Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-23 / 41. szám

1962. május 23.

KOSRADINÉPÜJSAS

5

A BURGONYA

Kevés a tej, és a baromfi

)ó munka, szép eredmények

Megyénkben mintegy 13 azer katasztrális holdat tartunk számon, mint olyan területet, amelyen burgonya- termesztés folyik- Vetőburgonya termesztéssel azonban csak két tangazdaság és 25 termelőszövetkezet foglalkozik. Az elmúlt gazdasági évben mintegy ezer katasztrális holdon folyt vetőburgonya termesztés, s az idén ez a terület már 1200 holdra növekedett. A szécsényi és a szü- vgyi tangazdaság 150 katasztrális holdon termel vetőbur- ,-gonyát. A termelőszövetkezetekben pedig meghaladja az ezer katasztrális holdat a ''vetőburgonya termőterülete.

A burgonya rendkívül fontos népélelmezési cikk, s ..amellett takarmányozási célokra is felhasználjuk. Rendkívül fontos tehát, hogy ezen a 13 ezer holdon minden évben jóminőségű vetőgumót ültessünk, a kifogástalan minőségű, kellő mennyiségű, egészséges termés érdekében. Ez azt jelenti, hogy a burgonyát termelő termelőszövetkezetek, a négyévenkénti vetőmagfelújítást figyelembe véve 450 vagon egészséges vetőburgonyát kell, hogy termeljenek. Ez azonban nem kis feladat, s ezt úgy tudják megvalósítani, ha alkalmazzák az időszerű nagyüzemi vetőburgonya termesztési módszereket, kihasználják a gépesítés nyújtotta lehetőségeket, betartják a vetőburgonya termesztésre vonatkozó egyéb termelési előírásokat.

Űj módszer a vetőburgonya termesztésben

Hazánk burgonyatermesztó •vidékein — így megyénkben ás — évről-évre mind nagyobb leromlást okoz a burgonya levélsodró vírusos fer- 'tőzése, amely jelentősen csök- fkenti a terméseredményeket. A betegséget főleg a kajszi- • és őszibarack fákon áttelelő, s a vírussal fertőzött levél- tetvek terjesztik június elején. Megfertőzik a burgonya lombozatát, s a fertőzött Slombozat edénynyalábjain a •vírus lekerül a gumókhoz. A ? betegség megelőzése érdekében egyre nagyobb teret hó- *dít hazánkban is a szárfelhú- -.zásos vetőburgonya termesztés. A módszer lényege, hogy :a levélzeiek rajzása idején a 'burgonya szárának felhúzásával, vagy összeroncsolásával eltávolítjuk a többnyire fertőzött szárat, s így a vírusok nem juthatnak el a vetőburgonyának termelt gumókhoz. A szár felhúzása, eltávolítása után a talajban maradt gumók három-négy hét alatt bepárásodnak, felszedhetők, tárolhatók. E módszer bevezetése természetesen megfelelő előkészületeket kíván, hiszen a burgonya tenyész- ideje lényegesen megrövidül. Ez azzal jár tehát, hogy a burgonyát előcsiráztatás után korán ültessék a szövetkezetek. Az ültetéshez lehetőleg egyenlő nagyságú gumót használjanak, mert így a fejlődésük is egyenletes lesz.

Gondos növényápolást

Rendkívül nagy gondot kell fhelyezni a burgonya növény- ;ápolási munkáira. A sarabo- lást, a fogatos, töltögető kalapálásokat, valamint a sorok ‘kézi kapálását a burgonya •virágzásáig kell elvégezni. Nem szabad elmulasztanunk ,-a burgonyatáblák trágyázá- ;sát, műtrágyázását sem- A szelekciót, vagjds a beteg tövek eltávolítását korán, már iákkor meg kell kezdeni, .amikor a növényzet magassága eléri a 15 cenitmétert és a munkát folytatni kell a szár eltávolításáig, felhúzásáig. Minden elmaradt, beteg- rségre gyanús, fertőzést mu- •tató töveket a burgonya szedéséig folyamatosan el kell távolítani az állományból •ügy, hogy a betakarításkor már csak az egészséges tövek maradjanak a táblán.

A szár eltávolítását kézi «erővel lehet a legbiztonságosabban végezni, bár vannak

már úgynevezett szárroncsoló gépek. Munkájuk azonban mgé nem tökéletes, ezért a roncsolás után a lombozatot vegyszerrel permetezik, melynek hatására a szár leperzse- lődik. elhal. A perzselésre igen hasznos a mésznitrogén, amelyet műtrágyaszóróval szórnak a roncsolt szárra. Holdanként 100—120 kilogramm szükséges belőle.

