Nógrádi Népújság. 1962. április (18. évfolyam. 26-35. szám)
1962-04-07 / 28. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. április 7. Diszünnepség Salgótarjánban hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) megértésre talált, és kiszélesedett a mozgalom. De nem csupán szervezetileg szélesedett e mozgalom, hanem a minőség megjavítása szélesebb értelmezést kapott és egyben a terv minőségi mutatóinak teljesítését, túlteljesítését szolgálja. Nagy a szerepük és A helyes gazdaságpolitika végrehajtásában, a szocializmus alapjainak lerakásában kiemelkedő szerepe van a szocialista brigádoknak. Ök ma a kialakuló új embertípus képviselői, magasabb fokra emelkedik a munkához, a társadalomhoz való viszonyuk is. Milliós értékeket adnak a népgazdaságnak, külföldről exportált anyagokat takarítanak meg, vagy helyettesítenek újítással, jobb üzem- szervezéssel, „o többet ésszel, mint erővel” népi bölcsesség gyakorlati alkalmazásával érnek el nagyszerű eredményeket. A tavaly még egy-két ezer főt számláló szocialista brigádok száma napról napra emelkedik. Ez a nagyszerű, sokat ígérő mozgalom most abban a szakaszában van, hogy a munkások széles tömegét átfogó verseny- mozgalommá válik. Ma az a jellemző, hogy ipari üzemeinkben egyre több műhely, üzem, gyárrészleg indul megszerezni a szocialista címet. Már nemcsak a legjobb, legképzettebb, minden jó tulajdonsággal rendelkező emberek a szocialista brigádok tagjai, hanem olyanok is, akik az átlagos, vagy az átlagon aluli teljesítményeket érik el és még számos emberi hibával, fogyatékossággal rendelkeznek. De éppen a közösség ereje, a szocialista cím elnyeréséért való harc lesz az az erő, amely biztosítja, hogy kinevelődjenek, szocialista emberekké váljanak. — A szocalista brigádmozgalom kinőtte kezdeti — A mozgalom sikeresen egyesíti magában a verseny különböző formáit. — Majd arról beszélt, miként kapcsolódnak egyének és csoportok a mozgalomba és így folytatta: — S a mozgalom húzó hatását, ellenőrizhetőségét mi sem bizonyítja jobban, mint — Valamikor megyénkre — mondotta — a cifra nyomorúságot tartották jellemzőnek. Sajnos, ez igaz volt, mert fal- vainkban a művészi fokot elért népviselet nagyon nagy nyomorúságot, szegénységet takart. De cifra nyomorúság volt a városi lakosság élete is. A munkanélküliség nyomasztó súlyával, zsúfolt kolóniákban élte életét, ahol a tüdőbaj megtizedelte az embereket. Tudatosan sok volt a kocsma és kevés az iskola. A régi rendszer nem tudott többet adni a dolgozóknak. Ma már nagyon szembetűnő az a változás, amelyet a dolgozók kulturális életének megjavítása terén elértünk. Egész kulturális életünk fejlődése igen biztató. Egyik fontos feladatunk: az új oktatási rendszer megvalósulása gyorsabban halad előre, mint ahogyan gondoltuk. Végrehajtása társadalmi üggyé nőtt. Szülők, nevelők, tanulók mindannyian egyetértenek és örülnek az iskola és az élet erősödő kapcsolatának. Azok, az, hogy vannak, akik idegenkednek tőle. De ezeknek csak azt tudjuk mondani: lejárt az „általános” szocialista munka ideje, mindenkinek naponta megfogható, ellenőrizhető munkával kell hozzájárulni az előrehaladáshoz. akik korábban féltek, hogy az üzemi gyakorlaton balesetet szenvedhet iskolás gyermekük, ma már látják, hogy nem balesetet, hanem egészséges szellemi és testi fejlődést hoz gyermekeik számára a termelőmunka. A következőkben mint örvendetes jelenségként arról szólott, hogy megváltozott megyénkben a munkások és az értelmiségiek kapcsolata. Hangsúlyozta: ma már nem jellemző megyénkre, mint régebben, az értelmiség-el- lenesség. Ma már Nógrádban ilyesmiről nem beszélhetünk. — Ma