Nógrádi Népújság. 1962. május (18. évfolyam. 36-43. szám)

1962-05-09 / 37. szám

1962. május 9. I 3 nógrádi népújság Verseny a munkásszállók között SZÉLESEDIK A SZOLGÁLTATÓ HÁLÓZAT JÓÉBAN HASZNOSÍTJÁK A HELYI LEHETŐSÉGEKET Tovább fejlődik megyénk helyiipara A Nagybátony—Bányaváros­ban levő két munkásszálló a szorospataki bányaüzem ke­zelésében van. A munkás- szállót már korábban is szál­lodának nevezték el, mert tisz­taságával, rendjével, az ott lakók fegyelmével mindég pél­da volt a szénmedencében. A munkásszálló lakói azon­ban azt vallják, hogy sem­mi sincs, ami jobb ne le­hetne. Ezért versenyre szó­lították a szénmedencében le­vő valamennyi munkásszálló lakóit. A szorospataki bányaüzem- A hez tartozó és a Nagybátonyi 104/1 és a 104/II-es számú munkásszálló lakói vállalják: a szociális normák 100 szá­zalékos biztosításával máso­dik otthonná varázsolják szál­lójukat. Gondoskodnak a tisz­taság, rend, fegyelem betar­tásáról nemcsak a szállóban, hanem a munkahelyen is. Megóvják a vagyontárgyakat. Biztosítják a lakók sport és kulturális tevékenységét, vala­mennyi szállólakó szervezett­ségét, a fiatalok szakmai és politikai oktatását. Megvá­lasztják a szálló önkormány­zatát is. E verseny kereté­ben külön pontként említik: aktívan részt vesznek az üze­mekben folyó munkaverseny­ben is. A nagybátonyi munkásszál­ló lakóinak kezdeményezését támogatja a szakszervezet is, s ezért a versenyben legjobb eredményt elért szállók kö­zött 800, illetve 500 forint pénzjutalmat osztanak ki. Megszűnik a „fakcsmsz" A Salgótarjáni 2-es számú Autóközlekedési Vállalat au­tóbuszai teljes egészében be­hálózzák a megyét. Talán már egyetlen községe, te­lepülése sincs a megyé­nek, amelyet az autóbu­szok ne érintenének. «I A munkások — bányászok és ipariak — szállítását is az Autóközlekedési Vállalat biz­tosítja, — ha néha ma már korszerűtlennek tűnő úgyne­vezett „falkaruszokkal” is. A második ötéves terv ide­jére igen komoly tervei van­nak az Autóközlekedési Vál­lalatnak. Már ebben az év­ben megkezdik az autóbusz­park korszerűsítését. Itt is első helyet foglal el a bá­nyászjárat, az ipari munkáso­kat szállító „fakaruszok” le­cserélése. Az Autóközlekedési Vál­lalat 1962-ben 28 autó­busszal gazdagodik, amelyeket — többségében a kényelmetlen „bódés” kocsik helyére állítanak be. Ez azt is jelenti, hogy a második ötéves terv végére Nógrád megye úthálózatán megszűn­nek a „fakarusz” autó­buszok. Szalai János, a Vasötvözet- gyár főmérnöke két éve kez­dett kísérleteket koreai ho­mokból úgynevezett sziliko- cirkon előállítására. Az acél­gyártás egyik leghatásosabb ötvözőanyagát kísérleti mun­ka eredményeként sikerült előállítania, sőt, múlt évben már az elektromos nagyke­mencékben is folyamatosan gyártották azt Zagyvarónán. A kísérlet megindulásakor a szilikocirkon világviszonylat­ban is a legdrágábban elő­állítható ötvözőfémek közé tartozott. Az első nagyke- mencés gyártási költség ton­nánként 120 000 forint volt. Jellemző, hogy a környező országok közül egyedül a Szovjetunióban gyártanak szilikocirkont. A magyar acélárugyártásban eddig nem is alkalmazhatták ezt az acél­nak egyébként különleges tu­lajdonságokat adó ötvözőfé­met. A szilikocirkon gyártását A Salgótarjáni Acéláru­gyárban Széki Miklós ve­gyészmérnök és Mándoki An­dor kohászmémök javaslata alapján nemrég kísérletet kezdtek, hogy miként állít­hatnák elő a hideghengermű elektromos lágyítókemencéi­nek rakománytartóit hazai alapanyagból. A lágyítókemencékben ugyanis 900—1000 fokos hőmérsékleten a közönsé­ges acélból készült rako­mánytartók oxidálódnak, tönkremennek. Ezért eddig külföldről be­szerzett krómnikkelt hasz­náltak azok bevonására. A valutáért drágán beszerez­hető krómnikkel helyettesíté­sére dolgozta ki a két mér­Több mint egy évvel ez­előtt a megyei párt 1 végre­hajtó bizottság határozatot ho­zott a helyiipar munkájának megjavítása, a lakosság köz­vetlen igényeinek jobb ki­elégítése, a vezetés színvo­nalának emelése érdekében. Az azóta eltelt időszakban megyénk helyiipara tovább fejlődött, egyre jobban be­tölti hivatását. A határozat alapján az el­múlt évben például már ki­emelten tervezték meg a szol­gáltatásokat: 1960-hoz viszo­nyítva több mint 28 száza­lékos növekedést irányoztak elő. Bár az elmúlt évben a tanácsi vállalatok a lakos­ság számára közel 3 millió forint értékű tevékenységet végeztek, az előirányzott ter­vet csak 96,4 százalékra tel­jesítették. Ebben az évben további 16,4 százalékkal emelték a szolgáltatási tervet. Intézkedéseket tettek annak érdekében is, hogy egyes vál­lalatok építőipari tevékenysé­ge csökkenjen és az így fel­szabaduló erőt a javító-szol­gáltató tevékenységre fordít­sák. Fejlődés tapasztalható a kisipari szövetkezeteknél is: egy év alatt 34 százalék­ról 40-re növekedett a la­kossági szolgáltatási arány. A szövetkezetek az elmúlt egy év alatt 15 községben, hét magas költségigénye miatt csak kisebb tételekben szor­galmazták Zagyvarónán. A feladat ugyanis az volt, hogy a gyártási költségeket csök­kentsék. Végül is Szalai főmérnök újabb több hónapos kísérlet eredményeként eddig egyedülálló gyártástech­nológiát dolgozott ki, amelyhez hasonlót még nem ismertetett a nemzetközi szakirodalom. Az új gyártás- technológia nagyszerűen be­vált az elektromos nagyke­mencékben. Alkalmazásával tavaly már 54 000 forintra, majd az idei első negyedben 12 000 forintra csökkent a szi­likocirkon tonnánkénti előál­lítási költsége. Csupán a ta­valyi gyártási költséget ala­pul véve az idén 3,5 milliós megtakarítást érnek el Zagy­varónán az ország kb. 70—80 tonna éves szilikocirkon igé­nyének teljesítése során nők a rakománytartó acél­anyagának úgynevezett alitá- lását. A két mérnök javaslata alapján alitált acélrakomány- tartók nagyszerűen kiállták a próbát, s már a múlt év vé­gén alkalmazták őket a régi lágyítókemencékben. A régi kemencéket alapul véve, ak­kor évenkénti százötvenezer forint megtakarításra számí­tottak. Az új eljárással a párt VIII. kongresszusa tiszteleté­re kibontakozott munkaver­seny kezdetén, a két mérnök újítását alkalmazni kezdték a szomszédos huzalmű régi lágyítókemencéinél is. Az ali­tált acélból készült rako­mánytartók itt is beváltak. Széki Miklós vegyészmérnök szakmában mintegy 16 rész­leget helyeztek üzembe, il­letve bővítettek. A földműves­szövetkezetek bevonásával több községben megszervez­ték a „hozom-viszem” szol­gálatot, amely hetenként egy alkalommal áll a lakosság rendelkezésére. A szolgáltatá­sok jobb kielégítése érdeké­ben, ahol ez szükségesnek bi­zonyult, kisipari engedélyeket adtak ki. A lakosság igényeinek jobb kielégítését szolgálta és a termelékenység növekedését eredményezte, hogy hitellel, beruházásokkal, műszaki fej­lesztéssel segítették a válla­latokat. A többi között pél­dául a rádió és televízió javításnál bizonyos műszere­zettséggel sikerült a javítási időket lerövidíteni. A Nyom­daipari Vállalatnál, a Patyo­latnál új gépeket helyeztek üzembe. Általában,, egyes vál­lalatok is törekedtek arra, hogy különböző szervezési in­tézkedésekkel feltárják a termelékenység növelésé­nek, a szolgáltatások javí­tásának lehetőségeit a vál­lalaton belül. Az anyagi érdekeltséget nö­velték azok az »intézkedések, amikor a szolgáltatási terv tel­jesítését prémiumfeltételként határozták meg. Egyes ese­tekben növelték a munkások már arról számolt be, hogy a kongresszusi munkaver­senyben háromszázezer fo­rint értékű krómnikkel importot takarítanak meg az idén. Ugyanakkor most kezdődtek kísérletek a régi lágyítóke­mencék üstdobjainak és az új elektromos lágyítókemen­cék nagyméretű acélsisakjai- nak alumetálására is. Ezzel az újabb módszerrel éven­kénti további egymillió érté­kű krómnikkel importot akarnak megtakarítani a két mérnök újítása alapján. Kétnaponként három irányvonat Az utóbbi évek egyik leg­jelentősebb munkasikerét ér­ték el a nagytávolságú irány­vonatok indításában a salgó­tarjáni vasutasok. A Külső pályaudvarról kedden indították el az idei százhetvenötödik nagytávolságú irányvona­tot, amely a Német Demokrati­kus Köztársaságból, Lengyel- országból és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból érkezett gyári berendezések­kel, gépekkel, gépalkatrészek­kel, koksszal és szénnel meg­rakott vasúti kocsikból állt. A külföldről érkezett vasúti kocsik közé rendezték a Sal­gótarjáni Acélárugyár és az Üveggyár exportáruival meg­rakott tehervagonokat is. A nagytávolságú irányvonatnak Hatvanon, Szolnokon és Bé­késcsabán át végig az ország­határig zöldutat jeleztek. Az idei 175 nagytávolságú irányvonat indításával jelen­tős gazdasági eredményt ér­tek el Salgótarján Külső-pá­lyaudvar dolgozói. Azzal, hogy az év elejétől mosta­náig kétnaponként 3 irányvo­natot indítottak, csaknem két héttel a határidő előtt telje­sítették az irányvonatok in­dítására tett felajánlásuk el­ső öt hónapra eső részét. S mivel egy-egy ilyen irányvonat 2400—2500 forint megtaka­rítást jelent a vasút dol­gozói számára, így az év elejétől eddig to­vábbított 175 irányvonat után kedd délben már 400 000 fo­rintot írhattak idei takaré­kossági számlájukra a salgó­tarjáni vasutasok. Nagy Ferenc anyagi érdekeltségét is, rész­ben a nyereségrészesedés, részben a bérezés útián. A helyiipar sokirányú tevé­kenységének fontos követel­ménye, hogy állandóan emel­kedjen a vezetés színvonala. A legfontosabb volt, hogy meg erősítsék a helyiipar irányí­tásával foglalkozó osztályo­kat a megyei tanácson. A vál­lalati gazdálkodás színvona­lának emelését szolgálta a gazdasági tanácsadó bizottság létrehozása a megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett. Ez a bizottság kezdetben jól és hasznosan működött, több fontos probléma megtárgyalá­sát előkészítette a végrehajtó bizottság számára. Néhány hónap óta azonban tevékeny­sége visszaesett. Elvi közgaz­dasági csoportot is létrehoz­tak, amelynek munkája még csak a jövőben érzékelhető majd. Fontos feladat az egyes szakigazgatási szervek, va­lamint az elvi osztályok közötti együtműködés ja­vítása. Nagyobb gondot kell fordí­tani a vállalatok javaslatai­nak, kezdeményezéseinek ala­pos megvizsgálására, illetve megvalósítására is. A heiyiipari vállalatok egyik fontos rendeltetése a megyé­ben található helyi anyagok és a nagy iparvállalatok hul­ladékainak feldolgozása, hasz­nosítása. A megye nagyüze­meiben felmérték az állandó jelleggel keletkező hulladé­kokat és az új termékek gyár­tásának bevezetését már ezekre alapozzák. Az elmúlt évben jó eredményt ért el a Bánya- és Építőanyagipari Vállalat: kétszeresére nö­velte a salakblokk termelé­sét. A közelmúltban pedig újabb helyi anyag felhaszná­lását kezdte meg a vállalat: a salgótarjáni téglagyári te­lep közelében található só­derből járdalapokat gyárt. Foglalkoznak a Balassagyar­mati Bútorgyárban keletkező hulladék hasznosításával is. Hasonlóan eredményes ilyen szempontból a Nyomdaipari Vállalat tevékenysége. A sal­gótarjáni, a szécsényi és a balassagyarmati vegyesipari vállalatok szintén keresett cikkeket készítenek hulladék- I ból. Rövidesen megkezdik I Szécsényben a faredőny gyár­tását, amely további hulla- jdékanyag felhasználását teszi1 ' lehetővé. Nagy lehetőség van a Sal­gótarjáni Táblaüveggyár­ban keletkező hulladék­üveg hasznosításában is. Ebből üvegcsempéket, fürdő­szoba tartozékokat és bútor­üvegeket készíthetnek majd. Az Ipoly teraszán levő sóder- réteg felhasználása érdekében még ebben az évben beton­üzemet létesítenek Szécsény­ben. A helyi kezdeményezések körében nagy szerepe van a munkaversenynek és az újító­mozgalomnak. A fejlődést jel­lemzi, hogy az ipari osztály vállalatainál a benyújtott újí­tási javaslatok száma 78 szá­zalékkal növekedett, a kifize­tett újítási díj pedig mintegy 2—5-ször magasabb. Azonban még ma is tapasztalható az újítási javaslatoktól való tar­tózkodás, a bürokratikus ügy­intézés, esetenként az értet­lenség. Sok a tennivaló a munkaverseny tekintetében is. Az elmúlt évben például mindössze 11 brigád harcolt a szocialista cím elnyeréséért és csupán egy teljesítette a célkitűzéseket. Jelenleg a tanácsi helyi­iparban 22 kollektíva tűz­te ki célul a szocialista cím elnyerését. A helyiiparon belül a mun­kaverseny fejlesztésében a kisipari szövetkezetek előtt is nagy feladatok állnak. Itt még nem érte el a munkaver­seny azt a színvonalat, mint a tanácsi vállalatoknál, bár minden lehetőség megvan a dolgozók versenyző kedvének felkeltésére. Rövidesen sor kerül a helyi- ipar-politikai terv végleges jóváhagyására is, amely szin­tén nagy lehetőséget teremt újabb kezdeményezések ki­bontakoztatására. A minőség élharcosai az Acélárugyár kovácsoló üzemében Balázs Gyula fejsze- és kala­pácslyukasztó, tár­sával együtt a VIII. pártkong­resszus tiszteleté­re vállalta, hogy a jövőben rossz munkadarabok ná­luk nem kerülnek gyártásra, mara­déktalanul bizto­sítják a minőségi követelmények megtartását. FENT: Tóth János 15. kormánylemez- köszörűs kezei kö­zül is csak jó­minőségű munka­darabok kerülnek ki. OLDALT: Angyal Pál 3. patkósajto­ló a mennyiségi terv rendszeres teljesítése mellett teljesen selejt- mentesen dolgozik. Példája kedvező hatással van a munkacsoport töb­bi tagjaira is. A párt Vili. kongresszusa tiszteletére indult munkaverseny első eredményei iparmedencénkben Pártunk VIII. kongresszusa köszöntésére nagyszabású szocialista ' munkaverseny bontakozott ki iparmedencénk­ben. Ezt a munkaversenyt az jellemzi, hogy megfontoltan, a jó műszaki fejlesztési tervekre, elgondolásokra alapoz­va a verseny első heteiben, hónapjaiban már egész nép­gazdaságunkat érintő és jelentős munkasikerek születtek a gyártási költségek csökkentése, a termelés gazdaságos­sága terén. A gyárak és üzemek műszaki vezetőinek, dol­gozóinak első jelentései ilyen kimagasló munkasikerekről adnak számot. ÚjJgyártási eljárással 3.5 milliós megtakarítás a Vasötvözetgyárban Háromszázezer forint értékű krómnikkelimportot takarítanak meg a Salgótarjáni Acélárugyárban i ...I >

Next

/
Thumbnails
Contents