Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-30 / 34-35. szám

I NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. április 30. Mintegy 10 ezer falusi; asszony tanult, művelődött a télen Ebben a tanulmányi évben az eddiginél jóval több falusi lány és asszony vett részt a különböző tanulási formákon, hogy gyarapítsa műveltségét. Igen sikeresnek mondták az Ezüstkalászos tanfolyamokon résztvevő falusi lányok, asz- szonyok szereplését. Az idén 200 női tsz-tag gyarapította szakmai tudását ilyen formá­ban. Ezenkívül egyéb szak­mai képzést nyújtó tanfolya­mokon is részt vettek falusi asszonyaink. Tíz baromfi te­nyésztési tanfolyamot szervez­tek és 14 tsz-akadémiára je­lentkeztek a lányok és asszo­nyok. Nagyobb létszámmal vettek részt ebben a tanul­mányi évben a falusi gazda- asszony körökön is a lányok és asszonyok. A közelmúltban 42 sütő-főző, szabó-varró, ké­zimunkázó tanfolyamot zár­tak a falvakban. Továbbra is népszerű a Nők Akadé­miája. Falun 28 helyen került sor az akadémia előadásainak megtartására, amelyeken ered­ményesen vettek részt a nők. Közel háromezer tsz-tag, lány és asszony tanult az elmúlt évben, nem szá­mítva ide az általános és középiskolások esti és le­velező tagozatain részt­vevőket. Mintegy 6 ezer nő vett részt a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség ülésének idején megtartott nőgyűléseken. To­vább javul az asszonyok bé­kemozgalmi munkában való részvétele is. Nőtt az asszo­nyok politikai kérdések iránti érdeklődése. Pártoktatásba 3324 falusi lány és asszony kapcsolódott be. A három­hetes falusi tanfolyamok résztvevőinek 30 százaléka ugyancsak nő volt. Már dolgoznak a nőtaná­csok a jövő évi tanulási for- mák további szélesítésén. így a tervek szerint 13 helyen szakmunkásképző tanfolyamot is indítanak. Továbbra is megrendezik az egyre nép­szerűbb Nők Akadémiája és a Tsz Akadémia előadásait, va­lamint az Ezüstkalászos tan­folyamokat. Megállapíthatjuk azt, hogy az elmúlt tanulmányi évet sikerrel zárták falusi asszonyaink, egyre nagyobb az igényük a tanulás, a mű­velődés iránt. A brigádvezető asszony Nemrégiben Dorogházán jártunk. A ter­melőszövetkezet vezetői csak a dicséret hang­ján szóltak azokról az asszonyokról, lányok­ról, akik az elmúlt évben versenyre indul­tak a szocialista brigád cím elnyeréséért. A vállalt feladatot maradéktalanul teljesí­tették, s így elnyerték a kitüntetést. Hasonló eredményekkel büszkélkedhet a nógrádi és szécsényi szocialista asszonybrigád is. De a termelőszövetkezetek egész sorával bizonyít­hatnánk, milyen jó hatással van a termelő­szövetkezetek erősítésére, szilárdítására a szorgalmasan dolgozó asszony-tagok munká­ja. Az elmúlt évet vizsgálgatva azonban azt is el kell mondanunk, hogy a termelőszövet­kezetekben dolgozó asszonyok egy része nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. So­kan közülük nem érték el még a kötelező 80 munkaegységet sem, s ez nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy az elmúlt évben mintegy 6 ezer Jcatasztrális holdon kapálatlan maradt a kukorica szövetkezeteinknél. Az idén valamennyi termelőszövetkezetben olyan célokat tűztek maguk elé, hogy je­lentős mértékben növelik a terméshozamo­kat. S a kitűzött célok megvalósításáért rend­kívül sokat tehet az a több mint 17 ezer leány és asszony, akik a szövetkezeteinkben dolgoznak. Öreg néni meséli — Hatvanötödik évemben vagyok én, kérem. Ötvennégy­től vagyok tagja a tsz-nek. öreg vagyok már és elképzel­heti, mégis hogyan dolgoz­tam, ha én még soha az élet­ben szociális segélyre nem szorultam. — Vannak gyermekeim, hogyne lennének. De szét­szórta mellőlem őket az élet. Segítenének talán, de nincs