Gazdag termés, jó jövedelem

Hazai fajtáink — az aranyalma kivételével — mind alkalmasak az ismertetett termelési módszer alkalmazására. Az aranyalma azért képez kivételt, mert később köt gumót. Hazai viszonyaink között — tapasztalatok bizonyítják —, hogy ezen terme- I lési eljárással biztosítani tudKönyvhét előtt

falura indítják a könyveket

juk a burgonyatermesztéshez szükséges egészséges vetőgumót, s a jóminőségű, a fogyasztók által is kedvelt burgonyafajtákat megóvhatjuk a gyors leromlástól.

Pártunk és kormányunk évek hosszú sora óta anyagi áldozatokat hoz a vetőburgonyatermesztés fejlesztése érdekében.

Az évenként végrehajtott vetőburgonya-akció is azt a célt szolgálja, hogy a burgonyatermelő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek friss termesztésű, egészséges vetőgumóval dolgozzanak. Megyénk bugonyatermelő szövetkezetei, állami gazdaságai részére is helyes Jenne a közeljövőben tapasztalatcserét, bemutatót szervezni egy olyan gazdaságban, ahol jelentős területen termelnek vetőburgonyát. Annál is inkább szükséges ez. mert több ter- melőszövetkezeti vezetőt foglalkoztat a gondolat, hogyan akadályozhatják meg a vetőburgonya leromlását. Mert az egészéges vetőgumó gazdagabb, jobb termést hoz, s ez igen nagy anyagi előnyöket jelent a szövetkezeti gazdaságoknak, nagymértékben növelj a szövetkezetekben dolgozó tagok jövedelmét is.

Aktívan dolgoznak az endrefalvi tanácstagok

Endrefalván is, mint megyénk valamennyi községében, a termelőszövetkezet megszilárdításának elősegítését tartják legfontosabb feladatuknak a tanácstagok.

Valamennyi ülésükön megvitatják az éppen esedékes termelőszövetkezetet érintő tennivalókat, és minden alkalommal határoznak a feladatokról is. A hiba még ott jelentkezik — és ezen valamilyen formában javítani is kell a jövőben —, hogy nem mindig elég látogatottak a tanácsülések, az iparban dolgozók sokszor nem tudnak részt venni a fontos tanácskozásokban.

A legutóbbi értékelés szerint megyénk termelőszövetkezetei április 30-ig több mint 30 százalékra teljesítették hízottsertés értékesítési tervüket. Átadták az állatfojrgalmi vállalatnak az üzemtervben szereplő vágómarhának mintegy 29 százalékát is. Hízott- sertésből a balassagyarmati járás vágómarhából pedig a salgótarjáni járás termelőszövetkezetei értékesítették a legnagyobb mennyiséget.

Már nem ilyen jó a helyzet tej, tojás és baromfi értékesítésével a termelőszövetkezeteknél. Tejből az üzemtervben szereplő mennyiségnek mintegy 20,8 százalékát, tojásból mintegy 14 százalékát, baromfiból pedig 19 százalékát értékesítették április végéig a termelőszövetkezetek. Ez időig tejből a pásztói járás, tojásból ugyancsak a pásztói járás, baromfiból pedig a szécsényi járás termelő- szövetkezetei érték el leggyengébb eredményt.

A naptár még csak májust mutat, de az ipolytamóci Béke Termelőszövetkezet mintegy 80 százalékra teljesítette hizlalási tervét. A jelek szerint minijen bizonnyal jelentősen több hízóállatot értékesítenek a tervezettnél.

De az állattenyésztés egyéb területén is jó ütemben fejlődik a termelőszövetkezet,

A terv szerint az idén 50-re emelik a tehenek számát Ipolytarnócon, s szépen emelkedik a tejhozam is. Az új takarmány etetésével a napi átlag 60 literrel emelkedett,

ezt azonban még tovább növelik hiszen a termelőszövetkezetben teljesíteni akarják a tejtermelési tervet is. Ehhez igen nagy segítséget nyújt majd, hogy az idén a termelőszövetkezetben gépesítik az állattenyésztési munkálatok ' jelentős részét.

Az állattenyésztési brigád jó munkájának megvan áss eredménye. Az idén egy tehénnel, valamint két növendékállattal az Országos Mezőgazdasági Kiállításra is eljutnak az ipolytamóciak. Ez azonban csak egyik része az eredménynek. A másik az* hogy az állatgondozók igen szép jövedelemre tesznek szert. A számítások szerint havi átlagos keresetük mintegy kétezer forint.

