Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)
1962-04-07 / 28. szám
A MEZŐGAZDASÁGI HOZAMOK NÖVELÉSÉÉRT Megyénk termelőszövetkezetei az elkövetkezendő években a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fejlődését tűzték célul. A növénytermesztés és állattenyésztés hozamainak fokozásával együtt jár a szövetkezetek erősödése, szilárdulása, a szövetkezeti tagok jólétének fokozódása is. Pártunk és kormányunk igen komoly intézkedéseket hozott arra vonatkozóan, ho?y biztosítsák a termelés növeléséhez szükséges műtrágyát, növényvédőszereket és egyéb eszközöket. A termelés irányítója az ember. A szövetkezeti gazdákon tehát a sort hogy lelkiismerete Sí hozzáértő munkával megvalósítsák azokat a terveket amelyek szebbé, tartalmasabbá teszik falvainkj a szövetkezeti parasztok életéU A gépek segítségével Bátorság, hozzáértés, gondos munka, Aj módszerek = jövedelmező nagyüzem Közös erővel a termőföldek védelméért---------------------------------------3 0 hold legelőn erózió elleni kísérletet kezdtek Szécsényben fordítanak a kocatartásra. Reel sajnálják megetetni a szükséges abrakot <4 kilogramm kocánként), mert így biztos elegendő lesz a tej és a kismalacok is megfelelő súlyban jönnek a világra. Sok helyen a választás után másik helyiségbe viszik a malacokat, megváltoztatják a takarmányozást, hetekig nem almosnak, csak a szalmát szaporítják. Ezen az egészségtelen, párolgó almon a malac megizzad, s könnyebben megfázik. A tisztaságra nagyon vigyáznak a palotásiak. Ä fehér hússertés száraz, meleg fekvőhelyet igényel, kényes az istállózásra. Mindezt biztosítják a szövetkezetiek. Xxt igazolják az eredmények 1% mert két éve csak 180 darabot, 1961-ben 262 darabot hizlaltak ezzel a módszerrel, az idén 320 darab hizottaev- tés átadását tervezik. Üjnak mondható Palotáson még a javítóműhely is, ahol saját maguk és időben Javítják a gépeket S ez a fonton. Szeretnék fejleszteni javítá- részlegüket, hiszen az idén már 11 erőigép és nagyon sok munkagép, villanymotor fog üzemelni a szövetkezetben. Remélik, ez is megvalósul rövidesen. ii hoz. A társulat a viszonylag rövid idő alatt is igen eredményesen dolgozott. 1960-ban több mint 1 millió 600 ezer forintot, az elmúlt évben pádig közéi 3 millió 250 ezen forintot fordítottak a vízrendezéssel kapcsolatos munkálatokra. A termelőszövetkezetek a két esztendő alatt TI ezer 461 köbméter földet mozgattak meg különböző leszívó csatornák, valamint a patak és mellékágak medréből, összesen 28 ezer 800 folyóméter hosszúságban. * munkálatok értéke megközelíti a 900 ezer forintot. A* Ipoly nyári gát elkészítésével mintegy 460 katasztrális hold mentesül a felesleges belvizektől, s a különböző medertisztításokkal a két esztendő alatt mintegy 1900 holdnyí területről vezették le a belvizet. Fizetett szabadság termelőszövetkezeti tagoknak Az anyagi érdekeltség növelésének újfajta módszerét vezették be a somoskői Zöldmező Termelőszövetkezetben. Azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik legalább két esztendeje tagjai a közösségnek, s teljesítik a kötelező munkaegységet, a* idén két nap fizetett szabadságot adnak. Ezt a két napot 36 forint munkaegység értékkel számolja el a termelőszövetkezet. A terv szerint a termelőszövetkezetben minden évben egy nappal növelik a szövetkezeti tagok fizetett szabadságát. A nagytömegű, olcsó mező- gazdasági termékek előállításának, a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításának égjük igen fontos előfeltétele a mezőgazdasági munkák gépesítési színvonalának állandó emelése. Az elmúlt évben több mint 700 traktor, 145 kévekötő aratógép, közel 40 kombájn, több mint 130 fűkasza és mintegy 340 traktoros vetőgép segítette a termelőszövetkezetekben a mezőgazdasági munkákat. Ezt a gépparkot figyelembe véve az elmúlt évben az őszi mélyszántás! munkák 85, a gabonavetésnek pedig 65 százalékát si- Sserült gépesíteni. Az ötéves tervben a mező- í^azdaság előtt nemcsak a feladatok nőttek, hanem egy- me növekszenek az állam nagyarányú segítsége folytán azok az eszközök is, amelyek .segítségével megvalósítjuk az előttünk álló feladatokat. Az idei gazdasági évben 185 traktort, 30 gabonakombájnt, 18 silókombájnt, számos permetezőgépet és egyéb mező- gazdasági gépeket, eszközöket kapnak mezőgazdasági üzemeink, ameljmek nagy része természetesen az idén is a termelőszövetkezetekhez jut. Ilyenformán tovább növekszik a mezőgazdasági termelésben egy-egy mezőgazda- sági termék előállításánál az élő munka rovására a holt munka aránya, csökkennek az előállítási költségek. A rendelkezésünkre álló gépparkkal az idén csaknem teljes egészében gépesítjük az íSszi mélyszántást. A gabonavetés 85 százalékát gép végezi. A silókukorica betakaríA Palócföld TSZ legjobb dolgozója Chodák István a balassagyarmati Palócföld Termelőszövetkezet legjobb dolgozója. Felesége sem marad el mellette, hiszen tavaly együtt teljesítettek 770 munkaegységet. tása ugyancsak teljes egészében géppel történik. S növekszik a gépi művelés aránya a növényápolásnál, a gabonaféleségek és a takarmányok betakarításánál is. S ez egyik igen fontos feltétele annak, hogy termelőszövetkezeteink már az idén nagytömegű és olcsó mezőgazda- sági termékekkel lássák el a népgazdaságot. Az idén valamelyik mező- gazdasági üzemben a tervszerű, szocialista gazdálkodásnak kell előtérbe kerülni. Nyilvánvaló, hogy ezt figyelembe véve történik a mezőgazdasági termelést segítő gépek elosztása is. Az 1962-es gazdasági évben elsősorban azon termelőszövetkezetek gépvásárlási igényét elégítik ki, amelyek az idén gazdaságunk teljes gépesítését vették tervbe és ehhez biztosítottuk is a szükséges előfeltételeket. Nyilvánvaló, hogy Az állattenyésztési feladatok teljesítésének égjük alapvető feltétlele: biztos takarmánybázist teremteni az egyre fejlődő állatállománynak. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya megfelelő intézkedést tett arra vonatkozóan, hogy valamennjü termelőszövetkezetben biztosítsák az 1962—63-as év átte- leltetéséhez szükséges ta- karmánymennjüséget. A szá- lastakarmány-ellátás biztosítására számos lehetőség kínálkozik. Egyik ilyen lehetőség, — a nyári zöldtakarmányok mellett — hogy az ez évi felülvetésekkel valameny- njü termelőszövetkezet biztosítsa a pillangósok megfelelő arányát, hiszen ehhez a vetőmag és az egyéb szükséges feltételelek adottak. A fehérje bázis megjavítása érdekében jelentős intézkedés történt arra is, hogy az állványos lucemaszárítást bevezessék a termelőszövetkezetbe. A megyei tanács intézkedései nyomán indulunk el, hogy megtudjuk, mit tettek egy- egy járás vezetői annak érám ellett, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek egy, vagy több traktorral rendelkeznek, a korábban vásárolt erőgépek megfelelő kihasználásához szükséges valamennjü munkagépet beszerezhessék. Azzal, hogy termelőszövetkezeteinkben egyre növekszik a saját gépek száma, njülvánvaló, hogy nem csökken gépállomásaink jelentősége. Megyénkben még jó- néhány olyan termelőszövetkezetünk van, amelyek az elmúlt évben gyengén gazdálkodtak, s amelyekben alacsony a termelőszövetkezeti tagok jövedelme. Éppen megerősítésük, megszilárdításuk érdekében a gépállomások feladata, hogy elegendő meny- nyiségű traktorral, munkagépekkel lássák el ezeket a szövetkezeteket, hogy az időszerű mezőgazdasági munkákat időben és jó minőségben elvégezzék. Emellett még jó ideig a gépállomások feladatát képezi a termelőszövetkezetekben dolgozó erő és munkagépek javításának megszervezése. A gépállomásoknak kell segíteni azt is, hogy néhány gazdaságilag megerősödött termelőszövetkezet, a saját és szomszédos termelő- szövetkezetek erőgépeinek karbantartására, valamint a munkagépek javítására javítóbrigádokat szervezzen. A gépállomásokon szervezett traktoros iskolákon kell kioktatni 200 új traktorost is az idén, a különböző gépek és kombájnok kezeléséhez. Ugyancsak az idén 200 traktoros szakmai képzettségét tovább kell növelni, szerelőképző és vontatóvezetői tanfolyamokon, hiszen csak jól képzett, szakmailag jól felkészült traktorosok segíthetik az előttünk álló feladatok megvalósítását. dekében, hogy ezek az intézkedések eljussanak valameny- nyi termelőszövetkezetbe. Utunk első állomása a Szé- csényi Járási Tanács Mező- gazdasági Osztálya volt. Cseh Adolf, a mezőgazdasági osztály vezetője, a járási főállattenyésztő segítségével tájékoztatott arról, hogy a járás termelőszövetkezetei nagyszerűen használták fel a telet a rétek, legelők tisztítására, ápolására. — Mintegy 800 hold legelő és rét tisztítását végzik el a terv szerint a járás termelőszövetkezetei — tájékoztatott a főállattenyésztő. — Emellett 480 mázsa műtrágyát is kiszórnak a rétekre, legelőkre. — Fáradozásuk nem vész kárba, hiszen 25—30 százalékkal növelhetik így a termelőszövetkezetek a legelők hozamát, s 30—35 százalékkal több takarmányt vehetnek le a rétekről is. A balassagyarmati járás termelőszövetkezetei az év elején versenyt indítottak a tejtermelés növelése érdekében. Ehhez azonban a járási Egy-egy új termelési módszer bevezetése ellenállásba ütközik addig, amíg meg nem győződnek előnyeiről, hasznosságáról. így volt ez a palotási Május 1 Termelőszövetkezetben is, ahol 1959-ben vezették be az itatásos borjúnevelést Régebben hétnyolc hétig is teljes tejjel itatták a borjúkat és 110— 120 kilogrmamos súlyt értek el a leválasztás idejére. Mivel a borjak csak tejen éltek, a hirtelen leválasztás, az étrend megváltoztatása kedvezőtlenül hatott a borjakra és komoly súlycsökkenés következett be. Az új módszerrel már a leválasztásnál 180 kilósak az üszők és 200—210 kilósak a bikaborjak. Kevesebb teljes tej fogy, mert nagyobbrészt fölözött tejet adnak a jószágoknak. Előnyös a hizlalásra is az itatásos módszer, mert régebben két- három év alatt hizlaltak 450— 500 kilóra. Most 11—12 hónap alatt sikerül ezt megoldani. Sokkal olcsóbb az új módszer, hiszen kevesebb tej fogy, de legdöntőbb a takarmányköltség megtakarítása. Mikor ülés Gyula, a szövetkezet mezőgazdásza kijelentette, hogy 8—9 hét múlva pecsenyecsibét adnak el, sokan hitetlenkedtek. Még A Lókos vízrendszeréhez mintegy 50 ezer katasztrális hold terület tartozik, melyből több mint 38 ezer katasztrális hold a rétsági járás területére esik. A korábbi években sem a Lókost, sem mellékágait nem tisztották, mélyítették. A járás fejlesztési tervében igen fontos tényezőként szerepel a Lókos vízrendszerének szabályozása. mezőgazdasági osztály segítségével már az elmúlt év őszén megtették az első lépéseket a takarmánybázis biztosítása érdekében. Lothari- desz Ferenc, a járás főagro- nómusa a következőket mondotta erről: — A járásban az idén 1200 holdon termelünk silókukoricát, szarvasmarha számosállatonként legalább 10 köbmétert. A járás szövetkezetei időben elvégezték a tarlóhántást, 300 mázsa Istállótrágyát kapott holdanként a silótermesztésre szánt terület. Emellett két-három mázsa műtrágyát is biztosítottunk egy-egy holdra. Most a tavasszal valamennjü termelő- szövetkezet hibrid vetőmagot tesz a földbe, s biztosítja, éppen a nagy silótömeg érdekében, a 26-28 ezres tőszámot is. A pásztói járásban ugyancsak a járás főagronómusától, Kiss Sándortól kaptuk a hírt: az idén 26 termelőszövetkezetben mintegy 600 holdon alkalmazzák a járásban a szénaszárítás új módszerét, az állványos szárítást. fogadtak is vela Persze megnyerte a fogadást. Két hónap múlva 90 dekásak, 1 kilogrammosak lettek a csibék. De mi a titka ennek? Ha jó a naposcsibe, nem kelésgyenge, gondos a bánásmód, várható a jó eredmény. Palotáson mélyalmon nevelnek, s vigyáznak, nehogy megfázzanak a csibék, mert az első napokban igen nagy a hőigényük. A legelső nap kukoricadarát etetnek, de az újabb felfogás szerint már az első naptól adható fehérje is. Ezután csukamájolaj, csibetáp, csírázatott árpa, vö- röshagjrma, sárgarépa, vöröskáposzta, Erra, vagy Tikofu- rán, Premix szerepel a csirkék étlapján. A csibetápot aludttejjel keverik össze. Gyakran etetnek naponta, de csak annyit, amennjüt megesznek a jószágok. Az etetést hajnalban kezdik és késő este adják az utolsó adagot. Ha később virrad, meggyújtják a villanyt, de etetnek. Az a lényeg, hogy lerövidítsék az éjszakát. Gyakran cserélik az ivóvizet, s mikor már van, vágott lucernát is etetnék. A sertéshizlalásnál is bevezették a gyorshizlalási módszert. Ezzel nyolc hónap alatt 110 kilós sertéseket hizlaltak. A palotásiak nagy gondot hiszen amellett, hogy jelentős mennjüségű mezőgazda- sági termékek mennek így veszendőbe, komoly lépést jelent ez a munka a talajvízvédelmi intézkedési terv megvalósátásában is. Érdemes egy kicsit közelebbről is megvizsgálni, mit jelent a járás termelőszövetkezeteinek a Lókos-patak vízgyűjtő rendszerének rendezése. A patak mentén húzódó szántóföldek, rétek el- mocsarasodtak, gyenge minőségű savanyú szénát termeltek. Sok helyen megtelepe- det a sás és a nád is. Ha ezt a területet annyira sikerül megjavítani, hogy a savanyú szénák helyét csak közepes minőségű rétiszéna foglalja el. évente 20 mázsa átlagtermeléssel számolva mintegy 5—600 katasztrális hold árpának megfelelő tápanyagot nyernek. Ez a járás egy évi árpa vetésterületének egynegyedét teszi ki. Az így nyert terméskülönbséggel mintegy 500—600 szarvasmarhát hizlalhatnak meg a járás termelőszövetkezetei, ameljmek jövedelméből 4 forinttal növelhetik valamennyi munkaegység értékét. De ezen túlmenően jelentősen csökken az erózió és a belvizek által okozott kártétel a járás szántóföldi növénjrtermesztésében, amelynek értéke a korábbi években mintegy 1,8—2 millió forintot tett ki. Nincs még két esztendeje, hogy megalakult a termelő- szövetkezetek társulásából a Lókos Vízrendező és Vízhasznosító Társulat. Munkatervet dolgoztak ki öt évre vonatkozóan, s mintegy 6,5 millió forinttal járulnak hozzá a feladatok végrehajtásáA szécsénjü II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet mint szaktanácsadó és bemutató üzem nagy gondot fordít a rét- és legelőgazdálkodás korszerűsítésére is. Tavasszal 50 hold rétet és ugyanannyi legelőt részesítenek nitrogén műtrágyázásban. Ezenkívül 30 hold legelőn végeznek erózió elleni kísérletet, hogy megtalálják a leghatásosabb és a legkevesebb beruházást igénylő módszereket. A takarmány beltartalmi értékének növelése érdekében például 5 katasztrális holdról állványos módszerrel szárítják a takarmányt. A szécsé- njüek elhatározták, hogy ezeknek a módszereknek az alkalmazására megtanítják m környező termelőszövetkezete, két is. A tsz-ek traktorállományának alakulása Biztos takarmánybázis - sok tej Egy állatra jutó hozam alakulása
