Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-06 / 45. szám
6 nos 1962. június 6. Szellemi vetélkedő a Bányagépgyárban A Salgótarjáni Bányagép- Syár KISZ fiataljai szombat este hangulatosan megszervezett szellemi vetélkedőt rendeztek a gépgyári művelődési otthonban. A vetélkedőre — szellemi öttusára — meghívták az Acélárugyár, Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregysége, és az Üveggyár versenyző csapatát is. A négy csapat irodalmi, művészeti, földrajzi, történelmi és ügyességi tudásban mérte össze erejét. Közreműködött a játékban a közönség Is, hiszen a kérdésekre adott válaszból tanult, gyarapíthat- ta tudását, művelődött is egyben. Emellett a fogasabb kérdésekre — helytelen válasz esetén — a közönség soraiból is jelentkezhettek válaszadásra. Az ügyes feleleteket jutalmazták. A versenyt a Bányagépgyár csapata nyerte, szorosan mögötte végzett az acélárugyári csapat, a harmadik helyet pedig a ZIM-esek szerezték meg. Az ÉM. Nógrád megyei All. Építőipari V. vasbetonszerelő, kőműves, ács szakmunkásokat és kubikosokat EK j£P-/ vesz fel. Jelentkezni lehet • vállalat központjában Salgótarján, Úttörők útja. Napi háromszori étkezés és munkásszállás biztosítva i van. (312) A kisterenyei Téglagyár férfi segédmunkásokat azonnal felvesz 330 A 2. számú Autóközlekedési Vállalat GYAKORLOTT gépkocsivezetőket és rakodó munkásokat azonnal felvesz Gépkocsivezetők fizetése kollektív szerződés szedni. Rakodómunkások fizetése országos normák szerinti teljesítménybér. Szállást biztosítani nem tudunk. JELENTKEZNI LEHET mindennap a 2. számú ilKÖV Áruforgalmi Osztályán, Salgótarján. 325 Az eredmények köteleznek Munkavédelmi tapasztalatok a helyiiparból Néhány esztendővel ezelőtt még ugyan ki gondolta volna, hogy 1961. évi eredményeik alapján a Nógrád megyei helyiipari vállalatok munkásvédelmi, balesetvédelmi szempontból az első helyre kerülnek az ország hasonló vállalatai között. Pedig ez történt. Négy évvel ezelőtt 52 baleset miatt 764 munkanap veszett kárba és a szak- szervezet megbízottjának szakadatlan erőfeszítései ellenére még 1960-ban is 372 munkanap veszteséget okozott 30 baleset. S tavaly egész évben 16 baleset történt csupán. Mi volt a jellemző a munkásvédelem helyzetére ebben az időszakban? A Helyiípari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának munkatársai amerre csak mentek, elhanyagolt üzemekkel, biztonsági berendezésekkel, rendetlen szociális létesítményekkel találkoztak. Általános volt a munkásvédelem lebecsülése. Súlyosbította a helyzetet, hogy nemcsak az egyes üzemek vezetőinek nemtörődömségével kellett megküzdeni, de akkoriban a Megyei Tanács Ipari Osztályán is né- hányan valamiféle huszadrangú kérdésnek tekintették a munkásvédelmet. Divat volt a balesetek eltitkolása. A Szécsényi Vegyesipari Vállalatnál 1960-ban ugyanazon faipari marógépen három hét leforgása alatt három hasonló természetű baleset történt: elmulasztották a dolgozók kioktatását, s ezért azok egyáltalán nem, vagy rosszul használták a biztonsági berendezést. A megyei Vízmű Vállalatnál újítást adtak be a búvárszivattyú szállításának biztonságossá tételéhez, de a javaslatot az igazgató elfektette, mialatt három baleset is történt a búvárszivattyú szállítása közben. Nyilvánvalóvá vált, hogy ilyen helyzetben erélyes, hatásos és átfogó intézkedésekre volt szükség. A harcot a munkásvédelem megjavítása érdekében minden lehető