Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-23 / 41. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. május 23. Seregszemle Salgótarjánban A Lovász József Kulturális Seregszemle keretében első alkalommal rendezték meg a salgótarjáni KISZ fiatalok vá­rosi szemléjét. Lelkes készü­lődés. nagy igyekezet és gon­dos válogatás előzte meg a rendezvényt. Szombaton este a József Attiláról elnevezett városi művelődési otthonban gyüle­keztek a szereplő KISZ fia­talok és az érdeklődő több­nyire fiatalból álló közönség. A megrendezésről csak any- nyit: kár volt az egyébként is hosszú műsorba két amúgy is gyenge nívón előadott egv- felvonásost beiktatni. Gyen­gék voltak a szavalatok is. Egy két versmondó érte el csak a megkövetelt színvona­lat a városi bemutatón. Ragyogóan szép, művészi tehetségről árulkodó sikereket értek el azonban a táncszá­mok és zeneszámok szerep­lői. Kedves volt a tósteremyei seprős páros — az AKÖV szólótáncosainak előadásá­ban — igen szép volt Bakos Gyula szólószáma, de művé­szi hitelességgel adott ízelí­tőt a kistápéi népi hagyo­mányból a MŰM Irányi Dá­nielről elnevezett aranyér­mes együttese is. Beneveztek a seregszemlé­re a cigányklub táncosai is- Műsorszámuk Ígéret arra, hogy szakemberi segítséggel művészi fokon mutathatják majd be népük táncos, zenés hagyományait a ma embere számára a városban. Élő cí gányfiatalok alapjába véve jo szervezett, színvonalas mű­sorban .gyönyörködhettek a seregszemle nézői. Az itt be mutatott műsorszámok leg­jobbjaival a júliusban meg­rendezendő megyei sereg­szemlén képviselik Salgótar­ján énekelni, táncolni, mu­zsikálni szerető kiszeseit. A kölcsönös munka gyümölcse A kányási párt és gazdaságvezetés együttműködése A pártszervezetek feladata mindinkább megnövekedik a bányaüzemeknél is. Ma már a pártszervezet tevékenysége nemcsak a termelés ellenőr­zésében, a műszaki és gaz­dasági vezetők beszámoltatá­sában, a párttagok aktivitá­sának növelésében merül ki, hanem mindinkább terelődik az emberek nevelésén, formá­lásán túl a műszaki intéz­kedések végrehajtása felé is. A pártszervezetek tagjai nem­csak tevékenységükkel, hanem aktivitásukkal, az élenjáró módszerek elterjesztésével is SEGÍTIK A MŰSZAKI- GAZDASÁGI FELADATOK végrehajtását. Tükröződik ez abban is, hogy az elmúlt évi vezetőségválasz­tási taggyűlések után mind több műszaki vezető, műszaki dolgozó kapott helyet a párt­vezetésben, ahol közgazdasági szemléletükkel, műszaki ta­pasztalataikkal is segítik a párt termelési ellenőrzését, a megnövekedett feladatok vég­rehajtását. S hogy ez egy-egy üzemben hogyan érvényesül, hogyan válik a termelés moz­gató erejévé, ennek vizsgála­táért tűzte napirendre a Sal­gótarjáni Járási Pártbizottság a kányási bányaüzem gazda­sági és az ezzel kapcsolatos politikai tevékenységét. vagonos teljesítményt. A pro­duktív teljesítmény 1955-ben 1967 kilogramm volt, 1962. első negyedévében 2678 ki­logrammot értek el a bányá­szok. A termelékenység növe­kedését bizonyítja az össz- üzemi teljesítmény alakulása is. Itt sem vesszük alapul az 1951-es indulást, de összeha­sonlításként érdekes az 1955. évi 497 és az 1962 első ne­gyedévi tényszám, amely 1029 kilogrammos összüzemi telje­sítményről ad tanulságot. Még érdekesebb az önköltség ala­kulása. Míg 1959-ben 536 fo­rint 33 fillérbe került egy ton­na szén önköltsége — figye­lembe véve a többi mint 200 milliós beruházást — addig a kányási bányászok 1961-ben már 405,88 forintért termel­tek ki egy tonna szenet, 1962- ben pedig a 328,21 forintos tonnánkénti költséget kíván­ják elérni. Ezen a tanácskozáson nagy­szerű fejlődésről adott szá­mot a bányaüzem párt-gaz­dasági vezetése. Az 1951-ben termelő üzemmé nyilvánított bánya — korszerű berende­zésével felszerelésével, ma a szénmedence egyik jelentős tényezőjévé vált. Fejlődését néhány szám bizonyítja. Míg 1955-ben naponta csak 30,9 vagon hagyta el a bányát, 1962-ben ez elérte a napi 76 .\\'V\\X.\\-V\\'V\\'VVCV'. Úttörők vetélkedője Hónapok, izgal­mas készülődései után lelkes tervek megvalósulása volt a vasárnap So­moskőújfalu ban megrendezett me­gyei úttörő sereg­szemle. Előzetesen az iskolák úttörő- csapatai, majd a járási székhelyek bemutatói döntöt­tek arról, kik azok, akik tovább juthatnak a me­gyei bemutatóra, így negyvennégy szóló, illetve cso­portszám került lebonyolításra a vasárnapi döntőn. Senki sem tud­ta, hogy pontosan miért Somoskőúj­faluban rendezték meg ezt a sereg­szemlét, hiszen ide még a legkö­zelebb fekvő Sal­gótarjánból — ahonnét egyébként a legtöbb szereplő került ki —- is utazni kellett. A vidám jókedvtől derűs vonaton az énekszótól hangu­latos külön autó­buszokon száz­számra igyekeztek az érintett szerep­lők és hozzátarto­zóik, hogy tanú­ságot tegyenek ar­ról ők is a béke és barátság lelkes harcosai és műve­lői a népi kultú­rának. A zsúfolásig megtöltött nagy­teremben fél tíz­kor kezdték meg a nemes vetélke­dést. Várhalmi Attila megyei út­törő-titkár meg­nyitójában méltat­ta a nyáron Hel­sinkiben megren­dezendő VIII. Vi- lágifjúsági talál­kozó jelentőségét, majd arról beszélt: ez az egész sereg­szemle is a viT­re való készülődés jegyében, a béke és barátság szel­lemében került megrendezésre, És csakugyan. A folyamatosan per­gő számok a bé­kéről, és barátság­ról szólották, a szocialista építő­munkáról, a vi­lágűrt bejáró szputnyikról. Me­rítettek a népi ha­gyományok gaz­dag kincsesházá­ból a népi kul­túra legszebb em­lékeiből. A vetél­kedőn az ének, zene, tánc, népi muzsika és vers­mondás nemes eszközeivel mér­ték össze egymás­sal erejüket a résztvevő pajtá­sok. A megyei se­regszemléig 5 ezer pirosnyakkendös úttörőt mozgatott meg a lelkes ké­szülődés, 5 ezer fiatal kapcsolódott be valamilyen for­mában az előké­szítő művészeti munkába. A negyvennégy szám mindegyike igyekezetről, te­hetségről, szorga­lomról szólott, és a maga nemében valamennyi tet­szést, sikert ara­tott. Volt néhány kedves színfoltja is a rendezvény­nek, amely derű­sebbé, értékeseb­bé varázsolta az amúgy is színvo­nalas műsort. Ilyen kedves mo­mentum volt Végh Katalin igyekezet­tel előadott vers­mondása, aki sa­ját költeményével szerepelt a sereg­szemle színpadán. Kedves volt, tet­szett is a rimó- ciak lakodalmasa. Tetszett és mégis azt kell mondani, kár volt ezzel jön­ni a bemutatóra. Bármennyire is ügyesen, sikerrel szerepeltek a szín­padon az igyekvő úttörő pajtások rossz szájízt ha­gyott az ember­ben az, hogy nem nekik való, az ő életüket bemutató dologgal foglal­koztak. És ez még jónéhány számra elmondható. Az úttörő ifjú­ság, a gyermek­iélek világát fog­lalkoztató ese­mény volt a ba­lassagyarmati is­kolások gyermek­táncjátéka. Szinte játszottak, a szín­padon, olyan ön­feledten és köny- nyedén, gondtala­nul és pajkosan, mint az életben az énekelő, táncoló kispajtások. • Maradandó nagy értéke és előremu­tató ereje is egy­ben a seregszem­lének az, hogy na­gyon merész kéz­zel választottak a népi kultúrából. Elvétve fordult elő, hogy például népi táncaikat nem oda illő hangszerrel — pl.: harmonikával kí­sérték volna, fu­rulya, citera cim­balom, hegedű ad­ta az ütemet a be­mutatott táncok­hoz. Igen ügyesek voltak a népi hangszereken elő­adott szólószámok is. Fiataljaink te­hát igen helyesen a népi kultúrában látják minden igaz művészet for­rását. Ezt mutatta ez a vasárnapi út­törő seregszemle is. Ismeretes, hogy Kányáson 1951-től egészen 1954-ig terv­szerűtlen, műszakilag teljesen megalapozatlan volt a bánya- művelés. Ennek káros hatása még az elmúlt esztendőkben is igen komolyan jelentkezett. Nemcsak az előírt mennyiség nem teljesítéséhez vezetett, hanem nagymértékben rontot­ta a bányászok, műszaki dol­gozók, párttagok és pártonkí- vüliek aktivitását, munkaked­vét, munkalendületét. például, hogy míg 1955-ben a dolgozók több mint há­romnegyed része cserélődött ki egy év alatt, s hogy 1961- ben a munkások fluktuációja 15 százalékra csökkent, s ki­alakították a törzsgárdát, igen nagy szerepe van a kányási bányaüzem pártszervezetének. Ez azonban A PÁRTSZERVEZET MEGERŐSÖDÉSÉT MEGYÉNK VIT-KÜLDÖTTJE 1. KOVÁCS LÁSZLÓ És ha ma éppen az 1961-es év két félévének eredménye után elnyert élüzem kitünte­tés okát keressük, abban a tevékenységben feltétlen — a hasznos műszaki intézkedé­sek, a megalapozott, előrelátó munka mellett — A PÁRTSZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉT KELL LÁTNI. A pártszervezet volt az, amely kollektív munkává tette a is jelentette, hiszen az üzemi alapszervezetnél ma is öt tag­jelölt van. A törzsgárda ki­alakulása igen kedvezően je­lentkezik nemcsak a munka- fegyelem megszilárdításában, hanem a munkaversenyben is. Az üzem dolgozóinak mint­egy 80 százaléka vesz részt a szocialista munkaverseny­ben. Kilenc brigád, közel 300 tagja harcol — elsősorban a tömegtermélő munkahelyeken — a szocialista brigád cím el­nyeréséért. Három brigád te­vékenysége már eredményes volt: elnyerték a megtiszte­lő címet. De a munkaver­seny — éppen a pártszer­vezet javaslatára — nem szű­kül le a szocialista brigád cím elnyerésére, hanem fo­lyik az egyéni, páros, illetve a brigádverseny is. Az, hogy a kányási bánya­üzem ma szénmedencénk leg­jobban teljesítő üzemei közé tartozik, azzal is magyaráz­ható, hogy a pártszervezet ja­vaslatára, annak támogatásá­val megoldották a műszaki gárda helyzetét. A kányási bá­nyaüzemben ma már egyet­len olyan műszaki középkáder sem dolgozik, aki ne rendel­kezne technikusi képesítéssel. És ezekkel a fiatal műsza­kiakkal a kommunisták pél­damutatásával további jő eredményeket érhet el — s ér is el — szénmedencénk legfiatalabb bányaüzeme. ,, , ., , A kányási bányaüzem 1962. termelés színvonalának nőve- évi feladatai minden eddigi­lését, amely a műszaki ve­zetés jó irányba való tere­lése mellett a mindenkori fel­adatok végrehajtására mozgó­sította tagjait, az üzem pár- tonkívüli dolgozóit. A párt- szervezet azzal a gyakorlattal, hogy a termelés mindennapi problémáit állandóan napiren­den tartja, minden taggyűlé­sen, vezetőségi ülésen, bizal­mi értekezleten a fontos po­litikai feladatok mellett a termelés végrehajtására for­dítja a figyelmet, a műsza­kiak segítségére sietett. A pártszervezet vezetősége, de valamennyi tagja ma már he- Ivesen látja a termelés prob­lémáit. s mind az egyéni be­szélgetéseken. mind pedig gyű­lések és rendezvények űtián ezt állandóan vitatja, s ke­resi a helves megoldás út­iét. A nártszervezet például igen nagy segítséget nyűit a műszaki vezetésnek abban, hoav a többi között kedvező módon alakuljanak a gazda­sági mutatók. A nártszerve­zet által szervezett öftetbizntt- sóg tag’ni rendszeresen fog­lalkoznak az elfekvő anvagok felkutatásával és hasznosítá­sával. A nagvobb biánvossá- eokat azonnal ielzik a vál­lalat gazdasági és műszaki ve­zetésének. Ha hanyagság ta- nasztnlh.atő valahol. annak megszüntetése érdekében a nártszervezet faliújságát a ..rvarázs"-t is felhasználják. A pártszervezet tevékeny­sége azonban nemcsak ebben merül ki — állapította meg a járási pártbizottság is. Az nél nagyobbak. Nagyobb a mennyiségi követelmény, a mai 3500—3600 kalóriás szén­től jobbat és olcsóbbat kér a népgazdaság. A pártszer vezetnek erre is van javas­lata. A megalapozott, előre­látó munka, s nem máról hol- napra való élés vetette fel éppen azt, hogy a kányási bányaüzem, ha kell a jelen­legi teljesítményével szemben szükség esetén naponta akár j 100 vagon jóminőségű szenet is ad építő munkánkhoz. Mindez azonban nem múlhat azon a 18 millió forinton, amelyet a bánya gazdasági és mozgalmi vezetői kémek ered­ményeik tovább javításához. Itt akár a meddő kiürítésé­ről, akár másról is lehet szó. A kányási kommunisták — egyszerű csillések, vájárok, műszaki és gazdasági veze­tők bebizonyították, hogy — Bizonyára minden fiatal­nak. megfordul a fejében, hogy milyen jó is lenne részt- venni a világ ifjúsága képvi­selőinek találkozóján. Mikor nyilvánosságra hozták a VIII. VIT megrendezésének tervét, a feleségemmel arról beszél­tünk, de boldogok lesznek, akik Helsinkibe utazhatnak. Olyan távoli volt ez akkor, hogy eszembe sem jutott: majd én is azok közé a sze­rencsések közé tartozom. így beszél most Kovács László, a balassagyarmati vá­rosi KISZ bizottság titkára megyénk egyik VIT-küldött- je. És vissza emlékszik rá, hogy az egyik kora tavaszi napon, éppen a Bútorgyártó Vállalat ifjúsági szervezeténél volt, amikor üzentek érte, menjen a városi pártbizott­ságra. „A megyei pártbizott­ságtól vannak is”, — szólt az üzenet. — Na, gondoltam, biztosan fejmosás lesz a dologból, ak­kortájt, nem valami jól ment a munka. Alig pár hónapja vettem át a városi bizottság vezetését és sok mindent kel­lett rendbe hozni. Hát bizony valóban ilyen kérdésekkel kezdődött a be­szélgetés- s csak amikor meg­beszéltük aprólékosan a ten­nivalókat, akkor jelentette be Andó elvtárs, hogy „áttérünk a másik napirendi pontra”. — Négyen voltak ott raj­tam kívül, s valamennyi sej­telmesen mosolygott, ami en gém végképp megzavart. Vé­gül közölték velem, hogy amennyiben nekem is tetsze­ne, a városi és megyei elv­társak javasolnának a VIT-re Szóhoz sem tudtam jutni és már nem is emlékszem, meg- hatódottságomban mit felel­tem. — Persze, volt még ezután a beszélgetés után egy pár hetes reám nehéz időszak. Amíg a párt megyei végre­hajtó bizottsága és a KISZ Központi Bizottsága jóvá nem hagyta a javaslatot, még a feleségem sem tudhatott róla. milyen szédítő hihetetlen le­hetőség előtt állok. Aztán minden elintéződött. Kovács László munkáját mindenütt úgy értékelték, hogy megérdemli ezt a nagy kitüntetést. Azóta minden perc lázas készülődéssel telik el. pedig még két hónapnál is több idő van a helsinki talál­kozóig. Barátai, a kiszesek százai, • üzemek és termelő- szövetkezetek, hivatalok ifjú dolgozói büszkék arra, hogy közülök való if júmunkás_ uta­zik el üzeneteikkel, ajándé­kaikkal a messzi északi fővá­rosba. S adják az ötleteket, a tanácsokat, miről beszél­jen majd ott Kovács László. De a kérdéseket is amire vá­laszt várnak Nyugat- és Ke­let, mind az öt világrész ha­ladó fiataljainak életéről, ter­veiről. Felemelő érzés ez a megbí­zatás, de nem könnyű eleget tenni neki. Akik most követ­nék választották Kovács Lász­lót. várják is tőle, hogy mél­tán képviselje őket, hazatérve pedig mindenről részletesen számoljon be. Biztosra lehet venni, hogy az ifjúsági titkár megfelel ennek a várakozás­nak; Kovács László, a balassagyarmati Városi KISZ Bizottság titkára, Nógád megye VIT küldöttje. 1935, augusztus 8-án született Balassa­gyarmaton. Eredeti foglalkozása: épületszerelő lakatos. 1950 óta vesz részt az ifjúsági mozgalom­ban. 1952-ben lett párttag, 1957 óta munkásőr, az ellenforradalom alatt tanúsított magatartásáért megkapta a ,,Munkás-Paraszt Ha­talomért” emlékérmet. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL nagyszerű gazdasági eredmé­nyeket lehet felmutatni. Az a lelkesedés, amely ennél az üzemnél tapasztalható — akár a vezetésben, akár a munka végrehajtásában — azt kö­veteli meg másoktól, hogy segítsék a pártszervezetet, a gazdasági vezetést. A kányási szén kell, s hogy a igé­nyeket kielégítsék most már nemcsak a pártszervezet ak­tív munkájára, hanem a fel­sőbb gazdaságvezetés támo­gatására is szükség van. Somogyvári László nyári munkákra készülnek A Tolmácsi Gépállomás a tavaszi növényápolási és ka­szálási munkák mellett a kö­zeli napokban hozzálát az ara­tási előkészületekhez is. A gépállomáson az elkövetke­zendő másfél hónap alatt há­rom kombájn, két rendrearató, 15 aratógép, 7 cséplőgép, 5 si­lókombájn és 7 traktor kija- vitását kell elvégezni. Emel­lett nyolc új kombájnt kell összeállítaniuk, s gondoskodni kell a 13 új aratógép bejára­tásáról, s a tartozékok előké­szítéséről is. E munkálatok mintegy 11 200 munkaórát igényelnek. Ezenkívül biztosítani kell a gépállomás dolgozóinak a ter­melőszövetkezetek munkagé­peinek javítását is, s ehhez újabb 1500 munkaóra szüksé­ges. Jól kijavított gépekre van szükség valamennyi termelő- szövetkezetben, tehát tervsze­rű, gazdaságos, jól átgondolt munkát kell végezni a Tol­mácsi Gépállomásnak, hogy időben elkészüljenek a nö­vényápolás és kaszálás mel­lett a nyári munkákhoz szük­séges gépek is. Községi vezetők hasznos megbeszélése Pásztón A napokban Pásztón, a já­rási tanácson találkoztak a járás községeinek tanácselnö­kei, a párttitkárok és tsz-el- nökök, hogy megbeszéljék a tavaszi munkák, a nyári me­zőgazdasági előkészületek és növényápolási tevékenységgel kapcsolatos tennivalókat. Megállapították, hogy a rossz idő ellenére is szépen haladnak a mezőgazdasági munkák eddig esedékes ré­szének elvégzésével. Héha- lomban például a tanácsko­zás idejéig a cukorrépa egyelésének hetven százalékát elvégezték, és nem sokkal rosszabb a helyzet Palotáson sem. A tsz-elnökök a még hátralevő időre szóló tenni­valókat megértve, reményke­déssel nyilatkoztak a várható termés eredményekről. Az állattenyésztésről szólva elmondották, hogy egyik leg­fontosabb tennivalójuk az ál­latállomány számszerű fej­lesztése. De okultak az elmúlt évi takarmányi helyzetből is, és az idén sokkal gondosab­ban tervezik és biztosítják az állatok téli eledelét. Viszonylagos lemaradás van még a felvásárlásnál. A tojás felvásárlási tervnek tel­jesítésében értek ugyan el szép eredményeket, Kisbá- gyonban pl. eddig közel 15 000 darab tojást vásároltak fel az illetékes szervek, de sok még a tennivaló a vállalások és tervek maradéktalan tel­jesítésében' K ézimunkakiállítás Somlyón A Somlyó bányatelepi mű­velődési otthon és a helyi nőtanács kezdeményezésére tavaly ősszel kézimunkatan­folyam kezdődött a faluban. Nyolc hónap után, hogy a tanfolyam befejeződött, a hé­ten kiállítás nyílt a művelő­dési otthonban a tanfolyam résztvevőinek munkáiból. A szép kiállításnak sok látoga­tója van. — Bolgár—magyar barát­sági napot rendeznek pénte­ken a salgótarjáni Acéláru­gyár művelődési otthonában. A barátsági esten — melyre a bolgár vendégeket is meg­hívták — a testvéri nép szo­cialista építésében elért ered­ményeiről hallhatnak az ér­deklődők. Segíti az iskolát a bujáki SZMK Bujákon hosszú évekig az volt a helyzet, hogy keveset segítettek a szülők az iskolá­nak, nem támogatták eléggé az iskolai oktató-nevelő mun­kát. Megváltozott a helyzet az utóbbi két esztendőben, és kü­lönösen az utolsó hónapok­ban javult meg az iskolát se­gítő szülői munkaközösségi munka színvonala. A közelmúltban az iskola csinosítását is magukra vállal­ták a gyermekek szülei. Tár­sadalmi munkában takarítot­ták, csinosították és szépítet­ték a gyermekek második ott­honát a lelkes szülők, örven­detes, hogy a munkába az édesapák is bekapcsolódtak.

Next

/
Thumbnails
Contents