Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)
1962-04-03 / 26-27. szám
10 nógrádi népújság 1902. április 3. Keresik az elhízás okait Az egész világon sok a kövér ember, s az orvosok egybehangzó állítása szerint az elhízás nem egészséges. Olyannyira, hogy a nyugati biztosító társaságok gondosan „mérlegelik” ügyfeleik testsúlyát és ettől függően kötnek életbiztosítási szerződéseket. Szerintük a 20. és 60. életév között az elhízottaknál 50 százalékkal magasabb a halálozási arányszám, mint a normális testsúlyú embereknél,. Az orvostudományt nem a biztosító társaságok szem. pontjai vezérlik, hanem a hosszú és egészséges élet feltételeit kutatja. így került napirendre az elhízás okainak vizsgálata. A régi magyarázat ugyanis: aki sokat eszik, az kövér lesz — nem mond semmit. Ugyanúgy, mintha valaki azt mondaná: az iszákosság oka a sok ivás. A kérdés azonban, miért eszik némelyik ember a kelleténél többet? A kutatások — végleges eredmény nélkül — ma nagyjából itt tartanak: Az agyvelőben található éhség-központ készteti az embert (s az állatot is) egyik alapvető ösztöne kielégítésére, a táplálkozásra. Feltételezik, hogy ugyanígy van jóllakottsági központ is az agyban. Egészséges embernél ez a központ ad jelzést arra hogy „egy falattal se többet”! Mi történik azonban, ha a jóllakottsági központban zavar áll be sérülés, agyműtét, rendellenes hormontevékenység stb. következtében? Nyilvánvaló, hogy a normális jelzés elmarad, az illető rendszeresen többet eszik a kelleténél — és elhízik. Mennyi az igazság ebben a feltevésben? Számos állat- kísérlet bizonyítja, hogy az agyvelő egyes részeinek el- roncsőlása után mértéktelen étvágy, kifejezetten falánkság lép fel! A tudomány azonban, nem von le elhamarkodott következtetéseket. Ugyanezek a kísérletek kimutatták, hogy az étvágy mechanizmusa sokkal bonyolultabb, mint eddig gondolták! S ami az állatnál úgyszólván gépiesen történik, azt a folyamatot az ember képes tudatosan befolyásolni. Akárhogy is állunk tehát a „jóllakottsági centrummal” — a hízásra hajlamos ember táplálkozzék ésszerűen (kevés kalória, sok vitamin!) esetleg orvosi előírásra szedjen gyógyszert, de mindenekfelett: önfegyelemmel óvja egészségét az elhízástól! Hiperszónikus rakéta-géppel: Népszerű tudomány és technika ’o «.*♦ »*♦ **♦ ♦**»*** *** ** Város, műanyagkupola alatt Szovjet újdonság: A hangszálpótló A Szovjetunió építészeti akadémiája bámulatos technikai megoldást dolgozott ki. A leninigrádi tagozat munkatársai elkészítettéit egy sarkvidéki város tervezetét. A jövőnek ebben a csodálatos városában még a legkeményebb téli hidegben is kellemes lesz a hőmérséklet. Nem utópiáról van szó. A közeljövőben valóban felépítik ezt a várost, amelynek Maga a város az állandóan befagyott talaj fölé egy méter magasságra emelt hatalmas talapzatra épül. A város központja a főtérrel, parkkal, a stadionnal és a különböző kulturális intézményekkel együtt óriási műanyagkupola alá kerül. Első képünk a sarkvidéki város főterét mutatja be a parkkal. Fölötte a hatalmas műanyagkupola. ját a harmadik képünk mutatja be. E szobában az állandó friss levegőt egy automatikus légkondicionáló berendezés biztosítja. A szovjet építészeti akadémiának ez a hamarosan megvalósuló terve egyik mozaikja azoknak a határtalan lehetőségeknek, amelyeket a kommunizmust építő ember teremtett meg. „beszéltető“ gép Pársoros hír: a Szovjetunióban rövidesen megkezdik az AIR—I készülék sorozat- gyártását. Mit tud az AIR-I? Visszaadja az embernek a beszédképességét. Tanú rá F. V. Liszicin usztykameno- gors2iki tisztviselő, aki egy gégeműtét után elvesztette a hangját, s az új készülék segítségével most újra „megtalálta.” A mesterséges beszéd-gép — ahogyan hivatalosan nevezik — vibrátorral egybeépített műanyag-csövecske. Külsőleg hasonlít a közönséges pipához. A vibrátort ösz- szekapcsolták egy ugyancsak apró generátorral, amely félvezetőkkel működik és zseblámpaelemből kapja az áramot. A készülék mintegy helyettesíti az elvesztett hangszálakat, úgy, hogyha a sérült egyéb hangképző szervei — nyelve, ajkai — épek, a mesterséges beszédgéppel érthetően és elég hangosan tud beszélni. A készülék egyébként nemcsak beszéd- készségét adja vissza, hanem eredeti hangszínét is. 10—12 ezer lakosa lesz. De a város szükség esetén korlátlan mértékben terjeszkedhet is. Az új építéstechnika már eleve számol a mesterséges éghajlattal. Ennek megfelelőMindehhez még hozzá kell tenni, hogy az AIR-I-et Csim- kentben készítették. Ősimként: Kazahsztánban van, ahol félévszázaddal ezelőtt, 1913-ban a lakosság 98 százaléka — még ími-olvasni sem tudott... Vitorlázó repülés 96 kilométer magasból a földre Azt, hogy milyen lesz e sarkvidéki város emberének otthona, élénken megmutatja második képünk. Ez egy 12-16 emeletes hengerház, amelyben 500 ember lakhat majd. A en alakítja ki az építészeti házban gyorsjáratú, úgyne- formákat. Az esztétikai igé- vezeti „villám-lift” lesz. Az nyék és az életszükséglet kö- ablakok hőszigetelését vákuu- vetetményei teljes összhang- mos módszerrel oldják meg. ban lesznek az új városban. A hengerház egy lakószobáHányszor íélegzünk percenként? Percenkéti lélegzésünk száma az életkorral arányosan változik. A csecsemő percenként negyvenszer-ötvenszer, az ötéves gyermek már csak hússzor-harmincszor, a felnőtt pedig átlag tizenhatszor lélegzik. Nyugalmi állapotban a légvételek száma kevesebb, mint mozgás közben, vagy fizikai munka végzésekor. A felnőtt ember percenként 4—7 liter levegőt szív be. Ha a felnőtt ember mély belélegzés után teljes erejével küélegzik, tüdejét 3,5 liter levegő hagyja el. Kellő gyakorlat esetén az a meny- nyiség 5—6 literre nőhet. Az ember lélegzését álmában és éber állapotában egyaránt a nyúltagyban lévő légzőközpont szabályozza. Ez a vér szénmonoxid-tartalmából szer- :zi „értesüléseit”. Ha a vérben sok a szénmonoxid, a lélegzés gyorsul és mélyül, ha kevés, a légezés száma és mélysége csökken Hány villáin csap le Magyarerszás területére egy év alatf? Az évek hosszú során át gyűjtött meteorológiai statisztikák lehetővé teszik, hogy az egy év alatt lecsapó villámok számát megbecsüljük. Kiindulásul az szolgál, hogy az ország bármelyik kiválasztott pontján, például Budapesten, az átlagos évben 30—25 zivataros nap fordult elő és e napok közül néhányon egymásután két vagy három zivatar is lejátszódik, (pl. a reggeli zivatart délben és este újabb követi). Ezen az alapon azt mondhatjuk, hogy az ország valamely kiszemelt helyére átlagosan kerek 40 zivatar jut. Ez azonban csak az átlag. Hány villámot figyelhetünk meg egy-egy zivatar folyamán? Az átlagos év 40 zivatara között vannak olyanok — kivált a kora tavasziak és a késő ősziek —, amelyeknek folyamán csak egykét villámcsapást látunk. De minden évben van néhány rendkívül heves zivatar is, amelyben a villámok nagyon sűrű időközökben követik egymást és a zivatar tartama alatt már egyetlen észlelőhelyről is száznál 'több becsapó villámot számlálhatunk meg. Mindezt mérlegelve, arra az eredményre jutunk, hogy Magyarország valamely kiválasztott megfigyelőhelyén évente legalább 400 leütő villám észlelhető. A nappali zivatarok villámainak láthatósági körzete aránylag kicsi, ellenben az éjszakai zivataroké rendkívül nagy, mert az éj sötétségében a villámok fénye messze ellátszik. Mérlegelve, hogy a zivátarok zöme napközben játszódik le, fel kell tételeznünk, hogy egy-egy villám átlagos meglátás! körzete kereken 20 négyzetkilométer, vagyis az ország területének ötezred része. Ha tehát fel akarjuk mérni, hogy hány villámcsapás éri az országot egy év alatt, 5000-rel kell megszoroznunk az egy helyben észlelhető villámcsapások számát, a 400-at. Ezek szerint kétmillió villámcsapás éri évenként Magyarország területét. Meg kell említenünk, hogy ez az óriási szám csak a lecsapó villám mennyiségét jelzi. A zivatarok folyamán azonban a felhő belsejében, vagy két felhő között is képződnek villámok. Ezek ugyan nem tesznek kárt a földön, de zavart okoznak a rádiózásban és veszedelmesek lehetnek a repülőgépekre. Számukat a földre lecsapóké- nál nehezebb megbecsülni. Izgalmas kérdéssel: a hangsebességnél sokszorta gyorsabb, úgynevezett hiperszónikus repüléssel foglalkozik a Nyegyelje című szovjet hitelap hasábjain Sztru- minszkij akadémiai levelezőtag. A lap Szfruminszkij cikke mellett közli egy ilyen hiperszónikus utasszállítógép tervét is. A hiperszónikus gépet egy „csali” 8 ezer kilométer óránkénti sebességgel égbe törő szuperszonikus hordozó repülőgép emeli a „start-magasságba”: 30 kilométerre. Itt bekapcsolódnak a hiperszónikus gép rakéta-hajtóművei, s a légi „pótkocsi” a hordozógép hátáról, külön síneken, még feljebb lendül: 96 kilométer magasságba ahol már 24 ezer kilométer az óránkénti sebessége. A rakéta üzemanyag azonban csak néhány percre elegendő, teVadaskerti Kisvendéglő különterme Salgótarján, Vöröshadsereg útja 60 szám a legalkalmasabb közületek és magánosok társas összejöveteleire, esküvői és névadó rendezvényeire. Kitűnő házi különlegesség a szegedi halpaprikás és halászlé. HÁZIAS ÉTELEK NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK Közületeknek és magánosoknak előfizetéses étkeztetést is biztosít (menük legmagasabb egységára 7 forint.) Vadaskerti Kisvendéglő Vezetősége hát a gép innen, 96 kilométer magasból „kikapcsolt motorral”, óránként 24 ezer kilométeres kezdősebességű hiperszónikus siklórepülésben lejjebb ereszkedve közelíti meg földi úíicélját. Persze, amíg a tervből valóság lesz, rengeteg műszaki és tudományos feladatot kell megoldani. Sztruminszkij népszerű formában ismertet is néhányat ezek közül. Ilyen például az, hogy a hiperszónikus sebességnél a repülő test körül a bombarobbanás utánihoz hasonló légnyomás keletkezik. A magasabb nyomás és hőmérséklet miatt a levegő bomlásnak indul. a molekúlái atomokra szakadnak, s ezek az atomok kölcsönhatásba lépnek egymással: megváltozik a levegő összetétele, megváltoznak az ellenállását, a repülőgép „köriiláramlását” szabályozó törvényszerűségek is. Ha pedig a sebesség tovább növekszik, az atomok ionizálódnak, elektromos töltésűek lesznek, a hangsebességnél sokszorta gyorsabban sepülő test körül a levegő elektromos vezető lesz. Ez viszont egy érdekes lehetőséget csillant meg. Tegyük fel, hogy a repülőgép szárnya egy hatalmas elektromágnes. Ebben az esetben csak „be kell kapcsolnunk az áramot”, s a „mágnes” tekercsei máris vonzani, vagy taszítani fogja az ionizált levegőrészecskéket, attól függően, hogy az „áramvonalas” repülés érdekében mire van szükségünk. Ez természetesen egyelőre elméleti lehetőség a repülés közegének ilyen szabályozására, számítások szerint ugyanis megvalósításához olyan roppant villamosener- gia-forrás kellene, mint például a Kujbisevi vízierőmű. De a tudósok fáradhatatlanul keresik a megoldást. S ha vannak is nehézségek, a tudomány mégis meghódítja hiperszónikus repülések világát: bizonyság erre a Földet körülrepülő űrhajósok példája. Nem kétséges — állapítja meg Sztruminszkij —, hogy eljön a hiperszónikus utasszállító gépek ideje is, sőt nemsokára talán felszáll az első olyan repülőgép, amely a hang sebességénél kétszerié gyorsabban repül. Hiszem — írja —, hogy ez a repülőgép a szovjet tudósok, mérnökök, munkások tudását fogja dicsérni. <sp.)
