Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-16 / 39. szám

1862. május 16. NÓGRÁDINÉPÜJSÁO 5 Szakm unkásvizsgán Vegyes érzelmekkel teli várakozással indultam el a napokban Tereskére, hogy részt vegyek több mint húsz pa­rasztember szakmunkásvizsgáján. Vizsgát láttam már ele­get, de valahogy szokatlannak tűnt, hogy most idősebb parasztemberek a vizsgázók. Őszintén szólva kételkedtem a sikerekben, az ostoba előítéletek miatt, de aztán meg­győztem magam: biztos megértették, hogy mit követel az élet, elméleti tudás nélkül nem tudják elképzelni a gya­korlatot: ilyen és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben... Dermesztőén hideg a vizs­gáztató terem. Talán azért, hogy lehűtse az izgalmakat? Apró asztalok, zsúfoltság, szo­rongás nemcsak azért, mert nincs hely — mert a vizsga felnőtt korban is éppoly iz­galommal jár, mint gyermek­korban. S a tételek: az ellés, az ellés körüli teendők; irá­lyén eszközökkel fokozható a tejtermelés? Az ünneplőruhás emberek arcára töprengés ül. s aztán elkezdenek szántani a ceruzák... A vizsgabizottság tagjai a Kossuth Termelőszövetkezet épülete előtt, az utcán be­szélgetnek. Dr. Csillag Lajos a bizottság elnöke, a Föld­művelésügyi Minisztérium szakoktatási felügyelője. Ne­mes László a balassagyarmati Mezőgazdasági Szakiskola igazgatóhelyettese. Szabó Já­nos a megyei tanács mező- gazdasági ■ osztálya szakokta­tási felelőse. Itt van Tolnai Isván a MEDOSZ részéről, no meg Kristyóri János agronó- mus, aki maga is együtt druk­kol a vizsgázókkal. Érthető, hiszen az ő munkáját is tük­rözi majd a vizsga. Latolgat­ják az esélyeket, a várható eredményt. Szóba kerülnek a szakmunkás és szakember- hiány enyhítésének sürgető feladatai, a vizsgakövetelmé­nyek. a színvonal... — Az eddig lezajlott vizs­gák színvonala megüti a mér­téket. De önmagában már az is nagy eredménynek számít, hogy egyre több parasztem­ber jelentkezik szakmunkás- vizsgára — vélekedik Szabó János szakoktatási felelős. •— A jelentkezés önmagá­ban még nem nagy ered­mény ... — Ez kétségtelen, de az igyekezetét is értékelni kell ezeknél az idős emberek­nél ... — Ez nyilvánvaló, de ez a mérce nem befolyásolhatja e felelet értékelését... Így folyik a vita, érvek, ellenérvek hangzanak el az igazság érdekében. Nagy fe­lelősség hárul a vizsgabizott­ságra, mert ennek döntésétől függ, hogy ki kaphatja meg a szakmunkásbizonyítványt. Feltétlen méltányolni kell a kort, mert a követelményeket nem lehet a fiatalokkal azo­nos szinten megszabni. Azon­ban a mérce túlzott süllyesz­tésével sem veszélyeztethetik a szakmunkásképzés komoly­ságát, színvonalát. Míg erről folyik a beszélgetés, egyre többen lesznek, akik végez­tek az írásbelivel. Az arco­kon nagyjából tükröződik az eredmény. Mint a gyerme­kek, ezek az emberek is a szóbeliről kérdezősködnek, Puhatolódznak, vajon meny­nyire lesz szigorú a felelte- tés. milyen tételek vannak? Alig múlt el tíz óra, mikor megkezdik a szóbelit. Talá­lomra kiválasztok egy em­bert, s megvárom, míg sorra kerül. Varga Lajos fogatos a lóról, kezeléséről, gondozásá­ról beszél. Peregnek a kérdé­sek. Az én emberem azonban nem zavartatja magát. Épp­olyan természetesen beszél­get, mintha csak az egyik komájának magyarázna. Fe­leletén érződik, hogy ottho­nosabb a gyakorlatban, mint az elméletben. Nem bocsát­kozik részletesebb fejtegeté­sekbe, inkább a gyakorlati oldaláról világítja meg a dol­gokat. Feleletét elfogadják. Mikor kimegy, utána megyek én is. Több mint ötvenéves em­ber Varga Lajos. Nem pa­naszkodik, pedig látni rajta, hogy nagyon megviseli a mindennapos három órai ke­lés, a nehéz munka. Elballa­gunk az istállóba, ahol meg­mutatja a lovait. — No, mit szól a „lovaim­hoz”? Jó két ló. Gyanakvó te­kintettel méregetem az embe­remet, de ő csak sejtelme­sen mosolyog. — Külön is eteti őket? Dugva? — Ugyanazt kapják, mint a többiek — szól sértődötten. — Mit gondol? Mit adhatnék itt mást? Csak szalma, törek, meg melasz van — mutat körül. — De sokat számít ám az, hogyan bánnak a jó­szággal ... Mire visszaérünk a szövet­kezeti irodához, az első cso­port éppen befejezi a fele­lést. Mosolygósak az arcok, bár még hátra van a gya­korlati számadás. De vajon értik-e? Ez már kérdéses, hi­szen a húsz jelentkezőből alig 4—5 az állattenyésztő. A többi növénytermesztő, gépkezelő, dohánykertész. S ez baj? Nem baj, de kevés hasznot hoz. A termelőszö­vetkezetben nemcsak állatte­nyésztőkre lenne szükség, ha­nem növénytermesztési szak­munkásokra is. — Nem lehet mindenkinek a kedvére tenni — próbálja enyhíteni az ellentétet Murá­nyi János elnökhelyettes. — Ehhez megvoltak a feltételek, meg aztán vállalta minden­ki... Elfogadható lenne ez az érvelés, ha szükség lenne a szövetkezetben ennyi állatte­nyésztőre. így azonban jogo­san felmerül a kérdés: ad­junk szakmunkás bizonyít­ványt azért, hogy csak le­gyen? Nem rosszmájúság ez, de a jövőben feltétlenül el kell kerülni. Már az ezüstka­lászos tanfolyamot az igé­nyeknek megfelelően kell megszervezni. Elsősorban azokban a szakmákban cél­szerű, melyekben a legsürgő­sebb a termelés színvonalá­nak az emelése. Az eredmények rövid sta­tisztikája: egy kitűnő, nyolc jó és tizenegy megfelelő. Hát nem a legrosszabb. S milyen furcsa helyzet, ez a kitűnő éppen Galambos Péter, a ta­nácselnök. A vizsga megtör­tént, mindenki megkapta a szakmunkás bizonyítványt, de az igazi vizsga csak ez­után következik, s ezen de­rül ki, hogy az elmélet meny­nyire válik hatékonnyá a gyakorlatban. A termelési kedvet és a korábbi haté­konyságot a termelőszövetke­zet is elősegítheti, némi anya­gi ösztönzéssel. Egyes szövet­kezetekben bizonyos száza­léknyi munkaegységet írnak jóvá annak, akinek szakmun­kás bizonyítványa van. Vagy előnyben részesülnek egyes munkakörök betöltésénél. Ezt a kérdést itt is felvetik az emberek. Miért tanultunk, ha mi nem látjuk a hasznát? Nos, ezen érdemes lesz vál­toztatni. A balassagyarmati mező- gazdasági szakiskola tanárai a vizsga alkalmából szak­könyvekből álló kiskönyvtá­rat küldtek ajándékul a szö­vetkezetieknek. Tették azért, hogy segítsék megalapozni a szövetkezeti szakkönyvtárat, kedvet ébresszenek a tagság­ban a szakkérdések megisme­réséhez. Remélik, hogy ez a kiskönyvtár tovább szaporo­dik majd és egyre többen lesznek az olyan tagok is, akik forgatják ezeket a köny­veket. Nem csak határozattal! A tereskei Kossuth közepes termelőszövetkezeti község. Az emberekben itt is nagy vágyak, nagy tervek érlelődnek. Az első lépéseket már megtették a tervek teljesüléséhez vezető úton. A végleges megvalósítás, az előrehaladás azon­ban annál könnyebb lesz, minél több parasztember kezébe veszi a könyvet is, hogy elsajátítsák az újat, a fejlettebbet, a jobbat. P. A. mint tavaly Hét tsz teljes gépesítése § a szécsényi járásban § .......................... ... c Sok kártevője, ellensege zos gazdaságnak vegyszer. Egyre több új gépet kapj van Szécsényben a kertek, Akkor azt a választ kapta, megyénk mezőgazdasága. A\ háztáji földek gyümölcsfáinak hogy a termelőszövetkezet a különböző erőgépek mellett Kis. Megóvásuk nagyon fon- MÜNÖSZER-től ^ szerzi be a az idén már több gabonakom-í tos és egyben közösségi ér- védőanyagot. Időközben a ter- bájnt, rendrearatót, silózó, idek. Igen ám, de 20—25 melőszövetkezet azonban szecskázó és permetező-poro-fiáért senki sem vásárol per- mégis csak a bolthoz fordult zó gépeket is kapnak terme-i metezőgépet. A vegyszerek és elvitte a, permetező anya- lőszövetkezeteink. Több tér-j nagy részét is kilós dobozok- got. S itt történt a hiba! A melőszövetkezetben az idei§ ban árusítják s ezek oldata földművesszövetkezet boltve- gazdasági évben lehetőség nyí- K sokkal több fához elég. No, vetője utánrendelési adott fel, lik arra, hogy teljes egészé-ide szervezéssel minden meg- de. “^Jd egy hónap telt el, ben gépesítsék gazdáikodásu-i oldható. Még az év elején az m*re a vegyszer megérkezett, kát. A szécsényi járásban az § egyik tanácsülésen elhatároz- Még így a késedelem ellenére idén gépesítik a szécsényi Il.^ták, bogy a tanács, termelő- sem tett volna túlságos vész, Rákóczi, a karancssági Alkot- szövetkezet és a földműves- a hattagú brigád a vegy- mány, a varsányi Dózsa, az§ szövetkezet segítséget nyújt a szer megérkezése után azon- ipolytamóci Béke, a ságújfa-K permetezés megoldásához. En- naJ munkához lát. De ha már lúd Uj Élet és az endrefal-i neJk érdekében úgy tervezték, előfordult az egyik hiba, vai Aranykalász Termelőszö- S hogy egy hattagú brigád miért ne forduljon elő a vetkezetek gazdaságait. § végzi majd ezt a munkát, másik? Megindultak a nagy ■ —1 K Igen ám, de mikor eljött a munkák, s a háztájiban lé­ifakadás előtti alappermetezés v<* gyümölcsfák permetezése Tiihh hahót órtálraoítnnalr a határozat ellenére tovább késett. A tagság úgy lODU Hajiul BriGKcSIIGnBK-V^ra jelentek meg a brigád Próbált segítem magan, hogy r tagjai lelocsolni a fákat. egyénileg vásárolgatta a ve­S _ _ dőanyagot s ki honnan tudott, c Hogyan történhetett ilyes- szerzett permetezőgépet, hogy A rétsáei i árasban a iárásiK? Hiányzott valami a per- mégis elvégezze valahogyan a cijS ]árSn? Jffff ^metezeshez? Tálán eppen a kártevők elleni védekezést. i!vegyszer? De hiszen a föld- Mindebből az a tanulság, Lai^né Munkáiét aho^ nem elegendő határoza- uajosne. Munkáját a jarasa^nyl kell, rendelt is két ma- tot hozni mert az meevalósí­hüvM °!»ZSát- ami elég lett VOlna ha" tás nélkiil semmit sem ér. eredményesen. Nagy gondot§ A földművesszövetkezet ve- Nemcsak szóval kell bizonyít- fordított néidánl arra hnwSzcto,e mielőtt a vegyszert gatni a háztáji árutermelés a járásban valamennyi te?-|^fende,te. vo,“a’ ..m^kér7 f°nto™k hanem tettekkel melőszövetkezetben me sértés-Sdezte a termelőszövetkezet is. Ebben az esetben pedig 1”W * X«- ”*» “ütaéí let. volna rá! szükség van arra, hogy az el-£ múlt évinél több babot ter-^. jA //iAyi ff meljenek. így, valamint a§ A tSZ tOg ŰOIgOZIK, földművesszövetkezetek veze-S tőségének bevonásával a já-c rás termelőszövetkezetei ere- S deti bab termelési tervüknek.§ Nagyszerű érzés, amikor ar- nézzék rendjén megy-e a több mint 100 százalékára Króí hall az ember — s egyre munka, már messziről figyel- kötöttek értékesítési szerző-^ többször halljuk azt, — hogy mesek lettek a zúgó traktor- dést a földművesszövetkezet-i igyeJcezn,ek pótolni, szorgal- ra. Közelebb érre azonban tel. Kmas szövetkezeti parasztjaink hiába keresték a traktorost. —————----- ráz időjárás okozta lemara- Nem látták sehol. Szerencsét­z dást. Nemcsak a hétközi mun- lenséget gyanítva a géphez §kanapak óráit használják ki. siettek. Ijedtségük azonban K Dolgoznak vasárnap is, hogy hamar bosszúsággá változott. •a- , ... . ... zminél több termést, burgo- A traktoros, — ki tudja Az idén tovább fejlesztik árnyát, kukoricát adjon a föld. mióta — az igazak álmát alud- sertés- es juhállományt a?Néhány termelőszövetkeze- ta a pöfögő gép alatt. vizslasi Március 21 Termelő-2 tünkben, így Honion is ezek- Most csak arra lennék kí- szovetkezetben. Két darab te- fren a napokban a növény- váncsi, hogyan számolja el nyeszkoca beszerzésevei 20-ra g ápolási munkák mellett még napját a traktoros? Hogyan növelik a kocalétszámot, r j-,e ^elí fejezni a kukorica ve- áll majd a szövetkezet veze- Ezenkívül beszereznek 100 J rését is. A gépek és emberek tői elé és kéri munkája iga- darab anyajuhot A tény ész- §tervszerű, összehangolt mun- zolását? Én mindenesetre anyák idei ellésével jelen- * ' tősen megnövekszik a sertés állomány. a traktoros alszik erősítik a sertés ÉS juhállományt SZAKMAI TANÁCSADÓ Javítsuk szálastakarmány helyzetünket anyák idei ellésevel jelen- c kajára van tehát szükség. azt csinálnám, ha a szövetke­"k Van azonban olyan trak- ^et vezetője vagyok, munká­lj toros, éppen a honti példa í^ő ide, munkaidő oda, én ybizonyítja aki nem egészen sunynám be szemeimet, csuk- Sígy nézi a dolgokat. A napok- nam be füleimet, mint ahogy (■ ban, amikor a termelőszövet- azt ® traktorosteííe a le9na~ j kezet vezetői délidőben a ha- 9V°bb dologidőben. § tárba indultak, hogy meg- — V-né — P A második ötéves terv ál­lattenyésztési tervének teljesí­tése megköveteli a takarmány­termelés és felhasználás meg­javítását. Az állati termékek növelése és az önköltség csök­kentése szükségessé teszi a szilárd takarmánybázis létre­hozását, a folyamatos zöld­takarmány biztosítását. A jelenleg meglevő pillan­gós- és egyéb szálastakar­mány területek nem biztosít­ják az egyre növekvő állat- állomány zöldtakarmány el­látását. A pillangósok száza­lékos aránya az utóbbi éved­hez viszonyítva, megyei vi szonylatban több oknál fogva csökkent. így a pillangós ta­karmányok minél nagyobb ré­szét az 1962—63-as áttelelte- tés. biztosítása érdekében, szé­nává kell szárítani. A takar­mánykeverékek feletetése után, hogy ne zöld pillan­góst keljen etetni, nagyobb területen szükséges egynyári szálastakarmán-yokat termesz­teni. Az egynyári szálastakarmá­nyokat a fehérjetartalom eme­lése érdekében több növény társításával szakaszosan ves­sük. Megyénkben is jól al­kalmazhatók a következő egy­nyári szálastakarmányok és ezekből a termelőszövetkeze­teknek elegendő vetőmag is áll rendelkezésükre. BORSOS NAPRAFORGÓ Kiváló zöldtakarmány nagy­tömegű és biztos termést ad, silózásra is jól felhasználható. Napraforgóból az iregi-fajtát. borsóból nagylevelű, magas­szárú fajtát vessünk. Vető­mag szükséglete holdanként 20—25 kg napraforgó és 60— 70 kg borsó. Szakaszosan vet­ve, egy szakasz területe ak­kora legyen, amit az állatok 8—10 nap alatt elfogyaszta­nak. Őszi és tavaszi takar­mánykeverékek és korán le­kerüli: növények tarlójába folyamatosan vethetők. NAPRAFORGÓS CSALAMÁDÉ Folyamatosan vethető, június végéig. Vetőmag szükséglete Emelkedett a gazdálkodás színvonala az állami gazdaságokban Nemrégiben értélkelték me­gyénk állami gazdaságainak elmúlt évi munkáját. A gaz­daságokban bevezetett terme­lési technológiák, intézkedé­sek bizonyos állatfajták és növényféleségek összevonásá­ra eredményezték, hogy az 1962-es esztendőben ál­lami gazdaságainknál emelkedett a gazdálkodás színvonala. Még 1959-ben két olyan gaz­daságunk volt, amely abszo­lút nyereséggel zárta az esz­tendőt, az elmúlt esztendőben ez az arány úgy változott meg, hogy két gazdaság zárt veszteséggel, a többi nyere­ségesen dolgozott, s a nyere­ség összege meghaladja a 4 millió 700 ezer forintot. Az elmúlt évi eredmények után a gazdaságokban több mint 1 millió 400 ezer ; forint nyereségrészesedést és 260 ezer forint prémiumot osztot­tak ki a dolgozók között. holdanként napraforgóból 5 kg kukoricából 70 kg. Ha holdanként 10 kg naprafor­gót és 50 kg kukoricát vetünk, akkor a fehérjetartalma a csa- lamádéhoz viszonyítva két és félszeres lesz. Folyamatosan vetve, július végén, augusz­tusban ad — tehát a zöld­takarmányozás szempontjából a legkritikusabb időszakban — kiváló zöldtakarmányt. BORSOS CSALAMÁDÉ Különösen tejelő tehenek ré­szére kiváló zöldtakarmány. A csalamádé vetésénél szoká­sos vetőmagmennyiségnél 30 százalékkal kevesebbet vetünk és utána keresztben 40—50 kg borsót, őszi takarmány- keverékek tarlójába vetve augusztus közepén kaszálható. TARLÓS NAPRAFORGÓ Őszi árpa tarlójába vetve 25— 30 kilogramm vetőmagmeny- nyiséggel 6—8 hét alatt el­éri az optimális fejlettségi állapotot. Holdanként 80—100 mázsa zöldtömeget ad. SZUDÁNI CIROKFÜVEK A zöldtakarmány-ellátás legkritikusabb, július—augusz­tus hónapjában ad száraz vi­szonyok között is elegendő és biztos zöldtömeget. Vetni jú­nius végéig lehet. A termelőszövetkezetek használjanak ki minden lehe­tőséget, minél nagyobb terü­leten termesszenek egynyári szálastakarmányokat. Ezzel elősegíthetjük a tervezett ho­zamok növelését és csökkent­hetjük a következő év áttelel- tetési gondjait Mákos Károly Építkeznek Palotáson A palotási Május 1 Termelőszövetkezetben az idén igen nagy összegeket fordítanak saját erőből a termelés bővíté­sére. A szövetkezet jelentős összeggel járult hozzá a 10 ezer férőhelyes csibenevelő építéséhez is, amelyben az idén már csibéket nevelnek Képünkün az ácsbrigád a baromfiól tetőszerkezetén dol­gozik Kél példamutató női tsz-tag Erdőtarcsa községben két különösen szorgalmas, ügyes női tsz-tagról szeretnénk megemlékezni. Bantos Julianna női mun­kacsapatvezető szorgalmas munkájával 280 munkaegysé­get ért el az elmúlt eszten­dőben és most is a legjobbak közé tartozik. Különösen di- cséretreméltó az, hogy lány Létére is úgy vélekedik, meg­találta számítását a közösben és ezt szorgalmával is bizo­nyítja. Hozzá hasonlóan ügyes, talpraesett példamutató tsz- tag ifjabb Nagy Jánosné is. Férje üzemben dolgozik, ő meg a termelőszövetkezetben. Kétszáznégy munkaegységet szerzett az elmúlt esztendő­ben, mindenhol szívesen részt vett a munkában, nem mondott nemet, bármire is kérték. Így mutatott példát és mutat ma is asszonytár­sadnak, ifjabb Nagy Jánosné.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents