Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-05 / 36. szám

1962. május 5. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 TAVASZI ŐRJÁRAT 1500 holdon kipermetezték a Hungazint, végzik a gabona vegyszeres gyomirtását Ebben az évben 1700 hol­don termelnek megyénk szö­vetkezetei ' vegyszeres gyom­irtással kukoricát. Mezőgaz­dasági üzemeink, termelőszö­vetkezeteink idejében felké­szültek erre a munkára, meg­állapodást kötöttek a Moho- rai Növényvédő Állomással a munkák elvégzésére. A szo­katlan időjárás ebben a mun­kában is időkiesést okozott, azonban minden erőt összpon­tosítva meggyorsították a vegyszer kijuttatását a terve­zett területekre, s ezzel si­került behozni a lemaradást Eddig csaknem 1350—1400 holdra permetezték szét a Hungazint, s egy-két napon belül el­érik az 1500 holdat. Vég­legesen egyelőre még nem tudják befejezni a vegyszer permetezését, mert csaknem 200 hold terület annyira vizes, hogy itt csak a föld ki­száradása után lehet hozzáfogni a munkához. Ezen a héten hozzáfogtak a tervezett gabonaterületek vegyszeres gyomirtásához is. Az idén 9 ezer holdon gyom- talanítanak Dikonirttal. A munkák elmaradása miatt a tervet csak akkor tudják végrehajtani, ha a hátralé­vő időt a legcélszerűbben használják ki. Kettőzött gyor­sasággal kell végezni ezt a munkát, mert a vetések erő­pt* , . ..tv»--: , . , • -• • ' - ^..W , - . ■ ■ í IBI-v ■ • Asszonyok a mezei munkában. Háztájiból is vásárol, gazdagyűléseket tart a méh Nemrégiben termelési ta­nácskozást tartott a MÉK Salgótarjánban, a megye ki- rendeltségeinek, zöldség- és gyümölcsárudák dolgozóinak részvételével. Fekete Sándor, a MÉK igazgatóságának el­nöke beszámolójában elmon­dotta, hogy az elmúlt évben a MÉK termeltetési tervét több mint 100 százalékra tel­jesítette. A felvásárlási terv­vel azonban elmaradtak. Az idén ezt valamennyi kiren­deltség pótolni igyekszik. Az 1962-es évre tervezett 5550 Jcatasztrális hold helyett ed­dig 5700 Jcatasztrális holdra kötöttek szerződést a terme­lőszövetkezetekkel különböző növényféleségek értékesítésé­re. A vállalat dolgozói e munka során igyekeztek ta­nácsot adni a közös gazdasá­goknak a vetőmagfajták ki­választásánál, segítettek a vetőmag igény kielégítésében is. Különösen a felvásárlás az a területe a MÉK munkájá­nak, amelyet szervezettebbé, jobbá kell tenni az idén. En­nek megfelelően a jövőben különös gonddal foglalkoznak a háztáji gazdaságokkal, mert a háztáji gazdaságokból felvásárolt baromfi, tojás, zöldség és gyümölcs nagy­mértékben pótolhatja az el­látásnál mutatkozó hiányo­kat. A felvásárlás biztosítása érdekében még az idény be­indulása előtt gazdagyűlése­ket tartanak, amelyeken a zöldség- és gyümölcsszedés, valamint a csomagolás mód­ját s a minősítésre vonatkozó szabályokat ismertetik a ter­melőkkel. A megbeszélésen értékel­ték az elmúlt évi verseny­mozgalom eredményeit is. A MÉK kirendeltségeinek versenyében a ludányhalászi érte el a legjobb eredményt. Ezért dicsérő oklevelet, a dol­gozók pedig pénzjutalmat kaptak. A boltok közötti ver­seny győztese a balassagyar­mati 31-es áruda volt. Az ér­tekezleten adták át a kima­gasló eredményt elért dolgo­zóknak a „Kiváló dolgozó” oklevelet, s itt kapták meg a nyereségrészesedést is a MÉK dolgozói, amely több mint 12 napi keresetnek megfelelő összeget tett