formában, módon kellett megkezdeni. Még 1960 végén a megyei bizottság a tanács ipari osztályával együttműködve munkásvédelmi intézkedési tervet állított össze, amelyet az ösz- szes vállalatoknak elküldTavasz van! BAJ VAN AZ ARCBŐRÉVEL? Keresse fel bizalommal a Balassagyarmati Fodrász Szövetkezet kozmetikai szalonját. (303) FELHÍVÁS a szülőkhöz! Az elmúlt években a tanulóbalesetbiztosítás díját a tanulók a beiratkozás alkalmával fizették be. Minthogy a jövő tanévre beiratkozni csak azoknak a gyermekeknek kell, akik most kerülnek először iskolába, ragy tanulmányaikat más intézetben folytatják, kérjük a szülőket, hogy a szünidőben is érvényes tanulóbalesetbiztosítás 5 forintos díját legkésőbb június 9-lg fizessék be az iskolában. A tanuló balasetbiztosítás 1962/63. évi feltételeiről iskolában is kifüggesztett plakátok tájékoztatnak. tek. Ennek a tervnek alapján kellett a vállalatoknak kidolgozniok saját konkrét intézkedési tervüket, amelyeket a megyei bizottság, majd a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jóváhagyott Ez nagy lépés volt előre, azonban a tervek nagyon gyakran papíron maradtak. Előfordult, hogy azért, mert e tervekben olyan létesítmények, berendezések megépítését határozták el, amelyekre nagy összegeket kértek a felsőbb hatóságoktól, s annak nem állt módjában az igényt kielégíteni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a Balassagyarmati Vasipari Vállalat például saját erőből elkészíthette volna az öltözői ruhaszekrényeket, mosdókat. Másutt azért, mert a vezetők úgy vélték: a terv ösz- szeállításával megtették a kötelességüket. Az is előfordult, — mint a kisterenyei és a Zagyvapálfalvi Téglagyárban, hogy a munkésvé- delemre szánt pénzt másra fordították^ A megyei bizottság ilyen helyzetben mindent megkísérelt, hogy az illetékes vezetőket jobb belátásra bírja. Beszélgetések során hívták fel a figyelmüket a munkásvédelem fontosságára az egyes ember és a termelés szempontjából. írásban figyelmeztették azokat a vezetőket, akiken nem fogott a szép szó. Nem mondhatjuk, hogy ezek a módszerek hatástalanok, eredménytelenek maradtak. Voltak azonban vállalatok, amelyeknek ez sem használt. Ekkor, és csak ekkor nyúlt a megyei bizottság a legszigorúbb eszközhöz: pénzbüntetés, prémium-megvonás, vagy csökkentés kiszabásához. 1961- ben ezért kellett a Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat műszaki vezetőjét 20 százalékos prémiumcsökkentéssel sújtani — ami egyébként 700 forinttól ütötte el a műszaki vezetőt —, 200 forintra büntetni a Vízmű Vállalat igazgatóját, valamint a Szécsényi Vegyesipari Vállalat igazgatóját, műszaki vezetőjét és munkásvédelmi felelősét. A megyei bizottság következetességének, ha lassan is, de kezdett érni a gyümölcse. Döntő volt ebben a megyei bizottság tekintélyének fokozatos megszilárdulása. Nagyon termékenynek bizonyult az SZMT munkás- védelmi csoportja és a megyei bizottság közti szoros kapcsolat és együttműködés. Hozzájárultak a javuláshoz a munkásvédelmi őrségek is, amelyek 1961 folyamán egymás után alakultak a helyiipari vállalatoknál, s ma már mintegy 100 aktívát számlálnak. A megyei bizottság arra is törekszik, hogy aktívái, vállalati munkásvédelmi előadók és a szakszervezeti bizottságok e feladatokért felelős tagjai elmélyítsék, gyarapítsák a munkásvédelmi teendőkhöz szükséges ismereteket. 1961- ben kétszer is rendezett munkásvédelmi tanfolyamot ebből a célból. Az utóbbi időben alkalmazzák — és nagy sikerrel — a fényképezést. Arról van szó, hogy a baleset színhelyén, lehetőleg a balesetet ért dolgozóval — természetesen felépülése után — lejátszatják, hogyan történt a baleset, s erről felvételeket készítenek. A képek segítségével már nem egyszer nemcsak a baleset okát, de a balesetért felelős személy kilétét is sikerült pontosan feltárni. Azonban az eredmények nem tehetik elbizakodottá a vállalatok vezetőit, s a szak- szervezetnek sem szándéka pihenni a babérjain, sőt az eredmények köteleznek! Az a cél, hogy az idén se legyen több, sőt ha lehet, a balesetek számát még tovább kell csökkenteni. Ennek az érdekében történnek intézkedések a társadalmi munkásvédelmi biztosok továbbképzésére. Emiatt tűzte ki a megyei bizottság a célt, hogy a biztonsági vizsgát letegye necsak minden SZB munkásvédelmi felelős, de művezető és csoportvezető is- Ennek az érdekében lesz munkásvédelmi hónap — az előkészületek már folynak —, ennek érdekében kell tovább szélesíteni a munkás- védelmi őrségeket s törekedni arra, hogy tevékenységük egyre konkrétabb legyen. Ezért alakul meg az első félévben a megyei bizottság mellett munkásvédelmi bizottság. Ez vezeti a megyei bizottságot abban is, hogy a párt és KlSZ-szer- vezetek segítségét kérje: tegyük minden dolgozó ügyévé a munkásvédelmet úgy, hogy mindenki legyen aktív részese ennek a nemes, az ember legalapvetőbb érdekeit Szolidaritási hónap A Hazafias Népfront falusi szervezetei lelkes munkával kapcsolódtak be a gyarmati szabadság és függetlenségi mozgalmak iránti szolidaritási mozgalomba. S M$|| Nem egy községben a termelőszövetkezetek dolgozói tsz parasztokat érintő legfontosabb kérdéseket. Képünk egy ilyen a szántóföldi nagyüzemben megtartott röpgyűlés epizódját örökítette meg, amelyen feszült figyelemmel ülik körül a felolvasót a növényápolással az üzemi jól bevált gyakorlathoz hasonlóan a reggeli vagy ebédszünetet használják fel röpgyűlések, béke kis- gyűlések megtartására. A kisgyűléseken a gyarmati népek harcáról, a mai nemzetközi élet eseményeiről szóló tájékoztatókkal, vitás problémák tisztázásával foglalkoznak. Igen sikeresek a Palotáson megtartott béke röpgyűlések, ahol a népfront vezetői nap, mint nap megbeszélik a megbízott asszony-munkacsapatok. A felolvasás után kérdések záporoznak az előadóhoz, mert a palotásiak tisz- tánlátó tájékozódással figyelik a nemzetközi élet mai eseményeit, érdeklődnek as világpolitika izgalmas kérdései iránt. Érdeklődésük, békemozgalmi munkájuk a Moszkvában nyáron összeülő békekongresszus, és a leszerelési tárgyalások eredményét váró magyar dolgozók véleménye» érdeklődése is egyben. A könyvhéten megyénkben istalálkoztak egymással írók és olvasók. Képünkön a Nógrád megyei születésű Vihar Béla Salgótarjánban dedikálja műveit. szolgáló mozgalomnak. A-A AAAAAAlrArAAAAAAAsAAA AA*****-A-»**AAAAAAAAAAAA-»***AAAA**»*AAAAA**»AAAAArAAAAAAAA**:A***AA A AA AAA Negyvenhárom éve 1919 júniusában a magyar Vörös Hadsereg dicsőséges Északi Hadjáratának emlékezetes álló- mása volt Kassa elfoglalása a cseh intervenciós csapatoktól. A kassai proletárújság egykori riport tere érdekfeszítően számolt be a nagy esemény■ TŐI. A negyvenhárom évvel ezelőtti győztes harcok egyik aktív résztvevője, Paucsó János, volt vörös- katona eddig őrizte, s most a múzeumnak adta át a megsárgult újságot, amelynek 1919. június 7-én megjelent cikkét — emlékezésül - íme most szó szerint közöljük. ÜLLAMI BIZTOSÍTÓ. 329 Kassa városéba bevonult a győzelmes ¥örős Hadsereg! A szegedi 46. gyalogezred 12. százada lépett elsőnek a fölszabadított város területére A diadalmas magyar sereg itt áll Kassa kapui előtt. Az események villámgyors per- gésében a boldog beteljesülés küszöbe előtt föl kell jegyeznünk az elmúlt nap harctéri krónikáját, bár a történő nagy események még nem látszanak egész teljességükben és minden részletükkel. A város polgári kiürítésének befejeztével tegnap már kevés katonaság volt Kassán, a kommandók közül csak az operáló sereg parancsnoksága volt itt Hennoegue (francia) tábornokkal élén, aki még tegnap is nyugodtan végezte sétáját a városban, sőt, olyan kijelentéseket tett, hogy a vörös hadsereg vereséget szenvedett s még több éjszakát szándékozik Chabord (francia) divizionáriussal együtt Kassán tölteni. A francia tábornok tévedett, mert ma hajnalban erős ágyúzás zavarta meg az álmát, sőt, a heves gépfegyvertűz is idehallatszott. Reggelre már bizonyossá vált a hír, hogy a csehek Nagyida és Hatkóc között döntő vereséget szenvedtek s teljes visszavonulásuk az egész vonalon megkezdődött. Hennoegue tábornok a hírre nyomban elhagyta a várost s Iglóra tette át hadiszállását- Délben Charbord generális is elvonult vezérkarával Igló irányában. A vert sereg visszavonulásáról csaknem percenként érkeztek Hegedűs tábornokhoz a jelentések. Délben a dóm tornyában felállított őrszem jelentette, hogy a tüzérség és a train a Bankó irányába vonul vissza, majd a Szepsi út felől egy visszavonuló századot jelentettek, azután egy hosszú egészségügyi vonat húzódott a Bankó felé. Ugyanebben az időben a pályaudvarról három vonatot indítottak el Oderberg felé. A téglagyári őrszem is egymásután küldte jelentéseit a visszavonuló csapatokról, majd a bárcai őrszem jelentette, hogy 3—4 kilométerre áll a déli utóvéd. Délután két órakor erős robbanás remegtette meg a várost A Béla utcánál levő vasúti hidat akarták levegőbe röpíteni a csehek, de a robbanás, mint később értesültünk, rosszul sikerült A városban ekkor már nem volt egyetlen cseh katona sem. Mind elvonultak részben a Bankó felé, részben az Eperjesi út felé. Három óra harminc perckor jelentés érkezett a városparancsnokhoz, hogy a téglagyárnál, feltűnt az első magyar járőr. Tellner főhadnagy és Gáspár László színész beszélgettek a, vöröskatonákkal elsőknek. Tudósítónk rögtön a helyszínre sietett. Félnégykor voltunk a Kinizsi utcán. Nemsokára megjelent egy magvar repülő, mely a várost többször körülkeringte. Az emberek túláradó örömmel szaladtak az utcára. A szemekben könnyek, a kezekben fehér kendők lobogtak. A cseh: utóvédek, melyek éppen ebben a pillanatban kísérelték meg sikertelenül a felső vasúti híd felrobbantását, majd hirtelen heves fegyver és géppuska tüzelést indítanak, természetesen minden eredmény nélkül. A gép impozáns nyugalomban kering a város felett. Majd rövid időn belül megjelenik a másik repülő, az is felderítést végez,., azután mind a kettő déli irányban távozik és gyönyörű siklórepüléssel száll le. A Kinizsi utca 26—28 sz. házak között üres telek, a búzaföldön nagy embertömeg, gyermekek, fiatalok» felnőttek, leányok, asszonyok. Egy magyar katonát vesznek körül. Túláradó örömükben ölelik-csókolják. A katona fegyverét kezében tartva a járdára lép. Három óra 46 perc. A Kinizsi utcában megjeleni
