztályos tanuló tanárnő szeretne lenni. Igen határozottan, megfontoltan, komolyan veszi leendő hivatását. Terveinek megindoklását így fogalmazza meg: — Szeretem a gyerekeket, érdekel a nevelői pálya, szeretnék én is másokat szépre, jóra tanítani. Pedagógusaim iránti hálám is erre kötelez. Tanárnak készül Bozsár Margit is. Balogh Andrásnak már sokkal közelebb álló tervei vannak. A helyi tsz-be készül, szeret a lovakkal bánru és ahogy tréfásan Kőszegi Sándor megjegyzi: — szinte ért a lovak nyelvén. — Ügyesen szánt, öröm nézni, ahogy tevékenykedik apja mellett a határban. Sajnos, azonban ö az egyetlen, aki a faluban akar maradni. Aki úgy érzi, jövője van és nem is akármilyen, a mezőgazdasági munkának. Megszólal újra a csengő, a gyermekek gondtalan jókedve, a fegyelmezett sorbán- álláskor már komoly viselkedéssé válik. Üjabb óra áll előttük, ahol látókörük tovább tágul, és bővül ismeretük. A pedagógus is előveszi az osztály- naplót, számára is újabb erőpróba készül. Hiszen minden órának más az íze, a jellege, ahogy ők mondják, nincs a világon két azonos óra. Búcsút veszünk a tari iskolától. ahol most, az év vége közeledtével nagy felelősséggel, a munka komolyságának átélésével készülnek gyermekek, pedagógusok egyaránt a tudás vára meghódításához tartó útjuk újabb állomására. Sok sikert a vizsgákhoz! U. M. A „PRÄGA—MOSZKVA” AUTÓBUSZ Ezt a nevet kapta a 30 férőhelyes, újtípusú csehszlovák gyártmányú távolsági autóbusz. Az új autóbusz billenő ülései, neonvilágítása, rádióvevő készüléke, magnetofonja, felszolgáló étterme, különleges antennájú televízió készüléke, hűtőszekrénye, olajfűtése, garderobja és angol WC- je mind az utasok kényelmét szolgálja. Az autóbusz kezelését két gépkocsivezető és stewardess látja el. A Szovjet unió 1200 ilyen autóbuszt rendelt Csehszlovákiától. KASZA Kaszaverő szerszám, kaszakő, sarló megrendelés esetén azonnal szállítja „VASÉRT“ Vállalat Budapest, Vili. kér. Üllői út 32. (311) NÓGRÁDI HÉTKÖZNAPOK Számok és gondolatok Közismert, hogy az emberek nem nagyon kedvelik a számokat sem a sajtóban, sem az értekezleteken, vagy egyebütt, kivéve természetesen a lottót meg a pénzt. Mégis az alábbi néhány sorban szeretnénk jónéhány számot, adatot, összehasonlítást közölni, amelyek — ha első látásra száraznak is tűnnek — többségükben felemelőek, megdobogtatják a szívet és — gondolkodásra késztetnek. Az utolsó simításokat végzik a megyei statisztikái igazgatóságon azon az évkönyvön, amelyből feljegyeztük, hogyan éltünk, gyarapodtunk, fejlődtünk az utóbbi 4—5 évben Nógrád megyében. Talán kezdjük mindjárt a beruházásokkal, már azért is. hogy lássuk, munkásmozgalmi hagyományokban gazdag, szőkébb hazánk erkölcsi és anyagi elismerése erőteljesen arányba jön, az anyagiak javára. Négy év alatt — 1958— 61 között — összesen 1 milliárd 758 906 000 (igen, tízjegyű a szám) forintot fordított az állam Nógrád fejlesztésére. Durván számolva is több mint 10 olyan új üzemrészt lehetne ebből építeni, mint amilyen a Zagyva II., amit a Salgótarjáni Táblaüveggyár nemrégen kapott. Aztán: 160 —180 e^er forintért olyan összkomfortos lakást építhetünk. ,a\yi minden igényt kielégít... És 1,7 milliárdból? Lapozzunk tovább!... Nem kell szégyenkeznünk, ha azt vizsgálgatjuk, mit adtunk mi vissza az államnak? A szocialista ipar termelése 1957— 61 között 29,4 százalékkal növekedett és a múlt évben a termelés növekedését közel 86 százalék erejéig a termelékenység emelésével biztosították! (Irtunk már róla, hogy a múlt év utolsó negyedében teljes egészében a termelékenységből történt a növekedés!) Rohamosan fejlődött a szövekezeti ipar is. Magas elismerést kapott a gyárak, vállalatok egész sora: 4 vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, 13 pedig élüzem lett. Az elmúlt évben — a többi között — tovább fejlődött a beruházási mozgalom is: határidő előtt kezdte meg a termelést az új salgótarjáni hideghengermű, megfiatalodnak a többi gyárak, bányák. A teljes nagyüzemi mező- gazdaság első esztendeje is sok meglepetést tartogatott. Kezdeti tapasztalatlanság, rossz időjárás, de nagy akarás és összefogás. Ennek eredménye, hogy búzából, rozsból, őszi árpából 2—3 mázsáival nagyobb volt a holdankénti termésátlag, mint egy évvel korábban. (De vigyázat: kukoricából, burgonyából, cukorrépából, szálastakarmányból