ipari munkások és falusi dolgozók egyaránt elismerik azt a szükségességet, hogy a szocializmus építéséhez elengedhetetlenül szükségesek a képzett káderek. Ezért támogatják azokat a kezdeményezéseket és javaslatokat, amelyek a korábbi idők mulasztásait hivatottak pótolni. Tudatos, hogy falun a község dolgozóinak összefogásával orvosi lakásokat, rendelőket, tanítói lakásokat építenek. Közös felelősségből fakad, hogy a műszaki és fizikai dolgozók termelési tanácskozásokon éppúgy, mint az éjszakákba nyúló baráti eszmecseréken vitatják meg, hogyan lehetne többet, köny nyebben, olcsóbban termelni. Ez a légkör nyugodt, alkotó helyzetet teremtett értelmiségi dolgozóink körében. A tervezőasztaloknál éppen úgy, mint az iskolákban, de az egészségügyi intézményekben, vagy mezőgazdasági üzemekben dolgozó értelmiségiek munkájára az alkotás a jellemző. Megszűntek az értel— Amikor mindenkit arról biztosítunk, hogy megértjük a fejlődésünkkel járó gondokat, bajokat, egyúttal türelmet is kérünk. A gondok, bajok, fejlődésünk velejárói. Nem vetheti senki szemünkre, hogy például Salgótarjánban nem épül elegendő lakás. Csupán a második ötéves tervben annyi lakás épül, mint a megelőző tizenkét esztendő alatt. Kielégítetlen lakásigény mégis lesz még egy darabig. De azt kérjük, nézzék meg, honnan indultunk, milyen volt a lakáshelyzet, milyen volt a város, s milyenné tette a szocializmust építő nép, milyenné fogja varázsolni már a második ötéves terv is. Az iskoláztatásnál, a munka- lehetőségek biztosításánál, amely még ma ugyancsak probléma, ugyanezt mondhatjuk. Az igazság az, hogy megnőtt a társadalmi igény. Ami végeredményben nem baj, mert ez az igény bizonyos műveltséget, kulturáltságot fejez ki. De arra kérjük a még érintetteket, hogy az eltelt évek eredményeit figyelembe véve, legyenek türelemmel. Mi arra törekszünk, hogy miségnek korábbi fenntartásai is. És ma minden erővel azon fáradoznak, hogy teljes odaadással szolgálhassák a kitűzött feladatok megvalósulását. Az eltelt néhány esztendő nem múlt el nyomtalanul az értelmiségi dolgozóink felett sem. Ma már egyre nagyobb számmal tanulmányozzák a marxizmus— leninizmust, szereznek újabb diplomákat, ismereteket a munka jobb végzéséhez. A továbbiakban azokról a gondokról, problémákról szólott, amelyeket meg kell oldanunk. minden gondot minimálisra csökken tsünk. De mindazt, amit tervezünk, csak akkor tudjuk megvalósítani, ha dolgozó népünk többet és jobbat termel. Mi csak annyit tudunk szétosztani, amennyit megtermelünk. Azzal, hogy többen kérjük, még nem lesz több lakás, iskola, még nem oldja meg gondjainkat, összefogással, az egyéni és társadalmi erők összeadásával közösen kell megoldani feladatainkat. Szilárd, megbonthatatlan egységben A következőkben Jakab elvtárs a XXII. kongresszusról szólt és pártunk VIII. kongresszusának jelentőségét ismertette. — Mi a szocializmus alapjainak lerakásán dolgozunk, erőinket arra összpontosítjuk, hogy megteremtsük a feltételeket a szocialista társadalom fejlettebb szakaszára való áttérésre. — Pártunk VIII. kongresz- szusára készülünk. A VII. kongresszus óta eltelt időszakban eredményes munkát végeztünk. Pártunk sikereinek, erejének forrása: eszmei, politikai, szervezeti egység. S amikor a kongresszusra készülünk, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg pártunk egységét. politikai vonalunk helyességét. A párt soron következő VIII. kongresszusának összehívása a párt alapokmánya: a szervezeti szabályzat szerint történik. Nem indokolja rendkívüli esemény. Ideje mégis olvan időpontra esik, amikor dolgozó népünk még szorosabb egvséebe forrt össze, társadalmunk hatalmas léoést tett afelé, hogy a munkásosztály, a tsz-na- raszt'ág és az érte’mi=ég egységes, szocial’sta társadalommá váliék. Társadalmunk pártunk vezetésével egészségesen, jó irányba fejlődik. A párt kongresz- szusától azt reméljük, hogy a pártegység még tovább erősödik, a párt helves politikájának végrehajtásával társadalmunk fejlődése meggyorsul. Mi. amikor a kongresz- szusra készülünk, a párt további erősödésében a cselekvési egység megszilárdítását tartjuk szem előtt. Ügy készülünk a kongresszusra, hogy tovább növeljük a párttag megtisztelő fogalmának becsületét. értékét, és a munkás- osztály iránti érzelmét. De az érzelmi hovatartozást párosítani kell az értelmi elhatározással, politikájának maradéktalan v égreh a itásával. A példás élet. a példamutató munka lépvén az a vonzó erő. amely tekintélyt, tiszteletet ad pártunknak. Párttagjaink legvenek hűek a lenini normákhoz, tegyenek eleget a kommunista erkölcs követelményeinek. Jakab Sándor elvtárs a díszünnepségen tartott beszédét a nemzetközi helyzet elemzésével, majd a szovjet nép és hazánk felszabadulásának évfordulója éltetésével fejezte be. jelentőségük a szocialista brigádoknak hibáit. S ma már azon az úton halad, amely elvezet a szocialista munka mellett a szocialista életmód megvalósulásához. A továbbiakban arról szólott, hogy milyen társadalmi kötelezettségeket vállaltak a szocialista címért küzdők, majd említést tett, hogy hivatásos mozgalmi vezetők is részt vesznek a szocialista brigádok munkáiban, kifejezve ezzel is annak jelentőségét. Ezt követően az előadó a mezőgazdaság helyzetéről számolt be, majd kulturális életünk fontos problémáiról tájékoztatta a díszünnepség résztvevőit. Szembetűnő a változás a dolgozók kulturális életében A közös gondokat közösen kell megoldanunk A MŰSZAKI ALKOTÁS ÚJABB MAGASLATAI FELÉ C okak előtt ismeretesek, ^ mégsem árt szólni azokról a körülményekről — éppen azért, hogy jobban összehasonlíthassuk a fejlődést —, amelyek a műszaki értelmiség helyzetét a múltban, a tőkés világban jellemezték. Elavult termelőberendezések, rossz, egészségtelen munkakörülmények, minden a profit érdekében: így festett akkor a helyzet a mi iparmedencénkben is. A tőkés nagy gonddal ügyelt arra, hogy a műszaki vezetőt szembeállítsák a munkással, kisebb-nagyobb előnyök biztosításával azt az illúziót keltse, mintha a műszaki vezető nem ugyanolyan kiszolgáltatottja lenne a tőkésnek, mint a többi dolgozó. A reakció 1956-ban csúfos játékot űzött a múltból megmaradt helytelen szemlélettel. Arról beszélt, hogy az értelmiség hivatott az ország vezetésére, pedig jól tudta, hogy soha nem volt az, hiszen a mérnöknek éppen úgy, mint a többi értelmiségi dolgozónak, a tőke hűséges kiszolgálását jelölték meg főfeladatul. A munkáshatalom — egyes vezetők által az ötvenes évek elején elkövetett hibák ellenére is — teljes erővel igazolta, hogy igazi, valóságos felszabadulás a műszaki értelmiség számára is csak ebben az új világban lehetséges. És különösen bizonyítást nyert ez a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikájának gyakorlati végrehajtása során. TWT a a szputnyikok, az űr1,1 hajók, a hallatlan technikai fejlődés korszakát éljük. Az atomenergia felszabadítása, az automatizálás, a kemizálás, az új technikai bázis megteremtése, a tudomány és a technika más csodálatos fegyvertényei nagy erővel hatnak a műszakiak gondolkodására is. A szocialista világtábor olyan programot adott az emberiségnek, amely magában foglalja a kommunizmus felépítését a Szovjetunióban, majd a szocialista építőmunka kiteljesítése után a többi szocialista országokban is. A tudomány minden irányú alkalmazása, a műszaki-technikai fejlődés gyorsítása elsőrendű biztosítéka annak, hogy megvalósuljanak a nagy célok. Nem kell messze mennünk, hogy lemérjük a változást. A magunk erejéhez és helyzetéhez mérten Nógrád megyében is már évek óta szemtanúi lehetünk a rekonstrukció, az építkezések, a gépesítés nagyarányú munkálatainak. Mindezek kedvező feltételeket teremtettek ahhoz, hogy jobban kibontakozzon a műszakiak képessége, alkotó tevékenysége, termékenyebb legyen az együtt dolgozás a párt, a munkásosztály és a műszaki értelmiség között. Munkájuk egyre fokozottabb elismerését és jelentőségének, szerepének jobb felismerését igazolja, hogy a különböző pártszervek és pártszervezetek az utóbbi években tartalmasabb és sokirányú szervező, nevelő tevékenységet fejtenek ki az értelmiség e fontos része között. egyénk műszaki dol- u gőzéi is nagy munkát fejtettek ki az utóbbi években. Közülük számosnak összefonódott a neve az olyan új létesítményekkel, mint az acélárugyári hideghengermű, a Táblaüveggyár új üzemrésze, sok kisebb-nagyobb rekontsrukciós feladat, vagy éppen a lakásépítés. Alkotó energiájuk, kezdeményező készségük kibontakozását segítették elő az állandóan felmerülő műszaki és technikai problémák. Ezek arra ösztönzik őket, hogy keressék az új, korszerű megoldásokat, olyan eljárásokat alkalmazzanak, amelyele hazai, sőt esetenként nemzetközi vonatkozásban is megállják a helyüket. És miközben változott megyénk iparának műszakitechnikai bázisa, maguk a műszaki dolgozók is fejlődtek. Az általános előrehaladás visszahatott szemléletükre, felfogásukra, kedvezően befolyásolta aktivitásukat. Növekedett számuk is, ma már több mérnök, technikus dolgozik a vállalatoknál, mint két-hárorfi évvel ezelőtt. Ugyanakkor az iskoláról kikerülő fiatalok további újabb tartalékokat is jelentenek. Fontos és egyre nagyobb szerepet betöltő lehetőség, hogy különösen a fiatalabb műszakiakat már bátrabban állítják a termelés fontos posztjaira és azok többsége megfelel a várakozásnak. A párt helyes politikája, a műszakiak javuló tevékenysége — együttes hatásként jelentkezett abban, hogy ma már a műszaki-ellenesség nem jellemző, c műszakiak előtt feltáruló perspektíva, a második ötéves terv feladatai pedig — az előbb említett tényezőkkel együtt — megnövelte készségüket a szocializmus építésében való aktívabb részvételben. A műszaki-technikai bá- zis rekonstrukcióját — ha szabad magunkat úgy kifejeznünk — megfelelő szellemi, eszmei rekonstrukciónak is követnie kell. A műszaki bátorság, az új iránti lankadatlan érzék, a kezdeményezések sokasága; egyáltalán az, hogy a műszakiak tevékenysége még tartalmasabb, eredményesebb legyen, további feladatok végrehajtását követeli meg. A dolog nyilván két oldalú. A műszakiak tapasztalhatják, hogy a mozgalmi és gazdasági vezetés. valamint a munkások részéről egyre nagyobb megbecsülés övezi őket. Ugyanakkor ők is adják meg mindazt, amit tőlük várnak. Igaz, hogy a követelmények állandóan növekednek. De éppen a fokozottabb megbecsülés, a várakozás egyik biztató jele, a bizalom megnyilvánulása, hogy újabb és korszerűbb megoldásokra, eljárásokra, gyártmányok megtervezésére ösztönzik műszaki dolgozóinkat. És badarság lenne mfi- szaki-ellenességnek vélniök azt. ha manapság már többet kérnek és várnak tőlük. A sokrétű feladatból csak kettőt szeretnénk kiemelni, a nj elvek megvalósítása a többi tennivalókra is kihatóan előmozdíthatja a gyorsabb műszaki haladást, a műszaki értelmiség eredményesebb munkáját. A szocialista építés betetőzése. majd a kommunizmus építése megköveteli a kommunista. embertípus kialakítását, nevelését, formálását.. Ez a követelmény változatlanul vonatkozik arra is. hogy a műszakiak mind nagyobb része érje el a kommunista szakember szintjét, váljon jól képzett, a társadalom. a tudomány kérdéseiben biztonsággal tájékozódó emberré. Fontosságára való tekintettel elsősorban a politikai és ideológiai fejlődés áll előtérben. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a műszaki dolgozók nagy többsége a párt politikájában és az általuk helyeselt célok megvalósításában tudatosan és aktívan részt- vesz. Számolnunk kell azonban azzal is, hogy egy kisebb rész a politikai és gazdasági intézkedéseket csak tudomásul veszi, és elsősorban elméleti képzettségének hiányosságai miatt, nem látja és nem érzi az intézkedések mozgató rugóit, illetve távolabbi céljait. örvendetes, hogy megnövekedett a társadalmi munkába, a közéletbe aktívan bekapcsolódó műszakiak száma. Azonban az már következetesebb munkát kíván meg, hogy sok műszaki vezető a politikai és ideológiai kérdések iránt nem mutat megfelelő aktivitást. Nem is annyira a tanulás számszerűségében, mint inkább minőségében és a tanultak gyakorlati alkalmazásában van a hiba. Az a műszaki vezető, aki fontos szakmai kérdésekben nemzetközi vonatkozásban is képes gondolkodni és cselekedni: a társadalom, a történelem fejlődésének értékelésében, megértésében sem maradhat el. A műszaki dolgozók nagy részének megvan az általános műveltsége, előképzettsége és tanulásbeli módszere, hogy a lehető legmagasabb marxista képzettséget megszerezze. Erre megyénkben jelenleg az esti egyetem a legalkalmasabb, mégis az egyetem három évfolyamára igen kevés mérnök iratkozott be. A politikai ideológiai kérdésekben és ebből következően a társadalmi fejlődés gyakorlati kérdéseiben való hiányos1 képzettség és jártasság az élet számos ten.iletén megnvílvánul. Az. őszinteség kedvéért el kell mondjuk, hogy akadnak ma még műszaki dolgozók, akiknek gyenge a munkásokkal való kapcsolatuk. Esetenként a kommunista embertípustól olyan távolálló jelenségeknek lehetünk tanúi, mint az individualizmus, amely túlzott anyagiasságban, szakmai féltékenységben, a munka és a magatartás egyéb negatív vonásaiban nyilvánul meg. Akadnak, akik nem ismerik fel a politikai munka szerepét és ezért nem is tudnak támaszkodni arra a gazdasági-műszaki feladatok megoldásában. Ezzel függ szorosan össze, hogy a munikaverseny- ben és különösen a szocialista _ brigádok natronálásában való részvételük számos esetben formális. Pedig a versenynek most kibontakozó új formája, amely a minőség javulására irányul, különösen alkalmas, hogy mind méretében, mind tartalmában jobb legyen a műszaki dolgozók aktivitása. A politikai. társadalmi kérdések mellett roppant nagy jelentősége van a szakmai továbbképzés sikeres megoldásának is. A megfelelő önképzés — akár egyéni, akár szervezett állami oktatásban, vagy tanfoyamokon — elengedhetetlen ahhoz, hogy a műszaki otthon legyen mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban szakmájában. Nyílván a vállalatok illetékes szerveinek megvan a maguk sajátos feladata ebben a tekintetben. A legfontosabb azonban mégiscsak az, hogy masuk a műszakiak legyenek mindig egységesen elégedetlenek képzettségük elért színvonalával. A tanulásban hajtsa őket az a tudat, hogy a különböző iskolákon, tanfolyamokon való részvétel. a szakmai irodalom tanulmányozása, idegen nyelvek megismerése nélkül nem valósíthatják meg a népgazdaság fejlesztésének, saját vállalatuk műszaki-technikai színvonala emelésének nagyszerű feladatait,, A politikai t.áiéko- zódottság és a szakmai isme-
