Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)
1962-05-23 / 41. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. május 23. Seregszemle Salgótarjánban A Lovász József Kulturális Seregszemle keretében első alkalommal rendezték meg a salgótarjáni KISZ fiatalok városi szemléjét. Lelkes készülődés. nagy igyekezet és gondos válogatás előzte meg a rendezvényt. Szombaton este a József Attiláról elnevezett városi művelődési otthonban gyülekeztek a szereplő KISZ fiatalok és az érdeklődő többnyire fiatalból álló közönség. A megrendezésről csak any- nyit: kár volt az egyébként is hosszú műsorba két amúgy is gyenge nívón előadott egv- felvonásost beiktatni. Gyengék voltak a szavalatok is. Egy két versmondó érte el csak a megkövetelt színvonalat a városi bemutatón. Ragyogóan szép, művészi tehetségről árulkodó sikereket értek el azonban a táncszámok és zeneszámok szereplői. Kedves volt a tósteremyei seprős páros — az AKÖV szólótáncosainak előadásában — igen szép volt Bakos Gyula szólószáma, de művészi hitelességgel adott ízelítőt a kistápéi népi hagyományból a MŰM Irányi Dánielről elnevezett aranyérmes együttese is. Beneveztek a seregszemlére a cigányklub táncosai is- Műsorszámuk Ígéret arra, hogy szakemberi segítséggel művészi fokon mutathatják majd be népük táncos, zenés hagyományait a ma embere számára a városban. Élő cí gányfiatalok alapjába véve jo szervezett, színvonalas műsorban .gyönyörködhettek a seregszemle nézői. Az itt be mutatott műsorszámok legjobbjaival a júliusban megrendezendő megyei seregszemlén képviselik Salgótarján énekelni, táncolni, muzsikálni szerető kiszeseit. A kölcsönös munka gyümölcse A kányási párt és gazdaságvezetés együttműködése A pártszervezetek feladata mindinkább megnövekedik a bányaüzemeknél is. Ma már a pártszervezet tevékenysége nemcsak a termelés ellenőrzésében, a műszaki és gazdasági vezetők beszámoltatásában, a párttagok aktivitásának növelésében merül ki, hanem mindinkább terelődik az emberek nevelésén, formálásán túl a műszaki intézkedések végrehajtása felé is. A pártszervezetek tagjai nemcsak tevékenységükkel, hanem aktivitásukkal, az élenjáró módszerek elterjesztésével is SEGÍTIK A MŰSZAKI- GAZDASÁGI FELADATOK végrehajtását. Tükröződik ez abban is, hogy az elmúlt évi vezetőségválasztási taggyűlések után mind több műszaki vezető, műszaki dolgozó kapott helyet a pártvezetésben, ahol közgazdasági szemléletükkel, műszaki tapasztalataikkal is segítik a párt termelési ellenőrzését, a megnövekedett feladatok végrehajtását. S hogy ez egy-egy üzemben hogyan érvényesül, hogyan válik a termelés mozgató erejévé, ennek vizsgálatáért tűzte napirendre a Salgótarjáni Járási Pártbizottság a kányási bányaüzem gazdasági és az ezzel kapcsolatos politikai tevékenységét. vagonos teljesítményt. A produktív teljesítmény 1955-ben 1967 kilogramm volt, 1962. első negyedévében 2678 kilogrammot értek el a bányászok. A termelékenység növekedését bizonyítja az össz- üzemi teljesítmény alakulása is. Itt sem vesszük alapul az 1951-es indulást, de összehasonlításként érdekes az 1955. évi 497 és az 1962 első negyedévi tényszám, amely 1029 kilogrammos összüzemi teljesítményről ad tanulságot. Még érdekesebb az önköltség alakulása. Míg 1959-ben 536 forint 33 fillérbe került egy tonna szén önköltsége — figyelembe véve a többi mint 200 milliós beruházást — addig a kányási bányászok 1961-ben már 405,88 forintért termeltek ki egy tonna szenet, 1962- ben pedig a 328,21 forintos tonnánkénti költséget kívánják elérni. Ezen a tanácskozáson nagyszerű fejlődésről adott számot a bányaüzem párt-gazdasági vezetése. Az 1951-ben termelő üzemmé nyilvánított bánya — korszerű berendezésével felszerelésével, ma a szénmedence egyik jelentős tényezőjévé vált. Fejlődését néhány szám bizonyítja. Míg 1955-ben naponta csak 30,9 vagon hagyta el a bányát, 1962-ben ez elérte a napi 76 .\\'V\\X.\\-V\\'V\\'VVCV'. Úttörők vetélkedője Hónapok, izgalmas készülődései után lelkes tervek megvalósulása volt a vasárnap Somoskőújfalu ban megrendezett megyei úttörő seregszemle. Előzetesen az iskolák úttörő- csapatai, majd a járási székhelyek bemutatói döntöttek arról, kik azok, akik tovább juthatnak a megyei bemutatóra, így negyvennégy szóló, illetve csoportszám került lebonyolításra a vasárnapi döntőn. Senki sem tudta, hogy pontosan miért Somoskőújfaluban rendezték meg ezt a seregszemlét, hiszen ide még a legközelebb fekvő Salgótarjánból — ahonnét egyébként a legtöbb szereplő került ki —- is utazni kellett. A vidám jókedvtől derűs vonaton az énekszótól hangulatos külön autóbuszokon százszámra igyekeztek az érintett szereplők és hozzátartozóik, hogy tanúságot tegyenek arról ők is a béke és barátság lelkes harcosai és művelői a népi kultúrának. A zsúfolásig megtöltött nagyteremben fél tízkor kezdték meg a nemes vetélkedést. Várhalmi Attila megyei úttörő-titkár megnyitójában méltatta a nyáron Helsinkiben megrendezendő VIII. Vi- lágifjúsági találkozó jelentőségét, majd arról beszélt: ez az egész seregszemle is a viTre való készülődés jegyében, a béke és barátság szellemében került megrendezésre, És csakugyan. A folyamatosan pergő számok a békéről, és barátságról szólották, a szocialista építőmunkáról, a világűrt bejáró szputnyikról. Merítettek a népi hagyományok gazdag kincsesházából a népi kultúra legszebb emlékeiből. A vetélkedőn az ének, zene, tánc, népi muzsika és versmondás nemes eszközeivel mérték össze egymással erejüket a résztvevő pajtások. A megyei seregszemléig 5 ezer pirosnyakkendös úttörőt mozgatott meg a lelkes készülődés, 5 ezer fiatal kapcsolódott be valamilyen formában az előkészítő művészeti munkába. A negyvennégy szám mindegyike igyekezetről, tehetségről, szorgalomról szólott, és a maga nemében valamennyi tetszést, sikert aratott. Volt néhány kedves színfoltja is a rendezvénynek, amely derűsebbé, értékesebbé varázsolta az amúgy is színvonalas műsort. Ilyen kedves momentum volt Végh Katalin igyekezettel előadott versmondása, aki saját költeményével szerepelt a seregszemle színpadán. Kedves volt, tetszett is a rimó- ciak lakodalmasa. Tetszett és mégis azt kell mondani, kár volt ezzel jönni a bemutatóra. Bármennyire is ügyesen, sikerrel szerepeltek a színpadon az igyekvő úttörő pajtások rossz szájízt hagyott az emberben az, hogy nem nekik való, az ő életüket bemutató dologgal foglalkoztak. És ez még jónéhány számra elmondható. Az úttörő ifjúság, a gyermekiélek világát foglalkoztató esemény volt a balassagyarmati iskolások gyermektáncjátéka. Szinte játszottak, a színpadon, olyan önfeledten és köny- nyedén, gondtalanul és pajkosan, mint az életben az énekelő, táncoló kispajtások. • Maradandó nagy értéke és előremutató ereje is egyben a seregszemlének az, hogy nagyon merész kézzel választottak a népi kultúrából. Elvétve fordult elő, hogy például népi táncaikat nem oda illő hangszerrel — pl.: harmonikával kísérték volna, furulya, citera cimbalom, hegedű adta az ütemet a bemutatott táncokhoz. Igen ügyesek voltak a népi hangszereken előadott szólószámok is. Fiataljaink tehát igen helyesen a népi kultúrában látják minden igaz művészet forrását. Ezt mutatta ez a vasárnapi úttörő seregszemle is. Ismeretes, hogy Kányáson 1951-től egészen 1954-ig tervszerűtlen, műszakilag teljesen megalapozatlan volt a bánya- művelés. Ennek káros hatása még az elmúlt esztendőkben is igen komolyan jelentkezett. Nemcsak az előírt mennyiség nem teljesítéséhez vezetett, hanem nagymértékben rontotta a bányászok, műszaki dolgozók, párttagok és pártonkí- vüliek aktivitását, munkakedvét, munkalendületét. például, hogy míg 1955-ben a dolgozók több mint háromnegyed része cserélődött ki egy év alatt, s hogy 1961- ben a munkások fluktuációja 15 százalékra csökkent, s kialakították a törzsgárdát, igen nagy szerepe van a kányási bányaüzem pártszervezetének. Ez azonban A PÁRTSZERVEZET MEGERŐSÖDÉSÉT MEGYÉNK VIT-KÜLDÖTTJE 1. KOVÁCS LÁSZLÓ És ha ma éppen az 1961-es év két félévének eredménye után elnyert élüzem kitüntetés okát keressük, abban a tevékenységben feltétlen — a hasznos műszaki intézkedések, a megalapozott, előrelátó munka mellett — A PÁRTSZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉT KELL LÁTNI. A pártszervezet volt az, amely kollektív munkává tette a is jelentette, hiszen az üzemi alapszervezetnél ma is öt tagjelölt van. A törzsgárda kialakulása igen kedvezően jelentkezik nemcsak a munka- fegyelem megszilárdításában, hanem a munkaversenyben is. Az üzem dolgozóinak mintegy 80 százaléka vesz részt a szocialista munkaversenyben. Kilenc brigád, közel 300 tagja harcol — elsősorban a tömegtermélő munkahelyeken — a szocialista brigád cím elnyeréséért. Három brigád tevékenysége már eredményes volt: elnyerték a megtisztelő címet. De a munkaverseny — éppen a pártszervezet javaslatára — nem szűkül le a szocialista brigád cím elnyerésére, hanem folyik az egyéni, páros, illetve a brigádverseny is. Az, hogy a kányási bányaüzem ma szénmedencénk legjobban teljesítő üzemei közé tartozik, azzal is magyarázható, hogy a pártszervezet javaslatára, annak támogatásával megoldották a műszaki gárda helyzetét. A kányási bányaüzemben ma már egyetlen olyan műszaki középkáder sem dolgozik, aki ne rendelkezne technikusi képesítéssel. És ezekkel a fiatal műszakiakkal a kommunisták példamutatásával további jő eredményeket érhet el — s ér is el — szénmedencénk legfiatalabb bányaüzeme. ,, , ., , A kányási bányaüzem 1962. termelés színvonalának nőve- évi feladatai minden eddigilését, amely a műszaki vezetés jó irányba való terelése mellett a mindenkori feladatok végrehajtására mozgósította tagjait, az üzem pár- tonkívüli dolgozóit. A párt- szervezet azzal a gyakorlattal, hogy a termelés mindennapi problémáit állandóan napirenden tartja, minden taggyűlésen, vezetőségi ülésen, bizalmi értekezleten a fontos politikai feladatok mellett a termelés végrehajtására fordítja a figyelmet, a műszakiak segítségére sietett. A pártszervezet vezetősége, de valamennyi tagja ma már he- Ivesen látja a termelés problémáit. s mind az egyéni beszélgetéseken. mind pedig gyűlések és rendezvények űtián ezt állandóan vitatja, s keresi a helves megoldás útiét. A nártszervezet például igen nagy segítséget nyűit a műszaki vezetésnek abban, hoav a többi között kedvező módon alakuljanak a gazdasági mutatók. A nártszervezet által szervezett öftetbizntt- sóg tag’ni rendszeresen foglalkoznak az elfekvő anvagok felkutatásával és hasznosításával. A nagvobb biánvossá- eokat azonnal ielzik a vállalat gazdasági és műszaki vezetésének. Ha hanyagság ta- nasztnlh.atő valahol. annak megszüntetése érdekében a nártszervezet faliújságát a ..rvarázs"-t is felhasználják. A pártszervezet tevékenysége azonban nemcsak ebben merül ki — állapította meg a járási pártbizottság is. Az nél nagyobbak. Nagyobb a mennyiségi követelmény, a mai 3500—3600 kalóriás széntől jobbat és olcsóbbat kér a népgazdaság. A pártszer vezetnek erre is van javaslata. A megalapozott, előrelátó munka, s nem máról hol- napra való élés vetette fel éppen azt, hogy a kányási bányaüzem, ha kell a jelenlegi teljesítményével szemben szükség esetén naponta akár j 100 vagon jóminőségű szenet is ad építő munkánkhoz. Mindez azonban nem múlhat azon a 18 millió forinton, amelyet a bánya gazdasági és mozgalmi vezetői kémek eredményeik tovább javításához. Itt akár a meddő kiürítéséről, akár másról is lehet szó. A kányási kommunisták — egyszerű csillések, vájárok, műszaki és gazdasági vezetők bebizonyították, hogy — Bizonyára minden fiatalnak. megfordul a fejében, hogy milyen jó is lenne részt- venni a világ ifjúsága képviselőinek találkozóján. Mikor nyilvánosságra hozták a VIII. VIT megrendezésének tervét, a feleségemmel arról beszéltünk, de boldogok lesznek, akik Helsinkibe utazhatnak. Olyan távoli volt ez akkor, hogy eszembe sem jutott: majd én is azok közé a szerencsések közé tartozom. így beszél most Kovács László, a balassagyarmati városi KISZ bizottság titkára megyénk egyik VIT-küldött- je. És vissza emlékszik rá, hogy az egyik kora tavaszi napon, éppen a Bútorgyártó Vállalat ifjúsági szervezeténél volt, amikor üzentek érte, menjen a városi pártbizottságra. „A megyei pártbizottságtól vannak is”, — szólt az üzenet. — Na, gondoltam, biztosan fejmosás lesz a dologból, akkortájt, nem valami jól ment a munka. Alig pár hónapja vettem át a városi bizottság vezetését és sok mindent kellett rendbe hozni. Hát bizony valóban ilyen kérdésekkel kezdődött a beszélgetés- s csak amikor megbeszéltük aprólékosan a tennivalókat, akkor jelentette be Andó elvtárs, hogy „áttérünk a másik napirendi pontra”. — Négyen voltak ott rajtam kívül, s valamennyi sejtelmesen mosolygott, ami en gém végképp megzavart. Végül közölték velem, hogy amennyiben nekem is tetszene, a városi és megyei elvtársak javasolnának a VIT-re Szóhoz sem tudtam jutni és már nem is emlékszem, meg- hatódottságomban mit feleltem. — Persze, volt még ezután a beszélgetés után egy pár hetes reám nehéz időszak. Amíg a párt megyei végrehajtó bizottsága és a KISZ Központi Bizottsága jóvá nem hagyta a javaslatot, még a feleségem sem tudhatott róla. milyen szédítő hihetetlen lehetőség előtt állok. Aztán minden elintéződött. Kovács László munkáját mindenütt úgy értékelték, hogy megérdemli ezt a nagy kitüntetést. Azóta minden perc lázas készülődéssel telik el. pedig még két hónapnál is több idő van a helsinki találkozóig. Barátai, a kiszesek százai, • üzemek és termelő- szövetkezetek, hivatalok ifjú dolgozói büszkék arra, hogy közülök való if júmunkás_ utazik el üzeneteikkel, ajándékaikkal a messzi északi fővárosba. S adják az ötleteket, a tanácsokat, miről beszéljen majd ott Kovács László. De a kérdéseket is amire választ várnak Nyugat- és Kelet, mind az öt világrész haladó fiataljainak életéről, terveiről. Felemelő érzés ez a megbízatás, de nem könnyű eleget tenni neki. Akik most követnék választották Kovács Lászlót. várják is tőle, hogy méltán képviselje őket, hazatérve pedig mindenről részletesen számoljon be. Biztosra lehet venni, hogy az ifjúsági titkár megfelel ennek a várakozásnak; Kovács László, a balassagyarmati Városi KISZ Bizottság titkára, Nógád megye VIT küldöttje. 1935, augusztus 8-án született Balassagyarmaton. Eredeti foglalkozása: épületszerelő lakatos. 1950 óta vesz részt az ifjúsági mozgalomban. 1952-ben lett párttag, 1957 óta munkásőr, az ellenforradalom alatt tanúsított magatartásáért megkapta a ,,Munkás-Paraszt Hatalomért” emlékérmet. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL nagyszerű gazdasági eredményeket lehet felmutatni. Az a lelkesedés, amely ennél az üzemnél tapasztalható — akár a vezetésben, akár a munka végrehajtásában — azt követeli meg másoktól, hogy segítsék a pártszervezetet, a gazdasági vezetést. A kányási szén kell, s hogy a igényeket kielégítsék most már nemcsak a pártszervezet aktív munkájára, hanem a felsőbb gazdaságvezetés támogatására is szükség van. Somogyvári László nyári munkákra készülnek A Tolmácsi Gépállomás a tavaszi növényápolási és kaszálási munkák mellett a közeli napokban hozzálát az aratási előkészületekhez is. A gépállomáson az elkövetkezendő másfél hónap alatt három kombájn, két rendrearató, 15 aratógép, 7 cséplőgép, 5 silókombájn és 7 traktor kija- vitását kell elvégezni. Emellett nyolc új kombájnt kell összeállítaniuk, s gondoskodni kell a 13 új aratógép bejáratásáról, s a tartozékok előkészítéséről is. E munkálatok mintegy 11 200 munkaórát igényelnek. Ezenkívül biztosítani kell a gépállomás dolgozóinak a termelőszövetkezetek munkagépeinek javítását is, s ehhez újabb 1500 munkaóra szükséges. Jól kijavított gépekre van szükség valamennyi termelő- szövetkezetben, tehát tervszerű, gazdaságos, jól átgondolt munkát kell végezni a Tolmácsi Gépállomásnak, hogy időben elkészüljenek a növényápolás és kaszálás mellett a nyári munkákhoz szükséges gépek is. Községi vezetők hasznos megbeszélése Pásztón A napokban Pásztón, a járási tanácson találkoztak a járás községeinek tanácselnökei, a párttitkárok és tsz-el- nökök, hogy megbeszéljék a tavaszi munkák, a nyári mezőgazdasági előkészületek és növényápolási tevékenységgel kapcsolatos tennivalókat. Megállapították, hogy a rossz idő ellenére is szépen haladnak a mezőgazdasági munkák eddig esedékes részének elvégzésével. Héha- lomban például a tanácskozás idejéig a cukorrépa egyelésének hetven százalékát elvégezték, és nem sokkal rosszabb a helyzet Palotáson sem. A tsz-elnökök a még hátralevő időre szóló tennivalókat megértve, reménykedéssel nyilatkoztak a várható termés eredményekről. Az állattenyésztésről szólva elmondották, hogy egyik legfontosabb tennivalójuk az állatállomány számszerű fejlesztése. De okultak az elmúlt évi takarmányi helyzetből is, és az idén sokkal gondosabban tervezik és biztosítják az állatok téli eledelét. Viszonylagos lemaradás van még a felvásárlásnál. A tojás felvásárlási tervnek teljesítésében értek ugyan el szép eredményeket, Kisbá- gyonban pl. eddig közel 15 000 darab tojást vásároltak fel az illetékes szervek, de sok még a tennivaló a vállalások és tervek maradéktalan teljesítésében' K ézimunkakiállítás Somlyón A Somlyó bányatelepi művelődési otthon és a helyi nőtanács kezdeményezésére tavaly ősszel kézimunkatanfolyam kezdődött a faluban. Nyolc hónap után, hogy a tanfolyam befejeződött, a héten kiállítás nyílt a művelődési otthonban a tanfolyam résztvevőinek munkáiból. A szép kiállításnak sok látogatója van. — Bolgár—magyar barátsági napot rendeznek pénteken a salgótarjáni Acélárugyár művelődési otthonában. A barátsági esten — melyre a bolgár vendégeket is meghívták — a testvéri nép szocialista építésében elért eredményeiről hallhatnak az érdeklődők. Segíti az iskolát a bujáki SZMK Bujákon hosszú évekig az volt a helyzet, hogy keveset segítettek a szülők az iskolának, nem támogatták eléggé az iskolai oktató-nevelő munkát. Megváltozott a helyzet az utóbbi két esztendőben, és különösen az utolsó hónapokban javult meg az iskolát segítő szülői munkaközösségi munka színvonala. A közelmúltban az iskola csinosítását is magukra vállalták a gyermekek szülei. Társadalmi munkában takarították, csinosították és szépítették a gyermekek második otthonát a lelkes szülők, örvendetes, hogy a munkába az édesapák is bekapcsolódtak.