nagy az elmaradás!) Persze az akarás és összefogás mellé más is párosult: 1955—61 között például az egy holdra jutó műtrágya■ mennyisége 435,9 százalékra emelkedett és megközelítette a 80 kilót... És a gépesítés, a szakemberek, a falura ment munkások... Aztán a villamosítás: tavaly már csak néhány helyiség maradt nélküle, az idén pedig már mindenüvé eljut! Hatalmasat gazdagodtunk, dolgoztunk nagy erőfeszítéssel, sokszor új utakat törve — és — jobban, szebben, kulturáltabban élünk! Mert nézzük csak: a munkások átlagos havi keresete öt év alatt 9,5 százalékkal emelkedett megyénkben, megközelíti a 2000 forintot. (Pedig számítsuk hozzá: 1957-ben amúgyis jelentős bérrendezés volt. tavaly a munkanormákat igazították ki nagyon igazságosan.) A munkások országosan is jó átlagkeresete mellett szóljunk arról is, hogy a műszaki és adminisztratív dolgozók havi jövedelme majdnem 3000 forint. Sok más egyéb mutató mellett az élet- körülmények javulását a fontosabb cikkek forgalmának alakulása mutatja a legjobban. Engedje meg a kedves olvasó, hogy egyszerűen, oszlopokban felsorolva adjunk közre ebből néhány adatot. Fontosabb cikkek Forgalom növ. megnevezése 1958/61 között, százalékban Kenyér 27.1 Zsir 23.3 Liszt 47,5 Kötöttáru 44,Férfi konfekció 16.4 Női felső konfekció 80,8 Gyermek felső konfekció 36.8 Bőrlábbeli 15,4 Televízió 571,Porszívó 140,1 Konyhabútor 87,1 Szobabútor 88,3 Kombinált szekrény 185,1 Mi derül ebből ki? Csak néhányat említünk. Mindenekelőtt többet, igényesebben eszünk. A kenyér, a liszt, a zsír forgalmának emelkedése miatt például a múlt évben 27 millió darab péksüteményt termeltek a megyében, ami 9 millióval több, mint 1957- ben volt. Minthogy a zsemle felvágottal jó, itt sem hiányzott a változás: 466 tonna volt a termelés, 93,4 százalékkal több, mint öt évvel korábban. (Bizonyára a sör és fröccsfogyasztás sem maradt el, de azt még nem sikerült pontosan megtudni). A továbbiakban azt is példázza a táblázat, hogy miért olyan csinos leányaink, asszonyaink öltözéke, elegánsak a férfiak és elragadóak a gyermekek... És cserélik, újjal váltják fel, kiegészítik a talán nem is mindenütt régi bútorokat. Na és a rádió, a televízió ... írd és mond: 1958-ban a megyében 89 TV előfizető volt, a múlt év végén már közel 2600. azóta pedig meghaladta a 3000-et is! Ugyanebben az időszakban 44 106-ról 51 864-re emelkedett a rádióelőfizetök száma, 30 százalékkal gyarapodott a sajtótermékek fogyasztása. Olvasunk, tanulunk, művelődünk... Tanulságos az a felmérés is. amit 42 munkáscsaládnál végeztek, hogy alakul a háztartások fogyasztásának szerkezete, magyarán: mire költi a család a jövedelmet. Ebből kiderül, hogy több mint a felét élelmiszerre, dohányra, italra. Mindössze 6,6 százalékot emészt fel a lakbér, fűtés, világítás. (Ritka egy ország a világban hazánk, ahol ilyen olcsón lehet lakni, tüzelni, világítani!) Bútorra, tartós háztartási cikkekre a jövedelem 8,7 százalékát fordítják, ami az utóbbi évek jelentős emelkedését tükrözi. A többi kiadások között az egészségügyi, művelődési, közlekedési kiadások 7,5 százalékos arányt foglalnak el. örvendetes, hogy ez 2,7 százalékkal magasabb, mint 1957- ben volt. És végül még egyet: a lakásépítésre, telekvásárlásra költött összeg öt év alatt pontosan a felére csökkent Hát bizony-bizony a jobb életkörülmények biztosításál nem lehet csak állami feladatnak tekinteni. Igaz, sót lakás épül, igaz az is, hog\ rengeteg a lakásigénylő. D< hát: segíts magadon, a rendszer is megsegít! ... Csak vázlatosan, a jellemző adatok, tények közül i: csak néhányat kiragadva igye keztünk villanásnyi képet ad ni: így élünk, így dolgozunk így gazdagodunk. Szólni kel lene még arról, hogy tavait Salgótarjánban, Nagybátony- ban és Balassagyarmaton any nyian utaztak a helyijárati autóbuszon, mintha a megyi valamennyi lakosa tízszer vet te volna igénybe egy év alat (kb: 2,7 millióan), — meg ar ról, hogy nőtt a szakmunka sok aránya, — és arról if hogy a családok több min a felénél 800—1200 forint, vág- még ennél is több jövedeler jut egy-egy családtagra, — az után azt is említeni kelleru hogy a szolgáltatások nem a igényelt ütemben növekednet Szóval: sok-sok mindenrő hogy teljesebb és még m.egra gadóbb legyen a kép.,. ... Gazdag életünk képe.
