Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-21 / 32. szám

1962. április 21. ■OSRÁBÍ KfPÜJBA» 5 Maconkán a baromfitenyésztésé a jövő SZAKMAI TANÁCSADÓ Vegyszeres gyomirtás a kukoricavetésekben A fiatalok versenyéről A KISZ Nógrád megyei Bizottsága, a MEDOSZ me­gyei bizottsága, a gépállomá­sok és az állami gazdaságok igazgatósága együttesen be­szélte meg a mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok 1962. évi munkaversenyének szervezését, irányítását, a versenyben kiváló eredményt elérő fiatalok jutalmazását. Az elmúlt években me­gyénkből mintegy 476 fiatal vett részt a megyei és orszá­gos versenyben. Baromfite­nyésztésben országosan is jó eredményt értek el. A fiata­lok, a kukoricatermelő mun­kacsapatok, a gépállomások <és állami gazdaságok ifjú traktorosai, munkájukkal hozzájárultak az üzemek gazdasági eredményeinek nö­veléséhez. Az elmúlt évi tapasztala­tok alapján a KISZ, a ME­DOSZ, valamint az állami gazdaságok és gépállomások igazgatósága az idén is meg­szervezi a kukoricatermelő ifjúsági munkacsapatok, az ifjú baromfitenyésztők, trak­torosok versenyét. Az élen­járó fiatalok igen értékes jutalomban részesülnek, amelyhez a szükséges össze­get a termelési igazgatóságok és a megyei tanács biztosít­ják. Értékes jutalomban ré­szesülnek azok a KlSZ-szer- vezetek is, amelyek mozgó­sítják a KISZ-fiatalokat, és segítenek egy-egy termelő­szövetkezeti gazdaságban, a növényápolásban és a szövet­kezeti építkezések mielőbbi befejezésében. Így televíziót, berendezési tárgyakat egy KISZ-helyiségbe, magnetofont, rádiót és lemezjátszót nyer­hetnek a KISZ alapszerveze- •fcek, s az értékes jutalmakról a megyei KISZ-bizottság gondoskodik. Tavaly júliusban határozta el magát a maconkai Meg­értés Útja Termelőszövetkezet, hogy baromfitenyészetet lé­tesít. Sok jó példa mutatta ekkor már a maconkai gaz­dák számára, hogy érdemes és jövedelmező a kisállat- tenyésztéssel foglalkozni, így az elhatározás megvalósítá­sát nem halogatták sokáig. Az első háromezer napos­csibe még abban a hónap­ban megérkezett, s megkez­dődött a férőhelyek építése is. Már az első csibecsapat­ból ezer darabos törzsállo­mányt nevelt a termelőszö­vetkezet, s az év második fe­lében mintegy 5 ezer darab csirkéi sikerült értékesíteni. A kezdeti eredmények nagy kedvet teremtettek a baromfi- tenyésztés iránt. A férőhe­lyek számát újabb és újabb építkezésekkel növelték. Ma már 3 ezer férőhelyes napos­csibe nevelője, ezer férőhe­lyes tojóháza és ezer férős nevelőháza van a termelő- szövetkezetnek. Az idei nevelés február kö­zepén kezdődött meg a ba­romfitelepen, 3400 darab na­poscsibével s ez már érté­kesítésre kész. Az eredmé­nyeket beszédesen mutatja, hogy a Megértés Útja Tsz az éves tojás és baromfi ér­tékesítési tervét teljesítette, s újabb mennyiségre kötött ér­tékesítési szerződést. Az éves értékesítési tervből csupán a tenyésztojások átadása van hátra, s a baromfitelep dol­gozóinak hozzáértését, jó gon­dozó munkáját jelzi, hogy a hatvannapos csibék átlagban elérték a kilós súlyt. A tenyésztés mindinkább nagyüzemi jelleget ölt Ma­conkán. A kis termelőszövet­kezet három műszakban 12 asszonyt foglalkoztat, akiket Bender Lajos szakértő taná­csa irányít a munkában. A gondos ápolás, az egészséges tartási körülmények eredmé­nye, hogy az elmúlt évben alig 5 százalékos volt az el­hullás, a tojáshozam 500 to­jó után napi 280—300 darab. A februári első csoporthoz márciusban 2200 naposcsibét fogadott a termelőszövetkezet, s még ebben a hónapban újabb 4 ezer darab érkezik az értékesítésre szántak he­lyébe. Ezekből tartja meg a tsz téli tojó törzsállományát,, s ez évben mintegy 12 ezer csirke nevelésére kerül sor. A baromfitenyésztés továb­bi lehetőségeiről, a tsz távo­labbi terveiről azt mondja az elnök: — Ha sikerül hitelt kap­nunk egy 6 ezer darabos utó­nevelő megépítéséhez, jelen­legi lehetőségeink megkétsze­reződnek. A mostani 3 hónap helyett, az utónevelővel hat­hetenként bocsáthatjuk útjuk­ra a csirkéket, s ez a tag­ság anyagi szempontjából sem közömbös. A távolabbi ter­vünk az, hogy termelőszövet­kezetünkben megszüntetjük a sertéstenyésztést és inkább a baromfitelepet fejlesztjük. Olyan elgondolásunk is van, hogy jövőre megpróbálkozunk a libaneveléssel, s ennek ér­dekében a telep kialakítása már a tavaszon, nyáron meg­történik. A csibék részére tá­gas kifutó területet kerítünk el, s a szállítások megköny- nyítésére kiváló bekötő utat kapunk, a takarmány tárolá­sára 32 vagonos magtárunk épül. A szövetkezeti tagok ambícióját mutatja, hogy az útépítő földmunkálatokhoz 30 munkaórát ajánlottak fel tár­sadalmi munkában. A maconkai Megértés Út­ja Termelőszövetkezet az ed­digi 20 ezer tojás és 1800 kiló húsértékesítés után az újabb szerződésre a jövő hé­ten, a februári nevelésből 1500 kiló húst ad a fo­gyasztás számára, s a má­sodik negyedévben még 20 ezer tojást. Ezek a jövedelmező ered­mények ösztönzők lehetnek a megye többi termelőszövet­kezete számára is. A macon- kaiak okos emberek, nem szé­gyen tanulni tőlük. A vegyi gyomirtó szerek közül a legnagyobb érdeklődést a ku­koricatermesztésben alkalmazott szuperszelektiv hatású vegyszerek keltették. Nem véletlen az óriási érdeklődés. Egyszeri permetezés­sel két évre biztosítható a kuko­rica gyommentessége. Elmarad a sokszor csak nehézségek árán el­végezhető kapálás. Az ország kukorica vetésterületeinek gyom- borítottsága 40 százalékos. Az ala­csony termésátlagoknak leginkább ez az oka. Mivel a kukorica leg­nagyobb ellenségei a gyomok - amit számos külföldi és hazai kutató Igazolt —, érthető, hogy termesztésének sikere a gyomok elleni védekezés sikerétől függ. Az atrazint és a simazint 1955- ben fedezték feL E két gyom­irtó szer a kukoricára semmi ká­ros hatást nem gyakorol, ugyan­akkor a kukorica vetésterületeken előforduló gyomokat elpusztítja. Mindkét szert a talajba kell jut­tatni, mert ott oldódva, a gyö­kereken át jut a növénybe és fejti ki pusztító hatását. A kuko­rica Is felveszi a szert gyökerei­vel, de benne Iebomlik, Így ká­ros hatását nem tudja kifejteni. A permetezést három időpont­ban végezhetjük. Őszi permetezés végrehajtása: csak mélyszántott és jól elmun­kált talajon végezhető, ha a ta­laj nem kenődik, a fagyok és a havazás beállta előtt. Tavasszal a talajt kevés bolygatással tegyük alkalmassá, hogy ne száradjon ki. Őszi gyomirtásnál 0,5 kilo­grammal több szert használunk a tavaszinál. Tavasszal vetés előtt: a talajt úgy elmunkáljuk, hogy permete­zés után egy