Ötszáz hold új erdő

Csaknem 22 hektárnyi területet erdősített az idén a Kisterenyei Állami Gazdaság. Az erózió elleni védelem, valamint a talajvizenyők, mocsaras területek kiszárítása céljából készített fásítási terv egyik részlete az említett terület is. Erre a területre felefele arányban nyár- és fenyőfát ültettek. A második ötéves tervben ez a gazdaság 500 holdon végez erdősítést.

Termelőszövetkezeti párosverseny a rétsági járásban

A tolmácsi Szabadság Termelőszövetkezetben is tanulmányozták a Központi Bizottság márciusi határozatát. s ennek szellemében megvizsgálták hogyan is állnak ők: mit tudnának tenni a termelékenység növelése érdekében. A töprengésnek eredménye az a versenyvállalás, amelyet elküldték a nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezetbe.

I

A tolmácsiak annak rendje- módja szerint rögzítették vállalásukat, amelynek lényege:

a növénytermesztésben az átlaghozamok 7—10

százalékkal való túltelje- jesítése: az állattenyésztésben például a sertés ellési átlagot 7-ről 8-ra növelik, a borjúszaporulatot 80 százalékról 90 százalékra emelik. Vállalták az áruértékesítési terv

\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\TOa\\\\\\\\\\\\w\\^\v,\\v.\\\\\\\\\v

túlteljesítését is. Kenyér- gabonából 8, burgonyából 5, sertésből 4, baromfiból 20 százalékkal többet akarnak értékesíteni, mint azt tervezték.

Körültekintő gazdasági számításokat végeztek, s elhatározták, hogy az egy szántó tóegységre eső tavalyi 755 forintos eredményt 830 forintra növelik. Az egy holdra eső termelési költséget 10 százalékkal csökkentik: ezáltal minden mukaegység értéke egy forinttal növekszik. A lényeg tehát: többet termelni olcsóbban.

Mindez nagyon helyes, de a vállalás csak úgy ér valamit, ha teljesítik is. A tolmácsiak megbeszélték a vállalásuk teljesítése érdekében és hogyan teszik azt. Csak néhány példát ragadjunk ki. Gyommentesen tartják a kal\\\\\\\\\\V\\\VA\\\VA\\\\\\\\\S

pásnövényeket, biztosítják a zöld futószalagot, lucemate- rületük 60 százalékáról állványos szárítási módszerrel takarítanak be, és egész éven át porcióznak az állattenyésztésben.

Ennek a párosversenynek azóta híre szaladt már, s a rétsági járásban újabb szövetkezetek követték a tolmácsiak és a nagyorosziak példáját. A Hazafias Népfront járási bizottsága és a járási nőtanács mindjárt a kezdet kezdetén felkarolta ezt a kezdeményezést és segített kidolgozni reálissá tenni a vállalásokat. Úgy csoportosították a termelőszövetkezeteket, hogy azonos erőkkel és adottságokkal rendelkező szövetkezetek mérkőzzenek egymással. A rétsági járásban már 22 szövetkezet kapcsolódott be a versenybe,

— P —

A varsányi titok nyitja

Furcsa festmény. Az enyhe zöld alapon a legkülönfélébb színek. Tarkaruhás asszonyok, lányok. A varsányi Dózsa Termelőszövetkezet cukorrépatáblájában szaporán mozognak a szövetkezet dolgozói. Egyelnek. Ritmikusan hajolgatnak az asszonyi testek, ritkul a répa. Szorgalmas nép ez a varsányi. Azt hallani róluk, hogy akarással, okos összefogással kezdték el az idei munkákat. Nos, a látvány azt igazolja, amiről beszélnek. De vajon így van-e ez máskor is, vagy csak egy alkalmas pillanatban érkeztünk?

— A cukorrépa, kukorica és burgonya területet kiosztottuk tagonként. Nyilvánvaló, hogy ide jönnek. De ha más közös munkáról van szó, elég kihirdetni hangszórón .. •

Nem meglepő, amit Tóth Ferenc párttitkár mond, hiszen a termelőszövetkezetek legnagyobb részében szépen haladnak a munkákkal. Viszont akadnak még olyan szövetkezetek is, ahol majdhogynem ellenségei saját maguknak az emberek. Pedig mennyi hasznot elsza- lasztanak ezek.

A varsányi eredményeknek — a szorgalmas munkálkodásnak indítéka az anyagi haszon. S ezt mondjuk meg őszintén, mert tengődni nincs értelme. Elvégre ez nem bűn, s csupán azok használnak nagy és hangzatos szavakat, holmi gyors tudatátalakulásról, akik rossz mértékkel ellenőrzik ezt a folytonos változást. Nem tagadva a tudatbeli változás törvényszerűségét, vegyük számba a varsányiak terveit.