ki. teljes növekedésnek indultak, — s a vegyszert csak bizo­nyos gabonamagásságig lehet alkalmazni — és rövidesen szükség lesz az erőkre más munkáknál is. A Mohorai Növényvédő Ál­lomás 12 géppel végzi a Di- konirt kipermetezését. A termelőszövetkezetekben pe­dig csaknem 25 saját gép dolgozik. A munka meggyorsítása érdekében a Növényvédő Állomás nyújtott műszak­ban üzemelteti a gépeit. Ezek a gépek naponta egyenként 40—50 holdon végzik el a gyomirtást. A termelőszövetkezetekben pedig az a fontos, hogy biz­tosítsák a kinnlévő gépek folyamatos üzemeltetését Szereljenek lámpát a gépek­re, hogy éjszaka is dolgoz­hassanak. Ha jól szervezik a munkát, minden időt kihasz­nálnak, biztosítják a kiszol­gáló személyzetet, és az idő­járás sem okoz egy-két hétig komolyabb hátrányt, akkor megvalósíthatják a kitűzött tervet. Előkészületek a nyárra Gépállomásaink a legutób­bi értékelés szerint mint­egy 56 százalékra teljesítet­ték tavaszi tervüket. Leg­jobban a Pásztói Gépállo­máson szervezték meg a gé­pek munkáját, ahol a tava­szi idénymunkák több mint 70 százalékát végezték már el. A tennivalók lassan befe­jeződnek, s legtöbb gépállo­máson már úgy szervezik a munkát, hogy megtegyék a szükséges előkészületeket a nyári munkákhoz. Javítják á fűkaszákat, készenlétben van­nak a kultivátorok, hogyha szükséges lesz, azonnal meg­kezdhessék a munkát/ Több gépállomáson megkezdik az aratógépek *és kombájnok ja­vítását is. Állványos szénaszárítás — 146000 literrel* több tej Sokat beszélnek manapság az állványos szénaszárítás je­lentőségéről és hasznosságá­ról. Ismeretes, hogy az el­múlt évben kevés takarmá­nyunk termett — ami most sok gondot okoz — és a megtermett takarmány is so­kat veszített az értékéből, mert nagyon sok helyen szak­szerűtlenül kezelték. Az .áll­ványos szénaszárítási mód­szer alkalmazásával viszont jobban megóvhatjuk takar­mányaink belső értékét. Jó néhány termelőszövetkeze­tünkben már az év elején megtervezték, hogy hány hol­don akarják alkalmazni az állványos szénaszárítási mód­szert. Az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövet­kezet például 70 holdon alkalmazza ezt a bevált módszert. A palotási Má­jus 1 Termelőszövetkezet­ben 100, a kállóiak pedig 60 holdról akarják e módszer segítségével be­takarítani a lucernát. Megyénkben ebben az év­ben több mint kétezer hol­don szeretnék alkalmazni az állványos szénaszárítást. A megyei mezőgazdasági szer­vek hitellel is segítik a tevé­kenységet. A szükséges áll­ványokat az AGROKER szál­lítja. Meg kell azonban em­líteni azt is, hogy késik az állványok szállítása, s ez ko­molyan hátráltatja a mun­kát. A termelőszövetkezetek többsége már .megküldte a szükséges fedezetigazoláso­kat: tehát érthetetlen a ké­sedelmeskedés. Sok szövet­kezetben saját erőből is meg­valósítják különböző nagy­ságú területeken e hasznos módszer alkalmazását. Akadhat olyan, aki felveti* hogy milyen hasznot eredmé­nyez ez a munka? Nos, ha lucerna-kilogrammon­ként csak 20 gramm emészthető tehérjetöbble- tet számolunk — s ez minimális elérhető meny- nyiség — holdanként például 730 literrel több tejet nyerünk. A ráfor­dítás holdanként alig 60 forint, s ezzel szemben 200—220 forint értékű többletet nyerünk fehér­jében számolva. Nyilvánvaló, hogy megéri e módszert alkalmazni. S vé^ "ezzünk egy másik számí­tást. Ha sikerült az idén 2000 holdon alkalmazni ezt a módszert, akkor 146 ezer liter teüel többet tudunk ér­tékesíteni, nem szólva arról az értéktöbbletről, amelyet a hizlalásnál nyerünk. Nemrégiben riportot írtam egy ismert termelőszövetke­zetünkről. Eredményeik, gond­jaik, küzdelmes hétköznap­jaik elevendetek fel a beszél­getések nyomán. Már haza­felé indultam, de az ajtóban a termelőszövetkezet egyik idős, alapító tagja állított meg. — Ezek mind szép, nagy­szerű dolgok. De még csak tervek nálunk... Meg kell írni azt is, hogy gondunk, bajunk is van elég... Nem szóltam közbe, vár­tam, beszéljen tovább: — Tudja, nem nyílott az én szám panaszra egészen tavalyig. Dolgoztam én is, a feleségem is, de munkánknak megvolt az eredménye. Nem hiányzott a mi kamránkból semmi. De most, hogy bejöt­tek hozzánk a gazdák... Ép­pen számoltuk a feleségem­mel. Tizennégy ezer forinttól estünk el tavaly is ... A termelőszövetkezet tizen­négy évvel ezelőtt alakult. Szegényparasztok, gazdasági regi, vagy az cselédek szövetkeztek, s lát­tak munkához olyan szorga­lommal, hogy a kezdeti ne­héz évek után most már va­lóban nyugodtan, gond nél­kül éltek a szövetkezetben. Másfél évvel ezelőtt aztán megmozdult az egész falu. A szövetkezetét választották a gazdák is. A régiek az új ta­gokban, az újak a régiekben kezdtek kétkedni, vajon tud- nak-e majd együtt dolgozni? Nem ment a munka úgy, ahogy kellett volna, s a ked­vezőtlen idő meg tovább vá­molta a termésüket. S ami az idős szövetkezeti tagot illeti, tökéletesen igaza van. A termelőszövetkezetben valóban kevesebb volt az el­múlt évi jövedelem a terve­zettnél. Csak abban nem le­het egyetérteni vele, hogy mindez azért történt, mert bejöttek a gazdák is. Az igaz­ság az, sem a régi, sem az új tagok nem tettek meg mindent, hogy gazdagon fi­zessen a föld. Százezrekkel lett kevesebb a közös jőve­új? delem, amely tízezrekre, ez­rekre bomlik, s ezért érzik most a szövetkezetben a be­csületesen dolgozó tagok is, csalódtak az elmúlt évben. Helyes, hogy a szövetkezet vezetői úgy adnak választ, ezekre a kérdésekre, hogy nemrégiben közgyűlésen be­szélték meg, hogyan lesznek érdekeltebbek a tagok a kö­zös munkában, a nagyszerű tervek végrehajtásában. A termés 15—30 százalékát kap­ják meg azok a tagok, akik úgy dolgoznak, hogy munká­juk mindenféleképpen több burgonyában, cukorrépában, kukoricában mutatkozik meg. Megy is jól a tavaszi mun­ka. De hát ez kell a szövet­kezetben. Csak így értik meg a régi és az új tagok; akkor szaporodnak a forintok, ha közösen állják útját annak, hogy elfolyjon a pénz, a né­zeteltérések, a fegyelmezet­len, hanyag munka alagút- jain. V-né Növeljük a termelékenységet a mezőgazdaságban Az utóbbi II. hároméves terv időszakában, a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a mezőgazdaság össz­termelése mintegy 11—12 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy sikerült a mezőgazdaság továbbfejlesz­tésének kettős feladatát — a mezőgazdaság kollektivizálá­sát és a mezőgazdasági ter­melés emelését — egyidejű­leg megvalósítani. De nem­csak a mezőgazdasági terme­lés mennyisége nőtt a töme­ges átszervezés időszakában, hanem a termelés növékedé- sének az üteme sem csökkent. A három év alatti 11—12 százalékos termelésnövekedés azt jelenti, hogy a mezőgaz­dasági termelés évi