kultivátorozással a vetőágyat elkészíthessük. Ha a ta­lajra rá lehet menni, azonnal kezdjük meg a munkát, mert a hatás sokkal jobb, ha a perme­tezést nyirkos talajra végezzük. Vetéssel egy Időben* vagy köz­vetlen utána: lehetőleg Itt le nedves talajra permetezzünk, mert a száraz, poros talajon a hatás gyengébb. Az eddigi kísérletek a tavaszi vetés előtti gyormirtást találták leghatásosabbnak. A permetezése­ket mindig gyommentes talajra végezzük, mert a meglévő gyo­mok a szer hatásának kifejtéséig úgy megerősödhetnek, hogy a szer hatástalan marad. Az egy holdra adagolandó szermennyiség 4,5-7,5 kg között van, aszerint, hogy milyen a talaj kötöttsége, gyomossága és mikorra esik az alkalmazási ideje. A könnyű, kevésbé gyomos ta­lajra kevesebb szer szükséges. A szert csak cirkulációs rendszert géppel lehet kipermetezni. (M liter viz szükséges holdanként. A gép pontos és egyenletes adago­lása nagyon fontos. Mivel a slmazin és az atrazia hatása 14—20 hónapig eltart* két egymást követő éven át kell ku­koricát termelni, ugyanazon a területen. A második év őszén vett talajminta vizsgálati ered­ménye dönti el, hogy a szerre nagyon érzékeny őszi búza, zah és pillangósok termelhetők-e ká­rosodás nélkül a vegyszeres terü­leten. Korunk kémiai tudományának egyik legsikeresebb vívmánya a fent említett két szer. Természe­tesen nem csodaszerekről vaa szó, amelyek minden esetben 1M százalékos gyommentességet bizto­sítanak. Olyan tényezők Is be­folyásolják eredményességét* amelyre hatást gyakorolni nem tudunk. Az előforduló eredmény­telenség Inkább szakszerűtlen használat következménye, mlnt> sem az Időjárásé, bár kétségtelen* befolyásoló hatása nagy. Uhlár László* mezőgazdasági mérnök. Munkában a permetezőgépek Megkezdődött a kukoricavetés az elmúlt napokban a Sziráki Állami Gazdaságban. Az idén Szirákon teljes egészében vegyszerrel kezelik a kukorica területet. A gépek a vetéi előtt permetezik a Hungazint a talajra. Berceli hétköznapok is a szövetkezet vezetőit, hogy a legszigorúbb takarékosságot vezessék be a takarmányo­zásban. Ezen őrködik most Ur­Kezét szeme fölé emelte és egy darabig szótlanul kém­lelte a határt. Csak akkor szólt, amikor végleg megbizo­nyosodott igazáról, látta fel­tűnni a domb hajlatában a két traktort: — Dolgoznak még a gépek'. Délutánba hajlott már a tavaszi nap, amikor Havasi Zoltánnal, a berceli Vörös Csil­A tavasz hirtelen jött, gyor­san kellett határozni, csele­kedni. A szövetkezet asszo­nyaival — akiknek munkája nagyon sokat jelent a közös­ségnek — csak nem végez­hetnek el mindent. A mező­gazdász meg egyre szította a tüzet: — Nem várhatunk egy per­cet sem a munkákkal! dai útra. Az út mellett a domboldalon asszonyok hajla­doztak. — Málnát telepítünk — ma­gyarázta a mezőgazdász — tíz holdon és ezt a munkát teljes egészében az asszonyok végzik el. A tanyaközpontban legalább olyan mozgalmas kép foga­dott, mint a tavaszi határ■ ban. Néhány perc csak, hogy befordult a szín elé a Ze- tor, hidraulikus eke, fűkasza részeivel pótkocsiján. A ter­melőszövetkezet az idén főbb mint 100 ezer forintot for­dít gépvásárlásra, s ebből — az állam segítségével — egy lánctalpas traktorral, ekével, dixtillerrel, kazalozóval gya­rapszik a gépállomány. Nem is lesz szükség Bér célén a gépállomás' segítségére, csak az igazán nagy mezőgazda­sági munkáknál: az őszi mélyszántásnál, aratásnál, cséplésnél. Kissé távolabb a takar­mánykazlak tövében Urbán József a termelőszövetkezet egyik alapító tagja dolgozik. Az elmúlt évi mostoha idő­járás arra kényszerítette itt bán József mint takarmányos. — Nemrégiben fölmértük, hogyan is állunk a takar­mánnyal. Elegendő lesz-e a készletünk az újig? — be­szélte a mezőgazdász. — Sze­mestakarmányunk még 2,5 va­gonra való van. A szálas­takarmányt silóval pótoltuk, s most az is van elegendő. De szükség is van erre a gondosságra, hiszen a mező­gazdász olyan tervek meg­valósítását forgatja fejében, mint az itatásos borjúneve­lés és a gyorshizlalás. A közelmúltban Nógrádköves- den, Calgagután, meg Bérce­ién vásároltak borjakat, s ez már a következő év hízó­alapanyagát képezi. Késő délutánba szaladt már az idő, az építkezésnél azon­ban mégis sikerült néhány embert találnunk. A mag­tár falait emelték, vörös tég­lákból. Sok munkájuk lesz az idén az építőknek. Az idei új létesítmények mellett most kell befejezni a tavaly meg­kezdett csibenevelöt és a sza- badtartásos borjúnevelőt is. Mire befejeztük utunkat, a szövetkezeti irodán már a A vetőgép után fogassal, hengerrel jár a fogatos brigád. lag Termelőszövetkezet mező­gazdászával a határba indul­tunk. Átvágtunk a diófákkal szegélyezett úton. Beljebb, vagy kétszáz méterre, ahol az •út mellől elmaradtak a fák, fogatosok dolgoztak. Boroná­val, fogassal járták a főidet. Néhány napja 6—7 új be­lépővel szaporodott a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjainak száma. A belépők, a falu tekintélyes gazdái, 10 —12—18 holdasok. Igen ám, •ie a belépési nyilatkozat alá­írásával csaknem valamennyi elintézettnek tekintette a szö­vetkezés dolgát. A szövetke­zeti vezetőknek meg azon főtt a fejük, honnan teremtsenek elegendő férfit a munkához. Ekkor a szövetkezet vezetői taktikát változtattak. Nem kérték, hanem felszólították az új belépőket: amennyiben az idei tavaszon saját lovuk­kal kívánnak dolgozni, ne kés­lekedjenek felvenni a mun­kát. Ha ezt nem teszik, más­ra bízzák a fogatokat, hiszen az idő sürget. A gépek nem győzik a nagy iramot, szük­ség van a fogatokra. — Ezek között már itt van­nak az új emberek is — mutatott a távolba a mező­gazdász, ahol fogatok soka­sága szaporázta a munkát. A gépektől — a cukorrépát, meg a burgonyát vetették, de a túlsó oldalon már a siló- kukoricát is — ellátni a szán- Megérkeztek az új munkaeszközök a Vörös Csillagba. Épül a 32 vagonos magtár. Esti megbeszélés a szövetkezeti irodán. brigádvezetők vártak a mező- nyokkal. Mert ahhoz, hogy gazdászra. így van ez most rendben menjenek a dolgok.* minden este Bercelen, mert nem elég csak az irodán el­ei munka nagy szervezettsé- rendezni ezeket, ügy kell in­get, gyorsaságot követel. Itt lézni valamennyi munkát, döntik el esténként, melyik hogy találkozzon az intézke- brigád hol kezdje másnap a dés a szövetkezeti tagok ha­munkét, az asszonyok csapa- lyeslésével. la, amelyik tegnap még mű- így lesznek eredményesek trágyát szórt, maradjon-e a Bercelen a hétköznapok, helyén, vagy cseréljen mun­kát a málnatelepítő asszo- Vincze Istvánná ■

Next

/
Thumbnails
Contents