rá szükségem. Megállók én a magam lábán. Hogyisne áll- nék. Van egy kis nyugdíjam, 280 forint mindössze, de ezt már életem utolsó percéig ka­pom. De addig, míg csak erőm engedi, dolgozni szeret­nék. — Képzeljék csak el, a múlt évben is 199 munkaegységet csináltam. Manapság az öreg is meg tud élni. Emlékszem, gyerekkoromban az öregnek szárazkenyeret vetettek csak oda. Azt rágta, azon tengő­dött. Én meg, hiszik, vagy nem, még jó hízócskát is öl­tem a télen. Sonkát, kolbászt, szalonnát eszem. Magam va­gyok a kis házamban, otthon rossz is egy kicsit egyedül lenni. Ezért is vágyódom ide, a nagy családba. Én még a tsz vezetőségi ülésre is el­megyek néha. És nem zavar­nak ki, dehogyis. Nekem, az öregnek, tapasztaltnak jogom van minden területen szólni. — Alig várom a reggelt, hogy kibújhassak az ágyból. Én már négytől talpon va­gyok. Baromfit etetek, tsz- irodát takarítok, aztán, ha­csak az idő engedi, jövők a tsz-be dolgozni. Szeretnek itt engem nagyon. Talán nehéz is hinni, mit lehet egy ilyen öregasszonyon szeretni. Pedig így van ez mégis, elhiheti né­kem. Egyedül kaptam nőnapi jutalomként a kiváló termelő­szövetkezeti dolgozó kitünte­tést. Boldogan viselem ezt a jelvényt. Még a rokonaim­nak is örömmel mutattam: Nézzétek csak, becsülik az öreget nálunk! De van ám még más is, amivel tudnék dicsekedni. Mentek az ősszel nógrádi parasztok Pestre. Hát az én tsz-em letette a garast értem, befizettek háromszáz Népfront elnökök, nőtanács titkárolt közös tanácskozása Május 3-án Balassagyarma­ton kerül sor három járás, a balassagyarmati, szécsényi és rétsági járás községi nép­front elnökeinek és nőtanács titkárainak közös tanácskozá­sára. A megbeszélésen az MSZMP Központi Bizottsága 1962 már- siusi határozatából adódó mozgalmi feladatokat beszé­lik meg. Hasolnó jellegű ta­nácskozásra még a hónap első felében Salgótarjánban is sor j kerül, ahol a salgótarjáni és j pásztói járás községi nép- ! front, illetve nőtanácsi veze- j tői cserélik ki tapasztalatai­kat. Program a zöldségellátás megjavítására Győri Jánosáét úgy tartják szá­mon a zagyvarónái Uj Elet Ter­melőszövetkezetben, mint a leg­szorgalmasabb asszony-tagot. Eredményes munkájáért nemrégi­ben „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetést kapott. A Hazafias Népfront me- "”í bizottsága mellett mű­ködő , .Gazdagodjanak föld­jeink akcióbizottság” prog­ramot dolgozott ki a gyökér- zöldségellátás javítása és a tsz-ek számára magasabb 1ö­egynéhány forintot, hogy az öreg Végh Györgyné Pestre utazhasson. Le sem tudom írni azt a nagyszerű érzést, ami a Parlamentben fogott el engem. Az öreg jobbágyi pa­rasztasszony, aki eljuthatott oda, ahová régen az urak közül is a legnagyobb mehe­tett csupán. Ez talán nekem a legnagyobb élményem, öreg vagyok, igaz, hatvanöt éves. Azon vagyok mégis, hogy ezt én letörlesszem. Iparkodom, mert érdemes élni. Sokáig élni, mert érzem, hogy sze­retnek. Meg jó is itt a tsz- ben nekem. A fél falut, fél határt jár­tuk be érte, hogy beszélni tudjunk vele. Mindenütt azt mondták, járt itt, de elment, olyan ő, mint a kámfor. Egy­szer itt látni, aztán meg nya­kába veszi a határt, egész más ponton lelni fel ismét. Kutasón mindenki ismeri, szívből szereti Szarvas Já- nosnét a népszerű brigadé- rost. Pedig hát „Annus” az igazság szószólója, nem csal semmilyen hízelgő szép szó­ért, csak a végzett munkát méri fel teljesítménynek. Olyan. fiatal mosolygós arcú, akár egy gondtalan, fiatal kislány. Ki hinné róla, hogy három gyermek anyja, hogy tengernyi teendő várja ott­hon. .. Ott látni őt, szinte el­sőnek a határban és utolsók között siet a családhoz... Ezt hallottuk róla, mielőtt meg­láttuk. Aztán ő maga