átlagban, hozzávetőlegesen 4 százalék­kal emelkedett. A gyakorlat­ban igazolódott tehát a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikájának a helyes­sége. Második ötéves tervünk ideje alatt* a mezőgazdaság össztermelésének 22—23 szá­zalékkal kell növekednie. Ez évi átlagban több mint 4 százalékos termelésnövekedést jelent. De a II. ötéves terv­ről szóló törvény aláhúzza azt is, hogy „A mezőgazda- sági termelés növekedésének együtt kell járnia a munka­termelékenység emelkedésé­vel, a termelési költségek csökkentésével”. A. munkatermelékenység növekedése a mezőgazdaság­ban is azt jelenti, hogy adott munkaráfordítással több ter­méket állítunk elő, illetve a termelékenység egy egységé­nek, tehát 1 q búzának, vagy 1 liter tejnek az előállításá­hoz kevesebb munkát hasz­nálunk fel. A munkatermelé­kenységet a mezőgazdaság­ban is szűkebb és tágabb ér­telemben vizsgáljuk. A szű­kebb. értelemben akkor be­szélünk a termelékenység növekedéséről, ha csökken a termelékenység előállítására felhasznált élőmunka meny- nyisége, illetve, ha adott élő­munka mennyiséggel több terméket állítunk elő. Tágabb értelemben akkor beszélünk a termelékenység növekedésé­ről, amikor a termelésre for­dított munkamennyiség csök­kenését nem korlátozzuk az élő munkára, hanem figye­lembe vesszük a tárgyiasult munkában jelentkező munka- ráfordítást is. A termelékeny­ség növelés mindkét vonat­kozásának nagy jelentősége van. Világméretekben érvénye­sülő tendencia, hogy a me­zőgazdaságban foglalkoztatot­tak száma és ezzel összefüg­gésben a termeléshez felhasz­nált élőmunka mennyisége már hosszú évek óta erősen csökken. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a mezőgazda- sági termelés emelkedik. Kö­vetkezésképpen a mezőgazda­ságban dolgozók munkater­melékenysége is jelentősen nő. Nézzünk erre néhány példát. Az Egyesült Államok­ban a múlt század elején minden mezőgazdaságban fog­lalkoztatott személy 4 ember élelmiszer- és textilalapanyag szükségletét termelte meg. Később ez a szám 7-re emel­kedett. Ma pedig 17 személy -eltartásáról kell gondoskod­nia minden egyes mezőgaz­dasági dolgozónak. Az Egye­sült Államok és 23 megvizs­gált európai szocialista és ka­pitalista ország adatai ugyan­csak egyértelműen azt mu­tatják, hogy 1900 és 1950 kö­zött, tehát fél évszázad alatt valamennyi országban jelen­tősen csökkent a mezőgazda­ságban dolgozók száma. Ugyanakkor a századforduló óta minden országban emel­kedett a mezőgazdaság ter­melése is. Sőt, a közgazdá­szok már azt is kiszámítot­ták, hogy jelenleg mintegy 600 millió mezőgazdasággal foglalkozó ember él a földön és a későbbi időszakban, körülbelül 2000-ben, mintegy 400 millió mezőgazdasági fog­lalkozású személy világmére­tekben képes előállítani olyan mennyiségű élelmiszermeny- nyipéget, amely a mainál lé­nyegesen kedvezőbb, tehát a világméretekben megvalósuló, bőséges táplálkozáshoz ele­gendő lesz. Holott a számítá­sok szerint a világ népessé­gének a száma a mai becsült 2.77 milliárdról a 2000: évig 6—6.5 milliárdra emelkedik. Hazánkban is a fentiekhez hasonló tendenciák érvénye­sültek az elmúlt években. Az 1949. és 1955. között a mezőgazdaságban megtermelt nemzeti jövedelem mintegy 27 százalékkal emelkedett. Az egy mezőgazdasági kere­sőre jutó nemzeti jövedelem ugyanebben az időszakban több