Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)

1962-04-14 / 30. szám

1982. április 14. NOSRADl NÉPÜJ8AS 3 A mezőgazdasági termelés fellendítése dolgozó népünk ügye A PART Vili, KONGRESSZUSA TISZTELETÉRE: Háromnegyed millió megtakarítás Kányáson A kongresszus tiszteletére újabb üzemek jelentették be versenyüket fFolytatás a 2. oldalról.) megszüntessük a koráb­bi paraszti rétege ződést, kialakítsuk az egységes szövetkezeti parasztságot. Ez kitartó, hosszú politikai munka eredménye lesz és a termelőszövetkezeti pártszer­vezeteknek ez kell képezze a legíontosabb politikai mun­káját. Megyénkben kialakult több álbaloldali szektáns nézet és gyakorlat méginkább akadá­lyozza az előreheladást. Még mindig vannak olyan terme­lőszövetkezetek, ahol a régi vagyon szerint különítik el az embereket és nem a közös­ben végzett munka, magatar­tás az, amely a mérvadó. De olyan szövetkezeteink is van­nak, hol éppen fordított a helyzet, a volt középparasztok zárkóznak el azoktól a ter­melőszövetkezeti tagoktól, akik régen szegényparasztok vagy földnélküliek voltak. Ezzel gátolják az egysé­ges paraszti osztály ki­alakulását, Sokan még ma is azt tarta­nák helyesnek, ha a párt fa­lusi politikáját továbbra is a lenini hármas jelszó vezet­né. Lenin a hármas jelszót egészen más történelmi hely­zetben fogalmazta meg. Ez a jelszó a parasztság túlnyomó többségének a termelőszövet­kezetbe lépése után értelem­Falusi pártszervezeteink az átszervezés és megszilárdítás közepette politikailag és szer­vezetileg egyaránt erősödtek. A termelőszövetkezetek 96 százalékában működik párt- alapszervezet. Probléma azon­ban, hogy még mindig igen sok a kislétszámú pártszerve­zetek száma, s a tagok nagy része olyan, akik nem a ter­melőszövetkezetben dolgoz­nak. Igen kicsi az összpárt- tagsághoz viszonyítva a női párttagok aránya. Van olyan párta lapszervezetünk, ahol a két utóbbi évben egyetlen ta­got sem vettek fel. Ennek egyik oka több pártvezetőnél meglevő szektáns szemlélet. Sok jól dolgozó parasztot azért nem vesznek fel a pártba, mert annak idején nehezen írta alá a belépési nyilatkozatot. Máshol magas követelményeket állítanak a felvételét kérő szövetkezeti tag elé. Akadályozza a pártalap- szervezetek szervezeti erősö­dését, hogy az alapszerveze­tek egy része nagyfokú nem­törődömséget tanúsít a mun­ka iránt. A pártmunka további megjavítása érdekében fel­tétlenül meg kell javí­tani a pártépítési munkát. Elsősorban olyan jól dolgozó termelőszövetkezeti tagokkal kell gyarapítani a taglétszá­mot, akik az elmúlt években bebizonyították hűségüket, be­csületességüket a szövetkezeti mozgalomhoz. Javítani kell a pártban a dolgozó nők arányát is. Ök adják a termelőszövet­kezetben dolgozó tagok zö­mét, a pártalapszervezetek- ben azonban igen alacsony a számuk. A nőtanácsok rend­kívül sokat segíthetnek, hogy e téren is megváltozzon a helyzet. Csak így, szervezeti­leg is megerősödve válhatnak pártszervezeteink a gazdasági feladatok megvalósításának szervezőivé, irányítóivá a ter­melőszövetkezetekben. —— Állami szerveink a párt- szervezetekkel együtt — mon­dotta Matúz elvtárs — nagy erőfeszítéseket tettek a me­zőgazdasági termelés növelé­se, a termelőszövetkezetek méfpzilárdítása érdekében. Különösen sokat dolgoztak a termelést közvetlenül irányí­tó mezőgazdasági osztályok. A megnövekedett felada­tok azonban az irányító- munka színvonalának emelését követelik meg. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya sem irányít­hat az új helyzetben, még mindig a régi módon, A me­gyei mezőgazdasági osztály szerepe egyre inkább az elvi szerűen érvényét veszti. Ta­lálóan jegyezte meg Kádár elvtárs, hogy Lenin sehol sem mondta, hogy támasz­kodjunk a volt szegénypa­rasztra, lépjünk szövetségbe a volt középparaszttal és harcoljunk a volt kulák ellen. Ma a párt politikája nem er­re irányul falun, hanem a lenini tanítások szelle­mében a még meglévő kistulajdoni maradványok feloldására, a parasztság egységének kialakítására. S ebben a munkában döntő szerepük van a tsz pártszer­vezeteknek. Állandó nevelő politikai munkával formálni kell a szövetkezeti útra tért parasztság gondolkodási mód­ját. Rendkívül sokat segíthet­nek ebben a falun kialakuló­ban lévő kulturális lehetősé­gek és a falusi értelmiség. Ér­vényt kell szerezni annak az alapelvnek, hogy az embe­reket munkájuk alapján Ítél­lek meg. mert ez az egyedüli helyes és igazságos módja a szövetkezeti tagok elbírálásá­nak. Ezt természetesen nem lehet elvonatkoztatva megol­dani, csak szoros egységben a termelőszövetkezet gazdasági erősítésével, a közösből szár­mazó jövedelem növelésével. A szövetkezeti parasztság egysége ma még csak kiala­kulóban van, de már élesen elkülönülnek a szövetkezeti tagok munkában és gondol­kodásban egyaránt a régi, egyénileg gazdálkodó parasz­toktól. Azzal, hogy nagyüzem­ben dolgoznak, látókörük ál­landóan szélesedik, egyre többen válnak közülük szo­cialista módon gazdálkodó és dolgozó emberré. Ezért tá­maszkodik pártunk ma az egész szövetkezeti parasztság­ra. A szövetkezeti parasztság szocialista nevelésében nagy szerene van a szövetkezeti demokrácia széleskörű alkal­mazásának, érvénvesítésének. A termelőszövetkezeti párt­szervezetek igen fontos fel­adata, hogy őrködjenek a szövetkezeti demokrácia be­tartása és betartatása felett. Több termelőszövetkezetben ma még megsértik a szövet­kezeti demokráciát. Nem tar­tanak rendszeresen szövet­kezeti közgyűléseket, nem tá­jékoztatják a szövetkezeti tagságot és azok nem is érzik igazában, hogy ők a gazdái a szövetkezetnek. Megtalálható még sok szövetkezeti vezetőnél a kiskirályoskodás és az irá­nyítás helyett a parancsolga­tás. Ezért munkánk igen fontos részét képezi a jövő­ben, hogy párt- és állami szerveink őrködjenek jobban a szövetkezeti demokrácia betartása felett. S e té­ren növelni kell a pártszer­vezetek felelősségét is. láttán meglevő elbizakodott­ságot is. A tömegszervezetek munká­járól szólva Matúz elvtárs el­mondotta: részükről is igen komoly erőfeszítések történ­tek a szövetkezetek megerő­sítéséért, a mezőgazdasági ter­melés emeléséért. A KISZ a a ruházkodás és az élemiszer egyaránt. S hogy ez így le­gyen, rendkívül fontos. Ugyanis az egyszerű emberek a világméretekben folyó ver­senyt a szocializmus és a ka­pitalizmus között azon mérik le, hogyan élnek ők maguk, milyen jövő vár rájuk. Később Komócsin elvtárs a mezőgazdasági termelés növe­léséről szólt, mint népgazda­ságunk kulcskérdéséről. El­mondotta, hogy megvalósítsuk azokat a feladatokat, amelyen két magunk elé tűztünk, rendkívül fontos a vezetés, a megyei, já­rási és községekben a helyi vezetés megszilárdí­tása. Ha ebben nem tudunk rövid idő alatt döntő változást el­érni, akkor hiába tűzünk ki nagyszerű célokat magunk elé a mezőgazdasági hozamok nö­velésében. Szólt arról, hogy mezőgazdaságunknak rend­kívül nagy szüksége van jól képzett agrárszakemberekre és ezt a nagy szükségletet bizony még nem tudjuk ki­elégíteni. A gyenge termelő- szövetkezetek helyzetét azon­ban addig is mg keli javí­tanunk. Olyan vezetőkre van tehát szükség, különösen a gyenge termelőszövetkezetek­ben, akik jó szervezőkészség­gel rendelkeznek, tudnak az emberekkel beszélni, egyszó­val kommunista, a termelést szervező agitátorok kelle­nek, akik segítenek ab­ban, hogy a gyenge ter­melőszövetkezeteket mi­nél előbb a közepesen gazdálkodó termelőszövet­kezetek színvonalára emeljük. Nyilvánvaló, hogy ezekbe a termelőszövetkezetekbe ké­sőbb mezőgazdasági szakem­bereket is küldünk. Most azonban, hogy még kevés van belőlük, nagyon hasznos, ha egy-egy termelőszövetkezetben dolgozó jó mezőgazdasági szakember vállalja, hogy né­hány évig segíti a szomszédos Hazafias Népfront-bizottsá­gok, nőtanácsok mind meg­felelő programmal rendelkez­nek. Ezek a tervek azonban lassan jutnak el a falura, s így elhúzódik a célkitűzések végrehajtása. Ebből adódik, hogy tömegszervezeteink még mindig nem találták meg he­lyüket a termelőszövetkezeti mozgalom, a szövetkezetek erő­sítésében, szilárdításában, a mezőgazdasági termelés fel­lendítésében. A KISZ például segítsen abban, hogy a fiatalok megszeressék a falusi éle­tet, s a szövetkezetben maradjanak. Legyenek az élenjárói az új technikai módszerek alkal­mazásának. Nagy szerepük van a termelőszövetkezetek­ben az asszonyoknak is. A nőtanácsok segítsék őket ab­ban, hogy folytassák azokat a nagyszerű eredményeket, ame­lyeket a baromfitenyésztésben már elértek. Rájuk vár az a feladat is, hogy bekapcsolják a háztáji gazdaságokat az árutermelésbe. Sokat tehetnek azért is, hogy minél több szö­vetkezeti asszonytag szerezze meg a 150—200 munkaegy­séget. A nőtanácsok feladata, hogy segítsék a női szocia­lista brigádok kialakulását, s munkáját. A férfiakkal, a fia­talokkal együtt minél több asszony vegyen részt a mező- gazdaságban is kibontakozó, pártunk VIII. kongresszusa tiszteletére indított munkaver­senyben. A feladatok megvalósításá­ban nincs egyedül a falu, mint ahogy az átszervezés idején segített, most is szá­míthatnak a munkásosztályra. A munkások és parasztok szövetsége pedig nagy erőt jelent a szövetkezetek meg­szilárdításában, a mezőgaz­dasági termelés fellendítésé­ben. gyengébben gazdálkodó szö­vetkezetek erősítését. Az anyagi érdekeltség be­vezetéséről, alkalmazásáról szólva Komócsin elvtárs el­mondotta, hogy az a jő vezető, aki bát­ran, merészen alkalmazza a jövedelmezőség növe­lésének ezt a nagyon hasznos módszerét. Most az a legfontosabb fel­adatunk, hogy elegendő mun­kaerőt biztosítsunk a kapás­növények, a kukorica meg­munkálásához. Most még annyi vegyszerrel nem ren­delkezünk, hogy a termésho­zamok növelését kevés em­beri erővel is meg tudjuk ol­dani. Ezért szükséges tehát, hogy széles változatban min­dig a helyi viszonyoknak megfelelően alkalmazzuk a termelékenység növelésére ösztönző módszereket. Befejezésül a mezőgazda- sági termelés költségeinek csökkentésével, majd a falusi pártszervezetek politikai és szervezeti megerősítésével fog­lalkozott Komócsin elvtárs. Elmondotta, a tapasztalat az, hogy azokban a termelőszö­vetkezetekben dolgoznak jól a pártszervezetek, ott alakul megfelelően a belső pártélet, ahol erős, szilárd a termelő- szövetkezet és a kommunisták az agitációban hasznosítják a helyi gazdasági eredménye­ket. Az első napirendi pont Vi­tája után a pártbizottság megbízta a végrehajtó bi­zottságot, dolgozzon ki hatá­rozati javaslatokat, amelyek­kel segítenek megyénk me­zőgazdasági feladatainak megvalósításában, Majd a pártbizottsági 'ülés az ipar­vezetés helyzetéről tárgyalt és a pártbizottségi tagok az időszerű külpolitikai kérdé­sekről kaptak tájékoztatót. Mindkét napirendi pont elő­adója Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára volt. A mátranováki bányászok után a szénmedence legtöbb üzemében már megtartották a rögtönzött termelési ta­nácskozásokat, röpgyűléseket, ahol a munkások, fizikaiak és műszakiak egyaránt arra tettek kötelező ígéretet, hogy a korábbi éves felaján­lásuk módosítása után még nagyobb feladatok valóravál- tásávai készülnek a párt Vili. koengresszusóra. Csaknem valamennyi bányánál a ter­melékenység növelése, az ön­költség csökketése mellett a minőség javítását határozták meg legfontosabb tennivaló­nak. A kányási bányászok a Központi Bizottság közlemé­nye és a métranovákiak kez­deményezése után szinte munkahelyenként vizsgálták újból felül a korábban meg­tett vállalásukat. Ez azt eredményezte, hogy módosí­tott vállalásukban csaknem megduplázták korábbi ígére­tüket, s a párt VIII. kong­resszusa tiszteletére a kedden megtartott röpgvűléseken kö­zel háromnegyed millió, il­letve 715 ezer forintos meg­takarítást vállaltak magukra. A röpgyűlésen elfogadott versenyvállalásukban a töb­bi között így írnak: „A termelékenység növelé­se ma a szénmedencénkben is egyik legfontosabb tennivaló. Ezért pártunk VIII. kong­resszusa tiszteletére ebben az évben a tervezetthez viszo­nyítva 12 kilogrammal növel­jük összüzemi teljesítmé­nyünket. Ennek érdekében fokozzuk a gépek kihasználását, első­sorban szélesebb körben al­kalmazzuk frontfejtéseinkben a robbantásos jövesztést. 1962- ben elérjük, hogy az 1961. évi 13 700 tonnával szem­ben már 35 000 tonna szenet jövesztünk kaparóberende­zésre. Fontos számunkra az anyagtakarékosság is. A fa­takarékosság érdekében a ter­vezett 240 folyóméter hom­lokhosszból 100 folyómétert acéltámmal biztosítunk, míg az elővájások csaknem felét ugyancsak korszerű biztosítás­sal látjuk el. Ezekkel az in­tézkedésekkel is csökkentjük az egy tonna szén kitermelé­sére eső fajlagos fafelhaszná­lást, s ebben az évben így Április első tíz napján a gépállomások traktorosai 8,5 ezer normálhold talaj munkát végeztek. Az időjárás még most is sok nehézséget okoz, amit a jelentések is tanúsíta­nak, hiszen csak négy napon keresztül lehetett folyamato­san dolgozni. A vetőgépeken dolgozó trak­torosok 2400 holdon fejezték be a tavaszi árpa vetését. A legjobban a pásztói traktoro­sok vették ki a részüket a munkából, akik tíz nap alatt 830 holdon vetették el a ma­got. Lényeges a lemaradás a tavaszi munkákban, bár ha több év átlagát vesszük fi­gyelembe, ehhez viszonyítjuk, akkor az idei lemaradás ke­vesebb. A mi számunkra azonban az a lényeges, hogy több mint háromhetes a le­maradás, ezt pedig minden­képpen be kell hoznunk. Ez a körülmény arra kell, hogy késztessen minden mezőgaz­dasági dolgozót és vezetőt, hogy jobban szervezze meg a munkát, használjon ki min­den lehetőséget a munka meg­gyorsítására, mert csak így le­het az idővel szemben meg­nyerni a versenyt. A gépállomásoknál az a leg­162 köbméter import bánya­fát takarítunk meg, 100 000 forint értékben. Az anyagtakarékosságot szolgálja az enregiával törté­nő helyes gazdálkodás is. Ezért a gépegységek szükség- szerű járatásával, az üresjá­ratok minimálisra való csök­kentésével újabb 500 000 fo­rintot takarítunk meg. Fontosnak tartjuk a nem folyamatos és egyéb anyagok gondos felhasználását is. így elérjük, hogy a szén tonnán­kénti költségét további 50 fillérrel tudjuk csökkenteni, amivel 115 000 forintos meg­takarítást érünk majd el. Számunkra fontos a minő­ség javítása is. Pártunk VIII. kongresszusa tiszteletére rosz- szabb viszonyok között is, az 1961. évi tényszámhoz viszo­nyítva 1962-ben 55 kalóriával növeljük a szén fűtőértékét, ami megfelel majd az 1962, évi megnövekedett követel­mények teljesítésének. A fentiekből eredően vál­laljuk, hogy önköltségi ter­vünket így 99 százalékra tel­jesítjük, s éves szinten 715 000 forintos megtakarítást érünk el, hogy ezzel is segítsük a VIII. kongresszus határozatai­nak maradéktalan valóravál- tását.” A mátranováki és kányási dolgozók után elkészítették a kongresszusi versenyvállalá­sukat a rónai bányászok is, akik különösen a centená­riumi versenyben tűntek ki. Kilenc napi bér a nyereségrészesedés a Magyar Vasölvözetgyárban Az elmúlt napokban a fel­sőbb hatóság jóváhagyta, s a gyár dolgozóinak termelési tanácskozása is hozzájárult a Magyar Vasötvözetgyárban ez- idén kifizetendő nyereségré­szesedés összegéhez. Eszerint a nyerségrészesedés megfelel 9,7 napi átlagos bérnek. A termelési tanácskozás úgy ha­tározott, hogy kilenc napot osztanak szét. A fennmaradó 0,7 napi bérnek megfelelő pénzmennyiség egy részét korpótlékra fordítják, másik felét az igazgatói alap adta lehetőségek között használják fel a közösség céljaira. fontosabb, hogy a gépek nagy részét — amennyit csak le­hetséges — kettős műszakban üzemeltessék. Április első tíz napjában 66 erőgép dolgozott kettős műszakban a gépállo­másokon. Ebből 34 darab a tolmácsi gépállomáson. Tehát nagyon fontos, hogy a gépállomások erősítsenek a munkában, állítsák munkába a tavaly ősszel foglalkoztatott traktorosokat, mert ez is egyik döntő lehetősége a lemaradás behozásának. DIVATBEMUTATÓ és háztartási gépek BEMUTATÓJA SZÉCSÉNYBEN A Szécsény és Vidéké Kör­zeti Földművesszövetkezet a nőtanáccsal karöltve műsor­ral egybekötött tavaszi divat és háztartási gép-bemutatót tartott. A bemutató alkalmával íz­léses női, férfi- és gyermek­ruhákat mutattak be. Az asszonyokat különö­sen a háztartási' gépekről szóló ismertetések éniekel- ték, működés közben láthat­ták a „második műszak” könnyítését célzó gépeket. A párt- és állami szervek felelőssége Az ülésen felszólalt Komó­csin Zoltán elvtárs, a Politi­kai Bizottság póttagja. El­mondotta, annak, hogy sike­rült megoldanunk a kettős fel­adatot, rendkívül nagy belpo­litikai és nemzetközi jelentő­sége is van. A hazai jelentő­sége abban rejlik, hogy a kettős feladat megoldása idején is bizto­sítani tudtuk az állandóan növekvő igények kielégí­tését a legfontosabb élel­miszerekből, ha nem is mindig zavartalanul, egyen­letesen. 5 ez annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági termelés az átszervezés idején nem esett vissza, i sőt bizo­nyos mértékben növeke­dett is. Az, hogy mi a mező- gazdaság szocialista átalakí­tása közben, az átszervezés befejezését követő első évben 6 százalékkal többet tudtunk felvásárolni, mint 1960-ban, nagyban elősegítette külkeres­kedelmi terveink megvalósítá­sát is. S ezek az eredmények egyedülállóak, a testvéri or­szágok hasonló korszakát te­kintve. S ha figyelembe vesz- szük: mindez néhány évvel azután történt, hogy átéltük az ellenforradalom okozta pusztításokat, akkor nyilván­való, hogy ez igen nagy je­lentőségű dolog, még nem­zetközi viszonylatban is. Ezután Komócsin elvtárs arról beszélt, hogy jelenleg és az elkövetkező években egy fő feladatunk van, ez pe­dig a termelés növelése. Csak így lehetséges dol­gozó népünk életszínvona­lának állandó emelése, így győzhetjük meg a pártonkívüliek nagy töme­gét a szocialista rendszer előnyeiről, magasabbren- ^«•égéről.-anrni n utjod. ^htlobitoó isn Csak így, az ipari és mező- gazdasági termelés növelése révén lesz olcsóbb a traktor, a műtrágya, a lakberendezés, irányítás legyen. A termelés közvetlen szervezői, irányítói pedig a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályai legye­nek. Ez persze megköveteli a járások erősítését és azt, hogy eltüntessék vezetési módszerükből a bürokratikus vonásokat és az eredmények n mezőgazdaság kulcskérdése, a vezetés megjavítása .................... E gyre több erőgép dolgozik a földeken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents