Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-19 / 40. szám

Í962. május 19. N08RÁD1HfPOJ8ÁQ 7 Útkeresés Pálfalván y | anuárban, hosszas elő­készítés után végre­hajtották a már régóta ter­vezett egyesítést: Salgótarján peremvárosává avatták Zagy- vapálfalva községet. Az ösz- szevonás után bizonyos vo­natkozásban megváltoztak a tanácstagi teendők, újfajta gondok, feladatok megvalósí­tása vár a volt község ta­nácstagjaira. Kétségtelen, hogy az új helyzetben nem volt könnyű megtalálni a ta­nácstagokra váró speciális feladatok megoldásának mód­szereit, javában tart még az útkeresés, az eltelt 4 hónap azonban elég nagy idő arra. hogy megnézzük, hogyan végzik mégis az új tenniva­lóikat az új városrész tanács­tagjai. Mint ismeretes is, a köz­ségi tanács megszűnt, helyet­te a városi tanács vette át az államigazgatási teendők irányítását. A városi tanács vb vezetőinek az a vélemé­nye az itteni tanácstagok te­vékenységéről. hogy válasz­tókerületi munkájuk nem csökkent, tartják a kapcsola­tot választóikkal, intézik ügyes-bajos dolgaikat. De — és ezt jó lenne, ha meg ts szívlelnék a tanácstagok — nagy hiba, hogy nem keresik a kapcsolatot a városi vb ve­zetőivel, a szakapparátussal, és furcsa módon megszakadt kapcsolatuk a vb kirendelt­séggel is. Problémáikat, ja­vaslataikat inkább a tanács­ülésen mondják el, ami, ha nem a napirendi pontokkal kapcsolatos, rontja a tanács­ülés színvonalát. És hiba is. hogy csak ezt az egyetlen fó­rumot használják fel a vb vezetőkkel való kapcsolat ki­építésére. Ezt mondják tehát a vá- *■ ros vezetői. Hallgas­sunk meg azonban egy ta­nácstagot is. mit mond, ho­gyan vélekedik az új helyzet­ről, és a tennivalókról. Kiss Ferenc elvtársat keressük, az egyik legtevékenyebb tanács­tagot, a Dózsa György út la­kóinak képviselőjét. Bár késő délután van. őt még a mun­kahelyén találjuk A Tábla­üveggyárban történő nagy át­alakítási munkálatok őt. az anyagbeszerzőt is nagyobb feladatokkal terhelik, ezért nem egyszer túlórázik is az üzemben. G ezt vallja: — Az egyesülés előtt mű­ködésünk szinte családi élet volt Éppen ezért az első he­tekben valahogy bizalmatla­nok voltunk az új helyzettel. Aztán a gazdasági jellegű át­alakulások. az új, helyes in­tézkedések felébresztették bennünk azt, hogy magunké­vá tegyük, helyeseljük, segít­sük Zagyvapálfalvának, mint városrésznek | a fejlődését Fénycsővilágítást kapunk az idén, hogy mást ne is mond­jak ... Ezt a ml községi erőnkből csak nagysokára tudtuk volna megvalósítani. A pártház, kultúrház bővíté­se is régi probléma volt. Most ez is megoldódik. Sze­méthordás meg nem is volt... ez is egy olyan változás, ami egyszeriben városi szintre emelt bennünket... Hogy a parkosításról, a kényelmes padok felállításáról ne is be­széljek. Hát ezek csak úgy hirtelenében. amik máris megkedveltették velünk a vá- rpsi életet. — Valami mégis van azért, ami még probléma. Én' min­dig masam mögött érzem a Dózsa György utat, amikor valamiben igennel, vagy nem­mel szavazok. Tudom én azt, és körzetemben sokszor be­szélünk helyeslőén erről, hogy nemcsak a mi szűkkörű ha­zánknak. egyetlen utcának, vagy körzetnek a fejlődésén kel! munkálkodni. De vala­hogy nekem és majd minden tanácstag kollégámnak problé­ma, hogy sok mindenről fo­galmunk sincs. Nem látjuk azt az utcát magunk előtt, ahová járdásítást tervezünk, nem ismerjük még eléggé a terveket. egyszóval többet szeretnénk városunk fejlődé­séről tudni. S*' Egy kis tépelődő hallaa- ” tás után még javasol is valamit ezzel kapcsolatban: — Ei tudnám képzelni, hogy egyszer egy tanácsülés után például városnézésre, ismerkedésre vinnének ben­nünket, és saját szemünkkel is látnánk már, mit miért, hogyan és hová akarunk lé­tesíteni. — Hogy a lakosság, a válasz­tók problémái mennyiben változtak meg? Hát ezzel kapcsolatban az a helyzet, hogy talán több a dolgunk, mint eddig. Mostanában több problémával fordulnak hoz­zánk az emberek, és mi segí­tünk. éppúgy, mint eddig, megoldaíii ezeket az ügyes­bajos dblgokat, vélt, vagy jo­gos sérelmeket. Jó, hogy itt ez a kirendeltség, nem kell minden apróságért a belvá­rosba utazni. Jó lenne, ha bővítenék is a kirendeltség ügyrendjét... Ez valóban jó lenne, és “ az is, ha mielőbb is­mertethetnék a tanácstagokon keresztül a lakossággal azt, hogy mivel lehet ott helyben foglalkozni, intézkedni. Ha máskor nem, a félévi tanács­tagi beszámolók alkalmával. Megalakulhatnának Zagyva- pálfalván is a lakóbizottsá­gok, a tömegkapcsolat széle­sítésének e jól bevált formái. És ott, Zagyvapálfalván is ülésezhetne a végrehajtóbi­zottság. Hadd érezze jobban magáénak függetlenített ve­zetőit szépülő városunk új, korszerűsödő része. Ujlaky Mária Zári ülést tartott a genfi leszerelési értekezlet Csütörtökön délelőtt zárt plenáris ülést tartott Géni­ben a tizenhéthatalmi lesze­relési értekezlet. Mint isme­retes, a szovjet küldöttség javaslatára megállapodtak, hogy a zárt ülésről nem ad­nak ki közleményt. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint a zárt ülés, amelyen Arthur Lall, az in­diai küldöttség vezetője el­nökölt, csaknem három óra hosszat tartott. Folytatták a vitát a leszerelés első szaka­szában megvalósítható rend­szabályokról. Az ülésről nem készült jegyzőkönyv és a szóvivők sem adtak tájékoz­tatást a felszólalásokról. Pénteken délelőtt nyilvá­Fontos tudnivalók a jégbiztosításról A nyár közeledtével egyre gyakoribbá válnak a jégveré­sek. Több helyről máris jég­esőt jelentettek. Indokolt, hogy termelőszövetkezeteink minél hamarább megkössék a jégbiz­tosítást. Kérésünkre az Állami Biz­tosító vezetője tájékoztatást adott a jékbiztosítás fontosabb tudnivalóiról. Főleg azokat a kérdéseket emelte ki, ame­lyeknél félreértések fordultak elő. Egyik ilyen, hogy mi a hozamleszállítás és a hozam­felemelés. Ezek szabályai a következők: ha a biztosított növényt jégverés nem érte, az Állami Biztosító a termés­hozam felemelését a betakarí­tásig bármikor elfogadja. A termelőszövetkezet arra is jo­gosult, hogy a biztosítás meg­kötésekor megjelölt hozamot tás változik — a ténylegesen várható mennyiségnek meg­felelően leszállítsa. A hozamleszállításra vo­natkozó bejelentéseket babnál, burgonyánál, ci­roknál, répaféléknél, hagy­mánál, máknál, papriká­nál, ricinusnál, naprafor­gónál, salátamagnál és egyéb konyhatkerti mag­nál, kukoricánál, kender- kórónál, szőlőnél és gyü­mölcsnél június 25-ig, do­hánynál július 15-ig, rizs­nél augusztus 15-ig, egyéb növényeknél június 8-ig kell megtenni. Eddig az Állami Biztosító azokat a károkat térítette meg, amelyeket a jégverés az idő alatt okozott, míg a ter­més learatva, lekaszálva, a földből kiszedve, vagy a tő­— ha később a terméskilá- ről leszedve nem volt. Ez a Győr — Sopron megyei pedagógusok Nógrád megyében Nógrád megyei pedagógu­sok Győr—Sopron megyében tett előzetes tapasztalatcse­réje után a napokban sor került a régebbi vendéglátók megyénkben tett látogatásá­ra. A zömmel matematika — fizika szakos nevelők és tan- felügyelők Salgótarjánban szerzett tapasztalataik után Ba­lassagyarmat pedagógusaival és a számukra ismeretlen palócváros nevezetességeivel is megismerkedtek. Töb­bek között megtekintették a Palóc Múzeumot is, gyönyör­ködtek a régi népszokások, népviseletek és fafaragások ott őrzött emlékeiben. A vendégek tapasztalatok, ban gazdagon, és a - kiépülő baráti jókapcsolat érzéseivel vettek búcsút Nógrád megyei kollégáiktól. szabály most kibővült azzal, hogy kétmenetes aratásnál a rendrearató géppel learatott, renden fekvő kalászosra is ki­terjeszthető a biztosítás. Igen fontos az is, hogy jég­verés esetén a termelőszövet­kezet a kárt és annak hoz­závetőleges mértékét az Ál­lami Biztosító fiókjánál két napon belül jelentse be. Ha a termelőszövetkezet a jégkárt nem jelenti be idejében és emiatt a káro­sodott növény lábon állva, vagy az aratást követő hat napon belül nem tekinthető meg, az Állami Biztosító nem téríti meg a jégkárt. Ugyanez vonatkozik a renden fekvő kalászosokra is, azzal az eltéréssel, hogy azt ren­den fekve kell hagyni a kár­becslés megtörténtéig. A jégbiztosítás általában a mennyiségi veszteségekből eredő károk megtérítésére vo­natkozik, de az általános va­gyonbiztosítás keretében a do­hánynál, gyümölcsnél és rost­növényeknél a jégverés okoz­ta minőségi károk is meg­térülnek. A kárbecslést az Állami Biz­tosító kárszakértői a helyszí­nen végzik. Ha a termelőszö­vetkezet a kármegállapítást nem fogadja el, kívánságára a kárrendezést a Pénzügymi­nisztérium Biztosítási Főigaz­gatósága, végső fokon pedig háromtagú szakbizottság fe­lülvizsgálja. nos plenáris ülés volt Géni­ben, délután pedy; a három­hatalmi nukleáris albizott­ság ülésezett. A csütörtök délelőtti zárt ülés után Arthur Dean, az amerikai küldöttség vezetője — aki szerdán érkezett vissza Washingtonból — ebéden látta vendégül a leszerelési értekezleten résztvevő kül­döttségek vezetőit. Macmillan bejelentése az Akóházban Macmillan miniszterelnök csütörtökön délután bejelen­tette az Alsóházban, hogy bár Thaiföld részéről nem érke­zett hivatalos kérés csapatok küldésére, az angol kormány úgy döntött, hogy amennyi­ben a közeli napokban ilyen kérésre kerülne sor, kész az angol légierő egyes harci egy­ségeit Thaiföldre irányítani. A miniszterelnök bejelenté­sét a munkáspárti padsorok­ból „szégyen!” és „miért van szükség erre?!” kiáltások fo­gadták. Emanuel Shinwell ama kérdésére, hogy vajon az Egyesült Államok kérte-é fel az angol kormányt csapatok küldésére, Macmillan kitérő­en válaszolt: az angol és az amerikai kormány egyetért abban, hogy Thaiföld kormá­nyának kell kérnie a segítsé­get Röviddel a bejelentés után Thaiföld hivatalosan felkérte a SEATO-tömb országait, küldjenek jelképes katonai erőket az országba. A hivatalos thaiföldi kérel­met megelőzte egy nem hiva­talos, hasonló értelmű ame­rikai felhívás. Londoni hírügynökségi tu­dósítás szerint az angol légi­erők minisztériuma csütörtö­kön este bejelentette, hogy a malájíöldi Tengah légitámasz­ponton máris készenlétben áll az angol királyi légierő egyik lökhajtásos vadászrepülőgép százada. Nagy-Britannia Kommunista Pártja politikai bizottságának szóvivője kijelentette: felhá­borító gonosztett, hogy angol haderőt küldenek Thaiföldre. Vajon milyen érdeke fűződ­nék egyetlen angol polgárnak ahhoz, hogy háborúba keve­redjenek Délkelet-Ázsiában? Az Egyesült Államok mind több és több haderőt vet harc­ba Délkelet-Ázsiában, hogy azok harcoljanak a népek sza­badságmozgalma ellen. Folytatódnak a második amerikai űrhajós felbocsátásának előkészületei Az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA csütörtö­kön reggel közölte, hogy a Cape Canaveral-i űrhajózási központban folytatódnak a második amerikai űrhajós, Malcolm Scott Scarpenter felbocsátásának előkészületei. Az űrhajós a tervek szerint az úgynevezett Mercury­program keretében — akár­csak Glenn — háromszor kerüli meg a Földet. Felbo­csátására szombatnál előbb nem kerülhet sor. Az időjá­rási viszonyok jelenleg ked­vezőtlenek az Atlanti -óceán ama részén, ahol az űrkabin a három fordulat befejezté­vel tengerre száll majd. ■4V QÍAfuntmeléű ankét DCaranei sáu/ütt Csütörtökön Karanesságon találkoztak