mint 36 százalékkal nőtt. A két szám közötti el­térés azzal függ össze, hogy a mezőgazdasági termelés nö­vekedése mellett csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Tehát nálunk is a termelékenység növekedésé­ben mind a termelésnöveke­désnek, mind a mezőgazda­ságban dolgozók száma csök­kenésének szerepe volt. A mezőgazdasági munkaerő szá­mának a csökkenése fontos tényezője volt a népgazdaság más területein, mindenekelőtt az iparban jelentkező nagy­mértékű munkaerőszükséglet kielégítésének. A mezőgaz­dasági munkaerők számának csökkenése a mezőgazdaság gépesítésének nagymértékű fokozódásával párosult. Mint láttuk, a mezőgazda­ságban is jelentősen kell nö­velni a termelést és a mező- gazdaság rendelkezésére bo­csátott gépeknek nem a me­zőgazdasági munkaerő csök­kenését kell elsőscorban ma­guk után vonni, hanem azt, hogy a többé-kevésbé azonos létszámú mezőgazdasági mun­kaerő több terméket állítson elő. Ez az oka annak, hogy a második ötéves terv idősza­kában a mezőgazdasági mun­kaerők számának a koráb­biaknál lényegesen kisebb mértékű csökkenésével szá­molunk. A mezőgazdaságban dolgozók létszáma legfeljebb 70 ezer fővel csökken a terv­időszakban. Ez a létszámcsökkenés is szerepet játszik k mezőgaz­dasági munka termelékenysé­gének a további növekedésé­ben. A termelékenységnöve­kedés azonban nem korláto­zódik a mezőgazdasági dolgo­zók létszámának a csökkené­sére. Hiszen mint az előzőekben láttuk, a termelékenységnö­velés fontos tényezője az is, hogy a mezőgazdaságban dol­gozók több terméket állíta­nak elő, tehát nő a me­zőgazdasági termelés meny- nyisége. Egy termékegység előállításához ebnek révén is kevesebb munkát kívánunk felhasználni. Minthogy azon­ban a termelékenység növe­kedésében nagyobb súlya lesz a termelés növelésének, a termelésnövelés fontos felté­tele a mezőgazdasági termé­kekben jelentkező, növekvő szükségletek kielégítésének — a mezőgazdaság fejleszté­sében a tervidőszakban foko­zottabb hangsúlyt kapnak olyan anyagok, technikai esz­közök, amelyek hatása első­sorban a termelésnövelésen keresztül érvényesül. így a gépállomány növekedésénél gyorsabb ütemben nő a me­zőgazdaság * rendelkezésére bocsátott műtrágyamennyiség. Emellett a tervben fokozott mennyiségben szerepelnek a különböző növényvédőszerek, ipari takarmányok, nemesí­tett vetőmagvak, értékes te­nyészállatok. A mezőgazdasági termelés növelésében továbbra is fon­tos szerepük lesz a hagyo­mányos mezőgazdasági ere­detű anyagoknak is, az is- tállótrágyániak, takarmánynak. Mind az ipari, mind a mező- gazdasági eredetű anyagok ésszerű felhasználása körül­tekintőbb szervező munkát igényel és feltételezi, hogy a különböző időszakokban je­lentkező munkákat a mező- gazdasági üzemekben időben és jó minőségben végezzék el. Ha viszont az időben és jó minőségben végzett munka jó szervezéssel és a különbö­ző anyagok ésszerű, takaré­kos felhasználásával párosul, akkor a termelés gyorsabb ütemben nőhet, mint a ter­meléshez felhasznált élő- és tárgyiasult munka együttes mennyisége, következéskép­pen tágabb értelemben is nő a munkatermelékenység és csökken az előállított termé­kek önköltsége. A tervben rögzített eme követelmény megvalósítása is fontos felté­tele mezőgazdaságunk tovább­fejlesztésének.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents