Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)
1962-05-19 / 40. szám
1962. május 19. NÓGRÁDINÉPÜJSAS 5 Dolgozzon gazdaságosan. minden gép A mezőgazdaság előtt ” álló célkitűzések megvalósítása szorosan összefügg a gépesítés színvonalának emelésével. Az utóbbi években, különösen az elmúlt évben, jelentős mértékben növekedett a mezőgazdaságban »dolgozó gépek száma, így sikerült az alapvető mezőgazdasági munkálatokat géppel ■végezni. Jelenleg a termelő- •szövetkezetek és gépállomások több mint 700 erőgéppel rendelkeznek. Az év végére •az erőgépek száma meghaladja a 800-at, s az univerzális gépek száma is 500-ra növekszik. Ezzel a gépparkkal a .gépállomások és termelőszövetkezetek nemcsak az alapvető mezőgazdasági munkákat gépesíthetik, hiszen az »erőgépekhez elegendő munkagép is rendelkezésre áll. A gépesítés széleskörű alkalmazásával a munkálatokat gyorsabban, jobb minőségben végezhetjük el, s ez egyik alapvető feltétele tannak, hogy -növeljük a terméshozamokat. A termékek bősége pedig «csökkenti az előállítási költségeket. Második ötéves tervünk ■ideje alatt a mezőgazdasági -•termelés költségeit 7 százalékkal csökkentjük. Ami a gépállomásokat illeti, az elmúlt esztendőben igen eredményesen dolgoztak. A termelési eredmények mellett azonban nem alakultak ilyen kedvezően a költséggazdálkodási eredmények. A nyolc gépállomás. — három kivételével — jelentős veszteséggel zárttá az évet. A napokban felülvizsgálták azokat a gépállomásokat, ahol az elmúlt »évben a költséggazdálkodásban hibák voltak, s az itt szerzett tapasztalatokat tanulságként érdemes megvitatni. A gépállomásoknál a költségek két nagy csoportjáról beszélünk: közvetlen és általános költségekről. A közvetlen költségekhez tartozik az üzemanyag, anyag-alkatrész költségek, a teljesítmény, illetve javítási bér. E három •költségfajta alkotja a közvetlen költségek 80 százalékát. Az elmúlt évi ténvszámok alapján a gépállomásokon megyei átlagban egy normál- 'hold megmunkálásának közvetlen költsége 92,80 forint •volt. Ebből következik tehát, a termelési költségek csökkentése elsősorban e három "költségféleségnél lehetséges leginkább. Ami az üzemanyag felhasználását illeti, kétségtelen, hogy összefügg az időjárás alakulásával. Az elmúlt évben például 3—4 ekefej helyett gyakran csak egy-két ekefejjel tudtak dolgozni a traktorok. Azonban még így, a .száraz időjárás ellenére sem indokolt az az üzemanyag mennyiség — 26,10 forint —, amelyet a gépállomások egy ■normálhold megmunkálásához igénybe vettek. Á többlet- költség megyei szinten mintegy 360 ezer forintot jelent. ' S a túlzott költségeknek fő- • ként az volt az oka, hogy egy-egy gép a megengedettnél több üzemanyagot fogyasztott, mert a jelentkező műszaki hibákat nem javították ki időben. A traktorosok bérköltsé- ** généi, a teljesítménv- 'toémél különösebb problémák ».nincsenek. Jelenleg az egy * Villamosítanak, járdát építenek Endrefalván Endrefalván a lakosság idei '.íözségfejlesztési alapjából a perifériákon még hiányzó villany bevezetését, a villamosítás befejezését határozta «1. Ezenkívül sor kerül a már régóta szükséges járdásítási munkálatok megkezdésére is. A belső részeken történő jár- dásításra 70 000 forintot költenek az idén. Ugyancsak ebben az esztendőben kerül sor a művelődési otthon külső munkálataira, csinosítják és szépítik a lakosság művelődésének színhelyét. normálholdra jutó teljesítménybér átlagosan 17,26 forint. Az érvényben levő normákat figyelembe véve, ez kedvezőnek mondható. Helyes lenne azonban a termelőszövetkezeteknél is a gépállomási bérrendszer alkalmazása, mert a jelenleg alkalmazott bérezési rendszer — az elvégzett munkáktól függetlenül, a munkában eltöltött órákat figyelembe véve fizetik a traktorost — nem serkenti eredményesebb, jobb munkára a termelőszövetkezetben dolgozó traktorosokat. A költségek között a legjelentősebb szerepe a javítási anyag- és bérköltségnek van. A gépállomásoknál megyei átlagban az elmúlt évben egy normálholdra vonatkoztatva ez az összeg 30,11 forintot jelentett. Igaz, ezt megint csak befolyásolta a száraz, kedvezőtlen időjárás, megszaporodtak a géptörések, s ezek nagymértékben növelték egy- egy gépállomáson a javítási költségeket. Az elmúlt évben például ötször annyi ekevasat használtak el a gépállomások, mint az 1960-as év azonos időszakában. Mindez azonban nem jelenti, hogy indokolt lenne a gépállomásokon felhasznált nagyarányú anyag- és bérköltség a javításoknál. Lett volna mód valamennyi gépállomáson e költségek csökkentésére, ha körültekintőbben végzik a javításhoz szükséges anyagok kiadását, nem adnak ki új alkatrészeket» a még felújítható, vagy kisebb murikával rendbehozható alkatrészek helyett. Nem volt rendszeresen elvégezve az elmúlt évben a gépek, munkaeszközök karbantartása sem. s ez előbb- utóbb komoly műszaki hibát eredményezett. A vizsgálat anyaga bizonyítja, figyelembe véve az elmúlt évi kedvezőtlen időjárást, egy normálholdra vonatkoztatva mintegy 3 forinttal csökkenthették volna a gépállomások a javítások anyag- és bérköltségét, s ez nem kevesebb, mint 1 millió 80 ezer forint megtakarítást eredményezett volna a megyében. A termel őszövetkezetek- ** nél ez a probléma egészen másképpen jelentkezik, hiszen a gépjavításoknak csak kisebbik részét végzik el maguk. Nyilvánvaló azonban, amelyik termelőszövetkezet már több géppel rendelkezik, szükségszerű kisebb mértékben a javításokhoz szükséges anyagok tárolása, s így éppen olyan lényeges a körültekintő anyaggazdálkodás, mint a gépállomásokon. Egyetlen szövetkezetben sem kezelhetik másodrendű kérdésként a gépek rendszeres karbantartását sem, hiszen a gépállomások példája bizonyítja, hogy a saját gépeivel dolgozó termelőszövetkezet több ezer forintot takaríthat meg, ha körültekintő anyag- gazdálkodást folytat és rendszeresen elvégzi a gépek kai- bantartását is. \/an tehát bőven tenni” valója valamennyi gépállomásnak, hogy csökkentsék a gépi munkák költségét. S ehhez nagy segítséget nyújtanak a több éves tapasztalatok, ha azt megfelelően hasznosítják a gépállomásokon. De ezekből a tapasztalatokból megfelelő tanulságokat vonhatnak le a géppel rendelkező termelő- szövetkezetek is, amelyek száma egyre növekszik megyénkben. S a gépek munkája akkor lesz igazán hasznos, ha nemcsak megmunkálják a földeket, hanem minél alacsonyabbra szorítva a költségeket, gazdaságosan dolgoznak. S ez megéri azt a fáradtságot, hogy a gépállomások, szövetkezeti vezetők számításokat végezve intézkedéseket tegyenek, hogy tervszerűen, egyre lejjebb szállítsák a termelési költségeket. Schrodt Ernő Háromezer férőhelyes csibenevelő Ecsegen A napokban befejezték a háromezer férőhelyes csibenevelő építését az ecsegi Béke Termelőszövetkezetben. Ugyancsak előrehaladott állapotban van a 750 férőhelyes tojóház építése is. A két létesítmény építését még az elmúlt évben megkezdték. Akkor azonban anyaghiány miatt nem sikerült befejezni a munkálatokat. Az idén, a késői tavasz, a kedvezőtlen időjárás ugyancsak késleltette a munkálatokat. Most azonban, hogy a termelőszövetkezetben már túljutottak a munkák nehezén, teljes erővel megkezdték az építési munkálatokat. A termelőszövetkezet igen jelentős mennyiségű pénzt, építési anyagot fordított a csibenevelő és tojóház építésére. Emellett a termelőszövetkezetben más munka is folyik. Padlásteret alakítanak át, hogy az alkalmas legyen baromfinevelésre. A munkák jelentős részét már elvégezték. Megérkeztek a baromfineveléshez szükséges fűtőtestek is. A napokban elvégzik a próbafűtést is, hogy mire a termelőszövetkezetbe megérkeznek a naposcsibék, a létesítmény már készen várja az állatokat. A terv szerint az ecsegi Béke Termelőszövetkezetben az idén 9 ezer baromfit nevelnek fel. Még e hónapban megérkezik 2 ezer előnevelt baromfi, amelyből a közös törzsállományt alakítják ki. Emellett benépesítik naposcsibékkel a most átalakított padlásteret is, hogy tervüket teljesíteni tudják. Váltott műszakban Munkában a növényvédelmi gépek .. Halló!... Itt Kiss Miklós főagronómus beszél a Mohorai Növényvédő Állomásról. .. — Érdeklődni szeretnénk, milyen munkálatok kötik most le a növényvédő állomás szakembereit, dolgozóit? — A napokban fejeztük be több mint 2 ezer katasztrális holdon a kukorica vegyszeres gyomirtását, Hungazinnal. Az állami gazdaságok mellett igen jelentős volt az a terület, amelynek gyomtalanítására a termelőszövetkezetekkel kötöttünk szerződést... — Milyen munkához kezdtek most? — Az őszi és a •tavaszi vetésű gabonák gyomtalanítása folyik. A kukorica vegyszeres ^, gyomirtásához hasonlóan ugyancsak állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek végezzük ezt a munkát. Ezzel azonban már jóval több a baj, mint a kukoricával volt. Többek között a balassagyarmati AGROKER Vállalat még mindig nem szállította le a 100 mázsa vegyszert, amellyel a termelőszövetkezetekben megkezdhetnénk a munkát. Az igazgató elvtárs a napokban fönt járt a Földművelésügyi Minisztériumban, onnan sikerült pótlólag 3000 holdra elegendő vegyszert kapnunk. Ennek egy része azonnal megérkezett, s most ezzel dolgozunk... Valami hiba lehet a vonalban mert egyre távolabbról hallom a főagronómus hangját, míg végül egészen elveszik. Szerencsére néhány másodperc az egész, folytathatjuk a beszélgetést. — Milyen területen végzik a termelőszövetkezetnek a gyomirtást? — A felméréskor mintegy 9 ezer katasztrális hold volt a termelőszövetkezetek igénye. Ez a mennyiség azonban csökken. Éppen ma jelentette be az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet, hogy a korábban megbeszélt 900 katasztrális holdon nem végezteti el a növényvédő állomással a gyomirtást. — Mit gondol, miért tartózkodnak a szövetkezetek? — Véleményem szerint ma még elég drágák a gyomirtáshoz szükséges vegyszerek. Nagyon sok termelőszövetkezetet ez tart vissza, hogy elvégeztesse ezt a később igen sok haszonnal járó munkát. Aztán arról érdeklődöm még, az időjárás mennyire befolyásolja a növényvédő állomás munkáját. Néhány másodperc a gondolkodási idő, s máris érkezik a válasz: — Ez a szeles, csapadékos idő nem kedvez nekünk. A vegyszert csak szélcsendes napokon szórhatjuk, amikor nem fenyeget bennünket az a veszély, hogy a szél elhordja egy olyan táblára, amelynek növényzetében igen nagy kárt okozhat... Azonkívül a gyors felmelegedés sem kedvezett. Az őszi kalászosok olyan fejlettek, hogy képtelenek vagyunk elvégezni a gyomok ellen a vegyszeres védekezést. A Karancs völgyében, általában az északi, hidegebb talajokon dolgozhatunk még, s főként a tavaszi kalászosok gyomirtását végezzük. Reméljük minél előbb befejezhetjük ezt a munkát is. V-né Megyénk termelőszövetkezetei közül igen kevés már az olyan, amelyik huzamosabb ideig nélkülözni tudná a magyamándori takarmánykeverő üzem készítményeit. A malac és a különböző sertéstápok, a szarvasmarhatáp és az ötféle csibetáp igen jelentős segítséget nyújt immár több mint egy esztendeje megyénk termelőszövetkezeteiben az állattenyésztéshez, a takarmánygondok enyhítéséhez. A rendszeres „üzletfelek” közé tartozik, szinte az üzem létrejötte óta, a palotási Május 1, a pásztói Béke Termelőszövetkezet, az erdőkürti November 7. az érsekvadkerti Eimitrov és a dejtári József Attila Termelőszövetkezet is. A ^keverőüzem napi teljesítménye meghaladja a 150 mázsát. Természetesen a termelőszövetkezetek igénye ennél jóval nagyobb. Az üzem vezetőinek igen nagy gondot okoz, hogy kielégítsék a kereteket. Annál is inkább, mert nemrégiben egy hétig szünetelt mindenféle tápkészítés az üzemben a berendezések javítása miatt. Tehát ahhoz, hogy váltott műszakban dolgozhassanak nem a gépek, a meglévő berendezések gördítenek akadályt. Az üzem vezetői szerint a gondot a munkaerő hiánya okozza. A közeljövőben azonban megfelelő intézkedéseket tesznek arra vonatkozóan, hogy a váltott műszakot bevezessék a keverőüzemben, mert most tíz napot csak azért kell dolgozniuk, hogy pótolják a gépeké berendezések javítása okozta kiesést. Á gondos gazda módjára A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet 350 hízottsertésí értékesít ebben az évben. Május közepéig már 135 darb sertést értékesítettek, mintegy 166 mázsa súlyban. A hízó alapanyaguk már megvan a szövetkezetieknek, amiből az újabb szállítmányt augusztusban, az utolsót pedig az év utolsó negyedévben értékesítik. Varga Imre sertéstenyésztési brigád vezető a jó gazda gondosságával szemléli a tetszetős jószágokat Újból pósztorkodik az utolsó nógrádi palóc dudás Régen az országosan ismert és a legjobb állat- tenyésztőknek tartott nógrádi pásztorok híres dudakészítők, és a palócvidék kezdeti zenekultúrájának népszerű hírnökei voltak. A nógrádi pásztorok, mint a Palócföld híres dudásai is ismertté tették nevüket. Mikszáth: Lapaj a híres dudás című elbeszélésében állított szép emléket az egykori palóc dudásoknak, akik még Mikszáth korában is a palócfalvak családi és közös ünnepeinek nagy zenészei voltak. Ma már csak néhány híres dudás él Nógrádban, s ezek legtöbbje is múzeumba adta híres zeneszerszámát. A hetvennyolc éves Mészáros József Csitáron, Cigién János pedig nyolcvanhatodik évében Nézsán, termelőszövetkezeti nyugdíjasként él. Mindkettőjük dudáját a balassagyarmati Palóc Múzeumban őrzik. A ma élő palóc dudások közül a legfiatalabb Lukács Péter, aki most a romhányi II. Rákóczi Ferenc tsz gazdáinak sertéseit terelgeti a faluszéli legelőkön. Lukács Péter is hatvanhét éves, s ő az utolsó híres palócdudás, aki még ma is gyakran megfújja hangszerét. Az idős ember múlt év őszén a tereskei termelőszövetkezetből Budapestre költözött, hogy öreg napjait a fővárosi testvérénél töltse. A nógrádi hegyhátak, a dudaszót visszhangzó völgyek azonban visszacsalták az idős pásztort, s most közel két hónap óta a romhányi Rákóczi Termelőszövetkezet sertéspásztora. A közös gazdaság rendes tagjai sorába vette az idős pásztort, aki a háztáji gazdaságok közel nyolcvan sertését terelgeti. A tsz tagjainak régi kívánsága, hogy a tsz pásztort biztosítson a háztájiban levő álNyírják a juhokat Nógrádban nyolcvanezer juh nyírását kezdték meg. Az állattenyésztő szakemberek különösen a kisterenyei állami gazdaság juhnyí- róinak munkáját figyelik, ahol csaknem tizenháromezer juhot tartanak, s az itteni gyapjúhozamból kötvetkeztetni lehet a megyei átlagra is. Az első száz juh levetett bundájának átlagsúlya 4—4,2 kilogramm, de hasonló hozamról adnak számot a termelőszövetkezeti juhászatok is.- Nógrád megyében a lenyírt gyapjú jelentős részét a feldolgozó vállalatokhoz küldik, de még mindig sok gyapjút dolgoznak fel az ezermester palócasszonyok is. A nógrádi termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a hegyi legelők adta lehetőségeket kihasználva évről-év- re gyarapítják juhállományukat, s az utóbbi tíz év alatt megkétszerezték a juhok számát. A gondos tenyésztői munka eredményét most mérhetik le a nógrádi juhászatok- ban. Kedden ugyanis latok legeltetéséhez, mert az utóbbi időben lényegesen csökkent a háztájiban levő állatállomány. így hamarosan megháromszorozódik majd a termelőszövetkezeti gazdák saját háztáji sertésállománya is. Lukács Péter még most is készít új dudákat. Ötven évvel ezelőtt, tizenhét éves korában tanulta meg a dudakészítés nagy gondot igénylő mesterségét, akkor tanulta meg az első dudahótákat is. Azóta harmincnál több dudát készített, s most is kedvenc szórakozása a bordók, a sípszár és a pipka készítése. Az egykori híres dudanóták az idei tavaszon is szárnyra kelnek az idős palóc dudás kedvenc hangszerén. A megye egykori zenekultúrája és hagyománya iránti tiszteletből még egyszer meg kellene szervezni a ma még élő idős palócdudások nyilvános fellépését. Csökkentik az állatelhullást A pásztói járás termelő- szövetkezeteiben az elmúlt évben igen nagy károkat okozott az állategészségügy elhanyagolása. A járási tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban intézkedéseket hozott arra vonatkozóan, hogy már az idén lényegesen mérséklődjön valamennyi termelőszövetkezetben az állatelhullás. A tenyésztés három fontos tényezője, az állatok elhelyezése, gondozása és megfelelő takarmányozása mellett intézkedés történt arra vonatkozóan, hogy az állatorvosok mindig elvégezzék a szükséges védőoltásokat, s legalább hetenként meglátogassák és megvizsgálják a közös állat- állományt. /