vázolja rövi­den, szinte szégyenlős sze­rénységgel napi munkáját és a felelősséget, amit a tsz bri­gádvezetés számára jelent. — Talán baj, hogy egy ki­csit a kényelemszeretethez szoktattuk mi a kutasóiakat. úgy hiszem, szinte minden tsz-ben más a brigádvezető tevékenysége. Nálunk az a szokás járja, hogy hajnalban útrakelek, hogy házról-házra járjak megszervezni az az­napi munkát. Van olyan tag, aki megsértődne, ha nem szólnék be érte. De magától nem jön még senki dolgozni. Tőlem várják, hogy szólít­sam őket, hívjam őket. — Eleinte azt hittem, nem bírok megbirkózni a felada­tokkal. De a dolgozók is se­gítettek. Aztán elküldték tízhetes pártiskolára. A kis­lányom mesélte, hogy már restellt az utcára kijárni, any- nyian kérdezték hogy vagyok, jövök-e már haza, mert na­gyon várnak. — Azt hiszem falusi asz- szonyra nem is hárulhatna ennél nagyobb felelősség. A növénytermesztés és az ál­lattenyésztés egyaránt hoz­zám tartozik. Sok szakmai problémám volt eleinte. De a kutaséi tapasztalt gazdák a tsz és tanácsi vezetés ki­segített minden problémám­ban. .. Talán ennyiben jelle­mezhetném eddigi brigádve­zetői tevékenységemet — szól, és munkára indul to­vább. Nekünk még lenne hoz­záfűzni való javaslatunk. Jó lenne a kutasóiakat leszoktat­ni erről a fárasztó házhozjá- rásról. Vagy legalábbis egy­két aktíva is segíthet a bri­gádvezetőnek az emberek munkára szervezésében. Még fáradhatatlanabbul végezhet­né akkor Szarvas Jánosné a munkák felmérését, a dolgo­zók irányítását. U. Lakatos Károlyné, a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezet tagja. Rendkívül szorgalmas a közös munkában, s emellett igyekszik, bogy háztáji gazdaságá­ból is égyre több áru kerüljön a városi dolgozók asztalára. La­katosáé az idén már három sül­dőre értékesítési szerződést kötött. Emellett libát, kacsát is hizlal és úgy tervezi, hogy a tizenegy ma­lacból hatra még hízlalási szer­ződést köt az AUatforgalmi Vál­lalattal. XXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVvXX>XXXX^XXVXXXXXX\X>X\X\NXX^^XXXXXXXXXXN\XXVvXXX\XX\XXXXXXXXXX'VX\\X\XXXXXXXXXXXXXXX>X>.XXXXXVvXX\.XXXNXXXXXXXVXXXXX'.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'' Kinn a homokterenyei ha- mr „ __ 1. „ ' elmondják mindenről a véle­tárban, a domboldalon virí' la£1 j|i 1 U^FOIll UlUtliíUCJJJjyményüket. tanak, mint sokszínű virág, A jó munkakapcsolat tette az asszonyi szoknyák. Kilenc az emberben, gyarapszik a sol, vitázik. Felelősség csen- lehetővé azt is, hogy ezek az asszony, — ipari munkások, munkaegység is. És virágoz- dűl itt minden szóban, bányászok feleségei - teríti ni fog a tsz - Gecséné Aztán másra terelődik a a trágyát, egesz könnyeden egyébként 300 egységgel zár- beszéd A munka hogyanjá. yegezve ezt a hajdan csak ta a tavalyi evet es most is az fejlődésére, férfiénak tekintett munkát, megvan legalább 100 a szór- ezernyf tervének megvalósí­Friss kacagásuk visszhangzik gos munka nyomán. Hatszáz fására a tavaszi határban. Közülük forintra jött ki havonta, ami u A hatan szocialista címért ve- — figyelembe véve a téli hó- , . A termésátlagot is; no- _ __------------­té lkedő munkacsapatban dől- napokat — nem rossz fizetés ve.inI szeretnénk, I eljesitesey napot pedig a szabadban goznak. Munkájukon, életfel- asszonyok számára. Közben rnmosegi munkával kívánjuk tartják majd a vidám asszo- fogásukon, szinte minden míg beszélgetünk, jönnek, le- edrm magyarázzak, mozdulatukon látszik, hogy pakolnak és fordulnak a ko- És elmesélik, hogy a férfi szeretnének szocialista mó- csisok. Hét kocsis sem győzi tagok egy részének terület- hogy meg ne kérdezze; ha dón élni és dolgozni. meg a kilenc fürgén dolgozó vállalásánál