Hogy könnyebb legyen a számítás, csak egyetlen dolgozó terveiből induljunk ki. Fábián Ferencné dolgos asz- szony. Ismeri mindenki, szeretik. Ezért választották csapatvezetőnek is. Mikor a brigádértekezleten arról beszéltek, hogy csak akkor számíthatnak az idén nagyobb haszonra, ha időben is jól megmunkálják a kapásnövényeket, elhatározta, nem marad el a vállalásban a többitől- Márpedig van miből vállalni, mert 70 hold a cukorrépa, 140 hold a kukorica és 70 hold a burgonya. Nem szólva más kapásokról, amelyek kisebb területen vannak.

— Én vállalok 500 négyszögöl cukorrépát, 400 négyszögöl burgonyát és 2400 négyszögöl kukoricát... —

mondta a csapatmegbeszélésen.

Most ő is itt hajladozik a cukorrépatáblán, s mosolyog, mikor a várható nehézségeket említjük neki. Válaszul arró' beszél, hogy jó lett volna még többet is vállalni — hiszen beteg férje keveset lendít a házon —, de az már meghaladta volna az erejét.

— Ha a növényápolást sikerül az elvállalt területen időben elvégezni, csaknem 4000 forintot keresek...

Csupán a növényápolásból. Ez szép. Hát még akkor a többi munkák, a takarmánybetakarítás, az aratás, cséplés. Lehet gyűjteni

a munkaegységet, szaporítani a forintot. De érdemes beszélni arról, hogyan számolt Fábinánné.

— Szerényen számolgattam, a várható legkevesebb termést számoltam át forintra. Ha az időjárás is kézre- játszik, a haszon dupla is lehet.

Mindezt asszonyi tárgyilagossággal fejtegeti. Szavaiból bizakodás árad, s kicsendül a hangsúlyból az is, hogy rajta nem fog múlni a jobb eredmény. Elvégre miért ne lehetne a másfél hold földön májusi morzsoltban számítva 6 mázsával több kukorica? ö csak ennyivel számol. Háromszáz forinttal számolva 1800 forint. Rá kell fordítani 22,5 munkaegységet. Egy munkaegység értéke 32,70 forint. Ez is csaknem 800 forint. De ugyanígy lehetne számolni a többit is. Summa summárum: csak kukoricáért, cukorrépáért, burgonyáért 4000 forint.

Beleszól a számításba:

— Lehet az 6—7000 is.

Persze, miért ne? Gondos,

időben végzett munka, szorgalom — ez kell hozzá. S vajon győzik-e az asszonyok a kapálást? Az elnök megnyugtat:

— Ügy ültettünk, hogy ne torlódjanak össze a különféle munkák. A héten befejezzük a cukorrépa egye- lését, jövő héten nekifogunk a kukoricának. Eppen ideje lesz.

Fábiánná tovább szapo- rázza, mi meg azt kutatjuk, hogy megegyezik-e mások véleménye a FábiánnévalKelecsényi Jánosné sem maradt el a vállalásban és nem szégyenkezhet Matuszka Jánosné sem. ök is ugyanazt mondják, mint Fábiánná. D» azt is hozzáteszik, hogy segítség is lesz, ha gyorsabban kell elvégezni a munkát a tervezettnél. S azt meg sem lehetne cáfolni, mert már most is sokan dolgoznak itt besegítők.

özvegy Tácsik Józsefnét két menye is segíti a munkában. El is kel, hiszen már 60 éves lesz az idén Nehezen hajlik már a derék. Sámuel Dezsőné is az idős anyja helyett dolgozik. Tehát van segítség, s ha kell, lesz több is. Ügy számítják, hogy a bedolgozókkal együtt 30ü embert mozgósíthat a szövetkezet vezetősége.

A varsányi Dózsában jól fogtak hozzá a lecke megoldásához. A tagoknak tetszik a teljes termés utáni premizálás. Egy-két asszony azonban elégedetlen, mert nekik már nem jutott ka- pálnivaló. Igazán rájuk illik a szólás-mondás: kesereg* mert nem jutott számára krumpliföld. Ez most valóban így történt, azonban a jövőben erre jobban vigyázzanak. A muríkakedvet meghozta a biztató munkadíjazás, az igyekezetei meg táplálja a jó keresetbe vetett remény. K. Györgyné még az orvoshoz sem megy el fájós derekával, csak le ne maradjon. Hogyisne, akkor kiesik egy délelőtt.. *

Megfejtettük a varsányi talányt? Ügy véljük, igen. Ha talánynak nevezzük a jó tervet, a kielégítő munkadíjazást, a céltudatos munkaszervezést, az emberi szorgalmat. Ha mindezek találkoznak, melléjük szegődik a jó eredmény is.

Pádár András