a megye járási népművelési felügyelői és a szécsényi járás művelődési otthonainak vezetői. Az ankéton a Népművelés című lap munkáját vitatták meg, majd meghallgatták Bugán László elvtársnak, a művelődési tanácsadó vezető­jének a külföldi népművelési munka mai problémáiról szó­ló tájékoztatóját. Ezenkívül a szakköri mun­ka itteni tapasztalatait, és a népművelési munka egyéb helyi eredményeit vizsgálták meg. Lesz-e lakása Konti Ferencéknek? A földművesszövetkezet ve­gyesárú boltjának eladója Ta­ron Lőrincz Jánosné. A vá­sárlói forgalom perces szü­netében az egyik pult mögé húzódva diskurálunk. — Tavaly nyáron hónapo­kig jártak szinte házról ház­ra egy szoba után. hogy megházasodhassanak. Csaknem gyerekek még. Az asszonyka altkor már egy éve tanított a mi iskolánkban, közvetlenül érettségi után választotta ezt a hivatást. Szereti mindenki a faluban. — Nekem a néhány év előtti saját sorsom jutott eszembe, amikor a férjemmel hasonló helyzetben voltunk. Szóltam nekik, hogy költözzenek hoz­zánk. Mi akkor építettünk há­zat, sok volt a kiadás, nem tudtuk bebútorozni az egész lakást, az egyik szoba üresen állt. Férjem, aki Nagybátony- ban rendőr, akkor készült nyolchónapos iskolára, én két­éves kislányommal egyedül maradtam volna. így nekem is jól jött s örültem, hogy segíthetek. — Nem kötöttünk szerző­dést, csak szóban beszéltük meg, hogy mikor a férjem hazajön, elköltöznek tölünk, addig minden bizonnyal talál­nak maguknak más hajlékot. Igazán, semmi panaszom nin­csen rájuk. Engem soha nem zavartak, pedig a gyerekkel korán le szoktam feküdni, s ök csak az én szobámon ke­resztül közlekedhetnek. Sőt, a télen igen gyakran be­készítették a tűzrevalót, a vizet mire a munkából haza­mentem. — Sajnálom most őket, de én is olyan helyzetbe kerül­tem, hogy már a férjem is itthon van, és még magunk­hoz vesszük távol élő idős házaspár rokonaimat, akiknek rajtam kívül senkijük sincs. Most kétségbe vannak esve, állandóan lakás után talpal­nak, én is, más falubeli is­merősökkel együtt széltében- hosszában érdeklődöm. Telje­sen kilátástalan a helyzet. A húszéves „tanító nénivel”, Konti Ferencnével beszélgetek aztán faluvégi lakásukon. Bá­jos-nehézkesen mozog, míg hamutartót rak elém az asz­talra: szeptemberre babát vár. A tari iskola legfiatalabb ne­velője, jelentkezett a pedagó­giai főiskolára, ősszel tanulni kezd, hogy képesítést szerez­zen. — A legszebb pálya — mondja. — A negyedikeseket tanítom, a tízéveseket, akik­nek szeleburdisága, élénk ér­deklődése azt a koromat idé­zi fel, amikor elhatároztam, hogy pedagógus leszek. Csak ez a baj ne lenne... — Mit csinálnak, ha még­sem sikerül elsejéig lakást szerezniük? — kérdem magam is határozatlanul. — Fogalmam sincs. Egy biztos, ha a Zagyva-partra, sátorba kell költöznünk, ak­kor sem maradunk azoknak az embereknek a nyakán, akik nagyon szorult helyzetünkben önként segítettek rajtunk. Becsület is van a világon! Lelkiismereti kérdést csi­nálnak belőle, nem akarnak visszaélni a jósággal. A ta­nácson próbálták őket meg­nyugtatni, hogy a „házigazda úgy sem pakolhatja magukat az utcára”. Ezt tudják is, de- hát eszük ágában sincs, hogy idáig engedjék fajulni a dol­got. Konti Ferenccel a megyei tanács pénzügyi osztályán be­szélgetek. Itt dolgozik revi­zori minőségben alig négy hónap óta. Ö is pásztói, akár­csak a felesége. Édesapja a termelőszövetkezet dolgozója, élete párjával szoba-konyhás lakásban él. Apósa, anyósa ta­nácsi alkalmazott Pásztón, szintén szoba-konyhás laká­suk van, s még velük la­kik 16 éves ipari tanuló fiuk is. A szimpatikus fiatalember 1960-ban végezte el a köz- gazdasági egyetemet. Utolsó tanulmányi évében társadal­mi ösztöndíjat kapott a Gép­állomások Megyei Igazgatósá­gától. Ennek fejében Kis- terenyén dolgozott a gépállo­máson, miután elnyerte a diplomáját. Majd, mikor Pász­tó termelőszövetkezeti község lett, 1961-ben kikérték munka­helyéről és ettől kezdve a tsz könyvelője volt. Ez év elején lejárt a társadalmi szerződés, amely szerint más­fél esztendeig a mezőgazda­ságban kellett dolgoznia. Mi­vel az egyetemet ipari sza­kon végezte el Konti Ferenc s szükség is volt rá a me­gyei tanács apparátusában, a tanácsi vállalatok pénzgazdál­kodásának ellenőrzési munká­jára vállalkozott. Szereti a munkáját, tapasztaltabb mun­katársai, vezetői jól képzett, szorgalmas embernek ismerik. Tarról jár be vonaton na­ponta, és igen gyakran Sal­gótarjánból még tovább kell utaznia a megyei tanácshoz tartozó balassagyarmati, szé­csényi vagy egyéb helyen mű­ködő ipari vállalatokhoz. Teli van ambícióval. 1956 elején lépett a pártba, 320 egyetemi hallgatónak volt kol­légiumi titkára, s nem ke­veset tett azért, hogy a vég­zettek közül minél többen vál­lalkozzanak vidéki munkára. Most a Marxista—leninista Esti Egyetem első évfolyamán tanul a megyeszékhelyen. Túl­zás nélkül állítható, hogy az alkotó, fejlődést áhító fiatal értelmiség típusa ez a most gondokban vergődő ember. Mert teli van csüggedéssel is: az ő életében először áll megoldhatatlannak tűnő ne­héz kérdés előtt. Mit tegyen? — Nincsenek különösebb összeköttetéseim — mondja, különben is elítélek minden­féle sógor-komaságon alapú’ó egyéni érvényesülést. Úgy in­dultam az életbe, hogy a mun­kámmal szerezzek elismerést, ezt az elvemet nem is vál­toztatom meg. — Hárman leszünk pár hó­nap múlva. Higgye el, hogy éjjeleket töprengünk át a fe­leségemmel. Szó esett köztünk arról is már, hogy hagyjuk-e megszületni gyermekünket. Ez a kérdés eldőlt. Semmilyen nehézségért nem teszem koc­kára feleségem egészségét, semmi nem ronthatja meg azt a boldog várakozást, ami eb­ben a sötét problémában is egyetlen vigasztalónk. — Esténkint, mikor a mun­kából hazatérve találkozunk, ijedt izgalommal tekintünk egymás arcába: ma sem si­került? És fogynak a na­pok, alig van két hetünk már, innen elmegyünk, ezt az er­kölcs parancsolja, de hova, mondja, hova mehetünk! Konti Ferencéket bölcs okos­kodással el lehetne most ma­rasztalni, hogy ilyen körül­mények között miért házasod­tak meg addig, míg biztos la­kásuk nincs. Maradtak volna külön-külön a szüleiknél, mint azelőtt és vártak volna tü­relmesen egy jobb megoldás­ra. De hamis és kiábrán­dító lenne ez az érvelés! Ez a két fiatal hitt abban, hogy háromnegyed év alatt laká­suk lesz! Dolgoztak becsüle­tesen, korukhoz méltó hév­vel és közben minden követ megmozgattak, hogy helyze­tük megváltozzék. Mindeddig sikertelenül. De szabad-e ott­hagyni Kontiékat ebben a kudarcban? Nem mondjuk-e, írjuk-e ezerszer, hogy a fia­taloknak elsősorban biztosí­tunk lakást? Hogy pártoljuk, segítjük a fiatal értelmiségi dolgozókat alkotó munkájuk zavartalan végzésében, képes­ségeik minél erőteljesebb ki­fejtésében? Igaz, sok százan „állnak sor­ban” évek óta lakásért Salgó­tarjánban. Igaz, vannak e százak között is súlyos prob­lémájú emberek, családok. De nem hihető, hogy sok eset­ben van szó a konfliktusok ilyen nagy erejű összeütkö­zéséről. Becsület és bizalom — ez forog kockán Konti Fe- rencék ügyében. És akkor, amikor sorolni le­hetne eseteket — mint eze­ken a hasábokon is írtunk néhányról — amelyek az ön­zés. a másokkal való nem­törődömség rikoltó példái: ál­lami kölcsönnel épített há­zak tulajdonosai továbbra is előző lakásukban laknak; má­sok a szanálások közérdekű szükségességét uzsorára pró­bálják felhasználni — akkor Konti Ferencék segítése, komplikált ügyük gyors meg­oldása nem tűrhet halasztást' — K —

Next

/
Thumbnails
Contents