kikötötték, bizto- hyen sokáig, hatig-hétig te­asszonyt. Mindig ők azok, sítsák ők a mindenkori lóka- vékenyködnek a hatarban. öt óra van, de még fris- akik már várnak az újabb pázást. Sokkal könnyebb lesz mikor érnek rá a háztájival n. mozgékonyán ..haita- «7Ínífmá,nvrQ ' __'__i ' ™__inrrvHrn? C)\? nrrvníhan as szonyok közelebb kerülje­nek egymáshoz. Moziba, szín­házba együtt járnak, sőt, együtt ünnepük névnapjukat is. Katalinkor Herczeg Fe- rencéknél találkoztak, az Ilo­na napot a kultúrházban, a jobb időre eső Julianna nyok. Nem állja meg az ember. sen, mozgékonyán „hajta- szállítmányra, nak”. Az egész csapat szín- _ A férjem is besegít gyak­úgy a növényápolási munka. házba készül. De a munká­ran újságolja Berze Ta­nak mégis menni kell, még másné. Egy másik önkénte_ reggel határoztak hogy az len dicsekvéssel teszi hozzá: egész domboldalt terítik trá- _ NvÄrnT1 , , h f f(&Hi gyávái. Addig haza se men- munkára °terTCzni Aratáskor kÖZÖS gazdaságnak' A mun pair an-notír o o-yí-r*v.^7tvi d a bervezni* AratasKor, irára pgvikßt. spm koll ketsze törődni? ök azonban egészen magától értetődő hanesúlyo- A homokterenyei munkás- z£ssal felelik: — Csakis a tsz után — ezt gükben teljes jogú tagjai a nek. És ennek a színházba menésig meg is kell lenni. Nem hagyják abba a mun­kát, miközben beszélgetünk, hogyan is látják ők, a tsz- tagok az asszonyi felelőssé­get a közös megszilárdításá­ban. nagy dologidőben családtag­ként ők is segítenek, nem úgy, mint a parasztfelesé­gek. feleségek nemcsak papíron, egész mindennapi tevékenysé- kórusban mondták. De Var­gáné kiegészítésképpen meg is magyarázza: — A fő jövedelmünk in­nét van, a közösből, erősödé­sén múlik egész jövőnk, hát kára egyiket sem kell kétszer hívni. Megértik, hogy hol égető a munka, és szívesked­ve, sokszor szinte dalolva mi sem természetesebb, mint , , ... ,, fogják kézbe a szerszámot, hogy előbb a közösben vég­Vargane siet hozzátenni: Tenyerüket hólyagosra törte zünk £s ha már ott a mun_ — Bizony enélkül csak ne- a villa nyele, arcukat égő hezebben boldogulunk. Pe- barnára pirította a nap. dig szívesen barátkoznánk — Azt hiszem azzal mit- velük, ha jönnének dent megmondtam — szói kával jól állunk, akkor ügye­sen a magunkéban is rendet Most egyvalaki hiányzik teremtünk, a csapatból. Készségesen ki- Ebben senkinek sincs el­ndn Herczee Pprpnené o svn- Nem volna rossz, ha mentik, mert éppen vizsgára lenvetése, más véleménye, rialicta címért versenyző csa- tdbbet találkoznánk kinn a készül. Ók is valamennyien Úgy látszik, itt, Homoktere- nat vezetőie — hoev"nekünk földeken is. Sajnos, ők még tanulnak. A pártoktatáson — nyén kezd ez már természe- ma meglesz a három eav- nagy munkában is otthon maga a párttitkár is megerő- tessé válni. Ezek az öntuda- séeün’k Ebből már gondol- maradnak- Nom értik, hogy sjtette — dicsérettel tettek tos, ragyogó kedvű tsz-asszo- htaiátr hoev ée” n kezünk- az asszony°knak a .tsz-ben a vizsgát. És nemcsak időszerű nyok felismerték, hogy az hen a munka” helyük. Itt van máris a nő- kérdésekre járnak, a marxiz- asszonyok helytállása, példa­vényápolás hosszú hetekig mus—leninizmus második év- mutatása jelentős feltétele — Tegnap 2500 négyszög- tartd szezonja. Ebben nélkú- folyamának is van közöttük tsz-ük megerősödésének. Ha ölet terítettünk — toldja meg lozhetetlen az asszonvi kéz hallgatója. Ezt persze nem erről szavakban nem is. csak vedelem biztosítása érdeké- j Gecse Abelné —, mert mi munkája. kell szó szerint venni, mert tetteikkel beszélnek, ben a zöldségtermelésre. I azt mondjuk, ha akarat van A többi is beleszól, java- ők nem hallgatnak, élénken Üjlaky Mária

Next

/
Thumbnails
Contents